10 éves a Közbeszerzések Tanácsa
A Közbeszerzések Tanácsának és a közbeszerzések hazai szabályozásának története egybeforrt az elmúlt 10 évben. A szervezet a közbeszerzésekről szóló törvény hatályba lépését megelőzően, 1995. október 04-én alakult meg.
Az akkoriban megalkotott új jogszabály forrásaként számos tekintetben az 1994-ben törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségekkel kötött társulási megállapodást tekinthetjük, amely a közpénzek elköltése terén is kijelölte az egységes Európába vezető utat. Ez az út pedig mindenek előtt a nyilvános és tiszta versenyre épülő pályáztatás igényét jelentette s jelenti ma is.
A szabályozást illetően tehát kézenfekvő mintául szolgált a közösségi jog, de az intézményrendszer kialakítása tekintetében már korántsem beszélhetünk ilyen egyértelmű támpontokról. Az akkori tagállamok kevesebb hangsúlyt fektettek önálló, specializálódott intézmények létrehozására, Magyarországnak azonban olyan szervezeti struktúrára kellett törekednie, amely rövid idő alatt képes megteremteni a közbeszerzések harmonizált gyakorlatát. Ennek az intézményi keretnek egyúttal hozzá kellett járulnia a közbeszerzési politika alakításához, a szabályok betartásnak hatékony ellenőrzéséhez, illetve megfelelő segítséget is kellett nyújtania az eljárások törvényes lefolytatásában.
A fenti célok elérésére, a Kormánytól és a politikai pártoktól való függetlenség szempontjait is szem előtt tartva, jött létre az Országgyűlésnek alárendelten működő Közbeszerzések Tanácsa. Sokrétű feladatait a törvény határozta meg, kiemelve, hogy a Tanács minden évben köteles beszámolnia a Parlamentnek tevékenységéről és tapasztalatairól. A Tanács központi szerepet kapott a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok véleményezésében, a közbeszerzési hirdetmények ellenőrzésében és megjelentetésében, a statisztikai adatok gyűjtésében, az oktatások szervezésében, illetve felügyeletében, valamint a nemzetközi szervezetekkel és az Unióval történő kapcsolattartásban is. A közbeszerzési eljárásokban felmerülő jogviták elintézésére pedig a törvény létrehozta a független testületként működő Közbeszerzési Döntőbizottságot, rögzítve, hogy a konkrét ügyben eljáró döntőbiztosok csak a törvénynek vannak alárendelve.
A közbeszerzések összértéke az első törvény hatályba lépésétől kezdve folyamatosan növekedett Magyarországon. Az 1996. évi 150 milliárd Ft-tal szemben 2004-ben már több mint 1.200 milliárd Ft értékű közpénz elköltése bonyolódott a törvény által szabályozott keretek között. Ez az érték a bruttó nemzeti termék kb. 6 %-ára tehető.
A jövőt illetően a közbeszerzések éves volumenének további növekedése prognosztizálható, illetve várható, hogy a hazai vállalkozások egyre erősödő versennyel találkoznak a szerződések elnyeréséért folyó küzdelemben. Mindez arra ösztönzi a Közbeszerzések Tanácsát, hogy továbbra is aktívan őrködjön az eljárások tisztasága felett, illetve fellépjen a közbeszerzések nyilvánosságát és ellenőrizhetőségét csorbító törekvésekkel szemben.
Kapcsolódó dokumentum: