Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2020/10
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2020.01.15.
Iktatószám:0739/2020
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.38.014/2018/7.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperesek: Budapesti Gazdasági Egyetem I. rendű (1055 Budapest, Markó u. 29-31.)
Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság II. rendű (1026 Budapest, Riadó u. 5.)

Az I. rendű felperes képviselője: Bittera és Tóth Ügyvédi Iroda (1092 Budapest, Ráday u. 31/K. 1/12.)

A II. rendű felperes képviselője: Dr. Horváth Éva kamarai jogtanácsos

Az alperesek: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság I. rendű (1026 Budapest, Riadó u. 5.)
Budapesti Gazdasági Egyetem II. rendű (1055 Budapest, Markó u. 29-31.)
Prím Építő Kft. III. rendű (1083 Budapest, Illés u. 17. fszt. 2)
Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Horváth Éva kamarai jogtanácsos

A II. rendű alperes képviselője: Bittera és Tóth Ügyvédi Iroda (1092 Budapest, Ráday u. 31/ K. 1/12.)

A III. rendű alperes képviselője: Osztovits Péter ügyvezető

Az I. rendű alperesi és II. rendű felperesi beavatkozó: Közbeszerzési Hatóság Elnöke (1026 Budapest, Riadó u. 5.)

Az I. rendű alperesi és II. rendű felperesi beavatkozó képviselője: Dr. Cseh Tamás Attila kamarai jogtanácsos

A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó félek: az I. rendű felperes

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék 2018. június 19-én kelt 9.K.700.301/2018/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 9.K.700.301/2018/8. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű felperest, egyben II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek, egyben II. rendű felperesnek 100.000.- (százezer) forint, a beavatkozónak 30.000.- (harmincezer) felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az I. rendű felperes egyben II. rendű alperes (a továbbiakban: I. rendű felperes) „A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (a továbbiakban: KVIK) épületeinek karbantartási és felújítási munkái - 2016. - 2. rész” építési beruházás tárgyában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított 2016. május 4-én. Az összefoglaló tájékoztatás szerint a szerződés teljesítésének határideje 2016. október 30-a.
[2] A felhívás 7. pontja értelmében a végteljesítési határidő: 2016. október 30.
[3] A dokumentáció részét képező szerződéstervezet szerint a szerződésben foglalt kivitelezési munkák végteljesítési határideje 2016. október 30-a volt.
[4] A műszaki leírásban található „Organizációs feltételek” című iratban szerepelt, hogy az épületekben munkanapokon 8.00 órától 16.50 óráig irodai munkavégzés, valamint a tantermekben 8.00-20.00 óráig oktatás/vizsgáztatás folyik, így munkavégzés a megadott időszakban hétvégén (szombat, vasárnap), vagy éjszaka lehetséges. Amennyiben olyan területen van a munka, ahol nem zavarja az oktatást, ott az intézmény munkarendje szerint végezhető a munka. A fenti időszakokon kívüli munkavégzés (2016. július 1. és augusztus 25. között) az intézmény normál munkarendjének megfelelően történhet, illetve a szerződésben az esetleges egyéb követelmények betartása szükséges. Az épületek a kivitelezés teljes idején folyamatosan üzemelnek, így az épületek biztonságos megközelítését és az abba történő bejutást a kivitelezés nem akadályozhatja, azok zavartalan, rendeltetésszerű működését a kivitelezési munkák teljes ideje alatt biztosítani kell.
[5] Az I. rendű felperes 2016. augusztus 25-én készítette el az írásbeli összegzést és a III. rendű alperessel 2016. október 17-én kötötte meg a vállalkozási szerződést, 2016. október 31-i végteljesítési határidővel. A szerződés szerint a III. rendű alperes köteles a munkavégzés során tekintettel lenni arra, hogy a munkavégzésre oktatási intézményben kerül sor.
[6] A szerződést 2016. október 27-én akként módosították, hogy a szerződésben foglalt kivitelezési munkák végteljesítési határidejét 2017. augusztus 21. napjában jelölték meg. A teljesítés ütemezése a műszaki- pénzügyi ütemterv szerint a következő részhatáridőket határozta meg: l.sz. teljesítési részhatáridő: 2017. január 23., végteljesítési határidő: 2017. augusztus 21.
[7] A felek a szerződésmódosítást azzal indokolták, hogy az I. rendű felperes 2016. június 14. napján indította meg a tárgyi szerződés kiválasztási folyamatát, a közbeszerzési eljárás eredményét 2016. augusztus 25. napján hirdette ki, a vonatkozó szerződést viszont csak - az időben elhúzódó folyamatba épített ellenőrzés okán - 2016. október 17. napján kötötte meg a III. rendű alperessel. Rögzítették, hogy felülvizsgálták az ajánlat részeként benyújtott műszaki- pénzügyi ütemtervet, azonban a vállalkozási szerződés tárgyát képező építési munkák szorgalmi időszakban csak az oktatási tevékenység felfüggesztése mellett lenne elvégezhető. Tekintettel arra, hogy az I. rendű felperes alapfeladata a felsőfokú oktatás folyamatos és zavartalan biztosítása, így a szerződés tárgyát képező, oktatási és kollégiumi területeket érintő építési munkákat úgy kell átütemezni, hogy azok tanításon kívüli időszakokban (őszi, téli és nyári szünetek) legyenek elvégezhetők.
A módosítás olyan körülmény - a kivitelezési időszak szorgalmi időre esése - tette szükségessé, amelyet az I. rendű felperes a közbeszerzési eljárás megindításakor nem láthatott előre, az a szerződés általános jellegét nem változtatta meg (átalány díjas kivitelezési szerződés), az ellenérték növekedését nem érintette.
[8] Az I. rendű alperes egyben II. rendű felperes (a továbbiakban: I. rendű alperes) a beavatkozó hivatalbóli kezdeményezésére eljárva a 2017. május 2. napján hozott D.72/8/2017. számú határozatában megállapította, hogy az I. rendű felperes megsértette a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontját, amely miatt a felperessel szemben 4.000.000.- forint bírságot szabott ki.
[9] Indokolása szerint a szerződésmódosítás indokaként rögzített körülmények nem az eredeti szerződés megkötése és a szerződésmódosítás közötti 10 nap időszakban keletkeztek. A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) az I. rendű felperes előtt már a közbeszerzés előkészítése során ismert volt. A felek az eredeti szerződést már az eljárás elhúzódásának
pontos ismeretében kötötték. Az ütemtervet aktualizálták, az eredeti szerződésben a teljesítésre ténylegesen 15 nap állt rendelkezésre. Ezzel szemben a módosítás mellékletét képező ütemterv szerint összesen 95 nap állt rendelkezésre a teljesítésre, ami az eredeti szerződésben vállaltnak több mint hatszorosa.
[10] A bírságkiszabás körében figyelembe vette, hogy az I. rendű felperes súlyos jogsértést valósított meg a szerződés jogsértő módosításával, tekintettel volt a közbeszerzés tárgyára, a szerződésmódosítás nettó összértékére, valamint arra, hogy a jogsértés már nem reparálható. Értékelte továbbá a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszabb időtartamot, az I. rendű felperes eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint azt, hogy korábban még nem tanúsított Kbt.-be ütköző magatartást, és hogy párhuzamosan, a jogsértő szerződésmódosítással kapcsolatban is jogsértést állapított meg, amely miatt ugyancsak bírságot szabott ki vele szemben.

A kereseti kérelmek

[11] Az I. rendű felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan a kiszabott bírság 450.000.- forintra való mérséklését kérte.
[12] Előadta, hogy a közbeszerzési eljárás megindítását követően a Miniszterelnökség a korábbi gyakorlattól eltérően, a jogszabályban biztosított hatáskörén túlterjeszkedve olyan szakaszban hátráltatta a közbeszerzési eljárás lezárását, amikor arra jogszabály szerint már nem lett volna lehetősége. Érvelése szerint nincs befolyása az ellenőrző szerv működésére, e körülmény nem volt előre látható.
[13] A szerződésteljesítési határidők konkrét dátumban voltak meghatározva, így azokhoz kötve volt, a szerződéskötés napjától csak 15 nap maradt a teljesítésre az eredeti 87 nap helyett. Állította, hogy új beszerzési, kivitelezési igény nem merült fel, új közbeszerzési eljárás megindításának feltételei nem álltak fenn. A teljesítési határidőt módosították akként, hogy a kivitelezés elvégzését időben kb. 1 évvel eltolták. A szerződésmódosítás nem hosszabbította meg a teljesítési határidőt, hanem áttette azt a következő év hasonló időszakára. A III. rendű alperes közel ugyanannyi idő alatt, csak más időszakban volt köteles elvégezni a munkát. Hangsúlyozta, hogy a III. rendű alperes többletigény érvényesítése nélkül, annak ellenére is a 2017. évi áron vállalta a munkák későbbi elvégzését, hogy az építőipari trendek folyamatos áremelkedést, szakember- és munkaerőhiányt, kapacitáshiányt mutatnak.
[14] Álláspontja szerint a 2014/24/EU. irányelv is azt támasztja alá, hogy érdemben lehet hivatkozni a központi ellenőrzés elhúzódására, mint előre láthatatlan körülményre.
[15] Megítélése szerint a szerződésmódosítás nem volt lényeges.
[16] A bírságkiszabás körében kifogásolta, hogy az alperes eltért a saját gyakorlatától, a korábbi, Kbt.-be ütköző jogsértése figyelembevételénél nem mérlegelte, hogy az teljesen más tényállás mellett valósult meg és csak elszigetelt eset volt, sérelmezte a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása közötti relatív hosszú idő súlyosító körülményként való értékelését.
[17] Az I. rendű alperes keresetében a szerződésmódosítás érvénytelenségének megállapítása körében terjesztett elő keresetet.

Az elsőfokú ítélet

[18] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, egyben megállapította, hogy a felperes és a III. rendű alperes között 2016. október 27-én létrejött szerződésmódosítás semmis. A szerződést annak megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánította. A felperessel szemben 300.000.- forint bírságot szabott ki.
[19] Indokolásában a Kbt. 141. § (1) bekezdésében, (4) bekezdés c) pontjában, (6) bekezdésében, valamint (8) bekezdésében foglaltakra utalással leszögezte, hogy a felperes megsértette a szerződésmódosítás törvényi feltételeit. Hangsúlyozta, hogy a beszerzési igény tervezését úgy és olyan időben kell alakítani, hogy számolni kell az ellenőrző szervezet esetleges többlet-ellenőrzési igényével is. Ehhez képest a felperes az egy egyébként is rövid időtartamon belül lebonyolítani és teljesíteni kívánt közbeszerzést irányzott elő. A felperes által tapasztalt korábbi ellenőrzési gyakorlatnak nincs jelentősége, a jelen ügyben pedig nem vizsgálható az ellenőrző szervezet eljárásának jogszerűsége. Az egymással irányítási, felügyeleti, illetve ellenőrzési viszonyban lévő szervezetek között felmerült esetleges nézeteltérések, hatásköri viták, eljárási hibák és megoldások, valamint a következményeik viselése a közöttük fennálló jogviszonyra tartozik.
[20] A törvényszék szerint azzal, hogy a kivitelezés elvégzését időben kb. 1 évvel eltolták, a felperes alapjaiban új beszerzési igényt fogalmazott meg. A szerződésmódosítással a teljesítés egyik legfontosabb attribútumát változtatták meg, a beszerzési igény így az épületek karbantartási és felújítási munkáinak - 2016. 2. rész - helyett - 2017. 2. rész — lett. A közbeszerzési igény megfogalmazása és megvalósítása szempontjából nem lényegtelen a teljesítési határidő ilyen volumenű változtatása. A szerződésmódosítással olyan feltételeket határoztak meg, amelyek, ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevők részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét tették volna lehetővé.
[21] Azért sem tekinthető lényegtelennek a módosítás, mert azzal jelentősen, mint egy hatszorosára növelték a teljesítésre ténylegesen rendelkezésre álló napok számát.
[22] Leszögezte, hogy a felsőoktatási intézmény működésének sajátosságaival kapcsolatban felhozott körülmények is fennálltak a szerződés megkötésének időpontjában. Éppen a felsőoktatási rend visszatérően kiszámítható rendje miatt nem hivatkozhat a felperes arra, hogy számára előreláthatatlan volt a szorgalmi időszak időpontja.
[23] A bírság kiszabása körében kiemelte, hogy az alperest nem a korábbi gyakorlata, hanem a törvényi korlátok kötik. A kiszabott bírság mértékét arányosnak ítélte, a felperes által felhozott kereseti érvek nem döntötték meg az alperesi mérlegelés alaposságát. Az alperes jogszerűen vette figyelembe a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződések esetén alkalmazott súlyosító tényezőt, illetve a felperes ajánlatkérői közbeszerzési előéletét. A kiszabható bírságmértékhez képest alacsony a bírság összege, további enyhítésre nem kerülhetett sor. Megjegyezte, hogy az eltelt időtartam nem súlyosító, hanem enyhítő tényező volt.

A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem

[24] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelő ítélet meghozatalát kérte. Érvelése szerint az elsőfokú ítélet sérti a Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) pontját és a 141. § (6) bekezdését. Ezen kívül sérült a Kbt. 172. § (2) bekezdése is, mert ítélethozatalra csak 12 hónap elteltével került sor.
[25] Előadta, hogy az eljárás megindítását követően a korábbi gyakorlattól eltérő ellenőrzést tapasztalt, a Miniszterelnökség a jogszabályban biztosított jogkörén túlterjeszkedett, és olyan szakaszban hátráltatta a közbeszerzési eljárás lezárását, amikor arra jogszabály szerint már nem lett volna lehetősége. Mindez a vállalkozási szerződésének megkötésének olyan kései aláírásához vezetett, amely nemcsak az eredeti tervezett ütemtervhez képest jelentett 2 hónapos csúszást, hanem a munkák - oktatási rendhez igazodó - határidőben történő elvégezhetőségét is lehetetlenné tette. Érvelése szerint kizárólag azokat az eljárásokat, intézkedéseket tudja ütemtervébe belekalkulálni, amelyeket a jogszabályok pontosan meghatároznak. A jogszabályban nem rögzített lépésekkel, így a hiánypótlásokkal, az indokolatlan információkérésekkel előre nem tud számolni. A Miniszterelnökség által okozott késedelem a Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) pontjában foglalt feltételnek megfelel.
[26] A teljesítési határidő kb. 1 évvel való eltolása nem jelenti azt, hogy a teljesítésre rendelkezésre álló időtartamot jelentősen megnövelték volna. Az elsőfokú ítélet súlyosan szembe megy a közbeszerzés alapértékeivel és a felelős gazdálkodás elveivel. A III. rendű alperes ugyanis közel ugyanannyi idő alatt csak más időszakban volt köteles elvégezni ugyanazt a munkát ugyanolyan feltételek mellett. Számára terhesebbé vált a szerződés teljesítése, munkaerő kapacitását, beszerzéseit a szerződésben rögzített díj emelése nélkül átszervezte. Vállalta az ebből fakadó többletköltségek viselését is. Állásidőt sem érvényesített.
[27] Új közbeszerzési eljárás kiírásának feltételei nem álltak fenn. A beszerzési igény ugyanis a szerződésmódosítással nem érintett műszaki tartalomra és nem a munkavégzés határidejére vonatkozik. Az eljárás megnevezésében megjelölt dátum technikai információ, a hasonló tárgyú, évről évre ismétlődő eljárások közötti megkülönböztetést szolgálja, másrészt a beszerzési eljárás lefolytatásának az idejét és nem a teljesítés idejét jelöli meg.
[28] Hangsúlyozta, hogy a véghatáridőt konkrét dátumban jelölték meg a szerződéstervezetben, ezért annak módosítására nem volt lehetőség, így vált szükségessé rövid időn belül a szerződés módosítása.
[29] Kiemelte, hogy a szerződésmódosítás nem volt lényeges.
[30] A bírságkiszabás körében a Kbt. 168. §-ában foglaltakra utalással hangsúlyozta, hogy az alperesnek a döntéshozatala egységességére kell törekednie, jelen esetben a bírságot a saját gyakorlatával ellentétesen, eltúlzott mértékben határozta meg.
[31] Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte.
[32] A beavatkozó az alpereshez csatlakozva a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.
[33] A III. rendű alperes a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett.

A Kúria döntése és jogi indokai

[34] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[35] A Kúria rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelem alapján az elsőfokú ítéletnek a keresetet elutasító részét vizsgálta, a szerződésmódosítás semmisségére vonatkozó rendelkezésekkel szembeni fellebbezést külön eljárásban bírálja el.
[36] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül.
[37] A Kúria szerint az eljárt bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló következtetést vont le. Jogszabálysértést a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel.
[38] A törvényszék vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, ennek során a bizonyítékokat a Pp. 206. § (1) bekezdésének megfelelően a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos.
[39] A felperes a felülvizsgálati kérelmében lényegében a keresetében foglaltakat ismételte meg, az ítéletet a már korábban felhozott kifogások miatt sérelmezte. Érvelése ténylegesen a bizonyítékoknak az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérő értékelésére irányult. Ennek feltételei azonban nem állnak fenn.
[40] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét minden vonatkozásában elemezte és elbírálta, a Pp. 221. § (1) bekezdésének teljes mértékben megfelelő, kellően részletes indokát adta döntésének, amelyet konkrét jogszabályi hivatkozásokkal is alátámasztott. A kifejtett jogi érveket a Kúria teljes körűen osztja, azok megismétlése nélkül, a felülvizsgálati kérelemre figyelemmel az alábbiakat hangsúlyozza.
[41] A Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) pontja értelmében a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre.
[42] A Kbt. 141. § (6) bekezdése szerint a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződésmódosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg.
[43] A közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése olyan követelmény, amelyet a szerződés módosítása körében is teljesíteni kell. Egyes körülmények indokolhatják a szerződés módosítását, ám ez a lehetőség nem vezethet visszaélésekhez, nem irányulhat a verseny tisztaságának megsértésére, a Kbt. kijátszására. A szerződés módosítására ezért kizárólag csak a Kbt.-ben kógens jelleggel meghatározott feltételek maradéktalan fennállása esetén van lehetőség. Ennek jogszerűsége megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az ajánlatkérő milyen indokot hozott fel a szerződésmódosítás alapjául.
[44] Az ajánlatkérőnek kell a közbeszerzési igényét meghatároznia, ennek során - a törvény keretei között - az egyes feltételeket maga szabja meg. A szerződés teljesítésének határidejét megjelölheti a szerződés aláírásától számított időpontban, de konkrét naptári napban is. Az erre vonatkozó választása éppen úgy a saját kockázata körébe tartozik, mint annak kalkulálása, hogy mennyi időt vesz igénybe a közbeszerzés központi ellenőrzése.
[45] A felperes tudta azt, hogy az általa lefolytatott közbeszerzési eljárást a Miniszterelnökség ellenőrizni fogja, így ez a körülmény a szerződésmódosítás jogszerű alapja akkor sem lehet, ha az a felperes korábbi tapasztalataihoz képest hosszabb időt vett igénybe. Amint azt az elsőfokú bíróság is helyesen kifejtette, a központi ellenőrző szerv eljárásának jogszerűsége a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok során nem vizsgálható. Jelen ügyben ezért csak annak van jelentősége, hogy a felperes tudott az előzetes ellenőrzési és engedélyezési eljárás kötelezettségéről, az eljárás időtartamának téves becslése következményeit neki kell viselnie.
[46] A felperes a műszaki leírásban részletesen meghatározta a munkavégzés - oktatási intézmény jellegéből fakadó - feltételeit. A vállalkozási szerződés is tartalmazza, hogy a III. rendű alperes köteles a munkavégzés során tekintettel lenni arra, hogy a munkavégzésre oktatási intézményben kerül sor. A felsőfokú oktatás folyamatos és zavartalan biztosítása ezért új körülményként szintén nem értékelhető.
