Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2019/230
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2019.11.29.
Iktatószám:23236/2019
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság
117. Pf. 630.248/2019/5.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Puskás Sándor elnök által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) felperesnek - a dr. Pataki Márta Krisztina jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci u. 62.) I. r. alperes és a dr. Gál Péter Zsolt ügyvéd (3525 Miskolc, Széchenyi u. 31. 3/3.) által képviselt RBH Consulting Közbeszerzési Tanácsadó Kft. (2040 Budaörs, Szarka u. 3.) II.r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 26.P.86.308/2018. szám alatt indított perében a 2018. szeptember 17. napján hozott 10. sorszámú ítélet ellen a felperes által 12. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett rendelkezését megváltoztatja, és megállapítja, hogy az I. és II. rendű alperesek között 2012. január 2. napján európai uniós támogatásból megvalósítandó közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítására létrejött és 2012. április 10. napján módosított megbízási szerződés érvénytelen.
Kötelezi a bíróság a II. rendű alperest, hogy a felperes által le nem rótt 1.250.000 (egymillió-kétszázötvenezer) Ft kereseti és 1.666.600 (egymillió-hatszázhatvanhatezer-hatszáz) Ft fellebbezési illetéket az államnak külön felhívásra fizesse meg.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 50.000 Ft perköltséget.
A 984.222 Ft feljegyzett illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam visel.
Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és az alperesek közti szerződés érvénytelenségének megállapítását, emellett a felperest perköltség fizetésére kötelező rendelkezés mellőzését és az alperesek perköltségben történő marasztalását kérte.
Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.
Kifejtette, hogy a D.142/7/2017. számú határozatában megállapított jogsértésre tekintettel keresetet terjesztett elő a Kbt. 164. § (1) bekezdése alapján. Előadta, hogy a határozatban a jogsértés arra tekintettel került megállapításra, hogy az I. r. alperes a
keresettel érintett szerződést a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte meg a II. r. alperessel.
Az I. r. alperes beszerzése - figyelemmel arra, hogy a II. r. alperes, mint jogi személy nem szerepelt a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékében, ekként a megkötött szerződés tárgya sem lehetett közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevétele- nem tartozott kivételi körbe.
A felperes határozatának bírósági felülvizsgálatát a felperes előtt folyamatban volt jogorvoslati eljárásban érintett felek nem kezdeményezték, ekként a felperes határozata jogerőre emelkedett.
A felperes kifejezetten felhívta az elsőfokú bíróság figyelmét arra, hogy a per tárgya kizárólag a jogerős határozatban megállapított jogsértéshez, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzéséhez kapcsolódó polgári per. Ennek kapcsán pedig a bíróság kizárólag a felperes kereseti kérelmére tekintettel az érintett szerződés érvénytelensége kérdésében hozhat döntést úgy, hogy az nem érintheti a felperes határozatában foglalt megállapításokat.
Az elsőfokú bíróság azonban a felperes ez irányú felhívását figyelmen kívül hagyva a keresetet elutasította.
A felperesi álláspont szerint az elsőfokú bíróság a felperes jogerős határozatának felülbírálatát végezte el, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság abban a kérdésben nem foglalhatott volna állást, hogy a keresettel érintett szerződés hivatalos közbeszerzési tanácsadói szerződésnek minősül-e. Ebből következően az elsőfokú bíróságnak nem jogkérdésben kellett állást foglalnia, így nem tehetett volna olyan megállapítást sem, amely szerint a perbeli szerződés kapcsán a közbeszerzési eljárás lefolytatása mellőzhető volt.
A per alapjául szolgáló D/142/7/2017. számú határozat indokolása tételesen tartalmazza, hogy a felperesnek a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletére tekintettel a megismételt eljárásában mely körülmények vizsgálatát kellett elvégeznie. E körben kiemelendő, hogy a közigazgatási bíróság álláspontja szerint az alperesek között létrejött szerződés akkor minősülhet hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre vonatkozó szerződésnek, ha azt az I. r. alperes hivatalos közbeszerzési tanácsadóval kötötte meg. Ekként jelen esetben a jogorvoslati eljárásban annak volt jelentősége, hogy a II. r. alperes, mint jogi személy szerepelt-e a megbízási szerződés teljesítési időszakában a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékében vagy sem. A közigazgatási bíróság ítéletében rögzítettek értelmében, amennyiben a II. r. alperes, mint jogi személy, nem szerepelt a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékében,
úgy az I. r. alperes beszerzése a közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül jogsértő volt.
