Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Közbeszerzési Hatóság

Publikus Core Publikus Core
Visszaélés-Bejelentés Anonim Chat Anonim Chat KBEJ/KBA/CORE KBEJ/KBA/CORE Publikus KBA Publikus KBA Fenntarthatóság Fenntarthatóság
Portál Portál belépés

A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a közbeszerzések 2019. évi alakulásáról

1. A közbeszerzések számának és értékének alakulása


2019-ben az ajánlatkérők összesen 9837 darab eredményes (keretmegállapodás nélküli) közbeszerzési eljárást folytattak le 3430 Mrd Ft értékben, amely a 2018. évi adathoz, a 3294,2 Mrd Ft összértékhez képest 4,1%-os növekedést jelent. Az elmúlt 12 év viszonylatában a tavalyi a 2. legmagasabb érték, ennél csak 2017-ben volt több, akkor 3629,9 Mrd Ft-ot tett ki az eredményes közbeszerzési eljárások értéke:

kép

A közbeszerzések értékének GDP százalékában kifejezett arányainak évenkénti alakulását az alábbi grafikon mutatja:

kép

Megjegyzés: Az egyes évek GDP értékeit folyó áron vettük figyelembe.
A GDP adatok forrása: KSH.

2019-ben a közbeszerzések értéke a GDP 7,3%-át tette ki, ami az elmúlt 12 év átlagához képest majdnem 1 százalékponttal magasabb érték. A fenti ábrából látható, hogy az elmúlt 12 évben a közbeszerzések értéke a GDP-hez mért arányt tekintve 5 százalékpont szélességű sávban, kb. 4,5%-9,5% között mozgott.

a) Az egy eljárásra jutó érték alakulása

Mivel az eljárások értékének növekedése mellett az eljárások száma csökkent, így az egy közbeszerzési eljárásra jutó (átlagos) érték növekedett 2018-ról 2019-re, ugyanis is ez az érték 2019-ben 348,7 millió Ft volt, ami 9,7%-kal magasabb, mint a 2018-ban. Az egy eljárásra jutó átlagos érték 2019-ben a 2. legmagasabb volt az elmúlt 11 évben, ami az ábrából is látható:

kép

b) Az eljárásrendek szerinti megoszlás alakulása

2018-ról 2019-re az uniós eljárásrendben 2,4%-kal növekedett, míg a nemzeti eljárásrendben 7,5%-kal csökkent az eljárások száma. Az uniós eljárásrendű közbeszerzések összes eljáráson belüli részaránya 2018-ról 2019-re megnőtt (24,5%-ról 26,4%-ra), míg a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések számának részaránya csökkent (75,5%-ról 73,6%-ra).

A közbeszerzési eljárások értékét tekintve az uniós eljárásrendben jelentős növekedés volt megfigyelhető az előző évhez képest (10,1%-os), ezzel egyidejűleg a nemzeti eljárásrendben 11,1%-os volt a csökkenés mértéke. Az uniós eljárásrendű közbeszerzések értékének részaránya az összes eljárás értékén belül 2019-ben nőtt (71,8%-ról 75,9%-ra), ezzel szemben a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések értékarányának csökkenése (28,2%-ról 24,1%-ra) volt megfigyelhető 2019-ben az előző évhez viszonyítva.

A közbeszerzések eljárásrendek szerinti megoszlását a 2018. és 2019 évben az alábbi táblázat és szemlélteti:

kép

kép


c) A magyar közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzet

A közbeszerzési eljárásokra jutó ajánlatok átlagos száma 2019-ben 5,2 volt, ami mindössze 0,7-tel volt csak alacsonyabb a 2018. évi 5,9-hez képest. Az elmúlt 12 évben egy közbeszerzési eljárásra mintegy 7 darab (6,8) ajánlat jutott, amely azonban nem egyenlő az ajánlattevők átlagos számával.

A közbeszerzési piacon megfigyelhető versenyhelyzet egyik fontos jellemzője, hogy az eljárások mekkora hányadában érkezett csak egy ajánlat, amikor lényegében nem beszélhetünk versenyről. Az egy ajánlatos eljárások száma 2019-ben kis mértékben, 2,1 százalékponttal növekedett.

kép

kép

Az egy ajánlatos eljárások számának és értékének aránya mind az uniós-, mind a nemzeti eljárásrendben enyhén növekedett a tavalyi értékekhez képest: az eljárások számarányát tekintve az uniós eljárásrendben 1,3 százalékponttal, a nemzeti eljárásrendben pedig mindössze 2 százalékponttal. Az értékarány tekintetében az egy ajánlatos eljárások részesedése 8,1% százalékponttal nőtt az összes uniós eljárásrendű közbeszerzésen belül, a nemzeti eljárásrendben viszont alig volt változás, 2019-ben is körülbelül az eljárások értékének 12 százaléka (12,2%) tartozott egy ajánlatos eljáráshoz (2018-ban ez az arány 11,8 % volt).

kép

kép

2. Az EU-s támogatással megvalósult eljárások

A tájékoztató az eljárás eredményéről megnevezésű hirdetményekben az ajánlatkérőknek a támogatás konkrét összegéről nem kell számot adniuk, mindössze azt kell megjelölniük, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e, így a Közbeszerzési Hatóság az értéket tekintve mindössze arról rendelkezik információval, hogy a megvalósított közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódik uniós forrás.

