Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2019/8
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2019.01.11.
Iktatószám:0235/2019
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú közigazgatási bíróság
9.K.700.248/2018/17.


A Fővárosi Törvényszék a dr. Rábai Zsolt Ügyvédi Iroda (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 54.; eljáró ügyvéd: dr. Rábai Zsolt) által képviselt Top Taxi 2000000 Kft. (1116 Budapest, Kondorosi út 2a.) felperesnek a dr. Petró Szilvia kamarai jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben, az alperes által 2016. november 14-én D.899/14/2016. számon hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Balázs Péter Ügyvédi Iroda (1027 Budapest, Csalogány u. 23-33.; eljáró ügyvéd: dr. Balázs Péter) által képviselt Főtaxi Autóközlekedési és Szolgáltató Zrt. (1087 Budapest, Kerepesi út 15.) beavatkozott, - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a törvényszék a felperest, hogy a jelen ítélet közléséről számított 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és alperesi beavatkozónak külön-külön 30.000-30.000 (harmincezer-harmincezer) forint perköltséget.
Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - a magyar államnak 21.000 (huszonegyezer) forint kereseti illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A Vígszínház Nonprofit Kft. mint ajánlatkérő 2016. március 1-jén a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 113. § (1) bekezdése szerinti összefoglaló tájékoztatást (a továbbiakban: tájékoztatás) küldött a Közbeszerzési Hatóság részére. Az ajánlatkérő a tájékoztatás II. 1.2) pontjában az alábbiak szerint határozta meg a szerződés tárgyát: taxi szolgáltatás beszerzése. Az ajánlatkérő 2016. szeptember 6-án küldte meg a közbeszerzési eljárást .megindító felhívást (a továbbiakban: felhívás) az eljárás iránt érdeklődésüket kifejező gazdasági szereplőknek. Az ajánlatkérő a felhívás II. 1.4) pontjában a következők szerint rendelkezett a beszerzés tárgyáról: taxi szolgáltatás beszerzése a Vígszínház Nonprofit Kft. részére 17 millió forint keretösszeg felhasználásáig, maximum a szerződéskötéstől számított 24 hónapos időtartamra. Az ajánlatkérő a felhívás III. 1.3) pontjában az alábbiak szerint határozta meg a műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelményeket, továbbá az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módokat. Az M/2, pont azt tartalmazta, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az alábbi szolgáltatások biztosításához szükséges eszközökkel, feltételekkel, illetve, ha az általa alkalmazott rendszerek nem elégítik ki az alábbi követelményeket: Elvárások a fuvarszervező társasággal szemben: - Elektronikus fuvarrendelő, ellenőrző, illetve fuvarigazoló rendszer - chipkártyás fizetési rendszer - legalább kétszeres védelem (mint pl. mágnes szalag, chip, NFC, PIN) - mobil applikáció. Az elektronikus fuvarigazoló rendszerrel szemben támasztott követelmények: - Platform független online adminisztrációs lehetőség - Többszintű jogosultságkezelés - Kártyalimit kezelés (legalább napi, heti vagy alkalmi érték meghatározás) -Kártya jogosultság meghatározása (kötegelt kártyakezelés) - GPS alapú célmeghatározás -
Útvonaltörténet visszakeresés - Divízió (vagy elkülönült költséghelyek) kezelése- Email értesítés teljesített fuvarról, kártya használatról - Virtuális kártya és kártyakezeles ellenőrző« zártláncú adatközvetítés a taxi irányába - Kvótázható egyedi egyszeri utazási kod generálása. A mobil alkalmazás követelményei: - utazási kártya, vagy partnerkód kezelése - cím meghatározás árajánlat utazási relációra - több autós rendelés. A számlázás követeimenyei: - számlázás bontás ÁFA analitikával - számlázás bontása divízió vagy költséghely szerint. Igazolási módként azt tartalmazta, hogy a Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a 321/2015. (X 30.) Korm. rendetet 21. § (3) bekezdés i) pontja alapján a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök berendezések, illetve műszaki felszereltség leírásával. A felhívás IV.1.1) pontjában rendelkezett arról az ajánlatkérő, hogy a Kbt. 113. § (1) bekezdés szerinti nyílt eljárás lefolytatása útján kívánja realizálni beszerzési igényét. A közbeszerzési műszaki leírás tartalma megegyezett az M.2) pontban szereplő műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelménnyel. A felhívás megküldését követően az ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó kérések érkeztek. A 6. számú kiegészítő tájékoztatás kérés a következő volt: „Kérjük, határozza meg, hogy mit ért a többszintű jogosultságkezelés alatt!" Az ajánlatkérő az alábbi kiegészítő tájékoztatás adta: ,,Supervisor, rögzítő, adatkezelők stb. az