Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2018/222
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2018.11.19.
Iktatószám:20424/2018
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: A Fővárosi Törvényszék
mint elsőfokú bíróság
107.K.700.295/2018/22.



A Fővárosi Törvényszék a Szecskay Ügyvédi Iroda (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 16-17., ügyintéző: dr. Kovács Zoltán Balázs ügyvéd és dr. Wellmann György ügyvád) által képviselt Állami Egészségügyi Ellátó Központ (1125 Budapest, Diós árok utca 3.) felperesnek, a dr. Csanádi Péter kamarai jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott D.505/19/2017. számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, — amely perbe az Aparácz, Siller és Tóth Ügyvédi Iroda (1126 Budapest, Istenhegyi út 9/d. fsz. 3., ügyintéző: dr. Siller Imre ügyvéd) által képviselt GE Hungary Kft. (1138 Budapest, Bence utca 3.) alperesi beavatkozó az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - tárgyaláson meghozta az alábbi
ítéletet:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40 000 (negyvenezer) forint, az alperesi beavatkozónak 30 000 (harmincezer) forint perköltséget.
A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás
A felperes mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. A felhívását 2017. június 2. napján módosította, amely az ajánlattételi határidőt és a dokumentáció 8. számú mellékletét érintette. Az ajánlati felhívás tárgyaként az „adásvételi keretszerződés lélegeztető munkaállomások beszerzésére” tárgykört jelölte meg az ajánlattételi felhívásban részletezett tartalommal. Az ajánlatkérő 2017. május 26. napján megtartotta az ajánlatok bontását, amelynek során ismertette, hogy mindkét részben a Med & Trade Co Bt., a NovelMedix Zrt., az ANAMED Kft. közös ajánlattevők és az alperesi beavatkozói kérelmező nyújtott be ajánlatot. A felperes 2017. augusztus 8. napján tájékoztatta az alperesi beavatkozót, hogy az ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja. Hivatkozott arra, hogy a leszoktatást segítő automatizált funkció minimumkövetelménye, illetve lélegeztetés során kezelői beavatkozás nélkül, automatikus kiszámított és alkalmazott paraméterek két teljesen különböző folyamat, így nem kezelhetők azonos funkcióként. Álláspontja szerint az alperesi

beavatkozó által megajánlott készülék nem felel meg az előírt minimum műszaki követelményeknek, ezért az alperesi beavatkozó 1. és 2. részre vonatkozó
ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította. Az alperesi beavatkozó vitarendezési kérelmet terjesztett elő, amelyet a felperes elutasított.
Az alperesi beavatkozó 2017. augusztus 18. napján terjesztett elő az alperesnél jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte a részajánlatai érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó közbenső döntések megsemmisítését. Álláspontja szerint a felperes az érvénytelenné nyilvánítást ténylegesen másra alapította és mással is indokolta, amelyek a közbeszerzési dokumentumokban elő nem írt feltételekre vonatkoztak.
Az alperes a D.505/13/2017. számú végzésével a jogorvoslati eljárást kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy az ajánlatkérő a közbenső érvénytelenítő döntésére érdemben kihatóan az ajánlati felhívásában és a közbeszerzési kiegészítő dokumentumban a Kbt. 50. § (4) bekezdésének, a Kbt. 56. § (5) bekezdés első fordulatának, Kbt. 58. § (1) bekezdésének, a Kbt. 77. § (1) bekezdés második fordulatának megfelelően határozta-e meg az ajánlati felhívás II.2.5.3.5. pont szerinti minőségi kritériumot, valamint a szakmai ajánlatra vonatkozó VI.3. és 6. pontban a szakmai ajánlatra vonatkozó előírást, valamint a dokumentáció 8. számú mellékletében a lélegeztetési módokra és funkciókra vonatkozó előírásait.
Az alperes a 2017. október 12. napján kelt D.505/19/2017. számú határozatával a hivatalbóli kiterjesztés alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő felperes megsértette a Kbt. 50. § (4) bekezdését, Kbt. 58. § (1) bekezdését, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 46. § (4) bekezdés első fordulatát és 48. §
(1) bekezdés első fordulatát, ezért megsemmisítette a közbeszerzési eljárás mindkét részében az ajánlatkérő ajánlati felhívását és dokumentációját, valamint az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás során ezt követően hozott valamennyi döntését az 1. és 2. részben. Egyben az ajánlatkérővel szemben 5 000 000 forint bírságot szabott ki. A jogorvoslati kérelem tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette.
Indokolásában hivatkozott arra, hogy a lélegeztetés egész folyamata és annak speciális szakasza -leszoktatás szakasz - elhatárolása valóban orvosszakmailag indokolt, azonban mind orvosszakmailag, mind közbeszerzési jogi szempontból a lélegeztetési folyamat egészének részét képező leszoktatásra vonatkozó műszaki feltételeknek azonos tartalommal, módon és részletességgel kell, hogy szerepeljenek az értékelési részszempontban és a vonatkozó érvényességi előírásban is, hiszen azonos beszerzési tárgyra vonatkoznak ezek az előírások. Az érvényességi előírásában a felperes sem a lélegeztetési paramétereket, sem pedig az adott üzemmód szempontjából releváns lélegeztetési paramétereket nem adta meg. Így nem határolható el egyértelműen az érvényességi feltételként megfogalmazott üzemmód automatizáltságára vonatkozó feltétele a 3.5. értékelési részszempontban meghatározott és az ajánlatkérő beszerzési szándéka szerinti azonos fokú, tartalmú, üzemmód automatizáltságára vonatkozó műszaki feltételtől. A felperes tehát az érvényességi műszaki előírásában és a 3.5. értékelési részszempontjában gyakorlatilag azonos előírást kívánt érvényesíteni, azonban az eltérő megfogalmazás miatt ez az ajánlattevők számára nem lehetett egyértelműen követelmény. Az ajánlatkérő a felhívás II.2.5. és 3.5. szerinti minőségi kritériummal pontosan meghatározta a lélegeztetési paramétereket, azonban a vizsgált érvényességi előírásban ezt nem tette

meg, ezért „lélegeztetési paraméterek” jelentés mögött álló konkrét paraméterek, amelyeknek a folyamatos számítását és alkalmazását az ajánlatkérő felperes
megkövetelte, az ajánlattevők számára nem voltak egyértelműek. Az ajánlati felhívásban és az eljárás kiegészítő dokumentációjában nem fogalmazta meg egyértelműen, hogy a leszoktatást segítő és az automatizált üzemmódokat hogyan kell az ajánlattevőknek értelmezni. Nem határozta meg, hogy a műszaki leírásnak az automatizáltság fokozata szempontjából mely paraméterei minősülnek lényegesnek, melyek minimális szintjét az ajánlott termékeknek el kell érnie. Az ajánlatkérő el kívánta határolni az értékelési részszempontot és az érvényességi előírást, az utóbbi előírásban azonban az értékelési részszempontban az üzemmódra vonatkozó konkrét lélegzési és lélegeztetési paramétereket nem határozta meg, továbbá az adatok automatikus folyamatos alkalmazására vonatkozó feltételt sem, annak ellenére, hogy minkét előírásban az üzemmód automatizáltság szintjét azonosan kívánta meghatározni. Ellentmondásos a felhívás és a dokumentáció előírása abban a vonatkozásban is, hogy míg a felhívásban az érvényesség tekintetében az ajánlatkérő a lényeges paramétereknek való megfelelőséget írta elő, azonban a dokumentáció ezt a kiemelést nem tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a felperes és az ajánlattevők mást értettek a lélegeztetési funkció automatizált üzemmódján, ezért attól függetlenül, hogy a minimum paraméterekre vonatkozóan részletes katalógust adott a felperes, nem lehetett ezekből megállapítani magát az üzemmódot, azt, hogy a megadott paramétereket az adott lélegeztető gép csak automatikusan számítja, vagy folyamatosan beavatkozás nélkül alkalmazza is a terápia során. Az ajánlatkérő csak azoknak a műszaki feltételeknek való megfelelést követelheti meg az ajánlattevőktől, amelyeket egyértelműen, világos jelentéstartalommal határozott meg. Ezen kötelezettségének elmulasztását nem terhelheti az ajánlattevőkre az érvényességi vizsgálat során. Mindezekre tekintettel az alperes megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 50. § (4) bekezdését, 58. § (1) bekezdését, valamint a Korm. rendelet 46. § (4) bekezdés első fordulatát, és 48. § (1) bekezdés első fordulatát, ezért a Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja szerint megsemmisítette az ajánlatkérő ajánlati felhívását és a kiegészítő dokumentációját, valamint a közbeszerzési eljárás során hozott döntéseit és a Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja szerint bírságot szabott ki vele szemben. A jogorvoslati eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) bekezdés e) pontja alapján megszüntette figyelemmel arra, hogy a hivatalbóli kiterjesztés során lefolytatott eljárásban jogsértést állapított meg, amelynek során megsemmisítő döntést hozott, ezért a beavatkozó ajánlatának érvénytelensége kapcsán hozott döntés jogszerűsége tekintetében megalapozott állásfoglalás nem volt kialakítható, így az eljárás folytatására okot adó körülmény nem állt fenn.
