Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2018/196
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2018.10.10.
Iktatószám:17653/2018
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK
mint elsőfokú bíróság
16.K.700.326/2018/15.



A Fővárosi Törvényszék a Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda (1036 Budapest, Lajos u. 51. II. 16., eljáró ügyvéd: dr. Farkas Edit) által képviselt Presidente OKISZ Kft. (1114 Budapest, Kelenhegyi út 81.) felperesnek - a dr. Fáry Zoltán jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat (hiv. szám: D.940/18/2016.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Hegyes Péter közbeszerzési tanácsadó által képviselt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.), meghozta a következő
ítéletet:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20 000 (húszezer) forint perköltséget.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - fizessen meg 36 000 (harminchatezer) forint kereseti illetéket.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
Indokolás
A bíróság a közigazgatási és a peres iratok alapján a következőket állapította meg: Az ajánlatkérő a 2016. június 22. napján feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2016. június 25. napján a 2016/S 121-215032. szám alatt megjelent ajánlati felhívásával nyílt közbeszerzési eljárást indított meghatározott szolgáltatás megrendelésre, részletezte a beszerzés a két részre vonatkozó előírásait:,, 1. rész: Lőszermentesítés - Közép-dunántúli, Dél-dunántúli, Nyugat-dunántúli régióban Keretösszeg: 150 000 000 HUF (- 30 %). 2. rész: Lőszermentesítés - Közép-magyarországi, Dél-alföldi, Észak-magyarországi, Észak-alföldi régióban Keretösszeg: 200 000 000 HUF (- 30 %). Az ajánlatkérő a felhívás II.2.5) pontjában határozta meg az értékelési szempontrendszert. A felhívásban műszaki-szakmai alkalmassági feltételek is szerepeltek: az ajánlattevő csatolja a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés b) pontja alapján azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) a megnevezését, végzettségük és/vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetését, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. Az ajánlattevő csatolja a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés i) pontja alapján a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök leírását (ajánlattevői nyilatkozat), amely tartalmazza az adott eszköz típusának megjelölését, az alkalmassági minimumkövetelmények körében meghatározott paramétereit, továbbá csatolja az eszköznyilvántartó karton/dokumentum másolati példányát. Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőknek közölniük kell a szerződés teljesítésében közreműködő személyek nevét és szakképzettségét. Ajánlatot nyújtott be - a felperes - a Tornádó Trade 2000 Kft. illetve a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft.

A Tornádó Trade 2000 Kft. az ajánlatának 317. oldalán a dokumentáció II.8. pontja szerinti melléklet csatolásával nyilatkozott, hogy az 1. rész tekintetében az M/2. alkalmassági feltétel ii. pontját B. M. szakemberrel kívánja igazolni, akinek foglalkoztatási jogviszonya
„Munkajogviszony”. Az ajánlat 327. oldalán szerepelt a szakember rendelkezésre állási nyilatkozata, a 377-378. oldalakon a szakember önéletrajza, amely szerint utolsó munkavégzése 2014. június hónapig tartott. A Tornádó Trade 2000 Kft. az ajánlatának 504-505. oldalain csatolta a dokumentáció II.11. pontja szerinti iratmintát, amelyben a 2. rész tekintetében bombakereső kutatóműszerként megjelölésre került három darab OGF-L bombakereső is. Az ajánlat 319. oldalán szerepelt a 2. rész tekintetében a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek felsorolása. Az ajánlatban nem került csatolásra OGF-L kutatóműszerre vonatkozó tanúsítvány. Az ajánlatkérő több alkalommal küldött hiánypótlási felhívást. 2016. szeptember 7. napján megküldte az ajánlattevőknek a 3.hiánypótlási felhívását 2016. szeptember 14. 14:00 órai benyújtási határidővel. A felperest érintően az alábbi előírások szerepeltek: „1. A 8. oldalon csatolt pénzintézeti igazolás 2015.07.01-2016.07.30. közötti időszakra vonatkozik, azonban az ajánlati felhívás feladásának napja 2016.06.22. napja, így az igazolt időszak nem felel meg a felhívás IIl.1.2. P/1. pontjában előírt időszaknak. A felperes a hiánypótlását határidőben faxon adta le, visszaigazolást kért az ajánlatkérőtől, amelyet 2016. szeptember 15. napján az alábbiak szerint kapott meg: „A KÖKI-Innováció Kft. nevében, a NIF Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.), mint Ajánlatkérő képviseletében eljárva ezúton tájékoztatjuk, hogy „a +36-62-998-330 fax számra- 3 alkalommal érkezett fax a +36-1-252-5747 számról (fogadó fax adatai alapján 2016.09.14. 13:10; 13:25 és 13:35 perckor 7-7 oldal), továbbá - 3 alkalommal a fogadó fax adatai alapján a +36-1-467-7596, a küldő adatai szerint a +36-1-384-3102 számról (fogadó fax adatai alapján 2016.09.14. 