Közbeszerzési Hatóság

Fő fogalmak

Hiánypótlás

A hiánypótlás arra irányul, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak, azaz formai hibák, hiányosságok miatt ne minősüljön érvénytelennek az ajánlat. A Kbt. részletesen szabályozza a hiánypótlás menetét annak érdekében, hogy adminisztratív eszközökkel ne lehessen versenyhátrányba hozni egy ajánlattevőt sem.

A hiánypótlás és a felvilágosításkérés nem azonos fogalmak. A hiánypótlás a kiírási feltételek teljesítése érdekében a hiányok pótlását, kiegészítést, módosítást jelent, a felvilágosításkérés alatt ugyanakkor inkább egyfajta tartalomtisztázást értünk.

Lásd még: A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a hiánypótlás szabályainak alkalmazásáról és az ajánlat érvénytelenségéről

Közbeszerzési Szemle 2016/5. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 1-3. kérdések
Közbeszerzési Szemle 2016/9. - Közbeszerzési tanulmányok, szakcikkek - Gondolatok a Kbt. 69. §-a kapcsán, avagy új kihívások az ajánlatok bírálata során
Közbeszerzési Szemle 2016/12. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 1. és 3.  kérdések
Közbeszerzési Szemle 2017/11. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 10. kérdés
Közbeszerzési Szemle 2017/11. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 4. és 7. kérdések
Közbeszerzési Szemle 2017/12. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 10. kérdés
Közbeszerzési Szemle 2016/6. - Közbeszerzési tanulmányok, szakcikkek - A hiánypótlással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések, különös tekintettel a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatára
Közbeszerzési Szemle 2016/12. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 1. kérdés
 

Alfogalmak

← vissza az alfogalmakhoz

Hiánypótlás korlátai

Kbt. 71. § 

(7) Az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges.

(8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:

a) nem járhat a 2. §(1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és

b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

(9) A 76. §(3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezdésben foglalt esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor - feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező - azt az adatot veszi figyelembe, amelyet a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumok alátámasztanak. Az ajánlatkérő az értékelt adat ezen megállapított értékéről az eljárásban részt vevő minden ajánlattevőt, az érték megállapítását követően haladéktalanul, egyidejűleg értesít. Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.

(10) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása az e §-ban foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (8)-(9) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.