A felperes a keresetében elsődlegesen kérte a tárgyi határozat megváltoztatását azzal, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes nem követett el jogsértést, az ajánlati felhívásban (annak 1. és 2. részében) foglaltak szerinti érvényességi követelmény és értékelési szempont világosan és pontosan megfogalmazott, a felperes által közzétett ajánlati felhívás, dokumentáció, valamint az azt követő ajánlatkérői döntések érvényesek és hatályosak, az alperes pedig jogsértő módon érvénytelenítette az ajánlati felhívást és dokumentációt, valamint az azt követő ajánlatkérői döntéseket, továbbá jogsértően szabott ki vele szemben bírságot. Másodlagosan kérte a támadott határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Harmadlagosan kérte a határozat megváltoztatását azzal, hogy a felperessel szemben a bírságot mellőzze, illetőleg, ha nem mellőzi, akkor annak összegét mérsékelje. Hivatkozott arra, hogy az eljárás során igazolta, hogy a vonatkozó minimum előírás (érvényességi szempont) azt a követelményt támasztotta beszerezni kívánt géppel

szemben, hogy az képes legyen a páciens légzési állapota és kilégzett szén-dioxid értéke figyelembevételével a leszoktatás során a lélegeztetési paraméterek beavatkozás nélküli, automatikus számítására, azaz a beszerezni kívánt gép rendelkezzen automatikus lélegeztetésről leszoktató programmal. Megállapította, hogy a második mondat - mint értelmező mondat - az első mondatra utal vissza, azt egészíti ki. Ebből következően a lélegeztetési paraméterek beavatkozás nélküli, automatikus számítása a leszoktatási fázis tekintetében előírt követelmény, ami azt jelenti, hogy az ajánlatkérő olyan gépet kíván beszerezni, ami képes a páciens légzési állapota és kilégzett szén-dioxid értéke figyelembevételével a leszoktatás során a lélegeztetési paraméterek beavatkozás nélküli, automatikus számítására, azaz a gép automatikus leszoktatási funkcióval ellátott. Hivatkozott a benyújtott szakvélemény 5. oldalának első bekezdésében szereplő megállapításra. Nem helytálló véleménye szerint az alperesi beavatkozó azon nyilatkozata, hogy az érvényességi követelmény szerint a gépnek lélegeztetésről való leszoktatási segítő programmal kell rendelkeznie, hiszen a követelmény az automatikus lélegeztetésről leszoktató program volt. Az ajánlati felhívásból kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a II.2.4. / 3.5. pontokban meghatározott értékelési szempont a lélegeztetés egész folyamatára vonatkozik és nem kizárólag a leszoktatási fázisra. Az érvényességi szempont és az értékelési szempont tisztán elhatárolható egymástól, mert az érvényességi szempont szerint a minimum követelmény az, hogy a gép rendelkezzen automatikus lélegeztetésről leszoktató programmal. Ehhez képest és ezzel egyidejűleg az értékelési szempont értelmében előny az, ha a megajánlott gép a lélegeztetési folyamat egésze során biztosítja az ott meghatározott paraméterek automatikus számítását és alkalmazását. Ebből következően a minimum követelmény a leszoktatási fázis tekintetében áll fenn.
