Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2019/156
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2019.08.13.
Iktatószám:13901/2019
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK
mint elsőfokú bíróság
30.K.700.171/2019/14. szám


A Fővárosi Törvényszék a Lovrecz, Mangoff és Temesi Ügyvédi Iroda (1132 Budapest, Váci út 18., eljáró ügyvéd: dr. Komlósy Csaba) által képviselt Ferenczy Múzeumi Centrum (2000 Szentendre, Fő tér 2-5.) felperesnek, a dr. Virágh Norbert Ágnes kamarai jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési tárgyú közigazgatási jogvita (D.2/17/2019.) elbírálása iránti perében meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 80.000 (nyolcvanezer) forint perköltséget.
A le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított Régészeti szolgáltatások 290.000.000 forint értékű megrendelésére, amelynek 2018. augusztus 7-én feladott ajánlati felhívása 2018. augusztus 8-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2018/S 151-347252 számon.
A 2018. szeptember 17-ei ajánlattételi határidőig ajánlatot tett a Salisbury Kft., a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. és a Leveller Kft., mint közös ajánlattevők (a továbbiakban együtt: kérelmező), a Marotinvest Kft. és Szubsztancia Kft. közös ajánlattevők (a továbbiakban együtt: I. r. egyéb érdekelt), a Mecenatura Bt. (a továbbiakban: II. r. egyéb érdekelt), az Ex Voto Régészeti Kft., a PLATINA-BAU Zrt., valamint a Scordiscus Szolgáltató Kft.
A felperes 2018. december 17. napján küldte meg az ajánlattevők részére az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, mely szerint az eredményes eljárásban a kérelmező, az I., illetve a II. r. egyéb érdekelt egyaránt érvényes ajánlatott nyújtott be. Az eljárás nyertese az I. r. egyéb érdekelt lett 9666,6 összesített pontszámmal, a II. r. egyéb érdekelté lett a második ajánlat 8542,25 ponttal, a kérelmező az ajánlatára 6615,8 pontot kapott.
A kérelmező a 2019. január 7-én benyújtott, majd a 2019. február 4-én megtartott tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelmében jogsértések megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, valamint a felperes eljárási költségek - az igazgatási szolgáltatási díj és kérelmező oldalán felmerült 250.000 forint+ÁFA ügyvédi munkadíj - megfizetésére kötelezését kérte.
Az alperes 2019. március 1. napján kelt D.2/17/2019. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott, és megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 72. § (3) bekezdését, ezért a felperes eljárást lezáró, és azt követően hozott valamennyi döntését megsemmisítette, ezen túlmenően a jogorvoslati kérelmet elutasította, valamint megszüntette az eljárást, továbbá a felperessel szemben 3.000.000 forint bírságot szabott ki.
Rögzítette, hogy a II. r. egyéb érdekelt indokolásai nem támasztották alá objektív módon, hogy az általa a 3. részszempontra megajánlott 600 forint/óra áron a szolgáltatás teljesíthető, ezért ajánlatát a felperesnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania, melynek elmulasztásával a felperes megsértette a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 72. § (3) bekezdését.
Rögzítette, hogy a Kbt. 165. § (5) bekezdése szerint, ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek, és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében a (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege — a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 15%-a. Hivatkozással a Kbt. 165. § (11) bekezdésére az alperes jelen esetben további jogkövetkezményként a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mivel az felperes súlyos jogsértést követett el azzal, hogy egy valójában érvénytelen ajánlatot érvényessé nyilvánított. A bírság mértékének megállapítása során a jogsértés súlyán kívül figyelembe vette a közbeszerzés becsült értékét, illetve mérlegelte azt is, hogy a megállapított jogsértés reparálható.
Értékelte, hogy az utóbbi két évben három ügyben (D.168/2017., D.506/2017., D.373/2018.) állapított meg a felperes közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban jogsértést, melyek közül az utóbbi két esetben egyéb jogkövetkezményként bírság kiszabására is sor került.
A felperes keresetében elsődlegesen a határozat bírságot megállapító részében történő megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan a bírság törlésével vagy csökkentésével a határozat megváltoztatását kérte.
Kifejtette, hogy az alperesnek a bírságösszeg megállapításakor az eset összes körülményét értékelni kell, valamint, hogy a mérlegelés szempontjainak és okszerűségének az iratokból megállapíthatóknak kell lenni. Kifogásolta, hogy az alperes nem értékelte azt, hogy csak egyetlen kérelmi elem tekintetében állapított meg jogsértést éppen azon ajánlattevővel kapcsolatban, aki nem lett az eljárás nyertese. Rámutatott, hogy a két óradíj között az eltérés csekély, mindösszesen 194 forint volt. Kiemelte, hogy az ehhez az óradíjhoz kapcsolódó szolgáltatás (régészeti lelőhely őrzése) kis mértékben került értékelésre a pontozáskor, ugyanis 10 pont volt a 95-höz képest.
Az alperes védiratában a határozatában foglaltakat fenntartva kérte a kereset elutasítását, perköltségének megtérítése mellett.
Kiemelte, hogy a vizsgált közbeszerzési eljárásban érvénytelen ajánlatott tett második helyezett még a későbbiekben akár az eljárás nyertese is lehetett volna, ekként azt a körülményt, hogy nem a nyertes ajánlattevő ajánlata minősült érvénytelennek, a felperes javára nem tudta értékelni. Megjegyezte, hogy a Kbt. a bírságösszeg meghatározásakor figyelembe veendő körülmények között a felperes által hivatkozott körülményt nem tünteti fel.
Hangsúlyozta, hogy a bírság mértéke méltányosnak tekinthető, mivel az csak a maximálisan kiszabható bírság 7%-a.
A kereset az alábbiak szerint nem alapos.

