Mint ismert, a Közbeszerzési Hatóság egy 2018. januárjában kiadott angol nyelvű „tanulmány” miatt pert indított a Korrupciókutató Központ (teljes nevén CRCB Közpolitikai és Közgazdasági Elemző Intézet Nonprofit Kft.) ellen, amelyet a Közbeszerzési Hatóság megnyert. A Korrupciókutató Központ a Közbeszerzési Hatóság – immár a bíróság jogerős határozatába is foglalt – álláspontja szerint azzal sértette meg a Hatóság jó hírnevét, hogy tanulmányában valótlan, manipulált tartalmakat közölt, valós tényeket hamis színben tüntetett fel, illetve a valótlan tényállítások segítségével azt sugallta, hogy az állami szerv honlapja rossz, félrevezető, alacsony minőségű. A Korrupciókutató Központ a bírósági határozattal szemben ellentmondást és igazolási kérelmet nyújtott be, amelynek jogerős elutasításával az ügy végérvényesen lezárult, a Korrupciókutató Központ tanulmányának manipulatív mivolta perben immár nem vitatható.
Emlékeztetőül, a tanulmány az alábbi valótlan, illetve a valóságot elferdítő tartalommal bírt:
- összehasonlításra nem alkalmas adatokat vett alapul (Zambia és Banglades közbeszerzési hatóságainak európai unióstól eltérő szabályozás alá eső honlapjai nem összevethetők a hazaival), ezáltal hamis képet festve Magyarországról;
- manipulált URL alapján hibás következtetéseket vont le (a link átírásával megváltoztatták a honlap adattartalmát);
- manipulált kritériumok (adatok elérhetőségi módja) alapján tette azt a félrevezető állítást, hogy a magyar Közbeszerzési Hatóság honlapja a fenti országok hasonló hatóságainak honlapjánál alacsonyabb minőségű (a tanulmány állítása szerint a közbeszerzési szerződések adatainak elérhetősége nem megfelelő, ezzel szemben teljes körűen elérhetőek);
- hibás adatbevitel alapján végzett elemzést („tájékozatató” szó beírása a keresőbe „tájékoztató” helyett), amelyet súlyosbít, hogy a tanulmány angol nyelvű, de a szerzők a magyar nyelvű keresőt használva írták be hibásan a magyar nyelvű keresőszót, ez a külföldi olvasók számára észrevehetetlen;
- a tanulmány valótlant tényt közölt, a hirdetmények száma tekintetében (33.603 db, a valós a 19.450 db helyett);
- terminológia hibás használata alapján jutott valótlanul arra a következtetésre, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapja rossz („tájékoztató az eljárás eredményéről” nevű dokumentum helyett „tájékoztatás az eljárás eredményéről” nevű dokumentumra keresett rá, amely nyilvánvalóan nem járt eredménnyel).
A kutatásetikai normák megsértése
A jóhírnévsértő tanulmányt kiadó Kft. egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője, Tóth István János az MTA tudományos főmunkatársa, akire az MTA tudományetikai kódexe vonatkozik.
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint e kódex rendelkezései is sérültek:
- az 54 oldalas tanulmány közel 90%-át beollózott képernyőképek teszik ki;
- a tanulmány - Zambia és Banglades párhuzamba állításával - hatásvadász túlzásokat tartalmaz azért, hogy a magyarországi helyzetet elkeserítőnek fesse le (az előbbi kettő nem uniós ország, így teljesen más jogi környezet vonatkozik rájuk);
- a tanulmány forráskritika és lektorálás nélkül készült, így elfogultan, egyoldalúan és valótlan adatok alapján vont le a tudományosság igényeit ki nem elégítő következtetéseket (ezt bizonyítja pl., hogy a tanulmány zárása 2018. január, de az abban lévő képernyőképeket 2018. februári dátummal mentették le)
A Közbeszerzési Hatóság elnöke a fentiek miatt levélben fordult az MTA elnökéhez, és a kutatásetikai normák súlyos megsértése miatt eljárás kezdeményezését kérte a testület Tudományetikai Bizottságánál.
Uniós vonatkozás
- A Korrupciókutató Központ tanulmányait az Európai Bizottság rendszeresen felhasználja a Magyarországról szóló országjelentésekhez, illetve egyéb uniós tanulmányokhoz.
A Közbeszerzési Hatóság elnöke éppen a fentiek miatt levélben fordult az Európai Bizottság főtitkárához, azt kérve, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül az - immár jogerősen is megállapítottan manipulált adatokkal dolgozó - Korrupciókutató Központ tanulmányait felhasználó uniós dokumentumokat, különösen a Magyarországra vonatkozó 2018. és 2019. évi országjelentéseket, annak érdekében, hogy az uniós dokumentumok ne tartalmazzanak „manipulatív módon előállított valótlan adattartalmon” alapuló megállapításokat a közbeszerzések vonatkozásában.
2019. augusztus 23.