Álláspontja szerint az alperes tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a közbeszerzési dokumentáció alapján nem határolható el egymástól az érvényességi és az értékelési szempont és ne lett volna kellően világos a követelményrendszer. Elmulasztotta a bizonyítékok megfelelő értékelését. Amennyiben a felperes továbbra részletezte volna a minimum követelményben a lélegeztetési paramétereket, akkor ezzel szükségképpen egyetlen termékre szűkítette volna le a kiírást, így az alperes azon megállapítása, hogy tovább kellett volna specifikálni a paramétereket, versenykorlátozást jelentett volna. Ennek figyelembevételét is elmulasztotta az alperes. Elmulasztotta továbbá kiértékelni a rendelkezésére álló bizonyítékokat és téves, megalapozatlan következtetésre jutott. Az alperes határozatában foglalt megállapításait iratellenesnek és tévesen levont következtetéseken alapulónak tartotta. Álláspontja szerint az érvényességi szempont és az értékelési szempont két különböző követelményt fogalmaz meg. A Kbt. 50. § (4) bekezdését is sérti a határozat, mivel a műszaki leírás és az értékelési szempont megfogalmazása a nem megfelelő ajánlattételt nem akadályozta. Dr. Fülesdi Béla aneszteziológus szakorvos nyilatkozatot tett az eljárás során és kifejtette, hogy a beszerezni kívánt gépek tekintetében kijelenthető, hogy rendelkeznek automatikus lélegeztetésről leszoktató funkcióval. Ezt is elmulasztotta azonban értékelni az alperes és nem tartalmazza a mellőzés indokolását sem a határozat. A Kbt. 145. § (1) bekezdése és a Ket. 72. § (1) bekezdés e) pontja szerinti követelménynek nem tett eleget az alperes, hiszen egyáltalán nem reagált a felperes észrevételeire.
A megkövetelt minimum követelmény és a 3.5. szerinti értékelési szempont tartalma is teljes mértékben egyértelmű, amit a felperes a jogorvoslati eljárás során igazolt. A Kbt. 58. § (1) bekezdése az értelmezése szerint nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelyet felperes a jelen esetben megsértett volna, hiszen a műszaki leírás és az értékelési szempont közötti vélt ellentmondás tekintetében ezen törvényhely rendelkezést nem tartalmaz, felperes pedig a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét nem vitatottan meghatározta az eljárásában. Álláspontja szerint nem értelmezhető, hogy milyen paramétereket kellett volna meghatároznia, mindezt az alperes határozatában nem részletezte.

Álláspontja szerint a határozatból a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége nem tűnik ki. A határozat sérti a Kbt. 165. §-ában, különösen a 165. § (11) bekezdésében foglaltakat, ugyanis nem vette figyelembe a megállapított jogsértés súlyát, továbbá a közbeszerzés tárgyát és értékét. Így a jogsértés csekély súlya és reparálhatósága miatt véleménye szerint bírság kiszabása nem volt indokolt. A Ket. 72. § (1) ec) pontját is sértette a határozat, mivel az alperes nem megfelelően értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége nem tűnik ki. Ezzel sérült a Pp. 339/B. §-a is. Perköltségigényéről nem nyilatkozott.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, perköltséget kért. Hivatkozott arra, hogy a vizsgálandó jogkérdés az volt, hogy az ajánlatkérő a speciális tudású lélegeztető gépekre előírt érvényességi előírása a páciens leszoktatását segítő automatizált üzemű teljes vagy részleges voltára terjedt-e ki. Az ajánlatkérő ugyanakkor a 3.5. értékelési részszempontban (minőségi kritériumban) meghatározott és az ajánlatkérő beszerzési szándéka szerint azonos tartalmú (teljes automatizmus) üzemmód automatizáltságára vonatkozó műszaki feltételben mind a lélegeztetési paramétereket meghatározta, mind pedig a lélegeztetési paraméterek automatikus alkalmazása követelményt megfogalmazta 2017. július 29. napja szerinti felvilágosításkérésével egyezően, azaz ezeket a tartalmi jellemzőket szükségesnek tartotta a teljesen automatizált üzemmódra előírni. Az ajánlatkérő tehát ugyanazon műszaki követelményre, nevezetesen az üzemmód teljes automatizáltságára vonatkozóan ellentmondó előírást tett, így az ajánlattevők számára nem lehetett egyértelmű az ajánlatkérőnek az ajánlatok érvényességét érintő ezen műszaki elvárása a leszoktatást segítő lélegeztető gépekre vonatkozóan. Felperesnek a lélegeztetési folyamat egészére, amelynek részét képezi a leszoktatási periódus, előírt értékelési részszempontban (3.5.) foglalt műszaki előírása a teljes automatizáltságra vonatkozóan nem lehet eltérő a szakmai ajánlat részét képező műszaki előírásban foglaltakhoz képest, mivel azonos műszaki jelentéstartalomról van szó, függetlenül attól, hogy az ajánlat érvényességi bírálata vagy az ajánlatok értékelése tárgyát képezi. Az üzemeltetés automatizáltságára vonatkozó műszaki előírása nem volt egyértelmű a felhívásnak. Nem versenykorlátozás kérdése az, hogy az ajánlatkérőnek egyértelműen kell a műszaki elvárásait megfogalmazni és csak az egyértelműen és pontosan megfogalmazott előírás kérhető számon az ajánlattevőktől. Nem az vizsgálandó a tárgyi esetben, hogy az értékelési részszempontot a lélegeztetési folyamat egészére, a műszaki feltételt csak a leszoktatási periódusra írta elő az ajánlatkérő, hanem az, hogy az üzemmód a teljes automatizáltságát nem azonos tartalommal írta elő a felhívásban és kiegészítő dokumentumok műszaki leírásában.
Álláspontja szerint nem sértette meg a Ket. 72. § (1) bekezdés e) pontját és a Ket. 50. § (6) bekezdését, mert a bizonyítékokat összességében értékelte és ezen alapuló meggyőződése szerint állapította meg a tényállást. A jogvita tárgya nem a lélegeztető gépek leszokást segítő működési elve volt, az ajánlatkérő érvénytelenítő döntése nem az algoritmus vagy tudásalapú üzemmódnak való meg nem feleléssel áll összefüggésben, a hivatalbóli kiterjesztés tárgya sem ez volt. Figyelembe vette viszont az alperes a felperes által becsatolt szakvéleményeket - éppen a teljesen automatizált üzemmód tartalmi, szakmai ismérvei tárgyában. Indokolt volt álláspontja szerint a Kbt. 58. § (1) bekezdésének, azaz a közbeszerzés tárgyának nem megfelelő meghatározásával összefüggő jogsértésnek a megállapítása, mivel a beszerzés tárgyához kapcsolódó, mellőzhetetlen műszaki követelmény volt a teljesen automatizált üzemmód, amelynek hiányos tartalmi meghatározása miatt az ajánlatkérő beszerzési igénye sem állapítható meg egyértelműen és az ajánlattevők nem az ajánlatkérő beszerzési igényének megfelelő, hanem ahhoz képest eltérő műszaki értékű készüléket ajánlhatnak meg. Az ajánlati ár Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti vizsgálata sem lehetséges

megfelelően, mivel a megajánlott lélegeztető gép műszaki paraméterei, pontos tartalma, az automatizált üzemmód teljes vagy részleges volta függvényében lehet csak megalapozott döntést hozni az ajánlati ár indokolásának megalapozottsága tárgyában.
Álláspontja szerint nem sértette meg a mérlegelési szempontra vonatkozó Ket. 72. § (1) bekezdés ec) pontját, mivel határozata tartalmazza a bírság kiszabásának és mértékének szempontjait a Kbt. 165. §
(11) bekezdése szerinti szempontok figyelembevételével, amelyeket okszerűen mérlegelt. Betartotta Pp. 339/B. §-a szerinti követelményeket, mivel a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, mérlegelés szempontjai megállapíthatóak a határozatból és a határozat indokolásában a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége is kitűnik.
Az alperesi beavatkozó kérte a felperesi kereset elutasítását. Érdemben csatlakozott az alperes előadásához és fenntartotta a jogorvoslati kérelemben előadott érveit. Perköltségigénye volt.
A felperes keresete nem alapos.
A bíróság a tényállást a peres felek és az alperesi beavatkozó előadása, a csatolt okiratok és a per egyéb adatai alapján állapította meg.
A bíróság elöljáróban rögzíti, hogy közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a határozat jogszerűségét vizsgálja. A jelen esetben - mivel közbeszerzési ügyben hozott határozat a per tárgya - a bírósági felülvizsgálat alapját a Kbt. 170. § (1) bekezdése jelenti.
