Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Publikus Core
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/202
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma: 2021.10.19.
Iktatószám: 20599/2021
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
Közbeszerzési eljárás: Az eljárás adatainak, és az eljáráshoz közzétett további dokumentumoknak a megtekintése a Közbeszerzési Adatbázisban

Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete

Az ügy száma: Kf.VII.40.455/2021/5.

A tanács tagjai:
Dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke
Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró
Dr. Remes Gábor bíró

A felperes:
Bábolna Bio Kártevőirtó Szolgáltató Kft.
(1107 Budapest, Szállás utca 6.)

A felperes képviselője:
Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda (1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25.1/2,
ügyintéző: dr. Bűrös László ügyvéd)

Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.)

Az alperes képviselője:dr. Horváth Éva kamarai jogtanácsos

Az alperesi érdekelt:Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9-11.)

Az alperesi érdekelt képviselője:
Mohai Ügyvédi Iroda
(1024 Budapest, Lövőház u. 2-4. ügyintéző: dr. Mohai László ügyvéd)

A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott határozat (D.239/31/2018.) megtámadása iránti per

A fellebbezett határozat:a Fővárosi Törvényszék 103.K.705.605/2020/14. számú ítélete

A fellebbezést benyújtó fél:az alperes (15. sorszám alatt)



Rendelkező rész


A Kúria a Fővárosi Törvényszék 103.K.705.605/2020/14. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az alperesi érdekelt a jogorvoslati kérelem 4. eleme esetében - helyesen - a Kbt. 69. §
(3) bekezdésére tekintettel sértette meg a Kbt. 77. § (4) bekezdését.

A felmerült 40.000,- (azaz negyvenezer) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 40.000,- (azaz negyvenezer) forint csatlakozó fellebbezési illetéket.

Felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperesi érdekelt, mint ajánlatkérő (a továbbiakban: ajánlatkérő) a „Főváros patkánymentes állapotának fenntartása 2018-2022. évekre” szolgáltatás megrendelés tárgyban 2017. december 18. napján feladott ajánlati felhívással a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti nyílt eljárást indított, mely közbeszerzési eljárás eredményeként a Rovért Rovar- és Rágcsálóirtó Kft., Növényvédő és Kártevőirtó Kft., Bogármérnökség Kft., Hygiénia Kártevőirtó és Szolgáltató Kft. közös ajánlattevők lettek a nyertes ajánlattevők (a továbbiakban: nyertes ajánlattevő).

[2] Az ajánlati felhívás III. 1.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében az Ml. alkalmassági követelmények között szerepelt, hogy „Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben összesen 300.000 lélekszámú város teljes területére vagy 390 km2 területre kiterjedő, a település/terület valamennyi felszíni és felszín alatti objektumára kiterjedő, legalább 12 hónapon keresztül teljesített patkánymentes állapot fenntartására vonatkozó szolgáltatásból származó referenciával”. „Az ajánlattevő a fenti „összesen” követelménynek maximum 3 db szerződés bemutatásával felelhet meg.”

[3] Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás II.2.5) pontjában, II.2.14) pont 1., 2., és 3. pontjában, a dokumentáció I. kötetének 90-94. oldalán határozta meg azon értékelési szempontrendszerét, amely tartalmi követelményekre figyelemmel az ajánlattevőknek az ajánlatukat el kellett készíteniük. A dokumentáció előírása szerint a 2. értékelési részszempont alszempontjai vonatkozásában adott „igen” válasz esetén az ajánlathoz csatolni kellett a technológia és a terv rendelkezésre állásról szóló igazolást vagy annak leírását, hogy az alszempontokra tett vállalást milyen módon fogja teljesíteni az ajánlattevő. A nyertes ajánlattevő az ajánlatát az ajánlattételi határidőre megtette, a felolvasólapon a 2. részszempont a)-e) alszempontjaira „igen” ajánlatot tett, benyújtott dokumentációja 128-132. oldalán tartalmazta az „Irtási technológiai leírását” is.

[4] A felperes a 2018. július 18. napján benyújtott hiánypótlás folytán módosított jogorvoslati kérelmében összesen hat kérelmi elem vizsgálatát kérte alperestől. Az 1-3. kérelmi elemek tekintetében álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (l)-(2) bekezdését, a Kbt. 71. § (3) bekezdését, a Kbt. 77. § (4) bekezdését, míg a 4-6. kérelmi elemek körében annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését, a Kbt. 77. § (4) bekezdését.

