Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core
Közbeszerzési Értesítő száma: 2022/126
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma: 2022.07.01.
Iktatószám: 13774/2022
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 103.K.707.720/2020/31.

A felperes:Alstom Transport Deutschland Gmbh (38239 Salzgitter, Linke-Hofmann-Busch Strasse 1.,
Németország)
A felperes képviselője: Partos és Noblet Ügyvédi Iroda (1051 Budapest, Vörösmarty tér 7/8., eljáró ügyvéd: dr. Békési Sándor Miklós)
Az alperes:Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.)
Az alperes képviselője: dr. Virágh Norbert kamarai jogtanácsos
Az alperesi érdekelt: MÁV-START Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)
Az alperesi érdekelt képviselője:dr. Baksa Csilla kamarai jogtanácsos
A per tárgya:közbeszerzési ügyben hozott D.399/30/2020. számú közigazgatási határozat megtámadása

ítélet:

A Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 80 000 (nyolcvanezer) forint, továbbá az alperesi érdekeltnek 80 000 (nyolcvanezer) forint perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására -36 000 (harminchatezer) forint kereseti illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
[1]Az érdekelt a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § (1) bekezdés 1. és 17. pontjai, valamint 27. § (1) bekezdése alapján - jelentős részben állami forrásból finanszírozott - menetrend szerinti vasúti közlekedéssel személyszállítási közszolgáltatást biztosít. Magyarország vasúti pályahálózata és a személyszállítási közszolgáltatás ellátása érdekében igénybe vett szállítóeszközök műszaki képessége adottság. A vasúti pálya nem kizárólagosan személyszállításra szolgál. A távolsági közlekedésre szolgáló vasútvonalak jelentős részben, de közel sem teljes egészében villamosítottak, míg a regionális közlekedésre szolgáló vasútvonalak többségükben nem villamosítottak. Vonatnak nevezik egy vagy több vasúti jármű olyan szerelvényét, amely a vasúti pálya vonalán együtt közlekedve alkalmas személy- vagy
teherszállításra. A személyszállítási közszolgáltatás ellátása érdekében az érdekelt által üzemeltetett nagyszámú FLIRT motorvonatok a villamosított szakaszokon képesek közlekedni, míg a nem villamosított szakaszokon a motorvonatok közül jelentős számban a belső égésű motorral ellátott Bzmot motorvonatok közlekednek; a két típusú motorvonat együtt nem képes vonatként közlekedni. Az érdekelt, mint ajánlatkérő a 2020. augusztus 4. napján feladott részvételi felhívással a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második része szerinti tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított 50 db kettős üzemű (akkumulátorról és villamos felsővezetékről egyaránt üzemelő) motorvonat beszerzésére 96 hónap időtartamra szóló keretmegállapodás megkötése céljából, 2020. szeptember 7-i jelentkezési határidővel és 180 939 000 000 forint becsült értékben.
[2]Az érdekelt a részvételi felhívás II.2.5) pontjában értékelési szempontként előírta a következőket: „Minőségi kritérium - Név: 2. Vontatási akkumulátor jótállási ideje [min. 120 - max. 144 hónap] / Súlyszám: 50
Minőségi kritérium - Név: 3. Nagyobb akkumulátoros hatótáv [min. 80 - max. 120 km, 100 km/h sebességgel] / Súlyszám: 150
Minőségi kritérium - Név: 4. Alacsonypadlós (<750 mm) utastér aránya [min. 40 % - max. 75 %] / Súlyszám: 50
Minőségi kritérium - Név: 5. Szinkronüzem biztosítás a MÁV-START Zrt. által üzemeltett 415 sorozatú motorvonatokkal [Igen/Nem] / Súlyszám: 150 (a továbbiakban: 5. értékelési részszempont) Ár - Súlyszám: 1100”
Az érdekelt a közbeszerzési dokumentációban rögzítette, hogy a szinkronüzem vállalása esetén a maximális 10 pont, nem vállalása esetén a minimális 0 pont kerül kiosztásra.
[3]A keretmegállapodás tervezetében az érdekelt részletezte, hogy a szinkronüzem azt a közlekedési módot jelenti, amely biztosítja, hogy a kettős üzemű motorvonatok egymással képesek korlátozás nélkül szinkronüzemben közlekedni. A vegyes szinkronüzem azt a közlekedési módot jelenti, amely biztosítja, hogy a kettős üzemű motorvonatok képesek korlátozás nélkül szinkronüzemben közlekedni az érdekelt által üzemeltetett 415 sorozatú Stadler FLIRT típusú villamos motorvonatokkal (a továbbiakban: FLIRT motorvonat). Rögzítette, hogy a FLIRT motorvonatok tekintetében nem rendelkezik szerzői jogokkal a járművezérlő berendezések tekintetében, így a vegyes szinkronüzemhez szükséges mindennemű információ beszerzése az ajánlattevő feladata és költsége, akinek a vegyes szinkronüzemet oly módon kell kialakítania és biztosítania, hogy a FLIRT motorvonatokon semmilyen átalakítást, módosítást nem végezhet.
[4]A felperes vegyes szinkronüzem értékelési részszemponttal kapcsolatos előzetes vitarendezési kérelmét az érdekelt elutasította. Ezt követően felperes kiegészítő tájékoztatáskérésében kifejtette, hogy a szinkronüzemmel kapcsolatos értékelési részszempont célja, hogy a kettős üzemű motorvonatok szinkronban tudjanak működni a FLIRT motorvonatokkal, azonban az ehhez szükséges műszaki tudással kizárólag a Stadler rendelkezik, amely így versenyelőnybe kerül. Az érdekelt a kiegészítő tájékoztatáskérésekre adott válaszában ezzel nem értett egyet.
[5]A 2020. szeptember 7-i határidőben 5 gazdasági szereplő, köztük a felperes, valamint a Stadler Bussnang AG és a Stadler Polska Sp. közösen (a továbbiakban együtt: Stadler) nyújtott be részvételi jelentkezést.
[6]A felperes 2020. szeptember 14. napján megküldött jogorvoslati kérelmében a szinkronüzem értékelési részszempont előírása miatt kérte a Kbt. 2. § (1 )-(4) bekezdései, 50. § (4) bekezdése, 58. § (3) bekezdése, 76. § (6) bekezdés c) pontja és 76. § (9) bekezdés a) pontja érdekelt által történő megsértésének megállapítását.
[7]A felperes 2020. október 1. napján kelt levelében - a közbeszerzési eljárásra hivatkozással 2020. október 13-i határidővel választ várva - kérte a Stadler Bussnang AG-t, hogy a FLIRT motorvonatok mechanikus, elektronikus és funkcionális interfészeit, valamint az alrendszerek funkcionális leírását a szinkronüzem kifejlesztése céljából bocsájtsa rendelkezésére. A Stadler Bussnang AG sem a jogorvoslati eljárás befejezéséig, sem később nem adott választ a kérésre.
[8]A jogorvoslati eljárásban egyéb érdekeltként közreműködő, azonban jelen perben nem álló Stadler Polska Sp. 2020. október 5. napján kelt levelében előadta, hogy a FLIRT motorvonatok TCMS rendszerét a Stadler Bussnang AG nagyrészt egy külső céggel fejlesztette ki, ebből következően nem tud arról tájékoztatást adni, amelyet egy külső fejlesztő cég végzett, illetve végez a számára. A kettős üzemű motorvonatok szinkron üzemmódra való alkalmassá tételét a piacon kell kifejlesztenie és megvásárolnia, mert ilyen kapacitása házon belül - a felperessel ellentétben - nincsen.
[9]A jogorvoslati eljárás lefolytatását és a kereset benyújtását követően, a részvételi szakasz lezárása után 3 ajánlattevő, köztük a felperes nyújtott be ajánlatot, amely során a vegyes szinkronüzem értékelési részszempontot kizárólag a Stadler ajánlotta meg. Ezt követően az érdekelt a közbeszerzési eljárást - jelen per tárgyához nem kapcsolódó indokok alapján - 2021. április 26. napján eredménytelenné nyilvánította.

Az alperes határozata

[10]Az alperes a 2020. október 30. napján kelt D.399/30/2020. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította. Megállapította továbbá, hogy a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket az ügyfelek maguk viselik.
[11]Döntésének indokolásában rögzítette, hogy a jogorvoslati kérelmet a Kbt. preambuluma, 2. § (1 )-(5) bekezdései, 50. § (2) bekezdés 1) pontja és (4) bekezdése, 58. § (l)-(3) bekezdései, 76. § (l)-(9) bekezdései, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: közbeszerzési irányelv) 42. cikk (1 )-(2) bekezdései szerint bírálta el.
[12]Megállapította, hogy a szinkronüzem - a dokumentáció szerinti vegyes szinkronüzem - a kettős üzemű motorvonatoknak a meglévő FLIRT motorvonatokkal való szinkronüzemi képességét jelenti. Ezen 5. értékelési részszempont szerinti előírás a műszaki leírásnak nem része, az ajánlattevő részéről történő „nem” vállalása nem vonja maga után az ajánlat érvénytelenségét, hanem 0 pont kiosztásával jár együtt. A felperes jogorvoslati kérelmének lényegét akként azonosította be, hogy a kettős üzemű motorvonatok szinkronüzemének kifejlesztése a Stadleren kívüli egyéb gazdasági szereplők számára - a FLIRT motorvonatok TCMS rendszerének, illetve egyéb hardver- és szoftver-információk ismerete hiányában - műszaki és (szerzői) jogi akadályba ütközik. Ez az egyik ajánlattevő számára aránytalanul nagy előnyt, míg versenytársai számára aránytalanul nagy hátrányt jelent; a szinkronüzem értékelési részszempontként való előírása, és az ahhoz rendelt 150-es, az összesített 1500-as értékű súlyszám 10%-át kitevő súlyszám
indokolatlanul versenykorlátozó.
[13]Rámutatott, hogy döntése során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések a verseny tisztaságának és az ajánlattevők közötti esélyegyenlőség biztosítása mellett a közpénzek hatékony és felelős felhasználását, illetve a közbeszerzések gazdasági észszerűséggel való összeegyeztethetőségét is szolgálják. Az ajánlatkérő a Kbt. és a beszerzés tárgyára vonatkozó jogszabályi előírások, szabványok keretei között saját igényei szerint határozhatja meg a beszerzése tárgyát és annak műszaki követelményeit. A Kbt. nem általában a verseny korlátozását tiltja, hiszen valamely műszaki paraméter meghatározásával az ajánlatkérő szükségszerűen kizár bizonyos termékeket,
ajánlattevőket a versenyből, az olyan előírás tilos, amely az ajánlattevő indokolatlan, akár hátrányos, akár előnyös megkülönböztetését eredményezi.
[14]Megállapította, hogy a kettős üzemű motorvonatok vegyes szinkronüzemének biztosításához elengedhetetlenül szükséges a FLIRT motorvonatok TCMS rendszeréhez (vonatvezérlő és felügyelő rendszer), illetve az egyéb műszaki információihoz történő hozzáférés, amelyekhez fűződő szerzői jogok tulajdonosa legalább részben a Stadler. Ez a fejlesztés nem egy piacról beszerezhető szolgáltatás, hanem a részszempont vállalása esetén az ajánlattevő által kifejlesztendő műszaki megoldás. Akkor is, ha az ajánlattevő legalább részben rendelkezik a szerzői joggal, és akkor is, ha nem. A költségtényező vélhetően az első esetben kisebb, utóbbi esetben nagyobb, de ez még nem valósítja meg az indokolatlan versenykorlátozást, illetve előnyben részesítést. A felperes nem bizonyította, hogy az 5. értékelési szempont megajánlására maga ne lenne képes, a szinkronüzemet (szükséges hardver/szoftver háttér) a gyártáson felüli többletköltséggel, illetőleg gazdasági szereplő bevonásával ne tudná megvalósítani. E körben nem bizonyíték a
Stadler válaszának elmaradása. Nem tartotta elfogadhatónak azt sem, hogy a 2020. október 1. napján 13 napos határidővel megküldött megkeresésére a Stadler 2020. október 28-áig nem válaszolt. Az első szállítási részhatáridő az első eseti szerződés megkötésétől számított 14 hónap, azaz legkevesebb ennyi idő áll rendelkezésére a szinkronüzem saját erőből, vagy külső cég által történő kifejlesztésére, illetve az ehhez szükséges jogok, ismeretek megszerzésére. Tehát önmagában az, hogy a felperes nem a FLIRT motorvonatok gyártója, még nem jelenti termékeinek kizárását a versenyből, illetve hátrányos megkülönböztetését, ezáltal nem sérültek a Kbt. 50. § (4) és 58. § (3) bekezdéseiben előírtak.
[15]Megállapította továbbá, hogy az érdekelt a FLIRT és a kettős üzemű motorvonatok közötti szinkronüzem szakmai, gazdasági és földrajzi előnyeit megfelelő alapossággal megindokolta. Amennyiben a kettős üzemű motorvonatok nem képesek a szinkronüzemre, az ajánlatkérő által részletezett előnyök - a vasúti gerinchálózati szerep erősítése, minőségi kötöttpályás közlekedés kialakítása, személyszállító vonatok kiszolgálásához szükséges motorvonati darabszám, illetve a menetvonal és a vonatszemélyzet biztosítása költségének csökkentése, a felszabadult pályakapacitással más vonatok leközlekedtetése - nem realizálódnak. A szinkronüzem vállalásához szükséges súlyszám 10 %-os mértéke nem tekinthető túlzónak, illetve indokolatlanul versenykorlátozónak, mivel a szállítandó 50 db kettős üzemű motorvonatnak 123 db FLIRT motorvonattal kell kompatibilisnek lennie, azok hatékonyságát is növelve. Az érdekelt a kettős üzemű motorvonatok élettartamát 35 évre tervezi, azaz tartós - hosszú idő alatt megtérülő - árut kíván
beszerezni. Valamint az ajánlati ár a minőségi értékelési részszempontokhoz képest 73 %-ban került figyelembe vételre, mely alátámasztja a hatékony és felelős gazdálkodás elvének betartását. Az érdekelt tehát betartotta a Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontja szerinti azon követelményt, hogy a súlyszámnak arányban kell állnia az értékelési szempont tényleges jelentőségével. Az 5. értékelési részszempont előírása és a hozzá rendelt súlyszám tekintetében az érdekelt biztosította a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontjában előírt - a Kbt. 2. § (l)-(5) bekezdésében előírt - alapelvek betartását is, ugyanis a részvételi felhívás közzétételét követően minden potenciális gazdasági szereplő számára közismert volt a kritérium és annak súlyszáma, biztosítva ezzel a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelménye is betartásra került azzal, hogy bármely érdeklődő gazdasági szereplő azonos körülmények és követelmények mentén nyújthatta be részvételi jelentkezését. Továbbá az érdekelt a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek eleget téve a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva megfelelt a súlyszám mértékének és arányának meghatározásakor az előírásoknak; a részvételi határidőre 5 gazdasági szereplő nyújtott be részvételi jelentkezést.
[16]Az érdekeltet - a Kbt. ilyen irányú dokumentálási és indokolási kötelezettségi előírása hiányában -nem terhelte hatásvizsgálati és költség-haszonelemzési kötelezettség az értékelési
szempontrendszer, valamint a vitatott értékelési részszempont alkalmazása és súlyszámának meghatározása tekintetében. A Stadlemek nem keletkezik 18 milliárd forint árelőnye a többi piaci szereplőhöz képest, mert a szinkronüzem megajánlása költségekkel jár, nem vállalás esetén pedig a fejlesztés költségének megtakarítása figyelembe vehető az ajánlati ár képzésénél. A felek által hivatkozott döntőbizottsági határozatokat - a tényállás különbözősége okán - nem tudta figyelembe venni.
[17]Összességében megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűen határozta meg az 5. értékelési részszempontot és annak súly számát, ezért nem sértette meg a Kbt. 2. § (1 )-(4) bekezdéseit, a Kbt. 50. § (4) bekezdését, a Kbt. 58. § (3) bekezdését, a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontját és a Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontját, így a Kbt. 165. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Kbt. 151. § (9) bekezdése, illetve a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 126. § (2) bekezdése alapján rendelkezett arról, hogy a felperes viseli az általa megfizetett 25 000 000 forint igazgatási szolgáltatási díj költségét.

A kereset és a védirat, valamint az érdekelt nyilatkozata

[18]A felperes - pontosított petituma szerint - keresetében elsődlegesen a határozat megváltoztatásával a Kbt. 2. § (1 )-(4) bekezdései, 50. § (4) bekezdése, 58. § (3) bekezdése, 76. § (6) bekezdés c) pontja és 76. § (9) bekezdés a) pontja érdekelt által történő megsértésének megállapítását és az alperesnek a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj visszafizetésére történő kötelezését, másodlagosan a határozat megsemmisítésével az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Perköltség iránti igényt terjesztett elő.
[19]Eljárási jogsérelemként előadta, hogy a határozat indokolása okszerűtlen és ellentmondásos. Anyagi jogsérelemként kifogásolta, hogy az alperes a rendelkezésre álló okiratok tartalmából téves következtetéseket vont le és a releváns jogszabályokat tévesen alkalmazta. Az eljárási és anyagi jogsérelemállításait azonos kereseti érveléssel támasztotta alá. Álláspontja szerint a szinkronüzem biztosítása minőségi kritérium a Kbt. 2. § (l)-(4) bekezdései, a Kbt. 50. § (4) bekezdése, a Kbt. 58. § (3) bekezdése, a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontja és a Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontja rendelkezéseibe ütköző módon indokolatlanul versenykorlátozó, diszkriminatív, továbbá az értékelési szempont tényleges jelentőségével a hozzá rendelt súlyszám nem áll arányban.
[20]A minőségi részszempont versenykorlátozó - továbbá az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmódot, a jóhiszeműség és tisztesség követelményét sértő - jellegét alapvetően arra alapozta, hogy ennek a feltételnek kizárólag a Stadler képes megfelelni, aki elzárkózott a szinkronüzem vállalásához szükséges jogok és információk megosztásától, amely körülményt az alperes figyelmen kívül hagyta. A határozat maga is elismeri, hogy a vegyes szinkronüzemhez szükséges TCMS fejlesztést a szükséges hardver és szoftveradatok részbeni jogosultjaként csak a Stadler tudja megvalósítani. Ráadásul a felperes alvállalkozójaként amúgy sem vehetne részt a közbeszerzésben, amikor maga is ajánlattevő. A fejlesztés költségtényezőjére vonatkozó alperesi elemzés is értelmezhetetlen, mert a fejlesztés a versenytársak számára a többletköltségek vállalása esetén is lehetetlen. Okszerűtlen volt annak vizsgálata is, hogy kinek mekkora költséget eredményez a minőségi kritérium teljesítése, mert annak megajánlására csak Stadler képes.
Az alperes okszerűtlen módon nem fogadta el bizonyítottnak a fejlesztéshez szükséges információk átadásának megtagadását. Álláspontja szerint - az alperes megállapításával szemben - a jogorvoslati eljárásban bizonyította, hogy számára a TCMS rendszerhez tartozó szoftver és hardver fejlesztés megvalósítása műszakilag lehetetlen, míg a Stadler számára lehetséges, mivel kifejlesztéséhez olyan információk szükségesek, amelyek a versenytársak részére nem állnak rendelkezésre. Ez a fejlesztés - műszaki alapinformációk hiányában - házon belül nem végezhető el, továbbá a piacról sem
beszerezhető szolgáltatás. Ha a fejlesztés eleve lehetetlen, akkor az első motorvonat leszállítására rendelkezésre álló 14 hónap alatt is lehetetlen. Hivatkozott e körben a Stadler 2020. október 5. napján kelt levelére, melyben szerinte a jogtulajdonos kiemeli, hogy az együttműködésre nincs módja, továbbá a megkeresésére adott válasz 2020. október 28. napjáig történő elmaradására.
[21]Az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód, valamint a jóhiszeműség és tisztesség követelményei, illetőleg a hatékony és felelős gazdálkodás elve megsértését a versenykorlátozó és diszkriminatív értékelési szempontra figyelemmel kifogásolta, így az alperes ezen elvekkel kapcsolatos indokolása nem releváns.
[22]A becsült értékhez viszonyítva a 10 %-os súlyszámhoz több mint 18 milliárd forint társul, amely sérti a „best value for money” (a Kbt. rendszerében a legjobb ár-érték arány) elvet. Téves az alperesi érvelés, miszerint a vegyes szinkronüzem megajánlásával elérhető árelőny nem egyenlő ezzel a mértékű tétellel. Nem vitatta, hogy a Stadler számára a vegyes szinkronüzemmel kapcsolatos fejlesztési feladatok valamekkora költséget fognak eredményezni, azonban ennek mértéke elenyésző lesz a minőségi kritérium több mint 18 milliárdos értékéhez képest. Tehát nagyjából ennyi lesz az előnye a feltétel vállalására képtelen versenytársaival szemben. Ehhez mérten gazdaságilag észszerűden feltételezés az, hogy a Stadler versenytársai kompenzálni tudják ezt az árelőnyt egy 18 milliárddal alacsonyabb árajánlattal.
[23]Kifogásolta, hogy a határozat nem tartalmaz megalapozott indokolást arra nézve, hogy az általa előadott érvelés ellenében a vegyes szinkronüzem értékelési részszempont és a hozzá rendelt súlyszám indokolatlanul versenykorlátozó minősége miért nem áll fenn. A Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontja szerint a súlyszám meghatározásához az értékelési szemponthoz kapcsolódó előny mértékét is ismerni kell, és a kettőnek arányban kell állnia. A Kbt. nem hja elő az ajánlatkérők számára, hogy milyen módszerrel határozzák meg az adott értékelési szempont tényleges jelentőségét és az azokkal arányban álló súlyszámokat, azt azonban kötelezettségként írja elő, hogy az ténylegesen arányban álljon az értékelési szempont jelentőségével és ezt értelemszerűen alá is kell támasztaniuk. Az érdekelt nem a dokumentálási és indokolási kötelezettségét sértette meg, hanem a vegyes szinkronüzem kívánalmának tényleges jelentőségét nem mérte fel. Nem lehet indok, hogy a felmérés lehetetlen, vagy irreális személyi és költségráfordítással
jár. Ha az értékelési szemponthoz kapcsolódó előny felmérése nem lehetséges, akkor alkalmazni sem lehet. Az érdekelt nem adott elfogadható indokokat a minőségi részszempont alkalmazásához, mert az általánosság szintjén maradó előadása megfelelő tervek, hatástanulmány, piackutatás, költség-haszon elemzés és költségszámítás nélkül nem alkalmasak a súlyozás és annak mértéke alátámasztására. Az érdekelt nem fejtette ki, hogy a minőségi kritérium milyen mértékű szakmai, gazdasági és műszaki előnyt jelentene számára; csak annyit állított, hogy előnyt jelentene számára. Az indikatív ajánlatok sem támasztják alá a súlyszám arányosságát, mert az érdekelt nem vegyes szinkronüzemre képes motorvonatokra végzett előzetes felmérést. Hivatkozott ugyanezen kettős üzemű motorvonatok beszerzésére irányuló és az alperes által az Alaptörvény XXIV. cikke megsértésével figyelmen kívül hagyott előzményi közbeszerzési eljárásra, amelyben a szinkronüzem minőségi kritérium 1,69 %-os, a jelenlegihez képest 1/6-dal kisebb súlyszámmal
szerepelt, és amely közbeszerzési eljárást az érdekelt utóbb visszavont. Az árelőny 18 milliárd forintos összegéhez képest irreleváns a beszerzendő 50 db kettős üzemű motorvonatnak a már üzemeltetésben lévő 123 db FLIRT motorvonattal való kompatibilitásra, illetve a 35 éves élettartamra és az ajánlati ár 73%-os értékelési adatára vonatkozó határozati érvelés, mivel ezen érvek nem a súlyszám mértékének arányosságára vonatkoznak, így az érvek és az arányosság követelménye közötti kapcsolatra az alperes sem tért ki. Tehát megállapítható, hogy az érdekelt megsértette a Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontjában foglaltakat.
[24]Kifogásolta továbbá a jogorvoslati kérelemben hivatkozott jogesetek figyelmen kívül hagyását. Álláspontja szerint az alperes a tényállás eltérősége miatt nem hagyhatja figyelmen kívül a releváns joggyakorlatában tett elvi jelentőségű megállapításokat. A joggyakorlat egységességét az egyes jogszabályhelyek alkalmazása tekintetében kell biztosítania.
[25]A Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontjának állított megsértéséhez kapcsolódóan indítványozta annak megállapítását, hogy bizonyítási szükséghelyzetben van arra nézve, hogy az érdekelt nem végezte el a szükséges kalkulációkat a vegyes szinkronüzem tényleges jelentőségének megállapítása érdekében. Előadása szerint az előkészítő anyagok az érdekelt kizárólagos birtokában vannak, így az ő részéről várható el, hogy az állított kellő mélységű kalkulációit a vonatkozó okiratok becsatolásával bizonyítsa.
[26]Az érdekelti „bizonyítással” kapcsolatban kifejtette, hogy az érdekelt az indikatív árajánlat benyújtását megelőzően nem hívta fel a figyelmet a vegyes szinkronüzemre, ezért az indikatív ajánlatok arra nem tértek ki, ezekből a vegyes szinkronüzem teljesítésére való képességre következtetni nem lehet. Megítélése szerint az érdekelti érvelésben felhozott általános előnyök nem tartalmaznak konkrét szakmai gazdasági és földrajzi előnyöket, így azok nem nevezhetők indokolásnak. Az érdekelt továbbra is általános jellegű előadásából az következik, hogy semmiféle kalkuláció, releváns piackutatás, költség haszon elemzés nem készült a vegyes szinkronüzem által elérhető előnyök hozzávetőleges értékéről, így a vegyes szinkronüzem és az ahhoz rendelt súlyszám alkalmazása alapos átgondolás, kellő mélységű előzetes kalkuláció nélkül került meghatározásra. Tehát az érdekelt érdemben nem vizsgálta, hogy a vegyes szinkronüzem funkció milyen mértékű előnyt jelentene a számára. A Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontjának állított megsértésével összefüggésben hivatkozott a dr. Patay Géza: A közbeszerzés joga- kommentár jogi irodalmi értelmezésben kifejtettekre, melyek szerint a súlyszámnak az adott szempont értékelésében játszott tényleges jelentőségével súlyával arányban kell állniuk; a súlyszámok olyan kiosztása, amely nem tükrözi az értékelési szempontok tényleges jelentőségét, jogellenes még akkor is, ha egyébként alacsony súlyszámokról van szó. A jelen esetben az érdekelt egy teljesen egyedi, rendkívül komplex, több mint 18 milliárd forint értékűre becsült vegyes szinkronüzem funkció kapcsán úgy határozta meg annak tényleges jelentőségét, hogy előzetes számszaki elemzést nem végzett. Állítása szerint a vegyes szinkron üzemhez kapcsolódó súlyszám tényleges jelentősége számszerűen nem is kimutatható. Kétséget kizáróan igazolt, hogy ez érdekelt elmulasztotta a vegyes szinkron üzem tényleges jelentőségének meghatározását. Továbbá túlzó és indokolatlanul versenykorlátozó módon határozta meg a vegyes szinkronüzemhez rendelt 10 %-os
mértéket. Azt már korábban hitelt érdemlően bizonyította, hogy kizárólag a Stadler képes a vegyes szinkron üzem teljesítésére. Ezáltal az érdekelt a vegyes szinkron üzemhez rendelt súlyszám alkalmazásával árelőnyhöz juttatta a Stadlert. Az egyéb minőségi kritériumok vállalásával, illetve ajánlati árral nem kompenzálható előny túlzó és indokolatlanul versenykorlátozó. Az érdekelt a bíróság felhívására a bizonyítási kötelezettségét akként teljesítette, hogy az általa becsatolt és üzleti titokká minősített dokumentumok egyike sem vehető figyelembe bizonyítékként. Álláspontja szerint ugyanez vonatkozik az érdekelt valamennyi nyilatkozatára, amelyek ezen üzleti titoknak nyilvánított dokumentumok tartalmából erednek. Tehát ezen okiratok tartalma nem vehető figyelembe annak bizonyítására, hogy az érdekelt által állított kockázatelemzés, modellezés, arányosítás és egyéb vizsgálatok ténylegesen lefolytatásra kerültek, valamint azok az érdekelt által állított eredményre vezettek. Ebből következően a felperes valamennyi tényt igazolta, amely az érdekelt eljárása, így az alperesi határozat jogsértő jellegét támasztják alá. Továbbra is vitatta, hogy az üzleti titoknak minősített dokumentumok bármelyike alkalmas lehet arra, hogy a vegyes szinkronüzemhez kapcsolódó minőségi kritérium súlyszámát érdemben alátámassza.
[27]Az alperes a védiratában a határozatában foglaltakat fenntartva a kereset elutasítását és perköltségének a megállapítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes villamos motorvonat gyártói
minőségében nem bizonyította, hogy a szinkronüzem megajánlására az 5. értékelési részszempont szerint ne lenne képes, valamint, hogy a kívánt szinkronüzemet a gyártáson felüli többletköltséggel, illetve a szinkronüzem hardver-szoftver hátterének biztosítását más gazdasági szereplő bevonásával ne tudná teljesíteni, ahogy a Stadlemek az együttműködéstől történő elzárkózását sem. Az előzményi közbeszerzési eljárás jogszerűsége a jogorvoslati eljárásnak nem volt tárgya, ezen indok határozatban rögzítésének elmaradása nem súlyos eljárási szabálysértés. Vitatta, hogy a felperes bizonyítási szükséghelyzetben lenne. A határozat 26. oldalán alátámasztotta a részszempont kiválasztásának és alkalmazásának jogszerűségét. Az érdekelt a jogorvoslati eljárásban nyilatkozataiban gyakorlatilag ismertette az üzleti titokká nyilvánított feljegyzés tartalmát, és igazolta a keresetben is felhozott körülményeket.
[28]Az érdekelt az alpereshez csatlakozva a kereset elutasítását és perköltségének a megállapítását kérte. Előadta, hogy a vegyes szinkronüzem értékelési szempontként és nem műszaki követelményként történő meghatározásával célja a verseny ellehetetlenítésének az elkerülése volt. A közbeszerzési eljárásban résztvevő gazdasági szereplők egyike sem észrevételezte, hogy a mérlegelési szempont vállalása esetén ne lenne elegendő az első motorvonat leszállítására nyitva álló határidő. Az értékelési szempontrendszer és a részszempontokhoz rendelt súlyszámok meghatározását alapos átgondolás, az üzleti és gazdasági érdekek figyelembevétele és kellő mélységű előzetes kalkuláció előzte meg. Szerinte a kérdés nem a vegyes szinkronüzem technikai megvalósíthatósága vagy a feltételezett szerzői jogok megítélése, hanem az, hogy jogosult volt-e az értékelési szempontrendszer részeként meghatározni a vitatott értékelési szempontot és ha igen azt az értékelési szempont tényleges jelentőségével arányban állóan tette-e meg.
Hivatkozott a Kbt. 76. § (1) és (5)-(6) bekezdéseire, valamint (9) bekezdés a) pontjára és az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) C-31/87. számú ítéletére (Beentjes ügy). A vitatott értékelési részszempont a közbeszerzés tárgyához kapcsolódik, az önkényes döntési lehetőségét nem teremtette meg, továbbá biztosította a Kbt.-ben előírt alapelvek betartását, ugyanis bármely érdeklődő gazdasági szereplő azonos körülmények és követelmények mentén nyújthatta be a részvételi jelentkezését. A Stadlemek versenyelőnye sincs, ugyanis a szinkronüzem olyan funkció, amelyet neki is ki kell fejlesztenie vagy fejlesztetnie.
[29]Kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárás tárgyát képező 50 db kettős üzemű villamos motorvonat beszerzésének időpontjára 173 db korszerű villamos motorvonattal fog rendelkezni, amelyek közül 163 db (123 db meglévő és 40 db leszállítás előtt álló) motorvonat lesz érintett a szinkronüzemmel, azaz a korszerű villamos motorvonat! átlag 94%-a. Utalt a 35 éves életciklusra, illetve arra, hogy egy másik értékelési szempont is 150-es súlyszámmal került meghatározásra, másrészt pedig a vitatott értékelési szempont mind az összesített súlyszámhoz, mind a minőségi értékelési szempontokhoz, mind pedig az ajánlati árhoz viszonyítottan nem tekinthető jelentősnek. A kettős üzemü motorvonatok 35 éves életciklusa alatt a vonatok kiszolgálásához szükséges motorvonat! mennyiségi állagcsökkentés, valamint a pályahasználati és személyzeti költségcsökkentés gazdasági hatása meghaladja a beszerzés becsült értékének 10 %-át. Az üzleti érdekeinek a közbeszerzési eljárásban történő érvényesítése, egy számára előnyösebb
szerződéskötés nem minősülhet versenykorlátozónak és jogszabálysértőnek. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági szereplők a vállalható szinkronüzem biztosítása nélkül is érvényes ajánlatot adhattak be. Jogosult meghatározni saját beszerzési igényét, ezen belül annak elvárt műszaki jellemzőit és a számára leginkább megfelelő értékelési szempontokat. A Kbt. rendelkezései nem írják elő, hogy a gazdasági szereplő ezirányú kérésére meg kellene indokolnia és konkrét adatokkal, számításokkal kellene alátámasztania az értékelési szempontok és a hozzájuk rendelt súlyszámok alkalmazásának a szükségességét. Ez csak akkor lenne számon kérhető, ha ezzel kizárna egyes gazdasági szereplőket, amely jelen esetben nem áll fenn. Az értékelési szempont meghatározásával az egyszerű szinkronüzem követelménye mellett az aktuális közlekedéspolitikai irányelveknek megfelelően a vasúti gerinchálózati szerep erősítésére, az autóbuszos párhuzamosságok megszüntetését megalapozó minőségi kötöttpályás
közlekedés kialakítására törekszik, amelynek része a kettős üzemű villamos motorvonatok beszerzése is. Ezek legnagyobb előnye, hogy azok révén adott vonal nem villamosított szakaszán is környezetbarát, zéró emissziós közlekedés valósítható meg, továbbá a mozdonycsere elhagyásával a menetidő is csökkenthető. A vegyes szinkronüzem kedvező gazdasági hatása vitathatatlan, legnagyobb előnye számára pedig kétségkívül az annak alkalmazásával elérhető költségcsökkenés, ami abban nyilvánul meg, hogy az egyesített vonatoknak köszönhetően csökken a személyszállító vonatok kiszolgálásához szükséges motorvonati darabszám, csökkenthető a menetvonal és a vonatszemélyzet biztosításának költsége, ennek köszönhetően felszabadult pályakapacitás más vonatok leközlekedtetését is lehetővé teszi. Ezáltal az értékelési szempont a gazdaságos működtetés egyik lényegi feltétele és a közpénzekkel felelősen gazdálkodó gazdasági társaság üzleti érdeke is egyben. Nem lehetett pontos információja az egyes ajánlattevői képességekről,
kalkulációkról és arról, hogy mely potenciális ajánlattevők vállalják a szinkronüzemhez szükséges fejlesztéseket és milyen költségek mentén tudnának ezen elvárásoknak megfelelni, ezért döntött úgy hogy az egyszerű szinkronüzemet műszaki kritériumként határozza meg, míg az elvégzett műszaki és gazdasági paraméterek elemzésére és kategóriákba sorolására tekintettel a vegyes szinkronüzemet minőségi értékelési szempontként határozta meg. A felperes által hiányolt hatástanulmány és költséghaszon elemzések elkészítése, valamint a vegyes szinkronüzem alkalmazásával elérhető előnyök számszerűsítése csak irreális személyi- és költség jellegű ráfordításokkal lennének elvégezhetők. Egyes elérhető előnyök, mint például a rendelkezésre álló jármüvek allokációjának rugalmassága, a magasabb színvonalú szolgáltatás megvalósítása, a menetvonal és a vonatszemélyzet biztosítása költségének csökkenése, vagy a felszabadult pályakapacitással más vonatok leközlekedtetése számszerűleg nem is kimutatható.
[30]Az indikatív ajánlatok megfelelő információkkal szolgáltak a közbeszerzési eljárás alapos előkészítéséhez, mivel annak tárgya azonos volt az előzményi eljárás tárgyával. Rámutatott, hogy az indikatív ajánlatok bekérése a becsült érték és nem az értékelési szempontrendszer meghatározásának célját szolgálja. A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint az értékelési szempontokat az ajánlatkérő akként határozhatja meg, hogy azok lehetővé tegyék számára a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását. Az értékelési szempontok meghatározása során bármely rendelkezésre álló információt felhasználhat, így megalapozottan használhatta fel az indikatív ajánlatokat is. Nem az indikatív ajánlatokból vont le arra nézve következtetést, hogy a potenciális gazdasági szereplők a vegyes szinkronüzem megvalósítására képesek vagy képesek lehetnek-e.
[31]Ismertette a tárgybeli közbeszerzési eljárás előkészítésének folyamatát. Az Előkészítő és Értékelő Bizottsága az értékelési szempontok és az azokhoz tartozó súlyszámok meghatározása érdekében a kettős üzemű motorvonatokkal kapcsolatos műszaki és gazdasági paraméterek elemzését és kategóriába sorolását végezte el. Ennek keretében elemezte a számításba vehető értékelési szempontokat, valamint értékelte az előzményi eljárás előkészítése során benyújtott indikatív árajánlatok alapján elvégzett modellezést és számításokat. Csatolta az Előkészítő és Értékelő Bizottsága feljegyzését. Ennek nyilatkozatában ismertetett tartalma szerint a bizottság megvizsgálta a legfontosabb - értékelési szempontként figyelembe vehető - 18 darab műszaki paramétert. Az értékelési szempontok kiválasztása érdekében kockázatelemzést végzett. 5 kockázati kategóriát állított fel. A nagyon magas kockázati besorolású paraméterek műszaki követelmények lettek, míg az alacsony és magas kockázati besorolású műszaki paraméterek minőségi
értékelési szempontként jelentek meg. A kiválasztott értékelési szempontokhoz arányosítással súlyszámokat határozott meg. Az indikatív ajánlatok alapján modellezést és számításokat végzett. A feljegyzésben meghatározott értékelési szempontok és súlyszámok alkalmazása mellett 4 változatban modellezte le a közbeszerzési eljárás lehetséges kimenetelét. A modellezés alapján azt a következtetést vonta le, hogy önmagában a szinkronüzem értékelési szempont vállalása nem eredményezi automatikusan a szinkronüzem biztosítását vállaló gazdasági szereplő nyertességét. Az egyéb minőségi szempontokra tett kedvezőbb vagy ahhoz közeli érték megajánlása olyan mértékben befolyásolja az
értékelés során elérhető pontszámokat, amely arra az eredményre vezethet, hogy a szinkronüzem biztosítását nem vállaló gazdasági szereplő is nyertesként kerülhet ki. A csatolt feljegyzést, valamint modellezést kérte üzleti titokként kezelni, mivel a feljegyzés további jövőbeli döntéseinek a megalapozását is szolgálja, megismerése a döntések előkészítését veszélyeztetné, illetve a modellezés és számítások alapját azon indikatív ajánlatok képezik, amelyek az indikatív ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők üzleti titkának minősülnek.

A bíróság döntése és annak jogi indokai

[32]A kereset az alábbiak szerint nem alapos.
[33]A Fővárosi Törvényszék a közigazgatási jogvitát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (3) bekezdés a) pontja alapján, a Kp. Második része szerinti elsőfokú közigazgatási peres eljárásban, a Kp. 77. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. A közigazgatási tevékenység jogszerűségét a Kp. 2. § (4) bekezdése és 85. § (1) bekezdése értelmében a kereseti kérelem korlátai között, a Kp. 85. § (2) bekezdése alapján a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A tényállást a Kp. 78. § (2) bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló adatok és okirati bizonyítékok, valamint a felek írásbeli előadásának egybevetése alapján, a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelve, a megelőző közigazgatási eljárásban megállapított tényállással összevetve állapította meg.
[34]A bíróság elöljáróban rögzíti, hogy a Kbt. 145. § (2) bekezdése alapján az alperes nem vizsgálhatta a jelen ügytől különálló előzményi közbeszerzési eljárás jogszerűségét, ezáltal annak vizsgálatára a bíróság sem jogosult. A perben vizsgált jogorvoslati eljárás tárgyából adódóan, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. §-a alapján a határozatnak a tárgybeli közbeszerzési eljárás jogszerűségével kapcsolatos döntés indokait kell tartalmaznia, így az alperes nem foglalhatott állást csak az elnevezésében előzményi közbeszerzési eljárásban meghatározott vegyes szinkronüzem értékelési részszempont Kbt. szabályainak történő megfelelőségének, vagy az előzményi eljárással összevetésben ezen részszempont súlyozása megváltoztatása indokoltáságnak kérdésében. A minőségi kritérium tárgybeli közbeszerzési eljárásban rögzített paraméterekkel történő meghatározásának jogszerűségét a Kbt. vonatkozó rendelkezései alapján kellett elbírálnia.
A felperes Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt jogai megsértése nem állapítható meg, ha az alperes vizsgálata, tényállás-feltárása és döntésének indokolása igazodik a hatósági ügy tárgyához.
[35]A jelen per tárgya a Kp. 4. § (1) bekezdésének megfelelően az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálata. A keresetben felhozott eljárási jogsérelemállítások a rendelkezésére álló bizonyítékok és nyilatkozatok alperesi értékelését, valamint ezek anyagi jogi rendelkezésekkel történő alperesi összevetését támadják, amely értékelés helyessége nem eljárási, hanem anyagi jogi kérdés. Ebből következően a bíróságnak a kereseti jogsérelemállításokat a határozatban rögzített alperesi anyagi jogi értékelés mentén kellett vizsgálnia.
[36]A perben, valamint a perben vizsgált jogorvoslati eljárásban a felek számos tényállítást tettek, azonban ezen tényállításaikat alapvetően nyilatkozatokkal támasztották alá, az egyes tényállítások mellé rendelhető okirati bizonyítékok száma korlátozott. Ennek megfelelően a bíróság a bizonyítási terhet a felek tényállításaira és a Kbt. anyagi jogi rendelkezéseire figyelemmel osztotta ki.
[37]A Kp. 78. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 265. § (1) bekezdése, valamint a Kbt. 149. § (1) bekezdés d) pontja alapján a felperesnek kellett alátámasztania azon állításait, hogy megtette a tőle észszerűen
elvárható lépéseket a vegyes szinkronüzem biztosítása értékelési részszempont megajánlása, azaz a TCMS (vonatvezérlő és felügyelő rendszer) kifejlesztéséhez szükséges szerzői jogok és műszaki információk megszerzése érdekében, azonban kérését a jogtulajdonos elutasította; valamint a közbeszerzés elnyeréséhez a vegyes szinkronüzem biztosítása értékelési szempont teljesíthetetlensége esetén ezen értékelési szempontot más értékelési szempont kedvezőbb megajánlásával nem lehet, vagy csak gazdaságilag észszerűden mértékű megajánlásával lehet ellensúlyozni.
[38]A Kp. 78. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 265. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a Kbt. 76. § (1) és 154. § (2) bekezdései szerint - a közbeszerzési eljárás előkészítése, a közbeszerzési eljárás, majd a jogorvoslati eljárás során keletkezett dokumentumok rendelkezésre állására figyelemmel - az alperesnek kellett az érdekelt perbeli támogatása mellett alátámasztania, hogy az érdekeltnek a gazdasági, szociális, társadalmi és környezetvédelmi szempontból objektíven igazolható módon szüksége volt a vegyes szinkronüzem biztosítása értékelési részszempont meghatározására a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához; valamint a vegyes szinkronüzem értékelési részszempont tényleges jelentőségével a hozzá rendelt súlyszám arányban állt.
[39]A bíróság a felek által felhozott tényállítások alátámasztására a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett okiratokat vehette figyelembe. A felek a perben sem tettek olyan - a bíróság számára értékelhető - tartalmú nyilatkozatot vagy tényállítást, amelyet a jogorvoslati eljárás során nem hoztak fel, és amelyeket az alperes nem értékelhetett. Az érdekelt az általa üzleti titokra hivatkozással benyújtott bizottsági feljegyzés, valamint az indikatív ajánlatok alapján elvégzett modellezés és számítások eredményét tartalmazó irat felperes által történő megismeréséhez nem járult hozzá, így ezek tartalmát a bíróság a Kp. 78. § (1) bekezdése alapján a Pp. 322. § (3) bekezdése alapján nem vehette figyelembe. A bíróság a 25. sorszámú végzésében részletesen tájékoztatta a feleket az üzleti titkot tartalmazó dokumentumok bizonyítékként történő felhasználhatóságáról, illetve megismerésük külön eljárásra tartozó feltételeiről. Ezzel szemben a bíróság a Kbt. 160. § (l)-(3) bekezdései, valamint a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, az Akr. 63. §-a, továbbá a Kp. 78. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 263. § (1) bekezdése és 266. § (1 )-(2) bekezdései alapján - a Kbt. 145. § (la) bekezdés d) pontja szerinti korlátok között - értékelése során figyelembe vette a felek nyilatkozataiban foglaltakat. A bíróság rámutat arra, hogy az ajánlatkérőnek - az adott közbeszerzés tárgyához igazodva - a Kbt. 3. § 21-22. pontjai, valamint 46. § (1) bekezdése szerint kell elkészítenie a szükséges dokumentumokat. Az, hogy az érdekelti ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok előkészítése során mit miért írt elő vagy határozott meg, a közbeszerzési eljárás és a jogorvoslati eljárás sajátosságaiból fakadóan alapvetően az ajánlatkérőnek a kiegészítő tájékoztatás kérésre adott válaszából (Kbt. 56. §), az előzetes vitarendezési kérelemre adott tájékoztatásából (Kbt. 80. §), valamint nyilatkozataiból (Kbt. 160. §) ismerhető meg.
[40]A felek között nem voltak vitatottak azon tények, miszerint a vegyes szinkronüzem értékelési részszempont megajánlásához szükséges fejlesztéséhez ismerni kell a FLIRT motorvonatok TCMS, valamint egyéb rendszereinek szoftver, hardver és műszaki adatait; ezen adatok jogtulajdonosa részben a Stadler, részben pedig a FLIRT motorvonatok vonatvezérlö és felügyelő rendszerének fejlesztéséhez általa igénybe vett külső fejlesztő cég; ezen szerzői jogokkal és műszaki információkkal az érdekelt nem rendelkezik; továbbá a kettős üzemű motorvonatok vegyes szinkronüzemre képes TCMS rendszerének és műszaki megoldásainak fejlesztéséhez szükséges feltételek - a szükséges jogosultságok és információk megléte esetén - a felperesnél házon belül rendelkezésre állnak, míg a Stadler azokat a piacról szerzi be.
[41]A bíróság megalapozottnak találta az alperes azon ténymegállapítását, miszerint a felperes nem bizonyította, hogy az 5. értékelési szempont megajánlására maga ne lenne képes, a szinkronüzemet (szükséges hardver/szoftver háttér) a gyártáson felüli többletköltséggel, illetőleg gazdasági szereplő bevonásával ne tudná megvalósítani. A felperes már az előzetes vitarendezési kérelmében, a kiegészítő tájékoztatáskérésében és a jogorvoslati kérelmében is azt állította, hogy a vegyes szinkronüzem megajánlása számára, és a Stadleren kívüli többi ajánlattevő számára nem lehetséges. Ugyanakkor ezen kérelmei benyújtásának időpontjáig a szerzői jogok és műszaki információk megszerzése érdekében - különösen a részvételének előkészítése során - semmiféle lépést nem tett, noha az érdekelt már a keretmegállapodás tervezetében rögzítette, hogy a jármüvezérlő berendezések tekintetében szükséges mindennemű információ beszerzése az ajánlattevő feladata és költsége. A jogorvoslati eljárás során a Stadler
2020. október 5. napján nyilatkozott arról, hogy a FLIRT motorvonatok TCMS rendszerének műszaki adatai körében kizárólagos jogokkal és információkkal nem rendelkezik. A fejlesztéshez szükséges jogok és műszaki információk megszerzése érdekében a felperes már a jogorvoslati eljárás időtartama alatt, rövid határidő tűzésével és a Stadler által értékelhető üzleti (vásárlási szándékra vagy az ár megjelölésére irányuló) ajánlat mellőzésével küldte el levelét, amelyre a közigazgatási cselekmény időpontjáig nem kapott választ. E mellett a külső fejlesztő cég megkeresése érdekében nem tett lépéseket; nem igyekezett feltárni, hogy a szükséges jogok és műszaki információk birtokába a külső fejlesztő cég, a Stadler vagy kettejük közös hozzájárulásával kerülhet-e. A bíróság a Kp. 78. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a határozathozatal időpontjában rendelkezésre álló tények alapján megállapította, hogy az alperes helyesen értékelte az e körben rendelkezésére álló bizonyítékokat és nyilatkozatokat.
