A Közbeszerzési Hatóság jogállása, főbb feladatai
A Hatóság az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely az e törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. Székhelye Budapest.” (Kbt. 167. § (1)-(2) bekezdései)
Az Országgyűlés az első közbeszerzési törvény megalkotásakor a közbeszerzésekre szakosodott önálló szervezet, a Közbeszerzések Tanácsa létrehozása mellett döntött. A szervezet 1995. október 4-én alakult meg.
Jogállását tekintve kizárólag az Országgyűlésnek alárendelten működik. 10 tagját egyenlő arányban az ajánlattevői oldal, az ajánlatkérői oldal és egyes közérdekű célok érvényesítésére hivatott szervek képviselői alkotják. A Hatóság elnökét és alelnökét a Hatóság keretében működő Tanács tagjai 5 éves időtartamra választják meg. Míg a Hatóság elnöke e tisztségét főállásban tölti be, addig a többi tag a Hatósággal nem áll közszolgálati jogviszonyban, és a Hatóság részükre javadalmazást sem biztosíthat. (A tagok jellemzően a delegáló szervben viselnek hivatali tisztséget.)
A Hatóság keretében működő Tanács hatáskörét a Kbt. 172. § (1)-(2) bekezdései határozzák meg. A Hatóság keretében működő Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, valamint a kapcsolódó adminisztratív tevékenységet a Hatóság Titkársága végzi a főtitkár irányításával.
A Hatóság keretében működő Tanács főbb feladatai az alábbiak szerint összegezhetők:
- Közreműködés a közbeszerzési politika alakításában
- A közbeszerzési eljárásokat támogató-segítő funkciók
- A hirdetmények megjelentetése, ellenőrzése
- Ellenőrzés, jogorvoslat
- Névjegyzékek vezetése
- Nemzetközi kapcsolatok
Kapcsolódó dokumentumok, közérdekű adatok
- Közbeszerzések Tanácsa Szervezeti és Működési Szabályzata (letöltés)
- Alapító Okirat egységes szerkezetben (letöltés)