online felület esetén, illetve a kártyák jogosultságának beállítása is külön jelszó alatt történjen loggolva" Az alperesi beavatkozó szakmai ajánlatában rögzítene került hogy a hozzáférés korlátozható. Az alperesi beavatkozó ajánlata 11. oldata a következő nyilatkozat szerepelt: ,Alulírott Sz. T., mint a Főtaxi Autóközlekedési és Szolgáltató Zrt. (1087 Budapest, Kerepesi út 15 cégj.: 01-10-042322) ajánlattevő kötelezettségvállalásra jogosult képviselője ezúton nyilatkozom, hogy az eljárást megindító felhívás III.1.2 pontjában valamint a III.1.3 vontiában szereplő gazdasági-pénzügyi, valamint a műszaki-szakmai alkalmassági követelményeknek cégünk megfelel." Az alperesi beavatkozó ajánlata 13-18 oldalai tartalmaztak a szakmai ajánlatot a következők szerint a mobilapplikáció vonatkozásában : ,Társaságunk rendelkezik mobilapplikációs felülettel valamennyi platformon (Android, IOS, Windows Phone). A működés részletes leírása az alábbiakban található. " A taxirendelés menetében alperes! beavatkozó ismertette, hogy lehetőség van egy időben több autó (maximum 5) megrendelésére.Az ajánlatkérő 2016 szeptember 29-én készítette el az eljárás eredményéről szóló összegezést. Az összegezés értelmében az eljárás eredményes volt, mindkét ajánlattevő érvényes ajánlatot nyújtott be. Az eljárás nyertese az alperesi beavatkozó lett. A felperes 2016. október 10. napján iratbetekintésen vett reszt, melynek keretében megtekintette a nyertes ajánlatot teljes terjedelemben.
A felperes 2016. október 10 napján előzetes vitarendezést kezdeményezett, melyét az ajánlatkérő 2016. október 13. napján kelt válaszával elutasított. A felperes jogorvoslati kérelme 2016. október 18. napján érkezett meg az
alpereshez.
Az alperes a 2016. november 14-én hozott D.899/14/2016. számú határozatában a „Taxi szolgáltatás beszerzése a Vígszínház Nonprofit Kft. részére" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott felperesi jogorvoslati kérelem 1. kérelmi elemét elutasította, a 2. kérelmi elem tekintetében a jogorvoslati eljárást - érdemi vizsgálat nélkül - megbüntette. Határozatában hivatkozott a Kbt 2. § (7) bekezdésére, 112. § (l)-(2) bekezdésére, 113-116 §-ara Indokolásában kifejtette, hogy a jogorvoslati kérelem keretei között eljárva, az 1. kérelmi elemmel kapcsolatosan abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. ajánlatok bírálatára vonatkozó 69. § (1) bekezdését, a 69. § (2) bekezdés első fordulatát, továbbá a 69. § (5) bekezdés utolsó fordulatát. Hangsúlyozta, hogy az új uniós közbeszerzési irányelvek jelentős változást hoztak az ajánlatok értékelésére vonatkozó szabályok körében.
Az új irányelvekkel összhangban a Kbt. is számos ponton tette rugalmasabbá, hatékonyabbá és gyorsabbá a közbeszerzési eljárásokat. Az alkalmasság szempontjából releváns adatokat kizárólag az értékelési szempontok alapján legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek kell igazolnia. Az eljárás során az ajánlattevőknek -
a Kbt. Második Része szerint lefolytatott eljárásokban - az alkalmasságuk igazolása céljából egységes európai közbeszerzési dokumentumot szükséges csatolniuk az ajánlatukhoz, melyben nyilatkoznak arról, hogy az előírt alkalmassági feltételeknek megfelelnek. A Kbt. 69. § (9) bekezdése arról is rendelkezik, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, a kizáró okok fenn nem állása és a 82. § (5) bekezdés szerinti kritériumok tekintetében figyelembe vett értékek teljesülése esetén az ajánlat vagy részvételi jelentkezés akkor is érvényes, ha a benyújtott igazolások eltérnek a korábbi nyilatkozatokban feltüntetett adatoktól. Az ajánlattevőknek a Kbt. Harmadik Része szerinti, tehát az uniós értékhatár alatti eljárásokban pedig kizárólag nyilatkozniuk szükséges arról, hogy teljesítik a felhívásban előírt alkalmassági követelményeket, az egységes európai közbeszerzési dokumentum csatolása nem szükséges.
Az ajánlattevő csupán arról köteles nyilatkozni, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat nem köteles megadni. Az alperes megvizsgálta a felhívásban előírt műszaki,, illetve szakmai alkalmassági feltételeket és az azokhoz tartozó minimumkövetelményeket, valamint az egyéb érdekelt részéről benyújtott ajánlatban szereplő nyilatkozatokat és megállapította, hogy azok megfeleltek a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek és az ajánlatkérő által előírt feltételeknek. Az ajánlatkérő a felhívásban rendelkezett arról, hogy az M.2) műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelmények igazolásának a Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés i) pontja alapján a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetve műszaki felszereltség leírásával kellett eleget tenni.
