Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/66
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma: 2020.04.02.
Iktatószám: 6035/2020
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: A Fővárosi Törvényszék
mint elsőfokú bíróság

Az ügy száma: 101.K.700.553/2019/16.

A felperes: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata
(2030 Érd, Alsó utca 1.)

A felperes képviselője: Dr. Molnár T. József Ügyvédi Iroda,
eljáró ügyvéd: dr. Molnár T. József
(1065 Budapest, Podmaniczky utca 61.)

Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság
(1026 Budapest, Riadó utca 5.)

Az alperes képviselője: dr. Peleskey Viktória kamarai jogtanácsos

Az alperesi érdekelt: Közbeszerzési Hatóság Elnöke
(1026 Budapest, Riadó utca 5.)

Az alperesi érdekelt képviselője: dr. Katona Margit kamarai jogtanácsos

A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott határozat, mint
közigazgatási cselekmény jogszerűségének
vizsgálata

ítélet:

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint, az alperesi érdekeltnek 17.500 (tizenhétezer-ötszáz) forint perköltséget, továbbá az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására -120.000 (százhúszezer) forint kereseti illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A kereset alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2017. január 6-án az Érdi Kincses Óvoda Fácán Tagóvodájának építése - a VEKOP-6.1.1-15-RD1-2016-00002 kódszámú projekt keretében - 278.400.000 forint értékű beruházás tárgyában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény és tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételi felhívást (továbbiakban: felhívás) és a közbeszerzési dokumentumokat - a perben nem álló - öt gazdasági szereplőnek küldte meg egyidejűleg: a Buki Group, az Extra House, a General-Invest Bau (a továbbiakban I. rendű kérelmezett), a Mimico Invest és a RO&MI VILL Kft.-nek (a továbbiakban II. rendű kérelmezett). A felhívásban az általános követelmények között rögzítette, hogy a „4693 m2-es ingatlanon új 5 csoportos óvoda kialakítása, egyenként 60 m2-es foglalkoztatókkal, 69.3 m2-es tornateremmel, 43.8 m2-es melegítőkonyhával, a kert rendezésével, 25 m2-es pergola és 73.6 m2-es szabadtéri foglalkoztató építésével.”
[2] A 2017. január 20-i ajánlattételi határidőig az I. és a II. rendű kérelmezett nyújtott be ajánlatot. Az I. rendű kérelmezett az ajánlati nyilatkozatában a szerződés teljesítéséhez a villanyszerelési munkák körében N.M.-t jelölte meg alvállalkozóként, akinek címe 2440 Százhalombatta, Szabadság u. l/a. A II. rendű kérelmezett ajánlatának felolvasólapja szerint a székhelye 2440 Százhalombatta, Szabadság út l/a., a kapcsolattartó neve N.R., e-mail címe nagy.misi.vill@gmail.com, a cégbélyegzőjén címként 2440 Százhalombatta, Szabadság u. 1/A. szerepel, az aláírás minta szerint N.R. lakcíme 2440 Százhalombatta, Szabadság u. 1/A. 2. ép.
[3] A felperes 2017. január 24-én készítette el, és küldte meg az ajánlattevőknek az összegezését, amely szerint mindketten érvényes ajánlatot nyújtottak be, a nyertes ajánlattevő az I. rendű kérelmezett lett. A felperes, mint építtető és az I. rendű kérelmezett, mint vállalkozó 2017. február 15-én kötötték meg a vállalkozási szerződést.
[4] Az I. rendű kérelmezett 2017. február 23-án „Nyilatkozat alvállalkozókról” című iratban bejelentette a felperesnek a szerződés teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozóit, amelyek között szerepelt a II. rendű kérelmezett is 10%-os teljesítési aránnyal.
[5] A felperes 2017. február 16-án feladott eljárás eredményéről szóló hirdetménye 2017. március 13-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítő 2017/36 számában.
[6] Az I. rendű kérelmezett a szerződést teljesítette, a felperes 2018. május 9-én a teljesítési igazolást kiállította, és a 2018. május 15-én benyújtott végszámlát 2018. június 21-én kiegyenlítette.
[7] Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF) a közbeszerzési eljárást mintavételes szabályszerűségi ellenőrzés keretében vizsgálta, és 2019. január 28-án a következő kérdéssel kereste meg a felperest: „A General-Invest Bau Kft. 2017. január 16. napján kelt Ajánlati nyilatkozatában a Kbt. 66. § (6) bekezdés b) pontja alapján, a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozóként villanyszerelési munkára bevonni kívánt N.M. (2440 Százhalombatta, Szabadság u. l/a) cseréje milyen okból vált indokolttá, tekintettel arra, hogy a 2017. február 23. napján kelt Alvállalkozókról szóló nyilatkozat (a Kbt. 138. § (3) bekezdés alapján a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókról) a RO&MI VILL Kft.-t (2440 Százhalombatta, Szabadság út l/a) jelöli meg alvállalkozóként?” A felperes 2019. január 30-án kelt válasza szerint „ennek a cserének leginkább cégszervezési és céggazdálkodási okai voltak,
tekintettel arra, hogy N.M. egyéni vállalkozó édesapja N.R.-nak (RO&MI VILL Kft.), így a két vállalkozó adóügyi és gazdálkodási tevékenységük optimalizálása érdekében történt a csere.”
[8] Az EUTAF a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a alapján a vállalkozások közötti megállapodások gyanúja miatt bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál, valamint 2019. április 2-án a Közbeszerzési Hatóság hivatalbóli eljárását kezdeményezte a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján.
[9] Az alperesi érdekelt 2019. augusztus 30-án benyújtott hivatalbóli kezdeményezésében összesen három kezdeményezési elemet terjesztett elő: az elsőt a kérelmezettek, a másodikat és a harmadikat a felperes vonatkozásában.

Az alperes határozata

[10] Az alperes 2019. november 20-én kelt D.443/12/2019. számú határozatával megállapította a hivatalbóli kezdeményezés első eleme tekintetében, hogy a kérelmezettek megsértették a Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontját, a második elem vonatkozásában, hogy a felperes megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését, valamint a harmadik elemmel kapcsolatban, hogy a felperes megsértette a Kbt. 36. § (2) bekezdését, ezért a felperessel szemben 2.000.000 forint, a kérelmezettekkel szemben 1.000.000-1.000.000 forint bírságot szabott ki.
[11] Rögzítette, hogy mivel a jogorvoslat alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás 2017. január 6. napján indult, ezért az ezen időpontban hatályos anyagi jogi rendelkezéseket vette figyelembe azzal, hogy a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény (a továbbiakban: Mód2. tv.) szerint a Kbt. módosításai, így a Kbt. XXI. fejezetében szereplő jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályai 2018. január 1. napján léptek hatályba, ezért a 2018. január 1. napja után indult és a megismételt jogorvoslati eljárásokban az új eljárási szabályok szerint kell eljárnia.
[12] A Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontjára 153. § (4) bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy mivel a feltételezett jogsértés az ellenőrzési eljárás során 2019. augusztus 30-án jutott az alperesi érdekelt tudomására (hatósági ellenőrzés befejezésének napja), a 2019. augusztus 30. napján előterjesztett kezdeményezését határidőn belül nyújtotta be, ezért a kezdeményezés alapján érdemi vizsgálatot folytatott le.
[13] A második kezdeményezési elem tekintetében megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy nem tett meg minden szükséges és lehetséges intézkedést a jogsértő állapot megszüntetése érdekében. Rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy a közbeszerzési eljárás egésze alatt megfelelő gondossággal járjon el, és elkerülje a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását, továbbá amennyiben ilyen helyzet alakult ki, annak megszüntetése érdekében köteles fellépni. Hangsúlyozta, hogy a verseny tisztaságának alapelve mentén a közpénzzel gazdálkodó, közbeszerzésre köteles ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során köteles minden olyan cselekményt, szükséges intézkedést elvégezni, amely a közbeszerzési eljárás tisztaságába vetett bizalom megőrzését biztosítja. Megállapította, hogy bár a felperesnek az alvállalkozó bevonásának időpontjában az összegezés javítására,
az ajánlattevők ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására már nem volt jogszerű lehetősége, nem mentesült attól, hogy a jogsértő állapot megakadályozása, illetve megszüntetése érdekében a tőle elvárható intézkedéseket megtegye. Kifejtette, hogy a vállalkozási szerződés rendelkezései lehetőséget biztosítottak volna a jogsértő állapot orvoslására, a felperes ugyanakkor semmit sem tett ennek érdekében. Vitatta azon felperesi észrevételt, mely szerint csak tudomásul vehette a helyzet kialakulását.
[14] A harmadik kezdeményezési elem körében rögzítette, hogy a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az I. rendű kérelmezett ajánlatában megjelölt alvállalkozó, N.M. címe (az ajánlatban megadott adatok szerint 2240 Százhalombatta, Szabadság u. l/a.) és a II. rendű kérelmezett székhelye (ajánlatban megadott adatok alapján 2440 Százhalombatta, Szabadság út l/a. 2 épület, a cégkivonat szerint, valamint a vezető tisztségviselő címe 2440 Százhalombatta, Szabadság utca l/a. 2. épület.) azonos, mivel a közhiteles térkép adatok alapján Százhalombattán Szabadság út nincs, csak Szabadság utca. Kiemelte, hogy a felperes a II. rendű kérelmezett részére a nagy.misi.vill@gmail.hu e-mail címre küldte meg 2017. január 6-án az ajánlattételre felhívó üzenetét, valamint 2017. január 23-án a bontási jegyzőkönyvet, továbbá erről az e-mail címről érkeztek a visszaigazolások. Az alperes
következtetése szerint a felperesnek észlelnie kellett volna, hogy a kérelmezettek között valamilyen összefonódás van, ugyanakkor az eljárás ezen szakaszában nem tett semmit annak érdekében, hogy tisztázza, hogy milyen viszony van a két gazdasági szereplő között. Mivel a felperes nem jelezte ezen körülményeket a Gazdasági Versenyhivatalnak, jogsértést követett el. Megjegyezte, hogy a felperes maga nyilatkozta azt az EUTAF ellenőrzése során 2019. január 30-án, hogy az alvállalkozó cserének „leginkább cégszervezési és gazdálkodási okai voltak, tekintettel arra, hogy N.M. egyéni vállalkozó édesapja N.R.-nak (RO&MI VILL Kft. ügyvezetője) így a két vállalkozó adóügyi és gazdálkodási tevékénységük optimalizálása érdekében történt a csere”, ekként az alperes szerint a felperes tudott az összefonódásról.
[15] Hangsúlyozta, hogy nem volt mérlegelési lehetősége a körben, hogy bírságot szabjon-e ki, mivel a Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja alapján arra köteles volt. Az álláspontja szerint a felperesi jogsértés indokolta bírság kiszabását figyelemmel arra is, az I. rendű kérelmezett ajánlatába a II. rendű kérelmezett, mint alvállalkozó jogsértő módon került bevonásra, és ezen helyzet megszüntetése érdekében nem tett semmit, valamint a Gazdasági Versenyhivatal felé a jelzési kötelezettségét elmulasztotta. A bírságkiszabás körében értékelte a közbeszerzés tárgyát és értékét, valamint azt, hogy az alvállalkozói bevonás egy munkanemet és a beruházás értékének 10%-át érintette. Figyelemmel volt arra is, hogy az adott közbeszerzés vonatkozásában nem történt ismételt jogsértés, valamint arra, hogy a beszerzés uniós forrásból finanszírozott, ezért a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat.

A kereset és a védirat

[16] A felperes keresetében elsődlegesen a határozat megsemmisítését, másodlagosan a határozat megváltoztatásával a kiszabott bírság csökkentését, míg a kérelmezettek vonatkozásában a bírság növelését kérte.
[17] Az álláspontja szerint az alperes a felelősség megállapításánál rosszul mérlegelt, az objektív és szubjektív tények összevetése nélkül állapította meg, hogy a felperesnek tudomása volt a személyi összefüggésekről. Kifogásolta, hogy a szándékosan jogsértést elkövető kérelmezetteket ugyanolyan összegű pénzbüntetéssel sújtotta, mint őt. Rámutatott, hogy amennyiben a kérelmezettek jogsértően jártak el, úgy az ügylet anyagi előnye náluk kellett, hogy realizálódjon. Ennek tükrében álláspontja szerint a bírságösszegek a kérelmezettek esetében csekélyek, míg a felperes vonatkozásában eltúlzott.
[18] Hangsúlyozta, hogy a magyar családnevek egy részét sok személy viseli, ilyen például a Nagy is, ezért a többszöri felbukkanása egy eljárás során nem kell, hogy külön ellenőrzési protokollt váltson ki. Kiemelte, hogy azzal, hogy a szakmailag felkészült közbeszerzési teljesítési segéd az alperes által elvártnál alacsonyabb gondosságot tanúsított, nem bizonyítja azt, hogy a felperes az elvárható gondosságot elmulasztotta.
[19] Kifogásolta, hogy az EUTAF részéről az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 64. § (3) bekezdésével ellentétben elmaradt az ügyféli jogaira való kioktatás. Sérelmezte, hogy az EUTAF a tudomásszerzéstől számított 62. napon kezdeményezte a hivatalbóli eljárást, ezért az alperesei érdekelmek elévülés miatt meg kellett volna tagadni az eljárás lefolytatását. Érvelése szerint az alperesi érdekelt csak a tudomásszerzését követő 150. napon indította meg az eljárást (2019. augusztus 19-én). Kifogásolta, hogy az alperes 15 napon túl hozta meg a döntését, mert a felperes 2019. szeptember 9-én átadta az iratokat, és az alperes 2019. november 20-án hozta meg a határozatát. Rámutatott, hogy így összesen nyolc hónapig tartott az eljárás, így a konkrét ügy
valódi felelősei közjogi mandátumuk megszűntével már nem elszámoltathatok, ugyanis időközben az önkormányzat döntéshozóinak öt éves mandátuma lejárt.
[20] Kiemelte, hogy az alperes egyetlen bizonyítéka a megtévesztő módon szerzett e-mailben található, ugyanakkor abból az nem derül ki, hogy az abban foglalt információról a felperes már 2017-ben is tudomással bírt.
[21] Indítványozta T. Mészáros András, a felperes korábbi vezetőjének, Máté Béla, a pályázati bíráló bizottság korábbi vezetőjének és Csákány Szilviának, az e-mail megfogalmazójának tanúkénti meghallgatását.
[22] Az alperes védiratában elsődlegesen a kereset - jogi képviselő elektronikus aláírásnak hiánya miatti - visszautasítását, másodlagosan a kereset elutasítását kérte.
[23] Kifejtette, hogy a jogorvoslati eljárás során a jogszerűség elvét betartva, a tényállás tisztázása során az Ákr. 62. §-ában foglaltaknak megfelelően járt el. Rámutatott, hogy a D.443/2/2019. számú végzésében figyelmeztette a feleket az eljárás során gyakorolható jogaikról és kötelezettségeikről, valamint kiemelte, hogy az alperesi érdekelt a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontja alapján kezdeményezett jogorvoslati eljárást, és az ügyre irányadó ügyintézési határidő a Kbt. 164. § (3) bekezdése szerint hatvan nap. Érvelése szerint ekként a határozata nem ellentétes a Kbt. 153. § (2) bekezdésében, és a Kbt. 189. § (1) bekezdésében foglaltakkal.
[24] Hangsúlyozta, hogy az EUTAF eljárásának a vizsgálatával kapcsolatban nincs hatásköre és illetékessége, a felperes az EUTAF vizsgálatával és annak eredményével kapcsolatban külön jogorvoslattal élhetett volna. Kiemelte, hogy az EUTAF nem hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezett, hanem bejelentést tett az alperesi érdekeiméi, aki hatósági ellenőrzést végzett a szerződés teljesítésének az ellenőrzése érdekében, majd ennek a lezárását követően kezdeményezett jogorvoslati eljárást. Hangsúlyozta, hogy az alperesi érdekelt eljárásával kapcsolatban külön jogorvoslatnak van helye, amelynek elbírálása szintén nem az ő hatáskörébe tartozik.
[25] Kifejtette, hogy a tárgyi jogorvoslati eljárásban az irányadó ügyintézési határidőről a Kbt. 164. § (3) bekezdése rendelkezik, amelyről az eljárás megindítása során tájékoztatta a feleket. Rámutatott, hogy a hivatalbóli kezdeményezés 2019. augusztus 30-án érkezett meg, és az eljárási határidő 2019. szeptember 11-én indult meg azt követően, hogy a felperes megküldte az iratokat. Kiemelte, hogy 2019. november 8-án tájékoztatta a feleket, hogy az elintézési határidőt a Kbt. 164. § (5) bekezdése alapján 10 nappal meghosszabbítja, majd a határozatot 2019. november 20-án, a Kbt.-ben előírt ügyintézési határidő utolsó napján küldte meg betartva a Kbt.-ben előírt eljárási határidőket.
[26] Előadta, hogy 2019. október 30-án tájékoztatta a feleket, hogy tárgyalást nem tart, és a bizonyítási eljárást 2019. november 6. napján 11 órakor lezárja. Rámutatott, hogy minden fél részére lehetőséget adott a további észrevételeik megtételére, de ezzel a lehetőséggel a felperes nem, csak az alperesi érdekelt élt.
[27] Kiemelte, hogy a határozat 64-66. pontjaiban kifejtette, mire alapozta a döntését a harmadik kezdeményezési elemmel kapcsolatban, míg a felperes által vitatott e-mailre a 67. pontban hívta fel a figyelmet, mint további információra, de a jogsértést nem erre alapította.
[28] Mindkét kezdeményezési elemmel kapcsolatban fenntartotta a határozatában tett megállapításokat azzal, hogy a tényállást feltárta, és kifejtette azon indokokat, amelyek mentén az a következtetés vonható le, miszerint a felperesnek észlelnie kellett volna az összefonódást, valamint, hogy a felperes az ezzel összefüggő intézkedések megtételét elmulasztotta.
[29] Rögzítette, hogy a Kbt. 165. § (11) bekezdése a „különösen” kifejezés alkalmazásával, példálózó jelleggel sorolja fel a bírság kiszabásánál figyelembe veendő/vehető körülményeket, melyeket értelemszerűen akkor vesz figyelembe, ha azok adott esetben felmerülnek. Kiemelte, hogy abban nem volt mérlegelési lehetősége, hogy bírságot szabjon-e ki. A Kbt. 165. § (7) bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy 2.000.000 forintos bírságösszeg méltányosnak tekinthető figyelemmel a megállapított jogsértésre, illetve arra a tényre, hogy ezen összeg a maximálisan kiszabható bírság mérték (331.700.000 forint x 0,15 = 41.760.000 forint) 2,088 %-a.
[30] Az alperesi érdekelt a felperes kereseti kérelmének és a tanúbizonyítási indítványának az elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes keresetlevelében nem adott elő olyan jogi indokot, amely alapján a jogsértés hiánya megállapítható lenne, továbbá az előadottak nem támasztották alá, hogy a határozat olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, vagy az alperes a jogorvoslati eljárás lényeges szabályait oly módon megszegte, hogy a határozat hatályon kívül helyezése indokolt. Érvelése szerint az alperes elé tárt dokumentumok és információk a döntéshozatalhoz elegendőek voltak.
[31] Kiemelte, hogy a határozat 64.-65. pontjában ismertetett körülmények elegendőek voltak ahhoz, hogy az I. rendű és a II. rendű kérelmezett közötti esetleges összefonódás gyanúját felvessék. Előadta, hogy a jogsértő magatartás mindkettő kezdeményezési elem tekintetében éppen abból eredt, hogy a felperesnek az e-mail címek, valamint a székhely- és lakcím adatok alapján - elvárható gondosság mellett - észlelnie, és egyúttal intézkednie kellett volna a hasonlóság okainak tisztázása, a verseny tisztaságát sértő állapot megszüntetése és a Gazdasági Versenyhivatal felé történő bejelentése iránt.

