Közbeszerzési Hatóság

XXIII. fejezet - Közbeszerzési Hatóság (179-191. §)

179. §

(1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) működik, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve.

(2) A Hatóság az Országgyűlés felügyelete alatt álló autonóm államigazgatási szervként működő központi költségvetési szerv, amely az e törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik, illetékessége az ország egész területére kiterjed. Székhelye Budapest.

(3) A Hatóság költségvetését a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címként kell megtervezni. A Hatóság előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás.

(4) A Hatóság keretében Tanács (a továbbiakban: Tanács) és Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) működik.

(5)[1] A Hatóságnál foglalkoztatottak jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

[1] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 56. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.

A Hatóság elnöke

180. §

(1) A Hatóság elnöke

  1. képviseli a Hatóságot és a Tanácsot;
  2. meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a Hatóság éves beszámolóját;
  3. a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki;
  4. a Tanács hatáskörébe tartozó halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében - a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - a tanácsülések közötti időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez;
  5. gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hatóság főtitkára (a továbbiakban: főtitkár), a Hatóság Titkárságának alkalmazottai, valamint a Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a közbeszerzési biztosok vonatkozásában;
  6. ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.

(2) A Hatóság elnökét távolléte esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti. 

181. §

(1)[1] A Hatóság elnökének öt évre történő kinevezéséről a Tanács a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével dönt.

(2)[2] A Hatóság elnökére a Kttv. -t az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)[3] A Hatóság elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított havi illetménye a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa. Egyebekben a Közbeszerzési Hatóság elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult.

(4) A Hatóság elnöke felett a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja, az elnök az összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentést a Tanácsnak köteles megtenni.

(5) A Tanács a tagok közül öt évre a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével hozott döntéssel választja a Hatóság alelnökét.

(6) A Hatóság elnökének, alelnökének és a Tanács tagjainak megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a 182. § (8) bekezdésében foglalt körülmények bekövetkezése esetében;

e) a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében;

f) halálával;

g) az összeférhetetlenség megállapításával.

(7) A (6) bekezdés e) és g) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - az érintett személyt kijelölő szervezetek, személyek véleményének figyelembevételével - állapítja meg.

(8) Amennyiben a Hatóság elnöke megbízatása időtartamának lejártáig a Tanács nem dönt az új elnök kinevezéséről, az elnök megbízatása az adott naptári év végéig meghosszabbodik.

(9)[4] Az elnök személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a Kttv. 115. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat a főtitkár látja el.

(10)[5] A Hatóság elnökét minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg azzal, hogy a szabadságolási tervtől eltérően évi tizenhat munkanapot kell kiadni részére az általa kért időpontban.

 

[1] Módosította: 2018. évi LXXXIII. törvény 67. § (2) 16.

[2] Módosította: 2018. évi LXXXIII. törvény 66. § 34.

[3] Megállapította: 2016. évi CLX. törvény 41. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

[4] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 57. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.

[5] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 57. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.

A Hatóság keretében működő Tanács

182. §

(1)[1] A Tanács tizenöt tagból áll. A Tanács tagjai az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket képviselik.

(2)[2] A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek az érvényesítése a Tanácsban a következő személyek feladata:

a) a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által kijelölt személy;

b) a közbeszerzésekért felelős miniszter által kijelölt személy;

c)[3]az építésügyi szabályozásért és építés-hatósági ügyekért felelős miniszter, valamint az építésgazdaságért felelős miniszter által együttesen kijelölt személy;

d) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt személy;

e) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;

f) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;

g) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;

h) a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák - köztük a Magyar Agrár, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara - által kijelölt három személy;

i) a Magyar Mérnöki Kamara elnöke és a Magyar Építész Kamara elnöke által közösen kijelölt személy;

j) a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók szakmai testülete által kijelölt személy;

k)[4]az innovációért felelős miniszter által kijelölt személy;

l)[5]az Állami Számvevőszék elnöke vagy az általa kijelölt személy;

m)[6]a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy.