A kialakult bírói gyakorlat szerint, a Kúria által is fenntartott Legfelsőbb Bíróság 1/2011. (V.9.) KK véleménye alapján a fél a közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva kérheti; keresetében anyagi és eljárási jogszabálysértésekre hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Ezekben a perekben a bíróság elsősorban azt vizsgálja: a határozat megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott. Az, hogy az eljárási szabálysértések az ügy érdemére kihatottak, a felperesnek kell állítania, és megfelelő módon bizonyítania, továbbá azt az eljáró bíróság a per egyéb adatai alapján értékeli és mérlegeli.
A perben a peres felek abban foglaltak el eltérő álláspontot, hogy a felperes szerint az üzemmód teljes automatizáltsága azonos tartalommal került előírásra mind a felhívásban mind a kiegészítő dokumentumok műszaki leírásában. Ezzel szemben az alperesi oldal álláspontja szerint a fenti teljes automatizáltság eltérő tartalommal került előírásra a felhívásban és a kiegészítő dokumentum műszaki leírásában.
A közigazgatási eljárás iratai alapján megállapíthatóvá vált, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a felhívásában értékelési szempontként azt határozta meg, hogy előny, ha a megajánlott gép a lélegeztetési folyamat egésze során biztosítja az ott meghatározott paraméterek automatikus a számítását és alkalmazását, míg az érvényességi szempontnál minimum követelményként írta elő azt, hogy a gép rendelkezzen automatikus lélegeztetésről leszoktató programmal.

A Kbt. 58. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét - adott esetben optimális rész megadásával - az eljárást megindító felhívásban, valamint előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén az előzetes tájékoztatóban is.
A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 46. § (2) bekezdés a) pontja a közbeszerzési műszaki leírást - az Európai Unió jogával összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül - az ajánlatkérő választása szerint a következő módok valamelyikén kell meghatározni:
a.) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával, ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is.
A Korm. rendelet 46. § (4) bekezdés első fordulata szerint a (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozás esetén a követelményeket úgy kell meghatározni, hogy kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését.
A fenti jogszabályhelyi rendelkezések alapján egyértelmű az ajánlati felhívás kellően pontos és érthető megfogalmazásának a követelménye. A fent részletezettek szerint megállapítható, hogy az értékelési szempontot és az érvényességi szempontot eltérően határozta meg a felperes ajánlatkérő az ajánlati felhívásában. Az értékelési szempontnál előnyként jelezte a lélegeztetési folyamat egésze során biztosított automatizáltságot, az érvényességi szempontoknál minimum követelményként írta elő lényegében azt. Az előnykénti, illetőleg a minimum követelménykénti megfogalmazás nyilvánvalóan eltérő kategóriát jelentenek. Az ajánlati felhívás fenti megfogalmazásából és a jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy az ajánlati felhívását a felperes a tárgyi esetben nem kellően pontosan határozta meg. Irreleváns volt Dr. Fülesdi Béla aneszteziológus szakorvos nyilatkozatára való felperesi hivatkozás, nem merült fel ugyanis az ügyben olyan körülmény, ami az ajánlati felhívás pontos megfogalmazásának feltárásához orvosszakmai kérdések tisztázását tette volna szükségessé.
A fent utalt jogszabályhelyek alapján egyértelmű a kellően pontos és világos ajánlati felhívás megfogalmazásának kötelezettsége. Nem hivatkozhat tehát arra a felperes alappal, hogy a fenti jogszabályi előírásoknak megfelelő, az alperes által meghatározott konkrétabb megfogalmazás, lényegében egy konkrét szereplőre szűkítette volna le az ajánlattevők körét.
A közigazgatási iratok alapján megállapítható, hogy a felperes el kívánta határolni az értékelési részszempontot és az érvényességi előírását, utóbbi előírásában azonban az értékelési részszempontban az üzemmódra vonatkozó lélegzési és lélegeztetési paramétereket nem határozta meg, továbbá az adatok automatikus folyamatos alkalmazására vonatkozó feltételt sem annak ellenére, hogy mindkét előírásban az üzemmód automatizáltsági szintjét azonosan kívánta meghatározni. Egyetértett a bíróság az alperes azon megállapításával, hogy ellentmondásos volt a felhívás és a dokumentáció előírása abban a vonatkozásban is, hogy míg a felhívásban az érvényesség tekintetében az ajánlatkérő a lényeges paramétereknek való megfelelőséget írta elő, azonban a dokumentáció ezt a kiemelést nem tartalmazta. Mivel így a felperes ajánlatkérő és az ajánlattevő mást értettek a lélegeztetési funkció automatizált üzemmódján, nem lehetett megállapítani magát az üzemmódot, tehát azt, hogy a megadott paramétereket az adott lélegeztető gép csak automatikusan számítja vagy folyamatosan beavatkozás nélkül alkalmazza a terápia során. Az ajánlatkérő csak azoknak a műszaki feltételeknek való megfelelést követelheti meg az ajánlattevőktől, amelyeket egyértelműen és

világosan meghatározott. Amennyiben ezt a kötelezettségét elmulasztja, ez nem eshet az ajánlattevők terhére.
