Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2020/125
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2020.06.30.
Iktatószám:10929/2020
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: Fővárosi Törvényszék




Az ügy száma:104.K.701.122/2020/2.

A felperes:ETIAM Kft.(6726 Szeged, Vellay Imre u. 39.)

A felperes képviselője: Dr. Asztalos Dóra Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Asztalos Dóra

(8900 Zalaegerszeg, Berzsenyi Dániel u. 7.1. em.)

Az alperes: Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.)

Az alperes képviselője:dr. Fáry Zoltán kamarai jogtanácsos

A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott D.570/17/2019. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata




ítélet:




A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 35 000 (harmincötezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36 000 (harminchatezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.





Indokolás




A közigazgatási jogvita alapjául szolgáló tényállás




[1] A Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum, mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015.évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított - európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos - IKT eszközfejlesztés 1. rész tárgyában, nettó 114 792 257 forint értékben.

[2] Az ajánlattételi határidőre a felperes és a perben nem álló Freedom-Tech Informatikai Kft. (a továbbiakban: Freedom-Tech Kft.) nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatkérő 2019. március 13-án értesítette az ajánlattevőket, hogy az ajánlatukat az 1. rész vonatkozásában érvénytelenné nyilvánítja; a felperes tekintetében az érvénytelenség indokát a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontjában jelölte meg. A Freedom-Tech Kft. előzetes vitarendezési kérelmet, majd jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amelynek eredményeként a Döntőbizottság az ajánlatkérő terhére jogsértést állapított meg, és megsemmisítette az összegzést.

[3] Ezt követően az ajánlatkérő a 2019. július 27-én megküldött összegzésben, valamint a 2019. december 2-án megküldött eljárást lezáró összegzésben az 1. rész tekintetében érvényes és nyertes ajánlattevőként tüntette fel a Freedom-Tech Kft.-t, a felperes ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.

[4] A felperes megtekintette a közbeszerzési eljárás iratait, majd előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amelyben az 1. és 2. tételek „LED monitor képátmérő: legalább 24” Full HD 16:9” sorára a Freedom-Tech Kft. által megajánlott „Philips 243V7QDSB/00 24” FULLHD LED monitor”-ral kapcsolatban közölte kifogásait, valamint az 5. tétel Multimédiás laptop (Lenovo Thinkpad T470p, vagy azzal egyenértékű) vonatkozásában észrevételezte, hogy a nyertes ajánlattevő megajánlása: „DELL Vostro 5581... ADATA SU800 Ultimate 512 GB SSD (átépítéssel)... származási hely: Írország” volt, Írországból azonban semmiképp nem származhat a notebook, annak származási helye az USA, az ADATA pedig a Kínai Népköztársaságban bejegyzett informatikai cég. Az átépítést valószínűleg maga a nyertes ajánlattevő végzi, aki magyarországi illetőségű. Ha nem Írország a származási hely, akkor a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen.

[5] Az ajánlatkérő felvilágosítás benyújtására hívta fel a nyertes ajánlattevőt a származási hely tekintetében, aki akként nyilatkozott, hogy az alaptermék származási helye Írország, a Dell írországi gyártóüzeme.

[6] Az ajánlatkérő 2019. december 16-án elutasította a felperes előzetes vitarendezési kérelmét, majd 2019. december 30-án módosított összegzést bocsátott ki, melyben az eljárás 1. részét eredménytelennek, és valamennyi ajánlattevő - köztük a Freedom-Tech Kft. - ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, mely döntést a Döntőbizottság utóbb, a D.21/9/2020. számú határozatával - a Freedom-Tech Kft. jogorvoslati kérelme folytán - megsemmisített.