13:54 perckor 1 oldal; 14:04 perckor 5 oldal és 14:12 perckor 8 oldal. A fentieken túl a hiánypótlás elektronikus úton is megküldésre került 13:38 perckor.” Az ajánlatkérő 2016. szeptember 23-án felkérte az ajánlattevőket az ajánlati kötöttségük még 60 nappal történő meghosszabbítására. Az ajánlati kötöttség meghosszabbított határideje: 2016. november 28. napja volt. Az ajánlatkérő 2016. szeptember 29. napján megküldte a 4. hiánypótlási felhívását a Tornádó Trade Kft. részére, mivel a bemutatott B. M. szakember ajánlatban csatolt szakmai önéletrajza alapján nem állapítható meg a munkaviszony fennállása. A Tornádó Trade 2000 Kft. cégszerűen aláírt nyilatkozatában rögzítette: „B. M. szakember az ajánlattételi (a hiánypótlás) benyújtásának időpontjában nem áll munkaviszonyban társaságunkkal, [...], azonban amennyiben az ajánlatkérő a [...] Kbt. 131. § (4) bekezdése alapján társaságunkkal köti meg a közbeszerzési eljárás eredményeképpen a szerződést, abban az esetben e megjelölt szakemberrel munkaviszonyt létesítünk, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő vállalkozási szerződés teljesítésébe munkaviszony keretében kerül bevonásra.” Ennek megfelelően csatolta a mindkét fél általi kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot, amely arra vonatkozik, hogy a társaság nyertessége esetén [...] munkaviszonyt létesítenek egymással, a teljesítés munkaviszony keretén belül fog történni.” Az ajánlatkérő 2016. október 27. napján megküldött összegzésében a felperes ajánlatát érvénytelenné minősítette az érvénytelenség jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pont alapján mivel a hiánypótlás dokumentumai teljes terjedelemben elfogadható formában és olvasható tartalommal csak a hiánypótlási határidő után kerültek benyújtásra, így a Kbt. 71. § (10) bekezdésnek megfelelően kizárólag az eredetileg

benyújtott iratok voltak figyelembe vehetők a bírálat során. Nyertes ajánlattevőként a Tornádó Trade 2000 Kft. (a továbbiakban: nyertes ajánlattevő) került megjelölésre. A felperes 2016. november 2-án előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amelyet az ajánlatkérő 2016. november 7-én elutasított. A felperes a részére 2016. november 3. napján biztosított iratbetekintés alkalmával a nyertes ajánlattevő ajánlatával összefüggésben megtekintette, a szakemberek végzettségét, képzettségét igazoló, illetve a rendelkezésre állási nyilatkozatokat, a műszaki felszereltségre vonatkozó nyilatkozatot. A felperes 2016. november 4-én ismételt előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be a jogorvoslati kérelem 2-4. kérelmi elemeivel egyező tartalommal. Az ajánlatkérő ezt követően a nyertes ajánlattevőt az alábbi hiányosság pótlására szólította fel: alkalmassági feltétel tekintetében 2 db Vallon gyártmányú és 1 db OGF-L gyártmányú bombakereső műszert mutatott be, azonban az M/2. i. és ii. pontja alapján bemutatott szakemberek kapcsán kizárólag a Vallon gyártmányú keresőműszerek vonatkozásában került benyújtásra a gyártó által kiállított, kezelésre, alkalmazásra irányuló oktatáson való részvételt igazoló tanúsítvány. A nyertes ajánlattevő hiánypótlásának 15. oldalán csatolta a dokumentáció II.11. pontja szerinti iratminta kitöltött változatát, amelyben a 2. rész tekintetében bombakereső kutatóműszerként három Vallon típusú készülék került megjelölésre. Ajánlatkérő a felperes előzetes vitarendezési kérelmét elutasította, mivel a csatolt kétoldalú nyilatkozatból egyértelműen megállapítható, hogy az adott szakember, az ajánlattevő munkavállalójaként kerül a teljesítésbe bevonásra, így nem minősül kapacitást nyújtó szervezetnek. A Vallon típusú eszközökre vonatkozó oktatási tanfolyamon való részvételt igazoló dokumentumok az ajánlatban csatolásra kerültek a releváns szakemberekkel, így a felperes által hivatkozott érvénytelenségi ok nem áll fenn a második rész esetében. A felperes 2016. november 4. napján nyújtotta be az első kérelmi elemet tartalmazó jogorvoslati kérelmét, amelyet 2016. november 14. napján az alpereshez (Döntőbizottsághoz) benyújtott beadványával a második-negyedik kérelmi elemekkel egészített ki. A 2016. november 17. napján benyújtott hiánypótlásában - amelyben az ötödik kérelmi elem is megfogalmazásra került - foglaltakra is tekintettel a kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbi, feltételezett ajánlatkérői jogsértések megállapítására irányul. Az első kérelmi elem a saját ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása ellen irányult mindkét részajánlati körben. A felperes álláspontja szerint a hiánypótlásnak határidőben eleget tett, és a határidőben benyújtott hiánypótlását az ajánlatkérő jogsértő módon nem vette figyelembe, ezáltal megsértette a Kbt. 71. § (10) bekezdését, sérült továbbá a Kbt. 2. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelménye is azzal, hogy kérelmező határidőben, több alkalommal faxon, ezen túlmenően pedig email útján is benyújtott hiánypótlásának figyelembevételét mellőzte. Az ajánlatkérő által állítottak vonatkozásában a felperes közjegyző előtt igazságügyi szakértő kirendelését kezdeményezte, amelynek eredményeképpen dr. Fiedler Ernő közjegyző az 11022/Ü/1123/2016/3 végzéssel a felmerülő szakkérdések vizsgálatára dr. Darabos Zoltán igazságügyi szakértőt rendelte ki az adott szakterülete vonatkozó jogosultságára figyelemmel. Csatolta az igazságügyi szakértő véleményét. A szakértő a feltett kérdésekre részletesen kifejtette álláspontját, amelyből a felperes idézte az alábbiakat:„[...] Tehát az „OK” hibátlan vételjelzés a megbízó faxon a hívott oldali -esetünkben faxolo.hu - fax számítógépéből származik, és azt jelenti, hogy az oldal a faxolo.hu szerint hibátlanul megérkezett”. (1. kérdésre vonatkozó válaszból kivonat) „Szakértő megállapította, hogy a faxolo.hu rendszerveb, amely a címzett oldal faxfogadásait

