Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2018/134
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2018.07.13.
Iktatószám:12276/2018
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: A Fővárosi Törvényszék
mint elsőfokú bíróság
107.K.700.344/2018/5.



A Fővárosi Törvényszék a Dr. Gurbi Ügyvédi Iroda (1094 Budapest, Tompa utca 8., ügyintéző: dr. Gurbi Marianna ügyvéd) által képviselt New Age Software Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (1165 Budapest, Bökényföldi út 32.) I. rendű felperesnek és evoCRM Kft. (1111 Budapest, Lágymányosi utca 12. fsz./2.) II. rendű felperesnek, a dr. Telek Katalin kamarai jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott D.311/16/2017. számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi
ítéletet:
A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.
Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint perköltséget 15 napon belül.
Kötelezi a felpereseket, hogy - az illetékes adóhatóság külön felhívására - egyetemlegesen fizessenek meg az állam javára 21 000 (huszonegyezer) forint kereseti illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ajánlatkérő) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második rész szerinti tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított az „Egységes Ellátási Rendszer (a továbbiakban: EER.) létrehozása és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása” tárgyában, melynek részvételi felhívását az Európai Unió Hivatalos Lapjába 2017. január 13. napján adta fel. A felhívás 2017. január 18. napján jelent meg 2017/S 012-017777. számon, amely a 2017/S 038-069202. számú, majd a 2017/S 043-078999. számú hirdetménnyel módosításra került. Az ajánlatkérő a felhívás II.2.5. pontjában az értékelési

szempontok körében a jelen perben támadott alperesi határozat 2. oldal „Indokolás” részének 2. pontjában részletezetteket határozta meg. Az ajánlatkérő a részvételi felhívás mellé a közbeszerzési dokumentumok között ajánlott iratmintákat is a jelentkezők rendelkezésére bocsátott, amelyek között szerepelt a 11/A. melléklet „Nyilatkozat a szakemberekről” valamint a 11/B. melléklet „Nyilatkozat a szakemberekről” megnevezéssel, a perben támadott alperesi határozat 5. oldalának utolsó két bekezdésében részletezett tartalommal.
A felperesi kérelmezők határidőre benyújtották a részvételi jelentkezést, amelyben az 5. oldalon elhelyezett felolvasólapon az ajánlatkérő által kiadott iratminta szerinti tartalmon felül feltüntették
3. pont alatt a „személyi állomány gyakorlata” megjelöléssel a perbeli határozat 6. oldal 2. bekezdésében táblázat formájában részletezetteket; továbbá a részvételi jelentkezésük tartalmazta a kitöltve a következőket: a 4. számú mellékletet, a 11/A. számú és a 11/B. számú mellékleteket a részvételi jelentkezők és az alvállalkozók tekintetében. A T-Systems Magyarország Zrt. és a FORNAX SI Kft. is a részvételre jelentkezők között volt. Az előbbi cég a felolvasólapon az előírt adattartalmat rögzítette, csatolta a 4. számú mellékleteket, valamint megnevezte a szakembereket az egységes európai közbeszerzési dokumentum (a továbbiakban: EEKD) megfelelő pontjaiban, a részvételi jelentkezése 26., 49., 69., 89. oldalán a M/2. pont egyes pontjaira utalva. A FORNAX SI Kft. részvételi jelentkezésének felolvasólapja az előírt adattartalmat rögzítette, ez a cég is csatolta a
4. számú mellékleteket, megjelölte az EEKD megfelelő pontjában az egyes szakemberek gyakorlatát a projektek feltüntetésével; továbbá a részvételi jelentkezésben több alkalmassági szempont tekintetében nem jelölt meg vagy kevesebb szakembert jelölt meg.
A részvételi jelentkezések 2017. március 16. napján történt bontását követően az ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel a részvételre jelentkezőket, köztük a felpereseket is. Esetükben az egyes szakemberek releváns tapasztalatának megadása, projektek megjelölése volt a hiánypótlási felhívás tárgya, majd újabb, módosított hiánypótlási felhívás keretében a részvételi jelentkezés konkrét pontjai tekintetében kérte az ajánlatkérő az adott szakember releváns gyakorlati idejének, tapasztalatának feltüntetését. A felperesek határidőre benyújtották a hiánypótlásokat majd az ajánlatkérő 2017. június 13. napján megküldte a részvételi szakasz összegezését a jelentkezők részére, amelyben felperesi kérelmezők esetében érvénytelenséget állapított meg arra hivatkozással, hogy a felperesi közös részvételre jelentkezők ajánlatot tettek a részvételi jelentkezésben, így a Kbt. 73. § (3) bekezdése szerinti érvénytelenségi ok áll fenn.
A felperesek 2017. június 22. napján jogorvoslati kérelmet nyújtottak be az alpereshez, amelyben sérelmezték az ajánlatkérő fenti megállapítását. Az állításuk szerint az általuk benyújtott iratok csatolásával és azok tartalma szerint ajánlatot nem tettek. Arra is hivatkoztak, hogy a másik két részvételre jelentkező cég esetében az ajánlatkérő nem kifogásolta azokat, amelyeket a felpereseknél, a vonatkozásukban nem állapította meg az ajánlattételt. Utaltak arra, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, tehát nem jelölte meg, hogy konkrétan miben valósult meg az ajánlattétel a részvételi szakban.
Az alperes a 2017. július 31. napján kelt D.311/16/2017. számú határozatával a felperesek jogorvoslati kérelme 1. eleme - az indokolási kötelezettség megsértése - kapcsán megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdését, és emiatt az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 forint bírságot szabott ki. A jogorvoslati kérelem 2. és 3. kérelmi elemét az alperes elutasította. Indokolásában az elutasított 2. jogorvoslati kérelmi elem tekintetében rögzítette, hogy a

felperesek - az előírtakkal ellentétben - csatolták a 11/A mellékletet a részvételi jelentkezésükhöz, míg a 11/B melléklet és a 12 melléklet csak az ajánlatkérő felhívására lett volna benyújtandó. Ezen kívül a felperesek a felolvasólap tartalmát kiegészítették a szakemberek többlettapasztalatának számszerű megadását is tartalmazó résszel, amely kifejezetten csak az értékelési szempontra vonatkozó, az értékelés körébe tartozó megajánlást tartalmazott. Az alperes szerint ebből következően a felolvasólapon a szakemberek többlettapasztalata tekintetében megadott adattartalom nem az alkalmasság igazolására vonatkozott, hanem az értékelési szempontra tett ajánlati tartalom. Indokolása szerint a részvételi felhívás II.2.5. pontjában megadottak alapján az ajánlatkérő az egyes szakembereknek az alkalmassági minimumkövetelményként meghatározott három éven felüli, további gyakorlatára vonatkozó megajánlásokat kívánta értékelni, ezért - megítélése szerint - a részvételi jelentkezésben a kifejezetten az alkalmassági feltétel fölötti gyakorlati időre vonatkozó megajánlás megadása ajánlati tartalomnak minősül. Ez pedig a részvételi jelentkezésnek a Kbt. 73. § (3) bekezdése szerinti speciális érvénytelenségi okát jelenti.
A 3. jogorvoslati kérelmi elem tekintetében az alperes megállapította, hogy a T-System Magyarország Zrt. és a FORNAX SI Kft. a részvételi jelentkezéseiknek a felolvasólapjaiban kizárólag az iratmintának megfelelő adatokat tüntették fel, valamint a hiánypótlásokban a hiánypótlási felhívásra közölt projekt-időtartamok szerepeltek; sem a részvételi jelentkezésekben, sem a hiánypótlásokban nem került megjelölésre az értékelési szempontokra (ajánlati elemként) többlettapasztalat. Kimondta: mivel e két részvételre jelentkezőnél a részvételi szakban történt ajánlattételt az ajánlatkérő nem állapított meg, ezért az ajánlattétel tekintetében a fenti cégek a felperesi kérelmezőkkel nem voltak egyenlő megítélésűek. Mindezek miatt nem sérült az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelménye, a két cég és a felperesek részvételi jelentkezésének tekintetében jogszerűen hozott eltérő döntést az ajánlatkérő.
A felperesek a keresetükben az alperes határozatának a 2. és 3. kérelmi elem tekintetében történő részbeni megváltoztatásával - a Kbt. 2. § (2) bekezdése, 69. § (l)-(2) bekezdése, valamint 73. § (3) bekezdése vonatkozásában - kérték az ajánlatkérő jogsértésének megállapítását és az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás részvételi szakaszának eredményét megállapító összegzésének megsemmisítését. Másodlagosan a támadott határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezését kérték. Kereseti kérelmük indokolásaként fenntartották a 2. és 3. kérelmi elemükkel kapcsolatban a jogorvoslati kérelmükben előadottakat. Sérelmezték, hogy az ajánlatkérő a részvételi felhívás II.2.5. pontjában, valamint III. 1.3. pontjában akként határozta meg a műszaki, szakmai alkalmassági követelményeket és az értékelési szempontokat, hogy azok között a szerződés teljesítésébe bevonásra kerülő szakemberek tekintetében több ponton átfedés van, ugyanis az értékelés körében értelmezte a többlettapasztalatra nem vonatkozó (az alkalmassági előíráshoz képest többlettapasztalatra nem vonatkozó) megajánlást is. Álláspontjuk szerint nem tekinthető ajánlatnak az alkalmasság alátámasztásaként megadott adat, az ajánlatkérő ugyanis maga írta elő ezen adatok megadását; továbbá a tárgyi esetben nem történt olyan megajánlás, amely alkalmas lenne az ajánlatkérő befolyásolására, csupán az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolása történt. Az eljárásban mindhárom részvételre jelentkező, tehát mind a felperesek, mind pedig a T-System Magyarország Zrt. és a FORNAX SI Kft. ismertették az általuk teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek többlettapasztalatát, ezért az ajánlatkérő akkor járt volna el jogszerűen, ha mindhárom részvételi jelentkezést érvénytelennek nyilvánítja. Arra is hivatkoztak, hogy egyébként nem választható szét az alkalmasság igazolására és az értékelésre bemutatott szakember többlettapasztalata, mivel a kettő szükségszerűen egybe esik.

Ellentmondásosnak nevezték az alperesi határozatot, mert „az alkalmasság igazolásának körében maradt” megállapítás ellentétes az alperes 63. bekezdésben foglalt kijelentésével; amennyiben ugyanis az alkalmassági feltétel fölötti gyakorlati időre vonatkozó megajánlás megadása ajánlati tartalomnak minősül és ennek megállapításához nem szükséges az, hogy a polgárjogi értelemben ajánlattételre kerüljön sor, akkor a határozat alapján kijelenthető, hogy minden, az alkalmassági feltétel fölötti gyakorlati időre vonatkozó adat szerepeltetése ajánlati tartalomnak minősül függetlenül attól, hogy az adat a részvételi jelentkezés mely dokumentumában található. A két adattartalom között semmiféle különbség nincs, ami az eltérő jogi megítélést megalapozná, az alperes ennél fogva tehát azonos helyzetben levő részvételre jelentkezőket kezel eltérően, hiszen ugyanolyan tartalmat eltérően minősít. Hivatkoztak továbbá arra, hogy 2017. március 2. napján változott a dokumentumok tartalma a 11/A. számú melléklet tekintetében, mert az „ajánlattételre jelentkezők” szöveg helyett „részvételre jelentkezők” került feltüntetésre.
Miután az alperes a per tárgyalásán bejelentette, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi szakasz is lezárult, a felperesek azt kérték, - amennyiben a részvételi szakasz összegezésének megsemmisítése okafogyott lenne - hogy a magas összegű eljárási költség megfizetésére kötelezést mellőzze a bíróság. Perköltségigényük volt.
Az alperes érdemi nyilatkozatában a felperesek keresetének elutasítását kérte. Fenntartotta a támadott határozatában foglaltakat, azt nem tartotta ellentmondásosnak. Kiemelte, hogy a felperesek csatolták a felolvasólapot, ami kiegészítésre került egy 3. ponttal. A többlettapasztalat számszerű megadásával a fenti pont kifejezetten csak az értékelési szempontra vonatkozó, az értékelés körébe tartozó megajánlást tartalmazott; a felolvasólap tartalma tehát ajánlati tartalom volt. Ugyancsak ajánlati tartalomnak minősült a részvételi jelentkezés 363. oldalán és 409. oldalán csatolt 11/A. számú melléklet is. Mindezek alapján az alkalmasság megalapozását szolgáló adatokon felüli, az értékelés körébe tartozó adatok megadása a részvételi jelentkezésben a jelentkezésnek a Kbt. 73. § (3) bekezdése szerint érvénytelenségéhez vezetett. Rögzítette, hogy a másik két részvételre jelentkező a részvételi jelentkezésében nem tett megajánlást az értékelési szempontnak minősülő többlet szakmai tapasztalatra. Nem sérült ezért az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelménye, a tárgyi esetben a különböző helyzetben lévő részvételre jelentkezőket nem kezelte azonosan az alperes. Alaptalannak tartotta a felperesek 2. és 3. jogorvoslati kérelmi elemében foglaltakat és rögzítette, hogy az alperesi hatóság anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértést nem valósított meg. Perköltségigénye volt.
A felperesek keresete nem alapos.
A bíróság a tényállást a peres felek előadása, a csatolt okiratok, valamint a per egyéb adatai alapján állapította meg.
A bíróság elöljáróban rögzíti, hogy közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a határozat jogszerűségét vizsgálja. A jelen esetben - mivel közbeszerzési ügyben hozott határozat a per tárgya - a bírósági felülvizsgálat alapját a Kbt. 170. § (1) bekezdése jelenti.
A kialakult bírói gyakorlat szerint, a Kúria által is fenntartott Legfelsőbb Bíróság 1/2011. (V.9.) KK véleménye alapján a fél a közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva kérheti; keresetében anyagi és eljárási jogszabálysértésekre hivatkozhat, és arra is, hogy

a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Ezekben a perekben a bíróság elsősorban azt vizsgálja: a határozat megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott. Az, hogy az eljárási szabálysértések az ügy érdemére kihatottak, a felperesnek kell állítania, és megfelelő módon bizonyítania, továbbá azt az eljáró bíróság a per egyéb adatai alapján értékeli és mérlegeli.
Elöljáróban a bíróság leszögezi, hogy a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok szerint kellett a részvételre jelentkezést a részvételre jelentkezőknek benyújtaniuk, az arra nyitvaálló határidőben jogorvoslattal nem kerültek megtámadásra az érintett előírások, így az ajánlatkérő kívánalma ezek alapján rögzült a részvételi szakaszban. Ennek megfelelően kellett a részvételre jelentkezőknek a részvételi jelentkezéseket benyújtaniuk, ezért a felpereseknek az az előadása, hogy a közbeszerzési iratok tartalma között vélt ellentmondás van, vagy, hogy a 11/A. számú melléklet elnevezése ellentmondásosan változott a részvételi szakaszban, nem volt a perben figyelmen vehető, ezt a tartalmat az arra nyitvaálló határidőben nem vitatták, a felhívás és közbeszerzési dokumentumok ezen tartalmát a jelen perben már nem is támadhatják. Amennyiben pedig a felpereseknek nem lett volna egyértelmű, hogy milyen tartalommal vagy mellékletekkel kell a részvételi jelentkezést benyújtani, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok megismerésekor kiegészítő tájékoztatás kéréssel fordulhattak volna az ajánlatkérőhöz, de erre sem került sor.
A Kbt. 73. § (3) bekezdése kimondja, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz.
A felperesek a 2. jogorvoslati kérelmi elem kapcsán lényegében azt állították, hogy az alperes által kifogásolt tartalom nem jelent ajánlattételi tartalmat. A beterjesztett közbeszerzési iratanyag alapján a bíróság is megállapította, hogy a felperesek a felolvasólap tartalmát kiegészítették egy 3. ponttal, amely alatt egy táblázat szerepelt a személyi állomány gyakorlata címmel. A táblázat első oszlopa az értékelési részszempont számát, a második oszlop az alkalmassági követelmény megnevezését, a harmadik oszlop a szakember többlettapasztalatának számszerű megadását tartalmazta években. Ez a tartalom a bíróság olvasatában is egyértelműen megajánlást tartalmazó, tehát az érdemi értékelés körébe tartozó tartalom, amely ezért ajánlati tartalomnak minősül. A felolvasólap a részvételi szakaszban ugyanis nem tartalmazhatott volna többet, annak megszövegezéséből eredően, mint amit az ajánlatkérő az iratmintában is feltüntetett (részvételre jelentkezők nevét, címét, elérhetőségét, az eljárás tárgyát); a felperesek által kiegészített 3. pontban viszont olyan tartalom szerepelt, ami már az eljárás ajánlattételi szakaszához tartozó értékelési szempont.
Egyetértve az alperesi állásponttal, a bíróság ugyanezt állapította meg a felperesek által a részvételi jelentkezésekhez csatolt 11/A. és 11/B. számú mellékletetek vonatkozásában is. Az ajánlatkérő által előírtakkal ellentétben csatolták a 11/A mellékletet, míg a 11/B melléklet csak az ajánlatkérő kifejezett kérése esetén lett volna benyújtandó, ilyen kérés nem volt. A 11/A. szám alatti melléklet -tartalmából következően - olyan adatokat foglalt magában, amelyek szintén a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszára nem tartozó, az érdemi értékelés körét érintő ajánlati elemet hordoztak.
Ebből következően a felperesek által fent megadott, megajánlásnak minősülő adatok az alkalmasság megalapozását szolgáló adatokon felüli olyan adatok megadását jelentik, amelyek az érdemi

értékelésre kihatással lehetnek., az ajánlatkérőt befolyásolhatták. Ez pedig a részvételi jelentkezésnek a Kbt. 73. § (3) bekezdése szerinti érvénytelenségi okához kellett, hogy vezessen. Helytállóan döntött tehát az ajánlatkérő, amikor a felperesek közös részvételi jelentkezését a fentiek miatt érvénytelennek minősítette, és ebből következően helyesen állapította meg az alperesi, hogy az ajánlatkérő eljárása jogszerű volt.
Az, hogy a részvételre jelentkezésben a felperesek ajánlatot tettek, a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható volt és eldőlt, ezért sem volt tehát jelentősége a felperesek azon hivatkozásának, hogy esetlegesen a közbeszerzési iratok tartalma között vélt ellentmondás van. Ugyanezen okból annak a felperesi előadásnak sem volt relevanciája, hogy a 11/A. számú melléklet tartalma a keresetükben részletezettek szerint változott.
A felperesek a 3. számú jogorvoslati kérelmi elem kapcsán azt hangsúlyozták, hogy a másik két ajánlattevő, vagyis a T-Systems Magyarország Zrt. és a FORNAX SI Kft. tekintetében az alperes nem kifogásolta azt az ajánlati tartalmat, amit a felpereseknél is. Ezzel szemben a tényállási részben rögzítettek szerint a közbeszerzési iratanyag alapján megállapítható volt, hogy a fent nevezett két másik gazdasági szereplő a részvételi jelentkezésében ajánlattételre vonatkozó tartalmat nem jelölt meg, nem tett megajánlást az értékelési szempontnak minősülő többlet szakmai tapasztaltra; csak a részvételi szakaszban irányadó, az ajánlatkérő által az iratmintában feltüntetett adatokat jelölték meg, kizárólag az alkalmasság körében közöltek adatot. Mindezek miatt alaptalan maradt a felperesek azon hivatkozása, hogy az ajánlatkérő a másik két cég részvételi jelentkezését jogsértően nem minősítette érvénytelennek. A fentiek alapján ugyanis a jelen per felpereseitől eltérően a másik két részvételre jelentkező a részvételi szakaszban ajánlati tartalmat nem közölt, tehát a helyzetük nem azonos a felperesek helyzetével. Nem azonos helyzetben levő gazdasági szereplőket pedig nem lehet azonosan kezelni, ezért nem merülhetett fel, hogy a másik két jelentkező részvételi jelentkezése érvénytelen lenne. Az ajánlatkérő és az alperes eljárásával tehát nem sérült a tárgyi esetben az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség követelménye.
Az alperes a jelen perben támadott határozatával az eljárási költségről a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, helytállóan rendelkezett, figyelembe véve azt, hogy a felperesek jogorvoslati kérelmének 2. és 3. elemét jogszerűen utasította el mint alaptalant. Az eljárási költségről való rendelkezés tekintetében sem lehetett ezért a határozatot megváltoztatni.
Mindezekre tekintettel a bíróság az alperes támadott határozatában a felperesek által hivatkozott jogszabálysértést nem talált, ezért a felperesek keresetét mint alaptalant a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
Miután az ügyben a rendelkezésre álló adatok alapján és lényegében jogkérdésben érdemi döntés volt hozható, a bíróság a perben külön bizonyítási terhet nem osztott és külön bizonyítási eljárást nem folytatott le.
A bíróság a teljes pervesztes felpereseket a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperesi perköltség megfizetésére. A bíróság az alperesi jogi képviseletet ellátó jogtanácsos munkadíját a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdése alapján mérlegeléssel állapította meg. Itt

figyelembe vette a bíróság az ügyben megtartott bírósági tárgyaláson kifejtett jogtanácsosi képviseletet és a jogtanácsosnak a tárgyaláson kívüli munkavégzését.
A bíróság az ügy tárgyi illetékfeljegyzési jogos jellege folytán feljegyzett peres eljárási illeték viselésére az az alól mentesítő költségkedvezményben nem részesült felpereseket a Pp. 78. § (1) bekezdése, valamint - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (2) bekezdésére figyelemmel - a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 172. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. június 6.
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. dr.Bíró Péter s.k. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k.
mb. tanácselnök előadó bíró bíró