A felperes célja a jogorvoslati kérelmében korábban tett állítása alátámasztása volt, és a szükséges jogok és műszaki adatok megszerzése érdekében elmulasztotta az üzleti életben tőle elvárható lépések megtételét. Tehát a felperes nem bizonyította, hogy a vegyes szinkronüzem értékelési részszemponthoz szükséges fejlesztés megvalósítása számára objektív okból lehetetlen. Az a körülmény, hogy a Stadler a határozat meghozatalától a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításáig sem adott az üzletileg nehezen értékelhető megkeresésre választ, és a jelen közbeszerzési eljárásban ellenérdekű ajánlattevőként az értékelési részszempontot egyedüliként ajánlotta meg, a felperesi állítást legfeljebb valószínűsíti. A bíróság arra is rámutat, hogy a kereseti érveléssel szemben a szerzői jogok és know-how megvásárlása különbözik a TCMS rendszer fejlesztésében történő részvételtől, azaz a szerződés teljesítésébe alvállalkozóként történő bevonástól.
[42]A bíróság osztotta azon alperesi érvelést is, hogy az érdekelt - a jogszabályi keretek között - a saját igényei szerint határozhatta meg árubeszerzésének tárgyát. A közbeszerzési eljárás résztvevői számára evidens, azonban a bíróság az ítéleti indokolásának közérthetősége érdekében az érdekelt nyilatkozatai, személyes tapasztalatai és a bárki számára elérhető adatok alapján rögzítette az ítélet [1] pontjában az érdekeltnél, mint ajánlatkérőnél a közbeszerzési eljárást megelőző kiindulási helyzetet.
[43]Az érdekelt a fent vázolt adottságokhoz képest fogalmazta meg beszerzési igényét, célul tűzve ki, hogy a nem villamosított szakaszról a villamosított pályaszakaszra áttérő kettős üzemű motorvonatok a máshonnan érkező FLIRT motorvonatokkal egy vonatként közlekedhessenek tovább. A bíróság - a közbeszerzési irányelv (90) preambulum bekezdésében, valamint 67. cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdése a) pontjában foglaltakra figyelemmel - az alperessel egyezően elfogadta, hogy az érdekelt számára a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi szempontból legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához indokolt volt a vegyes szinkronüzem értékelési részszempont meghatározása, mivel az általa elérhető költségcsökkenés a személyszállító vonatok kiszolgálásához szükséges motorvonat! darabszám, a menetvonal és vonatszemélyzet biztosításának kisebb költsége, továbbá kisebb pályakapacitás igény így biztosított. Az átszállás mellőzését lehetővé tevő utaskényelmi szempontok mind társadalmi, mind - az igénybe-vevök számának esetleges
növekedése mellett - környezetvédelmi szempontból előnyösnek értékelhetők. Az érdekelttől a közpénzekkel történő felelős gazdálkodás követelményeképpen elvárható, hogy az új beszerzései során törekedjen a meglévő eszközeivel történő műszaki kompatibilitás elérésére. A bíróság megjegyzi, hogy a vasúti rendszer fejlesztését nem lehet a meglévő eszközökkel inkompatibilis eszközök beszerzésével megvalósítani. Napjaink és a közeljövő technológiai fejlődése elkerülhetetlenné teszi, hogy a kötöttpályás személyszállítási közszolgáltatási rendszer alrendszerei (mint az infrastruktúra elemei, a biztosító berendezések, a vonatok, és a rendszerirányítás, stb.) valós idejű és nagy mértékű adatcserére épülő interakciót valósítsanak meg, amelyhez a szerzői jogok és műszaki információk megoszthatósága érdekében a jogalkotóknak, az ajánlatkérőknek és az ajánlattevőknek is előre kell gondolkodniuk.
[44]A felperes érvelésének lényege, hogy a vegyes szinkronüzem értékelési részszempont, valamint az ahhoz rendelt súlyszám ténylegesen olyan hatással jár, hogy a közbeszerzési szerződés elnyerésére egyedül a Stadlemek van lehetősége, ezáltal az ajánlatkérő érdekelt kötelezettségét képező verseny tisztasága megteremtésének és az egyenlő bánásmód biztosításának a követelménye sérül. A többi alapelv esetleges sérelmét maga a kereseti érvelés is ezen alapelvek megsértésére vezeti vissza.
[45]A Kbt. alapelvei között megfogalmazott verseny tisztasága és egyenlő bánásmód biztosítása követelményeknek megfelelően a Kbt. 50. § (4) bekezdése szerint az eljárást megindító felhívásnak és a többi közbeszerzési dokumentumnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be. A Kbt. 58. § (3) bekezdése alapján a műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során. A vegyes szinkronüzem leírását az érdekelt nem a műszaki leírásban, hanem a Kbt. 58. § (1) bekezdésében foglalt lehetőségnek megfelelően a keretszerződés tervezetében fogalmazta meg, amely leírásra a Kbt. 58. § (3) bekezdését a fellelhetőségének helyétől függetlenül alkalmazni kell. A Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontja szerint az értékelési szempontoknak biztosítaniuk
kell a Kbt. 2. § (l)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek, így a verseny tisztasága és egyenlő bánásmód biztosítása követelmények betartását. Az egyes előírások annyiban különböznek egymástól, hogy a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontja az alapelvek megtartásának kötelezettségét az értékelési szempontok egésze vonatkozásában, a Kbt. 58. § (3) bekezdése a műszaki leírás kapcsán, míg a Kbt. 50. § (4) bekezdése az ajánlati felhívás és a közbeszerzési dokumentumok egésze szempontjából rendeli megtartani. A jelen ügy tényállásából adódóan ezen rendelkezések között szoros tartalmi összefüggés van. Amennyiben a nyertes ajánlattevő kiválasztásának szempontjai - a vegyes szinkronüzem értékelési részszempont miatt - a verseny korlátozását eredményezik, vagy az egyenlő bánásmód érvényesülésének akadályát képezik, akkor az egyben a tárgybeli részvételi felhívás és a műszaki elvárások jogellenes meghatározását is jelenti.
[46]A felek egyetértettek abban, és ezt a bíróság is megállapíthatónak látja, hogy a vegyes szinkronüzem értékelési részszempont a Stadlert - valamekkora mértékben - előnyösebb helyzetbe hozza a versenytársaihoz képest. A felek álláspontja közötti különbség abban mutatkozik meg, hogy az alperes az érdekelt valós beszerzési igényei, a gazdasági észszerüség, valamint a közpénzekkel történő felelős és hatékony gazdálkodás szempontjaira figyelemmel a Stadler előnyét indokoltnak találta, míg a felperes aránytalan mértékű előnyben részesítésnek tekinti. A bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a jelen ügy egyedi körülményeire figyelemmel az előny mértéke összeegyeztethető-e a közbeszerzési irányelv és a Kbt. vonatkozó rendelkezéseivel. Ezért volt fontos a perben, hogy a felperes alá tudja-e támasztani azon állítását, miszerint a vegyes szinkronüzem biztosítása értékelési szempont teljesíthetetlensége esetén ezen értékelési szempontot más értékelési szempont kedvezőbb megajánlásával nem lehet,
vagy csak gazdaságilag észszerűden mértékű megajánlásával lehet ellensúlyozni.
[47]Az ügyben jelentős körülmény, hogy az érdekelt a vegyes szinkronüzemet nem alkalmassági kritériumként, hanem értékelési részszempontként írta elő, tehát a versenyt és az egyenlő esélyű ajánlat megtételét önmagában a részszempont meghatározása nem zárta ki. A 180 milliárdos becsült értékű közbeszerzés előkészítése során az érdekelt a vitatott részszemponthoz 10 %-os súlyszámot rendelt hozzá. Ennek alapján állította a felperes, hogy a Stadler versenyelőnye 18 milliárd forint. Ezen mértékű előnyben részesítést az alperes megalapozatlannak találta, mivel a kettős üzemű motorvonatok vegyes szinkronüzemre képes TCMS rendszerének kifejlesztésének költségei -különböző mértékben - valamennyi ajánlattevőnél ráfordítást igényelnek. A perben e körben bizonyításra köteles felperes a 18 milliárdos versenyelőnyre vonatkozó állítását számításokkal nem támasztotta alá. Az 1 500-as össz-súlyszámból 1 100-as súllyal részesülő ajánlati árat a részvételi felhívás szerint fordított arányosság szabályai szerint kell pontozni, amelynek során a legalacsonyabb ár kap maximális pontot, és a többi ajánlat ennek arányában pontozható. Azaz a tárgybeli közbeszerzésben a legkisebb megajánlott ár ismeretében lehet meghatározni azt - a többi megajánlott részszempontot ismerve vagy azok azonos mértékét feltételezve -, hogy mekkora ajánlati ár képes ellensúlyozni a vegyes szinkronüzem 150-es súlyszámát. Különböző fiktív legalacsonyabb ajánlati árakat feltételezve elméletileg elképzelhető a 18 milliárdos, vagy annál akár sokkal kisebb, akár jelentősen magasabb összegű versenyelőny is, azonban ilyen számításokat a felperes nem csatolt. A tárgybeli közbeszerzési eljárásban benyújtott első ajánlatok ismeretében sem végzett ilyen számításokat. (A bíróság megjegyzi, hogy a tárgybeli tárgyalásos közbeszerzési eljárás ajánlati szakasza nem a per tárgya, annak történései a bíróság számára nem ismertek, az ajánlattevők feltehetőleg egymás első és nem végleges ajánlatait ismerhették meg.) Továbbá azt sem hozta a felperes a bíróság tudomására, hogy számításokkal alátámasztott álláspontja szerint a megfelelő jogtulajdonosi engedélyek és műszaki információk ismeretében nagyságrendileg mekkora költséget jelentene a vegyes szinkronüzemre képes TCMS rendszer kifejlesztése. Mindenféle alátámasztás nélkül hivatkozott arra, hogy ez a fejlesztés a Stadler számára elenyésző költséget jelent. Ezek szerint a felperes a versenyelőny általa állított nagyságrendjét hozzávetőlegesen sem támasztotta alá, ennek megfelelően a versenyelőny aránytalan voltára vonatkozó állítását ellenőrizni nem lehet.
[48]A fentiek szerint a felperes a Kp. 78. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 265. § (1) bekezdése alapján nem bizonyította, hogy a vegyes szinkronüzem értékelési részszemponthoz szükséges fejlesztés megvalósítása számára objektív okból lehetetlen, továbbá azt sem tudta bizonyítani, hogy ezen értékelési részszempontot a közbeszerzési eljárás során más részszempont, elsősorban az ár kedvezőbb megajánlásával nem lehet, vagy csak gazdaságilag ésszerűtlen mértékű megajánlásával lehet ellensúlyozni.
[49]A közbeszerzési irányelv (89)-(90) preambulum bekezdései rögzítik, hogy az „odaítélési szempontok fogalma ezen irányelv központi elemét képezi. Ezért a rá vonatkozó rendelkezéseket a lehető legegyszerűbb és legésszerűbb módon kell megfogalmazni. Ez a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kifejezés fő koncepcióként való használatával érhető el, hiszen végső soron minden nyertes ajánlatot aszerint kell kiválasztani, hogy az egyes ajánlatkérő szervek a felkínáltak közül mit tekintenek a gazdasági szempontból, összességében legmegfelelőbb megoldásnak. [...] A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását ezzel garantálva az ajánlatok értékének egymással való objektív összehasonlítását annak meghatározása céljából, hogy - a valódi verseny feltételei mellett - melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. [...] Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az ajánlatkérő szervek műszaki leírások
vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon határozhatnak meg megfelelő minőségi standardokat.” Az EUB iránymutatása szerint ezen értékelési szempontok akkor jogszerűek, ha - a jogszabályi kivételtől eltekintve - nem módosíthatók, az eljárást megindító felhívásból
megismerhetők, mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön alapulnak, nem diszkriminatívak és megfelelnek az Európai Unió alapelveinek (C-298/15. Borta ügy, C-532/06. Lianakis és társai ügy, C-513/99. Concordia Bus ügy, C-31/87. Beentjes ügy).
[50]A C-31/87. számú (Beentjes) ügyben az EUB azt mondta ki, hogy az ajánlatkérők ugyan szabadon választhatják meg az értékelési szempontokat, azonban ez a lehetőségük annyiban korlátozott, hogy a szabad választás joga csak olyan szempontokra vonatkozhat, amelyek ténylegesen a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását szolgálják. Az EUB a C-513/99. számú ügyben - a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelv 36. cikke (1) bekezdésének a) pontját a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához alkalmazott szempont meghatározásának jogszerűsége szempontjából értelmezve - kimondta, hogy nem ellentétes az egyenlő bánásmód elvével a környezetvédelemmel kapcsolatos, az alapügyben szereplőhöz hasonló szempontok figyelembevétele csupán amiatt, hogy az ajánlatkérő saját közlekedési vállalkozása azon kevés vállalkozás közé tartozik (a tárgybeli ügyben de facto az egyetlen), amelyeknek lehetősége van
az említett szempontoknak megfelelő járművek felkínálására. Az értelmezett irányelvi rendelkezés a közbeszerzési irányelv 67. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően teszi lehetővé a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontjára alapozott közbeszerzési szerződéskötést.
[51]A közbeszerzési irányelv (90) preambulum bekezdése szerint a minőségi standardok a műszaki leírásban vagy a szerzödésteljesítési feltételekben jelennek meg. A közbeszerzési irányelv (74) preambulum bekezdése és 42. cikk (l)-(2) bekezdései alapján a műszaki leírás határozza meg az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait, továbbá meghatározhatja, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok átruházására. Meg kell felelnie annak a feltételnek, hogy valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie a beszerzési eljáráshoz, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását.
[52]Az alperes mindezen európai uniós jog által mérceként állított követelményeknek megfelelően helyesen értékelte a Kbt. 2. § (1 )-(5), 50. § (4), 58. § (3) bekezdéseiben, valamint a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontjában előírtak megtartottságát. Ehhez képest a felperes a [47] bekezdésben foglaltak szerint nem tudta bizonyítani, hogy a kifogásolt értékelési részszempont indokolatlan mértékben akadályozná a versenyt, valamint meghatározása az egyenlő bánásmód sérelmével járna együtt. A vegyes szinkronüzem értékelési részszempontban megjelenő valamilyen mértékű versenyelőny biztosításának a határozatban megjelenő észszerű indoka volt, amely meghatározásának lehetőségét a közbeszerzési irányelv és a Kbt. sem zárja ki. A legjobb ár-érték arány eléréséhez az érdekelt figyelembe vehette saját meglévő műszaki adottságait és ehhez képest lehetősége volt megfogalmazni az általa nyújtott közszolgáltatás fejlesztéséhez objektív módon kapcsolódó további - a közbeszerzéssel elérni kívánt - műszaki szükségleteit.
Az érdekelt a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát a potenciális ajánlattevők számára biztosítva fogalmazta meg és tette megismerhetővé a minőségi kritériumot, valamint annak súlyszámát. Egyértelmű tájékoztatást adott arról, hogy a vegyes szinkronüzemhez szükséges mindennemű információ beszerzése az ajánlattevő feladata és költsége. Ezen információk ismeretében minden ajánlattevő azonos körülmények és követelmények mentén nyújthatta be részvételi jelentkezését. Az a körülmény, hogy a Stadler korábbi nyertes közbeszerzései eredményeképpen a közbeszerzés tárgyát tekintve előnyben volt, önmagában nem vezetett a verseny jogellenes korlátozásához vagy az egyenlő bánásmód sérelméhez, mivel az indokolatlanul aránytalan mértékű előnyben részesítését, azaz, hogy a tárgybeli közbeszerzési eljárásban csak és kizárólagosan a Stadler lett volna képes nyerni, a felperes bizonyítani nem tudta. A bíróság rámutat arra, hogy a tárgybeli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési irányelv 65. cikk (2) bekezdése, valamint a Kbt. 86. § (3) bekezdése szerint legalább három részvételre jelentkezőnek kell lennie. A tárgybeli közbeszerzési eljárásban részvételi jelentkezést benyújtó 5 gazdasági szereplő, valamint az ajánlati
szakaszban részt vevő 3 ajánlattevő nem látta esélytelennek a közbeszerzés elnyerését, még a felperes is tevőlegesen törekedett a szerződés megszerzésére.
[53]Ezt követően a bíróság áttért a Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontja megsértésének vizsgálatára. A kereseti érvelés lényege szerint az érdekelt nem mérte fel a vitatott értékelési részszempont tényleges jelentőségét, azaz a vegyes szinkronüzem megvalósulásából származó gazdasági előnyöket nem számszerűsítette, és ebből adódóan az értékelési részszemponthoz hozzá rendelt súly szám annak tényleges jelentőségével nem áll arányban, azaz az érdekelt megszerezhető gazdasági előnye elmarad a súlyszám alkalmazását ellensúlyozni képes 18 milliárd forintos többletköltséghez képest.
[54]A Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontja szerint az értékelési szemponthoz rendelt súlyszámnak az adott értékelési szempont tényleges jelentőségével kell arányban állnia. Ebből következően a vegyes szinkronüzem értékelési részszempontnak a hozzá rendelt 10 %-os mértékkel kell arányban állnia, amely a jogalkotó megfogalmazása szerint nem pontos megfeleltetést, hanem közelítést jelent. Téves az a felperesi álláspont, miszerint az értékelési szempont tényleges jelentősége pénzben legalább nagységrendileg kifejezhető összeg, amely állított 18 milliárd forintos nagyságrend alátámasztása amúgy is elmaradt. A Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott minőségi kritérium gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi értéke - ritka kivételektől eltekintve - pénzben nem fejezhető ki. A jogalkotó a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontot a közbeszerzési irányelv 67. cikk (2) bekezdése szerinti „legjobb árminőség” elérése érdekében fogalmazta meg, amelynek keretében értékelendő műszaki
érték, az esztétikai és a funkcionális jellemzők, a hozzáférhetőség, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, a szociális, környezetvédelmi és innovatív jellemzők és a forgalmazás előnyeinek felmérése azok számszerűsítésével nem lehetséges. Tehát az érdekeltet a vitatott értékelési részszempont jelentőségének felmérése során számszerüsítési kötelezettség nem terhelte. Az értékelési szempont tényleges jelentőségének, valamint a hozzá rendelt súlyszám arányosságának kérdésében a releváns körülmények összességének értékelésével lehet állást foglalni.
[55]A bíróság az alperessel azonos módon azt állapította meg, hogy a jelen közbeszerzési eljárás tárgyára tekintettel a keresetben kifogásolt tervek, hatástanulmány, piackutatás, költség-haszon elemzés és költségszámítás elmaradása nem róható fel az érdekeltnek. A Kbt. 3. § 22. pontjában, valamint 28. § (2) bekezdésében példálózó jelleggel felsorolt dokumentumok teljes körű összeállítása az ajánlatkérő számára nem kötelező, az ajánlatkérőt a Kbt. 28. § (1) bekezdése szerint a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel a közbeszerzési eljárás megfelelő alapossággal történő előkészítése terheli. A beszerzés tárgyára tekintettel a példálózó jellegű felsorolásban szereplő piackutatás, tehát a közszolgáltatást igénybe vevők álláspontjának megismerése nem releváns. A kettős üzemű motorvonatok utazóközönsége számára az a körülmény, hogy a FLIRT motorvonatokkal együtt vagy külön közlekednek, mellékes. Ha pedig a kettős üzemű motorvonat a villamosított szakaszhoz érve nem tud önállóan tovább-közlekedni, mert a pályát a FLIRT motorvonat használja és ezért át kell rá szállni, az utaskényelmi szempontok felmérése sem okozna meglepetést. Belátható az is, hogy egyes elérhető előnyök, mint például a rendelkezésre álló jármüvek allokációjának rugalmassága, a magasabb színvonalú szolgáltatás megvalósítása, a menetvonal és a vonatszemélyzet biztosítása költségének csökkenése, vagy a felszabadult pályakapacitással más vonatok leközlekedtetése számszerűleg nem kimutathatók. Az elviekben esetlegesen számszerűsíthető előnyök is csak a fennálló helyzethez képest lennének kalkulálhatóak, azonban a beszerzés megvalósítását követően szükségszerűen elkészítendő - nem létező -menetrendhez, folyamatosan változó élőerő költségekhez képest nem. Az egyes menetvonalak biztosításának költségei is menetvonalanként eltérőek, és a menetrendben tervezett menetvonalak sem előre meghatározhatók. Továbbá ezen költségek a 35 éves tervezett életciklus
figyelembevételével sem mutathatók ki, mivel a közszolgáltatást igénybe vevők, illetve a közszolgáltatás megrendelőjének, és a felhasználható támogatásoknak függvényét képező menetrendi kialakításokkal előre számolni nem lehet.
[56]A rendelkezésekre álló adatok, jelesül az érdekelt nyilatkozatai alapján megállapítható, hogy az érdekelt a közbeszerzési eljárás előkészítése során beszerzett indikatív árajánlatokat; az indikatív árajánlatok felhasználásával a lehetséges eredményére vonatkozóan több változatú
modellszámításokat végzett; továbbá a minőségi kritérium meghatározásának szükségességét alátámasztó körülményeket - nyilatkozatainak megfelelően - számba vette. Ettől különálló kérdés, hogy az Előkészítő és Értékelő Bizottság jegyzőkönyvének, valamint az indikatív ajánlatok alapján elvégzett modellszámítások tartalma a perben nem vehető figyelembe, így azok megfelelőségének alátámasztatlansága a Kp. 78. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 265. § (1) bekezdése alapján az alperes terhére esik. Ezen dokumentumok alapján nem bizonyított a közbeszerzési eljárás előkészítése során mérlegelt, de a nyilatkozatokban nem ismertetett műszaki-gazdasági szempontok érdekelt által történő számbavétele. Továbbá nem bizonyított, hogy a modellszámításoknak megfelelően az érdekelt már a közbeszerzési eljárás előkészítése során kimutatta, hogy a többi értékelési részszempont Stadlemél kedvezőbb megajánlásával a versenytársak - a vitatott értékelési részszempont megajánlása nélkül - is képesek a szerződés elnyerésére.
A jogorvoslati eljárásban ezen dokumentumok nem álltak rendelkezésre, az alperes határozat érvelése azokra nem utal (határozat 26. pont). A továbbiakban ezért a bíróság azt vizsgálta elégséges adat birtokában, érdemben értékelhető, ha igen, jogszerű döntésre jutott-e az alperes a jogsértés vizsgálata során.
[57]A tárgybeli beszerzésnek az érdekelt által felsorolt előnyei közül az aktuális közlekedéspolitikai irányelveknek megfelelően a vasúti gerinchálózati szerep erősítéséhez, az autóbuszos párhuzamosságok megszüntetését megalapozó minőségi kötöttpályás közlekedés megteremtéséhez, az adott vonal nem villamosított szakaszán a környezetbarát, zéró emissziós közlekedés megvalósításához, a mozdonycsere elhagyásával a menetidő csökkentéséhez való hozzájárulás szempontok elsősorban nem a vegyes szinkronüzem értékelési részszempont, hanem a kettős üzemű motorvonatok beszerzésének indokoltságát hivatottak alátámasztani. Ellenben a vitatott minőségi kritérium indokoltáságához, jelentőségének felméréséhez tartozik annak számbavétele, hogy a vegyes szinkronüzem 123 db meglévő és 40 db leszállítás előtt álló FLIRT motorvonatot érint, az 50 db kettős üzemű motorvonat 35 éves életciklusára tekintettel 35 év időtartamot felölelő menetrend összeállításához biztosít rugalmasságot, ennek megfelelően 35 éves motorvonat!
mennyiségi állag csökkentéshez, valamint a pályahasználati és személyzeti költségcsökkentéshez járul hozzá, mivel az egyesített vonatoknak köszönhetően csökken a személyszállító vonatok kiszolgálásához szükséges motorvonat! darabszám, csökkenthető a menetvonal és a vonatszemélyzet biztosításának költsége, illetve a felszabadult pályakapacitás más vonatok leközlekedtetését is lehetővé teszi. A bíróság megjegyzi, hogy a kiindulási helyzet feltérképezéséhez az érintett villamosított, illetve nem villamosított vonalaknak és ezek kapcsolódási pontjainak, ezáltal a vegyes szinkronüzemmel érintett vonalaknak, valamint ezen vonalakon közlekedő (jelenleg egymással nem szinkron FLIRT és Bzmot) motorvonatok számának perben történő bemutatását még szívesen vette volna, azonban az alperesi értékelés jogszerűségének megítélésén ezen új tényadatok sem változtattak volna.
[58]Mindezen fent ismertetett és az érdekelt által a jogorvoslati eljárásban szintén felsorolt elérhető előnyökre figyelemmel - az ajánlati ár 73 %-os, valamint a többi minőségi kritérium súlyszámával történő összehasonlításban - az alperes a releváns és a jogorvoslati eljárás során számára rendelkezésre álló tények és körülmények összességének értékelésével alappal állapította meg, hogy a szinkronüzem vállalásához szükséges súlyszám 10 %-os mértéke nem tekinthető túlzónak, annak mértéke alátámasztja a hatékony és felelős gazdálkodás elvének betartását. Az alperes a kereseti érveléssel szemben a minőségi kritérium által az érdekelt által elérhető előnyöket, továbbá az egyéb
értékelési szempontokat helyesen hozta összefüggésbe az értékelési részszempont jelentőségével és a hozzá rendelt súlyszámmal. Tehát a határozatot jogszabálysértés ezen okból sem terheli.
[59]A bíróság kielemi, hogy az alperes egyedi döntései nem írhatják felül a kógens törvényi szabályozást, a felperes a más ügyében hozott egyedi döntésre jogot nem alapíthat. A jogorvoslati kérelmet az alperesnek az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alapján kellett elbírálnia. A per tárgyát nem képezheti az alperes más ügyekben megnyilvánuló jogalkalmazási gyakorlata, joggyakorlatának esetleges változása vagy a joggyakorlat figyelembevételének elmaradása sem eredményezheti a határozat jogsértő jellegét. Ahogyan azt a Kúria a Kfv.VI.37.730/2018/11. számú ítéletének [34] bekezdésében kifejtette, a jogalkalmazói gyakorlat jogszabálynak nem minősül, így az attól való eltérés akkor sem alapozná meg a határozat megváltoztatását, ha az állítás ténybelileg igaz is lenne. Ráadásul a felperes az alperesi gyakorlatban előforduló megállapításokra úgy kívánt jogot alapítani, hogy - a felek által nem vitatott módon - a jelen üggyel azonos tényállás mentén az alperes anyagi jogi értékelést korábban nem végzett.
[60]Mindezekre tekintettel a bíróság a keresetet mint alaptalant a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
[61]A bíróság a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp.) 83. § (1) bekezdése szerint kötelezte a pervesztes felperest az alperes, valamint az érdekelt perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét az alperes esetében a perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről szóló 31/2017. (XII. 27.) IM rendelet szerint előterjesztett nyomtatványban a Pp. 81. § (1) és (5) bekezdéseinek megfelelően felszámított összeggel egyezően állapította meg. A védirat terjedelmét és tartalmát, az iratok áttanulmányozására fordított időszükségletet, valamint a tárgyalásokon történő képviseletet is figyelembe véve az előteijesztett díjigény a kifejtett tényleges jogtanácsosi tevékenységgel arányban állt. Az érdekelt perköltségét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdésére is figyelemmel mérlegeléssel állapította meg, tekintettel az érdekelti beadványok elkészítésének időszükségletére és az érdekelti jogi képviselő részvételével lefolytatott
tárgylások időtartamára.
[62]Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (2) bekezdése által felhívott, az Itv. 39. § (3) bekezdés b) pontja és 42. § (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott összegű kereseti illeték viselésére a bíróság a felperest a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte.
[63]Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 172. § (6) bekezdése zárja ki.

Záró rész


Budapest, 2022. június 28.

dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke
dr. Bendli Attila József s.k. előadó bíró
dr. Robotka Imre s.k. bíró