[7] Előzetes vitarendezési kérelmének az ajánlatkérő általi elutasítását követően a felperes 2019. december 27-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alpereshez. Az első kérelmi elemben annak a megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 58. §-a szerinti műszaki leírásban megadottakat nem teljesítő műszaki tartalmú ajánlatot érvényesnek fogadta el, miközben azt érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. A második kérelmi elemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjának ia) és ib) alpontjaira hivatkozással arra mutatott rá, hogy az ajánlattevő felel minden, az ajánlatában szereplő adat valóságtartalmáért, ezért a nyertes ajánlattevő hamis nyilatkozattételére figyelemmel érvénytelenné kellett volna nyilvánítania a Freedom-Tech Kft. ajánlatát. A megajánlott eszköz származási helye ugyanis Kína, melynek alátámasztására egy magyarországi kereskedőtől származó e-mailre, valamint arra az álláspontja szerint köztudomású tényre hivatkozott, hogy a Dell 2009-ben bezárta az írországi összeszerelő üzemét és
Lengyelországba helyezte át tevékenységét. Ennek igazolására az interneten közzétett cikkeket jelölte meg, és az Európai Uniós Hivatalos Lapjában megjelent 2010.2.2., L 29/8. számú bizottsági határozatra utalt. Azzal is érvelt, hogy a Freedom-Tech Kft. észrevételében elismerte nyilatkozatának valótlan jellegét, védekezése kizárólag a saját szándékosságának hiányára vonatkozott.

[8] Az alperes a jogorvoslati eljárásban elsőként a felperes ügyfélképességét vizsgálta, és rögzítette, hogy a felperes saját ajánlata érvénytelenségét nem vitatta, annak érdekében sem előzetes vitarendezési, sem jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő. A közbeszerzési eljárásban a Freedom-Tech Kft. ajánlata érvénytelen vagy érvényes jellegétől függetlenül nem állhat elő olyan helyzet, amelyben a felperes az eljárás nyertesévé válik, ebből a szempontból nincs jelentősége a Freedom-Tech Kft. ajánlata érvénytelenségének tárgyában folytatott jogorvoslati eljárásban hozott döntésnek. Hivatkozott a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelv 1. cikkének 3. pontjában foglaltakra, a Kbt. 148. § (2) bekezdésére, valamint a Kúria Kfv.II.37.111/2015/9. számú ítéletében és a Fővárosi Törvényszék 25.K.700.307/2018/19. számú
ítéletében kifejtett érvelésre. Az első kérelmi elem tekintetében a felperes ügyfélképességének hiányát állapította meg, mivel a felperes e kérelmi elem számára kedvező elbírálása esetén sem kerülhet előnyösebb helyzetbe, a közbeszerzési eljárás nyertese nem lehet. Az, hogy az ajánlatkérő indít-e újabb közbeszerzési eljárást, és hogy azon a kérelmező indul-e ajánlattevőként, illetve az új közbeszerzési eljárásban elfoglalt pozíciója az ügyfélképesség szempontjából bizonytalan jövőbeni eseménynek minősül. Erre figyelemmel az első kérelmi elem tekintetében az eljárást a Kbt. 145. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.

[9] Az alperes a második kérelmi elemre vonatkozóan megállapította a felperes ügyfélképességét, figyelembe véve, hogy a hivatkozott, Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok másik közbeszerzési eljárásban is érvényesülhet, így a felperes jogos érdeke kiterjed arra, hogy a Freedom-Tech Kft. a jelen közbeszerzési eljárásban elkövetett jogsértés miatt újabb közbeszerzésben - egy ideig - ne tudjon részt venni.