(3) A Tanács elnöke a Hatóság elnöke. A Tanács alelnöke a Hatóság alelnöke.

(4) A Tanács elnöke a Tanács tagjává válik akkor is, ha nem a tagok közül választották. Ha a Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választották, az elnök a továbbiakban nem képviseli az őt kijelölő szerinti általános célokat vagy érdekeket, a kijelölő pedig jogosult a Tanácsba új tagot kijelölni. A kijelölő a Tanács elnökével szemben nem élhet a 181. § (6) bekezdés b) pontjában és (7) bekezdésében biztosított jogával.

(5) A Tanács tagja évenként köteles beszámolni az őt kijelölőnek az általa érvényesítendő célok, képviselendő általános érdekek, és e törvény céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről.

(6) A Tanács elnöke, alelnöke és tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a kijelölését követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Tanács elnökének, alelnökének és a Tanács tagjának a megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(8) Nem lehet a Tanács tagja, aki

a) országgyűlési képviselő vagy nemzetiségi szószóló;

b) büntetett előéletű.

(9)[7] A tagok megbízatása legfeljebb két évre szól.

(10) A tagok kijelölésének és visszahívásának a (7)-(9) bekezdés esetén kívüli szabályait a kijelölő szervezetek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan biztosítható legyen.

(11)[8] A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

 

[1] Megállapította: 2016. évi CLX. törvény 42. § (1). Módosította: 2018. évi LXXXIII. törvény 66. § 35.

[2] Megállapította: 2016. évi CLX. törvény 42. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-től.

[3] Módosította: 2018. évi V. törvény 40. §.

[4] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.

[5] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.

[6] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.

[7] Módosította: 2018. évi LXXXIII. törvény 66. § 36.

[8] Megállapította: 2016. évi CLX. törvény 42. § (2). Módosította: 2018. évi LXXXIII. törvény 67. § (2) 17.

183. §

A Tanács

  1. megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;
  2. kinevezi, illetve felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket;
  3. a közbeszerzésekért felelős miniszterrel egyeztetve - és adott esetben az országos gazdasági kamarákkal vagy más szakmai szervezetekkel együttműködve - a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítendő útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből, valamint a közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlatából levonható tapasztalatok alapján, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról (különösen a jelen törvényben előírt témakörökben);
  4. ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.
184. §

(1)[1] A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tartja.

(2) A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van.

(3) A Tanács határozatait - az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve - egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4)[2] A Tanácsnak a 183. § b) pontja tárgyában hozott határozata előkészítésében és eldöntésében nem vehet részt a Tanács azon tagja, aki az üggyel érintett személy közös háztartásban élő hozzátartozója.

(5) A Tanács tagja az elnöknek köteles bejelenteni, ha személyére nézve a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy keletkezett, és köteles a folyamatban levő eljárásban valórészvételét azonnal megszüntetni.

 

[1] Megállapította: 2016. évi CLX. törvény 43. §. Módosította: 2018. évi LXXXIII. törvény 66. § 37.

[2] Módosította: 2015. évi CXCI. törvény 68. § 3.

A Hatóság Titkársága

185. §

(1)[1] A Hatóság és a Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet - ideértve a Tanács tevékenységének koordinálását is - a Hatóság Titkársága végzi. A Titkárságot a főtitkár vezeti.

(2)[2] A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Hatósággal állnak közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban, amely jogviszonyra e törvényt, a Kttv.-t, vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvényt kell alkalmazni. A főtitkár a közigazgatási államtitkárral azonos illetményben, illetve juttatásokban részesül azzal, hogy a vezetői illetménypótlék az alapilletmény 100%-a, továbbá az illetménykiegészítés az alapilletmény 80%-a.

(3)[3] A Hatóság főtitkárát minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg azzal, hogy a szabadságolási tervtől eltérően évi tizenhat munkanapot kell kiadni részére az általa kért időpontban.