[47] A fentiek szerint mind az alperes, mind a törvényszék helytállóan állapította meg a Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) pontjában foglaltak megsértését, mert a módosítás alapjául felhozott körülményeket a felperes kellő körültekintés mellett előre láthatta volna. A felperes által megjelölt indok a közbeszerzési eljárás nem gondos előkészítésére vezethető vissza, az abból fakadó helyzet kialakulásáért más nem tehető felelőssé.
[48] A szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A lényegesség kérdését az eset összes körülményének figyelembevételével lehet megítélni. A teljesítésre ténylegesen rendelkezésre álló napok számát a módosítással mintegy hatszorosára növelték, amely tény már önmagában nem tekinthető lényegtelennek. Ezen nem változtat a III. rendű alperes magatartása, azaz, hogy egyébként a korábbi feltételekkel vállalta a teljesítést. A felperes szerint a III. rendű alperes közel ugyanannyi idő alatt, csak más időszakban volt köteles elvégezni a munkát. A szerződésmódosítás azonban nem erről szólt, abban ugyanis a felek kezdési határidőt nem, csak végteljesítési határidőt jelöltek meg.
[49] A módosítással a felek az eredeti szerződéses feltételtől lényegesen eltérő érdemi feltételt határoztak meg, hiszen ha a módosítás szerinti teljesítési véghatáridőt határozta volna meg a felperes közbeszerzési eljárás megindításakor, akkor az eredetileg részt vett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevő is részt vehetett volna, illetve a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat is nyerhetett volna.
[50] Az eljárás megnevezésében megjelölt dátum nem tekinthető csupán technikai információnak. Abban nem véletlenül szerepel a 2016. év, éppen azt jelzi, hogy a beszerzési igény 2016-ban merült fel, azt még abban az évben, és nem 2017-ben kell teljesíteni.
[51] Az I. rendű alperes és az elsőfokú bíróság is helyesen jutott arra a következtetésre, miszerint a szerződésmódosítás lényeges volt, ezért jogszerűen állapították meg a Kbt. 141. § (6) bekezdésének sérelmét.
[52] A bírságkiszabás körében a felperes konkrét jogszabálysértésre nem hivatkozott. Önmagában a Kbt. 168. §-ában megfogalmazott, az alperes döntéshozatala egységességének biztosítására vonatkozó követelmény nem támasztja alá, hogy az alperes mérlegelése jogszabálysértő lenne, és különösen nem igazolja, hogy az elsőfokú bíróság ítélete e körben jogszabálysértő. A bírságkiszabás törvényessége a Kbt. rendelkezései szerint ítélhető meg, a Kbt. 165. § (11) bekezdésében foglaltak sérelmére viszont a felperes nem hivatkozott. A felperes által felhozott - közelebbről be nem mutatott - alperesi gyakorlat a jogszerűségnek épp úgy nem mércéje, mint az, hogy a felperes a kiszabott bírságot eltúlzottnak tartja. A felülvizsgálati kérelem ezért e körben sem foghatott helyt.
[53] A Kbt. 172. § (2) bekezdése értelmében az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz érkezését követő 30 napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül el kell bírálni. Az elsőfokú bíróság a Kbt. 172. § (2) bekezdésében foglalt határidőn túl hozott ítéletet, ez azonban az ügy érdemi elbírálására kihatással nem volt. E körülménytől ugyanis nem vált az alperes határozata jogszabálysértővé.
[54] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket.

A döntés elvi tartalma

[55] A közbeszerzések központi ellenőrzése és engedélyezése, továbbá a felsőoktatási intézményben folyó oktatási és vizsgáztatási tevékenység, illetve ezek időtartama nem minősül a szerződés módosítását szükségessé tevő olyan körülménynek, amelyet az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre.
[56] A teljesítésre rendelkezésre álló időtartam hatszorosára növelése lényeges szerződéses feltételnek minősül.

Záró rész

[57] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el.
[58] A pervesztes felperes a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel köteles az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni.
[59] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint teljes személy illetékmentességben részesülő felperes helyett a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-ában foglaltaknak megfelelően.
[60] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.

Budapest, 2019. november 27.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró