Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2020/148
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2020.07.31.
Iktatószám:13683/2020
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma:104. K.700.491/2019/14.

A felperes:ETIAM Kft.
(6726 Szeged, Vellay Imre u. 39.)

A felperes képviselője: Dr. Asztalos Dóra Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Asztalos Dóra)
(8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 7. 3. em.)

Az alperes:Közbeszerzési Hatóság
Közbeszerzési Döntőbizottság
(1026 Budapest, Riadó u. 5.)

Az alperes képviselője:Uherné dr. Laczi Orsolya kamarai jogtanácsos

Az alperesi érdekelt:Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
(1037 Budapest, Kunigunda útja 64.)

Az alperesi érdekelt képviselője: Őszy Ügyvédi Iroda
(eljáró ügyvéd: dr. Csongrádi Zsófia Kata)
(1036 Budapest, Bécsi út 57-59.1. em. 10.)

A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott - D.390/17/2019. számú -határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

ítélet:

A bíróság a keresetet elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint, az érdekeltnek 25 400 (huszonötezer-négyszáz) forint perköltséget.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36 000 (harminchatezer) forint kereseti illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A közigazgatási jogvita alapjául szolgáló tényállás

[1]Az érdekelt, mint ajánlatkérő (a továbbiakban: ajánlatkérő) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 113. §-a alapján nyílt közbeszerzési eljárást indított a meglévő számítógépeihez informatikai alkatrészek, eszközök, kellékanyagok beszerzése tárgyban 20 000 000 forint keretösszegig. Az ajánlattevők rendelkezésére
bocsátotta azon referencia termékek listáját, amely alapján az ajánlati árat meghatározni kérte; az ármeghatározó táblázatban VIP termékeket is megjelölt.
[2]A felhívás V.2) „További információk” pontjában előírta, hogy amennyiben az ajánlattevő nem a megadott típusú referencia termékre nyújt be ajánlatot, az eltérő eszközök, termékek esetében termékadatlap benyújtásával kell igazolnia a megajánlott termék, eszköz, anyag egyenértékűségét.
[3]A DDR4 PC 8 GB termékre vonatkozóan a dokumentáció a „3. A feladat leírása (Műszaki leírás)” pont alatt a VIP termékek kategóriájának táblázatában az alábbi leírást szerepeltette:

Megnevezés gyártó/típus db
DDR4PC 8 GB 8 GB DDR4 2133Mhz Non ECC UDIMM ThinkCentre M700 4X70K09921
Lenovo FRU-03T7467,
Kingston pn: KCP424NS8/8 45

A leírás ezen pontjában kiemelte, hogy egyes alkatrészek és anyagok esetén a jobb beazonosíthatóság érdekében gyártmányokat és típusokat határoz meg. Amennyiben az ajánlattevő nem a referencia szintként megjelölt gyártmányú termékre, hanem azzal egyenértékű termékre tesz ajánlatot, a megajánlott terméknek rendelkeznie kell mindazzal a műszaki paraméterrel, amellyel a referencia termék rendelkezik, figyelembe véve, hogy a megajánlott alkatrészeknek és karbantartási anyagoknak biztosítaniuk kell a meglévő eszközökkel történő együttműködést. Utalt a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 46. § (3) bekezdésében foglaltakra.
[4]A perben nem álló Freedom-Tech Informatikai Kft. a VIP termék kategória DDR4 PC 8 GB megnevezésű termékre a TeamGroup TED48G2400C1601 memóriamodult ajánlotta meg az alábbi műszaki adatlappal:

Kapacitás 8 GB
Kiszerelés 1x8GB
Memória típusa DDR4
Sebesség 2400 MHz
ECC Nem

[5]Az ajánlatkérő a 2019. július 5-én kiadott összegzésében a Freedom-Tech Informatikai Kft.-t nyertes ajánlattevőként (a továbbiakban: nyertes ajánlattevő), a felperest érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőként jelölte meg.
[6]A felperes előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, amelyhez csatolta a Lenovo Technology B.V. Magyarországi Telephelye képviselőjének arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a Lenovo Think és Idea termékek képviselőjeként a TeamGroup gyártó termékeit nem építi be, és nem javasolja azok beszerzését a Lenovo termékekhez; a TeamGroup termékeket nem tekinti sem egyenértékűnek, sem kompatibilisnek a Lenovo gyártású számítógépekkel és memóriákkal, kifejezetten nem javasolja a Lenovo ThinkCentre M700 számítógéphez történő használathoz.
[7]Az előzetes vitarendezési kérelme ajánlatkérő általi elutasítását követően a felperes jogorvoslati kérelemmel fordult az alpereshez, amelyben az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő jogsértő - a Kbt. 69. § (2) bekezdésébe és 73. § (1) bekezdés e) pontjába ütköző - módon nyilvánította érvényesnek a nyertes ajánlattevő ajánlatát, mivel az nem felelt meg az előírt műszaki követelményeknek. A
Kbt. 69, § (1) bekezdésének és 71. § (1) bekezdésének sérelmére hivatkozással azt is kifogásolta, hogy az ajánlatkérő nem vizsgálta meg az egyenértékűség - gyártói nyilatkozattal igazolt - hiányát.
[8] Az alperes a 2019. szeptember 4. napján kelt D.390/17/2019. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 165. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította,
[9] Döntésének indokolásában rögzítette, hogy érvénytelenséget kizárólag olyan okból lehet megállapítani, amelyet a Kbt., illetve a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok, vagy maga az ajánlatkérő a műszaki elvárások között konkrétan és egyértelműen meghatározott. Rámutatott arra, hogy a műszaki egyenértékűség csak olyan feltételrendszerben értelmezhető, amelyben az ajánlatkérő a Kr. 46. § (3) bekezdésének alkalmazásával határozza meg a beszerzés tárgyát; erre pedig csak kivételes esetben, akkor kerülhet sor, ha a szerződés tárgyának a Kr. 43. § (2) bekezdése szerinti, kellően pontos és érthető leírása nem lehetséges. Jelen esetben azonban a beszerzés tárgya a Kr. 46. § (2) bekezdése szerint meghatározható tömegcikk volt, amelynek számos mérhető, ellenőrizhető fizikai paramétere van. A Kr. 46. § (2) bekezdésének a) pontja alapján meghatározott beszerzési tárgy esetén - a perbeli eljáráshoz hasonlóan - nem az egyenértékűséget, hanem a műszaki megfelelőséget kell vizsgálni.
Az ajánlatkérő a kompatibilitásra vonatkozóan utaló előírást tett - miszerint a megajánlott memóriamodulokat a meglévő számítógépeibe kívánja beépíteni -, azonban mivel további adatot nem közölt a gépparkjára vonatkozóan, ez formális, tartalmában súlytalan feltétel. A műszaki megfelelőség körében a kompatibilitás csak addig a mértékig kérhető számon, hogy a megajánlott eszköz az előírt teljesítmény- és funkcionális követelményeknek megfelel-e vagy sem.
[10] Az ajánlatkérő ún. „referencia szintként” konkrét termékeket is megnevezett, ugyanakkor kifejezetten rögzítette azt, hogy kizárólag a jobb beazonosíthatóság érdekében határozott meg gyártmányokat és típusokat. Az egyenértékűség igazolása nem a referencia termékre vonatkozik, hanem arra, hogy a megajánlott eszköz megfelel a műszaki követelményeknek, és a meglévő rendszerekbe való beillesztés esetén a hibamentes működés biztosított.
[11] A vitatott eszköz esetében megjelölt három referencia termék közül az utolsó kettő csak gyártó és cikkszám alapján azonosítható, az ajánlatkérő a termékek műszaki jellemzői közül egyet sem emelt ki, nem közölt információt arról, hogy azok milyen eszközökbe illeszthetőek. Az első termék tekintetében az ajánlatkérő műszaki jellemzőket is feltüntetett: a ThinkCentre M700 számítógépbe illesztett memóriamodult jelölte meg, mint referencia terméket. Az első és harmadik referencia termék nem rendelkezik teljesen azonos paraméterekkel, hiszen azok órajele eltérő. Az ajánlatkérőnek nem azt kellett vizsgálnia, hogy a megajánlott memóriamodul a gyártó/típus szerint megjelölt termékek egyikével vagy mindegyikével egyenértékű-e, hanem kizárólag azt, hogy az ajánlat megfelel-e az általa előírt követelményeknek. A műszaki követelményeknek való megfelelőség szempontjából pedig közömbös az egyik termék gyártójának véleménye a saját termékével kapcsolatos összehasonlításról.
[12] Összességében megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűen fogadta el érvényesnek a nyertes ajánlattevő ajánlatát.

A kereset és a védirat

[13] A felperes a keresetében az alperesi határozat megsemmisítését, illetőleg hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte, a tényállást tisztázására és a kompatibilitási előírás értékelésére vonatkozó iránymutatás mellett.
[14] Keresete jogalapjaként az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. § (1) és (2) bekezdéseit, 62. § (4) bekezdését, valamint a Kbt. 69.§ (1) és (2) bekezdéseit, 73. § (1) bekezdés e) pontját és 170. § (1) bekezdését jelölte meg.
Álláspontja szerint helytelen az a megállapítás, miszerint az ajánlatkérő a meglévő gépparkja tekintetében semmilyen adatot nem közölt, hiszen a vitatott termék esetében adatokat adott meg arra vonatkozóan, hogy milyen számítógépekkel rendelkezik. Az ajánlatkérőt nyilatkoztatni kellett volna arról, ő miként tekint az előírásra, ennek elmulasztásával a hatóság megsértette a tényállás tisztázási kötelezettségét, és tévesen vette figyelembe a termék -látszólagos - tömegcikk jellegét. Ezen termékekhez ugyanis jelentős, nem műszaki jellegű hatások is kapcsolódhatnak; az adott eszközhöz kompatibilisként el nem ismert memóriamodul használata esetén a számítógép jótállási joga elvész. A gyártói nyilatkozat azért releváns, mert az ajánlatkérő pénzügyi veszteséget szenved el, ha a jótállási jogosultságát elveszíti.
[15] Az alperes tévesen értékelte az ajánlatkérőnek a meglévő számítógépeire vonatkozóan tett, egyértelmű előírását akként, hogy a referencia termékeknél megadott név nem a meglévő eszköz megjelölése. A három felsorolt memória egymásnak helyettesítő termékei, egyenértékűek, ami a gyártó oldalán is feltüntetetésre került. Az egyértelműen megjelölt számítógéppel a referencia termékek kompatibilisek, a nyertes ajánlatban megadott termék azonban nem, és nem is egyenértékű azokkal. Az alperesnek a műszakilag meg nem felelő ajánlat érvénytelenségét kellett volna megállapítania.
[16] Az alperes eljárása mindezek alapján sértette a rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a jóhiszemű eljárás alapelvi követelményét is.
[17] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozatában foglaltakat.
Kiemelte, hogy az ajánlatkérő nyilatkozata szerint különböző számítógépekből áll az eszközparkja, termék megnevezést csak példálózó jelleggel szerepeltetett a leírásban. Nem tett olyan előírást, amely szerint a memóriamodulokat kizárólagosan Lenovo ThinkCentre M700 típusú számítógépbe kívánja beépíteni, a műszaki megfelelőség szempontjából nincs jelentősége a feltüntetett „ThinkCentre M700” megnevezésnek. Összességében a középső oszlop tartalma nem értelmezhető másként, mint hogy abban az ajánlatkérő nem a termékek műszaki leírását határozta meg, hanem konkrét eszközök megjelölése útján kívánt a beazonosításhoz segítséget nyújtani.
[18] Az ajánlatkérő a perbe - az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében - érdekeltként belépve a kereset elutasítását kérte. Rámutatott: a közbeszerzési dokumentumokban nem írta elő egyértelműen, hogy a megajánlott eszköznek kompatibilisnek kell lennie a ThinkCentre M700 számítógéppel, a termék megnevezésére csak példálózó jelleggel, és nem kizárólagos érvénnyel került sor. A felperes a gyártói nyilatkozattal nem tárta fel, hogy miben áll a kompatibilitási probléma, a nyertes ajánlattevő által megajánlott termék miért nem felel meg az egyenértékűség követelményének; a nyilatkozat csak általánosságban jelentette ki, hogy a gyártó a termékébe csak a saját alkatrészét javasolja beépíteni. A beszerzés tárgya a Kr. 46. § (2) bekezdése alapján meghatározható, köteles ezért egyenértékűnek elfogadni minden olyan helyettesítő terméket, amely az általa megjelölt műszaki paramétereket teljesíti. A megajánlott memória megfelelt azon előírásnak, hogy személyi számítógépbe illeszthető,
8 GB kapacitású és DDR4 típusú.

A bíróság döntése és annak jogi indokai

[19] A kereset az alábbiak szerint nem alapos.
[20] A bíróság a közigazgatási jogvitát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (3) bekezdés a) pontja alapján a Kp. Második része szerinti elsőfokú közigazgatási peres eljárásban, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm. rendelet (Veir.) 41. § (5) bekezdése, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 150. § (2) bekezdése és a Kp. 77. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. A közigazgatási tevékenység jogszerűségét a Kp. 2. § (4) bekezdése és 85. § (1) bekezdése értelmében a kereseti kérelem korlátai között, és a Kp. 85. § (2) bekezdése alapján a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A tényállást a Kp. 78. § (2) bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló adatok, valamint a felek előadásának egybevetése alapján, a bizonyítékokat egyenként és összességükben,
a megelőző közigazgatási eljárásban megállapított tényállással összevetve állapította meg.
[21] A felperes keresete alapján a bíróságnak a perben azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő a szóban forgó, DDR4 PC 8 GB megnevezésű termék leírásában a gyártó/típus megjelölésnél a „ThinkCentre M700” jelzés feltüntetésével nála meglévő és a beépítéssel érintett konkrét számítógépre utalt-e, az egyenértékűség követelményét előírta-e, és a nyertes ajánlattevő ajánlata érvényesnek minősíthető-e.
[22] Amint azt határozatában az alperes helytállóan kifejtette, a Kbt. 58. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megadni a felhívásban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást, amelynek meghatározása és tartalma tekintetében a részletszabályokat a Kr. tartalmazza. A Kr. 46. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő választása szerint meghatározhatja a közbeszerzési műszaki leírást teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával, a Kr. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerint hivatkozhat szabványokra, műszaki engedélyre, nemzeti műszaki előírásokra, vagy a Kr. 46. § (2) bekezdés c) és d) pontjai alapján az előzőeket együttesen is alkalmazhatja. A Kr. 46. § (3) bekezdése azonban kifejezetten tilalmazza, hogy a műszaki leírás meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra hivatkozzon, ha ez az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. A műszaki leírásban ilyen hivatkozás csak kivételes esetben engedhető meg; akkor, ha a szerződés tárgyának kellően pontos és érthető leírása a Kr. 46. § (2) bekezdése alapján nem lehetséges. Az egyenértékűség követelménye pedig kizárólag ebben az esetben vizsgálandó.
[23] A felek között nem volt vitatott az ajánlattételi felhívás és a közbeszerzési dokumentáció határozatban idézett előírásainak egyezősége. A bíróság megállapította, hogy a dokumentációban a „3. A feladat leírása (Műszaki leírás)” pont alatt az ajánlatkérő az első oszlopban megnevezte a termék műszaki jellemzőit, a második oszlopban felsorolt három referencia terméket, a harmadik oszlopban megjelölte a várható darabszámot. Erre is figyelemmel a felperes álláspontjával ellentétben a rendelkezésre álló iratok alapján nem állapítható meg az, hogy az ajánlatkérő a meglévő, beszerezni kívánt termékek beépítésével érintett konkrét számítógépeit, rendszereit, eszközeit feltüntette, az ajánlattevők számára közzétette volna. A Műszaki leírás kifejezetten rögzíti, hogy a listában az egyes alkatrészek és anyagok esetén a jobb beazonosíthatóság érdekében került sor gyártmányok és típusok meghatározására. A felperes az általa kompatibilitási előírásként hivatkozott azon kitételt, miszerint „a megajánlott alkatrészeknek és karbantartási anyagoknak biztosítaniuk kell a meglévő eszközökkel történő együttműködést”, tévesen vonatkoztatta az adott, referencia termékekként feltüntetett három memóriamodul egyikének elnevezésében található számítógéptípusra.
[24] A bíróság osztotta az alperes azon álláspontját, amely szerint a műszaki megfelelőség tekintetében kizárólag az ajánlatkérő által konkrétan és egyértelműen meghatározott paramétereket lehet számonkénti. A közbeszerzési dokumentációból megállapíthatóan az
ajánlatkérő nem nyilatkozott arról, hogy milyen számítógépekkel rendelkezik, ebből következően helytállóan állapította meg a határozat, hogy a kiírásban szereplő, fentebb idézett utalás nem egy vagy több meglévő számítógépre vonatkozott, annak nem volt egyértelműen meghatározott tartalma, az érvényességi vizsgálat során a kompatibilitás csak a műszaki leírásnak való megfelelőség mértékéig volt számon kérhető.
[25] Mivel a perbeli esetben a beszerezni kívánt termék a Kr. 46. § (2) bekezdése alapján
egyértelműen meghatározható - számos mérhető, ellenőrizhető fizikai paraméterrel rendelkező tömegcikk -, az ajánlati felhívás tartalma ellentmondásos volt a tekintetben, hogy az „egyenértékű” kifejezést használta, tévesen hívta fel továbbá a Kr. 46. § (3) bekezdését. A termék fizikai - műszaki tulajdonságai közül az ajánlatkérő a dokumentációban három műszaki jellemzőt: a memóriaszabványt (DDR4) és a kapacitást (8GB), mint
teljesítménykövetelményt és az asztali számítógépbe (PC) illeszthetőséget, mint funkcionális követelményt írta elő a műszaki megfelelőség feltételeként.
[26] A fentiekre figyelemmel az ajánlat érvényességének megállapítása során a leírásban szereplő műszaki paramétereknek való megfelelőség, és nem az egyenértékűség volt vizsgálandó.
[27] Az ajánlatkérő által - a kizárólag a jobb beazonosíthatóság érdekében gyártó és típus megadásával - szerepeltetett referencia termékek tekintetében a felhívás V.2) 3. g) pontjában foglalt előírás - a Kr. 46. § (2) bekezdéséből következően - úgy értelmezendő, hogy amennyiben nem a megadott referencia termékre nyújtanak be ajánlatot, az egyenértékűség igazolásának követelménye nem a referencia termékre vonatkozik, hanem arra, hogy a megajánlott eszköz is ugyanúgy megfelel a műszaki követelményeknek.
[28] A referencia termék megadásának célja tehát a beszerezni kívánt termék könnyebb beazonosíthatósága, azonban a referencia termékek tulajdonságai nem jelentenek az első oszlophoz képest további műszaki paramétert, amely jelen esetben kizárólag az első oszlopban szerepeltetett, a teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeket meghatározó „DDR4 PC 8 GB” tulajdonságok voltak. A műszaki leírás nem tartalmazott olyan feltételt, hogy egy konkrét számítógép típusba legyen beépíthető az adott termék. Ebből következően pusztán az első helyen szerepeltetett referencia termék leírásában található „ThinkCentre M700” megjelölésből a felperes tévesen vonta le azt a következtetést, hogy az ajánlatkérő kizárólag ilyen típusú számítógépbe kívánja beépíteni a memóriamodulokat.
[29] Nem volt vitatott, hogy a nyertes ajánlatban megajánlott termék az első oszlopban szereplő műszaki tulajdonságoknak megfelelt, vagyis személyi számítógépbe építhető, 8 GB kapacitású, DDR4 foglalatú memóriamodul. A bíróság hangsúlyozza, hogy a megajánlott terméknek nem valamennyi referencia termék összes tulajdonságával kell rendelkeznie, hanem a műszaki leírásban egyértelműen megjelölt jellemzőkkel. Ebből következően nem volt vizsgálandó, hogy a Lenovo gyártó mely típusú memóriamodulok beépítését javasolja a számítógépeibe, így az sem bírt jelentőséggel, hogy a referencia termékek beépítését javasolta a gyártó, míg a megajánlott termékét nem.
[30] A bíróság - fenntartva azon álláspontját, hogy a megajánlott terméknek nem volt műszaki feltétele a Lenovo számítógépbe való beépíthetőség - megjegyzi, hogy a felperes által bemutatott gyártói nyilatkozat egyébiránt nem jelölt meg konkrét műszaki tulajdonságot, amely a beépíthetőségnek akadálya lenne, és azt sem tartalmazta kellő pontossággal, hogy milyen problémák léphetnek fel a beépítés esetén, amint erre az érdekelt is utalt. Ennek következtében önmagában a gyártói nyilatkozatból nem lehet megalapozott következtetést
levonni arra nézve, hogy a TeamGroup memóriamodul a Lenovo számítógépekbe nem építhető be.
[31] Ezen túlmenően az alperes helyesen mutatott rá arra is, hogy a felperes sem jogorvoslati kérelmében, sem keresetében nem cáfolta, hogy a TeamGroup modul a kiírásban szereplő három termék közül az utolsó referencia termékkel (Kingston) azonos műszaki paraméterekkel rendelkezik. Ily módon pedig az ajánlat még abban az esetben is érvényes, ha a TeamGroup terméke nem fogadható el a Lenovo-termékek helyettesítőjeként, hiszen az ajánlatkérő által megjelölt három referencia termék közül az egyikkel azonos műszaki jellemzőket mutat. Az a felperes által hivatkozott körülmény pedig, hogy a szintén referencia termékként feltüntetett Kingston modul a gyártó honlapján feltüntetett információ szerint egyenértékű a Lenovo termékekkel, az előzőekben írtak alapján az ügy érdeme tekintetében jelentőséggel nem bír, a konkrétan megajánlott termék műszaki megfelelőségének megkérdőjelezésére nem alkalmas.
[32] A bíróság kiemeli, hogy az ajánlat érvényessége a kiírásban szereplő, egyértelműen meghatározott feltételek mentén vizsgálható, amelyen nem változtat az ajánlatkérő későbbi nyilatkozata, azonban az a jelen esetben az alperes és a bíróság fent részletezett álláspontját erősítette meg a kiírás tartalmára vonatkozóan.
[33] A felperes érvei a tényállás tisztázási kötelezettség megsértésére vonatkozóan alaptalanok voltak, különösen, hogy az ajánlati kötöttségre figyelemmel a meglévő rendszerek kiírásból hiányzó adatai - helyes alperesi okfejtés szerint - utóbb már nem pótolhatóak. Az alperes a tényállást kellő mélységben feltárta, további körülmények tisztázása nem volt szükséges.
[34] A jótállással kapcsolatos felperesi érvek nem bírnak relevanciával az ügy érdemére nézve, mivel az ajánlatkérő ilyen szempontot nem fogalmazott meg a felhívásban, és a Kbt. sem támaszt ezzel kapcsolatos követelményt. Polgári jogi igényérvényesítési szempont csak akkor lenne vizsgálható, ha azt az ajánlatkérő vagy jogszabályi rendelkezés kifejezetten előírta volna.
[35] A rendeltetésszerű joggyakorlás, a jóhiszemű és tisztességes eljárás sérelmével kapcsolatban a felperes nem fejtette ki az egyedi ügyre vonatkozó érveit, ezzel együtt a bíróság rögzíti, hogy az alapelvek elsősorban értelmezési segítséget jelentenek, tételes jogi rendelkezés sérelmén keresztül hívhatóak fel a jogszabálysértés alátámasztására. Ahogyan azt a Kúria az EBH2016.K.7. számú Közigazgatási Elvi Határozatának [17] bekezdésében leszögezte, egy eljárási alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha az összekapcsolódik egy további eljárási szabályszegéssel, és ezen keresztül kihat az ügy érdemére. A felperes a tényállás tisztázási kötelezettség megsértésére hivatkozott - amelyet a bíróság alaptalannak talált -, ennélfogva az alapelvek sérelme sem állapítható meg.
[36] Mindezekre tekintettel a bíróság a felperes alaptalan keresetét a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.

Záró rész

[37] A pernyertes alperes és érdekelt a perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről szóló 31/2017. (XII. 27.) IM rendeletnek megfelelő nyomtatványon perköltségét szabályszerűen felszámította. Annak összegét a bíróság a Kp. 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 81 - 82. §-ai
szerint, a Pp. 82. § (3) bekezdésére figyelemmel a felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok alapulvételével, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ában foglaltak alapján az ügy bonyolultságára, a benyújtott beadványok terjedelmére, valamint azok elkészítésének munka- és időigényére figyelemmel határozta meg, az alperes esetében mérlegeléssel, az érdekelt esetében pedig a költségjegyzékben foglaltakat elfogadva, mivel azt a kifejtett tevékenységgel - a fenti szempontokra tekintettel - arányban állónak találta.
[38] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62.§ (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (2) bekezdése értelmében az Itv. 39. § (3) bekezdés b) pontja és 42. § (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott összegű kereseti illeték viselésére a bíróság a felperest a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte.
[39] Az ítélet elleni fellebbezés kizártsága a Kbt. 172. § (6) bekezdésén alapul.

Budapest, 2020. június 23.

dr. Antal Regina s.k. a tanács elnöke
Huszárné dr. Czap Sarolta s.k. előadó bíró
dr. Bendli Attila s.k. bíró