A bíróság a közigazgatási jogvitát a Kbt. 169. §-a és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése, valamint 85. § (1) bekezdése alapján a felek által előterjesztett kérelmek, jognyilatkozatok keretei között bírálta el a 85. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási tevékenység megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján.
A felperes keresetében az alperes határozatát kizárólag a bírságkiszabással összefüggésben támadta.
A Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja értelmében amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
Az alperes - a felperes által sem vitatottan - jogszerűen döntött a jogsértések megállapítása mellett a bírságkiszabás mellett.
A Kbt. 165. § (5) bekezdése szerint ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében a (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 15%-a.
A közbeszerzési eljárás becsült értéke 290.000.000 forint volt.
A Kbt. 165. § (11) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat -figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
A bírság kiszabásának indokoltságát és összegét az alperes mérlegelés alapján dönti el. A Kp. 85. § (5) bekezdése értelmében a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A bírságolásra vonatkozó kétszeres mérlegelési kötelezettség következtében a határozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mely okból döntött az alperes a bírság kiszabása mint jogkövetkezmény alkalmazása mellett, és annak mértékét milyen szempontok alapján határozta meg. Amennyiben a bírság kiszabását megalapozó jogsértés megtörtént, és a bírság kiszabásának indokoltságát és összegét az alperes a Kbt. 165. § (5) és (11) bekezdésében foglalt keretek között állapította meg, a mérlegelésnél irányadó valamennyi szempontot helyesen alkalmazta, és azokat megfelelően indokolta,
akkor a bíróságnak nincs jogszabályi lehetősége a mérlegelés szempontjainak felülmérlegelésére, és a kiszabott bírság mellőzésére vagy mérséklésére. A jogorvoslati eljárásban kiszabott bírság mellőzésére vagy összegének megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha az alperes mérlegelési jogkörben hozott döntése nem felel meg a Kp. 85. (5) bekezdésében előírt törvényi követelményeknek, vagy a bíróság olyan új tényt vagy körülményt állapít meg, amely a bírság mellőzését vagy összegének mérséklését indokolhatja. Jogszabályi felhatalmazás hiányában a bíróságnak nincs lehetősége méltányosság gyakorlására sem.
A Kbt. 2. § (7) bekezdése értelmében e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. szabályozása kógens, a közbeszerzési eljárások résztvevőit objektív felelősség terheli az eljárások lefolytatásakor, és a Kbt. objektív alapú jogsértést állapít meg a jogsértést elkövető terhére. A közbeszerzési eljárások részvevőivel szemben általánosan elvárt követelmény és jogszabályon alapuló kötelezettségük a Kbt. szabályainak betartása, a közbeszerzési eljárások megalapozott és jogszerű lefolytatása és a közbeszerzési eljárás ellen indult jogorvoslati eljárás során a közigazgatási szerv eljárásának együttműködő segítése. E körülmények vizsgálata a bírság kiszabásakor nem mellőzhető, azonban a jogszerű magatartás tanúsítása nem értékelhető a jogsértő javára, míg annak hiánya a jogsértő terhére esik. A bírság kiszabása a jogsértés objektív jogkövetkezménye,
és jogszabályi felhatalmazás hiányában az alperes és a bíróság nem jogosult méltányosság gyakorlására. A felperes terhére kiszabott bírság összege nem volt eltúlzott mértékűnek tekinthető. Ekként a 3.000.000 forint kiszabott bírság jóval a megadott bírságmaximum alatt maradt.
Az alperes határozatában ismertetett szempontok a bírság kiszabásának indokoltságát és összegének megállapítását megfelelően alátámasztották, a határozatából megállapítható a mérlegelés jogszerűsége. Az alperes helyesen hivatkozott a felperes által vitatott körülményre is, amely szerint nem értékelhette a felperes javára, hogy nem a nyertes ajánlat érvénytelensége került utóbb megállapításra, mert előfordulhatott volna az is akár, hogy a II. r. egyéb érdekelt nyeri a közbeszerzési eljárást a későbbiekben. A törvényszék megállapította, hogy az alperes a jogsértés súlyával, az ügy összes körülményével arányban álló bírságot szabott ki a felperessel szemben. Ehhez mérten a felperes keresetében nem jelölt meg olyan új tényt vagy körülményt, amely alapján az alperesi mérlegelés jogszerűtlensége megállapítható lett volna, illetve amelynek figyelembevételét az alperes elmulasztotta volna, ezért nem volt helye a határozat megváltoztatásának és a kiszabott bírságösszeg mérséklésének.
A támadott közigazgatási határozat a keresetben megjelölt körben nem bizonyult jogszabálysértőnek, ezért az elsőfokú bíróság a felperes keresetét - mint alaptalant - a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A pervesztes felperes a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes költségeinek megfizetésére, amelynek összegét a bíróság a költségjegyzék nyomtatványban kértek szerint határozott meg.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt eljárási illetéket a felperesnek az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított személyes illetékmentessége folytán az állam viseli.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (2) bekezdése és a Kbt. 172. § (6) bekezdése kizárja.

Budapest, 2019. június 26.

Az ítélet írásba foglalásának napja: 2019. július 9.

dr. Surányi Katalin s.k. bíró