Az alperesi beavatkozó szakmai ajánlatában szereplő leírás megfelelt a felhívásban rögzítetteknek, valamint a vonatkozó jogszabályhelyek rendelkezéseinek. Az alperesi beavatkozó ajánlatában szerepelt arra vonatkozó utalás, hogy a jogosultság kezelés vonatkozásában a hozzáférés korlátozható. Az alperes a többszintű jogosultság kezelés alkalmassági követelménnyel kapcsolatban elfogadta az ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy a kérelmező által megfogalmazott egyedi meghatározásnak megfelelő előírás sem a felhívásban, sem a kiegészítő tájékoztatásban nem szerepelt. Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás 6. pontjában a többszintű jogosultság kezelés fogalmának egyértelmű meghatározását adta a következők szerint. „Supervisor, rögzítő, adatkezelők stb. az online felület esetén, illetve a kártyák jogosultságának beállítása is külön jelszó alatt történjen loggolva."
Az alperesi beavatkozó az ajánlatában - a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően - nyilatkozott továbbá arra vonatkozóan, hogy a műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek teljes mértékben megfelel. Az alperesi beavatkozó szakmai ajánlatában rögzítésre került, hogy a hozzáférés korlátozható. Ez azt jelenti, hogy az egyes felhasználók más-más hozzáférési jogosultsággal rendelkeznek, amely megfeleltethető a többszintű jogosultság kezelésnek. Az alperes a több autós rendelés alkalmassági követelménnyel kapcsolatban megállapította, hogy az alperesi beavatkozó ajánlatában egyértelműen szerepelt az, hogy lehetőség van egy időben több autó megrendelésére. Az ajánlatkérő a felhívásban nem rendelkezett arról, hogy az informatikai alkalmazásoknak az ajánlattétel időpontjában kell teljesíteniük a közbeszerzési dokumentumokban meghatározottakat. Az alperesi beavatkozó nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a felperes előzetes vitarendezési kérelme megküldése napján, 2016. október 13-án bekapcsolásra került a több autó rendelésére vonatkozó lehetőség a mobilapplikációban. Az alperes a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 145. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 165. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan 1. kérelmi elemet elutasította és megállapította, hogy az eljárást lezáró döntés jogszerű volt. Az alperes a 2. kérelmi elem vonatkozásában megállapította, hogy az érdemben nem bírálható el, mert az 1. kérelmi elemmel összefüggésben az alperes megállapította, hogy a felhívásban rögzített, valamint az ajánlatban méghatározott alkalmassági követelményeket az alperesi beavatkozó teljesítette, ezért az általa tett nyilatkozattal a hamis adatszolgáltatás nem valósulhatott
meg. A fentiekre tekintettel a jogorvoslati eljárás a 2. kérelmi elem körében okafogyottá vált, ezért megszüntetendő.
A felperes keresetlevelet terjesztett elő. A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította a 14.K.27.074/2017/6. számú végzésével, amelyben a bíróság kifejtette azt az álláspontját is, hogy a felperes keresetlevele nem volt elkésett a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 331. §-a és a Kbt. 170. §-a alapján, mert bár a felperes tévesen a keresetlevelet a bíróságnál terjesztette elő, de a Pp. szabálya alapján a bíróságnál benyújtott keresetlevelet is határidőben előterjesztettnek kell tekinteni, az alperes által hivatkozott, a Kbt. 170. §-ában szereplő „kizárólagosságnak" nincs e tekintetben relevanciája. Az ismételten előterjesztett keresetlevelében a felperes az eredetileg benyújtott keresetlevelével egyezően előadta, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az alperesi beavatkozó a nyilatkozatában előadta, hogy megfelelt a kiírásban támasztott M/2, pontban megjelölt műszaki-szakmai alkalmassági követelményeknek. Az alperesi beavatkozó az ajánlatában nem tudta igazolni az alábbi alkalmassági követelmények teljesülését, ajánlatában semmilyen információt nem közölt az alábbi, ajánlatkérő által a felhívásban rögzített elvárások kapcsán: többszintű jogosultságkezelés, kártyajogosultság meghatározása, email értesítés teljesített fuvarról, kártyahasználatról, kvótázható egyedi egyszeri utazási kód generálása (az utazási kód generálása feltüntetésre került, de az ajánlatkérő elvárása volt, hogy a kód kvótázható legyen, erre vonatkozóan az alperesi beavatkozó ajánlata semmiféle információt nem tartalmazott). A mobilalkalmazás követelménye között az ajánlatkérő által rögzítésre került a több autós rendelés követelménye, azonban az alperesi beavatkozó ajánlata e követelmény teljesülésére vonatkozóan sem tartalmazott információt.