hivatott kezelni, a T.30-as faxprotokollt valószínűleg megvalósító eszközön kívül egy ingyenesen használható konvertáló program is működik, az a program is hibázhatott ügybeli időpontban.” (2. kérdésre vonatkozó válaszból kivonat) „Szakértő megállapítja az ÁSZF alapján, hogy a faxolo.hu szolgáltató hálózatába küldött faxüzenet oldalakat 95% arányban végződteti előfizetési hozzáférési pontban.” (2. kérdésre vonatkozó válaszból kivonat) „Szakértő megállapította, hogy a faxolo.hu szolgáltató semmilyen minőségi garanciát nem vállal a faxoldalak vételi minőségére.” (3. kérdésre vonatkozó válaszból kivonat) „Szakértő álláspontja szerint tehát a faxolo.hu szolgáltatás nem valósítja meg a hagyományos, két faxkészülék közötti szolgáltatást, mert- a hívó és hívott fél közt közbeékelve internetes levelezés és böngészés szolgáltatás szerepel, - faxszabványok szerinti működése nem specifikált, - faxvételre és feldolgozásra vonatkozó garanciákat nem tartalmaz.” (3. kérdésre vonatkozó válaszból kivonat). A 2016. szeptember 14-i, a 2016. november 23-i és a 2016. november 30-i nyilatkozatok az utóbbi 3 faxüzenet időpontjait érintették, eltérően. A felperes felhívta a figyelmet az időrendben az ötödik faxüzenettel kapcsolatosan arra, hogy az ajánlatkérő szerint ennek küldésére három különböző időpontban, az 14 óra 4 perckor, 14 óra 5 perckor, illetve 14 óra 12 perckor került sor. Továbbá arra is, hogy az ajánlatkérő szerint a hiánypótlás 5 oldal terjedelmű volt, ugyanakkor az ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárás során, 2016. november 30-án rögzített beadványa mellékleteként csatolt iratból látszik, hogy az 7 oldal, azonban kinyomtatva csak 5 oldal. Álláspontja szerint tény, hogy ez egy 7 oldalas dokumentum volt és olvasható volt mind a 7 oldal, így beszerezte ezzel összefüggésben az UPC szolgáltató nyilatkozatát, amely azt tartalmazza, hogy a fax üzenet küldésére 13.58-kor került sor és 61 másodperc hosszú volt a továbbítás. A UPC szolgáltató nyilatkozatát a jogorvoslati eljárás során csatolta a kérelmező, amelyben szerepelt, hogy az 2016. szeptember 14-ére vonatkozik, megtalálható volt rajta a hívó (1-467-75-96) és a hívott (62-998-330) szám, és a hívások ideje az alábbiak szerint: „13:53 5 sec hosszú, 13:58 61 sec hosszú, 14:05 69 sec hosszú”. A UPC által adott nyilatkozatban az alábbiak is szerepeltek: „Attól függetlenül, hogy sikeres visszajelzés volt hallható, a fogadó oldalon a fax készüléknél/szervernél is felléphetett esetleg probléma, ami miatt a faxot nem kapták meg.” Álláspontja szerint az UPC igazolásból következően ő a faxüzenetet elindította a határidő letelte előtt, a 61 másodperces időintervallumból eredően ez be is érkezett az ajánlatkérőhöz. A felperes rögzítette, hogy az ajánlatkérő fax-szolgáltatója által adott állásfoglalásban található táblázatban is 13 óra 58 perc a kérdéses faxüzenet megküldésének kezdete, amely összecseng az UPC által adott tájékoztatásban foglaltakkal. A különbség a faxfogadás hossza, az egyik esetben 61 másodperc, a másik esetben 372 másodperc. Ez is igazolja, hogy a szolgáltató technikai feltételei nem működtek megfelelően. A felperes vitatta azt is, hogy a nyertes ajánlattevő B. M. szakembert munkaviszonyban jelölte meg. Mivel ezt a tényt a szakember önéletrajza nem igazolta, így az ajánlatkérő e körben 2016. szeptember 29. napján hiánypótlási felhívást küldött számára. A nyertes ajánlattevő a hiánypótlást akként teljesítette, hogy ő és az érintett szakember közös nyilatkozatban rögzítették 2016. szeptember 30. napján, hogy nyertesség esetén munkaviszonyt létesítenek egymással. A felperes vitatta, hogy a felhívás szerinti alkalmassági követelménynek való megfelelését, a 2. rész tekintetében nem igazolta a nyertes ajánlattevő, hiszen a bemutatott szakemberek nem rendelkeznek az alkalmazott kereső és kutató műszerek közül a 2. rész tekintetében bemutatott OGF-L eszköz kezelésére, alkalmazására vonatkozó, a gyártó által kiállított

tanúsítvánnyal. A nyertes ajánlattevő ezen hiányt nem orvosolta, mivel nem az érintett szakemberekre vonatkozó hiányzó oktatás-igazolást csatolta, hanem az egyébként megfelelő OGF-L bombakereső eszközt cserélte ki más gyártmányúra annak érdekében, hogy az egyébként korábban becsatolt eszköz használatára vonatkozó oktatás-igazolás becsatolása alól mentesüljön. A Kbt. 71. § (3) bekezdése éppen ezt a hiánypótlási korlátot fogalmazza meg, és a Kbt. 71. § (5) bekezdése, az önkéntes hiánypótlás körében is kizárólag az ajánlatban ténylegesen fennálló hiány esetében ad lehetőséget annak pótlására, az ajánlat esetleges módosítására. E körben az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71. § (10) bekezdését is, amikor nem győződött meg arról, hogy a hiánypótlás nem felel meg a Kbt. 71. §-ában foglaltaknak, különösen pedig annak (3) bekezdésében megfogalmazott korlátnak. Kifogásolta, hogy a hiánypótlási felhívás kettősen került megfogalmazásra, mert egyrészt szerepelt benne, hogy a szakemberekhez tartozó oktatási igazolást, mint formai hiányt csatolják, ugyanakkor lehetőséget biztosított egy olyan hiánypótlásra is, ahol nem merült fel hiányosság. Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem egyes elemeivel összefüggésben érdemi észrevételeket tett. A nyertes ajánlattevő az egyes kérelmi elemekkel összefüggésben észrevételeket tett