 

[1] Módosította: 2018. évi LXXXIII. törvény 66. § 38.

[2] Megállapította: 2018. évi LXXXIII. törvény 59. § (1). Hatályos: 2019. I. 1-től.

[3] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 59. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.

186. §

A Hatóság elnöke, alelnöke és a Tanács tagjai, a főtitkár, a Titkárság alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vagy azon személyek, akik ilyen tisztséget viseltek, tevékenységet végeztek, a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minősített adatot és üzleti titkot kötelesek megőrizni.

A Hatóság feladata és hatásköre

187. §

(1) A Hatóság feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését.

(2) A Hatóság

a) naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi

aa)[1]

ab) a minősített ajánlattevők Hatóság által létrehozott hivatalos jegyzékét,

ac)[2]a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizárást megalapozó döntőbizottsági és bírósági határozatok számát és a határozathozatal napját, valamint - a jogsértés súlyosságának mérlegelése nélkül - minden olyan véglegessé vált döntőbizottsági - vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági - határozat számát és a határozathozatal napját, amely megalapozhatja a 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti kizárást,

ad) a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját, amely lista tartalmazza az eltiltás idejét is,

ae)[3]a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított vagy a gazdasági szereplő által nem vitatott súlyos megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit - beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta - azzal, hogy az adatoknak a honlapon a szerződésszegéstől vagy a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig kell elérhetőnek lenniük,

af) a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító határozatokat [188. § (4) bekezdés],

ag) a védett munkahelyek listáját, amely tartalmazza az általuk gyártott vagy forgalmazott termékek, illetve nyújtott szolgáltatások felsorolását,

ah)[4]a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékét;

b) nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről;

c) a gazdasági, valamint szakmai kamara által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzékbe vétel feltételeinek megfelelőségét ellenőrzi, a jegyzéket nyilvántartja;

d) az Európai Bizottság által kért, hiányzó statisztikai adatokat a Bizottságnak megküldi, az e törvényben előírt tájékoztatásokat az Európai Bizottság részére megküldi;

e)[5] háromévente statisztikai jelentést készít az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzésekről - különösen az érintett időszakban az ilyen közbeszerzések becsült, összesített teljes értékéről - amelyet megfelelő határidőben a közbeszerzésekért felelős miniszter rendelkezésére bocsát;

f) gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja” (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények közzétételéről, valamint ellenőrzéséről. A hirdetmények ellenőrzése során biztosítja az adatok teljeskörűségét, ennek érdekében az ajánlatkérőt adatszolgáltatásra hívhatja fel. Gondoskodik továbbá a 113. § (1) bekezdésében szereplő tájékoztatások honlapján történő közzétételéről, valamint az e törvény által előírt egyéb adatok, információk honlapján, illetve a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről;

g)[6]honlapján a beérkezés időpontjában közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem, valamint a hivatalbóli kezdeményezés adatait, a Döntőbizottság érdemi és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát, továbbá a határozat megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság határozatát;

h) kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi a jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a döntőbizottsági és a bírósági határozatok elektronikusan, ingyenesen, teljeskörűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek;

i) a (10) bekezdés, továbbá a 183. § c) pontja, valamint a 194. § (3) bekezdése szerinti útmutatót vagy közleményt honlapján közéteszi;

j)[7]figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás, valamint a koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosításáról szóló hirdetményeket, ennek során az Ákr. alapján hatósági ellenőrzés keretében - jogszabályban meghatározott részletes szabályok szerint - ellenőrzi a szerződések teljesítését és módosítását, a tervpályázati eljárás eredményét, valamint megteszi különösen a 153. § (1) bekezdés c) pontjában és a 175. §-ban meghatározott intézkedéseket;

