Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2020/126
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2020.07.01.
Iktatószám:10930/2020
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete




Az ügy száma:Kfv.II.37.151/2020/7.

A tanács tagjai:Dr. Kovács András a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Figula Ildikó bíró

Az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes:Szigetvári Kórház
(7900 Szigetvár, Szent István ltp. 7.)

Az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes képviselője: Dömse Ügyvédi Iroda
dr. Dömse Boglárka ügyvéd
(7621 Pécs, Citrom utca 18.)

Az I. rendű alperes, egyben II. rendű felperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság
(1026 Budapest, Riadó utca 5.)

Az I. rendű alperes, egyben II. rendű felperes képviselője:Dr. Szathmári Réka kamarai jogtanácsos

A III. rendű alperes: Heliport-Plus Kft.
(7635 Pécs, Magyarürögi út 120.)

A III. rendű alperes képviselője: Pécsi 19. számú Ügyvédi Iroda
Dr. Sziptner Attila ügyvéd
(7624 Pécs, Mátyás király utca 6.)

Az I. rendű alperesi beavatkozó:Szinva-Invest Kft.
(1092 Budapest, Ráday utca 22. II/3.)

A II. rendű alperesi beavatkozó: Fireport-G Security Kft.
(1113 Budapest, Kenese utca 3.)

Az I. és II. rendű alperesi beavatkozó képviselői: Tóth és Tóth Ügyvédi Iroda
Dr. Tóth Tamás Zsolt ügyvéd
(3529 Miskolc, Szabadságharc utca 7.)




A per tárgya: A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű felperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 14.K.700.254/2018/22. számú végzéssel kijavított 14.K.700.254/2018/21. számú ítélete



Rendelkező rész



A Kúria a Fővárosi Törvényszék 14.K.700.254/2018/21. számú ítéletének az I. rendű alperes D.566/9/2017. számú határozatának felülvizsgálata iránt előterjesztett I. rendű felperes keresetét elutasító rendelkezését az ahhoz kapcsolódó perköltség és illeték rendelkezést hatályában fenntartja, az ítélet egyéb rendelkezéseit nem érinti.

A Kúria kötelezi az I. rendű felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül I. rendű alperesnek és az I. rendű, illetve II. rendű alperesi beavatkozónak külön-külön 50 000 - 50 000 - 50 000 (ötvenezer-ötvenezer-ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 500 000 (ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.



Indokolás



A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. rendű felperes, mint ajánlatkérő az összefoglaló tájékoztatónak a Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldésével 2017. június 27-én „V. osztályú Heliport üzemeltetés reptéri tűzoltó szolgálattal a Szigetvári Kórház számára” tárgyban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 113. § (1) bekezdése szerint nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlati felhívás szerint az I. rendű felperes megbízási szerződést kíván kötni, melynek időtartama a hatálybalépésétől számított 24 hónap. Az értékelés szempontja a Kbt. 76. § (2) bekezdése szerint a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszer volt.

[2] Az ajánlattételi határidőre - 2017. július 18. 10:00 óra - három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, a III. rendű alperes, az I. rendű alperesi beavatkozó és a II. rendű alperesi beavatkozó. Az I. rendű felperes az ajánlatok vizsgálatát követően a III. rendű alperest árindoklás megadására szólította fel a megajánlott óradíj aránytalanul alacsony - a jogszabály által előírt garantált bérminimum óradíj - összegére tekintettel, továbbá a 24 hónapra megkötni kívánt szerződés vonatkozásában is. A III. rendű alperes megadta az indokolását mind a 2017., mind a 2018. évre az előírt táblázat kitöltésével. Az I. rendű felperes 2017. július 26-án meghozott közbenső döntésében az I. rendű alperesi beavatkozó és a II. rendű alperesi beavatkozó ajánlatát a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánította, a III. rendű alperest felszólította a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására.

[3] Az I. rendű alperesi beavatkozó az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntés ellen előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, melyet az I. rendű felperes elutasított. A 2017. augusztus 14-én megküldött összegezés szerint az eljárás nyertese a III. rendű alperes lett.

[4] Az I. rendű alperesi beavatkozó 2017. augusztus 21-én megtekintette a III. rendű alperes árindoklását, majd az iratbetekintést követően az I. rendű alperesi beavatkozó a jogorvoslati kérelemmel azonos tartalmú előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett 2017. augusztus 24-én, melyet az I. rendű felperes még aznap (2017. augusztus 24.) elutasított.

[5] Az 1. rendű alperesi beavatkozó a jogorvoslati kérelmét 2017. szeptember 1-jén 13 óra 53 perckor elektronikusan nyújtotta be az I. rendű alpereshez, továbbá egyidejűleg postára adta a jogorvoslati kérelmét, amely 2017. szeptember 5-én érkezett be.

[6] Az I. rendű felperes és a III. rendű alperes 2017. szeptember 4-én reggel 6 órakor a megkötötték a közbeszerzési szerződést.

[7] Az I. rendű alperes a jogorvoslati kérelmet 2017. szeptember 4-én iktatta és 8 óra 43 perckor a honlapján közzétette, majd a jogorvoslati eljárást D.526/2017. szám alatt megindította.

[8] Az I. rendű alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmében kérte jogszabálysértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, továbbá a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlata érvénytelenségének és a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének megállapítását, arra hivatkozással, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította érvényesnek a nyertes ajánlattevő ajánlatát az árindoklásában foglaltak alapján.

[9] A D.526/2017. számú ügyben 2017. szeptember 21-én tartott jogorvoslati tárgyaláson az I. rendű alperesi beavatkozó és a II. rendű alperesi beavatkozók előadták, hogy álláspontjuk szerint alaposan feltételezhető, hogy az I. rendű felperes szerződést kötöttek, ugyanis az I. rendű felperes felszólította a II. rendű alperesi beavatkozót, hogy vonuljon le, mert szerződést kívánnak kötni. Az I. rendű alperes a jogorvoslati tárgyaláson felhívta az I. rendű alperesi beavatkozót, hogy 2017. szeptember 28-ig nyilatkozzon arról, hogy a teljes védőfelszerelés milyen összeget tesz ki. Az I. rendű alperesi beavatkozó a 2017. szeptember 26-án benyújtott nyilatkozat elnevezésű beadványa II. pontjában az eddig előadottakat kiegészítette azzal, hogy az I. rendű felperes jogsértő módon kötött szerződést a III. rendű alperessel. Álláspontja szerint a Kbt. 80. § (5) bekezdés és a Kbt. 131. § (7) bekezdés megsértésével került sor a szerződés megsértésére.

[10] Az I. rendű alperes a 2017. szeptember 28-án kelt D.526/13/2017. számú végzésével felhívta az I. rendű felperest arra vonatkozó nyilatkozat tételre, hogy megkötötte-e a közbeszerzési eljárás tárgyát képező szerződést a III. rendű alperessel. Az I. rendű alperes 2017. szeptember 29-én nyilatkozott arról, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2017. szeptember 4-én reggel 6:00 órakor megkötötte.

[11] Az I. rendű alperes a D.526/2017. számú folyamatban volt jogorvoslati eljárásban D.526/16/2017. számú, 2017. október 5-én kelt végzésével az eljárását kiterjesztette a Kbt. 158. § (1) bekezdése második mondatára tekintettel annak vizsgálatára, hogy az ajánlatkérő eleget tett-e a Kbt. 80. § (5) bekezdésének, valamint a Kbt. 131. § (7) bekezdésének.

[12] Az I. rendű alperes a D.526/17/2017. számú végzésével a hivatalbóli kiterjesztés alapján folytatott vizsgálatot elkülönítette és D.566/2017. szám alatt folytatta le vizsgálatát.

[13] Az I. rendű alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 42. § (3) bekezdése fennállása okán a Ket. 43. § (1) bekezdése alapján kizárási okot jelentett be az ajánlatkérő a Döntőbizottság D.526/16/2017. számú végzést hozó tagjaival szemben. A Döntőbizottság elnöke az 566/6/2017. számú végzésében az eljáró tanács tagjainak kizárását megtagadta.

[14] Az I. rendű alperes az I. rendű alperesi beavatkozó kérelmére indult jogorvoslati eljárás eredményeként meghozott D.526/21/2017. számú határozatában (a továbbiakban: előzményi határozat) az ajánlatkérő eljárási kifogásait - ügyfélképesség, jogorvoslati kérelem elkésettsége - alaptalannak találta, majd a jogorvoslati kérelmet érdemben vizsgálta és megállapította az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 72. § (3) bekezdését, ezért vele szemben 3 000 000 forint bírságot szabott ki.

[15] Az I. rendű alperes a hivatalbóli kiterjesztés eredményeként meghozott D.566/9/2017. számú határozatában megállapította, hogy az I. rendű felperes megsértette a Kbt. 80. § (5) bekezdését, figyelemmel a Kbt. 131. § (7) bekezdésére, emiatt az I. rendű felperessel szemben 5.000.000 forint bírságot szabott ki.

[16] Indokolásában elsőként utalt a D.526/17/2017. hozott határozatában szereplő - az ajánlatkérő eljárásjogi kifogásainak alaptalansága körében tett - megállapításaira. Ezt követően utalt az I. rendű felperes kizárás iránti indítványának elutasítására. A hivatalbóli kiterjesztést kifogásoló I. rendű felperesi álláspont kapcsán a Kbt. 158. § (1) bekezdése felhívását követően rámutatott arra, hogy a D.526/2017. számú eljárás az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésével kapcsolatban volt folyamatban, a szerződéskötés tekintetében a kérelmező nem terjesztett elő jogorvoslati kérelmi elemet. Érvelése szerint a szerződéskötés ténye tekintetében megtett nyilatkozatot a Kbt. 160. § (4) bekezdése alapján nem vehette figyelembe, mivel a jogorvoslati tárgyaláson a kérelmezőt szerződéskötés ténye tekintetében nem hívta fel nyilatkozattételre.

[17] Az ajánlatkérő szerződéskötés ténye körében történt nyilatkozattételre felhívását azzal indokolta, hogy a jogorvoslati eljárás kiterjesztésének megalapozottnak kell lenni, az nem alapulhat csupán az egyik fél állításán. Indoklása szerint a kérelemre indult eljárása során a kérelem alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerzett tudomást az érdemi határozat meghozatala előtt, ezért élt a Kbt. 158. § (1) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint eljárhat hivatalból ezek vonatkozásában. Hangsúlyozta, hogy a tárgyi esetben a Kbt. 158. § (1) bekezdés második mondatát teljes egészében megjelölte a kiterjesztés alapjaként, ugyanis az ajánlatkérő a Kbt. valamennyi alapelvét megsérti azzal, hogy szerződést köt olyan esetben, amikor jogorvoslati eljárást nyújtottak be a Döntőbizottsághoz és a Döntőbizottság a szerződéskötést nem engedélyezte, továbbá a jogsértés kihatott az ajánlatkérő döntésére, mivel az nem reparálható.

[18] Utalt arra, hogy az eljárás kiterjesztéséről szóló végzését a Kbt. 158. § (1) bekezdése, a Kbt. 169. §, továbbá a Kbt. 145. § (1) bekezdés értelmében mögöttes jogszabályi rendelkezésként alkalmazandó a Ket. 72. § rendelkezéseire tekintettel hozta meg.

[19] A Kbt. 2. § (7) bekezdés első mondatára, a Kbt. 48. § (1) és (3) bekezdéseire, a Kbt. 80. § (5) bekezdésére, a Kbt. 131. § (7) bekezdésére hivatkozással rögzítette, hogy a Kbt. kógens rendelkezései egyértelműen előírják, hogy amennyiben előzetes vitarendezési kérelem előterjesztésére került sor, az ajánlatkérő nem kötheti meg a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést az ajánlatkérő válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig.

[20] Tényként állapította meg, hogy az előzetes vitarendezési kérelemre az ajánlatkérő a válaszát 2017. augusztus 24. napján küldte meg. Az ettől a naptól számított 10. nap 2017. szeptember 3. napja volt, amely munkaszüneti napra, vasárnapra esett.

[21] A Kbt. 48. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az e törvényben meghatározott határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy a szerződéskötési moratórium a vizsgált esetben 2017. szeptember 4. napján 24 órakor járt le. Az ajánlatkérő nyilatkozata alapján tényszerű, hogy a szerződés megkötésére 2017. szeptember 4. napján, a szerződéskötési moratórium alatt került sor. A szerződéskötési moratórium időtartama alatt egyetlen esetben van lehetőség a szerződés megkötésére, amennyiben azt az I. rendű alperes engedélyezte. Jelen esetben erre nem került sor.

[22] Kiemelte, hogy a Kbt. kógens rendelkezése az ajánlatkérőnek mérlegelési lehetőséget nem biztosít, a szerződéskötés ténye objektíven tilalmazott. A szerződéskötési tilalom nem áll összefüggésben azzal, hogy a kérelmező értesítette-e az ajánlatkérőt, illetve a Döntőbizottság a honlapján közzétette-e a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét. Az ajánlatkérő nem értelmezheti, értékelheti az ajánlattevők nyilatkozatait, a jogorvoslati kérelem benyújtásáról szóló tájékoztatását.

