Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2019/156
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2019.08.13.
Iktatószám:13907/2019
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: A Fővárosi Törvényszék
mint elsőfokú bíróság
107.K.700.870/2018/8.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Dóra Gabriella kamarai jogtanácsos által képviselt, Pénzügyminisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának Jogi és Felülvizsgálati Főosztálya (képviseli: dr. Kosztik János főosztályvezető) által képviselt Pénzügyminisztérium (székhelye: 1051 Budapest, József Nádor tér 2-4. levelezési cím: 1138 Budapest, Váci út 81-83. képviseli: dr. Kosztik János főosztályvezető) felperesnek - a dr. Csanádi Péter kamarai jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (székhelye: 1026 Budapest, Riadó utca 5. levelezési cím: 1525 Budapest Pf.: 166.) alperes ellen a D.316/14/2018. számú közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata tárgyában indított - nemperes eljárásában - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.
A kereseti illetéket az Állam viseli.
Az ítélet ellen van helye fellebbezésnek, amelyet a Kúriához címzetten, a Fővárosi Törvényszékhez kell jogi képviselő útján, az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint előterjeszteni.

Indokolás

A Tolna Megyei Önkormányzat (ajánlatkérő) 2016. november 22-én a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 113. § (1) bekezdés szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított ToP-5.1.1.-15-TL1-2016-00001 azonosítószámon a „Tolna Megyei Foglalkoztatási Paktum című európai uniós alapokból finanszírozott projekt keretében lefolytatott „Foglalkoztatási stratégia” elkészítése és annak megvalósítását szolgáló kutatás, elemzés, felmérés elkészítésének szolgáltatásai” tárgyban.
Az ajánlatkérő 2016. december 23-án küldte meg az Összegezést, majd 2016. december 30-án a Módosított Összegezést az ajánlattevőknek. Az Összegezés V.2. pontja szerinti érvényes ajánlatot tett a BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft, az ICG Ex Ante Kft., az OKT-FULL Tanácsadó Kft. és az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. (közös ajánlattevők). Az Összegezés módosításának indokát képezte, hogy az ajánlattevő utólag észlelte, hogy az értékelésnél a pontkiosztás során számítási hiba történt, így az értékelési sorrend, valamint a nyertes ajánlattevő nem megfelelően került megállapításra, mely miatt az Összegezés módosítása vált szükségessé, a Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ICG Ex Ante Kft.-vel a vállalkozási szerződést 2017. január 10-én megkötötte.
Az ajánlatkérő 2017. január 19-én megküldte a Magyar Államkincstár ( MÁK), mint közreműködő szervezet részére a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó
támogatások felhasználási rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) szerinti utólagos ellenőrzéshez szükséges összes dokumentumot. A 2017. február 16-i utólagos ellenőrzési jelentés szerint a MÁK megállapította, hogy az: I. (az eljárást megindító felhívás), II. (a dokumentáció műszaki leírás), III. (szerződéstervezet) IV. (a közbeszerzési alapelveknek történő megfelelés) szerinti dokumentumok minden vizsgálati feltételnek megfelelnek. A közbeszerzési eljárás lefolytatása megfelelt a Kbt. rendelkezéseinek. A közreműködő szervezet az uniós pénzügyi érdeksérelem hiányában eltekintett a Kr. 99. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazásától.
A felperes a hivatalbóli kezdeményezését a Kbt. 152. § (1) bekezdés g) pontja szerinti szervezetként mint Irányító Hatóság (IH) 2018. szeptember 10-én nyújtotta be, melyben arra hivatkozott, hogy az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) V/00019/005/2018. ellenőrzési jelentésében jogsértést állapított meg, mely alapján a módosított kezdeményezésében annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő/kedvezményezett az ajánlattételi felhívás Ml és M2 alkalmassági követelményei vonatkozásában megsértette a Kbt. 2. § (2) bekezdését, 65. § (3) bekezdését.
A jogsértés megtörténtének időpontjaként az ajánlattételi felhívás feladásának időpontjában, (2016.11.22.), az erről történő tudomásszerzésének időpontját az EUTAF jelentéstervezet hivatalbóli kezdeményezőhöz történő beérkezésének dátumában (2018.07.11.) jelölte meg. A hivatalbóli kezdeményező kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a műszaki alkalmasság kapcsán valamennyi szakmai alkalmassági követelményt úgy írt elő, hogy a refererencia, illetve a szakember tapasztalata csak foglalkoztatási együttműködéssel (paktumok) keretében szerzett munkákra, illetve tapasztalatra terjedhet ki. A paktum fogalma megegyezett az értékelési szempontoknál meghatározottal. Ennek értelmében jelen közbeszerzés tárgyával megegyező tárgyú, de nem pályázati formában benyújtott, vagy nem foglalkoztatási paktumból származó referencia, illetve szakmai tapasztalat nem volt elfogadható. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint az alkalmassági feltételek versenykorlátozó jellegét támasztja alá, hogy az összefoglaló tájékoztatás kapcsán jelentkező kilenc érdeklődő gazdasági szereplőből csak egy nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő az észrevételében azzal érvelt, hogy az alkalmassági előírások nem okoznak versenykorlátozást. A közbeszerzés tárgya nem tartalmaz pályázatra való utalást. A foglalkoztatási együttműködési projekt (paktum) tekintetében nem egy, hanem a foglalkoztatásban érintett több szervezet vett részt együttműködés (paktum) keretében a foglalkoztatás elősegítésében. Az együttműködők száma nem lett rögzítve, így már két szervezet együttműködése is elegendő lett volna a megfeleléshez. A Kbt. 113. § (1) bekezdés szerinti eljárásfajtának sajátos jellemzője, hogy a gazdasági szereplők mindenhol jelzik érdeklődésüket az eljárásokban való részvételre, annak érdekében, hogy ne maradjanak le a lehetőségekről. Ennél az eljárástípusnál az érdeklődők, az ajánlatbenyújtók száma lényegesen eltér egymástól. A jelen esetben benyújtott 4 db ajánlat országos szinten átlag feletti ajánlatszám, az ehhez hasonló közbeszerzési eljárások esetén különösen, hogy Tolna megye a legkisebb, és gazdaságilag is az egyik leghátrányosabb megye az országban, az itt működő gazdasági szereplők száma is kevesebb.
