Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2019/6
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2019.01.09.
Iktatószám:22412/2018
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: A Fővárosi Törvényszék
107.K.700.639/2018/9.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Szántó Veronika kamarai jogtanácsos (KASZ: 36078327) által képviselt Magyar Nemzeti Bank (1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) felperesnek, a dr. Kriston Kinga kamarai jogtanácsos (KASZ: 36074641) által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5., 1525 Budapest, Pf.: 166.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott D. 135/7/2018. számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15 000 (tizenötezer) forint perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A Magyar Nemzeti Bank ajánlatkérő (a továbbiakban felperes) az Európai Unió hivatalos lapjában 2016/S.051-083971.szám alatt 2016. március 12. napján közzétett ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított „Országos pénzügyi fogyasztóvédelmi hálózat kialakítása és működtetése (KBE/159/2015.)" tárgyban.
Az ajánlati felhívás II. 1.4). pontja szerint a felperes részajánlattételt biztosított a többi között: 1. Bács-Kiskun megye, Kecskemét, 6. Fejár megye, Székesfehérvár, 13. Pest megye, Budapest (pesti oldal) tekintetében. Az ajánlati felhívás IV.2.2.) pontja szerint az ajánlatok benyújtásának határideje 2016. április 18. napjának 09:00 órája volt.
A felperes az ajánlati felhívás VI.3.)„További információk" 17. alpontjában az értékelési szempontokat rögzítette: „Értékelési szempont: valamennyi résszempont esetében azonosan a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján legjobb ár-érték arány. A bírálat módszertanának részletes kifejtését az ajánlati dokumentáció tartalmazza." Az ajánlati dokumentáció II. részének 8. pont 24. alpontja szerint:

„Műszaki/szakmai ajánlat, amelyet a közbeszerzési műszaki leírásban (követelményspecifikáció) -jelen dokumentáció III. fejezete - és a szerződés-tervezetben - jelen dokumentáció IV. fejezet -foglalt feltételeknek megfelelően maradéktalanul kell elkészíteni úgy, hogy az alapján egyértelműen megállapítható legyen a dokumentációban meghatározott valamennyi követelménynek való teljeskörű megfelelés. A műszaki szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
- a tanácsadó iroda tevékenységének megismertetésére készített kommunikációs és marketing terv,
- nyilatkozat a pénzügyi, fogyasztóvédelmi tanácsadás alapelveinek betartásáról,
- a szolgáltatás nyújtása érdekében működtetett honlap felépítésének vagy honlaptérképének bemutatása, képi megjelenítés csatolásával a honlap arculati tervének részletesen ki kell térnie az ott fellelhető adatok és információk strukturálásának bemutatására,
- továbbá az alkalmasság megítéléséhez szükséges információkat is".
Az ajánlattételei határidőig a közbeszerzés 1. részére három ajánlattevő, köztük a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. (a továbbiakban: kérelmező) nyújtott be ajánlatot, a 6. részére csak a kérelmező, a 13. részre két ajánlattevő, köztük a kérelmező nyújtott be ajánlatot.
A felperes 2016. május 13. napján tájékoztatta a kérelmezőt, hogy ajánlata a közbeszerzés 1.6.13. része vonatkozásában a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen, „egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, mivel a kérelmezői ajánlat szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmazott. Összhangban a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltakkal az ajánlatkérő a szakmai ajánlat hiányát hiánypótlás keretében orvosolni jogszerűen nem tudta.
A kérelmező 2016. május 16. napján előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő a felperesnél, amelyben a Kbt. 79. § (4) bekezdésének megfelelően az érvénytelenségről szóló tájékoztatás visszavonását és a Kbt. 80. § (4) bekezdése szerinti további hiánypótlás vagy felvilágosításkérés alkalmazását kérte. Kitért arra, hogy a szakmai ajánlat hiányára hivatkozás nem valós, mert ajánlatának 5., 146., 147., oldalain írt szakmai ajánlatot.
A felperes az előzetes vitarendezési kérelemre a 2016. május 19. napján kelt iratában válaszolt, amelyben az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról szóló értesítést az alábbiak szerint módosította: „Ajánlattevő ajánlata szakmai ajánlatot, információt a dokumentációkban felsorolt kötelező tartalmi elemek tekintetében csak a harmadik francia bekezdés "A szolgáltatás nyújtása érdekében működtetett honlap felépítésének vagy honlaptérképének bemutatása, képi megjelenítés csatolásával. A honlap arculati tervének részletesen ki kell térnie az ott fellelhető adatok és információk strukturálásának bemutatására" - esetében tartalmaz. Ajánlatkérő a szakmai ajánlat hiányzó kötelező tartalmi elemeit hiánypótlás, tisztázó kérdés feltétele keretében jogszerűen orvosolni nem tudta volna, erre tekintettel ajánlattevőnek az 1,3,4,6,12,13. részek vonatkozásában benyújtott ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen."
A felperes hivatkozott a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára, kifejtette, hogy a szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei jelentősek, nem egyedi részletkérdések, melyekre jogszerűen hiánypótlás, valamint felvilágosításkérés kibocsátására sem lett volna jogszerű lehetősége. Érdemben fenntartotta a közbenső döntését, miszerint a kérelmező ajánlata érvénytelen.
A felperes a közbeszerzés 6. és 13. része tekintetében 2016. június 3. napján, míg a közbeszerzés 1
része tekintetében 2016. június 23. napján készítette el az ajánlatok elbírálásáról az összegezést. Ez alapján a közbeszerzés 6. része tekintetében a közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja értelmében eredménytelen lett, a közbeszerzés 1-13. része tekintetében pedig a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint lett eredménytelen. Az összegezésben a közbeszerzés 6. és 13. része, valamint a közbeszerzés 1. része tekintetében a kérelmező ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó ajánlatkérői döntés alapjaként az került rögzítésre, hogy a kérelmező ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmazott.
A kérelmező a 2016. június 3. napján postára adott és az alpereshez 2016. június 8. napján érkezett jogorvoslati kérelmében - melyet három kérelmi elem tekintetében terjesztette elő -, az ajánlatkérői döntéssel kapcsolatban a Kbt. 165. § (2) bekezdés c) pontja és 165. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazását, a jogsértő döntés megsemmisítését kérte, előterjesztett kérelmi • elemei alapján:
- a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntés jogsértő, mivel a kérelmező ajánlatát érvényessé kellett volna nyilvánítani,
- a megsértett jogszabályi rendelkezések a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja és a Kbt. 71. §-a,
- a jogsértés tudomására jutásának időpontja a vitarendezési kérelemre adott válasz kézhezvétele, azaz 2016. május 19.
A - jelen perben érintett eljárást megelőző - jogorvoslati eljárás eredményeként az alperes a 2016. július 25. napján kelt D.20/15/2016. számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette Kbt. 69. § (1) bekezdését és a Kbt. 79. § (1) bekezdését, és megsemmisítette a közbeszerzési eljárás 1., a 6. és 13. része vonatkozásában a felperes által a kérelmező részére 2016. május 13. napján küldött tájékoztatást az ajánlat érvénytelenségéről, annak módosítását, valamint a Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja alapján a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, valamint a Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja alapján bírságot szabott ki a felperessel szemben.
Megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését, amikor azt rögzítette, hogy a kérelmező ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmaz, ugyanis az ajánlatok elbírálása során nem vizsgálta meg körültekintően, hogy a kérelmező ajánlata megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek. Mivel pedig a felperes részletesen nem indokolta, hogy a kérelmező szakmai ajánlatának hiányzó kötelező tartalmi elemei hiánypótlás és felvilágosítás nyújtása keretében miért nem orvosolhatóak, az alperes megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdését.
A felperes az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata végett keresetet terjesztett elő. A keresete folytán eljárt Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2016. december 7. napján meghozott 14.K.27.329/2016/15. számú ítéletével az alperes D.420/11/2016. iktatószámú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A felperes elsődleges kereseti kérelmét alaposnak értékelve - mely okán a másodlagos és harmadlagos kereseti kérelmeket már nem vizsgálta - megállapította, hogy az alperes túllépte a kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltakat, amikor a kérelemben nem szereplő körben állapította meg a felperesi jogsértést. Az alperes az mellett, hogy nem a jogorvoslati kérelem által megszabott körben járt el, nem élt a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti hivatalbóli kiterjesztéssel sem, hiszen erre vonatkozóan az alperes az eljárása során semmilyen döntést nem hozott, erre vonatkozó indokolást vagy utalás a keresettel támadott határozatában nincs.
Az alperes a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályait sértette meg, egyfelől a jogorvoslati kérelmet nem bírálta el, másfelől
amely körben eljárt, arra nézve a hivatalbóli kiterjesztéssel nem élt, amelynek folytán a felpersnek megsérültek a Kbt. 160. § (1) bekezdéséhez fűződő jogai is, hiszen így a felperes nem értesült arról, hogy az alperes nem a kérelem szerinti körben, hanem attól eltérően vizsgálódik, vagyis hogy nem a Kbt. 71. § és 73. § (1) bekezdés e) pontjának a megsértését, hanem ezzel szemben a Kbt. 69. § (1) bekezdésének és a Kbt. 79. § (1) bekezdésének a felperes általi megsértését vizsgálja. Ennek folytán e jogszabálysértések tekintetében a felperes nyilatkozni, illetve észrevételt tenni nem tudott, álláspontját nem tudta kifejteni, megsérültek a Kbt. 160. § (1) bekezdése alapján őt megillető jogok.
A jogerős ítélet az új eljárásra vonatkozó iránymutatásában a jogorvoslati kérelem által megszabott keretek közötti elbírálást írta elő azzal, hogy amennyiben az alperes az ezen kérelemben megállapítani kért jogszabálysértéseken túli más jogsértést is vizsgálni kíván, akkor arra nézve akkor vizsgálódhat, ha fennállnak a hivatalbóli kiterjesztésnek a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti feltételei, és ezen feltételek fennálltára tekintettel az alperes a hivatalbóli kiterjesztéssel élni is kíván, melyre nézve pedig alakszerű végzést hoz, melyek közöl az eljárásban résztvevő ügyfelekkel így különösen a felperessel és lehetővé teszi azt, hogy a hivatalból kiterjesztés körében, figyelemmel a Kbt. 160. § (1) bekezdésére nyilatkozhassanak álláspontjukat kifejthessék.
Az alperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte, mert a jogerős ítélet sérti a Kbt. 172. § (4) bekezdését.
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III. 37.193/2017/5. számú, 2017. november 28. napján meghozott felülvizsgálati ítéletével a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Egyetértett a Kúria a bíróság azon megállapításával, hogy az alperes a jogorvoslati kérelem elbírálása során lényeges, és az ügy érdemére kiható jogszabálysértést követett el, ezért a Kbt. 172. § (4) bekezdés alapján az alperesi határozat hatályon kívül helyezésének és az alperes új eljárásra kötelezésének volt helye. Rögzítette, hogy megalapozottan kifogásolta a felperes azt, hogy az alperes eljárása során nyilatkozni, észrevételt tenni nem tudott, álláspontját nem fejthette ki, az alperes eljárása miatt ügyféli jogosítványai is sérültek; az alperes hivatalbóli kiterjesztés nélkül olyan jogsértések fennállását állapította meg, amelyek megállapítását a kérelmező a jogorvoslati kérelmében nem kérte, nem bírálta el ugyanakkor a kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltakat. Egyetértett a Kúria a bíróságnak az új eljárásra vonatkozóan adott iránymutatásával is.
Az alperes az új eljárást 2018. április 12. napján megindította, a D.135/3/2018. iktatószámú végzésével a Kbt. 158. § (1) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy a közbeszerzés 1., 6. és 13. része esetében az ajánlatkérő a kérelmező szakmai ajánlatának elbírálása során eleget tett-e a Kbt. 69. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének, továbbá az ajánlatkérő írásban tájékoztatta-e a kérelmezőt az ajánlata érvénytelenné nyilvánításának részletes indokáról a Kbt. 79. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, tekintettel arra, hogy fentiek érdemben kihatottak az ajánlatkérő döntésére.
A jogorvoslati eljárás kiterjesztésére figyelemmel az ügyfeleket felhívta észrevételeik előterjesztésére.
A felperes az észrevételében kifejtett álláspontja szerint a Kbt. 79. § (1) bekezdésében foglalt
részletes tájékoztatási kötelezettséget nem sértette meg, a tájékoztatás tartalmi követelményeit és részletességének fogalmi körét a joggyakorlat munkálta ki, azon jogszabályi célnak alárendelten, hogy az ajánlatkérői döntéssel érintett személyi kör a döntés ismeretében képes legyen a jogorvoslati jogának gyakorlására. A felperesnek a közbeszerzési eljárása során hozott döntéseiben a fenti jogszabályi cél érvényesült, mivel a kérelmező nem csak formálisan, hanem ténylegesen képes volt a jogorvoslati jogának gyakorlására. Kérte az alperest, hogy a Kbt. 69. § (1) bekezdés és 79. § (1) bekezdés megtartására irányuló vizsgálati körben lényeges tényállási elemként vegye figyelembe, hogy - amint az előzetes vitarendezési iratának 4. oldalán tényszerűen rögzítette - a kérelmező ajánlata a kötelezően kért elemek közül kizárólag csak a szolgáltatás nyújtása érdekében működtetett honlap felépítésének vagy honlaptérképének bemutatása, képi megjelenítés csatolása esetén tartalmazott némi és nem teljeskörű információt, tehát a szakmai ajánlata jelentős változtatása nélkül nem tudta volna igazolni, hogy képes teljesíteni az ajánlatkérő által meghatározott igényeket és követelményeket. A felperes az előzetes vitarendezési iratában a honlap felépítése vonatkozásában tett pontosítást ezért a felperes érvénytelenséget megállapító döntésére sem a döntés ténybeli alapjára, tartalmi lényegére, sem a belőle levont jogi következtetésre nézve érdemi kihatással nem volt. A szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei azonban jelentősek, nem egyedi részletkérdések, amelyekre jogszerűen hiánypótlás kibocsátása nem lett volna lehetséges, valamint felvilágosításkérés kibocsátásra sem lett volna jogszerű lehetősége. Kifejtette,, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró összegezés ugyan nem tartalmazta teljes körűen az előzetes vitarendezési iratban jelzett pontosítást, de önállóan is megfelel a Kbt. 69. § (1) bekezdése és a Kbt. 79. § (1) bekezdésében foglaltaknak, tekintettel arra, hogy a kérdéses pontosítás a döntése szempontjából semmilyen érdemi relevanciával nem bírt, és lényegi tartalmát tekintve a kiírás vonatkozó követelményeivel összevetve valósnak tekinthető az a ténymegállapítás, hogy a kérelmező ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmaz, az összegezés jogi következtetései ennek megfelelően okszerűek.
Az alperes a D.135/7/2018. számú 2018. május 7. napján meghozott határozatával "a hivatalbóli kiterjesztés alapján megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését, és megsemmisítette a kérelmező részére 2016. május 13. napján küldött tájékoztatást, az ajánlat érvénytelenségéről a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére 2016. május 19. napján adott felperesi választ, továbbá a 2016. június 3. és 23. napján elkészített írásbeli összegezést. A kérelmező jogorvoslati kérelme tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette a Kbt. 145. § (1) bekezdés alapján. További jogkövetkezményként bírság kiszabását tartotta indokoltnak.
A határozata indokolásában megállapította, először a hivatalbóli kiterjesztés körében, hogy a felperes három alkalommal közölt információkat a kérelmezővel az ajánlat érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatban, elsőként 2016. május 13. napján (a Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján tájékoztatta a kérelmezőt, hogy ajánlata a közbeszerzés 1.,6. és 13. része vonatkozásában érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján azon indokkal, hogy az ajánlat szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmazott, és az ajánlatkérő a szakmai ajánlat hiányát hiánypótlás keretében orvosolni jogszerűen nem tudta); Másodikként 2016. május 19. napján közölt információkat (az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában rögzítette álláspontját az ajánlatkérő a kérelmező ajánlata érvénytelenségével kapcsolatban, azzal, hogy az ajánlat a közbeszerzés 1.,6. és 13. része vonatkozásában érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdése e) pontja alapján, azon indokkal, hogy az ajánlat szakmai ajánlatot információt a dokumentációban felsorolt kötelező tartalmi elemek tekintetében csak a harmadik francia bekezdés esetében tartalmaz).
Harmadikként az ajánlatok elbírálásnak befejezésekor, 2016. június 3. és 23. napján készített írásbeli összegezésében (megállapítva, hogy a kérelmező ajánlata a vonatkozó részek tekintetében érvénytelen lett, a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont alapján azon indokkal, hogy az ajánlat szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmazott és az ajánlatkérő a szakmai ajánlat hiányzó kötelező tartalma elemeit hiánypótlás tisztázó kérdés feltétele keretében orvosolni jogszerűen nem tudta volna).
Az alperes a felperesnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt előírásai tükrében részletesen megvizsgálta a kérelmező ajánlatát és az alábbiakat állapította meg:
1. kötelező tartalmi elem: a kommunikációs és marketing terv esetében a kérelmező ajánlata ezen kötelező tartalmi elemet nem tartalmazta mely tényt a kérelmező is elismert.
2. kötelező tartalmi elem: az alapelvek betartásáról szóló nyilatkozat esetében ezen kötelező tartalmi elemet a kérelmező ajánlata nem tartalmazta. Az alperes nem fogadta el a kérelmező azon álláspontját, hogy ezen nyilatkozatot az ajánlat 5. oldalán csatolt nyilatkozatban értette bele. Álláspontja szerint az ajánlatkérő előírása egyértelmű volt abban a tekintetben, hogy a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozaton kívül a műszaki/szakmai ajánlat részeként kérte csatolni az ajánlattevők azon nyilatkozatát, hogy betartják a pénzügyi, fogyasztóvédelmi tanácsadás alapelveit. Ezen előírásnak a kérelmező ajánlata nem felelt meg.
3. kötelező tartalmi elem: a honlap felépítésének vagy honlaptérképének bemutatása esetén az alperes azt állapította meg, hogy a kérelmező ajánlatának 147. oldala tartalmazott a honlap kialakítására vonatkozóan információkat, azonban az ott szereplő információk nem feleltek meg az ajánlatkérői előírásoknak. A kérelmező nem mutatta be a honlap felépítését vagy honlaptérképét képi megjelenítése csatolásával, továbbá nem teljesítette azt sem, hogy a honlap arculati tervének részletesen ki kell térnie az ott fellelhető adatok és információk strukturálásának bemutatására.
4. kötelező tartalmi elem: az alkalmasság megítéléséhez szükséges információk esetében az alperes megállapította, hogy a közbeszerzés 1. része vonatkozásában a kérelmező ajánlatának 126-145. oldalai a közbeszerzés 6. része vonatkozásában az ajánlat 108-124. oldalai a közbeszerzés 13. része vonatkozásában pedig az ajánlat 36-54. oldalai tartalmaztak a műszaki, illetve a szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges információkat. Az alperes részletesen elemezte mindhárom rész tekintetében a kérelmező által csatolt nyilatkozatokat, a felperes elvárása alapján mellékelt okiratokat és megállapította: a kérelmező ajánlata tartalmazott az alkalmasság megítéléséhez szükséges információkat. Elsősorban a műszaki/szakmai ajánlat 4. kötelező tartalmi elemének meglétére tekintettel megállapította, hogy a kérelmező ajánlata tartalmazott a dokumentáció II. részének 8. pontjának 24. alpontjában előírt műszaki/szakmai ajánlatot.
Mindezek alapján az alperes azt a következtetést vonta le, hogy a felperes megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését, amikor azt állapította meg, hogy a kérelmező ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmazott, mivel nem vizsgálta meg körültekintően, hogy a kérelmező ajánlata megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek. Azon indok, hogy a kérelmező ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmazott és az ajánlatkérő a szakmai ajánlat hiányzó kötelező tartalmi elemeit hiánypótlás, tisztázó kérdés feltétele keretében orvosolni jogszerűen nem tudta volna a Kbt. 79. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelő, nem részletes indok. Nem indokolta egyrészt a felperes, hogy a kérelmező ajánlatában szereplő szakmai információkat miért értékelte úgy, hogy azok nem a szakmai ajánlat részei, ebből következően miért állapította meg a szakmai ajánlat teljes hiányát; másrészt nem adott tájékoztatást arról, hogy melyek a szakmai ajánlat hiányzó kötelező tartalmi elemei;
harmadrészt a döntésében nem adta indokát részletesen, hogy a hiányzó elemek esetében miért nincs lehetőség a hiánypótlásra vagy felvilágosítás-nyújtásra.

Elsőként indokolnia kellett volna, hogy a szakmai ajánlat hiányzó tartalmi elemi miért minősülnek a beszerzés tárgyának jellemzőjére az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára, vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentumnak. Másodikként arra kellett volna kitérnie, hogy a hiányok miért nem minősülnek nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiánynak. Harmadikként azon indokot kellett volna megjelölni, kifejteni, hogy a változás a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet miként befolyásolná.
A felperes az alperes határozatának a bírósági felülvizsgálata végett keresetet terjesztett elő. Ebben - az I.számon előterjesztett keresetében - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 38. § (1) bekezdés a) pontja alapján kérte az alperes érdemi határozatának megsemmisítését a hivatalbóli kiterjesztés önálló jogorvoslattal nem kifogásolható közigazgatási cselekményére is kiterjedően, a D.135/3/2018. számon hozott végzés Kbt. 158. § (1) bekezdésébe ütköző voltára tekintettel. Megjelölte a Kp. 89. § (1) bekezdés a) pontját és a Kp. 92. § (1) bekezdés b) pontját, valamint kérte a bírságra is kiterjedően a felperessel szemben alkalmazott jogkövetkezmények mellőzését.
A hivatalbóli kiterjesztés alapján hozott érdemi határozat megsemmisítésére irányuló keresetével szükségszerű összefüggésben kérte a jogorvoslati eljárást a kérelmező jogorvoslati kérelme körében megszüntető rendelkezés hatályon kívül helyezését és az alperes kötelezését a jogorvoslati kérelem elbírálására.
A II. számon előterjesztett keresetében a hivatalbóli kiterjesztés alapján hozott határozat megváltoztatását A Kp. 38. § (1) bekezdés a) pontja alapján kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát a Kbt. 69. § (1) bekezdésének és 79. § (1) bekezdésének alperes általi megsértése miatt a Kp. 89. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a Kp. 90. § (1) bekezdés alapján változtassa meg, a Kbt. 165. § (2) bekezdés b) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés hiányát és a bírság kiszabására kiterjedően mellőzze a felperessel szemben alkalmazott jogkövetkezményeket. Az érdemi határozat megváltoztatására irányuló keresetével szükségszerű összefüggésben kérte, hogy a jogorvoslati eljárást a kérelmező jogorvoslati kérelme körében megszüntető rendelkezését a bíróság helyezze hatályon kívül és kötelezze az alperest a jogorvoslati kérelem elbírálására.
Az I. számon előterjesztett kereseti kérelmi indokként előadta, hogy az alperes a Kbt. 158. § (1) bekezdés 2. mondatában foglalt törvényi feltételek fenn nem állása ellenére terjesztette ki hivatalból a megismételt jogorvoslati eljárást és hozta meg e vizsgálat eredményeként - a jogorvoslati eljárás eredeti tárgyától eltérő jogalapon- jogszerűtlenül döntését, ekként megsértette a Kbt. 69. § (1) és 79. § (1) bekezdéseit, és jogszerűtlenül semmisítette meg a felperes alapul fekvő közbeszerzési eljárása 1., 6. és 13. része tekintetében hozott döntéseit, valamint alkalmazott bírságot. A Kbt. 145. §-ához kapcsolódó kommentárt felhasználva hangsúlyozta, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság specifikus, kvázi bírói feladatkörénél fogva nem valamely aktus jogszerűségét ex offició hivatalból ellenőrző/vizsgáló szerv, hanem az elé tárt vélelmezett jogsértéseket inter pares elbíráló szerv.
Ennél fogva a felperes jelen ügyre is irányadó elvi jogi álláspontja az volt, hogy az alperes az elé tárt ügyben a kérelem mellőzéséről és a saját észlelése alapján történő eljárás folytatásáról szigorúan és kizárólag a törvényi korlátok között dönthet és e törvényi korlátok között hozhat új jogalapon álló határozatot, amely törvényi korlát a Kbt. kógens jellegére tekintettel és az alperes feladatkörének természeténél fogva nem értelmezhető kiterjesztően. Az alperes a vizsgálatának és döntésének
kereteit saját megfontolásai alapján nem tágíthatja és nem állapíthat meg az ajánlatkérő terhére bármilyen által vélt jogsértést. Márpedig a Kbt. 158. § (1) bekezdése olyan, az alperes által feltárt súlyos jogsértések esetén teszi csak lehetővé a jogorvoslati eljárás hivatalbóli kiterjesztését és ennek alapján az ajánlatkérővel szemben elmarasztaló döntés meghozatalát, amelyek a legfontosabb alapelvek (verseny tisztasága, nyilvánosság, esélyegyenlőség) sérelmét vonják maguk után, vagy érdemben kihatottak az ajánlatkérő döntésére.
A felperes elismerte, hogy a határozati tényállás 35. (köztes döntés), 37. (előzetes vitarendezési kérelemre adott válasz), és 38-41. (a közbeszerzés 1., 6., 13. részének összegezései) pontjaiban részletesen és az alapul fekvő közbeszerzési iratoknak megfelelően ismertetett felperesi döntések részben pontatlanok, részben bizonyos tartalmi hiányosságban szenvednek, azonban álláspontja szerint e döntési hibák egyrészt érdemben nem hatottak ki az érvénytelenséget megállapító döntés tartalmára, annak lényegi ténybeli alapjára és pontos jogi indokaira. Másrészt e hibák alapján a felperes terhére rótt jogsértések sem állapíthatók meg. Hangsúlyozta, hogy az összegezése, ténymegállapítása nem hatott ki a kérelmező ajánlatát érvénytelenítő döntésének érdemi jogi indokaira, amely az összegezést megelőző előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszból egyértelműen kiderül. A válaszban (határozati tényállás 37. pontja) a felperes egyértelműen rögzíti, hogy a kiírás.dokumentációjában (határozati tényállás 18. pontja) felsorolt szakmai ajánlati elemek közül önmagában a marketingterv hiányát és önmagában a pénzügyi- fogyasztóvédelmi alapelvek betartására vonatkozó nyilatkozat hiányát olyan jelentős tartalmi hiányosságnak tekinti, amely a Kbt. vonatkozó szabályai alapján nem hiánypótolható jogszerűen [Kbt. 71. § (8) bekezdés]. A Továbbá az előzetes vitarendezési iratból az is kiderül, hogy a honlaptérképre mint további kötelező szakmai ajánlati tartalomra vonatkozó kérelmezői ajánlat nem felel meg a kiírásban elvárt kritériumoknak.
A felperes álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás során nem sértette meg a Kbt. 79. § (1) bekezdésében foglalt részletes tájékoztatási kötelezettségét sem, illetőleg az a körülmény, hogy adott esetben nem az alperes határozatának 123 pontja szerinti tartalommal adta meg döntésének indokolását, egyrészt a döntés érdemére nem kiható körülmény, másrészt a Kbt. 79. § (1) bekezdése által meg sem követelt tájékoztatási mód. A tájékoztatás tartalmi követelményeit és részletességének fogalmi körét a Kbt.79. § (1) bekezdés nem határozza meg, annak alapjait a joggyakorlat munkálta ki, méghozzá azon jogszabályi célnak alárendelten, hogy az ajánlatkérői döntéssel érintett kör e döntés ismeretében képes legyen a jogorvoslati jogának gyakorlására, továbbá az ajánlatkérő döntésének felülvizsgálatára jogosult szervezet képes legyen a felülvizsgálati jogkörének ellátására, (a §-hoz kapcsolódó kommentár szerint hivatkozott a D.12/17/2014. számú határozatra és az Európai Törvényszék T-50/05. számú ügyben hozott ítéletére.) Ekként a felperes úgy vélte, hogy döntéseiben a fenti jogszabályi célok érvényesültek, mivel a kérelmező nemcsak formálisan, hanem ténylegesen képes volt jogorvoslati jogának gyakorlására.
A II. számon előterjesztett keresetében a reformatórius jogkör keretben ugyanezen jogi érveit hangsúlyozta.
Az alperes a védiratában a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kereset egészének mint alaptalannak az elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a határozat megsemmisítésének a Kp. 92. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételei nem állnak fenn, az alperes a jogorvoslati eljárás szabályainak maradéktalan betartásával hozta meg határozatát, jogsérelmet nem okozott. Kiemelte,
hogy az Összegezés felperes által is elismert pontatlanságai és hiányossága olyan jogsértés, mely minden esetben érdemben kihat az ajánlatkérő döntésére, hiszen az Összegezés jeleníti meg a felperesnek az ajánlatok elbírálásának befejezésekor hozott döntését.
A felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos.
A Kbt. 145. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ekként a Ket. rendelkezései mögöttes szabályként érvényesülnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban. Az alapeljárásban keletkezett elsőfokú ítélet és Kúria döntés azonban megismételt eljárást rendelt el, amelyre nézve a Ket. 109. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a jogerős ítélet kötőereje érvényesült, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően kellett eljárni. Ekként a jelen perben ezért azt kellett vizsgálni, hogy az alperes eljárása megfelelt-e annak a követelménynek, miszerint: a jogorvoslati kérelem kereti között történő elbírálás körétől az alperes jogszerűen csak akkor térhetett el a jogorvoslati kérelemhez kötöttség kiküszöbölésével, ha fennállnak a hivatalbóli kiterjesztésnek a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti feltételei és ezen feltétek fennálltára tekintettel az alperes a hivatalbóli kiterjesztéssel élni is kíván; erre nézve alakszerű végzést hoz, és azt közli az eljárásban részt vevő ügyfelekkel.
A jogerős ítélet iránymutatása szerint az alperes a D.135/3/2018. számú 2018. április 17-én meghozott végzésével a Kbt. 158. § (1) bekezdés 2. mondata alapján a jogorvoslati eljárást kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy a közbeszerzés 1.,6. és 13. része esetében a felperes a kérelmező szakmai ajánlatának elbírálás során eleget tett-e a Kbt. 69. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének, továbbá írásban tájékoztatta-e a kérelmezőt a Kbt. 79. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az ajánlata érvénytelenné nyilvánításának részletes indokáról.
A Kbt. 148. § (2) bekezdés alapján kérelemre indult jogorvoslati eljárásokban az alperes vizsgálatának terjedelmét is irányát alapvetően és elsődlegesen a jogorvoslati kérelem határozza meg, vagyis az alperesnek azon jogsértésnek fennállását kell vizsgálnia, mely jogsértésre a kérelmező a kérelmében hivatkozik. Az alperes a Kbt. 158. § (1) bekezdése alapján járhat el olyan jogsértés vizsgálata tekintetében is, amelyet a kérelem nem tartalmaz, azonban az előzőek szerinti feltételekkel, és alakszerű végzés hozatalával, Figyelemmel a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 71. § (1) bekezdésére is.
A Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti hivatalból kiterjesztés jogintézménye akár a kérelemre, akár a hivatalból megindított eljárások esetében igénybe vehető, azonban minden olyan esetben ki kell terjeszteni - külön fellebbezéssel nem támadható - végzéssel az eljárást, amikor az alperes a kérelemben vagy a kezdeményezésben nem szereplő, a közbeszerzési szabályozás szempontjából súlyos jogsértést észlel, amely egyfelől alapelvi sérelmet okoz, sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét, másfelől érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére. A formális végzéssel való kiterjesztés jelentősége abban áll, hogy ekként biztosítható a védekezéshez való jog.
Amennyiben tehát a jogorvoslati kérelem vizsgálata során a hatóság az érdemi határozat
meghozatala előtt olyan jogsértésről szerez tudomást, vagy olyan jogsértést észlel, amely érdemben kihat az ajánlatkérő döntésére, élhet a hivatalbóli kiterjesztés jogintézményével.
A Kbt. tételesen nem határozza meg, hogy milyen súlyú jogsértések esetén teszi lehetővé a Kbt. 158. § (1) bekezdés szerinti a jogorvoslati eljárás hivatalbóli kiterjesztését, melyek azok a jogsértések,amelyek érdemben kihatottak az ajánlatkérő döntésére.
Amíg a Kbt. 158. § (1) bekezdés 2. mondatának első fordulata ilyennek tekinti a verseny tisztaságát, vagy nyilvánosságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét, a második vagylagos feltétel esetében -„érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére" - nem ad eligazítást. Azt ugyanis, hogy milyen súlyú jogszabálysértés hat ki érdemben az ajánlatkérő döntésére, mindig az egyedi ügy által meghatározott! Ide tartoznak a bírói gyakorlat által kimunkált legsúlyosabb jogsértések, a jogsértés reparálhatóságát befolyásoló jogsértések. A Fővárosi ítélőtábla 4.Kf.27.448/2011/5. számú eseti döntése szerint ilyen a közbeszerzési eljárás mellőzése, a Fővárosi ítélőtábla 4.Kf.27.414/20101/6. számú eseti döntése alapján az egyértelmű ajánlati dokumentáció hiánya, mert ebben az esetben nincs lehetőség megfelelő ajánlat elkészítésére és benyújtására.
A Kbt. 69. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A közbeszerzési eljárás célja - beszerzői szinten - az ajánlatkérőnek az adott közbeszerzés tárgyára vonatkozó beszerzési igényének kielégítése. Ezen konkrét cél elérése szempontjából kulcsfontosságú kérdés az ajánlatkérői elvárást a legjobb feltételek mellett teljesíteni képes megfelelő ajánlattevő kiválasztása. A Kbt. 69. §-a a bírálat menetét szabályozza, amely a fentebb említett cél mentén az ajánlatok teljességi vizsgálatának követelményével jár, azaz valamennyi iratra ki kell terjednie.
Az alperes a határozata indokolásában jogszerűen mutatta be, hogy a kérelmező ajánlatának teljességi vizsgálatát az ajánlatkérő nem végezte el, ekként megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését, amikor azt állapította meg, hogy a kérelmező ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmazott, mivel az alkalmasság megítéléséhez szükséges információk 4. kötelező tartalmi elem meglétére tekintettel a kérelmező ajánlata magában foglalt, a dokumentáció II. rész 8. pont 24. alpontjában előírt műszaki/szakmai ajánlatot.
A Kbt. 79. § (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt, vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb 3 munkanapon belül.
Az alperes a határozata indokolásában a jogszabályhely felperes általi megsértését abban jelölte meg, hogy a felperes részletesen nem indokolta, hogy a kérelmező ajánlatát miért nyilvánította érvénytelenné.

A bíróság kiemeli, hogy az összegezésben az ajánlatkérő részletes, egyértelmű és világos indokát köteles adni az érvénytelenség megállapításának az oka, körülménye, az érvénytelenség megállapításával kapcsolatos összefüggések megjelölésével, ugyanis az arra jogosultak ennek alapján dönthetik el, hogy az ajánlatkérő döntésével szemben az esetleges jogsértő értékelés miatt vitarendezési vagy jogorvoslati kérelmet terjesztenek-e elő. Az ajánlatkérőnek akként kell az összegezésben az értékelésre vonatkozó indokolását megadnia, hogy az ajánlattevők tisztában legyenek az ajánlatkérő döntésének tartalmával, adott esetben a jogorvoslati eljárások esetén egyértelműen meg tudják jelölni az általuk sérelmezett ajánlatkérői döntéseket, illetve a döntés alapját képező tényeket. Az értékelés jogszerűségének megítélésekor ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy az ajánlatkérő az összegezésben mint az értékelés nyilvános dokumentumában mit ad elő a döntés indokaként. Az összegezés törvényi rendeltetése megjeleníteni azokat a tényeket, szempontokat, érveket és összefüggéseket, amelyeken az ajánlatkérő döntése alapul. Az „Összegezés az ajánlatok elbírálásáról" címet viselő dokumentum, ezen belül az érvénytelenség kérdésében hozott ajánlatkérői döntés megfelelő indokolása egyebek mellett az ajánlattevők jogorvoslathoz való joga rendeltetésszerű gyakorlása biztosítása érdekében bír kiemelt jelentőséggel. Ekként az indokolás teljességéhez garanciális követelmények kapcsolódnak.
A 7/2013. (III. 1.) AB határozat szerint:
„Az Alkotmánybíróság a tisztességes eljáráshoz való jog lényegéről kialakított álláspontját elvi jelentőséggel a 6/1998. (III. 11.) AB határozatában (a továbbiakban: ABH) foglalta össze. Az ABH-ban megfogalmazott megállapításokat az Alkotmánybíróság utóbb több döntésében is megerősítette és gyakorlattá formálta. Az ABH-ban kimunkált alkotmányos mérce értelmében a tisztességes eljárás (fair trial) követelménye az eljárásjogi garanciák érvényesülését is felöleli és egy olyan minőséget jelent, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. (...) Az Alkotmánybíróság értelmezésében (...) a tisztességes eljáráshoz fűződő jog körébe tartozik a hatékony bírói jogvédelem követelménye, amely szerint a jogi szabályozással szemben alkotmányos igény, hogy a perbe vitt jogokról a bíróság érdemben dönthessen. Önmagában a bírói út igénybevételének formális biztosítása ugyanis nem elegendő az eljárási garanciák teljesedéséhez, hiszen az alkotmányos szabályban előírt garanciák éppen azt a célt szolgálják, hogy azok megtartásával a bíróság a véglegesség igényével hozhasson érdemi döntést. A tisztességes eljárás követelménye tehát magában foglalja a hatékony bírói jogvédelem igényét is [7/2013. (III. 1.) AB határozat indokolás (24)]. Az indokolt bírói döntéshez fűződő jog (...) az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás alkotmányos követelményrendszerén belül jelentkezik. Az alkotmányos előírás ugyanakkor kizárólag az eljárási törvényekben foglaltak szerint kötelezheti a bíróságot a döntésének alapjául szolgáló indokok bemutatására. Ebből következik, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény e szabályát mindig együtt olvassa a jogvita jellege és az adott ügy típusa által kijelölt, konkrét eljárásjogi szabályokkal. Figyelemmel az Alaptörvény XXVIII. cikkében előírt jogszabályértelmezési kötelezettségre is az Alkotmánybíróság azt vizsgálja, hogy az indokolási kötelezettséget előíró eljárási jogszabályokat a bíróság az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően alkalmazta-e. Az Alkotmánybíróság tehát a rendes bíróságoktól eltérően nem a felülbírálatra alkalmasság szempontjából vizsgálja a bíróságok indokolási kötelezettségének teljesítését és tartózkodik attól, hogy jogági dogmatikához hasonló kérdések helytállóságáról, illetve törvényességéről, avagy kizárólag törvényértelmezési problémákról állást foglaljon [3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, indokolás 4. bekezdés]. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság nem vizsgálja azt sem, hogy az indokolásban megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem
vizsgálja, hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és előadott érveket, vagy a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás megalapozott-e. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban, a jogalkalmazó számára fenntartott feladat [3237/2012. (IX. 28.) AB végzés; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, indokolás 5. bekezdés; 7/2013. (III. 1.) AB határozat, indokolás 33. bekezdés]. Ehhez képest az Alkotmánybíróság által vizsgált, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében rejlő indokolási kötelezettség alkotmányos követelménye a bíróság döntési szabadságának abszolút korlátját jelenti, nevezetesen azt, hogy döntésének indokairól az eljárási törvényeknek megfelelően szükség számot adnia. Az indokolási kötelezettség alkotmányjogi értelemben vett sérelme az eljárási szabály Alaptörvény-ellenes alkalmazását jelenti. A tisztességes eljárásból fakadó elvárás tehát az eljárási szabályok Alaptörvénynek megfelelő alkalmazása, ami a jogállami keretek között működő bíróságok feladata. Az eljárási törvény rendelkezéseire is figyelemmel. a tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Ennek megítéléséhez az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogvita természetét, az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseit, a felek által adott ügyben előterjesztett kérelmeket és észrevételeket, valamint az ügyben választ igénylő lényeges kérdéseket [7/2013. (III. 1.) AB határozat, indokolás 34. bekezdés]"
Az alperes jogszerűen mutatott rá arra, hogy a felperes végleges döntésében nem szerepeltette azokat az indokokat, hogy jogszerű volt-e a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása a hiánypótlás lehetőségének biztosítása nélkül. Ekként az alperes nem volt abban a helyzetben, hogy azt érdemben megvizsgálhassa, mivel érdemben a hiányosság kihatott az érvénytelenséget megállapító döntés tartalmára. Mindezek figyelembevételével sérült a Kbt. 79. § (1) bekezdése, mely által a kérelmező a jogorvoslati jogát csak formálisan gyakorolhatta. Ebből következően az alperes ebben a körben is megalapozott, törvényes határozatot hozott.
A bíróság a fentiek alapján a felperes keresetét elutasította a Pp. 339. § (1) bekezdése szerint, mert az alperes határozata anyagi jogi és eljárásjogi szempontból is jogszerű volt. A felperes nem bizonyította a keresetében, hogy olyan lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést követett el az alperes, amely a hatályon kívül helyezést megalapozta volna. Az alperes a bírósági iránymutatásnak megfelelően folytatta le az új eljárását és megalapozott döntést hozott.
A pervesztes felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes perben felmerült költségét megfizetni. A bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdése és (6) bekezdése alapján határozta meg a perköltség összegét, az alperesi képviselő által kifejtett tevékenységgel arányosan, figyelembe véve a tárgyaláson kívüli elbírálást.
A felperes személyes illetékmentessége folytán a kereseti illetéket az állam viseli - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (2) bekezdésére is figyelemmel - a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 172. § (5) bekezdése zárja ki.
Amennyiben a felek a Kúriához kívánnak fordulni felülvizsgálati kérelemmel, azt az ítélet

elektronikus úton való kézbesítésétől számított 60 napon belül tehetik meg, elektronikus úton, jogi képviselővel, a jelen bíróságnál beadott felülvizsgálati kérelem benyújtásával.

Budapest, 2018. október 9.

Ságiné dr. Márkus Anett s.k. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. dr. Bíró Péter. s.k.
a tanács elnöke előadó bíró bíró