[10] A második kérelmi elem érdemi elbírálása során a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt konjunktív feltételek meglétét vizsgálva az alperes az első feltétel kérdésében - amely szerint a Freedom-Tech Kft. által a műszaki megfelelőségi dokumentum 5. tétele esetében a származási országra tett nyilatkozat megfelel-e a valóságnak - arra a megállapításra jutott, hogy a jogorvoslati eljárásban nem került benyújtásra olyan irat, amely alátámasztotta, hogy az 5. tételként megajánlott termék esetében Írország, mint származási hely kizárt. A felperes az előzetes vitarendezési, valamint a jogorvoslati kérelmében saját álláspontját közölte, amelynek alátámasztására évekkel ezelőtti internetes cikkeket jelölt meg, valamint egy cégszerű aláírás nélküli e-mail üzenetre adott választ csatolt. Nem igazolta kérelmében, hogy a Freedom-Tech Kft. által megajánlott termék származási helye nem lehet Írország, erre vonatkozó gyártói, kizárólagos forgalmazási jogosultsággal rendelkező kereskedői nyilatkozatot, iratot nem
nyújtott be. A fentiekre tekintettel a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja bevezető rendelkezésének első, kizáró ok alkalmazhatóságához szükséges egyik feltétele - a valóságnak nem megfelelő nyilatkozattétel - nem állt fenn. Az alperes a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjának ia) alpontja szerinti második feltételt is vizsgálta - miszerint a hamis nyilatkozat érdemben befolyásolta-e az ajánlatkérőnek a kizárásra, alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére, illetve az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését -, melynek során megállapította, hogy az 5. tétel tekintetében megajánlott termék származási helye a közbeszerzési dokumentumok szerint kizáró okként nem került figyelembe vételre, alkalmassági feltételként sem került előírásra, illetve nem minősült értékelési szempontnak sem. A közbeszerzési dokumentumok előírásai szerint az ajánlattevőknek nyilatkozniuk kellett a termék származási helyéről, azonban az, hogy a termék származási helye Írország, érdemben nem befolyásolta a
termék műszaki leírásnak való megfelelőségét. Erre tekintettel az a nyilatkozat, amely szerint az 5. tétel származási helye Írország, nem befolyásolta érdemben az ajánlatkérőnek a kizárásra, alkalmasság fennállására, műszaki leírásnak való megfelelőségére, illetve az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, így az érvénytelenségi ok alkalmazhatóságához szükséges, a Kbt. 62, § (1) bekezdés i) pontjának ia) alpontjában előírt második - első konjunktív - feltétel sem állt fenn. Figyelemmel arra, hogy a kizáró ok alkalmazásához szükséges konjunktív feltételek közül az egyik feltétel nem állt fenn, valamint az első feltétel nem került alátámasztásra, az alperes a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjának ib) alpontja szerinti második konjunktív feltétel fennállását nem vizsgálta. Összességében megállapította, hogy az ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, hogy a Freedom-Tech Kft. ajánlata érvénytelenné nyilvánítása körében nem alkalmazta a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontját, ezért a felperes kérelmének második kérelmi elemét a Kbt. 165. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította.




A kereset és a védirat




[11] A felperes keresetében az alperesi határozat megsemmisítését, illetve hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Az eljárás ügyfélképesség hiánya miatti részbeni megszüntetésével kapcsolatban előadta, hogy az alperes a D.21/9/2020. számú döntésével a Freedom-Tech Kft. ajánlata érvényességét visszaállította, így ő lett az egyetlen érvényes ajánlatot tevő. A felperes szempontjából jelentősége van annak, hogy a FreedomTech Kft. ajánlatát is ugyanolyan elvek alapján bírálta-e el az ajánlatkérő, mint az övét. Hangsúlyosan hivatkozott a Kúria Kfv.IV.38.105/2018/8. számú - a Fővárosi Törvényszék 14.K.700.335/2018/15. számú ítéletét hatályában fenntartó - ítéletére, amely alapján a bíróság joggyakorlata fejlődés alatt áll. Úgy vélte, az alperes jogsértő módon nem biztosította számára a Kbt. 148. § (2) bekezdése szerinti ügyféli jogállást. A Kbt. 148. § (2) bekezdéséből nem következik továbbá, hogy az ügyfélképességet kérelmi elemekre lehet osztani, és kérelmi elemenként egyenként
értékelni, azt csak a kérelem egészére nézve lehet vizsgálni. Ha az alperes egy elemre megállapította az ügyfélképességét, akkor azt az eljárás egészére biztosítania kellett volna. Ehhez kapcsolódóan felhívta az Ákr. 10. § (1) bekezdése által meghatározott ügyfél fogalmat.