Az alperes a D.316/14/2018. iktatószámú 2018. október 12. napján kelt végzésében a jogorvoslati eljárást megszüntette. Megállapította, hogy a hivatalból kezdeményezés elkésett, a hivatalbóli kezdeményező a jogsértőnek vélt ajánlatkérői magatartásról 2018.07.19-én szerzett tudomást, mert ekkor a MÁK mint közreműködő szervezet (KSZ) a hivatalbóli kezdeményezővei, mint Irányító Hatósággal (IH) kötött megállapodás alapján a tárgyi közbeszerzési eljárás utólagos ellenőrzéséhez
szükséges összes dokumentumot átvette, az iratok az EMIR-be feltöltésre kerültek. Ezt követően a hivatalbóli kezdeményezés tárgyát képező utólagos ellenerőzést a Kr. 99. § (1) bekezdése szerint lefolytatta, és megállapította a hivatalbóli kezdeményezés tárgyát képező jogsértések hiányát.
A felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos
A Kbt. 152. § (1) bekezdés g) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet kezdeményezheti, ha a feladatkörük ellátása során a közbeszerzésről szóló törvényben, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás, vagy mulasztás jut tudomásukra.
A (2) bekezdés szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de
a) legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül,
b) közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától vagy, ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül, vagy
c) támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó külön jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől - közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől - számított öt éven belül kezdeményezheti.
A (3) bekezdés szerint amennyiben a (2) bekezdésből más nem következik, a jogsértés megtörténtének időpontja tekintetében a 148. § (8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A (2) bekezdéstől eltérően a 153. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a Közbeszerzési Hatóság elnöke a 189. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását.
A (4) bekezdés alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni a 149. §(1) bekezdés a)-d) és g) pontjában szereplő adatokat és javaslatot lehet tenni az e) és f) pontjában foglaltakra. A kezdeményező irathoz csatolni kell a jogsértéssel érintett beszerzéssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát. A benyújtott kezdeményező irat informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani, amit -elektronikus levél útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazol.
Az (5) bekezdés szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezést visszautasítja, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott jogosult terjesztette elő.
A felperes a hivatalbóli kezdeményezést a Kbt. 152. § (1) bekezdés g) pontja alapján, mint a 2014-2020. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatók felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Kormányrendelet 3. melléklet 9. sor és b. oszlopa
alapján, mint jogszabály alapján kijelölt Irányító Hatóságként terjesztette elő. mivel a kezdeményezéssel érintett beszerzés TOP-5.1.1.-15-TL1-2016-00001 azonosítószámon a „Tolna Megyei Foglalkoztatási Paktum című európai uniós alapokból finanszírozott projekt keretében lefolytatott „Foglalkoztatási stratégia” elkészítése és annak megvalósítását szolgáló kutatás, elemzés, felmérés elkészítésének szolgáltatásai”projekt keretében történt. Az érintett Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tekintetében pedig jogszabály alapján a Kormány Európai Uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja, ugyanezen 3. melléklet c. oszlopának megfelelően a közreműködő szervezet a kincstár.
A Kr. 98. § (1) bekezdés alapján a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményéről, eredménytelenségéről az ajánlattevő (kizárásáról) a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának egyéb okból történő érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról hozott döntéséről, a döntés meghozatalát követő munkanapon, de legkésőbb az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldésének napján értesíti az irányító hatóságot.
A (2) bekezdés szerint a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követő 2 munkanapon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot, és a Kbt. 27. § (1-2) bekezdése szerinti közbeszerzési szabályzatot - jogorvoslati eljárás esetén a közbeszerzési döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot is - az Irányító Hatóság részére.
A Kr. 98. § (4) bekezdés alapján az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat -figyelemmel az egységes működési kézikönyvben foglaltak is - közbeszerzési - jogi, támogathatósági elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú utóellenőrzésnek veti alá. Az irányító hatóság a dokumentumok beérkezését követő hét munkanapon belül az ellenőrzés eredményéről a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet értesíti. Az Irányító Hatóság az ellenőrzés eredményétől függően szabálytalansági eljárást folytat le, és a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására okot adó közbeszerzési jogsértés esetén jogorvoslati eljárást kezdeményez.
A Kr. 99. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárásban utólagos ellenőrzés szükséges, azt az Irányító Hatóság folytatja le az utólagos ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét követő 15 munkanapon belül. Utólagos ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett megszegte a 98. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét, és a közbeszerzési eljárás utóellenőrzését nem határidőben kezdeményezte. Az Irányító Hatóság ilyen esetben kezdeményezheti a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárás lefolytatását azzal, hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment, illetve a közbeszerzés sorok terhére kerül sor.

