A hazai kis- és középvállalkozások a magyar gazdaság motorját jelentik, éppen ezért a Magyar Kormány stratégiai célja a szektor további erősítése. Ennek egyik eszköze a KKV-k térnyerésének erősítése a hazai közbeszerzési piacon. Ennek érdekében a magyar közbeszerzési szabályrendszer már 2011-ben jelentősen „KKV baráttá” vált, nagymértékben megkönnyítve a kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzési eljárásokban.
Ezt a folyamatot tovább erősítette a 2015-ben elfogadott új közbeszerzési törvény, melynek már preambulumában is egyik alapvető célkitűzésként szerepel a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének egyszerűsítése, elősegítése.
Idén és jövőre is rekordot dönthetnek a KKV-k
A törvényi rendelkezéseknek köszönhetően az eddigi adatok alapján az idén rekordot dönthet a magyar kis- és középvállalkozások által elnyert közbeszerzések összértéke, mely a 2016-os mintegy 800 milliárdról, 2017-ben 1500 milliárd forintra emelkedik a Közbeszerzési Hatóság prognózisa szerint. Az idei év első tizenegy hónapjára vonatkozó statisztikák azt mutatják, hogy a közbeszerzési eljárások 83%-át kis- és középvállalkozások nyerték el. A tendencia pedig a várakozások szerint 2018-ban is folytatódni fog: további emelkedés várható jövőre, aminek köszönhetően a KKV-k részesedése a közbeszerzési piacból újabb rekordot döntve az 1800 milliárd forintot is elérheti.
„KKV-barát” rendelkezések
A közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok számos ponton tartalmaznak olyan rendelkezéseket, melyek célzottan a hazai kis- és középvállalkozói réteget hozzák helyzetbe, mely rendelkezések közül a legfontosabbak a következők:
- Az uniós értékhatár alatti eljárások során a gazdasági szereplők kiválasztásakor lehetőség szerint biztosítani kell a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét.
- Építési beruházás esetén 300 millió forint értékhatár alatti eljárások esetén közvetlenül kérhető fel 5 gazdasági szereplő ajánlattételre.
- Az uniós értékhatár alatti eljárások esetében az eljárások jelentős részét ún. összefoglaló tájékoztatás útján is meg lehet hirdetni, mely a KKV-k számára könnyebben értelmezhető.
- Az ajánlatkérőnek az eljárás dokumentumait elektronikus úton, térítésmentesen kell rendelkezésre bocsátania a gazdasági szereplők számára.
- Az ajánlatkérők az elvárt referenciamunkák esetében az adott közbeszerzés értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követelhetik meg. Hasonló módon, az árbevételi követelmények törvényben meghatározott enyhítése is a KKV-k részvételi esélyét növeli a közbeszerzésekben.
- A közbeszerzési értékhatár alatti – közbeszerzésnek nem minősülő – beszerzések esetén is kötelesek az ajánlatkérők legalább három helyi szintű kis- és középvállalkozástól ajánlatokat bekérni.
„Az idei statisztikák és a jövő évi prognózisok azt mutatják, hogy a hazai kis- és középvállalkozások egyre nagyobb szeletet tudnak kihasítani magunknak a közbeszerzési piacból. Ez nagyrészt a szegmens megerősítését célzó kormányzati intézkedéseknek köszönhető, de nyilvánvalóan annak is jele, hogy a hazai KKV-k egyre felkészültebbek és versenyképesebbek a közbeszerzések terén. A Közbeszerzési Hatóság minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál, hogy biztosítsa a minél szélesebb körű versenyt a közbeszerzési eljárásokban, a közpénzek minél hatékonyabb felhasználásának érdekében” – fogalmazott Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke .
A Közbeszerzési Hatóság
Az 1995 óta fennálló Közbeszerzési Hatóság autonóm államigazgatási szerv, kizárólag az Országgyűlésnek alárendelten működik. Feladata, hogy a közérdeket az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését. A Hatóság keretében Közbeszerzési Döntőbizottság működik, amely az ország egész területére kiterjedő illetékességgel bírálja el a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogvitákat.