Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2020/27
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2020.02.07.
Iktatószám:2290/2020
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: A Fővárosi Törvényszék
mint elsőfokú bíróság
102.K.700.437/2019/16.

A Fővárosi Törvényszék a Kozeschnik és Társa Ügyvédi Iroda (1137 Budapest, Radnóti Miklós utca 9., eljáró ügyvéd: dr. Kozeschnik Bálint) által képviselt Bodri Rosé Kereskedelmi Kft. (székhelye: 7100 Szekszárd, Vitéz u.1.) felperesnek, a dr. Szvetnik Ágnes jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u.5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott D.368/15/2019. számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében az alulírott napon — nyilvánosan megtartott tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000.- (azaz ötvenezer) forint perköltséget.
Kötelezi továbbá a felperest, hogy az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 36.000 (azaz harminchatezer) forint tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A felperes, mint ajánlatkérő 2017. december 5-én indított a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115.§ (1) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást építési beruházás tárgyban. Ajánlati felhívását a BERN Expert Kft-nek, az ALISCA BAU Zrt-nek, a TOMFER 66 Kft-nek, a BÁNÓ Építő Kft-nek és az O és R Kft-nek küldte meg.
A felhívás 2. pontjában szerepelt, hogy az eljárásrend a Kbt. 115.§ (1) bekezdése alapján hirdetmény közzététele nélküli eljárás, a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályai alkalmazásával, arra tekintettel, hogy az építési beruházás becsült értéke a nettó 300 millió forintot nem éri el. A beszerzés tárgya a felhívás 3. pontja szerint vállalkozási szerződés, a felperes borászati üzem fejlesztési munkáinak ellátására.
A felperes két részajánlati körben tette lehetővé ajánlat benyújtását, az 1. részben az üzem energiahatékonysági fejlesztési munkái ellátására, a 2. részben a borászati üzem technológiai fejlesztési munkái ellátása tárgyban.
A felhívás 4. pontjában határozta meg a 2. rész tekintetében a beszerzés mennyiségét, borászati technológiai elemek, tartályok, csőhálózat, kiegészítő elemek telepítése feladatként, CPV 45213240-7 kód jelöléssel. Ismertette, hogy a szerződés finanszírozását hazai támogatási forrásból, saját forrásból biztosítja. A felhívásban szerepeltek a kizáró okok, ekként arra a kötelezően benyújtandó dokumentumok közül az ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 62.§ (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében.
Az felperes a dokumentációban rendelkezésre bocsátott egy árazatlan költségvetési táblázatot, mely a 2. részben kész munkalapot szerepeltetett a tartályok telepítése és a hűtés-tárolás kiépítése feladat szerint. A tartályok telepítése munkalapon három tétel, többféle tartály szerepelt, itt a tartály jellemzői és a választható szerelvények kerültek rögzítésre. Az ajánlattevőnek a nettó egységárat és az „összesen” árat kellett megadni. A hűtés-tárolás kiépítése munkalapon tíz tétel szerepelt, a tétel megnevezése a jellemző hűtési paraméterek, mintaképek, a mennyiség megadásával, itt az ajánlattevőnek a nettó árat, az ÁFA-t és a bruttó árat kellett megadni.
A 2017. december 12-ei ajánlattételi határidőig valamennyi ajánlattevő ajánlatot tett mindkét részre. A felperes az összegezése alapján a BERN Expert Kft. nyertes ajánlattevővel 2017. december 20-án kötött szerződést, mellyel az eljárás lezárult.
Az Agrárminisztérium Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága (a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) 2019. július 8-án előterjesztett kezdeményezésében a felperessel szemben kérte a jogsértés megállapítását, mivel a megvalósított eljárás típusa a Kbt. 112.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a Kbt. 115.§ (1) bekezdés szerinti nyílt eljárás volt. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy 2019. május 9. napján rendelte el a szabálytalansági eljárás lefolytatását, ezért a jogsértés tudomására jutásától számított 60 napon belül került sor kezdeményezésének előterjesztésére.
A hivatalbóli kezdeményező az ajánlati felhívás 2. részére vonatkozó műszaki leírás értékelése során kiemelte, hogy az egyetlen építési feladatot sem ismertet, az építési munkákra vonatkozó műszaki leírás pedig nem tartalmazza a 2. rész tárgyát képező eszközök beszerzését és telepítését, így a műszaki leírás arra tekintettel, hogy az árazatlan költségvetés a tartályok telepítése oldalon 15 db tartályt tartalmaz, a hűtés tárolás kiépítése oldalon egy hűtőkör-rendszerhez szükséges eszközök, áruk felsorolását tartalmazza, nem tartalmaz építési munkákat, továbbá az ajánlattételi felhívásban hivatkozott CPV kóddal megjelölt „mezőgazdasági épületek kivitelezése” nem fedi le a vonatkozó műszaki leírás és áratlan költségvetés egyes tételeit.
A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a felperes az eljárás 2. részét érintően jogsértő módon határozta meg építési beruházásként ajánlati felhívását, így a Kbt. 115.§ alkalmazása e részben nem volt jogszerű, a felperes nem alkalmazhatta volna a Kbt. 21.§ (6) bekezdését, hirdetménnyel induló, a Kbt. Második része szerinti uniós eljárásrendben lett volna köteles az árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzést lefolytatni, erre tekintettel a felperes megsértette a Kbt. 81.§-át, 112-115.§-ait. Állította, hogy az ajánlatkérő súlyos jogsértése a versenyt teljes mértékben és indokolatlanul szűkítette, a Kbt. 2.§ (l)-(2) bekezdéseiben foglaltakra tekintettel sérült a verseny tisztaságának, átláthatóságának, nyilvánosságának alapelve.

A felperes az észrevételében a jogsértés hiányának megállapítását, illetőleg jogsértés megállapítása esetén a Kbt. 165.§ (3) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának mellőzését kérte, arra figyelemmel, hogy a 300 millió forintos értékhatár alatti tételre tekintettel nem áll fenn egybeszámítási kötelezettsége a nettó érték vonatkozásában. Ismertette a felhívás 4. pontja szerint a 2. rész szerinti borászati elemek telepítése tekintetében az ajánlatban hivatkozott technológiai elemeket, melyre tekintettel álláspontja szerint a szerződéses feladat egy komplex technológiai rendszer kiépítése volt, amely rendszer részét képezi a tartályok telepítése, a tartályok erjesztés technológiájához tartozó fűtő és hűtő rendszer kiépítése. A rendszer a tartályokkal együtt egy komplex gépészeti rendszert alkot. Kifejtette, hogy a tartályok telepítése, mint építészeti, kivitelezési tevékenység a komplex hűtéssel együtt építészeti-gépészeti tevékenység volt, hiszen a tartályok önmagukban nem voltak képesek önállóan ellátni a végleges célt, így csak komplex rendszerként voltak értelmezhetők. A Kbt. az árubeszerzés fogalmába beleérti ugyan az áru üzembe helyezése is, azonban a definíció alapján ez a feladat nem teszi lehetővé az adott elem komplex rendszerbe történő integrálását és magának a rendszernek a kiépítését, hanem csupán az adott áru üzembe helyezését. Csatolta a kivitelezésről készült fotókat, álláspontja alátámasztására hivatkozott a Kbt. 8.§ (3) bekezdés a) és c) pontjára, a Kbt. 1.sz. mellékletének 45.,25., „egyéb építési szakmunkák, állványzat, munkapadozat felállítása, szétszerelése”, valamint a 45,3. épületgépészet tárgyon belül, 45,34. „egyéb épületgépészet, máshova be nem sorolt szerelvények, berendezési tárgyak beszerelése”, szerinti besorolásra, továbbá az építési törvény 2.§-ának 8. és 36. pontjában foglalt építmény és építési tevékenység definíciókra.
A Közbeszerzési Hatósági Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: alperes) a D.368/15/2019. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 115.§ (1) bekezdését, és a jogsértés megállapítása mellett a felperessel szemben 1 millió forint bírságot szabott ki.
Határozatának indokolásában a Kbt. 112.§ és 115.§-ában foglaltak, a Kbt. 8.§ (3) bekezdése és 1.sz. melléklete felhívásával megállapította, hogy a felperes beszerzési igényét két részajánlati körben határozta meg, egyrészt egy energiahatékonysági fejlesztést, másrészt egy technológiai fejlesztést kívánt megvalósítani. Rögzítette, hogy az ajánlatkérő a technológiai fejlesztést építési beruházásnak minősítette akként, hogy a felhívásban ehhez hivatkozott CPV kódot adta meg, a tárgy meghatározásként pedig borászati technológiai elemek, tartályok, csőhálózat, kiegészítő elemek telepítését jelölte meg. Az alperes kiemelte, hogy a Kbt. 8.§ (3) bekezdés a) pontja azon tevékenységeket tekinti építési beruházásnak, amelyek megrendelése a felperes részéről a Kbt. 1.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezését, vagy kivitelezését és külön jogszabályban meghatározott tervezését együtt jelentik.
Megvizsgálta a hivatkozott CPV besorolásokat, és megállapította, hogy a megjelölt CPV kód „épületek magas és mélyépítésű szerkezetek” általános kivitelezési kategórián belül „mezőgazdasági épületek” tárgyat jelöli. Rögzítette, hogy az „állványzat, munkapadozat” esetén azok „felállítása, szétszerelése” összetétel utal arra, hogy segédszerkezetről van szó, az ideiglenes szerkezeti mivoltot erősíti a jogalkotó azon kitétele, hogy a szerkezet bérlését is ebbe a tevékenységbe érti. Megállapította, hogy a felperes által megjelölt pont a jogalkotó szándéka szerint egy ideiglenes építési segédszerkezetre vonatkozik, nem az ajánlatkérő által beépített gyártási technológiához kapcsolódik, és így nem az épülethez tartozó állandó jellegű
rakodólapos állványrendszerre vonatkozik, így ez a munka nem ezen CPV kód alá tartozó munkanembe sorolható.
Határozatának 69. pontjában rögzítette, hogy az ajánlatkérő által kiépített tartályokból, hűtö-fűtő berendezésből, vezérlésből és csővezetékekből álló rendszer valóban egy komplex gépészeti rendszer, de nem az épület működéséhez szükséges épületgépészeti, hanem a gyártáshoz szükséges technológiai gépészeti rendszerről van szó. Rögzítette, hogy a felperes által az épületbe telepített új technológiai gépészeti rendszer beszerelése nem járt a terepszint, a vízszint, talajszint vagy a légtér megváltoztatásával, beépítésével, így a munka az építési törvény fogalmi rendszere szerint sem minősült építménynek.
Határozatának 74-78. pontjaiban vizsgálta az alapelvi jogsértést, azt többlettényállási elem hiányában nem állapította meg.
A bírság összegét a határozat 91. és 94. pontjaiban foglaltakra figyelemmel mérlegelési jogkörben állapította meg, arra tekintettel, hogy a felperes terhére az utóbbi két évben jogsértés nem került megállapításra, valamint, hogy az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított.
A határozattal szemben a felperes keresettel élt, elsődlegesen annak megváltoztatását, a jogsértés hiányának megállapítását, és a bírság mellőzését kérte. Másodlagos kereseti kérelme a határozat megsemmisítésére, hatályon kívül helyezésére, szükség szerint az alperes új eljárásra történő kötelezésére irányult, perköltség igénye volt.
Jogi érvelése szerint mivel az alperes a Kbt. fogalmi köre szerint a közbeszerzési eljárás 2. részében meghatározottakat nem minősítette építési beruházásnak, az eljárás tárgyának meghatározása elsődlegesen műszaki kérdés, melynek alapján idézte az ajánlati felhívás 4. 2. pontjában foglalt borászati technológiai elemek, tartályok, csőhálózat, kiegészítő elemek telepítése vonatkozásában a műszaki leírást, árazatlan költségvetést, felsorolás szintjén. Állította, hogy ez alapján megállapítható, hogy a szerződéses feladat egy komplex technológiai rendszer kiépítése, ennek részét képezi a tartályok telepítése, a tartályok erjesztés technológiához tartozó hűtő-fűtő rendszer kiépítése, mely komplex gépészeti rendszert alkot. Hivatkozott a rendszer kiépítésnek folyamatára, melyet az árazatlan költégvetés egyes tételei alapján a következőképpen mutatott be:
Az „ERJESZTÉS TECH. CSŐHÁLÓZAT 32-60 2 KÖR „ tétel tekintetében rögzítette, hogy nemcsak a csőhálózat elemeinek leszállítása, hanem annak az épületbe való beszerelése is egyértelműen megtörténik.
A „HAGYÓ HIDRAULIKAI MODUL 1000/2B+” kapcsán a hideg-meleg energiát hordozó és közvetítő közeg tárolása és a kívánt helyre jutása valósul meg, így a rendszerbe integrálása, beépítése nyilvánvalóan építési feladat.
A „KOMONDOR 8B+ INTEGRÁLT AUTOMATIKAI MODUL” a tétel megvalósítása nélkül a teljes rendszer gyenge és erősáramú kiszolgálása nem lenne biztosított.
A „TSZABHAGYÓGY 2000/5 TARTÁLY SZABÁLYZÓ MODUL” kiépítésével a hűtő-fűtő közeg szabályozására nyílik lehetőség.
Állította, hogy amennyiben nem építési beruházásnak tekintette volna a beszerzést, úgy kizárólag az egyes technológiai elemek leszállítására kerülhetett volna sor. A Kbt. az árubeszerzés fogalmába ugyan beleérti az áru üzembe helyezését is, azonban ez a definíció és ez a feladat nem teszi lehetővé az adott elem komplex rendszerbe történő integrálását, a rendszer kiépítését. Ezzel nem érte volna el az építési beruházás célját. Állította, hogy az alperes tévesen hivatkozott a határozatában arra, hogy a Kbt. 1.sz. mellékletében rögzített
„állványzat és munkapadozat” esetén annak „felállítása és szétszerelése” összetétel arra utalna, hogy ideglenes segédszerkezetről van szó. A Kbt. 1.sz. mellékletében hivatkozott 45., 45,25. CPV kódokat tartalmazó táblázat, valamint a 45,3., 45,33., 45,34 CPV kódokat tartalmazó épületgépészeti szerelés kódok alapján ismertetett feladatok műszaki szempontból építési beruházásnak minősülnek. Állította az alperes azon megállapítása, miszerint a munka nem tekinthető az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti építménynek, nem alapozza meg a rögzített jogszabálysértés indokolását.
Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. Perköltséget igényelt. Annak tényét emelte ki, hogy a felperes a keresetében már hivatkozott műszaki leírásra, árazatlan költségvetésre, mint az építési beruházást alátámasztó dokumentumokra. Kiemelte, hogy a műszaki leírás semmilyen többlettartalmat nem rögzít, nincs benne műszaki terv, részletes leírás, így a gépek és a hozzá kapcsolódó kiegészítő berendezések vonatkozásában a technológia megvalósításának elképzelését nem tünteti fel, csupán egy rajzot szerepeltet, ami a két tartály felépítését rögzíti. Az alperes álláspontja szerint az elvárt technológia az épülethez nem kapcsolódik, nem az épületgépészet része, az épület rendeltetésszerű használatához nem szükséges. Jelen esetben kizárólag az anyag és a méret került meghatározásra, de az nem, hogy ezen berendezéseket miként kell összeállítani, a kapcsolódó csőhálózatot hogyan kell létrehozni.
Az alperes kiemelte, hogy a felperes jelen igénye egy olyan technológiai szerelés, amely független az épülettől és annak rendeltetésszerű használatához nem szükséges, adott épületben a technológiát szétszerelve el lehet szállítani és egy másik épületben lehet összeállítani és ez az a műszaki szakmai indoka annak, hogy ez a beruházás miért nem tartozik az épületgépészethez.
A védiratra előterjesztett észrevételében a felperes vitatta az alperes álláspontját. Arra hivatkozott, hogy az ügy tárgyát egy borászati üzem képezte, a borgyártás folyamatában elengedhetetlen, hogy a bor tárolása megtörténjen, a tartályok kifejezetten ezt a célt szolgálják. A bor megfelelő tárolása nélkül a borászati üzem, így az épület rendeltetés szerinti használata fogalmilag kizárt, mint ahogy a hűtőház sem képzelhető el hűtőberendezés nélkül. Hivatkozott a polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 5:15 §-ában foglaltakra, melyre tekintettel a hivatkozott tárgyi szerelések az épület alkotórészei, de minimum tartozékai.
A felperes 10. sorszám alatt előterjesztett keresetváltozásában elsődlegesen a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 90.§-a alapján az alperesi határozat részben történő megváltoztatását kérte, így ekként a jogsértés megállapítását, valamint a felperes bírságfizetésre kötelezését tartalmazó rész mellőzését, másodlagosan a Kp. 92.§-ra hivatkozással kért megsemmisítést, hatályon kívül helyezést.
A felperes az első tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte azoknak a szakmai, műszaki nyilatkozatot tevők nyilatkozatainak a per anyagává tételét, a perben bizonyítékként, de legalább magánszakértői véleményként történő értékelését, amelyeket műszaki szakértelem ismeretében tettek és a felperes álláspontját támasztották alá. Állította, hogy az alperes általi helytelen CPV kód szerinti értelmezés vezetett az alperesi határozat érdemi megállapításához, e körben a Kbt. 1. sz. mellékletét képező CPV kódokra hivatkozással előadta, hogy álláspontja szerint a szerződés tárgyaként említett beruházás építési beruházásként besorolható.

Az alperes 13. sorszám alatti előkészítő iratában vitatta az irányadó jogszabály (266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. melléklet II. szakértés 2. rész előírásai, a táblázat 14. pontja SZÉS3) besorolás alapján Fromwald Károly gépészmérnök, Schmieder József Tamás és Hoffmann Miklós szakértői jogosultságát.

A felperes keresete nem alapos.

A Fővárosi Törvényszék a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a Kp. 2. § (4) bekezdése és 85. § (1) bekezdése szerint a kereseti kérelem korlátai között, és a Kp. 85. § (2) bekezdése értelmében a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A tényállást a Kp. 78. § (2) bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló iratok, valamint a felek előadásának egybevetése alapján, a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve állapította meg.
A kereseti kérelemhez kötöttség elve a közigazgatási perben is érvényesül, ami azt jelenti, hogy a bíróság - ide nem értve a hivatalból észlelendő jogszabálysértéseket (Kp. 85. § (3) bekezdés) - a felperes által megjelölt jogszabálysértés körében vizsgálódik: a bírósági felülvizsgálat irányát a kereseti kérelemhez kapcsolódó, a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem indokai határozzák meg (Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának Kúria által is fenntartott 1/2011. (V. 9.) KK véleménye).
A Kbt. 112. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint a) a 117. §-ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy b) e törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 113-116. §-ban foglalt eltérésekkel. A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben - a 22-24. §-ban foglalt szempontok megfelelő alkalmazásával - a törvény Második Részét a 21. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabálynak is megfelelően kell alkalmazni.
A Kbt. 115. § (1) bekezdése szerint ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja az e § szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához e törvény által megkövetelt, megfelelő számú alkalmas gazdasági szereplőről van tudomása. Az ajánlatkérő az e bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő értékű beszerzését is megvalósíthatja a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerint hirdetménnyel, vagy a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályoknak megfelelően összefoglaló tájékoztatással vagy hirdetménnyel meghirdetett közbeszerzési eljárás útján. A nyílt eljárás szabályainak alkalmazása esetén a (2)-(4) és (6)-(7) bekezdésben foglaltak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén az (5)-(7) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
A Kbt. 165. § (2) bekezdése d) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapítja a jogsértés megtörténtét, a 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti kizáró ok alkalmazása érdekében a közbeszerzési eljárás vagy a koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés e törvényben előírt rendelkezéseinek megsértése esetén dönt annak súlyosságáról és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket. A (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 10%-a.
A törvényszék a rendelkezésre álló adatok alapján elöljáróban arra mutat rá, hogy az adott jogviszony tekintetében a beszerzésre speciális szabályokat az építési beruházás megítélhetősége tekintetében a Kbt. rendelkezéseinek alkalmazásával kellett megítélni, elsődlegesen nem az építési törvény építmény, vagy építési tevékenység fogalmának és nem is az építőipari kivitelezési tevékenységről rendelkező 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Épkiv.) jogfogalmainak volt jelentősége a beszerzés tárgyát illetően, hanem a közbeszerzési jog által meghatározott definíciók alapján kellett meghatározni a jogvita tárgyát képező beszerzésnek a minősítését.
A Kbt. alkalmazása szempontjából annak 8.§ (3) bekezdése az építési beruházást a beszerzés tárgyának elhatárolása körében az alábbiak szerint határozza meg: a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:
a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése.
Eszerint az építési beruházás fogalommeghatározása három fordulatot foglal magába:
a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, vagy kivitelezése és - külön jogszabályban meghatározott -tervezése együtt;
b) építmény kivitelezése, vagy kivitelezése és - külön jogszabályban meghatározott -tervezése együtt;
c) az ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése. Bármelyik fordulat szerinti építési munkák, illetve építmény megvalósítása esetén a közbeszerzési szerződés - tárgyi szempontból- építési beruházásnak minősül.
Az a) pont kapcsán kiemelendő, hogy építési beruházás alatt nemcsak egy új építmény építését kell érteni, hanem a Kbt. 1. melléklete szerinti építési (építőipari) munkákat is, így például a már létező építményen elvégzendő helyreállítási, illetve általános javítási munkálatokat. Az 1.melléklet tevékenységi jegyzéke ugyanakkor már magában foglalja az új építmények, épületek építését is. Az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek, munkák a következő főbb csoportokba tartoznak: építési terület előkészítése, teljes vagy részleges szerkezetépítés, magas- és mélyépítés; épületgépészed szerelés, befejező építés, építési eszköz bérlése, személyzettel.
Azok az építőipari tevékenységek, melyek az 1. mellékletben kifejezetten szerepelnek, építési beruházásnak minősülnek, míg az azon kívüli „munkák” a szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések körébe tartoz(hat)nak. Ugyanakkor a beállítási és üzembe helyezési műveletek (adott esetben szolgáltatások) - amennyiben azok az árubeszerzéshez kapcsolódóan mellékesen jelentkeznek - az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés fogalma alá esnek.
A 8. § (3) bekezdés b) és c) pontja egyaránt használja az építmény fogalmát, melynek definiálása során a Kbt. 3. § 8. pont az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
törvényben meghatározott fogalomra mutat. Az Étv. 2.§ 8. pontja szerint az Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, -rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).36. pontja szerint az Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.
A felperes keresetének alapvető jogértelmezési megközelítése az volt, hogy voltaképpen egy komplex technológiai borászati üzem létesítése történt, borászati üzem jellegű fejlesztés valósult meg, ezért az árubeszerzés semmiképpen sem értelmezhető a jelen ügyre nézve, bár az árubeszerzéshez hozzátartozik a termékek beüzemelése, de nem foglalja magában a komplex technológiai rendszer kiépítését, ami az adott esetben megtörtént. Ezért az alperes érvelése abban a tekintetben is hibás, hogy e berendezések az építményhez nem kapcsolódnak, mivel az épület rendeltetésszerű használatához köthetők, hiszen ezen komplex berendezések, fejlesztések nélkül a borászati üzem a rendeltetésszerű használatra, a funkcióra nem képes, ráadásul a berendezések az építmény alkotórészévé, tartozékává is váltak. A Ptk. 5:15. §-a szerint a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.
A felperes kifogásolta, illetve vitatta az alperes azon érvét, hogy a komplex technológiai borászati üzem létesítését a Kbt. 1. melléklet egyetlen tevékenységi csoportjába sem lehet besorolni. Ezzel kapcsolatban a felperes kiemelte, hogy a CPV kódokra is figyelemmel kitekintett az Európai Uniós Irányelvi tartalomra is, állítva, hogy nem elég egzakt magyarázatot szolgáltatnak a beazonosíthatóság, a besorolás tekintetében. Kérte azoknak a szakmai, műszaki nyilatkozatot tevők nyilatkozatainak a perben bizonyítékként, legalább magánszakértői véleményként történő értékelését, amelyek műszaki szempontból a felperes álláspontját támasztották alá.
A törvényszék megállapította, hogy az alperes megalapozott, okszerű érveléssel fejtette ki, hogy a Kbt. 1. mellékletét képező nómenklatúra alapján egyetlen egy CPV kódba sem volt besorolható a felperes, mint ajánlatkérő által kiírt építési beruházás, borászati üzem telepítése, illetve borászati üzem technológiai fejlesztése. Miként az alperes is lényegesnek tartotta, építmény létesítésére nem került sor, illetve ezek a tartályok, csőhálózatok, egyéb szerelvények nem egy meglévő építményhez kötődnek. Azt is helyesen rögzítette az alperes a határozatában, hogy ezek a gépészeti szerelést igénylő berendezések bármikor áthelyezhetők, az építményhez, épülethez nem köthetők, máshol is üzembe helyezhetők és ezért a beszerzés tárgya nem felel meg az ajánlatkérői dokumentumokban foglalt építési beruházás tárgykörnek. A dokumentáció és az árazatlan költségvetés figyelembevételével helyesen érvelt az alperes, hogy valójában egy árubeszerzés, egy szolgáltatás valósult meg és ez alapvetően érintette az eljárásrendet, hiszen ebben az értelemben nem a hirdetmény nélküli, hanem a nyílt közbeszerzési eljárásnak lett volna helye az alapelvek Kbt. 2.§ (1) és (2) bekezdésének a sérelme figyelembevételével.
Az energiahatékonysági fejlesztés, valamint a borászati technológiai elemek, tartályok, csőhálózat, kiegészítő elemek telepítése vonatkozásában a hivatkozott CPV besorolás tekintetében a törvényszék osztotta az alperes azon álláspontját, hogy megvizsgálva a
felhívásban megjelölt CPV kódot, a hivatkozott CPV kód az állványzat, munkapadlózat esetén a felállítás, szétszerelés összetétel okán utal arra, hogy ideiglenes segédszerkezetről van szó. A felperes által megjelölt kód a jogalkotó szándéka szerint egy ideiglenes építési segédszerkezetre vonatkozott, nem pedig a felperes által beépített, a gyártási technológiához tartozó, állandó jellegű, rakodólapos állványrendszerre.
Az „egyéb épületgépészeti szerelés” megnevezés pedig az épület működtetéséhez szükséges gépészeti berendezések szerelését jelenti. A felperes által kiépített tartályokból, hűtő-fűtő berendezésből, vezérlésből és az ezeket összekötő csővezetékekből álló rendszer valóban egy komplex gépészeti rendszer, de nem épület működtetéséhez szükséges. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a felperes sem a dokumentációban, sem az annak részét képező műszaki leírásban nem adott meg műszaki terveket, továbbá az sem volt megállapítható, hogy a feladat ellátása milyen szakipari munkákat igényelt, amelynek tényét az építési napló tartalma sem cáfolta.
A Kbt. 8.§ (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján nem lehetett eltekinteni attól, hogy az építési beruházássá történő minősítésnek kógens feltétele kellett, hogy legyen az 1. melléklet szerinti besorolhatóság, ebben a tekintetben pedig annak volt relevanciája, hogy az „egyéb épületgépészeti szerelés”, és a „máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe” csoportba való besorolhatóság sem volt megállapítható. A tartályok, egyéb csövek és egyéb meghatározott berendezések nem kötődtek konkrét épülethez, építményhez, azok nem az épület, építmény valamilyen szakági munkarészeként valósultak meg, és a nómenklatúra alapján nem lehetett az egyéb épületgépészeti szerelés alcsoportba sem besorolni, mert az épületekbe vagy egyéb épületekbe történő szerelvények, berendezési tárgyak kategóriájába - hiszen itt nem villanyszerelés, nem egyéb szerelvények, berendezési tárgyak működtek - egyszerűen nem illeszkedett. Nincs lehetőségaz egyes alcsoportokat kiterjesztő módon értelmezni. Mindebből a törvényszék okszerűen azt a következtetést vonta le, hogy az egyébként építési engedélyhez nem kötött gépészeti-szerelési tevékenység ebben az adott esetben a jellemzőit tekintve olyan beszerzésnek, szolgáltatásnak minősült, ami építési beruházásnak nem minősíthető és ennek alapján nem a hirdetmény nélküli, hanem a nyílt közbeszerzési eljárás keretében kellett volna az eljárást lefolytatni.
A törvényszék ezért nem fogadta el a felperes álláspontját, ennek oka pedig az volt, hogy bár műszaki, építésjogi szempontból a felperesi hivatkozás egy koherens egészet képezett, de közbeszerzési szempontból nem volt jelentősége, mivel a tevékenységet szigorúan az 1. melléklet alapján lehetett megítélni és az 1. mellékletbe nem sorolható valamennyi tevékenységet a jellemző tartalom alapján a szolgáltatási tartalom alapján kellett minősíteni, amely az eljárásrend szempontjából bírt jelentőséggel
A dokumentáció és az árazatlan költségvetés figyelembevételével helyesen érvelt az alperes, hogy valójában egy árubeszerzés, egy szolgáltatás valósult meg és ez alapvetően érintette az eljárásrendet, hiszen ebben az értelemben nem a hirdetmény nélküli, hanem a nyílt közbeszerzési eljárásnak lett volna helye az alapelvek Kbt. 2.§ (1) és (2) bekezdésének a sérelme figyelembevételével.
A kezdeményezés 2. kérelmi eleme a nyertes tekintetében egy érvénytelenségi elemet fogalmazott meg. Ez a perbeli jogvita tárgyát nem képezte, mert az alperes határozata ezen jogsértés alaptalanságát rögzítette.

A nyilatkozatok pedig, amelyek a megelőző eljárásban becsatolásra kerültek, a szabad bizonyítás talaján valóban bizonyítékként értékelhetők, és akár az ilyen jellegű bizonyítékok is alkalmasak lehetnek arra, hogy alátámaszthassák a fél kereseti előadását, vagy adott esetben jellegüknél fogva cáfolhassák az ellenfél érdemi védekezését, vagy a határozatában foglaltakat, azonban ezen bizonyítékok perbeli felhasználhatóságával az volt a probléma, hogy nem közbeszerzési szempontú megközelítést, hanem építésjogi szempontú megközelítést tartalmaztak és ezeket alapvetően el kellett határolni egymástól, hiszen az építési beruházás tekintetében az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Épkiv.) 1.§ (4) bekezdése külön ki is mondja, hogy a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében e rendelet rendelkezéseit a Kbt.-ben és a Kbt. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A mögöttes építésjogi szemlélet okán valóban nehéz a Kbt-nek ezt a szűkítő értelmezését, a szigorú besorolási rendszert alkalmazni, mely valóban kiszorítja a felperes esetében megvalósult fejlesztéseket az építési beruházás beszerzési tárgykörből, de ennek a célja a Kbt. alapelvei, a verseny tisztasága, a közbeszerzésben megnyilvánuló versenyképesség, az hogy egy nyílt eljárás keretében érvényesüljenek alapvetően ezek a beszerzések és a verseny biztosított legyen és csak a nyilvánvaló, egyértelműen besorolható helyzetek esetében lehessen igénybe venni a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást.
Erre tekintettel az volt megállapítható, hogy a tárgyi munka nem minősült építési beruházásnak, így a felperes jogsértően alkalmazta a Kbt. 115. § (1) bekezdés szerinti eljárást, mely az építési beruházásokra volt irányadó.
A törvényszék rögzíti, hogy az alperes a határozatában annak 165. § (6) bekezdés c) pontjára foglaltakra tekintettel számot adott arról, hogy jelen esetben a jogsértés tekintetében bírság alkalmazásának kötelezettsége áll fenn. Az alperes határozatának 16-17. oldalán leírtak tartalmazták a bírság kiszabásának módját, annak meghatározásának módját is, így a törvényszék a felperes keresetében hivatkozott a bírság mellőzésre vonatkozó kérelmének sem tudott helyt adni.
A törvényszék a fentiek szerint a felperes keresetét elutasította.
A kereseti illetéket az 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39.§ (3) bekezdés b) pontja, Itv. 42.§ (1) bekezdés a) pontja, az Itv. 45/A.§ (1) bekezdése alapján az Itv. 62.§ (1) bekezdés h) pontra figyelemmel a felperes köteles megfizetni. A perköltségről a törvényszék a Kp. 35.§-a alapján, a Pp. 102.§-ára figyelemmel rendelkezett az alperes felszámítása és okirati igazolása alapján.
A fellebbezés lehetőségét a Kbt. 172.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2020. január 16.

dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. a tanács elnöke dr. Minya Krisztián s.k.előadó bíró
dr. Fábián Judit s.k. bíró