Az alperes D.940/18/2016. számú határozatában a felperes tárgyi közbeszerzési eljárásban benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasította. Mindenekelőtt az első kérelmi elem, az elkésettséget érintő kifogást vizsgálta meg. A fax-készülék működési módja — hagyományos-e vagy sem -, valamint a fax-üzenetek közül az ötödiknek az elfogadhatósága a jogorvoslati kérelem alátámasztása céljából került előterjesztésre, erre tekintettel az alperes az alábbiak szerint foglalt állást, a nyertes ajánlattevő a második-ötödik kérelmi elemeket érintő ügyfélképességi kifogásával kapcsolatosan. Amennyiben a felperes ajánlata érvényesnek minősül, úgy az övé lenne a legkedvezőbb ajánlat. Az alperes arra a következtetésre jutott, hogy a felperes ügyfélképessége fennáll a második-ötödik kérelmi elemek tekintetében. Az első kérelmi elemben foglaltak alapján megvizsgálta, hogy a Kbt. 71. § (2) és (10) bekezdései szerint, amennyiben az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást alkalmaz, abban meg kell jelölni a határidőt, és csak akkor fogadható el a hiánypótlás, amennyiben azt határidőben teljesítették, jelen esetben a határidő 2016. szeptember 14. napjának 14 órája volt. A felperes ajánlata azért lett érvénytelen, mert a három alkalommal a +36 12525747 számról fax útján (2016.09.14. 13 óra 10 perc (7 oldal), 13 óra 25 perc (7 oldal) és 13 óra 35 perc (7 oldal), megküldött hiánypótlás nem volt olvasható, mely dokumentáltan a küldő készülék hibájára vezethető vissza. Az összegzés szerint további három alkalommal, a +36 14677596 számról is sor került faxüzenet küldésére (2016.09.14. 13 óra 54 perc (1 oldal), 14 óra 5 perc (5 oldal) és 14 óra 14 perc (8 oldal). A hiánypótlás dokumentumai ugyanakkor teljes terjedelemben elfogadható formában és olvasható tartalommal csak a hiánypótlási határidő után kerültek benyújtásra. Az alperes rámutatott hogy a felperes egyértelműen alátámasztotta a jogorvoslati eljárás során, hogy a faxokat sikeresen megküldte a szolgáltató rendszerén keresztül az ajánlatkérő részére, azonban azt, hogy az oldalak helyes tartalommal kerültek továbbításra, nem tudta igazolni, annak technikai ellenőrzésének hiányában, áttekintette a felperes által alkalmazott igazságügyi szakértő által készített szakértői véleményt, valamint a jogorvoslati eljárás során meghallgatta a szakértőt is. Nem osztotta a szakértő azon álláspontját, hogy a hiba a fogadó oldal nem szabványszerű működésével összefüggésben a fogadó oldali eltárolásnál keletkezhetett, mert erre vonatkozó egyértelmű

bizonyíték nem került csatolásra. Az alperes rámutatott arra is, hogy az igazságügyi szakértő álláspontja is csupán feltételezésen alapult, nyilvánvalóan a szakértő rendelkezésére sem állhattak kétséget kizáró bizonyítékok szakvéleménye elkészítése során. Az alperes ezt követően a kérelmező által a másik, +3614677596 faxszámról küldött három hiánypótlás határidőben történő megküldését vizsgálta meg. Az időrendben a negyedik faxüzenetet az alperes nem tartotta figyelembe vehetőnek tekintettel arra, hogy 1 oldalt tartalmazott, ugyanakkor az időrendben az ötödik faxüzenet értelmezhető, olvasható volt és hét oldalt tartalmazott. Az ajánlatkérő részére faxszolgáltatást nyújtó szervezet nyilatkozata és a küldő oldali szolgáltató által adott hívásrészletező megegyeznek abban, hogy a faxüzenet indítására 2016. szeptember 14. napján, 13 óra 58 perckor került sor. Amely a két szolgáltató igazolásaiban eltér, az a fax fogadásának az időtartama: a küldő oldali szolgáltató szerint az adattovábbítás 61 másodperc volt, míg az ajánlatkérő faxszolgáltatója által közöltek szerint 372 másodperc. A Kbt. 71. § (10) bekezdése szerint a hiánypótlást, az előírt határidőben kell az ajánlattevőnek teljesítenie, és ha nem így kerül sor a hiánypótlás előterjesztésére, az nem fogadható el. Az ajánlatkérőnek nincs olyan jogszabályi kötelezettsége, lehetősége, hogy a hiánypótlás beérkezési határidejét a küldő fél telefonszolgáltatójánál ellenőrizze, egyébként a faxüzenet beérkezési határidejét a kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyalásig nem is vitatta, kérdőjelezte meg. Fentiekre tekintettel az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűen járt el a kérelmező ajánlatának érvénytelensége megállapítása körében, ezért az első kérelmi elemet, mint alaptalant elutasította. A Kbt. 2. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára, azonban az alperes nem vizsgálta meg a kérelmező által megjelölt alapelvi jogsérelmet tekintettel arra, hogy a határidőben benyújtott hiánypótlás elfogadhatóságát a Kbt. fentebb idézett tételes jogi előírásai rendezik. A második kérelmi elemmel összefüggésben az alperes azt vizsgálta meg, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelennek minősült-e az 1. rész vonatkozásában arra tekintettel, hogy B. M. szakember szerződés teljesítésében való közreműködése nem volt alátámasztott. A Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó feltételek előírásával. A Kbt. 65. § (4) bekezdése szerint külön jogszabály határozza meg az alkalmasság igazolásának lehetséges módjait és az alkalmassági követelmények meghatározására vonatkozó részletes követelményeket. A Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 21.
