Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2019/7
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2019.01.10.
Iktatószám:23019/2018
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: Pesti Központi Kerületi Bíróság
3.P.87.036/2018/5.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság
dr. Puskás Sándor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) felperesnek
dr. Péntek Gábor jogtanácsos által képviselt Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7.) I. r. és a személyesen eljárt madeIT.hu Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1143 Budapest, Gizella út 42-44.) II. r. alperes ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az I. és II. r. alperesek között 2015. december 3. napján, és 2015. december 29. napján létrejött vállalkozási szerződés érvénytelen.
A bíróság kötelezi az I. és II. r. alpereseket, hogy 15 nap alatt, egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 100.000 (százezer) forint perköltséget a felperes Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő teljesítéssel.
A bíróság kötelezi az I. és II. r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a Magyar Államnak - az adóhatóság felhívásában írt időben és módon - 715.200 (hétszáztizenötezerkétszáz) forint kereseti illetéket.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál kell írásban benyújtani 4 példányban a Fővárosi Törvényszékhez címezve.
A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésre vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Indokolás:

A bíróság a csatolt okiratok és a felek előadása alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az I. r. alperes mint megrendelő és a II. r. alperes mint vállalkozó 2015. december 03. napján vállalkozási szerződést kötöttek, mely szerződésben az I. r. alperes különböző informatikai
eszközök szállítását és üzembe helyezését rendelte meg a II. r. alperestől. A II. r. alperes a megrendelt eszközöket leszállította, az I. r. alperes a szerződésben kikötött 7.476.800 forint +ÁFA összegű vállalkozói díjat megfizette.
Az I. és II. r. alperesek 2015. december 29. napján újabb vállalkozási szerződést kötöttek, melynek keretében a II. r. alperes ugyancsak informatikai eszközök szállítását vállalta az I. r. alperes megrendelésére. A vállalkozói díjat e szerződésben 4.442.600 forint + ÁFA összegben állapították meg, melyet az I. r. alperes megfizetett a vállalkozónak.
Az I. r. alperes a szerződéskötés során a közbeszerzési eljárás lefolytatását mellőzte.
Az Állami Számvevőszék jogorvoslati eljárást kezdeményezett az I. r. alperessel szemben közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének megállapítása iránt. A felperes a közbeszerzési eljárás mellőzése tárgyában lefolytatott eljárása során a 2017. augusztus hó 31. napján meghozott D.373/11/2017. számú határozatában megállapította, hogy az I. r. alperes mint beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CVIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) 4. § (1) bekezdését, és az I. r. alperessel szemben 200.000 forint bírságot szabott ki.
Az I. r alperes a határozat bírósági felülvizsgálatát nem kérte.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. r. alperesek között 2015. december 3. napján, valamint 2015. december 29. napján létrejött vállalkozási szerződések a Kbt. 137. § (1) bekezdésének a) pontja alapján érvénytelenek. Kifejtette, hogy a fenti határozatában megállapította a Kbt. 4. § (1) bekezdése szerinti jogsértést, mivel az I. r. alperes jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását.
Az I. r. alperes érdemi ellenkérelmében a 2015. december 29-én megkötött szerződés vonatkozásában a keresetet nem vitatta. Állította azonban, hogy a 2015. december 3. napján kötött vállalkozási szerződés érvénytelensége nem állapítható meg, tekintettel arra, hogy a hatályos Kbt-ben nincs olyan rendelkezés, miszerint a közbeszerzési értékhatárt el nem érő szerződés, utólagosan, egy másik szerződés megkötése következtében érvénytelenné váljon, ez a jogbiztonság sérelmével járna. A felperes határozatában megjelölt, az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve, az abban foglaltak nemzeti jogba történő átültetése révén alkalmazhatóak, közvetlen hatályuk nincs, ezért arra a felperes jogot nem alapíthat. A 2015. december 3. napján megkötött szerződés tehát, a szerződéskötéskor hatályos szabályok szerint nem ütközött a Kbt. felperes által megjelölt rendelkezéseibe, így az nem is érvénytelen.
A II. r. alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. A kereset alapos.
A felperes a 2017. augusztus 31. napján kelt, D.373/11/2017. számú határozatában megállapította, hogy a beszerző I. r. alperes megsértette a Kbt. 19. § (2) és (3) bekezdésére, valamint a Kbt.21. § (1) bekezdésére tekintettel, a Kbt. 4. § (1) bekezdését, mert az I. r. alperes jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását.

A Kbt. 176. § (1) bekezdése szerint ha az ügy érdemében hozott határozatában a közbeszerzési döntőbizottság a 137. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A jelen perben a felperes fenti számú határozatában rögzítettek érdemben nem vizsgálhatóak felül, a jelen pernek a közigazgatási eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata nem tárgya. Az I. r. alperes a felperes határozatának bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetében kérhette volna annak vizsgálatát, hogy a 2015. december 3. napján megkötött szerződés nem ütközik a Kbt. felperes által megjelölt rendelkezéseibe, az I. r. alperes azonban e jogorvoslati jogával nem élt.
A fenti jogszabályi rendelkezésből következően - az I. r. alperes érvelésével ellentétben - a polgári bíróság hatásköre a jogsértés felülvizsgálatára nem terjed ki (Fővárosi ítélőtábla 9.Pf.20.911/2013/7/II. sz. ítélete; Kúria Pfv.V.20.095/2016/9.számú ítélete). A bíróság hatásköre kizárólag arra terjed ki, hogy a szerződés érvénytelenségét megállapítsa és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza, amennyiben a Kbt. és a Ptk. rendelkezései alapján az érvénytelenség valamely jogkövetkezményének alkalmazása lehetséges. A kifejtettek alapján -hatáskör hiányában - a bíróság a jogsértés hiányára vonatkozóan előadott I. r. alperesi védekezést érdemben nem vizsgálta.
A bíróság a felperes által csatolt határozat alapján megállapította, hogy az I., és II. r. alperesek között 2015. december 03. napján és 2015. december 29. napján létrejött vállalkozási szerződések a Kbt. 137. § (1) bekezdésének a) pontja alapján semmisek, mert azokat az alperesek közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Csupán utal a bíróság arra, hogy a felperes határozatának indokolásából kitűnően (D.373/11/2017. számú határozat 2-3.oldal) a felperes által lefolytatott hatósági eljárásban az I. r. alperes a jogsértés megtörténtét mindkét szerződés vonatkozásában elismerte.
A felperes az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását nem kérte, ekként a bíróságnak a kereseti kérelemhez kötöttsége folytán, az érvénytelenség jogkövetkezményeiről nem kellett rendelkeznie.
Az I. és II. r. alperesek pervesztesek lettek, a bíróság ezért a Pp. 78. § (1) bekezdése és a 82. § (1) bekezdése alapján egyetemlegesen kötelezte őket a felperes perköltségének megfizetésére. A felperes perköltsége a jogi képviseletével összefüggésben felmerült, a 32/2203. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) és b) pontja megfelelő alkalmazásával megállapított jogtanácsosi munkadíjból áll. A bíróság a jogtanácsosi munkadíjat az IM rendelet 3. § (5) bekezdése alapján mérsékelte, tekintettel a tömeges keresetindításra, valamint arra a körülményre, hogy a felperes jogi képviselője a tárgyaláson sem jelent meg. A bíróság a felperes Kbt-ben biztosított teljes költségmentessége folytán le nem rótt 715.200 forint kereseti illeték megfizetésére az I. és II. r. alpereseket kötelezte egyetemlegesen, a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése és a Pp. 82. § (1) bekezdése alapján.

Budapest, 2018. szeptember 17.

Szinyériné dr. Nagy Ibolya Gyöngyi s. k.
bíró