Közbeszerzési Hatóság

A Közbeszerzési Hatóság-Miniszterelnökség-EUTAF-Megyei Jogú Városok Szövetsége közös PÉLDATÁRA a Kbt. 19. § (2)-(3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmával kapcsolatosan

A részekre bontás tilalmával kapcsolatos, módosított hatósági útmutató kiadását követően a Megyei Jogú Városok Szövetsége egyeztetést kezdeményezett egy olyan példatár elfogadásával kapcsolatban, mely konkrét jogesetek mentén szemlélteti a közbeszerzési ellenőrzési folyamatban résztvevő szereplők egységes álláspontját. A Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, továbbá a Megyei Jogú Városok Szövetsége a példatárban szereplő esetek tekintetében a következők szerint foglalt állást a részekre bontás kérdésében:

Előre bocsátandó, hogy a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos valamennyi döntés meghozatala és az azokért való felelősség a döntéshozó, illetve az ajánlatkérő joga és kötelezettsége. Az ajánlatkérőknek az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően kell megítélniük a műszaki és gazdasági funkcionális egység fennállását. Jelen példatár bíróság vagy más hatóság előtt kötelező erővel nem bír, a felsorolt példák az elvi jellegű jogértelmezést, az ajánlatkérők helyes jogalkalmazását, valamint a jogszerű közbeszerzési eljárások előkészítését és lefolytatását hivatottak elősegíteni, figyelemmel – uniós források felhasználása esetén – arra is, hogy ha az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés jogellenes részekre bontása miatt elmarad az eljárást megindító hirdetmény közzététele, a szabálytalanság megállapításakor az Európai Bizottság következetesen az uniós támogatás 100%-ának elvonását alkalmazza pénzügyi korrekcióként a részekre bontás tilalmával érintett összes konkrét szerződés tekintetében.

* * *

1./ Egy támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében megvalósuló építési beruházások értéke részekre bontható-e, ha eltérő földrajzi helyen találhatóak, fizikailag nem kapcsolódnak össze és a beruházások tartalma műszakilag nem azonos jellegű?

Pl. parkrekonstrukció, városháza épületének felújítása, útépítési feladatok egy projekten belül.

Elfogadott álláspont: eltérő funkciójú beruházások, nem kapcsolódnak össze műszakilag, részekre bonthatók.

2./ Egy támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében megvalósuló építési beruházások értéke részekre bontható-e, ha eltérő földrajzi helyen találhatóak, fizikailag nem kapcsolódnak össze, de a beruházások tartalma műszakilag hasonló.

a) Pl. két különböző, eltérő földrajzi helyen található, önállóan funkcionáló iskola épületének ugyanazon ajánlatkérő általi teljes körű felújítása egy projekten belül (ezen belül nyílászáró csere, tetőszigetelés, burkolás mindkét épületen), vagy pl. ugyanazon ajánlatkérő által számos különböző településen helyi foglalkoztatási központ átépítése és korszerűsítése egy projekten belül (ugyanazon tevékenységek minden helyszínen).

Elfogadott álláspont: nem bonthatók részekre, kivéve, ha az ajánlatkérő objektíven indokolni tudja.

b) Pl. két vagy több különböző, önállóan funkcionáló épület (idősek otthona, művelődési ház, iskola, óvoda stb.) teljes körű felújítása egy projekten belül (ezen belül nyílászáró csere, tetőszigetelés, burkolás valamennyi érintett épületen), melyek esetében az intézmények egyike sem önállóan gazdálkodó, nincs saját költségvetésük, és nem elkülönült jogi személyek sem.

Elfogadott álláspont: nem bontható részekre, a költségmegtakarítás a fenntartó ajánlatkérő oldalán realizálódik, és a fő munkanem szerinti tevékenységek azonosak.

A 2. pontban szereplő példák szerinti esetekben az ugyanazon projektben megvalósuló műszaki tartalom hasonlósága megalapozza a műszaki-gazdasági funkcionális egységet, melyet nem befolyásol önmagában az, ha az építési beruházások eltérő földrajzi helyen találhatóak, illetőleg fizikailag nem kapcsolódnak össze.

3./ Különböző támogatáspolitikai értelemben vett projektek keretében megvalósuló, földrajzilag elkülönült, önállóan funkcionáló épületeken végzett hasonló felújítások értéke részekre bontható-e? Pl. két különböző óvoda vagy két különböző iskola hasonló felújítása különböző projektek keretén belül.