§ (3) bekezdés b) pontja szerint az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén -figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) - különösen a minőség ellenőrzésért felelősöknek - a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. Az ajánlatkérő a szakember önéletrajzát olyan tartalommal

kérte csatolni, amelyből az ajánlattevővel fennálló munkajogviszony ellenőrizhető. Az ajánlatkérő által elfogadott hiánypótlásban a nyertes ajánlattevő és az érintett szakember úgy nyilatkoztak, hogy nyertesség esetén egymással munkajogviszonyt létesítenek. Az alperes rögzítette, hogy a fentebb ismertetett jogszabályokból nem következik, hogy amennyiben alkalmassági feltételnek való megfelelés céljából szakembert mutatnak be, és a közbeszerzési szerződés teljesítésébe munkajogviszony keretében kerül majd bevonásra, a munkajogviszonynak az ajánlattétel időpontjában is fenn kell állnia. Magából az ajánlatból is megállapítható volt, hogy a szakember a szerződés teljesítésében közre fog működni, ugyanis a 327. oldalon megtalálható volt a szakember rendelkezésre állási nyilatkozata. A 3. és 5. kérelmi elemekkel összefüggésben az alperes egyrészt azt vizsgálta, hogy a 2. rész vonatkozásában a nyertes ajánlattevő megfelelően igazolta-e az M/2. i és ii) pontjai szerinti alkalmasságot, másrészt azt, hogy a többek között az M/2. i és ii) pontjai szerinti alkalmassági feltételekkel összefüggésben kibocsátott 2016. november 7-i hiánypótlási felhívása jogszerű volt-e. A Korm. r. 21. § (3) bekezdés i) pontja szerint az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetve műszaki felszereltség leírásával. Az M/2. i) és ii) alkalmassági feltétel olyan szakemberek megjelölését írta elő, akik - többek között - az alkalmazott kereső-kutató műszereket érintő gyártói tanúsítvánnyal rendelkeznek. Az M/3. b) alkalmassági feltétel tartalmazta az alkalmazott keresőműszerek bemutatását. A nyertes ajánlattevő ajánlatában bombakereső kutatóműszerként az OGF-L márkájú eszköz került megjelölésre, ugyanakkor erre a termékre vonatkozó tanúsítvány nem volt benne megtalálható. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásában instrukciókat adott a hiány pótlására nézve: vagy a hiányzó gyártói tanúsítvány kerüljön csatolásra, vagy a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező szakemberek bemutatva. A nyertes ajánlattevő hiánypótlásában úgy nyilatkozott, hogy az M/3. b) pont szerinti alkalmassági feltételhez Vallon típusú kutatóműszert kíván igénybe venni. A Kbt. 71. § (1) bekezdése az ajánlatkérő számára kötelező a hiánypótlás biztosítása. A Kbt. 71. § (2) bekezdése az ajánlatkérő kötelezettségeként definiálja, hogy a hiánypótlási felhívásban egyértelműen jelölje meg a pótlandó hiányokat. Az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott hiánypótlási felhívás nem ütközött a fentebb idézett jogszabályhelybe és bemutatott jogalkalmazói gyakorlatba. A hiánypótlás korlátját képezi a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja, amely szerint az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. A nyertes ajánlattevő a hiánypótlási felhívásnak úgy tett eleget, hogy egy másik alkalmassági feltételként általa korábban megjelölt műszert másikra kicserélt. Az új műszer esetében a szakemberek már rendelkeztek a szükséges tanúsítványokkal. A Döntőbizottság álláspontja szerint a hiánypótlás teljesítése nem ütközött a Kbt. fentebb idézett rendelkezéseibe, mert az ajánlati ár nem változott, továbbá a

kutatóműszer cseréje nem érintette jelentősen a beszerzés tárgyát, a szerződéses kötelezettség végrehajtásának módját, továbbá mivel értékelési szempont sem volt a műszer, értékeléskor kialakuló sorrendet sem befolyásolta. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a 3. és 5. kérelmi elemeket, mint alaptalant elutasította.
