Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/87
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.08.01.
Iktatószám:11973/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (11973/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.283/6/2007.

Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a BKV Zrt. közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által a Budapesti Közlekedési Zrt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15., képviseli: dr. Szentmiklósi Péter ügyvéd 1036 Budapest, Kolosy tér 5–6., a továbbiakban: ajánlatkérő) „A 4. sz. metró I. szakasz: Szent Gellért téri állomás lejtakna és kijárat szerkezetépítése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 180. § (1) bekezdésére tekintettel a 225. § (2) bekezdését.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, ajánlatkérő írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján a következő tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2004. december 22-én közzétett részvételi felhívással hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást indított a „Budapesti 4. sz. metróvonal I. szakasz 02. sz. szerződés – vonalalagutak és kapcsolódó műtárgyak” tárgyban.
A közbeszerzés teljes mennyisége körébe tartozott a pajzsindító műtárgy, a pajzsfogadó műtárgy, 30 m mély állomási dobozszerkezet, és mellette 65 m2 keresztmetszetű, 45 m hosszú háromalagutas, kétoszlopsoros alagút lőttbetonos biztosítással a vonali fordító műtárgy megépítéséhez, vonali fordító műtárgy, járműtelep bekötő alagút, járműtelep területének kialakításához tereprendezés, külső közműellátás, kerítésépítés, egyéb műtárgyak, vonalalagút Budán, Pesten és a Duna alatt.
Az ajánlatkérési dokumentációban a projekthez tartozó munkák általános leírása körében, a tervezett állomások között szerepelt a Szent Gellért téri állomásszerkezet megépítése.
Az ajánlatkérési dokumentáció 3. kötete tartalmazza, hogy a 02. szerződés egyike a 4. sz. metróvonal megvalósítására kialakított szerződéses rendszernek. A szerződések műszakilag és jogilag, térben és időben egymáshoz kapcsolódnak és egymással függőségi viszonyban állnak. A 3. kötet 63. oldalán a 14.1. melléklet tartalmazza a kijelölt szerződéseket és azok tartalmát a 03. szerződéstől a 11. szerződésig.
A 07. szerződés tárgyát a következők szerint határozta meg: „ez a szerződés a projekt 10 állomásának belső beépítésének tervezését és kivitelezését foglalja magában. A szerződéses munkák az alábbiakat foglalják magukban: állomási szerkezetek, építészet, épületgépészet, elektromos és gépészeti berendezések elhelyezése a 02 szerződés keretében épülő alagutakban.”
A fenti, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás nyertese a BAMCO Konzorcium lett, akivel az ajánlatkérő a vállalkozási szerződést 2006. január 23-án kötötte meg. Az ellenszolgáltatás értéke nettó 248 899 009 euró volt.
A megkötött szerződés mellékletét képező ajánlati nyilatkozat szerint a vállalkozó köteles szabad hozzáférést biztosítani a további szerződések kijelölt vállalkozói részére, így a 7., 8., és 9. szerződés tekintetében a Szent Gellért térnek a 02. szerződéshez tartozó összes területére is.
A BAMCO Konzorcium vezetője a VINCI CONSTRUCTION GRANDS PROJEKTS, tagjai a Hídépítő Zrt. és a STRABAG vállalkozói csoport tagjai. A konzorciumból jött létre a BAMCO Alagút- és Mélyépítő Kkt.
Az ajánlatkérő 2007. május 22-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy a különös közbeszerzési eljárásrendbe tartozó közbeszerzésekre vonatkozó a Kbt. V. fejezet 17. cím 225. § (2) bekezdése szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a rendelkező rész szerinti tárgyban. Az ajánlattételi felhívást a BAMCO Alagút- és Mélyépítő Kkt. részére küldte meg.
Az eljárás alkalmazásának indokolásaként arra hivatkozott, hogy a Szent Gellért téri állomás résfalépítési munkák előrehaladása ismeretében megvizsgálta, hogy a budai felső rakpart forgalmát mikor lehet a forgalomnak átadni és azt állapította meg, hogy az állomás kijárati nyaktagjának és az aluljáró réselési munkáit, mint helyszíni kiegészítő munkákat – műszaki és gazdaságossági szempontok miatt – célszerű a Műegyetem rakpart forgalmának 2 × 1 sávon történő visszaadása előtt elvégezni, a budai alsó rakpart és a Budafoki út nyitva tartása mellett. 
Ezzel egy időben érkezett a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala felkérése, hogy az ajánlatkérő beruházásához nem kapcsolódó budai Duna parti főgyűjtőcsatorna és a helyszíni metróépítési munkák összehangolása szükséges. 
A budai alsó rakpart–Petőfi híd–Erzsébet híd közötti szakaszának lezárása 2007. október 31. és 2008. március 31. között lehetséges a Duna statisztikailag valószínűsíthető alacsony vízállása miatt. A beruházás véghatárideje 2010. július 31., amely előtt a teljes rendszer 1 éves próbaüzemét le kell folytatni a hatóság előírásának megfelelően.