[5] Az alperes 2018. augusztus 10. napján kelt D.239/31/2018. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította. Az 1. kérelmi elem tekintetében megállapította, hogy a referencia igazolásokat kiállító szervezetek a nyertes ajánlattevő vonatkozásában a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. voltak; az ajánlatkérő a bírálat során a megfelelő számú referencia miatt a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának referenciáját figyelmen kívül hagyta. Erre tekintettel az alperes kizárólag a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. referenciák vonatkozásában vizsgálta a felperes jogorvoslati kérelmében vitatott körben a bírálat jogszerűségét. Megállapította, hogy az ajánlati felhívás II. 1.3) pontja Ml. pontjának előírása rögzítette, hogy „Ha az igazolás/nyilatkozat szerinti a szerződés tárgya bővebb, mint a közbeszerzés tárgya, akkor meg kell adni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó
részösszeget/mennyiségi adatot/műszaki tartalmat.” Mindezek alapján lehetőség volt olyan referencia nyújtásra, ahol a szerződés tárgya bővebb, mint a közbeszerzés tárgya. Idézte a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft.
referenciaigazolásából a referencia tárgyát, amely akként került rögzítésre, hogy „Miskolc megyei jogú város közigazgatási határain belül, telephelyeken, közterületen rovar kártevő irtás, patkánymentes állapot fenntartása, rágcsáló kártevők elleni védekezés/mentesítés”. Megállapította, hogy a fenti referencia szerződés tárgya bővebb, mint a közbeszerzés tárgya, a referencia igazolás azonban tartalmazta a közbeszerzés tárgyára vonatkozó „patkánymentes állapot fenntartására, rágcsáló kártevők elleni védekezés/mentesítés” műszaki tartalmát is, amellyel a nyertes ajánlattevő teljesítette az ajánlati felhívás III. 1.3) Ml. pontjának vagylagos előírását. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. referencia munka vonatkozásában megállapította, hogy a referencia tárgya az előzőekhez hasonlóan : „Szeged megyei jogú város közigazgatási határán belül, telephelyeken, közterületen rovar kártevőirtás, patkányirtás, patkánymentes állapot fenntartása, rágcsáló kártevők elleni védekezés/mentesítés”, továbbá, hogy a
referencia szerződés tárgya bővebb volt, mint a közbeszerzés tárgya, a referencia igazolás azonban tartalmazta a közbeszerzés tárgyára vonatkozó „patkányirtás, patkánymentes állapot fenntartása, rágcsáló kártevők elleni védekezés/mentesítés” műszaki tartalmat is, ezzel az alperes szerint a nyertes ajánlattevő teljesítette a felhívás Ml. pontjának vagylagos követelményét. Kiemelte, hogy az ajánlatkérő felhívására a referencia igazolások hiánypótlás keretében kiegészítésre kerültek, azzal a kitétellel, hogy „A munkavégzés kiterjedt a terület valamennyi felszíni és felszín alatti objektumára”, amelynek alapján a nyertes referenciái a felhívás III. 1.3) Ml. pontjában foglalt követelményeknek megfeleltek, azok teljesítették a felhívás III. 1.3) Ml. pontjának „a település/terület valamennyi felszíni és felszín alatti objektumára kiterjedő” kritériumát is. Utalt arra, hogy a referenciák tartalmaztak „telephelyeken, közterületen” utalásokat is, azokban azonban a „közigazgatási határán belül” kitételek szerepeltek, és a referenciák a település/terület objektumaira vonatkoztak.

[6] Mindezen vizsgálatot követően az alperes megállapította, hogy a referenciaigazolások tartalma kielégítette az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben, összesen 390 km2 területre vagy összesen 300.000 lélekszámú város teljes területére vonatkozó követelményeket, így a nyertes ajánlattevő ajánlata e két referencia alapján a hiánypótlást követően megfelelt a felhívás III. 1.3) Ml. pontjának; a nyertes ajánlattevő így „maximum 3 darab szerződés bemutatásával” igazolta az alkalmasságát. Erre tekintettel az 1. kérelmi elem vonatkozásában a jogorvoslati kérelmet az alperes alaptalannak ítélte, az önkormányzatok megkeresésére vonatkozó felperesi bizonyítási indítványt mellőzte.