A határozattal szemben a felperes a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett keresettel élt, az 1. 2. 3. 5. kérelmi elemek tekintetében vitatta az alperesi határozat jogszerűségét, kérte annak bírósági felülvizsgálatát. Az első kérelmi elem, az elkésett hiánypótlás körében a felperes felhívta a figyelmet az időrendben, - a sorrendben - az ötödik faxüzenettel kapcsolatosan arra, hogy ez egy 7 oldalas dokumentum volt és olvasható volt mind a 7 oldal, - ezt az ajánlatkérő is elismerte, továbbá előadta, hogy beszerezte az UPC szolgáltatónak a nyilatkozatát ezzel összefüggésben, amely azt tartalmazza, hogy a fax üzenet küldésére 13.58-kor került sor és 61 másodperc hosszú volt ez a továbbítás. A UPC szolgáltató nyilatkozatát az ügy befejező tárgyalásán is csatolta, amelyben szerepelt, hogy az 2016. szeptember 14-ére vonatkozik, megtalálható volt rajta a hívó (1-467-75-96) és a hívott (62-998-330) szám, és a hívások ideje az alábbiak szerint: „13:53 5 sec hosszú, 13:58 61 sec hosszú, 14:05 69 sec hosszú”. (15/F/1 beadvány) Álláspontja szerint az UPC igazolásból következően ő a faxüzenetet elindította a határidő letelte előtt is. A 61 másodperc időintervallumból eredően ez be is érkezett az ajánlatkérőhöz. A felperes rögzítette, hogy az ajánlatkérő fax-szolgáltatója által adott állásfoglalásban található táblázatban is 13 óra 58 perc a kérdéses faxüzenet megküldésének kezdete, amely összecseng az UPC által adott tájékoztatásban foglaltakkal. A különbség a faxfogadás hossza, az egyik esetben 61 másodperc, a másik esetben 372 másodperc. Ez is igazolja, hogy a szolgáltató technikai feltételei nem működtek megfelelően. E körben keresetében kifogásolta, hogy a közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő dr. Darabos Zoltán szakvéleményét sem értékelte kellően az alperes, állítva az feltételezéseken alapul. Az első kérelmi elem tekintetében előadta, hogy az alperes jogsértő módon nem vette figyelembe a teljesített hiánypótlást, ezáltal megsértette a Kbt. 71. § (10) bekezdését, sérült továbbá a Kbt. 2. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelménye is azzal, hogy kérelmező határidőben, több alkalommal faxon, ezen túlmenően pedig email útján is benyújtott hiánypótlásának figyelembevételét mellőzte. A felperes kifogásolta, a második kérelmi elem tekintetében, hogy a nyertes ajánlattevő által megjelölt B. M. szakemberrel az ajánlattétel időpontjában nem állt fenn a foglalkoztatási jogviszonyként a munkaviszony. A nyertes ajánlattevő a hiánypótlást akként teljesítette, hogy ő és az érintett szakember közös nyilatkozatban rögzítették, hogy nyertesség esetén munkaviszonyt létesítenek egymással. A felperes az ügy befejező tárgyalásán is hivatkozta az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelvét. Ha az ajánlattevő a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásaira kíván támaszkodni, bizonyítania kell az ajánlatkérő felé, hogy a szükséges erőforrások a rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását, ez azonban kizárólag szerződésben vagy előszerződésben történt kötelezettségvállalást jelenthet, az ezekre vonatkozó tartalmi követelményeket pedig jogszabály rendezi, így a kötelezettségvállalás

tényleges fennállására csak az adott jogviszonyt keletkeztető szerződés, vagy előszerződés útján van lehetőség függetlenül attól, hogy ez a bizonyíték munkaviszony, vagy egyéb vállalkozási, megbízási jogviszony létrejövetelét igazolja az alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében. Kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő által becsatolt kétoldalú nyilatkozatban a felek nem állapodtak meg a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeiben, amelyet a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény tartalmaz, így az alkalmassági követelmény a szakember munkaviszonya létrejöttének igazolása hiányában nem áll fenn, így a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen. A harmadik-ötödik kérelmi elem tekintetében a felperes előadása szerint az alkalmassági követelménynek való megfelelését nem igazolta a nyertes ajánlattevő, hiszen a bemutatott szakemberek nem rendelkeztek az alkalmazott kereső és kutató műszerek közül a bemutatott OGF-L eszköz kezelésére, alkalmazására vonatkozó, a gyártó által kiállított tanúsítvánnyal. A nyertes ajánlattevő pedig nem az érintett szakemberekre vonatkozó hiányzó oktatás-igazolást csatolta, hanem az egyébként, a felhívásnak megfelelő OGF-L bombakereső eszközt cserélte ki más gyártmányúra annak érdekében, hogy az egyébként korábban becsatolt eszköz használatára vonatkozó oktatás-igazolás becsatolása alól mentesüljön, így a nyertes ajánlattevő hiánypótlása nem minősülhet megfelelőnek, ugyanis az ajánlati kötöttségre tekintettel kizárólag a nem megfelelő dokumentum, vagy nyilatkozat tekintetében van mód, a hiány pótlására, az ajánlat fogyatékosságának orvoslására, az ajánlat módosítására. A Kbt. 71. § (3) bekezdése éppen ezt a hiánypótlási korlátot fogalmazza meg, és kizárólag az ajánlatban ténylegesen fennálló hiány esetében ad lehetőséget annak pótlására, az ajánlat esetleges módosítására, így a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen. Az alperesi határozat illetőleg az eljárás e körben jogsértő a Kbt. 71. § (1) és (3) bekezdése tekintetében is, amikor az alperes nem győződött meg arról, hogy a hiánypótlás nem felel meg a Kbt. 71. §-ában foglaltaknak, különösen pedig annak (3) bekezdésében megfogalmazott korlátnak.
Az alperes kérte a kereset elutasítását, a határozatában foglaltakat fenntartotta, az ügy tárgyalásain érdemben, szóban, illetve írásban nyilatkozott, perköltség igénye volt.
Az alperesi beavatkozó az alperes pernyertességét előmozdítandóan csatlakozott az alpereshez, kérte a kereset elutasítását, perköltség igénye nem volt.