k) működteti a Közbeszerzési Adatbázist, amely a közbeszerzési eljárások központi nyilvántartása, elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek támogatását; ennek keretében elektronikus közzétételi lehetőséget biztosít, ahol az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat központilag, térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teheti, és ahonnan az ajánlattevők a közbeszerzési dokumentumokat ingyenesen elérhetik;

l) a közbeszerzési szabályozás széles körű megismertetése érdekében konferenciákat szervez;

m) a közbeszerzési eljárások előkészítése és lebonyolítása során az ajánlatkérők segítése érdekében - elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben a közbeszerzésekért felelős miniszterrel szükség szerint egyeztetve - állásfoglalásokat ad;

n)[8]az Európai Unió más tagállamainak közbeszerzési szervezeteivel való kapcsolattartás keretében - különösen a közbeszerzési eljárások során alkalmazandó igazolásokról, Magyarországon nyilvánosan elérhető adatbázisokról, nyilvántartásokról - információt szolgáltat, gondoskodik a vonatkozó nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről, és teljesíti különösen a 2014/24/EU irányelv 44. cikk (3) bekezdésében, 59. cikk (6) bekezdésében, 60. cikk (5) bekezdésében, 61. cikk (1) bekezdésében, 62. cikk (3) bekezdésében, 64. cikk (1) és (8) bekezdésében, valamint 69. cikk (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeket, továbbá a 2014/25/EU irányelv 62. cikk (3) bekezdésében, 81. cikk (3) bekezdésében, 84. cikk (5) bekezdésében, 86. cikk (1) és (4) bekezdésében foglalt kötelezettségeket;

o) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;

p)[9]véleményezi a közbeszerzésekkel és a Hatóság működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat;

q) folyamatosan frissíti, karbantartja és a honlapján - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján - közzéteszi az egyes ágazatokban szokásos vagy megállapított béreket és kapcsolódó közterheket;

r) meghatározza a Hatóság által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzékkel kapcsolatos minősítési szempontokat és azok igazolási módjait;

s)[10]statisztikai adatokat gyűjt a közbeszerzési eljárásokról, melyeket honlapján rendszeres időközönként közzétesz;

t)[11]elkészíti a Hatóság szervezeti és működési, valamint más, a Hatóság működését érintő belső szabályzatát, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját;

u)[12]honlapján közzéteszi a közbeszerzésekért felelős miniszter által nyilvántartott felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóknak a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatait;

v)[13]ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat,

x)[14]naprakészen vezeti az EKR-ben a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját.

(2a)[15] A (2) bekezdés a) pont ag) alpontjában foglalt feladatok ellátásához a védett munkahelyek kötelesek ezen minőségükről - valamint az adataikban történt változásokról - haladéktalanul tájékoztatni a Hatóságot az általuk gyártott vagy forgalmazott termékek, valamint a részükről nyújtott szolgáltatások megjelölésével együtt.

(3) A Hatóság elnöke, illetve a közbeszerzési biztos megkeresésére a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben minden szervezet - ideértve a szakmai kamarákat és az érdekképviseleti szervezeteket is - köteles tíz napon belül tájékoztatást adni.

(4) A Hatóság évente beszámolót készít az Országgyűlésnek tevékenységéről, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia a közbeszerzési eljárások számának és értékének alakulására, a hazai ajánlattevők és ezen belül a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetére vonatkozóan. A Hatóság a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi.

(5) A Hatóság, a gazdasági, valamint szakmai kamara a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékének vezetése céljából jogosult a kérelmező által megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra vonatkozó adatait kezelni.

(6)-(9)[16]

(10) A Hatóság a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződésekről, továbbá azokról az államokról, amelyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, a külpolitikáért felelős miniszterrel egyeztetve útmutatót ad ki.

(11)[17] A Hatóság (2) bekezdés a) pont zerinti eljárásában vagy annak előkészítésében nem vehet részt olyan személy, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik. Ezzel az összeférhetetlenségi okkal érintett személy a Hatóság elnökének köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a folyamatban levő eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni. A kérelmező, illetve az érintett minősített ajánlattevő a Hatóság határozatát közigazgatási perben megtámadhatja a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.