A felperes a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság iránymutatására tekintettel megállapította határozatában, hogy a II. r. alperes nem szerepelt a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékében. Mivel az I. r. alperes nem hivatalos közbeszerzési tanácsadóval kötötte meg a szerződést, ezért nem hivatkozhat a kivételi körre a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése indokául.
A per alapjául szolgáló felperesi határozat jogerőre emelkedett, ezért az a Pp. 195. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel közokiratnak minősül, ettől eltekinteni nem lehet. Utalt a Fővárosi ítélőtábla 9.Pf.20.911/2013/7/II. ítéletében foglaltakra, melynek alapján a bírói gyakorlat egységes abban, hogy a polgári bíróságnak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a felperes jogerős határozatát felülbírálja. A hatásköre a
közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértések esetén kizárólag arra terjed ki, hogy az érintett polgári jogviszony alanyai között létrejött szerződés semmisségét a felperes kezdeményezésére a törvényben meghatározott esetben polgári bíróság mondja ki. Amennyiben a felperesi határozatban megállapítottakkal az alperesek nem értettek egyet, úgy ebben az esetben a határozat bírósági felülvizsgálatát kérhették volna, ezzel azonban nem éltek.
A felperes sérelmezte, hogy annak ellenére kötelezte az elsőfokú bíróság az I. r. alperes felé perköltség megfizetésére, hogy az elsőfokú bíróság előtt sem vitatott, hogy a felperes a Pp. (helyesen:Kbt.) 164. § (1) bekezdésének kötelező rendelkezésére tekintettel kezdeményezte alperesek ellen a pert. így amennyiben a bíróság a keresetet el is utasítja, úgy a felperest a Pp. 78. § (3) bekezdésére alapján a perköltség megfizetésére az I.r. alperes felé nem kötelezhette volna.
Az I.r. alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást teljeskörűen tisztázta és a rendelkezésére álló iratok és bizonyítékok alapján helyes következtetést vont le. Kérte a felperes másodfokú perköltségben történő marasztalását.
A II.r. alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Perköltségigényt nem terjesztett elő. Kifejtette, hogy osztja az I.r. alperes ellenkérelmében előadott indokokat és kiemelte, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az a gyakorlat alakult ki, hogy a közbeszerzési tanácsadói szerződés megkötésére jogosult volt az a cég is, amelynek ügyvezetője rendelkezett a szükséges képesítéssel. Ezt a gyakorlatot a felperes huzamosabb ideig elfogadta. Ennek indoka az volt, hogy a kisebb cégek esetén a cég és az ügyvezető együttes regisztrációja és kötelező felelősségbiztosítása túl nagy terhet jelentett volna a cégek számára.
A fellebbezés megalapozott.
A fellebbezéssel kapcsolatosan a másodfokú bíróság elsődlegesen azt emeli ki, hogy a Pp. 252. § (2) és (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételek hiányában a másodfokú bíróság nem látott indokot az ítélet hatályon kívül helyezésére. Az elsőfokú bíróság lényeges, az elsőfokú eljárás részleges vagy teljes megismétlését indokoló eljárási szabálysértést nem követett el, az érdemi elbíráláshoz szükséges tényállás a rendelkezésre álló peradatok alapján aggálytalanul megállapítható, további nagy terjedelmű bizonyítás szükségessége nem merült fel. Ezért a másodfokú bíróság ezért az elsőfokú ítéletet érdemben bírálta felül.
Ebben a körben a másodfokú bíróság elsődlegesen arra mutat rá, hogy a felperes elsődleges, a elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelmében már csak az alperesek között létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítását és a felperest elsőfokú perköltségben történő rendelkezés mellőzését kérte.
A felperes fellebbezésében nem sérelmezte sem a fellebbezési kérelem tartalma, sem pedig a fellebbezés indokolása szerint az elsőfokú bíróság elutasító rendelkezését abban a körben, amely körben az elsőfokú bíróság a szerződésnek a határozathozatalig terjedő időben történő hatályossá nyilvánítására, valamint az I.r. alperessel szembeni bírság kiszabására irányuló kereseti kérelmet elutasította.
A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét kizárólag a felperes fellebbezésével érintett részben vizsgálta felül.
A másodfokú bíróság a fellebbezett körben az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak jogi indokolásával nem értett egyet.
Önmagában helytálló ugyan az elsőfokú bíróság azon jogi hivatkozása a Pp. 4. § (1) bekezdésére, amely szerint a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy fegyelmi határozat, illetve az azokból megállapított tényállás nem köti, ugyanakkor jelen eljárásban a 2011. évi CVIII. törvényben (Kbt) rögzített speciális szabályok szerint az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem korlátai között kizárólag a jogerős közigazgatási döntésen alapuló érvénytelenség kimondása és az esetleges jogkövetkezmények levonása körében hozhatta meg ítéltét.
Jelen perben ezért az elsőfokú bíróságnak kizárólag azt kellett vizsgálnia, hogy van-e olyan jogerős közigazgatási határozat, amelyen ezen szerződés közbeszerzési törvény rendelkezésébe ütköző voltát megállapította, illetve emellett fennáll-e olyan a Kbt-ben megfogalmazott kivételes körülmény, mely ilyen jogerős közigazgatási határozat léte esetén is kizárja a szerződés érvénytelenségének kimondását. A polgári eljárásban ezt meghaladó tények nem vizsgálhatók, a polgári bíróságnak nincs hatásköre a közigazgatási eljárásban hozott érdemi döntés megalapozottságának vizsgálatára, e körben nem vonhatja el a közigazgatási bíróság hatáskörét.
A fentiek szerint a felperes által a Kbt. 164. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt indított érvénytelenségi perekben a jogerős közigazgatási határozatban megállapított tényállás és a határozat tartalma már nem vitatható. A felperes határozatával szemben az alperesek fellebbezést nyújthattak volna be, melyet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírált volna el.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság tévesen tette vizsgálat tárgyává azt, hogy az alperesek között létrejött szerződésre a Kbt. 120. § g) pontja szerint nem alkalmazható az uniós értékhatárt el nem érő hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevételére.
A fentiekre figyelemmel a jelen perben releváns tényként csak az állapítható meg, hogy a felperes a D. 142/7/2017 számú jogerős határozata értelmében a perbeli szerződés sérti a Kbt. rendelkezéseit, mert közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ezért a Kbt. 127. § (2) bekezdésében foglalt feltételek hiányában a szerződés a Kbt. 127. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis.
A fentiek miatt a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta.
A felperes fellebbezése az érvénytelenség megállapítása körében eredményre vezetett,
ugyanakkor a másodfokú bíróság az első- és másodfokú iratok vizsgálata alapján megállapította, hogy a felperest a perben képviselő dr. Puskás Sándor a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság elnökeként, vagyis törvényes képviselőjeként, nem pedig jogi képviselőjeként járt el az első- és másodfokú eljárásban, ezért részére jogi képviselői munkadíj címén perköltséget sem az első, sem pedig a másodfokú eljárásban nem lehetett megállapítani.
A másodfokú bíróság a keresetlevél vizsgálata alapján megállapította, hogy a felperes a szerződés érvénytelensége körében a pertárgy értékét 16.403.700 Ft +áfában, azaz összesen 20.832.700 forintban jelölte meg. Az elsőfokú bíróság tévesen határozta meg a pertárgy értékét a nettó összegben. A másodfokú bíróság a Pp. 26. § alapján 20.832.700 Ft-ban határozta meg a pertárgy értékét mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban.
Ennek figyelembevételével az 1.250.000 Ft le nem rótt kereseti és 1.666.600 Ft le nem rótt fellebbezési illeték viseléséről rendelkezett az alábbiak szerint:
A felperes eredményes fellebbezésére tekintettel a felperes illetékmentessége folytán a le nem rótt 1.250.000 Ft kereseti és 1.666.600 Ft fellebbezési illetékről a másodfokú bíróság úgy rendelkezett, hogy azt a Pp. 78. § (1) bekezdése és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a Il.r. alperes köteles viselni tekintettel arra, hogy bár az alperesek egységes pertársak lévén az illeték megfizetéséért egyetemleges kötelezettséggel tartoznak, az I.r. alperes, mint közigazgatási szerv az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, ezért az állam által előlegezett kereseti és fellebbezési illeték viselésére nem kötelezhető.

Budapest, 2019. május 17.

Gubacsiné dr. Tamás Andrea s.k. dr. Gáspár Miklós s.k. dr. Bakos Judit Ágnes s.k.
a tanács elnöke előadó bíró bíró