Az alperesi megállapítással egyezően rögzíthető, hogy az érvényességi előírásában sem a lélegeztetési paramétereket sem pedig az adott üzemmód szempontjából releváns lélegeztetési paramétereket nem adta meg a felperes. Ennek hiányában nem határolható el egyértelműen az érvényességi feltételként megfogalmazott üzemmód automatizáltságára vonatkozó feltétele a 3.5. értékelés részszempontban meghatározott és az ajánlatkérő beszerzési szándéka szerint azonos fokú, tartalmú üzemmód automatizáltságára vonatkozó műszaki feltételtől. Tehát a felperes az érvényességi műszaki előírásában és a 3.5. értékelési részszempontjában gyakorlatilag azonos előírást kívánt érvényesíteni, azonban az eltérő megfogalmazás miatt ez az ajánlatevők számára nem lehetett egyértelmű elvárás. A felperes a felhívás II.2.5.) pont 3.5. pont szerinti minőségi kritériumban pontosan meghatározta a lélegeztetési paramétereket (ciklusindítás, frekvencia, volumen, belégzési nyomás I:E.) azonban a vizsgált érvényességi előírásban ezt nem tette meg, ezért „lélegeztetési paraméterek” jelentés mögött álló konkrét paraméterek - melyeknek a folyamatos számítását és alkalmazását az ajánlatkérő megkövetelte - az ajánlattevők számára nem voltak egyértelműek.
Mindezekre figyelemmel az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és az eljárást kiegészítő dokumentációjában nem fogalmazta meg egyértelműen, hogy a „leszoktatás segítő” és az „automatizált üzemmódokat” hogyan kell az ajánlattevőknek értelmezni. Nem határozta meg továbbá, hogy a műszaki leírásnak az automatizáltság fokozata szempontjából mely paraméterei minősülnek lényegesnek, melynek minimális szintjét az ajánlott termékeknek el kell érniük.
A fent részletezettek alapján tehát a perbeli esetben a felperesi ajánlati felhívás, előírás nem volt egyértelműen megfogalmazott. Ezáltal sérült a Kbt. 58. § (1) bekezdésének, illetve a Kormányrendelet 46. § (4) bekezdés első fordulatának követelménye. Nem volt tehát kellően pontosan megadva az ajánlati felhívás, ezáltal a különböző ajánlattevőknek való egyenlő esély biztosítása nem valósult meg.
Helytállóan állapította meg ezért az alperes a támadott határozatában, hogy a felperes megsértette a Kbt. 50. § (4) bekezdését, 58. § (1) bekezdését, a Korm rendelet 46. § (4) bekezdése első fordulatát, valamint a 48. § (1) bekezdés első fordulatát. Ezért a Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja szerint jogszerűen semmisítette meg az ajánlatkérő ajánlati felhívását és kiegészítő dokumentációját, valamint a közbeszerzési eljárás során hozott döntéseit.
Az eljárási jogszabálysértésekre vonatkozó hivatkozás sem volt alapos. A hivatalbóli kiterjesztés kapcsán annak jogszerűségét megingató álláspontot a felperes nem adott elő, a bizonyítékok okszerű mérlegelése és értékelése kapcsán sem megalapozottak az érvei. Az alperes a határozatában a tényállást pontosan szerepeltette, a felek által hivatkozott szakirodalmat, a felperesi orvos-szakmai érveket, a szakorvos által prezentáltakat bemutatta, ütköztette, az észrevételeket figyelembe vette, és mindezek egyenkénti és összességégen is történő mérlegelésével hozta meg határozatát. A döntésének indokai, a mellőzés okai a határozatból kitűnnek.
