Közbeszerzési Hatóság

Szerződésszegések

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 142. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak alapján alkalmazott jogkövetkezményt, valamint azon dokumentumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződésszegést nem vitatta, vagy, hogy sor került-e a szerződésszegés vonatkozásában perindításra. Perindítás esetén az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak megküldeni a pert lezáró jogerős határozatot.

Kbt. 142. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit, beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, (részben vagy egészben) a szerződés lehetetlenülését okozta.

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet alapján a Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, az ajánlatkérő a kizáró ok hiányát a Hatóság honlapján elérhető nyilvántartásból ellenőrzi.

Kbt. 187. § (2) bekezdés ac) pontja értelmében a Hatóság naprakészen vezeti és az EKR-ben közzéteszi a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított vagy a gazdasági szereplő által nem vitatott súlyos megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit - beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta - azzal, hogy az adatoknak az EKR-ben a szerződésszegéstől vagy a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig kell elérhetőnek lenniük.

https://ekr.gov.hu/kh-gvh-nyilvantartasok/hu/szerzodesszegesek

A Közbeszerzési Hatóság a fenti bejelentések beérkezését követően, folyamatosan teszi közzé a az EKR-ben a Kbt. 187. § (2) bekezdés ac) pontjában meghatározott adatokat.

A Hatóság felhívja a Tisztelt Ajánlatkérők figyelmét, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvénnyel (továbbiakban: Módtv3.) hatályba lépett módosítások következtében a 2019. január 1. után megkezdett beszerzések, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések esetén megvalósított szerződésszegések bejelentésével kapcsolatban új rendelkezést tartalmaz.

A 2019. január 1. napja előtt indult beszerzések, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések során megvalósult súlyos szerződésszegések esetén az ajánlatkérő bejelentésének - többek között - tartalmaznia kell arra vonatkozó információt, illetve dokumentumokat, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződésszegést elismerte-e.

A Módtv3. hatálybalépésével 2019. január 1. napja után indult beszerzések, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések során megvalósult szerződésszegések bejelentése esetén az ajánlatkérőnek – többek között - elegendő olyan dokumentumokat csatolnia, amelyek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő a súlyos szerződésszegést nem vitatta. Ebben az esetben nincs szükség a nyertes ajánlattevő kifejezett nyilatkozatára a súlyos szerződésszegés elismerésével kapcsolatban. Kifejezett nyilatkozat hiányában elegendő, ha a nyertes ajánlattevő valamely ráutaló magatartásával a szerződésszegés megtörténtét nem vitatta. Külön kiemelendő, hogy az ajánlatkérő által csatolt dokumentumokból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy a szerződésszegés – a nyertes ajánlattevőnek felróható okból – megvalósult, és a szerződésszegés megvalósítása ok-okozati összefüggésben áll az ajánlatkérő által alkalmazott jogkövetkezménnyel. Amennyiben a csatolt dokumentumokból mindez nem állapítható meg kétséget kizáróan, a Hatóság nyilatkozattételre hívja fel a nyertes ajánlattevőt a szerződésszegés, illetve annak súlyosságának elismerése/nem vitatása tekintetében.

A Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ajánlatkérőket továbbá arról, hogy a 2019. január 1. előtt indult beszerzések, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések során megvalósult szerződésszegések esetén a Közbeszerzési Hatóságnak a Kbt. 187. (2) bekezdés ac) pontja alapján a szerződésszegés ajánlatkérő általi bejelentése esetén közzétételi kötelezettsége van a bejelentett szerződésszegés súlyosságára tekintet nélkül.

Hangsúlyozandó, hogy az EKR-ben közzétett lista egyrészt jogerős bírósági határozatokon, másrészt az ajánlatkérők bejelentésén és az ajánlatkérők, illetve a nyertes ajánlattevők nyilatkozatain alapul. Mindezt figyelembe véve a közzétett lista nem mentesíti az ajánlatkérőket a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok alkalmazása esetén az azt megalapozó tények vizsgálatának kötelezettsége alól.

A Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos valamennyi döntés és azokért való felelősség a döntéshozó, illetve az ajánlatkérő joga és kötelezettsége.