[12] A hamis nyilatkozattétel körében rámutatott: az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (1) - (2) bekezdései alapján vizsgálnia kellett volna, hogy van-e olyan körülmény, amely miatt a Freedom-Tech Kft. kizárásának van helye. A jogorvoslati eljárásban - az Ákr. 62. § (4) bekezdése szerint - az alperest terhelte a tényállás tisztázásának kötelezettsége, rá ugyanakkor nem hárult olyan kötelezettség, hogy kétséget kizáróan bizonyítsa a hamis nyilatkozat alapját. A Freedom-Tech Kft. a jogorvoslati eljárásban tett észrevétele alapján elismerte, hogy nem Írország a termékek származási helye, csupán a vétlenségére hivatkozott, mely rendelkezésre álló bizonyítékot az alperes jogellenesen nem értékelt. Álláspontja szerint az alperes eddigi gyakorlatával ellentétesen járt el azáltal, hogy az e-mailt nem fogadta el hiteles bizonyítékként, különösen, hogy annak hitelességét az eljárásban senki nem vitatta. Sérelmezte, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapját az alperes „internetes cikknek” titulálta. Állította: az alperes nem
mellőzhette volna annak bizonyítékként történő értékelését, hogy a Bizottság határozatában foglaltak közhiteles bizonyítékai az ír gyár Lengyelországba költöztetésének, amely tényt köztudomású tényként vagy olyan tényként, amelyről az alperesnek hivatalos tudomása van, figyelembe kellett volna vennie. A határozat ezért sérti az Ákr. 81. § (1) bekezdését is.

[13] Sérelmezte, hogy az alperes nem vitatott és nem releváns vizsgálati szempontokat vont be a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja ia) alpontjának vizsgálata körébe. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntést érdemben befolyásoló hamis nyilatkozatról rendelkezik, amely alatt - az alperesi értelmezéssel szemben - nem kizárólag az értékelési szempont értendő, hanem az értékelési folyamatot lezáró döntés, mint értékelés egésze. Jogorvoslati kérelme erre is vonatkozott, amelyet az alperes jogellenesen nem értékelt.

[14] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, a határozatában foglaltak fenntartása mellett. Az ügyfélképesség tárgyában kiemelte, hogy a felperes által hivatkozott Kfv.IV.38.105/2018/8. számú kúriai ítélet alapjául szolgáló tényállás lényegesen eltért a jelen ügy tényállásától, mivel abban az ügyben a két ajánlattevőt ugyanazon jogszabályhely és értékelés alá vont körülmény - az árindokolás elfogadhatósága - alapján ítélte meg az ajánlatkérő. Ilyen esetben lát lehetőséget az európai uniós és a hazai bírósági joggyakorlat az ügyfélképesség elfogadhatóságára annak érdekében, hogy a különbözőképpen megítélt két ajánlattevő esetében a bírálati cselekmények azonos elvek mentén történő megvalósulása igazolást vagy cáfolatot nyerjen. Ezzel szemben a perbeli ügyben a felperes ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján azon okból érvénytelen, hogy a hiánypótlási felhívásnak és a felvilágosítás-kérésnek nem tett eleget. Az osztott ügyfélképesség alkalmazása nem merült fel, mivel a Kbt. 3. § 16.
pontja szerinti definícióból eredően a jogorvoslati kérelem került felosztásra kérelmi elemekre, a hatóság így kérelmi elemenként hozott döntést, amely nem ütközik jogszabályba.




A bíróság döntése és annak jogi indokai




[15] A kereset az alábbiak szerint nem alapos.

[16] A Fővárosi Törvényszék a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás - 2020. április 1-től hatályos módosítása - alapján, a bekövetkezett szervezeti átalakulásra is figyelemmel tájékoztatja a feleket, hogy a korábban a Fővárosi Törvényszék előtt 107.K.700.122/2020. ügyszámon folyamatban volt peres eljárás a fenti ügyszám alatt, az eljáró bírói tanács megváltozása mellett került lefolytatásra.

[17] A törvényszék a közigazgatási jogvitát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (3) bekezdés a) pontja alapján a Kp. Második része szerinti elsőfokú közigazgatási peres eljárásban, tárgyaláson kívül bírálta el, tekintettel arra, hogy a felek egyike sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem látta szükségesnek. A közigazgatási tevékenység jogszerűségét a Kp. 2. § (4) bekezdése és 85. § (1) bekezdése értelmében a kereseti kérelem korlátai között, a Kp. 85. § (2) bekezdése alapján a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A tényállást a Kp. 78. § (2) bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló adatok, valamint a felek előadásának egybevetése alapján, a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző közigazgatási eljárásban megállapított tényállással összevetve állapította meg.

[18] A bíróság elsőként a felperes ügyfélképességével kapcsolatos döntést vizsgálta, melynek tekintetében - a Kbt. Kommentárra hivatkozással - előrebocsátja, hogy az ügyfélképesség kifejezés a közbeszerzési gyakorlatban elterjedt, a Döntőbizottság által használt, de a bíróságok által is átvett kifejezés, és arra utal, hogy ki lehet a jogorvoslati eljárás kérelmezője, de nem arra, hogy ki lehet az ügyfele. A kialakult hatósági és bírósági joggyakorlat tehát különbséget tesz az „ügyféli minőség” és az „ügyfélképesség” fogalma között. A felperes a keresetében ezt a két fogalmat összemosva hivatkozott az ügyfélképessége fennállására. A fent kifejtettek alapján azonban az Ákr. 10. §-a szerinti általános ügyfélfogalom kizárólag az ügyféli minőséget határozza meg, mely ügyféli minőség nem azonos a Kbt. 148. § (2) bekezdése szerinti ügyfélképességgel, amely azt rögzíti, hogy ki élhet érdemi jogorvoslati kérelemmel. Az ügyfélképesség, mint a közbeszerzési jogban a Kbt. által megteremtett speciális fogalom, szűkebb
személyi kört jelent az Ákr. szerinti - az eljárásban egyébként résztvevő - ügyfelek körénél.

[19] A bíróság osztotta az alperes határozatának 34. pontjában kifejtett azon érvelését, miszerint annak függvényében kell megítélni a kérelmezőként fellépő személy ügyfélképességét, hogy megállapítható-e az állandósult joggyakorlat szerint megkövetelt, közveden jog vagy jogos érdek sérelem, vagyis a kérelmező által jogsértőnek vélt tevékenység vagy mulasztás és a megsértett jog vagy veszélyeztetett jogos érdek közötti közvetlen kapcsolat, okozati összefüggés fennáll-e.

[20] Annak eldöntése, hogy az adott jogorvoslati kérelemben állított jogsértés közvetlenül sérti, veszélyezteti-e a kérelmező jogát vagy jogos érdekét, aki ezáltal jogosult-e jogorvoslati eljárást kezdeményezni, csak a kérelem tárgyának ismeretében lehetséges. Ezen közvetlen jognak, jogos érdeknek továbbá minden egyes kérelmi elem tekintetében fenn kell állnia, ezért a szűkebb értelemben vett ügyfélképesség, mint kérelmezői minőség fennállása -felperesi állásponttal szemben - kérelmi elemenként külön vizsgálandó. A bíróság e körben hivatkozik a Kúria Kfv.III.37.928/2015/4. számú döntésében foglaltakra, mely szerint „Az ügyfélképességet a Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során az ügy érdemi vizsgálata előtt kérelmi elemenként alaposan meg kell vizsgálnia.”

[21] A törvényszék hangsúlyozza, hogy ez a vizsgálat nem eredményez a felperes által kifogásolt, eljárásjogi értelemben vett „osztott ügyfélképességet”, mivel a tágabb tartalmú ügyféli jogállás, maga az ügyféli minőség nem osztható, és nem is került felosztásra. Az ügyfélképesség kérelmi elemenként történő szükségszerű vizsgálata azt jelenti, hogy a jogorvoslati eljárásban az a tárgykör, amelyben az adott ügyfél - jelen esetben az érvénytelen ajánlatot tett ajánlattevő - jogorvoslati kérelemmel élhet, nem feltétlenül terjed ki minden, általa feltüntetett kérelmi elemre.

[22] Az alperesnek - és a perben a bíróságnak - tehát az ügyfélképesség körében azt kellett vizsgálnia, hogy az első kérelmi elem tekintetében a felperes közvetlen joga, jogos érdeke fennáll-e, az állított jogsértés és a kérelmezői érdeksérelem között van-e közvetlen ok-okozati összefüggés. A felperes keresetében ügyfélképessége alátámasztásaként annak tulajdonított jelentőséget, közvetlen jogos érdekét arra alapozta, hogy az ajánlatkérő a Freedom-Tech Kft. ajánlatát is azonos elvek alapján bírálja el, mint az övét. Ezzel összefüggésben arra hivatkozott, hogy az eljárás jelen állása szerint a Freedom-Tech Kft. ajánlata ismét érvényes. Nem adta elő ugyanakkor azt, hogy a saját ajánlatával kapcsolatos eljárás miért nem volt megfelelő, és ehhez képest az ajánlatkérő a Freedom-Tech Kft.-nél milyen eltérő elveket alkalmazott, amely a kereseti érvelését az egyedi ügyre nézve vizsgálhatóvá teszi. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható az a - felperes által nem vitatott - tény, hogy ajánlatát az ajánlatkérő
egyéb okból (a hiánypótlás nem teljesítése miatt) nyilvánította érvénytelenné, amely döntés ellen a felperes jogorvoslattal nem élt. A Kúria felperes által felhívott, Kfv.IV.38.105/2018/8. számú ítéletének tényállása - ahogyan arra az alperes védiratában rámutatott - e szempontból lényegesen eltérő, mivel annak a felperes által hivatkozott [37] bekezdése szerint „az érvénytelen ajánlatot tevőnek megállapíthatóan jogos érdeke áll fenn annak tisztázására nézve, hogy az egyetlen érvényes ajánlat a költségelemek tekintetében ugyanolyan jogi-szakmai ellenőrzésen esett át, mint a saját ajánlata”. A felperes ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása körében ugyanakkor egyáltalán nem merült fel a hivatkozott ítélet tényállásához hasonló, a két ajánlattevő ajánlatában azonos, azonban az ajánlatkérő által eltérően értékelt elem. A bíróság ezért az alperessel egyezően arra a következtetésre jutott, hogy az ügyfélképesség megállapíthatóságához nem elegendő, ha a felperes csak általánosságban, az adott ügyre vonatkoztatható azonos, ám az ajánlatkérő által eltérően értékelt ajánlati elem bemutatása nélkül hivatkozik az egyenlő elbírálás elvére a jogiszakmai ellenőrzés körében.

[23] Helytállóan mutatott rá az alperes továbbá arra is, hogy a felperes a jogorvoslati kérelme első kérelmi elemének pozitív elbírálása esetén sem kerülne kedvezőbb helyzetbe a tárgybeli közbeszerzési eljárásban, ezért közvetlen jogos érdeke nem áll fenn a jogsérelem megállapítása iránt. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelensége esetén alappal várható, hogy az ajánlatkérő új eljárást folytat le, amelyben ő is részt kíván venni ajánlattevőként, ez pedig elegendő a közvetlen jogsérelem megalapozásához. A következetes bírósági gyakorlat szerint ez az összefüggés legfeljebb közvetett
lehet, mint jövőbeni bizonytalan eseményre alapított feltételezés, amely nem meríti ki a közvetlen jogsérelem fogalmát.

[24] A keresetben hangsúlyozott azon tény, amely szerint a Freedom-Tech Kft. ajánlata az alperes döntése folytán időközben ismét érvényessé vált, helyes alperesi okfejtés szerint nem befolyásolja a felperes jogos érdekét, mivel eljárásbeli pozícióján nem változtat. A felperes nem azért nem lehet a közbeszerzési eljárás nyertese, mert a Freedom Tech Kft. ajánlata utóbb érvényessé vált, hanem azért, mert a saját ajánlata - az ajánlatkérő általa jogorvoslattal nem támadott döntése értelmében - érvénytelen.

[25] A fentiekre tekintettel a törvényszék az alperesnek az eljárást ügyfélképesség hiányában megszüntető döntését megalapozottnak és jogszerűnek, a felperes keresetét e körben alaptalannak ítélte.

[26] A hamis nyilatkozattétel kérdésében a felperes helyesen hivatkozott arra, hogy az alperes jogszerűtlenül várta el tőle annak bizonyítását, hogy a termék írországi származása kizárt. A Kbt. 149. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt bizonyíték szolgáltatási kötelezettségből nem következik, hogy a jogorvoslati kérelmet benyújtó ajánlattevőt a nyertes ajánlattevő hamis nyilatkozattételére való hivatkozása esetén a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt feltételek kétséget kizáró bizonyítási kötelezettsége terhelné. Amennyiben a kérelmező valószínűsíteni tudja, hogy alappal vonható kétségbe a nyilatkozattétel valósága, a nyilatkozatot tevő és annak tartalmáért felelősséggel tartozó ajánlattevőnek kell igazolnia annak valóságtartalmát. Az alperesi határozat ezen indokolási hibája azonban az ügy érdemét nem érintette, az alábbiakra figyelemmel.

[27] Az eljárás irataiból az alperes helyesen állapította meg, hogy a felperes által szolgáltatott bizonyítékok nem érték el a valószínűsítés szintjét sem; gyártói, kizárólagos forgalmazási jogosultsággal rendelkező kereskedői nyilatkozat alapján vált volna megkérdőjelezhetővé a származási helyre nézve tett nyilatkozat valóságtartalma. Az e-mail üzenet, valamint az arra adott válasz hitelessége nem volt ellenőrizhető, mely vonatkozásban mellékes, hogy annak tartalmát a felek vitatták-e, illetve, hogy az alperes korábbi gyakorlata szerint milyen formájú bizonyítékot fogadott el. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent, a Lengyelország által a Dell Products (Lengyelország) Sp. z o. o. részére nyújtani tervezett C 46/08 (korábbi N 775/07) számú állami támogatásról szóló bizottsági határozat (2009. szeptember 23.) az írországi üzem helyzetéről csak közvetett, és a perbeli kérdés (származási hely) tekintetében -különösen a (209) bekezdésében szereplő, egyes tevékenységek írországi fenntartásának tényére
figyelemmel - nem tartalmaz egyértelmű információt, ami - a felperes állításával ellentétben - nem alkalmas az írországi származási hellyel kapcsolatos nyilatkozat valóságtartalmának kétségbe vonására, kiváltképp, hogy az eljárás közvetlen tárgyát a lengyel üzem helyzete képezte. Ezen kívül a Lengyelország által biztosítani kívánt állami támogatásról szóló határozat is csak távoli, közvetett összefüggésben áll azzal, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban szereplő termék ténylegesen honnan származik. Sem a fent említett források, sem az írországi gyártóüzem bezárásáról szóló internetes cikkek nem alkalmasak tehát konkrétan a perrel érintett termék származási helyére vonatkozóan tett nyilatkozat valóságtartalmának megkérdőjelezésére, a nyilatkozat hamisságának valószínűsítésére. Az alperes további tényállás tisztázási kötelezettsége csak abban az esetben merülhetett volna fel, ha a felperes alappal tudja valószínűsíteni a nyilatkozattétel valótlanságát, a hivatkozásai és benyújtott iratai azonban ehhez nem
voltak elegendőek.

[28] A felperes a származási hellyel kapcsolatos nyilatkozat valótlansága körében bizonyítékként hivatkozott a Freedom-Tech Kft. észrevételére. A bíróság az észrevétel áttanulmányozását követően megállapította, hogy az nem tartalmazza annak kifejezett elismerését, hogy a származási hely nem Írország. Az észrevétel arra irányult, hogy az ajánlattevő a legjobb tudomása szerint járt el, ami nem jelenti egyúttal azt is, hogy elismerte volna a nyilatkozattétele hamisságát; a korábbi, ajánlatkérőhöz intézett írásbeli felvilágosítását -amelyben kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a termékek Írországból származnak - nem vonta vissza. Mindezek alapján a Freedom-Tech Kft. észrevétele sem értékelhető a hamis nyilatkozattétel bizonyítékaként. A felperesi érveléssel ellentétben ezért az alperes megalapozottan állapította meg, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt első feltétel nem állt fenn.

[29] A bíróság egyetértett azzal a jogi levezetéssel is, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjának ia) alpontja kizárólag abban az esetben valósul meg, ha a hamis nyilatkozattétel ténye megállapítható, és az érdemben befolyásolta az ajánlatok kizárásra, alkalmasságra, az ajánlat műszaki feltételeknek való megfelelőségére és értékelésére vonatkozó ajánlattevői döntést. Az, hogy az értékelésről szóló döntésre érdemben kihat-e a kérdéses adat, az értékelési szempontok mentén dönthető el. Az ezzel ellentétes, tág felperesi értelmezés kiüresítené a fenti jogszabályhely tartalmát, hiszen már maga a hamis nyilatkozattétel ténye - ami egyébiránt jelen eljárásban nem állapítható meg - kimerítené ezen feltételt. Ezzel szemben a jogalkotó szándéka arra irányult az ia) és ib) alpontokban foglalt konjunktív feltételek beiktatásával, hogy kizárólag az értékelési szempontokat érdemben befolyásoló, szándékosan hamis nyilatkozattételhez kapcsolódjon a szankció. Figyelemmel arra, hogy a perbeli esetben a nyilatkozattétel
valótlansága nem volt megállapítható, és az ia) alpontban előírt feltétel sem állt fenn, az ib) alpontban rögzített feltétel vizsgálata szükségtelennek bizonyult, az érvénytelenségi ok ugyanis nem volt alkalmazható.

[30] Mindezekre tekintettel a bíróság a felperes alaptalan keresetét a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.




Záró rész




[31] A pernyertes alperes a perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről szóló 31/2017. (XII. 27.) IM rendeletnek megfelelő nyomtatványon perköltségét szabályszerűen felszámította, azt a bíróság a Kp. 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 81-82. §-ai alapján, a Pp. 82. § (3) bekezdésére figyelemmel a felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok alapulvételével, ugyanakkor a tárgyaláson kívüli elbírálás szem előtt tartása mellett, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ában foglaltak alapján a perköltségjegyzék 1. pontjában felszámítottal egyező összegben határozta meg, mivel azt a kifejtett tevékenységgel arányban állónak találta.

[32] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (2) bekezdése értelmében az Itv. 39. § (3) bekezdés b) pontja és 42. § (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott mértékű kereseti illeték viselésére a bíróság a felperest a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte.

[33] Az ítélet elleni fellebbezés kizártsága a Kbt. 172. § (6) bekezdésén alapul.




Budapest, 2020. május 12.



dr. Antal Regina s.k. a tanács elnöke Huszárné dr. Czap Sarolta s.k. előadó bíró dr. Bendli Attila József s.k. bíró