Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2019/113
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2019.06.14.
Iktatószám:9353/2019
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: Nyíregyházi Járásbíróság
12.G.40.122/2018/5.

A Nyíregyházi Járásbíróság Z. Tóth Ügyvédi Iroda (3528 Miskolc, Gyöngyösi István u. 15.) -eljár Dr. Szalay-Tóth Katalin ügyvéd - által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság 1026 Budapest, Riadó utca 5. szám alatti székhelyű felperesnek — Dr. Bodó László jogi előadó által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház 4400 Nyíregyháza, Szent István út 68. szám alatti székhelyű I. r., Kovács Ügyvédi Iroda (4024 Debrecen, Csapó u. 1-3.) - eljár Dr. Kovács Tibor József ügyvéd - által képviselt Postaautó Duna Gépjármű-kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságost 4030 Debrecen, Monostorpályi út 35/a. szám alatt székhelyű, Cg.09-10-000466 cégjegyzékszámú II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság megállapítja, hogy az I. és II.r. alperesek között 2016. évben általános karbantartás szolgáltatás beszerzése tárgyában létrejött nettó 3.989.899,-Ft összegű, valamint eseti javítások szolgáltatás beszerzése tárgyában létrejött nettó 4.021.953,-Ft összegű szerződések érvénytelenek.
Kötelezi a bíróság az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 301.896,- azaz háromszázegyezer-nyolcszázkilencvenhat forint perköltséget.
A bíróság kötelezi a II.r, alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 56.082,-azaz ötvenhatezer-nyolcvankét forint feljegyzett eljárási illetéket, az ezen felül feljegyzett illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt a Nyíregyházi Törvényszékhez intézett, de a Nyíregyházi Járásbíróságnál írásban 4 példányban benyújtandó, vagy szerdai nyilvános ügyfél fogadási napon szóban jegyzőkönyvbe mondott fellebbezésnek van helye.
A fellebbezést a Nyíregyházi Törvényszék tárgyaláson kívül bírálja el, ha ezt az érdekeltek a fellebbezési határidőben közösen kérik, vagy ha csak a kamatot, a perköltséget, a teljesítési határidőt, a feljegyzett illetéket vagy a határozat indokolását érintő fellebbezésnek tárgyaláson való elbírálását az érdekeltek egyike sem kéri.

INDOKOLÁS

A járásbíróság a felperes keresetlevele, alperesek ellen kérelme, peres felek perben tett nyilatkozatai, az általuk becsatolt iratok, és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján, továbbá a Nyíregyházi Törvényszék 1.Gf.40.020/2018/7/1. számú végzésben foglaltak figyelembevételével a következő tényállást állapította meg:
A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt az Állami Számvevőszék kezdeményezett eljárást az I.r. alperessel szemben közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatti jogsértés megállapítása érdekében. A beszerzés tárgya „gépjárműjavítás szolgáltatás beszerzése 2016. évben (Postaautó Duna Zrt.)'’ volt.
A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság 2017. október 4. napján kelt D.452/9/2017. iktatószámú határozatában megállapította, hogy az I. r. alperes, mint beszerző megsértette a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 110.§-ára tekintettel a Kbt. 4. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 19. § (2) bekezdését. A Döntőbizottság az I. r. alperessel, mint beszerzővel szemben 150.000 Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása tartalmazza, hogy a beszerző I. r. alperes 2016. évben gépjárműjavítás szolgáltatás beszerzése tárgyában az alábbi kifizetéseket teljesítette a II. r. alperes, Postaautó Duna Zrt. részére:
- nettó 3.989.889 Ft került kifizetésre általános karbantartás címén,
- nettó 4.021.953 Ft került kifizetésre eseti javítások címén,
- nettó 2.611.400 Ft került kifizetésre műszaki vizsgáztatás címén,
- nettó 71.688 Ft került kifizetésre gépjármű mosás címén.
A Döntőbizottság a határozatának indokolásában kifejtette, azt kellett vizsgálnia, hogy a beszerző, azaz I. r. alperes 2016-ban jogszerűen mellőzte-e a közbeszerzési eljárás lefolytatását a gépjárműjavítás szolgáltatások beszerzésekor.
Ennek körében megállapította, hogy az I. r. alperes, mint beszerző és mint költségvetési szerv a Kbt. 5.§ (1) bekezdés c) pont szerinti ajánlatkérőnek minősül. Továbbá megállapította azt is, hogy a beszerző ellenszolgáltatást teljesített a gépjárműjavítás szolgáltatásokért, ezért a beszerzés visszterhesnek minősül.
Vizsgálta azt, hogy a beszerzés tárgya beleillik-e a közbeszerzési tárgyak valamelyikébe, és e tekintetben azt állapította meg, hogy a kezdeményezéssel érintett gépjárműjavítás szolgáltatás keretében a beszerző tevékenységet rendelt meg ez egyéb érdekelttől (II. r. alperestől), így a beszerzés tárgya a szolgáltatás megrendelésnek minősül. 1
Ezek után vizsgálta a Döntőbizottság a beszerzés értékét, hogy az meghaladta-e a közbeszerzési értékhatárt. E tekintetben a Döntőbizottság arra a megállapításra jutott, hogy az
I.r. alperes (beszerző), ajánlatkérő jogsértő módon bontotta részekre az általános karbantartás, valamint az eseti javítások szolgáltatások értékét, mivel azok között műszaki, illetve gazdasági funkcionális egység áll fenn. Ezzel megsértette a Kbt. 19. § (2) bekezdését. Megállapította, hogy a továbbiakban a vizsgálandó beszerzés értéke nettó 8.011.852 Ft. Ennek ismeretében viszont arra a következtetésre jutott, hogy az I. r. alperes, mint ajánlatkérő esetében Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szőlő 2015. évi C. törvény (Kvtv.) 69. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szolgáltatás megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-ig a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérő esetében 209.000 euró (64.135.830 Ft). A Kvtv. 68. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a Kbt. 15. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár pedig 2016. január 1-től 2016. december 31-ig szolgáltatás megrendelés esetében 8.000.000 Ft, vagyis a beszerzés mértéke meghaladta az árubeszerzésre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, de nem érte el az árubeszerzésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatárt.
A Döntőbizottság rögzítette a határozatában, hogy a beszerző, mint ajánlatkérő a kezdeményezéssel érintett 2016. évi beszerzéseit, mint szolgáltatás megrendeléseket akkor valósította volna meg jogszerűen, ha a Kbt. harmadik része szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeként köt szerződést, vagyis a beszerző jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást. Ennek következményeként a Döntőbizottságnak I, r. alperessel szemben kötelezően kellett kiszabnia a bírságot.
A Döntőbizottság határozatával szemben Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt peres eljárást nem kezdeményeztek.
A megelőző eljárásban a Nyíregyházi Járásbíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította, de a felperes fellebbezése folytán másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék az
1.Gf.40.020/2018/7/1. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a másodfokú eljárásban a felmerült illeték összege 640.948 Ft, a felperes és az I.r. alperes másodfokú perköltségét egyenként 200.296-200.296 Ft-ban, a II.r. alperes másodfokú perköltségét 254.376 Ft- ban állapította meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak meghagyta, hogy a keresetet érdemben bírálja el.
A felperes a megismételt eljárásban is fenntartotta a keresetét, és kérte a nettó 3.989.899 Ft összegű általános karbantartás, valamint a nettó 4.021.953 Ft eseti javítások tekintetében létrejött szerződések érvénytelenségének megállapítását. Továbbra sem kérte az érvénytelenség megállapításán túl az egyéb jogkövetkezmény alkalmazását.
Előadta, hogy a Kbt. 176. § (1) bekezdése alapján indított peres eljárást alperesekkel szemben, melynek megindítása nem volt mellőzhető, hiszen a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 137. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapított meg, és a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja rendelkezik arról, hogy semmis az a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan szerzésével kötötték meg.
Álláspontja szerint a másodfokú bíróság egyértelműen meghatározta a megismételt eljáráslefolytatásának rendjét, azt hogy miben kell az elsőfokú bíróságnak döntést hoznia. Meg van határozva az, hogy mi az a szerződés, egyik és másik területen is, amely felölel valamennyi
szerződést az alperesek vonatkozásában. Ezt így együttesen kell értelmezni, együttesen kell vizsgálnim, nem lehet szétszedni.
A feleknek a nyilatkozatából, illetőleg az alperes előadásából is megállapítható volt, hogy ezek a szerződések szóban köttetett szerződések voltak. Volt egy ÁSZ vizsgálat, aki kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottságnál ezt az eljárást, ez az eljárás lefolytatódott, abban megállapítást nyert a jogtalan közbeszerzésnek a mellőzése. Ezt a döntést az alperes nem támadta meg a Közigazgatási-és Munkaügyi Bíróság előtt. A felperesnek azt nem kell bizonyítani, hogy esetleg melyik szerződések eshettek ezen az értékhatáron kívül, ez az alperes érdekkörébe esett volna, viszont ezt nem ebben a perben vitathatja, hanem a Közigazgatási-és Munkaügyi Bíróság előtt terjeszthetett volna elő keresetet ennek vitatása körében.

I.r, alperes továbbra is a felperes keresetének elutasítását kérte.
Eddigi perbeli nyilatkozatainak fenntartása mellett hivatkozott arra, hogy másodsorban előterjesztett kérelmük arra irányult, hogy amennyiben határozottnak minősül a felperes keresete, azaz megállapítható pontosan mely kötelmekre vonatkozóan kéri az érvénytelenség megállapítását, úgy az érvénytelenséget kizárólag azon kötelmekre vonatkozóan állapítsa meg a bíróság, amely az egybeszámítások szerint meghaladta a költségvetési törvény akkori közbeszerzési értékhatár szerinti 8 millió Ft-ot. Tekintettel arra, hogy az általános karbantartás, mint egy egyébként előre tervezhető igény szerint felmerülő kiadást jelent a költségvetés életében, az eseti jellegű javítások ad hoc jelleggel felmerülő igények, amelyeket csak úgy tudnak egybeszámolni, hogy a már meglévő igényekkel egybeszámítva határozzák meg a Kbt. szerint alkalmazható rezsimet. Ismételten utalt arra is az I. r. alperes, hogy szóban nem köthettek megállapodásokat.

II. r. alperes a megismételt eljárásban nyilatkozatot nem tett, de korábbiakban előterjesztett ellen kérelmében foglaltak szerint a keresetben foglaltak teljesítését nem ellenezte. Kifejtette, hogy perköltség megfizetésére nem kötelezhető, hiszen a per megindítására okot nem adott, semmilyen jogszabályt nem sértett, nem az ő magatartása vezetett a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárás megindítására. Kérte perköltségének megtérítését a Pp. 80. § (1) bekezdés alapján.
A felperes keresete az alábbiak szerint megalapozott.
A Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII törvény (Kbt) 137. § (1) Semmis a szerződés, ha a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;
(2) Az(1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [9-14. §, 111. §], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, valamint a szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül.
(3) Az (1) bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösed a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna. (3) Az (1) bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez.
A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.

A Kbt 176. § (1) Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 137. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti perindításról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatás tartalmazza az adott ügy megnevezését (adott esetben a kapcsolódó közbeszerzési eljárás megjelölését), az ügy érdemében hozott határozat megjelölését, a keresetlevél benyújtásának időpontját, valamint a peres felek megnevezését.
(4) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 137. § (1) bekezdése szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és az e törvényben foglaltak szerint alkalmazza.
(5) Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 137. § (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege ~ az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 10%-a.
(6) Az (1) bekezdés szerinti perre az a közigazgatási és munkaügyi bíróság kizárólagosan illetékes, amely ugyanazon közbeszerzési jogsértés ügyében a 170. § szerinti közigazgatási perben eljár. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték, a Közbeszerzési Döntőbizottság által ugyanazon ügyben indított polgári pert - amennyiben a közigazgatási per indul később - a 170. § szerinti közigazgatási per bíróságához át kell tenni. A közigazgatási pert és a Közbeszerzési Döntőbizottság által indított polgári pert egyesíteni kell. A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni a polgári perben eljáró bíróságot arról, ha a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérő keresetlevelet nála benyújtották.
(7) A (6) bekezdés szerinti egységes: perben a Pp. XX. Fejezetét a 173. § (2), (5)-(7) bekezdésében, valamint a 174. §~ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) A Ptk. 6:108. § [Az
érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása]
(1) Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján - az elévülés és az elbirtoklás határai között - alkalmazza.
(2) A fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kérné.
(3) A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.

A Kbt. hivatkozott rendelkezései alapján nem vitathatóan a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a becsatolt határozatában megállapított jogsértés következtében a Kbt. 176.§ szerint érvénytelenség megállapítása iránt kellett pert indítania a beszerzéssel érintett szereplőkkel, az I.r. alperessel és szükségszerűen a II.r alperessel szemben is.
Megállapítható volt, és nem képezte vita tárgyát, hogy a felperes a keresetét a jogszabályban előírt határidőn belül nyújtotta be a bírósághoz. Az is megállapítható volt, hogy a közbeszerzési határozattal szemben kereset előterjesztésére nem került sor,
A bíróság álláspontja az I.r. alperes hivatkozásaival szemben az, hogy az érvénytelenség megállapítása iránti perben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában foglaltakat érdemben nem lehet sérelmezni, arra a közigazgatás és munkaügyi bíróság előtt indítandó perben lett volna lehetőség. A közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt indítandó perre tartozó kérdés annak vizsgálata is, hogy lehetséges-e az érvénytelenséget kizárólag azon szerződések vonatkozásában megállapítani, amelyek az egybeszámítások szerint meghaladták a közbeszerzési értékhatárt. Ez a hivatkozás tehát jelen perben nem képezheti vita tárgyát.
A Kbt. rendelkezései, és a másodfokú bíróság végzéséből következően az I.r. alperesnek ebben a perben mindössze arra lett volna lehetősége, hogy a Kbt. 137. § szerinti olyan kivételes okra hivatkozik, amelynek fennállása esetén a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződés semmisség nem állapítható meg. Ilyen hivatkozás az alperes részéről azonban volt.
Mindezek alapján a bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta, ezért a kereseti kérelemnek megfelelően a szerződések érvénytelenségének megállapításáról határozott, a felperesi kérelemnek megfelelően mellőzve az egyéb jogkövetkezmények alkalmazását.
Pertárgyérték: 8.011.842,-Ft
A II. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte, mindössze a perköltség-fizetési kötelezettségét vitatta.
A bíróság a perköltség viselésével összefüggésben, hivatkozva a Nyíregyházi Törvényszék
l.Gf.40.029/2018/10/1. számú határozatában foglaltakra, az alábbiakra kíván rámutatni:

A szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben valamennyi, az érvénytelen szerződést kötő félnek perben kell állnia, bármelyik szerződő fél perben állása nélkül a kereset érdemben nem bírálható el.
A felperes által a Kbt. 176. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett, speciális szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben a szerződést kötő felek alperesi pozícióban vannak, köztük szükségképpeni pertársaság áll fenn, mely a Pp. 51. § a.) pontja szerinti egységes pertársaság.
A Pp. 78.§. (1) bekezdése szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni; ez alól annyiban van helye kivételnek, amennyiben a 80-83. §-ok eltérően rendelkeznek, vagy a törvény egyéb kifejezett rendelkezése a költséget a per eldöntésétől függetlenül másnak a terhére rója.

A Pp. 82.§. (1) bekezdése szerint az 51. § a) pontja alá eső pertársakat a perköltség megfizetésére egyetemlegesen kell kötelezni.
Fenti rendelkezések értelmében az egységes pertársakat pervesztesség esetén a perköltség megfizetésére egyetemlegesen kell kötelezni a Pp. 78.§. (1) bekezdése és 82. § (1) bekezdése alapján.
A Pp. 51. § a.) pontja szerinti egységes pertársakat pervesztességük esetére a Pp. 78. § (1) bekezdése, illetve 82. § (1) bekezdésében foglaltak alapján abban az esetben is egyetemlegesen kell a perköltség megfizetésére kötelezni, amennyiben bármelyikük a követelést, illetve a keresetet az első tárgyaláson azonnal elismeri. (BH.1984.23.) Amennyiben valamennyi alperes az első tárgyaláson a kereset tekintetében elismerő nyilatkozatot tesz, a perköltség fizetési kötelezettség egyetemlegességet ez sem érinti, csupán a fizetendő illeték mérséklésére ad alapot az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 58.§. (1) bekezdés c) pontja alapján.
A polgári jogi szerződések érvénytelenségének megállapítása iránti perekben a Pp. 51. § a.) pontja szerinti egységes alperesi pertársak között nincs olyan, aki a perre nem ad okot, figyelemmel arra, hogy a perindítás alapja az érvénytelen szerződés megkötésének ténye.
Ez alól nem jelent kivételt a Kbt. 176.§ (1) bekezdése szerinti speciális érvénytelenségi per sem, figyelemmel arra, hogy ez esetben a perindítás alapja ugyan a felperes jogsértést megállapító határozata, ami jelen esetben a Kbt. 137. § (1) bekezdés a.) pontjába ütköző, semmis szerződés kötésének tényén alapul.
Mindezekre figyelemmel I. és II. r. alperesek pervesztességükre tekintettel egyetemlegesen kötelesek a felperes felé a perköltséget megfizetni, és a pernyertes felperes nem kötelezhető a

II.r. alperes javára perköltség fizetésére.
A bíróság a perköltség összegét, figyelemmel a másodfokú eljárásban felmerült költség összegére (200.296 Ft) is, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§ (2) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése szerint határozta meg.
A felperest jogszabálynál fogva teljes költségmentesség illette meg, míg az I. rendű alperes az Itv. 5 § (1) bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért az eljárási illetéket (elsőfokú eljárási illeték: 480.700,-Ft, másodfokú eljárási illeték: 640.948,- Ft) a II. rendű alperesnek kell megfizetnie a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, míg a további eljárási illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet
13.§ (1) bekezdés és 14.§ alapján. A bíróság a II. rendű alperes által megfizetendő illeték mértékét az Itv. 58. § (1) bekezdés c) pontja szerinti mérsékelt összegben, a rá eső mértékben határozta meg.

Nyíregyháza, 2019. március 21.

Dr. Szabó Zoltán s.k.
bíró