(12)[18] A Hatóság a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetése céljából jogosult a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó természetes személyazonosító adatait, elérhetőségi címét, végzettségét, a cselekvőképességére és büntetett előéletre vonatkozó adatokat, a munkáltatóra és a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó közbeszerzési gyakorlatára vonatkozó adatokat, valamint azt nyilvántartani, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jogosult-e az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására.

(13)[19] A Hatóság a (12) bekezdésben foglalt adatokat a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jegyzékből történő törlését követően egy évig kezelheti. Törölni kell a névjegyzékből a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót,

a) ha nem felel meg a jogszabályban meghatározott bejegyzési feltételeknek,

b) ha a (14) bekezdésben foglalt valamely kizáró ok bekövetkezik vagy jogerős határozattal megállapították, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó ilyen minőségében szándékos jogszabálysértést követett el,

c) ha a névjegyzékbe vétel hatálya lejárt és a névjegyzékbe vétel hatályának lejárta előtt nem nyújtottak be megújítási kérelmet vagy azt elutasították, illetve az eljárást megszüntették,

d) ha azt a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kéri, vagy e) a névjegyzékben szereplő személy halála esetén.

(14)[20] Nem lehet felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, aki

a) cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott;

b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;

c) közbeszerzési biztos;

d) a Közbeszerzési Hatóság elnöke, alelnöke.

(15)[21] A névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez csatolni kell azokat a nyilatkozatokat, amelyek a (14) bekezdés a), c) és d) pont szerinti kizáró ok fenn nem állására vonatkoznak. A (14) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok fenn nem állását a Hatóság a névjegyzékbe vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrzi. A névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe bejelentett adatok módosításáért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesség nem adható.

(16)[22] A Hatóság a névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez csatolt okiratok megvizsgálása után a kérelem beérkezésétől számított húsz napon belül az Ákr. szerint döntést hoz az okiratok megfelelőségéről, e döntés meghozatala körében nincs helye sommás eljárásnak. A Hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az azzal szorosan összefüggő más hatósági döntés nélkül megalapozottan nem hozható döntés. A hiányosan benyújtott okiratok pótlására a Hatóság egy alkalommal, nyolcnapos határidőt biztosít a kérelmező számára.

(17)[23] A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. A hatósági eljárás során az elektronikus kapcsolattartás kötelező. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. A névjegyzékbe vétel feltételeinek igazolásához benyújtandó dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.

(18)[24] A Hatóság (12) bekezdés szerinti eljárásában vagy annak előkészítésében nem vehet részt olyan személy, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik. Ezzel az összeférhetetlenségi okkal érintett személy a Hatóságnak köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a folyamatban levő eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni. A kérelmező, illetve az érintett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a Hatóság határozatát annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

[1] Hatályon kívül helyezte: 2018. évi LXXXIII. törvény 67. § (1) 6. Hatálytalan: 2019. I. 1-től.

[2] Megállapította: 2016. évi CLX. törvény 44. § (1). Módosította: 2017. évi CLXXXVI. törvény 74. § 31.

[3] Megállapította: 2018. évi LXXXIII. törvény 60. § (1). Hatályos: 2019. I. 1-től.

[4] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 60. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.

[5] Módosította: 2018. évi LXXXIII. törvény 67. § (2) 18.

[6] Módosította: 2017. évi CLXXXVI. törvény 74. § 32.

[7] Megállapította: 2018. évi LXXXIII. törvény 60. § (3). Hatályos: 2019. I. 1-től.

[8] Megállapította: 2016. évi CLX. törvény 44. § (2). Hatályos: 2017. I. 1-től.

[9] Módosította: 2018. évi LXXXIII. törvény 66. § 40.

[10] Módosította: 2018. évi LXXXIII. törvény 67. § (2) 19.

[11] Módosította: 2018. évi LXXXIII. törvény 67. § (2) 20.

[12] Megállapította: 2016. évi CLX. törvény 44. § (3). Hatályos: 2017. I. 1-től.

[13] Módosította: 2018. évi LXXXIII. törvény 66. § 41.

[14] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 60. § (4). Hatályos: 2019. I. 1-től.

[15] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 60. § (5). Hatályos: 2019. I. 1-től.

[16] Hatályon kívül helyezte: 2016. évi CLX. törvény 50. § (2). Hatálytalan: 2017. I. 1-től.

[17] Megállapította: 2017. évi CLXXXVI. törvény 72. § (1). Módosította: 2018. évi LXXXIII. törvény 66. § 42.

[18] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 60. § (6). Hatályos: 2019. I. 1-től.

[19] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 60. § (6). Hatályos: 2019. I. 1-től.

[20] Beiktatta: 20162018. évi CLXLXXXIII. törvény 46. § (160. § (6). Hatályos: 20172019. I. 1-től.

[21] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 60. § (6). Hatályos: 2019. I. 1-től.

[22] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 60. § (6). Hatályos: 2019. I. 1-től.

[23] Beiktatta: 20172018. évi CLXXXVILXXXIII. törvény 73. § (260. § (6). Hatályos: 20182019. I. 1-től.

[24] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 60. § (6). Hatályos: 2019. I. 1-től.

188. §

(1) Bármely gazdasági szereplő, akivel (amellyel) szemben a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennáll, kérelmet nyújthat be a Hatósághoz annak megállapítása érdekében, hogy az általa hozott intézkedések a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. A benyújtott kérelem informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát a Közbeszerzési Hatóság rendelkezésére kell bocsátani, amit - elektronikus levél útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Hatóság egy munkanapon belül visszaigazol. A megtett intézkedésekkel kapcsolatos bizonyítékokat a kérelemmel együtt kell benyújtani a Közbeszerzési Hatóság részére.

(2) A kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a megbízhatóságának bizonyítása érdekében köteles igazolni, hogy

  1. a bűncselekménnyel, kötelességszegéssel vagy egyéb jogsértéssel okozott kárt - a károsult által elfogadott mértékben - megtérítette vagy arra meghatározott határidővel kötelezettséget vállalt;
  2. az illetékes hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta az ügy tényállását és körülményeit; és
  3. olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedést hozott, amely alkalmas a további bűncselekmény, kötelességszegés, illetve egyéb jogsértés megelőzésére.

(3) A Hatóság a (2) bekezdésben említett intézkedés értékelésekor köteles figyelembe venni a bűncselekmény, kötelességszegés vagy egyéb jogsértés súlyosságát és sajátos körülményeit.

(4) A Hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, határozat meghozatalával dönt a gazdasági szereplő által hozott intézkedések megfelelőségéről. A sommás eljárás szabályai nem alkalmazhatók. Az eljárás során az Ákr. hiánypótlásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hatóság több ízben is felhívhatja hiánypótlásra a kérelmező ügyfelet.

(4a)  A határidő - indokolt esetben egy alkalommal - legfeljebb tizenöt munkanappal meghosszabbítható a kérelmező gazdasági szereplő egyidejű értesítése mellett. A Hatóság a határozatot a gazdasági szereplő számára haladéktalanul, írásban megküldi. A kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító határozat nem tartalmazhat feltételt vagy a gazdasági szereplő további intézkedésére vonatkozó előírást.

(4b)  Ha a kérelmet a Hatóság határozatában elutasítja, az adott kizáró ok alatt álló gazdasági szereplő akkor nyújthat be ismételten kérelmet az (1) bekezdés szerint az azonos okból fennálló kizáró okkal kapcsolatban, ha megbízhatóságát az előző kérelmének elutasítását követő intézkedéssel kívánja bizonyítani.