A két beruházáson túlmenően további vizsgálat tárgyát képezte, hogy a Szabadság híd és a pesti rakpartok is lezárásra kerülnek. Mindezek alapján és a megadott ütemezés szerint a Szent Gellért téri lejtakna és a kijárat szerkezetépítése vált szükségessé, a felszínre vezető mozgólépcső lejtakna résfallal határolt, melyek az állomási dobozműtárgyból kinyúló 1,00 m vastag résfalhoz csatlakoznak, vastagságuk 0,8 m az akna belső keresztmetszete kör alakú, szerkezete monolit vasbeton.
Mindezek alapján, valamint a további költségek csökkentése érdekében, valamint a helyszínen alkalmazott különleges munkagépre és a beruházás forgalomkorlátozó hatásának csökkentésére tekintettel a BAMCO Kkt.-vel indokolt a szerződéskötés. 
Fentiekre figyelemmel álláspontja szerint a kiegészítő építési beruházás megrendelése szükséges az építési beruházás teljesítéséhez, mivel a kiegészítő építési beruházást műszaki és gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől.
Fentiek alapján ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra ajánlattételi felhívást küldött a tájékoztatással egyidejűleg a BAMCO Kkt.-nek. A felhívás szerint a teljesítési határidő 2008. május 4. volt. A bírálat szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, az ajánlattételi határidő 2007. június 18., az első tárgyalás időpontja az ajánlattételi határidőt követő harmadik nap volt. Az eredményhirdetés napját az utolsó tárgyalást követő 10. napban, a szerződéskötést pedig az eredményhirdetés napját követő nyolcadik napban határozta meg az ajánlatkérő.
A dokumentáció 1. rész harmadik kötet 9. oldal 1.3. pontja szerint a szerződés munkáinak részletes leírása körében a az elvégzendő munkák az alábbiak voltak: 
Szent Gellért téri állomás lejtakna és kijárat szerkezetépítése
– A létesítmények kivitelezésével kapcsolatos összes ideiglenes létesítmény, a nyitott módszerrel épített szerkezetek felső födéme felett az utak építését, az állomások szükséges lefedéseit,
– a tendertervek szerinti organizációs, forgalomtechnikai és forgalomelterelési tervek készítése,
– ideiglenes világítás és vízátemelők biztosítása a megbízó és a kijelölt vállalkozók által történő használatra,
– a helyszínen terület biztosítása a szereléshez, tároláshoz, rakodáshoz, 
– a kijelölt vállalkozók kiszolgálása,
– hibák kijavítása,
– összes PLC-program és program jogosultság leszállítása.
Ajánlatkérő lefolytatta a közbeszerzési eljárást. Az ajánlattételi határidőre a felkért ajánlattevő az ajánlatát benyújtotta. Az általa ajánlott ellenszolgáltatás összege 1 723 191 816 Ft volt, amelyet a két alkalommal lefolytatott tárgyalások során ajánlattevő fenntartott. A döntéshozó 2007. július 3-án a közbeszerzési eljárásnak a Kbt. 92. § c) és d) pontja alapján történő eredménytelenné nyilvánításáról döntött. Az eredményhirdetést 2007. július 9-re tűzte ki.
A Döntőbizottság elnöke 2007. június 6-án kelt DT. 394/4/ 2007. számú iratában kezdeményezte a jogorvoslati eljárás lefolytatását. Az indokolása szerint a rendelkezésre álló iratok alapján a Kbt. 225. § (2) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg. Fentiek alapján indítványozta a tárgyalásos eljárás jogalapjának és a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálatát.
Ajánlatkérő kérte az eljárás megszüntetését. Érdemi észrevételként előadta, hogy álláspontja szerint jogszerűen választotta a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a korábban már ismertetett indokai alapján. Beadványában és tárgyalási nyilatkozatában részletesen kifejtette, hogy a Szent Gellért téri állomás kijárati nyaktagjának és az aluljáró egy részének réselési munkáit – műszaki és gazdaságossági szempontok miatt – célszerű a Műegyetem rakpart forgalmának 2 × 1 sávon történő visszaadása előtt elvégezni. Indokolt a két műtárgy (állomási szerkezet és kijárati szerkezet) építésének egyben kezelése a forgalomtechnika vonatkozásában. Az időközben elkészült Szent Gellért téri állomási belső beépítés tervei alapján a Szent Gellért téri állomás lejtakna és a kijárat szerkezetépítése vált szükségessé. A 02 jelű szerződésben, amely a „vonalalagutak és kapcsolódó műtárgyak” építésére vonatkozóan került megkötésre, ezen munkarész nem szerepelt.
Tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy a jelen közbeszerzési eljárás az eredeti tervek és ütemezés szerint a 07 jelű szerződés tárgya lett volna, azonban az ismertetett körülményekre tekintettel – a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat kifejezett utasításának is eleget téve – össze kellett hangolnia a projekteket a főváros forgalmának biztosítása érdekében. Előadta, hogy bár a 02 szerződés teljesíthető a jelen közbeszerzési eljárás tárgyaként megkötendő szerződés teljesítésétől függetlenül, azonban az ismertetett okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézségeket okozna. Hivatkozott arra is, hogy a 4. sz. metróvonal építése kapcsán sok, nagy értékű közbeszerzési eljárást folytatott le, amelyekkel kapcsolatban sor került jogorvoslati eljárásra is, azonban jelentősebb súlyú kérdésben jogsértés nem került megállapításra.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
Ajánlatkérő a Kbt. második rész, V. Fejezet szerinti, különös közbeszerzési eljárásokra vonatkozó rendelkezések alapján járt el.
A Kbt. 180. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
A Kbt. 225. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez.
A fenti rendelkezések alapján a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a Kbt. 225. § (2) bekezdésben foglalt feltételek jelen közbeszerzési eljárásban megvalósulnak-e. E szakasz jogszerű alkalmazásához több feltétel együttes fennállása szükséges. Bármelyik feltétel fennállásának hiánya a közbeszerzési eljárást nem teszi jogszerűvé. Ebből következően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy a beszerzés megrendelése előre nem látható körülmények miatt vált-e szükségessé, az eredeti alapszerződés teljesítéséhez valóban szükséges-e a kiegészítő építési beruházási feladat elvégzése, illetőleg a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül el lehet-e választani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás elválasztható, akkor feltétlenül szükséges-e az építési beruházás teljesítéshez.
A Döntőbizottság rendelkezésére álló iratok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a beszerezni kívánt építési beruházás előre látható volt. A 4. sz. metróvonal megvalósítására kialakított szerződéses rendszer részét képező, a 02 jelű szerződés megkötését megelőző közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által kibocsátott ajánlatkérési dokumentáció 3. kötete tartalmazza a kijelölt szerződéseket és azok tartalmát a 03. szerződéstől a 11. szerződésig. A dokumentáció kimondja, hogy a szerződések műszakilag és jogilag, térben és időben egymáshoz kapcsolódnak és egymással függőségi viszonyban állnak. A 3. kötet 63. oldalán a 14.1. melléklet a 07 jelű szerződés tárgyát a következők szerint határozta meg: „ez a szerződés a projekt 10 állomásának belső beépítésének tervezését és kivitelezését foglalja magában. A szerződéses munkák az alábbiakat foglalják magukban: állomási szerkezetek, építészet, épületgépészet, elektromos és gépészeti berendezések elhelyezése a 02 szerződés keretében épülő alagutakban.”
Az ajánlatkérő által csatolt iratokból tehát megállapítható volt és a jogorvoslati tárgyaláson az ajánlatkérő is úgy nyilatkozott, hogy a 4. sz. metróvonal I. szakasz beruházása keretében a jelenleg még meg nem kötött 07-es szerződés tartalmazta a jelen eljárásban megrendelni kívánt munkákat. Az ajánlatkérő tehát még a 02 szerződést megelőző közbeszerzési eljárás előkészítése során átgondolta a teljes műszaki feladat részleteit, azokat tudatosan bontotta különböző szerződésekre, tehát saját elhatározásán alapult, hogy a 02-es szerződésbe a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát nem illesztette be.
Előbbiekből következik az is, hogy a közbeszerzés tárgya elválasztható a korábbi szerződéstől, valamint annak teljesítése a korábbi szerződés megvalósításához nem feltétlenül szükséges tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő eredeti ütemezése sem az együttes megvalósulást tartalmazta. Miután a jogalap legalapvetőbb kritériumai nem teljesültek a Döntőbizottság a további törvényi feltételek teljesülését már nem vizsgálta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát az ajánlatkérő által hivatkozott körülmények nem alapozzák meg ajánlatkérő eljárását. A Kbt. által meghatározott kritériumok szerint nem áll fenn a 225. § (2) bekezdésének valamennyi feltétele, így annak alkalmazása jogsértő volt.
A Döntőbizottság mérlegelte az ajánlatkérő által hivatkozott, a jelen beszerzés és a Duna-parti főgyűjtő csatorna beruházással való összefüggéseket, a forgalomkorlátozás minimalizálására való törekvést, a gazdaságossági és célszerűségi körülményeket, a tulajdonos elvárásait is, azonban ezek a szempontok nem alapozzák meg a lefolytatott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásának jogszerűségét. A Kbt. 225. § (2) bekezdése alapján, a Kbt. kógens szabályaiból következően csak az itt meghatározott feltételek megléte esetén van jogszerű lehetőség ezt az eljárásfajtát alkalmazni.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdése c) pontja alapján a jogsértést megállapította, és az f) pont alapján rendelkezett a költségek viseléséről. Figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő a lefolytatott eljárás vonatkozásában a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét állapította meg, a Döntőbizottság jogkövetkezményként nem alkalmazta a döntés megsemmisítését.
A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett annak reparálhatóságára tekintettel a bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. 

Budapest, 2007. július 6.

Dr. Telek Katalin s. k.,   Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
   közbeszerzési biztos        közbeszerzési biztos

Dr. Puskás Sándor s. k.,
közbeszerzési biztos