Az alperes támadott határozatában a Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja szerint bírságot szabott ki a fenti jogszabálysértések miatt az ajánlatkérővel szemben. A bírság összegének meghatározásnál a Pp. 339/B. §-a szerinti mérlegelési jogkörében járt el az alperesi hatóság. A határozata indokolásának 27. pontjában kifejtette, hogy a bírság összegének meghatározásakor figyelemmel volt a Kbt. 165. § (11) bekezdése szerinti követelményekre. Külön kiemelte, hogy súlyosító körülményként értékelte,

miszerint a megvalósított jogsértésnek kihatása volt az ajánlatok érvényességi bírálatára, továbbá az ajánlatkérővel szemben más ügyben már jogsértés megállapítására és bírság kiszabására került sor. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére tekintettel a jogsértés reparálható, továbbá az ajánlatkérő együttműködő magatartását. A fent részletezettek alapján a jogsértés csekély súlya és reparálhatósága a bírság összegének meghatározásakor figyelembevételre került. Nem volt helytálló tehát az a felperesi kereseti hivatkozás, hogy a csekély súly és a reparálhatóság miatt bírság kiszabása nem volt indokolt. A fent írtak szerint az alperes a bírság összegének meghatározásakor figyelembe vette, hogy a jogsérelem kihatással volt az ajánlatok érvényességi bírálatára. A jogsértés súlya tehát figyelembevételre került. A jogsértés súlya pedig nyilvánvalóan a közbeszerzés tárgyának és értékének alapulvételével határozható meg. Az értékmeghatározásánál pedig a Kbt. 165. § (4) bekezdése szerinti utalás, vagyis a kiszabható bírság összege határainak megemlítése a támadott határozatban tekintendő az érték figyelembevételének.
A fent írtak alapján a felperes keresetében hiányolt elemeket az alperes a bírság kiszabásánál figyelembe vette, és azok alapján okszerűen jutott a bírság kiszabásának jogkövetkezményére és határozta meg annak összegét. Nem volt tehát olyan a keresetben említett körülmény, amit az alperes a bírság kiszabásánál ne vett volna figyelembe, illetve ne helytállóan vett volna figyelembe. A bírság kiszabása körében az alperes tehát az irányadó tényállást feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai határozatának indokolásából kitűnnek, és a feltárt körülményekből a bírság összegére vonatkozóan okszerűen következtetett. Mindezek miatt nem sérültek a Pp. 339/B. §-ában írt mérlegelési körülmények. Nem volt olyan indok, amely alapján a bíróság a bírság mérséklésére vonatkozó kereseti kérelemnek helyt tudott volna adni, olyan méltányolható körülményt nem adott elő, amelyet figyelembe vehetett volna a bíróság.
Mindezekre tekintettel a bíróság az alperes támadott határozatában a felperes által hivatkozott jogszabálysértést nem talált, ezért a felperes keresetét, mint alaptalant a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
Miután az ügyben a rendelkezésre álló adatok alapján és lényegében jogkérdésben érdemi döntés volt hozható, a bíróság a perben külön bizonyítási terhet nem osztott, és külön bizonyítási eljárást nem folytatott le.
A bíróság a teljes pervesztes felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján az alperesi perköltség megfizetésére kötelezte. Az alperes perköltsége a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdése alapján megállapítandó jogtanácsosi munkadíjban áll. Ennek összegét a bíróság a benyújtott alperesi beadványok terjedelmére és a teljesített alperesi tárgyalási jelenlétre figyelemmel mérlegeléssel állapította meg. A teljes pervesztes felperest a bíróság a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperesi beavatkozó perköltségének megfizetésére. Az alperesi beavatkozó ügyvédi képviselettel felmerült perköltsége ugyancsak a fenti jogszabályhelyek alapján megállapított és mérlegeléssel meghatározott összeg.
A bíróság az ügy tárgyi illetékfeljegyzési jogos jellege folytán feljegyzett - és az Itv. 39. § (3) bekezdés a) pontja, valamint 42. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mértékű - peres eljárási illeték kapcsán a felperes személyes illetékmentessége, valamint a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján állapította

meg, hogy az a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdése és 14. § alapján az állam terhén marad.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 172. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. október 25.
Ságiné dr. Márkus Anett sk. tanácselnök
dr. Bíró Péter sk. előadó bíró
dr. Drávecz Margit Gyöngyvér sk. bíró