A felperes keresete nem alapos az alábbiak szerint:
A kereseti kérelem egyes elemeit - érdemben - a bíróság az alábbiak szerint, a vonatkozó időszakban hatályos jogszabályi rendelkezések tükrében vizsgálta meg. A Kbt. 2. § (7) bekezdés első mondata szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 69. (2) bekezdés első mondata szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint a (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli. A Kbt. 69. § (10) bekezdése szerint a Kormány rendeletben határozza meg, hogy az ajánlatkérő milyen igazolási módokat köteles elfogadni, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő az alkalmasság és a kizáró okok körében. A Kbt. 71. § (3)

szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet. (4) Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-h), k)-n) és p) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett, szükség esetén, más gazdasági szereplő megnevezésére. (5) Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő, vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. (8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása: a) nem járhat a 2. § (l)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. (10) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása az e §-ban foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (8)-(9) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.
A Kbt. 73. § (1) bekezdés d) és e) pontjai szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést; e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Abban az esetben, ha a jogorvoslati kérelem valamely ajánlat érvénytelensége kifogásolása, okán kerül benyújtásra, avagy egy ajánlat érvényességét kérdőjelezi meg, a Kbt. 69. §-a alapján - a jogorvoslati kérelem keretei között - az érvénytelenné nyilvánításhoz, illetve az érvényességhez vezető folyamatot vizsgálja meg a Döntőbizottság.
A jelen jogvitában a bíróságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes 1. számú kérelmi eleme, tekintetében a hiánypótlása elkésett-e, avagy nem, s így ajánlata érvénytelen, vagy ha a hiánypótlása határidőben érkezett, és érvényes, úgy az alperes határozata jogszabálysértő-e. A

bíróság osztotta az alperesi által határozatában is rögzített tényállásban foglaltakat s ez alapján levont következtetéseket, egyben megállapítva, hogy e körben a felperesi kereset alapos nem lehetett.
A felperes az első küldést követően 13 óra 17 perckor telefonon (hívó fél száma: +36 30 970 3470) érdeklődött a fax sikeres megküldéséről. A beérkezett faxüzenet ellenőrzését követően ajánlatkérő haladéktalanul, 13 óra 22 perckor telefonon tájékoztatta a felperest, hogy a fax beérkezett, azonban az nem olvasható. Erre tekintettel próbálkozott a felperes még további két alkalommal, 13 óra 25 perckor és 13 óra 35 perckor, azonos faxszámról a hiánypótlás megküldésével. Mindkét újraküldést követően (13 óra 31 perckor és 13 óra 44 perckor) az ajánlatkérő ismételten tájékoztatta a felperest, hogy az üzenet továbbra sem olvasható. Az egyes cselekmények időrendi sorrendje egyértelműen bizonyítja, hogy a felperes által a kérelmében kifejtettekkel ellentétesen ajánlatkérő képviselője az általuk kezdeményezett telefonos kommunikáció során folyamatosan tájékoztatta a felperest arról, hogy a faxüzenetek nem olvashatók teljes mértékben, hiszen ellenkező esetben a felperes feltehetően nem próbálkozott volna még két alkalommal a hiánypótlás megküldésével. A felperes az első három küldést követően még további három alkalommal megküldte a hiánypótlását fax útján, de immáron egy másik faxszámról. Ezen faxszámról minden esetben olvasható formában érkezett be a faxüzenet, amely egyúttal azt is bizonyítja, hogy a hiba a kérelmező által korábban használt faxkészülékre vezethető vissza. Az új faxszámról küldött hiánypótlás azonban teljes terjedelmében kizárólag a hiánypótlási határidő után került megküldésre, így azt az ajánlatkérő figyelembe venni nem tudta. A fentiek alapján: a felperes, a 2016. szeptember 7. napján megküldött hiánypótlási felhívás alapján 2016. szeptember 14. napján nyújtott be hiánypótlást, az alábbiak szerint: Három alkalommal a +36 12525747 számról fax útján. A fogadás időpontjai: 2016.09.14. 13 óra 10 perc (7 oldal), 13 óra 25 perc (7 oldal) és 13 óra 35 perc (7 oldal). Egy alkalommal elektronikus úton az info@presidente.hu email címről 2016.09.14. 13 óra 38 perckor. Három alkalommal a +36 14677596 számról fax útján. A fogadás időpontjai: 2016.09.14. 13 óra 54 perc (1 oldal), 14 óra 5 perc (5 oldal) és 14 óra 14 perc (8 oldal). A +36 12525747 számról megküldött dokumentumok nem voltak olvashatóak, amely dokumentáltan a küldő készülék hibájára vezethető vissza. Az elektronikus úton megküldött dokumentum nem tartalmaz hiteles elektronikus aláírást és időbélyegzőt, így nem felel meg a Kbt. 41. § (4) bekezdésének, illetőleg a 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet 6. § (l)-(2) bekezdésének. A bíróság rögzíti, hogy a Székesfehérvári KMB bizonyítási indítványa (13.K.27.044/2017/17-I. számú végzésben foglalt megkeresés) a UPC Magyarország Kft, megkeresése iránt, a 2017. 10. 27-én keltezett válasz (18. számú irat) tartalma alapján, az egy éves időmúlás következtében, az adattárolás hiányára tekintettel, - az UPC Magyarország Kft. tájékoztatása szerint - nem lehetett eredményes. Az alperesi beavatkozó/ajánlatkérő által 2017. május 08 -án az alpereshez érkeztetett, (15/A/1) alatt (2018. 09. 11-én) a jelen bírósághoz is csatolt beadvány szerint a felperes által vitatott 2016. 09. 14-én 13-58:09 kor indított fax küldés hossza 372 másodperc volt, nem pedig 61 másodperc, ezt alátámasztja a 15/A/l beadvány 2. számú melléklete is, a UPC Magyarország Kft. 2017. 04. 25-én keltezett válasza. A bíróság nem ismétli meg, a felperes által hivatkozott szakérői álláspontot érintően az alperesi határozatban foglaltakat, rögzíti, hogy osztotta e körben az alperes hivatkozását, arról, hogy az igazságügyi szakértő álláspontja is

csupán feltételezésen alapult, mivel az időmúlás következtében nyilvánvalóan a szakértő rendelkezésére sem állhattak kétséget kizáró bizonyítékok, szakvéleménye elkészítése során. A bíróság osztotta a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerint hivatkozás tekintetében az alperes azon, részletes, határozatában kifejtett jogi álláspontját, hogy nem vizsgálta meg a megjelölt alapelvi jogsérelmet arra tekintettel, hogy a határidőben benyújtott hiánypótlás elfogadhatóságát a Kbt. tételes jogi előírásai rendezik. A bíróság az alperessel egyezően azt állapította meg, hogy a hiánypótlás dokumentumai teljes terjedelemben, elfogadható formában és olvasható tartalommal, csak a hiánypótlási határidő után kerültek benyújtásra, így a Kbt. 71. § (10) bekezdésnek megfelelően kizárólag az eredetileg benyújtott iratok voltak figyelembe vehetőek a bírálat során. A fentiekre figyelemmel az ajánlattevő által a Kbt. 69. § (4)-(7) bekezdés szerinti felhívás alapján a benyújtott dokumentumok 8. oldalán csatolt pénzintézeti igazolás 2015.07.01- 2016.07.30. közötti időszakra vonatkozik, azonban az ajánlati felhívás feladásának napja 2016.06.22. napja, így az igazolt időszak nem felel meg a felhívás III.1.2. P/1. pontjában előírt időszaknak. Erre tekintettel az ajánlat
érvénytelennek minősült a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontja alapján.