A bíróság döntése és annak jogi indokai

[32] A felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos.
[33] A törvényszék a perbeli közigazgatási tevékenység jogszerűségét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (1) és (3) bekezdései, valamint a 85. § (2) bekezdése alapján a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján és a 85. § (1) bekezdése értelmében a kereseti kérelem korlátai között vizsgálta.
[34] A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) Közigazgatási Kollégiumának 1/2011.(V.9.) KK véleménye szerint a fél a közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva kérheti; keresetében anyagi és eljárási jogszabálysértésre hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Ezekben a perekben a bíróság elsősorban azt vizsgálja, hogy a határozat megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt azonban csak akkor van helye a határozat hatályon kívül helyezésének, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott.
[35] Jelen perben a törvényszéknek elsőként az eljárásjogi kérdésekről (keresetlevél visszautasítása, az EUTAF, az alperesi érdekelt és az alperes előtti eljárás szabályszerűsége) kellett döntenie.
[36] Az alperes a Kp. 28. § (2), (3) bekezdésére hivatkozással a 48. § (1) bekezdés 1) pontja alapján a keresetlevél visszautasítását kérte, mert azon a jogi képviselő elektronikus aláírása nem szerepelt.
[37] A Kp. 28. § (2) bekezdése értelmében e törvény eltérő rendelkezése hiányában a keresetlevélre, a védiratra, a keresetlevél és az ügy iratainak továbbítására, valamint a perorvoslati kérelemre a beadványok szabályait kell alkalmazni. A (3) bekezdés szerint a beadványokra egyebekben a polgári perrendtartás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. A beadványok hiányosságai esetén - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a polgári perrendtartás általános szabályai szerint van helye hiánypótlásnak.
[38] A Kp. 48. § (1) bekezdés 1) pontja alapján a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.
[39] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése által felhívott 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) 9. § (1) bekezdés ad) és b) pontja szerint, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében költségvetési szerv, az ügyfél jogi képviselője.
A 18. § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés alá nem tartozó esetben az ügyfél az elektronikus ügyintézés során választása szerint
a) elektronikus azonosítási szolgáltatás,
b) az elDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz, vagy
c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban az adott eljárástípus, illetve eljárási cselekmény tekintetében a (3)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő elektronikus azonosítási szolgáltatás
útján azonosítja magát.
[40] A törvényszék megállapította, hogy mivel a felperes jogi képviselője - az alperes által sem vitatottan - a keresetlevelet az Általános Nyomtatványkitöltő (a továbbiakban: ÁNYK) rendszeren keresztül küldte be, ezzel a nyomtatvány az Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés (a továbbiakban: AVDH) szolgáltatással hitelesítésre került, ezért a keresetlevél aláírása hiteles, így a visszautasításnak nem volt helye. Ekként a felperes keresetlevelét érdemben is megvizsgálta.
[41] A bíróság elsőként a felperes eljárásjogi jogszabálysértésekre vonatkozó kereseti kérelmi elemeiről döntött. Jelen per tárgya az alperes 2019. november 20-én kelt D.443/12/2019. számú határozata, az alperes cselekménye, eljárása, így a törvényszék a felperes EUTAF és alperesi érdekelt eljárására vonatkozó - az ügyféli jogok megsértésére és az eljárási határidő túllépésére tett - kifogásait nem vizsgálhatta a Kp. 4. § (1) bekezdésére figyelemmel.
[42] A bíróság megvizsgálta a felperes azon kereseti kérelmi elemét, miszerint az alperes az eljárása során a jogszabályi határidőket nem tartotta meg.
[43] A Kbt. 163. § (3) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése ügyében az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni.
[44] Az alperesi érdekelt 2019. augusztus 30-án nyújtotta be a hivatalbóli kezdeményezését, amelyet követően az eljárás 2019. szeptember 11-én, vagyis azon a napon indult meg, amikor a felperes az iratokat megküldte. Tekintettel arra, hogy az ügyintézési idő 2019. november 8-án 10 nappal meghosszabbításra került, a határidő 2019. november 20-án járt le. Mivel az alperes a határozatát 2019. november 20-án - még határidőben - hozta meg, az alperes nem követett el jogszabálysértést. A törvényszék ugyanakkor megjegyzi, hogy az eljárási határidő elmulasztása nem eredményezi önmagában a határozat hatályon kívül helyezését, erre abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárás elhúzódása az ügy érdemére is kihatással volt.
[45] Miután a törvényszék nem állapított meg eljárásjogi jogszabálysértést, a felperes kereseti kérelmének anyagi jogi jogsértésére vonatkozó részét, vagyis arról kellett dönteni, hogy helyesen járt-e az alperes akkor, amikor megállapította, hogy a felperes a Kbt. rendelkezéseit megsértette, és 2.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte.
[46] A perben nem volt vitatott, hogy a kérelmezettek megsértették a Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontját azzal, hogy a II. rendű kérelmezett ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, mint ajánlattevő, és mint - a másik ajánlattevő által bevont - alvállalkozó vett részt.
[47] A Kbt. 2. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.
[48] A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja akként rendelkezik, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt.
A 36. § (2) bekezdése szerint amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ (Európai Unió Működéséről szóló Szerződés) 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.
[49] A Kbt. 37. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [131. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül köteles megküldeni közzétételre. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.
[50] A tárgyi közbeszerzési eljárás 2017. március 13-án zárult le, amikor a felperes összegezése a Közbeszerzési Értesítőben megjelent, vagyis az I. rendű kérelmezett 2017. február 23-i bejelentése még a közbeszerzési eljárás időtartama során érkezett a felpereshez.
[51] A Kbt. szigorú követelményeket támaszt az ajánlatkérőkkel szemben a verseny tisztáságának biztosítására vonatkozó alapelvi kötelezettségükhöz kapcsolódóan, egyben eszközöket is ad a kezükbe, annak érdekében, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a verseny tisztaságát megsértő ajánlattevőkkel, részvételre jelentkezőkkel szemben. A Kbt. IV. fejezetében a közbeszerzési eljárás alanyaira vonatkozó rendelkezések, a gazdasági szereplőkre vonatkozó közös szabályok között található 36. § (2) bekezdése szerint amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.
[52] A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
[53] Az ajánlatkérő rendelkezésére álló információk értékelése körében a kiindulópont, hogy a gazdasági szereplők közötti versenyben szükségszerű, hogy a gazdasági szereplők döntéseiket önállóan hozzák meg, s mellőzik a versenytársakkal akarategységben tanúsított összehangolt piaci magatartást. Ennek megfelelően abban az esetben, ha versenykorlátozó megállapodásra utaló információk kerülnek az ajánlatkérő birtokába, a gazdasági szereplők magatartásának értékelésekor az az elvi kiindulópont, hogy a két ajánlattevő versenytársai egymásnak, s ellentétes érdek vezérli őket, hisz mindketten az adott közbeszerzési eljárás nyertesei akarnak lenni.
[54] Amikor az I. rendű kérelmezett 2017. február 23-án bejelentette a szerződés teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozóit, a felperesnek észlelnie kellett, hogy a felsoroltak között szerepelt a II. rendű kérelmezett is 10%-os teljesítési aránnyal. Ekként a felperes azzal, hogy nem kért e körben tájékoztatást a kérelmezettektől és nem szólította fel az I. és a II. rendű kérelmezettet, hogy szüntessék meg a jogsértő állapotot, megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglaltakat.
[55] Az I. rendű kérelmezett ajánlatában alvállalkozóként megjelölt N.M. címe 2440 Százhalombatta, Szabadság u. l/a. A II. rendű kérelmezett ajánlat szerinti székhelye 2440 Százhalombatta, Szabadság út l/a. 2 épület, míg cégkivonata alapján a székhelye és a vezető tisztségviselő címe 2440 Százhalombatta, Szabadság utca l/a. 2. épület. Mivel a közhiteles térkép adatok alapján Százhalombattán Szabadság út nincs, csak Szabadság utca, ekként megállapítható, hogy a II. rendű kérelmezett címe 2440 Százhalombatta, Szabadság utca l/a., amely megegyezik az I. rendű kérelmezett ajánlatában megjelölt alvállalkozó címével. A felperes a II. rendű kérelmezettel elektronikus úton a nagy.misi.vill@gmail.hu e-mailen keresztül tartotta a kapcsolatot (ajánlattételre felhívás, visszaigazolások, bontási jegyzőkönyv megküldése). Mindezek alapján a felperesnek észlelnie kellett volna, hogy a kérelmezettek között valamilyen összefonódás van, illetőleg annak gyanúja fennáll,
ugyanakkor az eljárás ezen szakaszában nem tett semmit annak érdekében, hogy tisztázza, hogy milyen viszony van közöttük. E körülmények észlelését követően pedig jelzéssel kellett volna élnie a Gazdasági Versenyhivatal felé, azonban ezt elmulasztotta megtenni, ezzel megsértette a Kbt. 36. § (2) bekezdését.
[56] A törvényszék a felperes tanúk meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványát szükségtelennek tartotta, figyelemmel arra, hogy a jogsértés megállapítása nem a felperes konkrét tudattartalmán alapult. Az ügy megítélése szempontjából nem annak volt relevanciája, hogy a felperesnek ténylegesen mikor jutott a tudomására az összefonódás, hanem annak, hogy a rendelkezésre álló objektív tények és körülmények alapján az alperes okszerűen állapította-e meg, hogy az összefonódást a felperesnek - a fentiekben részletezett okok miatt - kellő körültekintés esetén észlelnie kellett volna.
[57] Miután a jogsértések megállapítására az alperes részéről a fentiekben kifejtettek szerint jogszerűen került sor, a bírság kiszabása a Kbt. 165. § (2) bekezdés e) pontjának mérlegelést nem tűrő rendelkezése alapján nem volt mellőzhető.
[58] A felperes keresetében kérte a bírságösszeg jelentős mérséklését, ugyanakkor e körben kérelmét csupán azzal indokolta, hogy a bírságösszeg az ő esetében eltúlzott, míg a kérelmezettek esetén csekély, ugyanis az ügylet anyagi előnye náluk, és nem nála realizálódott.
[59] A Kbt. 165. § (7) bekezdése szerint a (6) bekezdésben meghatározott bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a.
[60] A közbeszerzési eljárás értéke 278.400.000 forint volt, ekként a bírságmaximum 41.760.000 forint volt.
[61] A Kbt. 165. § (11) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
[62] A bírság kiszabásának indokoltságát és összegét az alperes mérlegelés alapján határozza meg. A Kp. 85. § (5) bekezdése értelmében a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A bírságolásra vonatkozó kétszeres mérlegelési kötelezettség következtében a határozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mely okból döntött az alperes a bírság kiszabása, mint jogkövetkezmény alkalmazása mellett, és annak mértékét milyen szempontok alapján határozta meg. Amennyiben a bírság kiszabását megalapozó jogsértés megtörtént, és a bírság kiszabásának indokoltságát és összegét az alperes a Kbt. 165. § (5) és (11) bekezdésében foglalt keretek között állapította meg, a mérlegelésnél irányadó valamennyi szempontot helyesen alkalmazta, és azokat megfelelően indokolta, akkor a bíróságnak nincs jogszabályi lehetősége a mérlegelés szempontjainak felülmérlegelésére, és a kiszabott bírság mellőzésére vagy mérséklésére. A jogorvoslati eljárásban kiszabott bírság mellőzésére vagy összegének megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha az alperes mérlegelési jogkörben hozott döntése nem felel meg a Kp. 85. (5) bekezdésében előírt törvényi követelményeknek, vagy a bíróság olyan új tényt vagy körülményt állapít meg, amely a bírság mellőzését vagy összegének mérséklését indokolhatja. Az alperes határozatából a bírság kiszabása szempontjából releváns mérlegelési szempontok kitűntek, az alperes mérlegelése okszerű volt.
[63] A Kbt. 2. § (7) bekezdése értelmében e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. szabályozása kógens, a közbeszerzési eljárások résztvevőit objektív felelősség terheli az eljárások lefolytatásakor, és a Kbt. objektív alapú jogsértést állapít meg a jogsértést elkövető terhére. A közbeszerzési eljárások részvevőivel szemben általánosan elvárt követelmény és jogszabályon alapuló kötelezettségük a Kbt. szabályainak betartása, a közbeszerzési eljárások megalapozott és jogszerű lefolytatása és a közbeszerzési eljárás ellen indult jogorvoslati eljárás során a közigazgatási szerv eljárásának együttműködő segítése. E körülmények vizsgálata a bírság kiszabásakor nem mellőzhető, azonban a jogszerű magatartás tanúsítása nem értékelhető a jogsértő javára, míg annak hiánya a jogsértő terhére esik.
A bírság kiszabása a jogsértés objektív jogkövetkezménye, és jogszabályi felhatalmazás hiányában az alperes és a bíróság nem jogosult méltányosság gyakorlására. A felperes terhére kiszabott bírság összege nem volt eltúlzott mértékűnek tekinthető. Ekként az 2.000.000 forint kiszabott bírság jóval a megadott bírságmaximum alatt maradt, annak kevesebb, mint a huszad részében került rögzítésre.
[64] Az alperes határozatában ismertetett szempontok a bírság kiszabásának indokoltságát és összegének megállapítását megfelelően alátámasztották, a határozatából megállapítható a mérlegelés jogszerűsége. A bíróság megállapította, hogy az alperes a jogsértés súlyával, az ügy összes körülményével arányban álló bírságot szabott ki a felperessel szemben. Ehhez mérten a felperes keresetében nem jelölt meg olyan új tényt vagy körülményt, amely alapján az alperesi mérlegelés jogszerűtlensége megállapítható, illetve amelynek figyelembevételét az alperes elmulasztotta, ezért nem volt helye a határozat megváltoztatásának és a kiszabott bírság mérséklésének.
[65] A törvényszék kiemeli, hogy a felperes, mint az alperesi határozat egyik kötelezettje, ügyfél, azonban a perbeli kereshetőségi joga nem korlátlan. A felperes az alperesi határozat esetében kizárólag azokat a határozati rendelkezéseket teheti vitássá, amelyek őt közvetlenül érintik, ezt meghaladóan az alperes határozatát nem sérelmezheti. A jogi érdeksérelmet, az ügyben való közvetlen érintettséget a felperesnek kell bizonyítania. A törvényszék a felperes - a kérelmezettek terhére a bírság kiszabásával kapcsolatos - kereshetőségi jogát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az érdekeltek terhére kiszabott bírság összege tekintetében a felperes közvetlen anyagi illetőleg jogi érdekeltsége nem mutatható ki, ezért e körben a kereshetőségi joga nem áll fenn. Mindezekre tekintettel e körben felperesi kereseti kérelmet a döntést mellőzte.
[66] A fentiekre figyelemmel a Fővárosi Törvényszék azt állapította meg, hogy a felperes által támadott körben az alperes határozata az anyagi jogi jogszabályoknak megfelelt, és eljárásjogi szempontból sem valósult meg az ügy érdemére kiható - megsemmisítést megalapozó - jogszabálysértés, a felperessel szemben jogsérelem nem állt fenn, ezért a felperes keresetét a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.

Záró rész

[67] Az alperesnek és az alperesi érdekelmek a Kp. 35. § (1) bekezdése mentén alkalmazandó a Pp. 81. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint felszámított perköltségét a pervesztes felperes köteles megfizetni a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján. A törvényszék az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés h) pontja szerint feljegyzett, a 42. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kereseti illeték viselésére a pervesztes felperest kötelezte a 30/2017 (XII.27.) IM rendelet alapján.
[68] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (2) bekezdése és a Kbt. 172. § (6) bekezdése kizárja.

Budapest, 2020. március 4.

dr. Szilas Judit sk. dr. Surányi Katalin sk. dr. Minya Krisztián sk.
a tanács elnöke előadó bíró bíró