(5) A kérelmező a kérelmet elutasító határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közigazgatási pert indíthat. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálásában nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálásában részt vevő személyek összeférhetetlenségére a 147. § (1)-(2) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az ott említett ügyfélszervezet alatt a kérelmezőt, közbeszerzési ügy alatt a kérelem elbírálását, a jogorvoslati eljárás megindításának időpontja alatt a kérelem benyújtásának időpontját kell érteni. Az e bekezdésben részletezett összeférhetetlenségi okkal érintett személy a Hatóság elnökének köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a folyamatban levő eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni.

189. §

(1) Ha a Hatóság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről a Hatóság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított tíz munkanapon belül kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását. A kezdeményezés benyújtásával egyidejűleg a Hatóság elnöke erről - az általa feltételezett jogsértés megjelölésével - az ajánlatkérőt értesíti.

(2) Ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságát megalapozó feltételek fennállása vagy az ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a Hatóság elnöke telefaxon vagy elektronikus úton felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli pótlására.

(3) Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a Hatóság elnöke a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az eljárás kezdeményezéséről.

190. §

A Döntőbizottság határozatainak, valamint a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó közigazgatási per során hozott határozatok közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) XII. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

  1. a közbeszerzési eljárásban hozott bírósági határozatok és a Közbeszerzési Döntőbizottság által hozott határozatok gyűjteményének közzétételére a Bszi. 163. § (1) bekezdésétől eltérően a Közbeszerzési Hatóság köteles,
  2. a Bszi. 163. § (3) bekezdése szerinti anonimizált digitális másolatkészítésre a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság köteles,
  3. a Bszi. 166. § (4) bekezdése szerinti kérelem a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez terjeszthető elő,
  4. a Bszi. 163. § (2) és (5) bekezdése nem alkalmazható,
  5. a Bszi. 163. § (3) bekezdése és a Bszi. 164. § (1) bekezdése azzal alkalmazandó, hogy a határozatot meghozó bíróság elnöke a gyűjteményben történő közzététel céljából küldi meg a határozatot az Országos Bírósági Hivatal elnökének, aki azt - és a Bszi. 163. § (3) bekezdésében foglalt kapcsolódó határozatokat - a Közbeszerzési Hatóság elnökének rendelkezésére bocsátja.

A Hatóság működése

191. §

(1) A Hatóság üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, vagyoni hozzájárulást semmilyen szervezettől vagy személytől nem fogadhat el, részükre vagyoni hozzájárulást nem nyújthat.

(2) A beszedett igazgatási szolgáltatási díj a Hatóság saját bevétele. A hirdetmények ellenőrzéséből származó bevételt a Hatóságnak részben az e törvényben foglalt feladatainak ellátásához szükséges informatikai háttér biztosítására kell fordítania.

(3) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjakat a Hatóság törvényben előírt feladatai teljesítése során felmerülő kiadásokra kell fordítani.

(4)[1] A Hatóság - a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez - a befizetett igazgatási szolgáltatási díjakról, rendbírságról, bírságról külön nyilvántartást vezet. A Hatóság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 89. § (1) bekezdés b) pontjára és a 90. § (1) és (2) bekezdésére, valamint e törvény vonatkozó rendelkezéseire tekintettel a tárgyévben keletkezett visszafizetési kötelezettségeivel csökkentett összegű tárgyévi bírság bevételeivel a december 31-i állapot szerint köteles elszámolni. A díjak, a rendbírság, a bírság nyilvántartására, kezelésére és elszámolására egyebekben az államháztartás számviteléről szóló jogszabályt kell alkalmazni.

(5) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)

a) 3. § (4) bekezdésében és 28. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat a díjfizetési kötelezettségre,

b) 31. § (1) bekezdésének első mondatában, illetve 31. § (2), (5) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására,

c) 86. §-ában foglaltakat az elévülésre

megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni.

191/A. §[2](1) A Hatóságnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően a (2) bekezdésben meghatározott besorolási fokozatba, illetve - a (3) bekezdésben meghatározott esetekben az ott meghatározott - fizetési fokozatokba kell besorolni a Kttv. 118. §-a, 119. §-a, 120. §-a, 121. §-a és 122. §-a megfelelő alkalmazásával.