A második kérelmi elemet érintően a bíróság az alperesi álláspontot fogadta el, B.M. Szakember rendelkezésre állásának igazolt voltát, (hivatkozás: a 321/2015. (Korm. rendelet) 21. § (3) bekezdésére) illetve azt, hogy közbeszerzésekre vonatkozó új jogszabályi környezetre figyelemmel elfogadható a nyertes ajánlattevő és (B.M.) szakember egybehangzó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítése érdekében egymással munkaviszonyt létesítenek. A felperes tévesen hivatkozott a kapacitást nyújtó szervezetre vonatkozó rendelkezésekre figyelemmel arra, hogy azok kizárólag abban az esetben alkalmazandók, ha az ajánlattevő a szerződés teljesítése során nem saját kapacitásaival teljesít, hanem más szervezet kapacitásait veszi igénybe. Amennyiben egy szakember a teljesítés során munkaviszonyban kerül az ajánlattevő által bevonásra, úgy saját kapacitásnak minősül, erre tekintettel nem alkalmazandók a felperes által hivatkozott jogszabályi rendelkezések.
A harmadik-ötödik kérelmi elemben kifejtettekre is figyelemmel, az alperesi nyilatkozatban is hivatkozott, illetve a határozat 46-48. oldalain is hivatkozottakra tekintettel a bíróság rögzíti, hogy az ajánlatkérő megfelelően hívta fel hiánypótlásra a nyertes ajánlattevőt, (Tornado Trade Kft.) aki a hiánypótlásában módosította a teljesítés során alkalmazandó eszközök listáját, ami alapján megállapítható, hogy kizárólag Vallon gyártmányú kutatóeszközök kerülnek alkalmazásra. A Vallon típusú eszközökre vonatkozó oktatási tanfolyamon való részvételt igazoló dokumentumok az ajánlatban csatolásra kerültek a releváns szakemberekkel, így a felperes által hivatkozott érvénytelenségi ok sem állt fenn a második rész esetében. Erre tekintettel nem volt jogszerűtlen a 2016. november 7. napján kelt hiánypótlási felhívás, sem a nyertes ajánlattevő hiánypótlása, ugyanis a Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján a hiánypótlás arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)—(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is -módosítani és kiegészíteni is lehet. A nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatosan az előzetes vitarendezés során feltárt hiányosság kétféleképpen volt javítható, arra figyelemmel, hogy az ajánlat érintett részei - szakemberek, illetve eszközök - összefüggően kerültek bevonásra, így nem lehetett

akadálya annak, hogy ajánlattevő az ajánlat hibáját bármelyik érintett dokumentum javításával orvosolja. Tekintettel arra, hogy az igénybe venni kívánt eszközökkel kapcsolatosan korábban nem került sor hiánypótlásra, így ajánlattevő jogszerűen nyújtott be olyan eszközlistát, amelyre vonatkozóan az előírt képesítéssel a szakemberek rendelkeznek.
A fentiek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes határozata a felperes által megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért a felperes keresetét az Pp. 339. § (1) bekezdése alkalmazásával elutasította.
A bíróság a pernyertességre figyelemmel, a jogtanácsos által képviselt alperes javára a perköltséget a Pp. 78. § (l)-(2) bekezdése alapján, figyelemmel a 32/2003. (VIII.22.) IM rendeletre állapította meg a rendelkező rész szerint. Az alperesi beavatkozó perköltség igényt nem támasztott így a bíróság az arról történő rendelkezést mellőzte. (Pp. 78. § (2) bekezdése.
Az illetékekről szóló 1990. évi. XCIII. törvény (Itv.) 62. § (1) bekezdése h) pontja szerinti illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, Itv. 39. § (3) bek. b) pont szerinti pertárgyérték alapján, az 42. § (1) bekezdése a) pontja szerinti 36.000,- Ft (Harminchatezer forint) kereseti illetéket az Itv. 59. §-a, illetve a 6/1986 IM r. 13.-14. §-ai alapján a felperes köteles az államnak megfizetni.
AZ ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt., 172. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. szeptember 11.
dr. Minya Krisztián bíró