[23] A fentiekre tekintettel az I. rendű alperes a Kbt. 165. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy az I. rendű felperes megsértette a Kbt. 80. § (5) bekezdésében foglaltakat figyelemmel a Kbt. 131. § (7) bekezdésére, ezért az I. rendű alperessel szemben a Kbt, 165. § (2) bekezdés e) pontja szerint bírságot szabott ki.

[24] Leszögezte, hogy a bírság kiszabását nem mérlegelhette, a Kbt. 165. § (6) bekezdés b) pontja alapján szerződéskötési moratórium megsértése esetén a bírság kiszabása kötelező. Rögzítette, hogy a bírság mértékének megállapítása során az eset valamennyi körülményét mérlegelte, így a beszerzés értékét, azt hogy az ajánlatkérő jogsértő magatartása kétségtelenül kihatott az eljárás eredményére, amelynek következtében a jogsértés nem reparálható. Figyelembe vette továbbá, hogy egyetlen érvényes ajánlat került értékelésre, azonban a D.526/21/2017. számú határozatában jogsértést állapított meg az ajánlatkérő terhére a közbeszerzési eljárása - az eljárást lezáró döntése - vonatkozásában. Az ajánlatkérő törvénybe ütköző magatartása ismételt tanúsítása körében figyelemmel volt arra, hogy vele szemben a D.333/2016. jogorvoslati eljárásban jogsértés megállapítása mellett bírság került kiszabásra. A fenti indokok alapján a rendelkező részben meghatározott mértékű bírság kiszabását tartotta indokoltnak.

[25] Végezetül rögzítette, hogy a határozatában a Kbt. 137. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapított meg, melyre tekintettel a Kbt. 176. § (1) bekezdése alapján pert indított a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.



Az I. rendű felperes közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti kereseti kérelme és az I. rendű alperes ellenkérelme, alperesi beavatkozók ellenkérelme



[26] Az I. rendű felperes pontosított keresetében a D.566/9/2017. számú határozat hatályon kívül helyezését a D.566/6/2017. számú és D.526/16/2017. számú végzésekre is kiterjedően kérte, az alperes új eljárásra kötelezésével, annak megállapítása mellett, hogy az eljáró tanács összeférhetetlen. A III. rendű alperes csatlakozott az I. rendű felperes kereseti kérelméhez. Az I. rendű alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az I. rendű alperesi beavatkozó és a II. rendű alperesi beavatkozó az I. rendű felperes keresetének elutasítását kérte.



A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti per



[27] Az I. rendű alperes a bírósághoz 2017. november 24-én érkezetten elsődlegesen az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes és a III. rendű felperes által megkötött 2017. szeptember 4-én létrejött megbízási szerződés annak keltére visszamenőleges hatállyal történő érvénytelenné nyilvánítása iránt, másodlagosan - amennyiben annak feltételei fennállnak - a szerződés érvényessé nyilvánítása iránt terjesztett elő keresetet.

[28] Az elsőfokú bíróság végzésével elrendelte a D.566/9/2017. számú határozat felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per és a szerződés érvénytelenségének megállapítása indított per egyesítését.



Előzményi elsőfokú ítélet



[29] Az elsőfokú bíróság a D.526/21/2017. számú határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetet a 14.K.700.335/2018/15. számú ítéletével elutasította.




Az elsőfokú ítélet




[30] Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. rendű felperesnek az I. rendű alperes D.566/9/2017. számú határozatának bírósági felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetét elutasította. Megállapította, hogy a 2017. szeptember 4-én megkötött megbízási szerződés érvénytelen, és azt 2018. szeptember 10. napjáig - a szerződés megkötésének napjára visszamenőleges hatállyal -érvényessé nyilvánította. Az I. rendű felperessel, mint II. rendű felperessel szemben és a III. rendű alperessel szemben 3.000.000 forint bírságot szabott ki. Az ítélet jogorvoslati záradéka szerint az ítélet ellen - az érvénytelenség tárgyában hozott határozatrész kivételével -fellebbezésnek nincs helye. A fellebbezést az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül kell a Kúriához címzetten előterjeszteni.

[31] Indokolásában annak vizsgálata során, hogy volt-e kiegészítő jogorvoslati kérelem a szerződéskötési moratórium megsértése tekintetében elviekben rámutatott arra, hogy a Kbt. 150. § (3) bekezdése alapján az eljárást befejező döntés meghozataláig van lehetőség újabb kérelmi elem előterjesztésére, amelyre nyilvánvalóan nem vonatkoztatható az észrevételre, nyilatkozattételre vonatkozó Kbt. 160. § (3) bekezdés szerinti határidő.

[32] Az I. rendű alperesi beavatkozó 2017. szeptember 26-i, nyilatkozata II. részének tartalmi vizsgálata alapján megállapította, hogy nincs szó arról, hogy az I. rendű alperes egy előterjesztett jogorvoslati kérelem tárgyában járt volna el. Álláspontja szerint helytállóan értékelte az említett beadványt az I. rendű alperes akként, hogy az a D.526/2017. számú ügyben 2017. szeptember 21. napján tartott tárgyaláson tett nyilatkozatot követő olyan kiegészítés, amelynek megtételére az I. rendű alperesi beavatkozó nem kapott felhívást, így az a Kbt. 160. § (4) bekezdése alapján mellőzendő volt. Az álláspontját alátámasztó körülményként hivatkozott arra, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó a perben nem kifogásolta, hogy a beadványát az I. rendű alperes tévesen értékelte volna.

[33] A releváns tény - a szerződés időbelisége - tisztázását követően döntött az I. rendű alperes az eljárás kiterjesztéséről a D.526/16/2017. számú végzésével. Nem maradt elbírálatlan kérelme az I. rendű alperesi beavatkozónak, amit a bíróság már az előzményi ítéletében is megállapított.

[34] Megállapította, hogy a D.526/16/2017. számú - hivatalbóli kiterjesztést elrendelő - végzés tartalmi követelményeket tartalmazó speciális rendelkezés hiányában a mögöttes szabályként alkalmazandó Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjának megfelel a körben, hogy tartalmazza a döntést, amelyet az eljárás kiterjesztésében jelölt meg. A jogorvoslati tájékoztatás hiánya, mint az eljárásra vonatkozó jogszabálysértés akkor eredményezhette volna a határozat hatályon kívül helyezését, ha az lényeges és az ügy érdemére kiható lett volna. E feltétel azonban nem állapítható meg, mivel az I. rendű felperes a keresetlevélben előadhatta a végzéssel szembeni kifogásait és azt az ügy érdemében hozott döntéssel összefüggésben támadhatta. Megállapította, hogy a végzés a Ket. 72. § (1) bekezdés e) pontjának ef) alpontjának megfelelően megjelöli a Kbt. 158. § (1) bekezdését, amelyet elégségesnek értékelt. Emellett utal a végzés arra is, hogy mely feltételezett jogsértésre terjesztette ki az I. rendű alperes a
vizsgálatot hivatalból, amellyel összefüggésben az I. rendű felperes felhívást kapott az írásbeli észrevétel tételére.