2019-ben összesen 3930 db közbeszerzési eljárásban került sor európai uniós forrás felhasználására, amely darabszám szerint az összes eredményes eljárás 40%-át tette ki, miközben az eredményes közbeszerzési eljárások összértékének 33,9%-ához kapcsolódott a hazai mellett uniós forrás (az összes uniós támogatás mértéke azonban ennél kevesebb).

Az európai uniós finanszírozást tartalmazó eljárások értékének és számának aránya is csökkent a tavalyi évhez képest: az összes eredményes eljáráshoz viszonyítva az EU-s támogatást felhasználó közbeszerzések számaránya 7,2 százalékponttal volt kevesebb, értékaránya pedig 14,6 százalékponttal csökkent a 2018. évi adathoz képest. Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó eljárások értékének és darabszámának arányait az elmúlt 12 évben az alábbi diagram szemlélteti:

kép

3. A közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlása

A közbeszerzések eljárástípus szerinti alakulását két fő csoportra bontva vizsgáljuk, nyilvános és nem nyilvános eljárások szerint. Az uniós eljárásrendben a nyilvános eljárások közé soroljuk a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos, a gyorsított nyílt, a gyorsított meghívásos, a gyorsított tárgyalásos és a koncessziós eljárásokat valamint a versenypárbeszédet, a nem nyilvános eljárások pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat foglalják magukba.

2019-ben az uniós eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások esetén a tárgyalásos kategória magában foglalta a tárgyalásos eljárásokat, az úgynevezett tárgyalásokat is magában foglaló eljárásokat, a felhívással induló tárgyalásos eljárásokat, és a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásokat is, ugyanakkor a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások tartalmazták a felhívás nélküli tárgyalásos eljárásokat is.

A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások esetén a nyilvános eljárások közé soroljuk a nyílt, a meghívásos, és a tárgyalásos eljárásokat, valamint a Kbt. 113. § szerinti nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárásokat, továbbá a Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti eljárásokat és a koncessziós eljárásokat, a nem nyilvános eljárások közé pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat, illetve a Kbt. 115. § szerinti eljárásokat.

unios és nemzeti eljárásrend egyutt 2019

a) Az uniós eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai

2019-ben az uniós eljárásrendben a közbeszerzési eljárások száma 2595 db-t tett ki, az összértékük pedig 2602,7 Mrd Ft-t jelentett. Az uniós eljárásrendű közbeszerzések nyilvános és nem nyilvános eljárások szerinti megoszlását a 2019. évben az alábbi táblázat szemlélteti:

unios eljrásárend 2019

Az uniós közbeszerzések számának és értékének eljárás-típusonkénti részletes alakulását a 2018. és a 2019. évben az alábbi táblázat mutatja:

unios eljárásrend 2019_2019

b) A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai

2019-ben a nemzeti eljárásrendben a közbeszerzési eljárások száma 7242 db-t tett ki, az összértékük pedig 827,3 Mrd Ft-t jelentett. A nemzeti eljárásrendű közbeszerzések nyilvános és nem nyilvános eljárások szerinti megoszlását a 2019. évben, valamint nemzeti eljárásrendű közbeszerzések számának és értékének eljárás-típusonkénti részletes alakulását a 2018. és a 2019. évben az alábbi táblázatok szemléltetik:

nemzeti eljrásrend_2018_2019

nemzeti eljárásrend_2019

4. A közbeszerzések ajánlatkérők szerinti megoszlása

A 2018. és 2019. évek közbeszerzési adatait az ajánlatkérők által a hirdetményekben megadott besorolás szerinti csoportosításban az alábbi táblázat tartalmazza:

ajánlatkérők szerinti megoszlás_2018_2019

A közbeszerzéseket az ajánlatkérők típusa szerint vizsgálva megállapítható, hogy az eljárások számát tekintve az előző évhez hasonlóan a regionális/helyi szintű intézmények voltak a legnagyobb közbeszerzők. Az ajánlatkérői csoportok közül ugyanakkor az egyéb szervezetek által lebonyolított eljárások száma növekedett a legjelentősebb mértékben (43,9%-kal), miközben a közjogi szervezetek, a támogatott szervezetek, és az központi szintű ajánlatkérők által lefolytatott eljárások száma 2018-hoz viszonyítva csökkent.

A 2018. évhez hasonlóan a közjogi szervezetekhez köthető eljárások értéke volt a legmagasabb, miközben a legnagyobb mértékű növekedés (több mint kétszeres) a közszolgáltatók által lebonyolított eljárások értékéhez tartozott. Az egyes ajánlatkérői csoportokon belül bekövetkezett változás mértékét az alábbi táblázat mutatja:

eljárások száma 2018hoz viszonyítva

A közbeszerzési eljárások számának és értékének ajánlatkérők szerinti megoszlását a 2019. évben az alábbi diagramok szemléltetik:

kép

kép

5. A közbeszerzés tárgya szerinti megoszlás

2019-ben az építési beruházások az összes eljárás 48,7%-át, a közbeszerzési eljárások értékének pedig 56,7%-át tették ki. Az eljárások 31,3%-a, érték szerint pedig 27,2%-a árubeszerzés volt, míg az eljárások további 20%-át, érték szerint pedig 16,1%-át a szolgáltatás-megrendelések jelentették. A tavalyi évhez képest az árubeszerzések terén volt megfigyelhető a legnagyobb bővülés, mivel értékük 55,6%-os növekedést mutatott (értékarányt tekintve pedig 9 százalékpontos emelkedést). A 2018. és 2019. évek közbeszerzési adatait a beszerzés tárgya szerinti csoportosításban az alábbi táblázat tartalmazza:

beszerzés tárgya_2018_2019

A közbeszerzések főbb beszerzési tárgyak szerinti megoszlását a 2019. évben az alábbi diagramok szemléltetik:

kép

6. A mikro-, kis- és középvállalkozások részvétele a közbeszerzésekben

A nyertes kkv-t tartalmazó eljárások az összes közbeszerzés 87%-át alkották 2019-ben, ami 8559 db eljárást jelentett. A közbeszerzések értékét tekintve a mikro-, kis- és középvállalkozások a tárgyévben 2015,6 Mrd Ft értékű közbeszerzésben szerepeltek nyertesként, amely az előző évhez viszonyítva 5,5%-os növekedést jelentett. A kkv-k esetében az összes közbeszerzési eljárás értékén belüli részesedés 58,8%-ot tett ki, tehát minden közbeszerzésben elköltött 100 Ft-ból 59 Ft-ot a kkv-k vittek. A kkv-k közbeszerzésekben elért részesedésének 2008 és 2019 közötti változását az eljárások száma és értéke tekintetében az alábbi diagram szemlélteti:

kép


A kkv-k közbeszerzéseinek alakulását 2008 és 2019 között az alábbi ábra foglalja össze:

kép

7. Környezetvédelmi és szociális szempontok

A hazai jogszabályi környezet a 2012. évtől kezdődően teszi lehetővé a zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatainak gyűjtését. Az adatgyűjtésre jelenleg csak a nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzési eljárások esetén van lehetőség. Az Európai Bizottság által kiadott uniós hirdetményminták hiányosságai miatt jelenleg az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról nem állnak rendelkezésre az ilyen jellegű adatok, az adatgyűjtést azonban az új uniós hirdetményminták bevezetése majd lehetővé teszi. Az alábbi táblázat a 2018. és 2019. évek zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárásainak adatait mutatja be a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzéseket figyelembe véve:

eljárások besorolása_2018_2019

A nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások 12,6%-a tartalmazott környezetvédelmi szempontot 2019-ben, így a környezetvédelmi szempontokat magában foglaló közbeszerzések aránya 1,2 százalékponttal csökkent a 2018. évi arányhoz (13,8%) viszonyítva. 2019-ben a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások összértékének 14,5%-a tartalmazott környezetvédelmi szempontot, ez mindössze 0,2 százalékpontos csökkenés a megelőző évi arányszámhoz (14,7%) viszonyítva. A 2019. évben az összes nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárás 4,3%-a tartalmazott szociális szempontot, értékét tekintve pedig a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások összértékének 4,9%-ához volt köthető szociális szempont. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy szemben a szociális aspektust is tartalmazó közbeszerzésekkel, a környezetvédelmi szempontokat magában foglaló közbeszerzések nagyobb arányt képviselnek, így röviden kitérünk ezen eljárások szerepére az ajánlatkérői oldal és a főbb beszerzési tárgyak vonatkozásában.

2019-ben az ajánlatkérői csoportok esetében mind az eljárások számát, mind pedig értékét tekintve a regionális/helyi szintű intézmények vették figyelembe legtöbbször a környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzéseiken belül. A zöld közbeszerzések számának és értékének ajánlatkérők szerinti megoszlását a 2019. évben az alábbi grafikonok szemléltetik:

kép


kép


A főbb beszerzési tárgyak szerinti csoportosítás alapján továbbra is az építési beruházások esetén tartották leginkább szem előtt az ajánlatkérők a környezetvédelmi szempontokat. A zöld közbeszerzések számának és értékének főbb beszerzési tárgyak szerinti megoszlását a 2019. évben az alábbi ábrák foglalják össze:

kép



A környezetvédelmi és szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések alakulását 2012 és 2019 között az alábbi grafikonok szemléltetik:

kép

kép