Elfogadott álláspont: részekre bontható, amennyiben

- egy szervezet jogi személyiséggel, önálló gazdálkodással bíró szervezeti egységeiről van szó [Kbt. 16. § (4) bekezdés], vagy

- eltérő az ajánlatkérő személye, vagy

- a kisegítő szempontok összességében történő vizsgálata a részekre bontás jogszerűségét támasztja alá, mely során hangsúlyos szerepet kaphat különösen a szoros időbeli összefüggés szempontjának hiánya vagy annak megléte.

4./ Ugyanazon ajánlatkérő által megvalósítani kívánt két különböző támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében beszerzendő projektmenedzsment feladatok értéke részekre bontható-e (ugyanez a kérdés vonatkozik pl. a tervezésre, a műszaki ellenőrzésre, a közbeszerzési tanácsadóra, a műszaki tanácsadóra, a nyilvánosságra, vagy a könyvvizsgálóra is). Olyan azonos tartalmú feladatokról van szó, melyek egy-egy adott projekthez szorosan kapcsolódnak.

Elfogadott álláspont: részekre bontható. Ugyanakkor mesterségesen osztja fel a beszerzését az ajánlatkérő, ha a beszerzések között megállapítható a szoros időbeli összefüggés.

Hozzá kell tenni, hogy az ajánlatkérő külön részenként, több szerződésben is odaítélheti a szerződéseket, többek között tevékenységtípusonként, de így is figyelmet kell fordítani mindezen részek becsült összértékére.

4a./ Ugyanazon ajánlatkérő húsz különböző támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében, de ugyanazon 6 hónapos időszakban köt projektenként egy szerződést. A közbeszerzés tárgya mind a húsz projektben ugyanaz, nevezetesen B és C típusú projekt táblák vásárlása és felszerelése, szórólap nyomtatás és kiosztás, weboldal készítés és karbantartás, tájékoztató gyűlések helyi lakosság számára és más nyilvánosság biztosítási/marketing és kommunikációs szolgáltatások.

Elfogadott álláspont: nem bontható részekre.

5./ Amennyiben egy több ajánlatkérő által megvalósított projekt (konzorciumi pályázat) elemei eltérő ajánlatkérők beszerzései révén valósulnak meg, fennáll-e a különböző ajánlatkérők beszerzései között a részekre bontás tilalma?

Pl. egy uniós támogatásból megvalósuló projektben több kedvezményezett is megjelenik, a beszerzéseket ugyanakkor minden kedvezményezett maga, saját ajánlatkérésben valósítja meg.

  1. Egyik város pl. színpadot épít, másik város kilátót stb. (azaz nem hasonló funkciójú építményeket).
  2. Mindegyik város kerékpárutat épít, melyek összekapcsolódnak, de funkcionálnak önállóan is.
  3. Mindegyik ajánlatkérő megvalósít projektmenedzsment feladatokat (saját projektelemeik tekintetében).

Elfogadott álláspont:

  1. Nem áll fenn a részekre bontás tilalma.
  2. Fennáll a részekre bontás tilalma, pl. ha az eredeti cél egy nagy kerékpárkörút vagy egy x km hosszúságú egységes kerékpárút volt. Ha viszont pl. tematikus túra útvonalat kell megvalósítani több településen, és azok fizikailag nem kapcsolódnak, azok értéke jogszerűen részekre bontható. Vagy ha nem egybefüggő turisztikai kerékpárutat kell megvalósítani több településen, és azok a pályázati konstrukció szerint nem kell, hogy fizikailag kapcsolódjanak, azonban mégis kapcsolódnak, azok értéke jogszerűen részekre bontható.
  3. Nem bontható jogszerűen részekre, tekintettel arra, hogy a projekthez szorosan kapcsolódó szolgáltatás megrendelése a beszerzés tárgya.

6./ A konzorciumi kedvezményezett ajánlatkérők mindegyike beszerez a projekt keretében számítástechnikai eszközöket, de mindegyik ajánlatkérő beszerez ugyanilyen eszközöket a projekt keretein kívül is.

  • Az ajánlatkérő részekre bonthatja-e a közös projektben általa beszerzett számítástechnikai eszközök beszerzését és a projekten belül, a konzorciumi partner által beszerzendő számítástechnikai eszközök beszerzését?
  • Az ajánlatkérő részekre bonthatja-e a közös projektben általa beszerzett számítástechnikai eszközök beszerzését és a projekten kívül beszerzendő saját számítástechnikai eszközök beszerzését?
  • További kérdés, hogy az ajánlatkérő részekre bonthatja-e a közös projektben általa beszerzett számítástechnikai eszközök beszerzését és a projekten kívül a másik ajánlatkérő által beszerzendő számítástechnikai eszközök beszerzését?

Elfogadott álláspont:

  • nem bontható részekre.
  • részekre bontható, kivéve, ha ugyanarra a célra szerez be eszközöket projekten kívül.
  • részekre bontható [Lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.106/2017. iktatószámú határozatát, melynek alapjául szolgáló ügyben ugyan a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény rendelkezései irányadók, ugyanakkor a határozat e körben lényeges megállapításai a hatályos Kbt. tekintetében is iránymutatásul szolgálhatnak].

7./ Különböző támogatáspolitikai értelemben vett projektek keretén belül megvalósuló, különböző épületekhez kapcsolódó eszközbeszerzések, melyek tárgya hasonló, részekre bonthatók-e?

Pl. két különböző projekt keretében óvodai bútorok beszerzése valósul meg, két különböző óvoda épületében.

Elfogadott álláspont: nem bontható részekre.

8./ Részekre bonthatók-e a különböző projektek keretében megvalósuló, különböző épületekhez kapcsolódó bútorbeszerzések, ha a felhasználási területük alapjaiban különböző.

Pl. egyik projekt keretében óvodai bútorok beszerzése valósul meg egy adott óvodához, míg másik projekt keretében orvosi rendelő bútorai kerülnek beszerzésre. Az orvosi vizsgálóágy és az óvodai bútorok tekintetében fennáll-e a részekre bontás tilalma?

Elfogadott álláspont: részekre bontható.

9./ Több támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében a város különböző területi egységein zöldterületfejlesztési feladatok valósulnak meg. Ha az ajánlatkérő megrendel egy egész várost lefedő, általános állapotfelmérést, melyre az egyes projektek a későbbiekben épülni fognak (azaz az egyes projektekben a tervezési feladatok ezen állapotfelmérésen alapulnak), akkor az átfogó állapotfelmérési szolgáltatás értékének leválasztása a részekre bontás tilalmába ütközik-e? Minden egyes projekt önálló tervezési feladataihoz hozzá kell adni az átfogó, egész városra vonatkozó állapotfelmérés értékét? Az átfogó állapotfelmérés értékét úgy kell megállapítani, hogy az egyes projektek összes tervezési feladatait hozzá kell adni?

Elfogadott álláspont: részekre bontható.

10./ Kerékpárút építésére irányuló európai uniós támogatásból finanszírozott projektek megvalósítása előtt a támogató szervezet megköveteli, hogy a pályázó készíttessen kerékpárforgalmi hálózati tervet az adott vizsgálati területet érintően. A kerékpárforgalmi hálózati terv feladata, hogy felmérje a település és környezete, de minimálisan a felhívással összhangban kijelölt beavatkozási terület kerékpáros közlekedésének a helyzetét: kerékpáros forgalmát, kerékpározhatóságát, a kerékpáros közlekedést akadályozó tényezőket, és ezek alapján javaslatot adjon a fejlesztésekre annak érdekében, hogy a kerékpáros közlekedés aránya növekedhessen, és minél többen választhassák mindennapi eszközként a kerékpárt. A javasolt tartalmi felépítése alapján a dokumentum tartalmaz helyzetértékelést, a fejlesztési lehetőségek felmérését és a tervezett fejlesztések bemutatását, valamint a megvalósításra vonatkozó adatokat.

A kerékpárforgalmi hálózati tervben összegyűjtött és rendszerezett információk, javaslatok, alternatívák alapján dönt az önkormányzat a konkrét fejlesztési beavatkozások előkészítéséről, a pályázat benyújtásáról és hajtja végre a beruházást. A kerékpárforgalmi hálózati terv és a kerékpáros létesítmények engedélyes és kiviteli terveinek elkészítésének elválasztása a részekre bontás tilalmába ütközik-e?