[35] Rámutatott arra, hogy az I. rendű felperes megelőzőleg megkapta a szerződéskötési moratórium megsértése szempontjából releváns iratokat, amelyek alapján elegendő információval rendelkezett arra vonatkozóan, hogy az I. rendű alperes mely ténykérdést vizsgált és mire terjesztette ki az eljárását.

[36] Az I. rendű felperes azon vitatatására, hogy a feltárt jogsértés megvalósítana minden jogsérelmet kifejtette, hogy a verseny tisztaságának sérelmére vezetett az, hogy a Kbt. 131. § (7) bekezdése szerinti hozzájárulás hiányában megkötött szerződés révén a D.526/21/2017. számú határozatban megállapított jogsértés ellenére történt szerződéskötés, elzárva a szabad verseny lehetőségét egy időre. Az újabb közbeszerzési eljárásig - közbeszerzési eljárás hiánya miatt - okszerűen sérül a nyilvánosság és az ajánlattevők esélyegyenlősége. Okfejtése szerint az I. rendű alperes által feltárt jogsértés kihatott az I. rendű felperes döntésére, hiszen a szerződéskötési moratórium határidejére vonatkozó törvényi rendelkezések téves alkalmazás hiányában nem döntött volna a szerződés engedély nélküli megkötéséről olyan közbeszerzési eljárási előzmények alapján, amelyekhez kapcsolódóan jogorvoslati eljárását kezdeményeztek.

[37] Az I. rendű felperes azon kérelmére, hogy a 2017. október 6-i, a jogorvoslati eljárásában kelt beadványában kifejtetteket is értékelje, rögzítette, hogy a bíróság eljárását kezdeményező iratban vagy a per során a bírósághoz címzett nyilatkozatokban kell előadni a per tárgyát érintő előadásokat, a közigazgatási per nem része a jogorvoslati eljárásának, így nincs lehetőség a közigazgatási jogorvoslati eljárásban tett nyilatkozatok fenntartásával megadni a kereset indokait.

[38] A bírságot vitató kereseti kifogásra reagálva rögzítette, hogy a bírság kiszabása a Kbt. 165. § (6) bekezdés b) pontja alapján kötelező volt és az I. rendű alperes a Kbt. 165. § (7) bekezdése szerinti bírságmaximumot meg nem haladóan szabta ki a bírságot.

[39] Az I. rendű felperes érvelésére rögzítette, hogy Fővárosi ítélőtábla 4.Kf.27.543/2009/8. számú eseti döntésében már utalt arra, hogy az I. rendű alperes nem köteles a jogorvoslati kérelmeket együttesen elbírálni. Nem áll fenn a dupla szankcionálás az ügyek egyesítésének hiánya miatt, mert a kérelmi elemek számának van döntő jelentősége. Okfejtése szerint e jogértelmezés megfelelően alkalmazható a perbeli, eltérő tényállásra, mivel az I. rendű alperes a hivatalbóli kiterjesztéssel érintett jogsértés tekintetében élhetett az elkülönítés diszkrecionális jogkörével, az eljárás tárgya más jogsértés, függetlenül az előzményektől, és a szankcionálás tárgya is szükségszerűen eltérő, nincs szó kétszeres értékelésről, így a bírságokat sem lehet egybeszámítani a bírságmaximumhoz. Nincs szó ezért a mintegy „további” bírságolás feltételeinek megteremtéséről sem. Az ismételtség kérdésében a I. rendű alperes az I. rendű felperes javára szólóan hagyta figyelmen kívül a D.526/21/2017. számú határozatot, tekintettel arra, hogy a jelen közigazgatási per-részben érintett határozata kapcsolódik a D.526/2017. számú eljáráshoz.

[40] A bírság kiszabás során figyelembe vett szempontok körében a becsült érték feltüntetése ugyan elmaradt, azt az elsőfokú bíróság az ügy érdemére ki nem ható jogszabálysértésként értékelte. Álláspontja szerint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-a szerinti követelményeknek az I. rendű alperesi határozat bírságösszeg megállapítására vonatkozó része és indokolása megfelel, jogszabálysértés nem állapítható meg.

[41] Megállapítása szerint a kizárás megtagadása tárgyában hozott D.566/6/2017. számú végzés nem ütközik a Ket. 72. § (1) bekezdés e) pont ec) alpontjába. A bírságkiszabásra is a jogszabályoknak megfelelően került sor nem állapítható meg olyan jogszerűtlen eljárás, amelyből az I. rendű felperes elfogultságra következtetett.



Az I. rendű felperes felülvizsgálati kérelme



[42] Elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, harmadlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatása, a bírság kiszabása tekintetében az egyetemleges kötelezés mellőzése, illetve a bírság összegének 1 forintra csökkentése iránt az I. rendű felperes terjesztett elő fellebbezés elnevezésű beadványt.

[43] A felperes fellebbezés elnevezésű beadványa a Kúrián Kf.III.37.961/2018. számon került lajstromozásra. A Kúria a felperes jogorvoslati kérelmét felülvizsgálati kérelemnek tekinthető részében annak tartalma szerint felülvizsgálati kérelemnek tekintette és felülvizsgálati eljárás lefolytatása céljából jelen ügyszámra, a Kfv.37.851/2019. számra lajstromozta. A Kúria a Kf.III.37.961/2018. számú per tárgyalását a Kúria Kfv.III.37.851/2018. számon folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggesztette.



Az I. rendű felperes felülvizsgálati kérelme, az I. rendű és III. r. alperes és az I. rendű alperesi beavatkozó és a II. rendű alperesi beavatkozó ellenkérelmei



[44] Az I.r. felperes szerint az elsőfokú ítélet sérti a Kbt. 174. § (3) bekezdését, ugyanis az elsőfokú ítélet egésze ellen van helye fellebbezésnek, szemben az elsőfokú ítélet jogorvoslati záradékában foglalt részleges fellebbezés lehetőségével. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az egységes perben hozott ítélettel szembeni jogorvoslat kérdésében figyelmen kívül hagyta a Kúria 2015.E.I.II.JGY.E.1.1. számú összefoglaló véleményében (a továbbiakban: összefoglaló vélemény) foglaltakat, amely a XI.8. pontjában - utalva a BH2016.97 számú eseti döntésre -kifejtette a részleges fellebbezés hiányának elvét.

[45] Hivatkozott a Kbt. 176. § (6) bekezdés megsértésére, ami abba nyilvánult meg, hogy az elsőfokú bíróság csak részben tett eleget, a közigazgatási per és a polgári per tekintetében fennálló egyesítési kötelezettségének. Az alperes ugyanazon közbeszerzési eljárás vonatkozásában ugyanis két határozatot hozott, és mindkét határozatot keresettel támadta, melyek folytán két közigazgatási per indult, amely közigazgatási perek egyesítését indítványozta. Az elsőfokú bíróság azonban a szerződés érvénytelensége tárgyában a keresetét csak egyik közigazgatási perhez egyesítette, a másik perhez nem. Érvelése szerint a Kbt. 176. § (6) bekezdése szerinti egyesítési kötelezettség mindkét közigazgatási perre és a polgári perre vonatkozott. E kötelezettség megsértésének az érdemi kihatása az, hogy a két közigazgatási perben két külön ítélettel döntött a bíróság külön kezelve az egyes eljárási kérdéseket, azok egymáshoz való viszonyát nem vizsgálta és nem vizsgálta azok hatását az érvénytelenség viszonylatában sem.
Az érvénytelenség kérdése önállóan, a közigazgatási kérdések vizsgálata nélkül nem ítélhető meg, azzal összefügg. Ennek egyrészt az adott jogkérdések komplexitása megítélésénél, de különösen a perképesség szempontjából lett volna jelentősége, másrészt a fellebbezési jogosultság tekintetében. Másrészt a felperes a közigazgatási rész tekintetében felülvizsgálati kérelmet nyújt be, miközben az érvénytelenségi rész tekintetében ugyanazon ügy egy jogorvoslati fórumot megjárva kerülhet ugyanoda.

[46] A jogorvoslati eljárásban 2017. október 6-án benyújtott beadványában előadottak figyelmen kívül hagyása okán sérült a Pp. 213. §-a, a 206. §-a és a 221. (1) bekezdése. E körben hangsúlyozta, hogy a bíróság által elvártaknak megfelelő, azaz a bírósághoz címzett nyilatkozatnak minősül, ha az egyik fél a bíróság rendelkezésére álló nyilatkozat figyelembe vételét, értékelését kéri. Nézete szerint nincs arra lehetősége az elsőfokú bíróságnak, hogy az általa fentiek szerint meghivatkozott irat tartalmát mellőzze, illetőleg ne adja meg a mellőzés jogszerű indokát.

[47] Nézete szerint az elsőfokú ítélet rendelkező része nincs összhangban az indokolással, azzal ellentétes tartalmú, és jogszerűtlen módon vonja el a felek fellebbezési jogát a per közbeszerzési kérdései tekintetében is. Az elsőfokú bíróság ugyanis az alperes határozatát ténybelileg megváltoztatta, a rendelkező részben a keresetet elutasította. Nincsen olyan kereseti kérelmi elemre vonatkozó pontja az ítéletnek, amelyet változatlanul fenntartott az elsőfokú bíróság. A jogorvoslati jog jogszerűtlen elvonásán túlmenően ez kihatott a pervesztesség - pernyertesség meghatározására és az ehhez kapcsolódó költségviselésre is.

[48] Annak megítélése körében, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó kérelmére indult jogorvoslati eljárásban volt-e a szerződéskötési moratórium megsértését kifogásoló kiegészítő kérelmi elem kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a jogszabályt, majd, ehhez képest önmagának ellentmondóan mégis azt állapítja meg, hogy a kiegészítés, mint amelynek megtételére az I. rendű alperesi beavatkozó nem kapott felhívást a Kbt. 160. § (4) bekezdése alapján mellőzendő volt.

[49] Álláspontja szerint a 2017. szeptember 26-án előterjesztett iratban az I. rendű alperesi beavatkozó egy kiegészítő jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó a beadványában utal a kérelme kiegészítésére. Érvelése szerint mivel a jogorvoslati kérelem kiegészítésről van szó, nem kell a Kbt. 149. § (1) bekezdés alpontjainak minden elemét felsorolni. Ha pedig hiányosnak bizonyult volna a kérelem, akkor azt az I. rendű alperesnek a Kbt. 151. § (2) bekezdése alapján pótoltatni kellett volna, nem pedig figyelmen kívül hagyni.

[50] Nyomatékosította, hogy az I. rendű alperes a támadott határozatában nem vitatta a 2017. szeptember 26-ai irat tartalma tekintetében, hogy kérelemről van szó, annak figyelembe vételét kizárólag az eljárásjogi akadályra hivatkozással mellőzte. A bíróságnak nem volt feladata, hogy az alperesi határozat jogsértő tartalmú indokolása helyett a felek által elő nem adott, az eljárásban fel sem merült indokolást adjon, ezzel megsértette a Pp. 3. § (1) bekezdését és a Pp. 215. §-át.

[51] Rámutatott arra, hogy a hivatalbóli kiterjesztésről hozott végzést annak ellenére, és lényegében indokolás nélkül jogszerűnek tartotta az elsőfokú bíróság, hogy a végzés nem tartalmazza, hogy a Kbt. 158. § (1) bekezdés alpontjai melyikén alapul, megsértve ezzel a Pp. 221. § (1) bekezdését. A jogalap pontos megjelölésének hiánya a jogorvoslati jogát is elvonta. A bíróság ítélet nem pótolhatja a végzés e hiányosságát.

[52] Nézete szerint az elsőfokú ítélet téves értelmezést tartalmaz az összeférhetetlenség kérdését illetően. Az elsőfokú bíróság e téves értelmezés okán jutott arra a következtetésre, hogy a Ket. 72. § (1) bekezdés ec) pontjából az következik, hogy a döntésnek nem kellett az abban szerepet játszó szempontokat és tényeket rögzítenie, hanem elég volt pusztán a beszerzett összeférhetetlenségi nyilatkozatokra hivatkozás.

[53] Álláspontja szerint az alperes által kiszabott, a törvényi bírságmaximumot meghaladó összegű bírság jogellenes. Az alperes a bírság kiszabása során a Kbt. 165. § (7) bekezdését vette alpul, azonban a perbeli ügyben a törvényes jogalap a Kbt. 165. § (4) bekezdése.

[54] Az I. rendű alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, kiemelve, hogy a fellebbezés lehetőségét a Kbt. 174. § (3) bekezdése határozza meg, a bíróság azt nem határozhatja meg önkényesen a törvény rendelkezéseitől eltérően.

[55] III. rendű alperes a felülvizsgálati eljárásban tett nyilatkozatában az I. rendű felperes álláspontjával értett egyet. Kérte a Kúria döntését az ügy Fővárosi ítélőtáblára történő áttételéről és az I. rendű felperes beadványa fellebbezésként történő kezeléséről. Hangsúlyozta, hogy az ügy alapkérdése az I. rendű alperesi beavatkozónak van-e ügyfélképessége.

[56] I. rendű alperesi beavatkozó és II. rendű alperesi beavatkozó ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérték.

[57] A Kúria a Kfv.III.37.851/2019/6. számú végzésével a per tárgyalását a Kúria másik tanácsa előtt Kfv.IV.38.105/2018. számon folyamatban volt felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggesztette.



Előzményi kúriai ítélet



[58] Az eljárt bíróság 14.K.700.335/2018/15. számú ítéletét a Kúria a Kfv.38.105/2018/8. számú ítéletével hatályában fenntartotta. Indokolása szerint helytállóan állapította meg mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság, hogy az alperesi beavatkozó (jelen perben I. rendű alperesi beavatkozó) ügyfélképessége fennállt a jogorvoslati eljárásban (36-37.)



A felülvizsgálati eljárás



[59] A III. rendű alperes a tárgyalás tartása iránti kérelmét a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárási intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm.rendelet 41. § (1) bekezdéséről adott tájékoztatást követően is fenntartotta. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárási intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm.rendelet 41. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és a 41. § (5) bekezdése alapján ítéletét tárgyaláson kívül hozta meg, mivel a tanácsülés elhalasztását csak a felperes kérheti.



A Kúria döntése és jogi indokai



[60] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos.

[61] A Pp. 275. § (l)-(2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között dönt.

[62] A felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet jogszerűségének megítélése. Az eljárt bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, indokait a Kúria az I. rendű alperesi beavatkozó 2016. szeptember 26-ai beadványában foglaltak értékelése tekintetében pontosítja, egyebekben az elsőfokú bíróság indokaival egyet ért, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel a következőkre mutat rá.

[63] A fellebbezés terjedelmét illető kifogás kapcsán a Kúria utal a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes perre vonatkozó jogorvoslat lehetőségét biztosító szabályra, a Kbt. 174. § (3) bekezdése, amely kimondja, hogy a bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott határozatot, illetve ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.

[64] Az idézett rendelkezésből kitünően fellebbezésnek csak a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott határozat, illetve ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztató ítélet ellen van helye.

[65] Mivel a perbeli ügyben az elsőfokú bíróság az I. rendű alperesi határozat felülvizsgálata eredményeként nem határozatot megváltoztató, hanem keresetet elutasító ítéletet hozott, az ítélet e rendelkezése ellen - szemben az I. rendű felperes és a III. rendű alperes álláspontjával - fellebbezésnek nincs helye.

[66] Az I. rendű felperes által hivatkozott összefoglaló véleményben és az abban hivatkozott eseti döntésben a Kúria által adott a 2011. évi Kbt. 163. § (3) bekezdésre adott értelmezés teljes mértékben tartható a 2015. évi Kbt. talaján is.

[67] A hivatkozott eseti döntésben a Kúria megállapította, hogy a 2011. évi Kbt. 163. § (3) bekezdése nem tartalmaz rendelkezést a határozat részleges megváltoztatása (konkrét ügyben bírság mérséklése) esetén részleges fellebbezés lehetőségéről, ebből következően amennyiben a bíróság a határozatot megváltoztatja, úgy az ítélet egészével szemben van helye fellebbezésnek. Az eseti döntés a felperes állításával szemben nem a részleges fellebbezés hiányának elvét állapítja meg, hanem arról szól, hogy hogyan alakul a jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának részleges megváltoztatása esetén. A perbeli ügyben azonban az I. rendű alperes határozatának felülvizsgálata iránti per-részben kereteset elutasító ítélet született, mellyel szemben a Kbt. 174. § (3) bekezdése nem enged fellebbezést. Az elsőfokú ítélet keresetet elutasító és ahhoz kapcsolódó rendelkezések elleni felülvizsgálati kérelem elbírálására a Kúriának van hatásköre.

[68] A Kúria megjegyzi, hogy ugyanígy a Kúriának van hatásköre a polgári-per részben hozott ítélet elleni fellebbezés elbírálására, a Kp. átmeneti rendelkezéseire tekintettel. Az ügy indulásának időpontjára figyelemmel a per során az 1952. évi Pp. rendelkezéseit kellett alkalmazni, de a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 12. §-a szerinti időközbeni hatáskör változás, amint arra az elsőfokú bíróság is utal, már figyelembe veendő volt, így a Kp. 157. § (3) bekezdése szerint a Fővárosi Törvényszék által első fokon hozott ítélet elleni fellebbezést is a Kp. 7. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Kúria bírálja el, az I. rendű felperes és a III. rendű alperes által hivatkozottakkal ellentétben a Fővárosi ítélőtáblának nincs ilyen jogköre.

[69] Alaptalanul hivatkozott az I. rendű felperes az egyesítési kötelezettség megsértésére. A Kbt. 176. § (6) bekezdés második és harmadik mondata ugyanis kimondja, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték, a Közbeszerzési Döntőbizottság által ugyanazon ügyben indított polgári pert - amennyiben a közigazgatási per indul később - a 170. § szerinti közigazgatási per bíróságához át kell tenni. A közigazgatási pert és a Közbeszerzési Döntőbizottság által indított polgári pert egyesíteni kell.

[70] Az ismertetett rendelkezésekből következően az egyesítési kötelezettség a Kbt. 137. § (1) szerinti jogsértést megállapító határozat és a szerződés érvénytelensége iránt indított per tekintetében áll fenn. Olyan érdemi határozat tekintetében, ami a Kbt. 137. § (1) bekezdés megsértésén kívüli jogsértést állapít meg - a perbeli esetben az előzményi határozat (Kbt. 72. § (3) bekezdés megsértését állapította meg - értelemszerűen nem áll fenn az ugyanazon ügyben indított polgári per, mint az egyesítés feltétele, ilyen esetben a Kbt. 176. § (6) bekezdés szerint egyesítés fogalmilag kizárt.

[71] A Kúria a felterjesztett iratokat áttekintette és megállapította, hogy az I. rendű felperes és a III. rendű felperes közigazgatási perek egyesítésére vonatkozó kérelméről az elsőfokú bíróság nem döntött. A Pp. 149. § (2) bekezdése szerint a bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. Az egyesítési kérelemről való döntés elmulasztása, csak abban az esetben adhat okot az ítélet hatályon kívül helyezésére, ha az ügy érdemére is kiható súlyos eljárási szabálysértést eredményez. A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése értelmében felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az egyesítés hiánya az ügy érdemére is kiható súlyos eljárási szabálysértést eredményezett.

[72] Az I. rendű felperes az egyesítés elmaradása kapcsán őt ért jogsérelmet az adott jogkérdések komplexitása megítélésénél, de különösen az ügyfélképesség szempontjából, másrészt a fellebbezési jogosultság tekintetében jelölte meg.

[73] Mindezek kapcsán a Kúria rámutat ama, hogy a jogorvoslati eljárás során előterjesztett eljárási kifogások - így az ügyfélképesség kérdése - tárgyában hozott előzményi határozat felülvizsgálata során hozott ítélet valóban előkérdése jelen pernek, ugyanis ha az előzményi határozatot felülvizsgáló bíróságok arra a megállapításra jutottak volna, hogy jogorvoslati eljárás megindítására nem volt törvényes lehetőség, akkor hivatalbóli eljárásra és a hivatalbóli eljárásban jogsértés megállapítására sem lett volna mód.

[74] Az ismertetett előkérdés fennállása okán döntött a Kúria jelen ügyben a per tárgyalásának - az előzményi perre történő - felfüggesztéséről, tehát a Kúria a felülvizsgálati eljárás során bevárta az előzményi ügyben felülvizsgálati eljárásban hozott döntést. A Kúria e körben rámutat arra, hogy az eljárt bíróság, habár nem függesztette fel jelen per tárgyalását az előzményi perre, azonban az előzményi perben hamarabb hozott ítéletet, így a jelen perben figyelembe vette az I. rendű felperes közigazgatási eljárásban előterjesztett eljárásjogi kifogásait illetően tett alperesi megállapítások jogszerűsége kérdésében tett ítéleti megállapításokat.

[75] Mivel az előzményi ítélet felülvizsgálata tárgyában hatályában fenntartó ítélet született, ezzel együtt az ügyfélképesség kérdése is végérvényesen eldőlt, így sor kerülhetett jelen perben is az érdemi határozatot jogszerűnek találó elsőfokú ítélettel szemben felülvizsgálati kérelem elbírálására.

[76] Nem volt helytálló a felperes arra vonatkozó állítása, hogy az egyesítés iránti kérelem elbírálásának elmulasztása a fellebbezési jogosultsága megsértésével járt, mivel ha az elsőfokú bíróság egyesítette volna a jelen egységes perhez az előzményi közigazgatási pert, akkor is csak a közigazgatási határozat megváltoztatása esetén lett volna fellebbezésnek helye.

[77] A Kúria e körben utal arra, hogy a fellebbezés joga az előzményi határozat felülvizsgálata iránti perben is megillette volna az I. rendű felperest a Kbt. 172. § (6) bekezdése alapján, ha az előzményi perben megváltoztató ítélet születik. Következésképpen a jogorvoslati jog szempontjából semmilyen sérelem nem érte a felperest az egyesítés elmaradása miatt. A fellebbezési jogot ugyanis nem az egyesítés, hanem a határozat megváltoztatása keletkezteti a Kbt. alapján.

[78] A Pp. 213. §-a, a 206. §-a és a 221. (1) bekezdés megsértését állító kifogás kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy a 2017. október 6-án benyújtott beadványban foglaltakra az alperes reagált a határozatában, mivel azt a perben nem adta elő külön, a beadványban foglaltakra utalás nem minősül a perben a fél előadásának, kereseti kérelmének, így az abban foglaltak figyelmen kívül hagyása nem jogszabálysértő. A Pp. 221. § (1) bekezdését sem sértette meg az eljárt bíróság, részletes indokát adta ugyanis a jogorvoslati eljárásban 2017. október 6-án benyújtott beadványában előadottak figyelmen kívül hagyásának.

[79] Tévesen hivatkozott az I. rendű felperes az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezése és annak indoklása közötti összhang hiányára és a felek fellebbezési jogának elvonására.

[80] A határozat indokainak bíróság általi kiegészítésével, illetőleg annak részletesebb kibontásával a közigazgatási határozat indoklása változik ugyan, de az nem eredményez új közigazgatási döntést, így az eljárt bíróság helyesen hozott keresetet elutasító ítéletet. Következésképpen alaptalan volt a felperesnek az elsőfokú ítélet rendelkező része és indoklása összhangjának hiányát állító kifogása.

[81] Az eljárt bíróság megállapított ugyan jogszabálysértést (jogorvoslatról való tájékoztatás hiánya) a hivatalbóli kiterjesztést elrendelő végzés vonatkozásában az nem minősült az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek, így az nem eredményezett megváltoztatást.

[82] Az I. rendű alperesi beavatkozó 2017. szeptember 26-ai iratának tartalma tekintetében tett ítéleti megállapítás nem áll ellentétben az alperes e körben tett megállapításával, hiszen azt az eljárt bíróság az alperessel egyezően a szerződéskötés körében tett nyilatkozatként értékelte.

[83] Annak megítélése során, hogy volt-e a szerződéskötési moratórium megsértését állító kiegészítő kérelmi elem a jogorvoslati eljárásban a Kúria szükségesnek tartja rögzíteni, hogy az I. rendű alperes határozata - szemben az I. rendű felperes állításával - nem tartalmaz olyan egyértelmű és konkrét megállapítást, amely szerint a jogorvoslati eljárás kérelmezője a jogorvoslati kérelmét kiegészítő kérelmi elemet terjesztett volna elő a 2017. szeptember 26-án kelt beadványában.

[84] Az alperesi határozat indokolásából kitűnően azt az alperes a szerződéskötés körében tett nyilatkozatként értékelte. Az eljárt bíróság pedig egyértelmű megállapítást tett arra nézve, hogy nem volt szó kiegészítő kérelmi elemről. Az I. rendű felperes a felülvizsgálati kérelmében következetesen állította, hogy a szóban forgó beadványban az I. rendű alperesi beavatkozó a jogorvoslati kérelmét kiegészítő kérelmi elemet terjesztett elő.

[85] A Kúria megvizsgálta az I. rendű alperesi beavatkozó 2017. szeptember 26-án kelt beadványának II. pontjában foglaltakat és megállapította, hogy abban a jogorvoslati eljárás kérelmezője az eddig előadottakat kiegészítve beszámol az általa észlelt jogsértésről és megjelöli a megsértett jogszabályokat, megjelöli továbbá a jogsértésről való tudomásszerzés napját.

[86] A Kúria álláspontja szerint a beadvány tartalma kétséges, ugyanis az a tartalma alapján ahogyan arra az I. rendű felperes hivatkozott, akár kiegészítő kérelmi elem is lehetett volna, vagy ahogyan azt az alperes és vele egyezően az elsőfokú bíróság megállapította, az nyilatkozatként is értékelhető.

[87] A beadvány tartalmának (II. pontban foglaltak) nem egyértelműsége miatt az I. rendű alperesnek a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 37. § (1) bekezdésére figyelemmel tisztáznia kellett volna, hogy a jogorvoslati eljárás kérelmezője ezt a beadványát kiegészítő kérelmi elemként kéri-e figyelembe venni vagy csak nyilatkozatként.

[88] A beadvány tartalmának tisztázása hiányában nem lehet az abban foglalt előadást kiegészítő kérelmi elemnek tekinteni.

[89] Joghatályosan előterjesztett - szerződéskötési moratórium megsértését kifogásoló - kérelmi elem hiányában pedig az alperes élhetett a hivatalbóli kiterjesztés lehetőségével. Arra a körülményre helytállóan hívta fel a figyelmet az elsőfokú bíróság e körben, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó sem a jogorvoslati eljárásban, sem a perben nem kifogásolta, hogy elbírálatlan maradt a kérelme kiegészítése. E körben a Kúria kiemeli, hogy a beadványban foglaltak tisztázásának elmulasztása azért nem eredményezett az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, mert akár kérelemre, akár hivatalbóli kiterjesztés alapján jár el az I. rendű alperes a szerződéskötési moratórium megsértésének vizsgálata körében az a döntését érdemben nem befolyásolta volna.

[90] Nem volt megalapozott az I. rendű felperesnek a hivatalbóli kiterjesztésről hozott végzés jogalapjának hiányát állító kifogása ugyanis, ahogyan azt az eljárt bíróság helytállóan és kellően indokolt megállapítása tartalmazza, a 16. alszámú végzés pontosan tartalmazza, hogy az I. rendű alperes mely jogszabály felhatalmazása alapján mely jogsértések vizsgálatára terjesztette ki az eljárását [Kbt. 80. § (5) bekezdése, Kbt. 131. § (7) bekezdése].

[91] A Kúria e körben rámutat továbbá arra, a eljárás során a hivatalbóli kiterjesztésről hozott végzés nem az ügyet lezáró döntés. Önállóan nem fellebbezhető, hanem kizárólag az érdemi határozat elleni jogorvoslatban kifogásolható. A mögöttes szabályként alkalmazandó Ket. alapján e döntésnek is abban az értelemben teljesnek kell lennie, hogy a rendelkező részben jogorvoslati kioktatást kell adni. Ugyanakkor e végzés önállóan, bírósági úton nem támadható. A kiterjesztő végzéssel szembeni I. rendű felperesi eljárási kifogások csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben a jogsértés olyan jelentős, hogy az a döntés érdemére kihatott, ekként az érdemi döntést lényegesen befolyásolta, mely akkor valósul meg, ha egyébként a hivatalbóli kiterjesztés Kbt. 158. § (1) bekezdésében foglalt jogszabályi feltételei nem valósulnak meg. Vagyis ha nem igazolódik, hogy a feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát, vagy nyilvánosságát az ajánlattevők esélyegyenlőségét, vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére, vagy
az ügyféli jogok, akár a jogorvoslati jog lényeges sérelmével jár. Ez pedig nem következett be, hiszen a kiterjesztő végzés megjelölte a kiterjesztés és a kiterjesztett vizsgálat teljes körű jogszabályi alapját és irányát és tájékoztatta az ügyfeleket az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről, valamint biztosította a nyilatkozattételi, észrevételezési jogukat. Továbbá a hivatalbóli kiterjesztő végzést az érdemi döntés elleni keresetlevelében a felperes kifogás tárgyává is tudta tenni. így önmagában a közbenső végzésben a jogorvoslatról való kioktatás hiánya, azaz hogy a döntéssel szemben nem élhet önálló jogorvoslattal az ügyfél, hanem az az érdemi döntés elleni jogorvoslatban/keresetlevélben támadható, nem minősült olyan jogsértésnek az eljárás egészét figyelembe véve, amely a döntés érdemére kihatott volna. Az ügyfelek a hivatalbóli kiterjesztésről értesültek; a hivatalbóli kiterjesztéssel az ügyfeleket megillető jogok - az eljárás megindításáról való értesítés, a nyilatkozattételi jog -megtartásra kerültek, az érdemi döntés elleni jogorvoslatban (bírósági felülvizsgálatban) a kifogást az I. rendű felperes megtehette.

[92] A kizárást megtagadó végzés jogszerűsége tárgyában is helytállóan foglalt állást az eljárt bíróság. Az I. rendű felperes állításával szemben az eljárt bíróság helyes értelmezés alapján jutott arra a következtetésre, hogy a Ket. 72. § (1) bekezdés ec) pontjából az következik, hogy a döntésnek nem kellett az abban szerepet játszó szempontokat és tényeket rögzítenie, elég volt pusztán a beszerzett összeférhetetlenségi nyilatkozatokra hivatkozás, és ennek megfelel a
kizárás megtagadása tárgyában hozott végzés. A felterjesztett iratok között a beszerzett nyilatkozatok is fellelhetők voltak.

[93] A bírságot vitató kereseti kifogásra reagálva helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a bírság kiszabása a Kbt. 165. § (6) bekezdés b) pontja alapján kötelező volt, és az I. rendű alperes a Kbt. 165. § (7) bekezdése szerinti bírságmaximumot meg nem haladóan szabta ki a bírságot. A bírság kiszabása során az I. rendű alperesnek a perbeli határozat szerinti jogsértés miatt kellett kiszabni a bírságot, attól függetlenül, hogy az előzményi határozatban megállapított jogsértés tekintetében került-e sor bírság kiszabására, és milyen összegben. A bírságok egybeszámítására vonatkozó kötelezettséget előíró jogszabályt az I. rendű felperes sem tudott megjelölni. Tévesen állította az I. rendű felperes, hogy a bírság mértékét a Kbt. 165. § (4) bekezdése alapján kellett volna megállapítani, mivel a Kbt. 165. § (6) bekezdés b) pontja a bírság kiszabásának a jogalapja szerződéskötési moratórium tilalmának megsértése esetén. A perbeli tényállás esetén az I. rendű alperes a jogsértés megállapítása mellett köteles volt a törvényben meghatározott jogkövetkezményt - bírságot - alkalmazni.

[94] A Kbt. 165. § (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy a 165. § (6) bekezdésében meghatározott bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a, amely mértéket az alperes nem lépett túl.

[95] A fent leírtakra tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében - a fellebbezéssel támadott rendelkezéseket nem érintve - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.



Záró rész



[96] A Kúria a Pp.78. § (1) bekezdése alapján az I. rendű felperest kötelezte az I. rendű alperes, az I. rendű alperesi beavatkozó és a II. rendű alperesi beavatkozó felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.

[97] A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XC1II. törvény 5. §-ának (1) bekezdés c) pontja alapján illetékmentességet élvez, ezért a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli az Itv. 39. § (1) bekezdése és az 50. § (1) bekezdése szerinti tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

[98] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.


Budapest, 2020. április 21.


Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke, Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró, Dr. Figula Ildikó sk. bíró