Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2018/220
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2018.11.15.
Iktatószám:20423/2018
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: A Fővárosi Törvényszék
mint elsőfokú bíróság
107.K.700.304/2018/15.



A Fővárosi Törvényszék a Szecskay Ügyvédi Iroda (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 16-17., ügyintéző: dr. Kovács Zoltán Balázs ügyvéd és dr. Wellmann György ügyvéd) által képviselt Állami Egészségügyi Ellátó Központ (1125 Budapest, Diós árok utca 3.) felperesnek, Uherné dr. Laczi Orsolya kamarai jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott D.400/26/2017. számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, - amely perbe az Aparácz, Siller és Tóth Ügyvédi Iroda (1126 Budapest, Istenhegyi út 9/d. fsz. 3., ügyintéző: dr. Siller Imre ügyvéd) által képviselt GE Hungary Kft. (1138 Budapest, Bence utca 3.) alperesi beavatkozó az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi
ítéletet:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40 000 (negyvenezer) forint, az alperesi beavatkozónak 30 000 (harmincezer) forint perköltséget.
A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás
A felperes mint ajánlatkérő 2017. április 20. napján feladott ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) II. része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. A közbeszerzés tárgya „adásvételi keretszerződés keretében aneszteziológiai munkaállomások beszerzése” 23 db mennyiségben (1. rész) és 107 db plusz 60 db mennyiségben (2. rész) a jótállás időtartama alatt a gyártó által előírt karbantartás elvégzésével a felhívásban részletezettek szerint. A jogorvoslati eljárásban érintett, releváns ajánlatkérői előírások a következők voltak:
Dokumentáció 8. sz. melléklet „Altató munkaállomás speciális tudású” eszközre vonatkozó Szakmai ajánlat iratminta előírása:
„Előírt paraméterek
Beállítási tartományok
PEEP tartomány min. 2-35 H20cm Monitorozott paraméterek
Nyomások min. légúti, csúcs, átlag, PEEP”

Az alperesi beavatkozó ajánlattevő az ajánlatában mindkét vonatkozásában az Aisys CS2 altatógépet ajánlotta meg; az ajánlata 39-86. oldalán, a szakmai ajánlat 72. oldalán feltüntetettek szerint a megajánlott eszköz vonatkozásában a teljesített paraméterek:”2-60 H20cm; nyomások min. légúti, csúcs, átlag, PEEP”. Az ajánlat 105. oldalán a következő szerepelt: „PEEP nyomásszint állíthatósága KI, 2-4-30-60 H20cm-ig (vitálkapacitás mérés)”
A felperes 2017. május 26. napján az ajánlatok bontása során ismertette, hogy mindkét részben a Med & Trade Co Bt., a NovelMedix Zrt., az AVAS Egészségügyi Centrum Kft. és az alperesi beavatkozó nyújtott be ajánlatot.
Az alperesi beavatkozóhoz a felperes felvilágosítás-kéréssel fordult, majd a beavatkozó felvilágosítása után 2017. július 27. napján tájékoztatta a beavatkozót a Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint, hogy mind az 1., mind a 2. részre benyújtott ajánlatát érvénytelenné nyilvánította a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint. Ezt azzal indokolta, hogy a megajánlott eszköz előírt minimumkövetelményt (PEEP tartománya min. 2-35 H2Ocm) nem teljesíti, a megajánlott eszköz nem megfelelő. Indokolása szerint: „Ajánlattevő a válaszában úgy határozta meg az elvárt érték teljesítését, hogy az eszköz a
vitálkapacitás méréshez társított nyomástartás funkcióban képes az elvárt nyomásérték biztosítására. Ez nem tekinthető szakmailag egyenértékűnek a műtét során valamennyi kilégzés végén, légvételről,-légvételre biztosítandó kilégzés végi nyomásérték (PEEP) funkcióval. A PEEP funkció (azaz a kilégzés végi pozitív nyomásérték) biztosítása az aneszteziológia során valamennyi belégzést követő kilégzés ideje alatt, az anesztézia alatt folyamatosan, beavatkozás nélkül biztosítandó a szakmai elvárások szerint. A vitálkapacitás-méréshez társított nyomástartás funkció ezeknek az elvárásoknak nem felel meg, hiszen ez a funkció a felhasználó által indítandó, 10-40 másodperces időtartamra beállítható nyomástartási funkció, amely a fentiekben leírt PEEP követelményeknek nem megfeleltethető.”
Az alperesi beavatkozó előzetes vitarendezés iránti kérelemmel élt, amelyben kifogásolta, hogy a PEEP-pel összefüggő elvárások a Beállítási tartományok között kerültek megadásra, de sem a folyamatosságot, sem a beavatkozás nélküliséget nem támasztották feltételként. A felperes az előzetes vitarendezés iránti kérelmet elutasító döntésében lényegében a következőket rögzítette: ”Az ajánlatkérő előírta a PEEP értékre vonatkozó kötelezően teljesítendő paramétert, azonban a PEEP beállítások definiálására nem kellett sort kerítenie, mert azok köztudomásúak vagy szakmailag jól ismert módon, egyértelműen definiáltak. Az ajánlattevő által ismertetett funkció/beállítási paraméter nem feleltethető meg a PEEP értéknek, mert a PEEP orvos-szakmai definíciójának (az anesztézia során valamennyi belégzést követő kilégzés ideje alatt, az anesztézia alatt beavatkozás nélkül, légvételről-légvételre biztosítandó kilégzés végi nyomásérték) nem felel meg. Az ajánlattevő által ismertetett üzemmód csak külön beavatkozásra, rövid időtartamban biztosítja az ajánlatában ismertetett nyomásértéket (2-60 H20cm).”
Az alperesi beavatkozó terjesztett elő jogorvoslati kérelmet az alperesnél, négy kérelmi elemet jelölt meg, amelyekből a 3. és 4. kérelmi elemet a jogorvoslati eljárás során visszavonta; míg az 1. és 2. kérelmi elemben annak megállapítását kérte az alperestől, hogy a felperes jogsértően nyilvánította érvénytelenné a részajánlatait a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján. A kérelmében előadta, hogy az ajánlat érvénytelenségét a felperes azzal indokolta, hogy a „speciális tudású” altató munkaállomásra előírt PEEP tartomány min. 2-35 H20cm minimumkövetelményt nem teljesíti az általa megajánlott eszköz, mert nem rendelkezik valamennyi kilégzés végén, légvételről-légvételre biztosítandó kilégzési nyomás érték (PEEP) funkcióval. Idézte a felperes indokolását (miszerint az anesztézia során valamennyi belégzést követő kilégzés ideje alatt, az anesztézia alatt folyamatosan,

beavatkozás nélkül kellett volna biztosítania az előírt nyomásértékeket, ezért az a PEEP-követelményeknek nem megfeleltethető). Az alperesi beavatkozó a jogorvoslati kérelmében azt állította, hogy a megajánlott készülékek megfelelnek a felperes által kért műszaki követelményeknek. Az alperesi beavatkozó vitatta, hogy a orvos-szakmai elvárás lenne az érintett 30-35 H20cm tartományban a folyamatosság, beavatkozás nélküliség, mert a PEEP-et minden alkalommal be kell állítani; hogy mi az ideális PEEP tartomány a beteg állapotától, a kórfolyamattól függ; a 30-35 H20cm érték extrém, kivételesen szükséges nyomástartomány. Állítása szerint a szakirodalom cáfolja az ajánlatkérő előadását, mert azt a tényt támasztja alá, hogy a PEEP értékének beállítása 25-30 H20cm értéken kizárólag rövid ideig az ún. alveolus toborzáshoz használatos. Becsatolta Prof. Z. MD PhD. a Karlovac Általános Kórház osztályvezető orvosának tanulmányát.
A felperes a jogorvoslati eljárás során hangsúlyozta, hogy saját beszerzési igénye az átlagostól eltérő igényű betegek ellátására speciális tudású aneszteziológiai munkaállomás beszerzése volt, a speciális tudás egyik eleme a zárt aneszteziológiai rendszer, a másik eleme a szélesebb PEEP tartományhoz kapcsolódik. Hivatkozott más közbeszerzési eljárásokra akként, hogy az azokban rögzített, a PEEP-re vonatkozó defínitív előírásokon túl (amelyek eredményesen kerültek alkalmazásra) nem kerültek feltüntetésre többlet-előírások. Csatolta Dr. Nagy Géza magánszakértői véleményét (alperesi határozat 9. oldal), amely szerinti: „PEEP érték: a kilégzés végén a légútban uralkodó nyomásérték (...). „A PEEP definíció fogalmi eleme az, hogy a kilégzésvégi nyomásszintet külső beavatkozástól mentesen, tartósan biztosítja.(...). Ettől eltérő a vitálkapacitás funkció. Speciális esetekben indokolt lehet a PEEP-et 35 H20cm tartományban tartani.” Ezen kívül hivatkozott Prof. Dr. Babik Barna magánszakértői véleményére (alperesi határozat 10. old), amely szerint: „A PEEP a pozitív végkilégzési nyomás angol nevének rövidítése.(...). A PEEP értékét a betegtől és a kórfolyamatoktól függően az altatógépen az aneszteziológus beállítja, így ez a gépi lélegeztetést jellemző paraméterek egyike, mely folyamatosan, egyenletesen, további beavatkozástól függetlenül is kifejti pozitív hatását. (...). Egy speciális tudású, tehát speciális betegeken, speciális műtét során alkalmazott altatógéptől elvárható lehet, hogy a PEEP tartománya elérje a 35 H20cm-t”. A jogorvoslati tárgyaláson Dr. Fülesdi Béla aneszteziológus szakorvos által előadottakkal is alá kívánta támasztani az álláspontját.
Az alperes a jogorvoslati eljárás során az eljárást a Kbt. 158. § (1) bekezdése alapján hivatalból kiterjesztette és vizsgálta, hogy a felperes megfelelően határozta-e meg a beszerzés tárgyát a beállítási tartományok: PEEP min. 2-35 H20cm kitétel tekintetében, az ajánlat érvénytelenségének indokaként megjelölt, a felperes által kifogásolt műszaki jellemzővel összefüggésben.
Az alperes a 2017. október 6. napján kelt D.400/26/2017. számú határozatával - rögzítve, hogy a hivatalbóli kiterjesztés alapos volt - megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 58. § (1) bekezdését, továbbá a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 46. § (4) bekezdés első fordulatát. Az alperes ezért megsemmisítette mindkét közbeszerzési rész ajánlati felhívását és dokumentációját, valamint a felperes ezt követően hozott valamennyi döntését és a felperessel szemben 5 000 000 forint pénzbírságot szabott ki. A jogorvoslati kérelem vonatkozásában az eljárást megszüntette egyrészt - a felhívás és a dokumentáció, az ajánlatkérői döntések megsemmisítése miatti - okafogyottság folytán, másrészt a 3. és 4. kérelmi elemet illetően — a visszavonásra tekintettel — a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hivatkozással élt.

Döntésének lényege az a megállapítás volt, hogy a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírás jogsértő, mert nem volt egyértelmű és kellően pontos ahhoz, hogy lehetővé tegye az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, a megfelelő, érvényes és az egyenlő esélyű ajánlattételt. Ebből következően az ajánlattevők eltérően értelmezett előírások mentén megtett ajánlatai összehasonlítása, a jogszerű bírálat sem végezhető el.
Indokolásában abból indult ki, hogy a felek között vita volt, hogy orvos-szakmai szempontból mit takar: a PEEP, a PEEP funkció, azaz magában foglalja-e a folyamatosságot és a beavatkozás nélküliséget, különös figyelemmel a magasabb a 30-35 H20cm-es nyomástartományban; illetve megfeleltethető-e egymással, egyenértékűnek tekinthető-e a PEEP funkcióban és a vitálkapacitás funkcióban történő nyomástartás. Rögzítette: mivel az érvénytelenség indoka a PEEP funkció (annak hiánya) volt, ezért azt vizsgálta, hogy szerepelt-e kötelező feltétel a műszaki leírásban a PEEP funkcióra; feltétele volt-e az érvényes ajánlattételnek, hogy a gép az anesztézia alatt (...) folyamatosan, beavatkozás nélkül biztosítsa a min. 2-35. H20cm PEEP-et.
Megállapította, hogy a felperes csak azt az előírást tette, hogy az eszközön beállítható legyen egy meghatározott kilégzésvégi pozitív nyomásérték, de ezen túlmenően további funkciót nem határozott meg, nem tett előírást az üzemmódra, a lélegeztetési módra vonatkozóan, azaz nem volt megalapozott következtetés levonható arra vonatkozóan, hogy az érvényes ajánlattétel feltétele lett volna a folyamatos, automatikus, beavatkozásmentes, pozitív kilégzésvégi nyomástartási nyomásfunkció biztosítása.
A felperes által becsatolt szakirodalmak, magánszakértői vélemények és a beavatkozói orvos-szakmai anyagok alapján megállapította, hogy nincs az orvos-szakmában egységes, kizárólagos fogalommeghatározás az altatógépek egyes paramétereinek, funkcióinak, az egyes paraméterek értéktartományának vonatkozásában; nincsen egységes értelmezhető normatíva, jogszabályban rögzített meghatározás arra vonatkozóan, hogy mit kell érteni orvos-szakmai, műszaki, technológiai értelemben „speciális tudású” altató munkaállomás alatt.
Határozatát a jogkövetkezmények, így a bírság tekintetében is indokolta és jogszabályi hivatkozásokkal látta el.
A felperes a keresetében kérte elsődlegesen a támadott alperesi határozat megváltoztatását kérte, annak megállapításával, hogy nem követte el a jogsértést, az ajánlati felhívásban foglaltak szerint megkövetelt PEEP-értékre vonatkozó előírás világosan és pontosan megfogalmazott volt, a közzétett ajánlati felhívás, a dokumentáció, valamint az ezt követő ajánlatkérői döntések érvényesek és hatályosak, az alperes pedig jogsértő módon érvénytelenítette az ajánlati felhívást és a dokumentációt, valamint az azt követő ajánlatkérői döntéseket, továbbá jogsértő módon szabott ki bírságot vele szemben. Másodlagosan kérte a támadott határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését.
Hivatkozott arra, hogy a jogorvoslati eljárás során két orvosszakértői véleményt nyújtott be annak igazolására, hogy a PEEP orvosi fogalma teljes mértékben egyértelmű és annak jelentése az orvosszakmában, továbbá az altatógépeket gyártók körében tökéletesen és pontosan ismert, ezért további definiálást nem igényel. Sérelmezte, hogy az alperes teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a becsatolt szakvéleményeket, továbbá nem tartalmaz a döntés semmilyen indokolást arra, hogy miért nem tulajdonított jelentőséget a teljes egyértelműséggel megfogalmazott, neves aneszteziológusok által adott szakvéleményekben foglaltaknak. Ez lényeges kihatással volt a döntésére, mert ha megfelelően értékeli a szakvéleményeket, akkor kizárólag arra a következtetésre juthatott volna, hogy az ajánlati felhívás minden kétséget kizáróan egyértelműen megfogalmazott.

Utalt Dr. Fülesdi Béla aneszteziológus szakorvosnak a jogorvoslati tárgyaláson az alperes előtt tett nyilatkozatára, amelyben a szakvéleményekkel egyező módon egyértelműen és közérthetően elmondta, hogy PEEP-funkció minden kétséget kizáróan a kilégzésvégi nyomásérték folyamatos és emberi beavatkozás néküli fenntartását jelenti, továbbá a PEEP és a vitálkapacitás-funkció eltérő funkciók, amelyek nem feleltethetők meg egymásnak. Az alperes ezt is figyelmen kívül hagyta és nem adta indokát a mellőzésnek. Kifogásolta, hogy az alperes nemcsak hogy nem tulajdonított jelentőséget a becsatolt szakvéleményeknek és nyilatkozatoknak, hanem azokkal ellentétes következtetést vont le. Visszautalt a jogorvoslati eljárás során példaként becsatolt - és az alperes által indokolás nélkül figyelmen kívül hagyott - hat ajánlati felhívásra, amelyek egyetlen esetben sem tartalmaztak olyan kitételt, miszerint a PEEP-et folyamatosan, emberi beavatkozástól mentesen kell biztosítani. Ennek oka, hogy mindez magától értetődik, hiszen a PEEP orvosi fogalma egyértelmű és az magában foglalja azt, hogy a nyomásérték folyamatosan és emberi beavatkozás nélkül biztosítandó, így szükségtelen külön kifejteni, amit a PEEP fogalma kétség kívül tartalmaz. Megjegyezte, hogy a PEEP fogalmára az ajánlattevők nem kérdeztek rá. Érthetetlennek és indokolatlannak tartotta, hogy milyen indokok alapján jutott az alperes arra a következtetésre, hogy nem volt egyértelmű a PEEP-pel kapcsolatos előírás; az alperesi határozat téves és iratellenes, következtetése nem felel meg a tényeknek. Álláspontja szerint az alperesi beavatkozó nem véletlenül nem csatolt be olyan orvosi szakvéleményt, amely szerint nem egyértelmű, hogy a PEEP fogalma a nyomásérték folyamatos, emberi beavatkozás nélküli biztosítását jelenti, továbbá amely szerint a PEEP és a vitálkapacitás-funkciók egymásnak megfeleltethető funkciók lennének, merthogy ilyen szakvéleményt egyetlen orvos sem adna ki a kezéből.
Hivatkozott a jogorvoslati eljárás során általa benyújtott, a megajánlott eszközre vonatkozó műszaki adatlapra, miszerint a megajánlott gép 4-30 H20cm nyomásérték tartományban képes a PEEP-et biztosítani, a 30-35 H20cm tartományban nem képes PEEP biztosítására. Az alperesi határozat erre a bizonyítékra sem tért ki, nem értékeli ki az abban foglaltakat, holott ebben maga a gyártó adja meg a PEEP nyomásértéket és nyilatkozza azt, hogy 30 H20cm-ig terjed a megajánlott gép által tudott PEEP. Dr. Csomós Ákos aneszteziológus a jogorvoslati tárgyaláson a helyszínen demonstrálta Dr. Fülesdi Béla részére, hogy a gép PEEP nyomásértéket kizárólag 30 H20cm nyomásértékig tud fenntartani, afölötti nyomástartományban nem képes PEEP-érték tartására. Mindezt az alperes figyelmen kívül hagyta és a mellőzést nem indokolta határozatában. Hivatkozása szerint az alperes összemossa a PEEP és a vitálkapacitás-funkció fogalmát azon az alapon, hogy mindkettő nyomásértéket jelent; jóllehet mindkét funkció nyomásértéket takar, a funkciók biztosításának módja tekintetében jelentős eltérés van a két funkció között. A PEEP esetében fogalmi elem a nyomásérték folyamatos, emberi beavatkozás nélküli biztosítása; a vitálkapacitás-funkció esetében pedig nem az. Mindezek alapján az alperes jogsértő módon jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a speciális tudású altatómunkaállomások tekintetében megkövetelt PEEP-tartományra vonatkozó előírás vonatkozásában megsértette a Kbt. 58. § (1) bekezdését és a Korm. rendelet. 46. § (4) bekezdés első fordulatát, mivel a PEEP követelmény teljes mértékben egyértelmű, amit a felperes a jogorvoslati eljárás során igazolt. Álláspontja szerint a határozatból a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége nem tűnik ki, az alperes a bizonyítékok megfelelő mérlegelése esetén nem juthatott volna a fenti következtetésre. Jogsértően alkalmazta a különböző szankciókat, így semmisítette meg az ajánlati felhívást és dokumentációt, és szabott ki bírságot.
Emiatt megsértette a Kbt. 165. §-át, különösen a 165. § (11) bekezdését, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-át, mivel nem megfelelően értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat és a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége nem tűnik

ki a határozatból. Álláspontja szerint ez a jogorvoslati eljárásban lényeges és az ügy érdemére kiható szabály megsértését jelenti, és sérült a Kbt. 58. § (2) és (4) bekezdéseinek, a Korm. rendelet 46. § (4) bekezdésének, valamint a Ket. 72. § (1) bekezdés ea) és ec) pontjainak előírása is. Perköltségigényéről nem nyilatkozott.
Az alperes a felperesi kereset teljes elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az eljárásban a jogsértést megállapító döntést kizárólag hivatalbóli eljárás alapján hozhatta meg. A hivatalbóli vizsgálat csak az ajánlatkérői kiírási feltételek jogszerűségének vizsgálatára irányult, nem terjedt ki arra, hogy a beavatkozó által megajánlott eszközök műszakilag megfelelőek voltak-e, az ajánlata érvényes vagy érvénytelen volt-e. Az alperes a jogorvoslati kérelem tárgyában érdemi döntést nem hozott, a fenntartott 1. és 2. kérelmi elemeket nem bírálta el, jogorvoslati eljárást e körben megszüntette. Álláspontja szerint a keresetből nem állapítható meg, hogy a felperes tulajdonképpen milyen döntést milyen jogi indokok alapján kifogásolt: a kereset nem tartalmaz ugyanis határozott kérelmet a hivatalbóli kiterjesztéssel kapcsolatosan, ahogy a jogorvoslati eljárás megszüntetésével kapcsolatban sem. Az alperes kizárólag a felhívás és a dokumentáció vonatkozásában állapított meg jogsértést, nem döntött arról, hogy a további felperesi döntések jogszerűek, hatályosak, érvényesek voltak-e. Ennél fogva a felülvizsgálati eljárásnak sem lehet tárgya más, mint az alperes döntésének törvényessége. Amennyiben a bíróság arra az álláspontra helyezkedne, hogy a hivatalbóli kiterjesztés alapján meghozott döntés törvénysértő, akkor sem adhatna helyt a petitumnak, mert a hivatalbóli kiterjesztés alapján meghozott döntés következményeként nem bírálta el az alperes a kérelmező jogorvoslati kérelmének 1. és 2. kérelmi elemét. Ebben az esetben tehát az alperesnek érdemben kellene elbírálni a jogorvoslati kérelmet és döntést kellene hoznia arról, hogy az érvénytelenséget megállapító felperesi döntések jogszerűek voltak-e. Erre vonatkozóan azonban a felperesi kereset nem tartalmaz kérelmet. Álláspontja szerint a tényállást teljeskörűen és megalapozottan tárta fel, helyes jogi következtetést vont le abból, fenntartotta határozatában részletezett álláspontját, döntése indokait. Kérte perköltségének megtérítését.
Az alperesi beavatkozó az ellenkérelmében csatlakozott az alperes álláspontjához, kérte a felperesi kereset elutasítását, perköltségigénye mellett. Érdemben rögzítette, - részben árnyalva a jogorvoslati eljárásban tett állítását - hogy bár a megajánlott eszköz a PEEP-t 31-35 H20cm tartományban nem folyamatosan, nem beavatkozás nélkül biztosította, hanem ettől eltérően (9.sz. irat 7-8. oldal), de nem ez az eljárás és a per tárgya, hanem az, hogy a felperes által tett előírás kellően pontos, egyértelmű volt-e vagy sem. Az emögött álló orvos-szakmai kérdések tekintetében visszautalt a jogorvoslati eljárásban is hivatkozott Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium által készített Szakmai irányelvre, számos szakirodalmi forrásra és kiemelte, hogy a felperes által hivatkozott magánszakértői vélemények (Dr. Babik Barna- és Dr. Nagy Géza- féle szakvélemények) sem mondták ki a beavatkozásmentességet a 35 H20cm tartományban.
A felperes keresete nem alapos.
A bíróság a tényállást a peres felek és az alperesi beavatkozó előadása, a csatolt okiratok és a per egyéb adatai alapján állapította meg.
A bíróság elöljáróban rögzíti, hogy közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a határozat jogszerűségét vizsgálja. A jelen esetben - mivel közbeszerzési ügyben hozott határozat a per tárgya - a bírósági felülvizsgálat alapját a Kbt. 170. § (1) bekezdése jelenti.

A kialakult bírói gyakorlat szerint, a Kúria által is fenntartott Legfelsőbb Bíróság 1/2011. (V.9.) KK véleménye alapján a fél a közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva kérheti; keresetében anyagi és eljárási jogszabálysértésekre hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Ezekben a perekben a bíróság elsősorban azt vizsgálja: a határozat megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott. Az, hogy az eljárási szabálysértések az ügy érdemére kihatottak, a felperesnek kell állítania, és megfelelő módon bizonyítania, továbbá azt az eljáró bíróság a per egyéb adatai alapján értékeli és mérlegeli.
A perben a peres felek között abban volt eltérő álláspont, hogy az ajánlati felhívásban a PEEP érték megadásával az ajánlatkérő egyértelműen meghatározta-e azt az elvárását, hogy a beszerezni kívánt altatógépnek a funkciót az anesztézia alatt folyamatosan, beavatkozás nélkül kell biztosítani. A felperesi álláspont szerint az ajánlati felhívásban megadott PEEP tartomány a PEEP fogalmából eredően magában foglalja a fenti folyamatos és beavatkozás nélküli funkciót is. Az alperesi oldal álláspontja szerint viszont a PEEP tartomány megadása még nem jelenti egyben a folyamatos és beavatkozás nélküli működés biztosításának megadását is.
A közbeszerzési eljárás iratai, a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint a peres felek nyilatkozatai alapján megállapítható volt, hogy a PEEP érték és PEEP funkció egymástól különböző fogalom. A PEEP orvos-szakmai definíciója szerint az anesztézia során valamennyi belégzést követő kilégzés ideje alatt, az anesztézia alatt légvételről-légvételre biztosítandó kilégzés végi nyomás érték, melynek mértékegysége a H20cm. Ezzel szemben a PEEP funkció - a felperesi elvárás szerint - az anesztézia alatt a PEEP érték folyamatos, egyenletes és további beavatkozástól független biztosítását jelenti. A PEEP érték tehát nem egyenlő önmagában a PEEP funkcióval, vagyis a PEEP érték megadása az ajánlati felhívásban önmagában még nem jelenti a fenti PEEP funkció elvárását is, tehát a folyamatos és egyenletes beavatkozástól mentes funkció biztosításának előírását.
A perbeli esetben az ajánlati felhívásban a felperes az előírt paramétereknél a beállítási tartományok címszó alatt PEEP tartomány minimum 2-35 H20cm, míg monitorozott paraméterek címszó alatt nyomások min. légúti, csúcs, átlag, PEEP megjelölést tüntette fel. Az ajánlati felhívásban tehát a PEEP érték, egy tartomány került megadásra, illetőleg a PEEP került megnevezésre. A fent kifejtettek alapján azonban a PEEP érték nem azonos a fenti PEEP funkcióval, tehát önmagában a PEEP megadása nem jelenti a folyamatos beavatkozás nélküli működés biztosításának elvárását. Megállapítható tehát, hogy a felperes az ajánlati felhívásában a PEEP megadásával nem jelölte meg egyértelműen, hogy a PEEP funkciót, tehát az anesztézia alatt a folyamatos, beavatkozás nélküli működés biztosítását várja el. Erre figyelemmel nem vezethetett eredményre a felperes azon hivatkozása, hogy az ajánlati felhívásban írtak egyértelműek, a PEEP megadása egyben jelenti a folyamatos, beavatkozás nélküli működés biztosításának előírását is.
A perbeli esetben nem volt vitatott a felek között, hogy különböző tényezőktől - pl.: a beteg fizikumától, a kórfolyamattól, műtéti beavatkozás jellegétől - függően határozható meg esetenként az optimális PEEP és minden esetben az altatógépen be kell állítani a PEEP nyomásértéket; és az sem, hogy az anesztéziában jellemzően alkalmazott beállított PEEP nyomásérték az ajánlatkérő felperes által előírtnál kisebb értéktartományban mozog, a 30-35 H20cm nyomás tartós, folyamatos fenntartása rendkívüli esetekben speciális igényű betegeknél speciális műtéti beavatkozások esetén lehet indokolt. Helytállóan mutatott rá e körben az alperesi beavatkozó az ellenkérlemében, hogy

ebben a tartományban a felperes által csatolt magánszakértői vélemények (Dr. Babik Barna- és Dr. Nagy Géza- féle szakvélemények) a beavatkozásmentességet nem mondták ki a 35 H20cm tartományban. Az sem volt vitatott a felek között, hogy a vitálkapacitás méréshez társított nyomástartás rendkívüli, időleges, minden esetben orvosi beavatkozást igénylő manőver, amelynek célja az oxigénfelvételben résztvevő alveolusok toborzása olyan nyomásértéken, amely a beteg optimális PEEP nyomásértékétől eltér.
A bíróság osztotta azt az alperesi álláspontot is, hogy az ajánlatkérő felperes a közbeszerzési eljárás során nem adott semmilyen útmutatót arra vonatkozóan, hogy milyen speciális rendeltetési célnak kellene megfelelnie az érvényesen megajánlható eszköznek, ami arra engedett volna következtetni az ajánlattevők számára, hogy orvos-szakmailag, folyamatos, automatikus beavatkozásmentes pozitív kilégzés végi nyomástartás, nyomásfunkció biztosítása szükséges.
A PEEP érték és a PEEP funkció fent körülírt elhatárolása nyomon követhető a felperes által a közbeszerzési eljárás során csatolt és hivatkozott szakértők előadásából, irataiból, véleményéből is. Nem hivatkozhatott alappal a perben a felperes arra, hogy az általa hivatkozott orvosszakértői vélemények a perbeli álláspontját támasztják alá.
Az eljárási szabálysértésre vonatkozó - a magánszakértői véleményekkel összefüggésben felhozott felperesi érvelés se, volt alapos, mert az alperes megjelenítette ezeket a véleményeket, a felek észrevételeit, a magánszakértői vélemények mellőzésének indokát, rögzítve, hogy azok nem támasztották alá a felperes álláspontját. Abban egyetért a bíróság a felperessel, hogy a PEEP funkció és a vitálkapacitás manőver funkcióban a közös csak a nyomástartás, és a két funkció nem összemosható, de az alperes döntése érdemben helyes volt.
A jelen orvosi eszközbeszerzési eljárás tárgyából eredően olyan gazdasági szereplők vettek részt a közbeszerzésben, akiknek orvosi eszköz téren tapasztalatuk van. A tárgyi altatógépek kapcsán azonban a PEEP funkció mikénti biztosítása és a PEEP érték a fent részletezettek figyelembevételével olyan speciális elvárás, utóbbi értéktartománya olyan differenciált lehet, hogy mellőzhetetlen lett volna még az orvosi területen jártas ajánlattevők számára is pontosan előírni, hogy milyen az azt teljesíteni képes géppel kapcsolatban az ajánlatkérő felperes pontos kívánalma. A közbeszerzési eljárás iratai és az orvosszakértői vélemények alapján megállapítható, hogy a PEEP érték különböző tartományokban mozoghat, és a PEEP funkció mikénti biztosítása is eltérő lehet. Egyértelműen meg kellett volna határozni az ajánlati kiírásban, hogy az ajánlattevő pontosan milyen PEEP funkciót teljesítő altatógépet vár el. Ez felel meg a Kbt. 58. §. (1) bekezdése és a Korm. rend. 46. § (4) bekezdése előírásának, miszerint az ajánlati felhívásnak kellően pontosnak és egyértelműen megfogalmazottnak kell lennie. A perbeli esetben tehát akkor járt volna el jogszabályszerűen az ajánlattevő, hogyha a PEEP érték meghatározása mellett egyértelműen előírja az ajánlati felhívásában az általa megkívánt PEEP funkciót, tehát az anesztézia alatt a folyamatos, egyenletes és beavatkozás nélküli működést. A tárgyi esetben azonban ez nem történt meg, tehát az ajánlati felhívás nem volt kellően pontosan megfogalmazott, nem felelt meg a fenti jogszabályi előírásoknak.
Mindezekre tekintettel nem hivatkozhatott tehát a perben alappal arra a felperes, hogy a PEEP fogalmával az ajánlattevőknek tisztában kellett lenniük, a PEEP fogalmára az ajánlattevők az eljárás során kérdeztek rá. Ahogy az sem lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási hiba az alperes részéről, hogy a megajánlott gép műszaki adatlapját, azzal kapcsolatos felperesi észrevételeket külön nem értékelte, a mellőzés indokait részletesen nem fejtette ki, mert ez következett az eltérő jogi álláspontjából és abból, hogy nem a gép megfelelősége, a felperes érvénytelenítő döntése jogszerűsége kérdésében döntött, hanem a felhívás és dokumentáció jogszerűségéről, az elvárás mikénti

megfogalmazásáról. Helytállóan mutatott rá az alperes, hogy a jogsértő kiírás megsemmisítése nélkül nem végezhető el a jogszerű bírálat, adott esetben a pontosan meg nem fogalmazott elvárás miatt olyan eszközt is el kellett volna fogadnia a felperesnek, ami nem teljesíti az elvárt, (de a kiírásban meg nem jelenített) paramétereket. Ennek okán a felhívás és dokumentáció megsemmisítése vezethet csak el oda, hogy jogszerű előírás mellett megfelelően lefolytathassa az eljárását a felperes.
A fent részletezettek alapján tehát a perbeli esetben nem volt alapos az a felperesi álláspont, hogy az idézett ajánlati felhívásában egyértelműen előírta az általa elvárt PEEP funkciót, vagyis a folyamatos emberi beavatkozástól mentes működést. Az ajánlati felhívása tehát a PEEP funkció tekintetében nem volt egyértelmű.
Mindezekre tekintettel az alperes támadott határozatában helytállóan állapította meg, hogy a felperes tárgyi ajánlati felhívása nem felel meg a Kbt. 58. § (1) bekezdése és a Kormányrendelet 46. § (4) bekezdése előírásának vagyis az nem kellően pontosan megfogalmazott. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírás tehát nem egyértelmű és kellően pontos ahhoz, hogy lehetővé tegye az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását és a megfelelő, érvényes ajánlattételt.
A felperes perbeli álláspontja és érvelése tehát az előzőek alapján alaptalan, nem sérültek az alperes határozatával a felperesi keresetben részletezett jogszabályhelyek,, sem az anyagi jogi, sem az eljárási szabályok.
A hivatalbóli kiterjesztés kapcsán annak jogszerűségét megingató álláspontot a felperes nem adott elő, a bizonyítékok okszerű mérlegelése és értékelése kapcsán sem alaposak az érvei. Az alperes a határozatában a tényállást pontosan szerepeltette, a felek által hivatkozott szakirodalmat, a felperesi magánszakértői véleményeket, a szakorvos által prezentáltakat bemutatta, ütköztette, az észrevételeket figyelembe vette, és mindezek egyenkénti és összességégen is történő mérlegelésével hozta meg határozatát. A döntésének indokai, a mellőzés okai a határozatból kitűnnek. A bírság szempontjából is indokolta a döntését az alperes, e körben sem tudott olyan érvet felhozni a felperes, amely annak alkalmazása jogszerűségét megkérdőjelezte volna. A megsemmisítés ugyan teret adhat a reparációnak, de a kiírás jogsértő voltával a súlyos jogsértés már megvalósult, ezzel is helyesen indokolta a bírság kiszabását az alperes, ahogy az összegszerűség tekintetében is okszerű mérlegelést tartalmaz a döntése, annak szempontjai kitűnnek a határozatból.
Mindezekre tekintettel a bíróság az alperest támadott határozatában a felperes által hivatkozott jogszabálysértést nem talált, ezért a felperes keresetét mint alaptalant a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
Mivel az ügyben a rendelkezésre álló adatok alapján és lényegében jogkérdésben érdemi döntés volt hozható, a bíróság külön bizonyítási terhet nem osztott, és külön bizonyítási eljárást nem folytatott le.
A bíróság a teljes pervesztes felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján az alperesi perköltség megfizetésére kötelezte. Az alperes perköltsége a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdése alapján megállapítandó jogtanácsosi munkadíjban áll. Ennek összegét a bíróság a benyújtott alperesi beadványok terjedelmére és a teljesített alperesi tárgyalási jelenlétre figyelemmel mérlegeléssel állapította meg. A teljes pervesztes felperest a bíróság a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperesi beavatkozó perköltségének megfizetésére. Az alperesi beavatkozó ügyvédi képviselettel felmerült perköltsége ugyancsak a fenti jogszabályhely alapján megállapított és mérlegeléssel meghatározott összeg.

A bíróság az ügy tárgyi illetékfeljegyzési jogos jellege folytán feljegyzett - és az Itv. 39. § (3) bekezdés a) pontja, valamint 42. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mértékű - peres eljárási illeték kapcsán a felperes személyes illetékmentessége, valamint a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján állapította meg, hogy az a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdése és 14. § alapján az állam terhén marad.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 172. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. október 25.
Ságiné dr. Márkus Anett sk. tanácselnök
dr. Bíró Péter sk. előadó bíró
dr. Drávecz Margit Gyöngyvér sk. bíró