(2) A köztisztviselő

a) pályakezdőként gyakornok,

b) egy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után fogalmazó,

c) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,

d) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos,

e) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,

f) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos besorolást kap.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti besorolási fokozaton belül nincsenek fizetési fokozatok, a (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti besorolási fokozat I. és II. fizetési fokozatokból áll. A

a) tanácsos besorolású köztisztviselőt öt év közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő után tanácsos II. fizetési fokozatba,

b) vezető tanácsos besorolású köztisztviselőt tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos II. fizetési fokozatba,

c) főtanácsos besorolású köztisztviselőt húsz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos II. fizetési fokozatba,

d) vezető főtanácsos besorolású köztisztviselőt harminc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos II. fizetési fokozatba

kell besorolni.

191/B. §[3](1) A köztisztviselő a Hatóság elkülönült szervezeti egységének vezetésére főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakörbe nevezhető ki. A főosztályvezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül - egy szervezeti egységnél legfeljebb egy főosztályvezető-helyettesi munkakör tölthető be.

(2) A főosztályvezetőre, a főosztályvezető-helyettesre és az osztályvezetőre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Kttv. főosztályvezetőre, főosztályvezető-helyettesre, illetve osztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A Hatóságnál tanácsadói vagy főtanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselő besorolásakor az e törvény szerinti főtanácsosi, illetve vezető főtanácsosi besorolást kell figyelembe venni; a főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezető-helyettesi, a vezető főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezetői illetményre jogosult.

191/C. §[4](1) A Hatóságnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő alapilletménye

a) gyakornok esetében az illetményalap 4-szerese,

b) fogalmazó esetében az illetményalap 4,5-szerese,

c) tanácsos

ca) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 5,5-szerese,

cb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6-szorosa,

d) vezető tanácsos

da) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6,5-szerese,

db) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7-szerese,

e) főtanácsos

ea) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,6-szerese,

eb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,9-szerese,

f) vezető főtanácsos

fa) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,4-szerese,

fb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,6-szerese.

(2) A vezető alapilletménye

a) osztályvezető esetében az illetményalap 8,6-szerese,

b) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 8,7-szerese,

c) főosztályvezető esetében az illetményalap 9-szerese.

(3) A vezetői illetménypótlék mértéke

a) osztályvezető esetében az alapilletmény 20%-a,

b) főosztályvezető-helyettes esetében az alapilletmény 40%-a,

c) főosztályvezető esetében az alapilletmény 60%-a.

(4) A Hatóság alaptevékenységét elősegítő munkakörben foglalkoztatott, nem felsőfokú végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítésének mértéke az alapilletmény 80%-a.

(5) A közszolgálati ügykezelő illetményét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg, oly módon, hogy az elérje legalább a garantált bérminimum összegét, de ne haladja meg az illetményalap nyolcszorosát. Az illetmény megállapításakor arányosan figyelembe kell venni a közszolgálati ügykezelő közszolgálati jogviszonyban töltött idejét. Az illetmény megállapításakor figyelembe veendő egyéb szempontokat a közszolgálati szabályzatban kell rögzíteni.

(6) A Hatóság elnöke a minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a személyi juttatás előirányzata terhére az e törvényben, illetve a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Hatóság megállapított létszámkeretének legfeljebb húsz százalékáig adható úgy, hogy adott év március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az adott évet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset hatszorosát. A személyi illetmény megállapítása egy évig - az adott évet követő év február végéig - érvényes.

191/D. §[5]A Hatóság nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe.

 

[1] Módosította: 2017. évi CLXXXVI. törvény 74. § 35.

[2] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 61. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.

[3] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 61. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.

[4] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 61. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.

[5] Beiktatta: 2018. évi LXXXIII. törvény 61. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.