Elfogadott álláspont: részekre bontható [Lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.305/2017. iktatószámú határozatát].

10a./ Egy adott projektben az ajánlatkérő 6 magyar település közúti-vasúti kereszteződésének közlekedésbiztonság javítását szolgáló felújítására irányuló áttervezését kívánja beszerezni (ideértve a tervdokumentumok (tervek) kidolgozását és a munkálatok elvégzéséhez szükséges engedélyek beszerzését is) egy éves időszakon belül megkötésre kerülő szerződésekkel. Részekre bontható-e az egyes helyszínekre irányuló tervezési szolgáltatások értéke?

Elfogadott álláspont: nem bontható részekre.

11./ Két különböző, támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében megvalósuló építési beruházásokat részekre lehet-e bontani az alábbi esetben:

  • Az egyik projektben egy közlekedésfejlesztési célú projektben egy nagy forgalmú, három számjegyű állami út mellett kerékpárút épül, amely a település két külterületi pontja között épül meg, átszelve a települést. Ennek az építési beruházásnak nincs külterületi szakasza.
  • A másik, turisztikai célú projektben a település külterületétől (kvázi a település táblától) egy másik település külterületi határáig fog megépülni a kerékpárút. Ennek az építési beruházásnak nincs belterületi szakasza, csak a tábláig tart. Ez az építési szakasz teljesen más külterületi szakaszt érint, mint a közlekedésfejlesztési, tehát nincs semmiféle fizikai kapcsolat a két tervezett kerékpáros létesítmény között.

A két tervezett kerékpárút külön műszaki tervdokumentációval, külön építési engedéllyel rendelkezik. A két kerékpárút szakasz között nincs fizikai kapcsolat, a két kerékpárút önmagában is betölti funkcióját.

Elfogadott álláspont: részekre bontható.

12a./ Két különböző támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében megvalósuló, eltérő kutatási célhoz kapcsolódó azonos típusú vegyszerek beszerzése részekre bontható-e, figyelemmel arra, hogy az említett két projekt eltérő kutatási céllal rendelkezik?

Elfogadott álláspont: részekre bontható, amennyiben a fenti esetben az eltérő kutatási cél, mint – az azonos vegyszerek eltérő rendeltetését, felhasználását alátámasztó – objektív indok a beszerzések funkcionális önállóságát igazolja, kivéve, ha az azonos típusú vegyszerek beszerzéséhez kapcsolódó valamennyi kisegítő szempont a beszerzések funkcionális egységének fennállása irányába mutat.

12b./ Különböző támogatáspolitikai értelemben vett K+F projektben projektenként eltérő típusú eszközök beszerzése esetén fennáll-e a részekre bontás tilalma?

Elfogadott álláspont: kifejezetten egy meghatározott, konkrét elkülönült célhoz kötötten és eltérő feltételek szerint, más-más K+F projekt keretében beszerzendő, nem azonos K+F eszközök tekintetében a projekt végcélja és a K+F eszközök elkülönült funkciója, valamint azon tény, hogy a felhasználási céljuk maradéktalan betöltésére egymástól teljes mértékben függetlenül, önállóan is alkalmasak, megalapozza az egyes K+F eszközök önállóságát, azaz ezen K+F eszközök beszerzése részekre bontható. Ebben az esetben a műszaki funkcionalitás szűken értelmezendő, nem az eszköz elnevezésén van a hangsúly, hanem annak tényleges műszaki paraméterein és rendeltetésén.

13./ Egy támogatáspolitikai értelemben vett K+F projekt keretében beszerzendő tárgyi eszközök értéke részekre bontható-e, amennyiben az eszközök (pl. centrifuga, mikroszkóp, szekvenátor) között nincs műszaki-funkcionális egység, és a projekten belül objektíven indokolható a különböző felhasználási cél?

Elfogadott álláspont: részekre bontható az elkülöníthető felhasználási cél alapján, ha a beszerzést követően sem alkotnak egy műszaki egységet, kivéve, ha a kisegítő szempontok mindegyike a beszerzések funkcionális egységének fennállása irányába mutat [lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.327/15/2018. sz. határozatában foglaltakat, mely szerint a felhasználási cél hasonlóságának megállapításánál az adott áruk közvetlen funkciója, rendeltetése veendő figyelembe].

14a./ Kísérleti berendezésekhez szükséges alkatrészek (pl. lézerek, vákuum berendezések, pumpák, spektroszkópok, adatgyűjtő rendszerek, stb.) beszerzése egy előzetes koncepció alapján történt, de a kutatás egy szakaszában más típusú alkatrész beszerzése szükséges, ezért az előre nem látható okok miatt a kutatás sikeres folytatása érdekében haladéktalanul le kell cserélni az egyik alkatrészt. Az azonos kutatási projekt keretében folyó kísérletekhez szükséges nagyszámú, alkatrész-jellegű eszközök beszerzése részekre bontható-e abban az esetben, ha olyan kísérleti berendezéseket kell felépíteni, amihez nagyszámú, de különböző funkciójú elem szükséges (pl. optikai és elektronikai alkatrészek, vákuumeszközök, stb.), amelyek lecserélhetőek, változtathatóak, illetve a kísérleti berendezés gyakori átépítése szükségessé teszi ezt.

Elfogadott álláspont: nem bontható részekre a beszerzés, kivéve, ha előre nem tervezhető módon merül fel egy elkülönített olyan beszerzési igény, amely előre nem volt látható[1].

14b./ Két különböző támogatáspolitikai értelemben vett K+F projekt vagy egy támogatáspolitikai értelemben vett K+F projekt és egy projekten kívüli, saját forrásból történő finanszírozás keretében megvalósuló, azonos típusú informatikai eszközök beszerzése részekre bontható-e, figyelemmel arra, hogy az egyes eszközökre vonatkozó beszerzési igények eltérő időpontban merülnek fel?

Elfogadott álláspont: részekre bontható, feltéve, hogy előre nem tervezhető módon merülnek fel az elkülönített beszerzési igények[2].

15./ Telephely fejlesztésére irányuló támogatáspolitikai értelemben vett projekt esetén az építési-felújítási feladatok mellett lehetőség van olyan technológiai eszközök, berendezések beszerzésére és beépítésére, melyek jellemzően a létesítménnyel műszakilag egységesek, illetve annak rendeltetésszerű használatát segítik (pl. beépített etető, itató, szagelszívó rendszer), a projekt meghatározó értékét azonban az építési beruházási tárgy képezi. A beszerzési igény mesterséges egyesítésének minősül-e, ha az ajánlatkérő az eszközök és berendezések beszerzését, beépítését az építési beruházás részeként egy közbeszerzési eljárás keretében valósítja meg?

Elfogadott álláspont: nem minősül a beszerzési igény mesterséges egyesítésének.

16./ Egy oktatási intézmény fejlesztésére irányuló támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében különböző oktatási területekhez tartozó áruk (focilabda, Petri-csésze) beszerzése részekre bontható-e?  

Elfogadott álláspont: részekre bontható, kivéve, ha a különböző oktatási területekhez tartozó áruk azonosak vagy hasonló felhasználási célúak.

17./ Ha egy támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében két eltérő felhasználási célú eszköz-csoport beszerzése valósul meg, a két eszközkategória becsült értéke részekre bontható-e, ha megvalósul olyan eszköz beszerzése is, mely felhasználási célja alapján mindkét csoportba egyaránt besorolható (pl. a projekt keretében óvodai játékok és óvodai bútorok kerülnek beszerzésre, de felmerül gyermek fésülködőasztal beszerzése is)?

Elfogadott álláspont: részekre bontható azzal, hogy a két eltérő eszközkategóriába is besorolható eszközt az egyik eszközcsoport becsült értékének meghatározása során kell figyelembe venni.


[1] Lásd a Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában megjelent útmutatójában foglaltakat. [Ha egy intézmény minden évben előre tervezett módon nagy összegben rendel könyveket könyvtára számára, az éves megrendelések értéke nem bontható szét. Amennyiben azonban az előre tervezett éves beszerzésektől függetlenül merül fel, hogy adott alkalomra (például egy konferenciára) kisebb értékben könyvet vásárolnának, arra már nem alkalmazandóak az azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk rendszeres beszerzésére vonatkozó becsült érték számítási szabályok, hanem a Kbt. 19. § (3) bekezdése alkalmazandó és a beszerzés értéke önállóan határozandó meg, tekintettel a beszerzések funkcionális egységének hiányára.]

[2] Lásd az 1. számú lábjegyzetben foglaltakat.