Az alperesi beavatkozó a közbeszerzési eljárásban nem igazolta az alkalmasságát az ajánlatkérő által előírt minimumkövetelmények vonatkozásában. Az eredetileg benyújtott keresetlevelét kiegészítette azzal, hogy kérte annak megállapítását is, hogy az alperesi beavatkozó hamis nyilatkozatot tett, vele szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok áll fenn, ajánlata érvénytelen. A felperes az előkészítő iratában kifejtette, hogy az alperes megsértette a Kbt. 69. § (l)-(2) bekezdését, (5) bekezdését, és az alperesi beavatkozó ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen volt, mert nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta a követelményeknek való megfelelést. Továbbra is hivatkozott a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjára és a hamis nyilatkozattételre. A felperes a többszintű jogosultság kezeléssel összefüggésben kifejtette, hogy az az alperesi beavatkozó nyilatkozat, miszerint a hozzáférés korlátozható, még nem jelenti
azt, hogy a hozzáférés többszintű volna. A mobilalkalmazással szemben támasztott követelmények teljesülése szempontjából a felperes szerint az alperesi beavatkozó taxirendelő applikáció használatát és annak minden oldalát végignézve, erre nem volt lehetőség. (2016. október 10-én a felperes kipróbálta a nevezett applikációt). A felperes a 2017. május 12-ei előkészítő iratában továbbá utalt arra, hogy az applikációjukban csak később, utólag pótolták a mobilapplikációs lehetőséget. Előadta továbbá, hogy a felperesi jogi képviselő 2016 novemberében leszerződött az alperesi beavatkozóval személyfuvarozás céljából, amelyre 5 db plasztikkártyát és ehhez tartozó webiroda használatára való jogosultságot igényelt, de a beállított emailcímre, ami az elvégzett fuvarról szintén feltétele volt a pályázatnak, nem kapott értesítést. Videófelvételt csatolt a mobilapplikáció felperesi kipróbálásáról. Utóbbival kapcsolatban a felperes kifejtette, hogy az alperesi beavatkozó 2016. október 26-án adott ki frissítést androidra 4.5.5. verziószámon, amit már kamerával rögzítve teszteltek, az android engedi a többautós-rendelést, de Windows Phone és iOS-ra nem engedte a több autós rendelést. 2016. október 26-án a Youtube videómegosztóra feltöltötte ezt a bizonyítékot, ami igazolja a vonatkozó tényeket. A felperes a további előkészítő iratában kronologikus sorrendben bemutatta a 2016. szeptember 06. és 2016. november 08. közötti időtartamban történt eseményeket. Kiemelte,
hogy 2016. október 24-éig szólt a szerződéskötési moratórium. Felperes még novemberben is szolgáltatott, mivel az ajánlatkérő arról tájékoztatta a felperest, hogy az alperesi beavatkozó nem tudta megkezdeni a szolgáltatást. Ezért december 01-jéig engedte az ajánlatkérőnek a felperesi kártyák használatát. Megismételte, hogy 2016. október 26-án megérkezett az alperesi beavatkozó applikációja, de csak androidra, a másik két platformra nem, erről szól a Youtube Videó. 2018. november 08-án történt meg a felperesi jogi képviselő leszerződése az alperesi beavatkozóval utazási plasztikkártyára.
Az alperes fenntartotta az elkésettségre vonatkozó pergátló kifogását, és fenntartotta érdemben a támadott határozatban foglaltakat.
Az alperesi beavatkozó is kérte a felperes keresetlevelének idézés kibocsátása nélküli elutasítását, illetve a per megszüntetését, érdemben a felperes keresetének elutasítását. Kifejtette, hogy 2016. szeptember 12-én külön kiegészítő tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől többek között kifejezetten a „többszintű jogosultság-kezelés" értelmezésével kapcsolatban, és az erre kapott választ követően nyújtotta be az ajánlatát a kiírásnak megfelelően. Az alperesi beavatkozó egyrészt nyilatkozta, hogy megfelel.a műszaki alkalmassági feltételeknek, másrészt szakmai ajánlatában szereplő „hozzáférés korlátozható'''' kitétel lefedi a többszintű jogosultság meghatározás tartalmát, hiszen az egyes felhasználók más-más hozzáférési jogosultsággal rendelkeznek a megrendelő igénye szerint. A többautós-rendeléssel kapcsolatban kifejtette, hogy az ajánlatkérő felhívása nem rendelkezett arról, hogy az informatikai alkalmazásoknak már az ajánlattétel időpontjában kellett teljesíteni minden követelményt,
de az alperesi beavatkozó applikációja az ajánlattétel időpontjában is megfelelt e követelménynek. A mobilapplikáció ilyen fejlesztése megtörtént, de annak aktiválására az egyes megrendelői igényeknek megfelelően került csak sor, ezért nem láthatta a felperes korábban ennek lehetőségét a mobilapplikáción 2016. október 10-én, illetve már október 13-án elérhető volt a korábban kifejlesztett többautós-rendelés elérhetősége a mobilapplikáción, amelyre vonatkozóan az igazolást az ajánlatkérő megkapta. Egyebekben hivatkozott a Fővárosi ítélőtábla 3.Kf.27.277/2010/5. számú ítéletére, és arra, hogy legkésőbb a szerződés megkötésekor és teljesítésekor valamennyi szerződéses feltétel teljesítésére képes volt. Az elmaradt emaillel kapcsolatban utalt arra, hogy egyrészt ennek az eljárásnak nem a felperes egyedi fogyasztói panasza a tárgya, másrészt annak, hogy egy felhasználó nem kap meg egy emailt, más technikai okai is lehetnek.
Az alperesi beavatkozó fenntartotta, hogy a Youtube-felvétel nem alkalmas annak bizonyítására, hogy az alperesi beavatkozó nem rendelkezett volna „több autós rendelésre" vonatkozó szoftvermódosítással, és a felperes a felvételen maga is elismerte, hogy az androidos telefonon működött a többes rendelés lehetősége. Ugyanarról olyan szoftverről van szó, amelyet nyilván az adott platformra kell igazítani. A felperesi novemberi fuvarszo.lgáltatással összefüggésben az alperesi beavatkozó kiemelte, hogy az alperesi beavatkozó 2016. november 25-én írta alá a szerződést a kiíróval, így ettől a naptól volt szolgáltatási kötelezettsége, nem október 25-től. Lassan két éve szolgáltat a kiíró részére alperesi beavatkozó, és semmiféle kifogás nem merült fel vele szemben.
A felperes keresete nem alapos.
A törvényszék mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a közigazgatási közbeszerzési per tárgya a félperes által támadott alperesi jogerős határozat jogszerűsége a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai alapján. A Pp. 339/A. §-a szerint a bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A közigazgatási közbeszerzési perben is érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség elve, így a Pp. 3. § (2) bekezdése és 215. §-a
értelmében a kereseti kérelem és az ellenkérelem keretei között vizsgálja felül a közigazgatási határozatot. A törvényszék a tényállást a jelen ügyben a Pp. 206. § (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló közigazgatási iratok, valamint a felek közigazgatási eljárás és a per során tett előadásai és ezek egybevetése alapján, a bizonyítékokat a maguk összességében értékelve és meggyőződése szerint elbírálva állapította meg, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve.
Az ügy érdemét megelőzően az alperes és az alperesi beavatkozó által előterjesztett elkésettségre vonatkozó pergátló kifogás alapján a törvényszék az alábbiakra kíván rámutatni. A Kbt. 170. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. Nem vitatott tény, hogy a felperes a bíróságnál terjesztette elő a keresetlevelét. A törvényszék megítélése szerint valamely közigazgatási cselekménnyel szemben igénybe vehető jog-és perorvoslati út rendelkezésre állása nem tehető függővé jogértelmezéstől, vagyis az erre vonatkozó szabályoknak olyanoknak kell lenniük, amelyek alapján egyértelműen megítélhető, hogy az ügyfélnek hol és milyen határidőben kell a keresetlevelet előterjesztenie. Tény, hogy a korábbi bírói gyakorlat a keresetlevél kizárólagos előterjesztését az alperesnél úgy értelmezte, hogy az a Pp. 331. §-ától eltérő szabály,
és joghatályosan kizárólag a hatóságnál lehet előterjeszteni keresetlevelet (pl. Főv. ít. 3,Kf.27.709/2006/2.), a más helyen, így a bíróságnál történő előterjesztéssel az elkésettség kockáztatható. Ugyanakkor időközben született olyan felsőbírói iránymutatás, amely a Pp. 331. §-át alkalmazhatónak találták a Kbt. 170. § (2) bekezdésében foglalt „kizárólagosság" mellett is. „A közbeszerzésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat" vizsgálati tárgykörre felállított kúriai Joggyakorlat-elemző Csoport által készített - nem kötelező erejű, de a Kúriától származó összefoglaló vélemény [123. oldal] például úgy foglalt állást, hogy ha a fél tévesen a bírósághoz nyújtja be a keresetlevelét, ez nem zárja ki a Pp 331. § (1) bekezdése alkalmazását. A törvényszék utal arra is, hogy emellett jelen ügyben a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság már jogerős végzésében állást foglalt az elkésettségről, annak hiányát megállapítva.
Végül a törvényszék rámutat, hogy a támadott határozat rendelkező részében foglalt jogorvoslati záradék egyébként maga . sem utalt a hatóságnál való előterjesztés szigorú, kizárólagos értelmezésére, csupán az általános közigazgatási perrendi perorvoslati tájékoztatót tartalmazta. Valamely alapvető jog érvényre juttatását célzó jogszabályi rendelkezésével kapcsolatos jogbizonytalanság nem eshet az igényérvényesítő felperes terhére, ezért a törvényszék a pergátló kifogás mellőzéséről, és a kereset érdemi elbírálásáról döntött.
A felperes keresete azonban érdemben alaptalan.
A Kbt.. Harmadik Része keretében a Kbt. 114. § (l)-(2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, valamint köteles a 62. § (1) bekezdés g)-k) és m) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni.
A Kbt. 114. § (2) bekezdése szerint a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tekintetében az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány nem alkalmazandó, ahol e törvény Második Része „egységes európai közbeszerzési dokumentumot" említ, az alatt a 67. § (1) bekezdésé szerinti nyilatkozatot kell érteni. A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a részletes adatokat megadnia. Az ajánlatkérő a Kormány rendeletében részletezettek szerint ellenőrzi továbbá a kizáró ok hiányát a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartásokból is. A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban a
gazdasági szereplő csupán arról köteles nyilatkozni, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat nem köteles megadni. A gazdasági szereplő az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó, az eljárást megindító felhívásban előírt saját nyilatkozatait az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására vonatkozó szabályok szerint, az ajánlatkérő 69. § szerinti felhívására köteles benyújtani.
A Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt műszaki és szakmai alkalmasságra.
A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés i) pontja szerint az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén -figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetve műszaki felszereltség leírásával.
A törvényszék mindenekelőtt rámutat, hogy a Kbt. miniszteri indokolása e szabályok értelmét abban fogalmazta meg, hogy az új uniós (közbeszerzési) irányelvekkel összhangban a törvény számos ponton rugalmasabbá teszi a közbeszerzési eljárást a nyilatkozati elv hangsúlyosabbá tételével. Külön hangsúlyozta a jogalkotói indokolás a fenti jelen ügyben is releváns szakaszok értelmezésében, hogy a nemzeti eljárásrendben a törvény még inkább kiaknázza a „nyilatkozati elv" alkalmazása nyújtotta egyszerűsítés lehetőségét, amikor előírja, hogy az uniós eljárásrendben ismert „egységes európai közbeszerzési dokumentum''' használata helyett a gazdasági szereplőknek csupán nyilatkozniuk kell arról, hogy az általuk igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, a kizáró okok nem állnak fenn, az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat nem kötelesek megadni, csak az ajánlatkérő külön felhívására.
A felperes a keresetlevelében az alperesi beavatkozói műszaki-szakmai alkalmassági követelmények tekintetében két körülményt kifogásolt. Egyrészt azt, hogy az alperesi beavatkozó az elektronikus fuvarigazoló rendszerrel szemben támasztott követelmények közül egyeseket nem tudott igazolni, ezekről az ajánlat információt nem tartalmazott. Másrészt az alperesi beavatkozó ajánlata a mobilalkalmazás követelménye tekintetében nem tartalmazott információt a többautós-rendelés követelményre.
A törvényszék megállapította, hogy az alperes helyesen és jogszerűen hivatkozott a fenti jogszabályi rendelkezésekre és azok céljára. Az alperesi beavatkozó - a rendelkezésre álló iratok alapján - a kiírásnak és a Kbt., valamint a Korm. rendelet szabályának megfelelően leírta a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközöket, berendezéseket, illetve műszaki felszereltséget. Ajánlati nyilatkozata tartalmazta azt is, hogy a műszaki és szakmai alkalmassági követelményeknek teljes mértékben megfelelt. A fenti jogszabályi rendelkezések és a kiírás alapján az ajánlattevőknek az ajánlatukban nyilatkozniuk kellett, hogy a felhívás műszaki-szakmai alkalmasságot érintő követélményeknek megfelelnek, és szakmai ajánlatukban be kellett mutatniuk olyan részletességgel a fuvarigazoló és mobilapplikációs rendszerüket, amelyből megállapítható volt e követelmények teljesülése. A törvényszék megállapította, hogy az alperesi beavatkozó a szakmai ajánlatában valamennyi a felperes által kifogásolt elvárásra kitért. Az a felperesi kereseti sérelem ezek szerint, amely az e követelményekre vonatkozó információhiányt kifogásolta, nem foghatott helyt ilyen, a nyilatkozati elvre épülő közbeszerzési szabályozási környezetben.
A törvényszék nem osztotta azon felperesi érvelést, hogy a jelen ügyben arról kellett dönteni, hogy lehetőség van-e csupán „nagyjából" megfelelni egy közbeszerzési kiírásnak. A felperes valójában a közbeszerzési irányelvekkel érkezett uniós jogfejlődést vitatja, amely éppen a vállalkozások adminisztrációs tehercsökkentése érdekében nem az igazoltságra, hanem a nyilatkozatra helyezi a hangsúlyt. Nem arról van szó azonban, hogy a nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő felé ne kellene biztosítania a nyilatkozatában foglaltakat, de azt jelenti ez a közbeszerzési logika, hogy az ajánlattevői nyilatkozat felértékelődik a közbeszerzési eljárás során.
A többszintű jogosultság-kezelés vonatkozásában a törvényszék rámutat, hogy lényeges körülmény, hogy az ajánlatkérő 2016. szeptember 14-én kiegészítő tájékoztatást küldött, amelyben pontosította a többszintű jogosultság-kezelés meghatározását. E tekintetben is hangsúlyozni kell, hogy az ajánlattevők számára az irányadó, amit a felhívás tartalmaz. A felperesi teljes jogú-osztott jogú adminisztrátorra vonatkozó fejtegetés kizárólag a felperesi értelmezés, arra azonban sem az ajánlatkérői felhívásban, sem a kiegészítő tájékoztatásban nincs adat, hogy a többszintű jogosultságkezelést ekként kellett volna érteni. A felperes által megfogalmazott egyedi meghatározásnak megfelelő előírás sem a felhívásban, sem a kiegészítő tájékoztatásban nem szerepelt. A „hozzáférés korlátozható'''' kifejezés önmagában nem jelenti azt, hogy csak két kimenetel lehetséges: hozzáfér, vagy nem fér hozzá. Ilyen állítást az alperesi beavatkozó ajánlata nem tartalmazott. A hozzáférés korlátozása azonos, de legalábbis megfeleltethető a többszintű jogosultság kezeléssel, hiszen a korlátozás alatt értendő minden egyéb jogosultság beállítása is. A törvényszék megjegyzi, hogy a felperes e megfogalmazások szemantikai értelmezéséből kívánta a saját álláspontját alátámasztani. Ugyanakkor a felhívásból és a kiegészítő tájékoztatásból is a nyelvtani értelmezés mellett az a következtetés vonható, hogy az ajánlatkérő a fentieken túl azt a szűkítő értelmezést nem adta, amit felperes e fogalomba beleérteni kíván, ennek hiányában azonban a megfogalmazás általánossága folytán a hozzáférés korlátozása lefedte a többszintű jogosultság meghatározás tartalmát, hiszen az egyes felhasználók más-más hozzáférési jogosultsággal rendelkezhettek.
A felperes kifogásolta továbbá konkrétan a fuvarigazoló rendszerrel kapcsolatban, hogy a rendszer nem küldött értesítést a teljesített fuvarról. A törvényszék megítélése szerint az e körben előterjesztett felperesi bizonyítások nem voltak alkalmasak a rendszer ezen attribútumának cáfolatára. Egyrészt a felperes a saját jogi képviselőjén keresztül kívánta bizonyítani az emailértesítés elmaradását, amit a törvényszék csekély bizonyító erővel rendelkező bizonyítékként tudott csak értékelni. Másrészt még abban az esetben is, ha igazolható volna az, hogy a felperesi jogi képviselő számára teljesített fuvarról nem történt emailértesítés, önmagában nem cáfolná a teljes rendszernek a felhívásnak megfelelő működését. Ahogyan arra alperesi beavatkozó rámutatott, okszerű, hogy egy elektronikus levelező rendszerben az adott alkalmazás hiányán túl, egyéb -technikai - körülmények is gátolhatják egy elektronikus levél kézhezvételét az egyedi esetben, azon túl, hogy a levezőrendszer biztonsági és hitelességi szintje sem volt igazolt felperes részéről. Mindezért a törvényszék a felperesi tanúmeghallgatási indítványnak sem adott helyt, mert,a tanú is elsősorban a saját egyedi esetéről tudott volna beszámolni, de. a rendszerkövetelmények teljesüléséről és működéséről nem.
A többautós-rendelés mobilapplikáció biztosítottsága kapcsán a törvényszék mindenekelőtt rámutat, hogy e tekintetben is a Kbt., illetve a konkrét esetben az ajánlatkérői felhívás tartalma irányadó annak megítélésénél, hogy jogszabálysértően került-e sor az alperesi beavatkozói ajánlat elfogadására. Az ajánlatkérői felhívás azonban nem rendelkezett arról, és erre törvényes lehetősége
volt (lásd pl. Főv. ít. 3.KÍ.27.277/2010/5.), hogy a felperes által vitatott informatikai alkalmazásoknak az ajánlattétel időpontjában teljesítenie kellett valamennyi követelményt. A törvényszék kiemeli e tekintetben, hogy a felperes által előterjesztett valamennyi bizonyítási indítvány és bizonyíték a teljesítés megkezdése előtti időpontra vonatkozott. E tekintetben nem áll rendelkezésre azt cáfoló tény, hogy az alperesi beavatkozó ne tudta volna teljesíteni az ajánlatának és a szerződésének megfelelően elvárt követelményeket. A felperes állítása (amelyre vonatkozóan a tranzakciókról készült kimutatásokat csatolta 2018. október 11-én), hogy október végén és novemberben még a felperes is szolgáltatott az ajánlatkérőnek. A becsatolt dokumentumokon az utolsó tranzakciós dátum 2016. november 30. Ezzel ugyanakkor nem áll szemben az alperesi beavatkozó nem cáfolt, novemberi végi szerződéskötésre vonatkozó nyilatkozata, sőt erősíti is a szerződőpartner-váltás körüli időszak kronologikus sorrendjét
és okszerű eseményláncolatát. Másrészt okszerűen bemutatta azt is az alperesi beavatkozó a közigazgatási hatósági eljárásban tett - bizonyítéknak minősülő - ügyféli, szintén cáfolatlan nyilatkozataiban, hogy a mobilapplikációs fejlesztéseit a cég üzletpolitikája az egyedi, így az ajánlatkérői igényeknek megfelelően fejlesztette és élesítette konkrét szolgáltatási igény felmerülése esetére. Ahogy alperes erre rámutatott a határozatában, és még a felperes által előterjesztett Youtube-felvétel is ezt tartalmazza, a rendszer élesítése megtörtént.
A törvényszék megtekintette és a per anyagává tette a felperes által becsatolt, 2016. október 26-ai Youtube-felvételt is. A felvétel készítésének időpontján túl annak bizonyító erejét jelentősen csökkentette, hogy a felvételről nem derült ki, hogy azt pontosan ki (milyen tudással, szakértelemmel rendelkező személy), milyen informatikai ellenőrzési és elemzési módszertan mellett készítette. Ennek hiányában azonban nem zárható ki az az alperesi beavatkozó által is hangsúlyozott kifogás, hogy nem állapítható meg bizonyossággal a felvétel készítésének informatikai háttere, az, hogy a konkrétan tanulmányozott rendszerek megfelelő frissítéssel, operációs rendszerrel, vagyis általában megfelelő technikai háttérrel rendelkeztek az alperesi beavatkozói mobilapplikáció futtatásához. A törvényszék megjegyzi, hogy ennek utólagos perbeli további technikai vizsgálatát kizárta az is, hogy nem biztosítható a rendszer akkori, változásokat kizáró, utólagos komplex vizsgálata.
Mindezzel viszont szemben áll az a felperes által sem vitatott tény, hogy a rendszer androidon rendszeren biztosan működött. A törvényszék utal arra a közigazgatási hatósági eljárás iratai alapján, hogy a felperes által az ajánlatkérői magatartásra vonatkozó nyilatkozatait az ajánlatkérő ügyfél-nyilatkozatai sem támasztották alá, aki maga is megerősítette, hogy nem merült fel kétsége az alperesi beavatkozó teljesítésre való képességével kapcsolatban;
Mindezek alapján a törvényszék - a Pp. 206. §-a alapján - a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat egyenként és összességében is értékelve, arra a következtetésre jutott, hogy a felperesnek nem sikerült cáfolnia az alperesi beavatkozói szakmai ajánlatban és az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozataiban foglaltakat, így az alperesi beavatkozói ajánlat érvénytelensége sem volt megállapítható, és nem döntötte meg az alperesi határozatban elfogadott tényállást és jogi indokolást.
A törvényszék utal arra, hogy a fentiekből következik, hogy az alperesi beavatkozó hamis nyilatkozata nem volt megállapítható. Ugyanakkor a törvényszék rámutat, hogy a hamis nyilatkozattétel kereseti kifogásolása először kizárólag az ismételten benyújtott keresetlevélben szerepelt. A felperes által eredetileg - 2016. november 29-én - előterjesztett keresetlevélben e tekintetben sem jogszabálysértés, sem jogsérelem megjelölve nem volt. A hamis nyilatkozattétel megállapítása iránti kereset először a 2017. március 13-án kelt ismételt keresetlevélben szerepelt. A törvényszék hangsúlyozza, hogy a Kúria által követett elvi gyakorlat szerint közigazgatási perekben
a keresetindításra nyitva álló harminc napos határidőn belül a félnek konkrét jogszabálysértésre is utalnia kell. Nem elfogadható, ha a fél harminc napon túl határozza meg a kereset irányultságát (Kúria Kfv.IV.35.124/2015/5.; BH2016/3/K11.). Nem elégíti ki a határozott kereseti kérelem fogalmát az, ha a felperes csupán visszautal a közigazgatási eljárásban érvényesített igényeire, és tiltott keresetváltoztatás, ha a felperes a Pp. 132. §-a alapján benyújtott ismételt keresetlevelében olyan jogszabálysértések és jogsérelem megállapítását is kéri, amelyek az eredeti keresetlevélben nem szerepeltek. A fentiek alapján a felperesnek a 2. kérelmi elem tekintetében előterjesztett keresete alapján sem volt helye az alperesi határozat hatályon kívül helyezésének, illetve megváltoztatásának.
A felperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes és az alperesi beavatkozó perben felmerült költségeit megtéríteni. A törvényszék a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) és (6) bekezdése alapján határozta meg a perköltség összegét az alperesi és az alperesi beavatkozó képviselő által kifejtett tevékenységgel arányosan, figyelembe véve, hogy négy tárgyalás megtartására került sor, alperes és alperesi beavatkozó is az ügy érdemére és eljárásjogi vetületeire nézve is részletes nyilatkozatokat és védekezést terjesztettek elő.
A felperes köteles viselni a kereseti illeték összegét, amelynek mértéke - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 43. § (3) bekezdésének utaló szabálya folytán - az Itv. 39. § (1) bekezdés és 42. § (1) bekezdés a) pontja szerint számítandó. Az illeték viseléséről szóló rendelkezés továbbá a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
Az ítélet ellen a fellebbezés jogát a Kbt. 172. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. november 8.

Dr. Barabás Gergely sk. bíró