Az alperes azt helyesen emelte ki az ismertetett jogszabályi környezet alapján, hogy a Kr. 99. § (1) bekezdése szerint az utólagos ellenőrzésre és ezzel kapcsolatos szabálytalansági eljárás lefolytatására az Irányító Hatóság volt jogosult, tehát szükségképpen birtokában kellett lennie az iratoknak. Az alperes megállapította, hogy a MÁK mint közreműködő szervezet az Irányító Hatósággal kötött megállapodás alapján 2018. január 19-én a közbeszerzési eljárás utólagos ellenerőzéséhez szükséges összes dokumentumot átvette, az iratok az EMIR-be feltöltésre kerültek.
A felperes ellenben azzal érvelt, hogy az Irányító Hatóság és a MÁK közötti megállapodásban rögzítésre került, hogy a közbeszerzési ellenerőzéssel kapcsolatos feladatokat a MÁK végzi el. A megállapodás alapján ezért egyértelmű, hogy az IH nem végez a közbeszerzések ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, így az EMIR-ben felcsatolt dokumentumokról nincs tudomása. A közbeszerzési eljárás ellenőrzésekor vizsgált dokumentumokról csak abban az esetben szerez tudomást, ha a KSZ vagy más esetekben a KFF az ellenőrzés során jogsértést észlelő szabálytalansági gyanút jelent be.
A Kbt. 152. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását az ott felsorolt szervezetek vagy személyek akkor kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során jut tudomásukra a jogsértés. A bíróság álláspontja szerint figyelemmel a Kr. 98.-99. §-aiban foglalt részletszabályokra, melyek kógens, eltérést nem engedő szabályok, a közbeszerzési eljárás dokumentumai - az utóellenőrzéshez szükséges iratok - az Irányító Hatóság előtt már korábban ismertek kellettek legyenek, így pusztán az EUTAF jelentéstervezet alapján, az arra alapított tudomásszerzési kezdő időpont a feladatkörök ellátása során történő tudomásszerzés megfelelő igazolásának önmagában nem minősült.
Mindezek alapján a Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét nem találta alaposnak, az alperes a jogorvoslati eljárás megszüntetéséről jogszerűen döntött.
A felperes személyes illetékmentessége folytán kereseti illetéket az Állam viseli.

Budapest, 2019. február 26.

Ságiné dr. Márkus Anett s.k. dr. Horváth Eszter s.k dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k.
a tanács elnöke előadó bíró bíró