[7] A 4. kérelmi elem körében az alperes határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárást megindító felhívása II.2.5), II.2.14) 1., 2., 3. pontjában, a dokumentáció I. kötetének 90-94. oldalán meghatározott értékelési szempontrendszer alapján a nyertes ajánlattevő a felolvasólapon a 2. részszempont a-e) alszempontjaira „igen” választ adott, az ajánlata 128-132. oldalai tartalmazták az „Irtás technológiai leírását” is. A nyertes ajánlattevő az ajánlatában a kuratív és preventív kezelést elkülönítette, a továbbiakban a felszín alatti és föld feletti objektumok esetére külön lépéseket tervezett. Kifejezetten a preventív ellenőrzések során bemutatott ellenőrzési lépések között szerepeltette a felperes által kifogásolt, „kéthetente” kitételt, amelyre vonatkozóan a 2018. április 19-i felvilágosításban közölte, hogy a preventív kezelés földalatti objektumok tekintetében kéthetente történik az ellenőrzés. E körben az alperes kimondta, hogy a felperes által kifogásolt „kéthetente” kitételt kifejezetten a
preventív kezelésre vonatkoztatta a nyertes ajánlattevő az alkalmazni kívánt technológia tekintetében, a technológia általános leírásában azonban folyamatos tevékenység ellátása szerepelt. A nyertes ajánlattevő az ajánlatában egyébként akként nyilatkozott, hogy a vonatkozó jogszabályok és a szakmai szabályok, ezen belül az Országos Epidemiológiai Központ 2002. szeptember 2-ai keltezésű Epinfo 5. különszámaként megjelent, a rágcsálók elleni védekezésről szóló Módszertani Levélnek (a továbbiakban: Módszertani Levél) szerint
végzi el a tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatukat a dokumentáció I. kötet 90-94. oldalán meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően kellett elkészíteni, e tartalmi követelményeknek a nyertes ajánlattevő a 2. alszempont a), b), c), d) alszempontok körében eleget tett, a felperes által kifogásoltak tekintetében nyilatkozott, hogy az OEK hivatkozott módszertani levele alapján végzi el a szolgáltatási tevékenységet, így e körben is alaptalannak találta a felperes jogorvoslati kérelmét.

A kereseti kérelem és a védirat

[8] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és az ajánlatkérő jogsértésének megállapítását kérte a jogorvoslati kérelme szerint, kérte továbbá az ajánlatkérői döntés megsemmisítését, másodlagosan kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Keresetében eljárási és anyagi jogszabálysértésekre hivatkozott, kifogásolva mind a 6 kérelmi elem tekintetében az alperesi határozatot.

[9] Az alperes és az alperesi érdekelt a határozatban foglaltak alapján felperes keresetének elutasítását kérte.

Az elsőfokú ítélet

[10] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a jogorvoslati kérelem l.,4.,5. és 6. kérelmi eleme tekintetében alaposnak találta, a 2. és 3. kérelmi elem tekintetében alaptalannak, ezért jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását.

A Kúria Kfv.II.38.329/2019/9. számú ítélete

[11] A Kúria a Fővárosi Törvényszék 107.K.700.797/2018/44. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a felperes keresetét a jogorvoslati kérelem 2. és 3. kérelmi elemei körében elutasította, a felperes keresetének a jogorvoslati kérelem 1., 4., 5. és 6. kérelmi elemei körében az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

[12] Indokolásában az 1. kérelmi elemmel kapcsolatban kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság szükségtelenül bocsátkozott a referenciaigazolások mögötti szerződések vizsgálatába. A megismételt eljárásra vonatkozóan előírta az elsőfokú bíróságnak, hogy a bírálatnál az ajánlatkérő rendelkezésére állt referenciaigazolások tartalma alapján vizsgálódjon, abból a szempontból kell vizsgálnia, hogy a hiánypótolt referenciaigazolások egyértelműen és kétséget kizáróan alátámasztják-e az előírt alkalmassági követelményeknek való megfelelést, abból megállapítható-e Szeged és Miskolc városok vonatkozásában a városok teljes közigazgatási területén végzett, patkánymentes állapot fenntartására vonatkozó előírás teljesülése, az ajánlatkérőnek e körben volt-e felvilágosítás/információ kérési kötelezettsége, továbbá, hogy az alperes ezek figyelembe vételével helytállóan döntött-e a jogorvoslati kérelem 1. kérelmi elemének elutasításáról.

[13] A 4., 5. és 6. kérelmi elem tekintetében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, nem fejtette ki külön-külön kérelmi elemenként, hogy miért helyezte hatályon kívül az alperesi döntést, és miben nem tett eleget az alperes a tényállástisztázási és indokolási kötelezettségének. Meghagyta a megismételt eljárásra vonatkozóan az
elsőfokú bíróságnak, hogy a kérelmi elemeket egyenként vizsgálja a dokumentációban foglaltak figyelembevételével olyan mélységben, hogy abból megállapítható legyen, hogy a vizsgálatot milyen szempontok alapján végezte, továbbá az indokolás okszerűsége is kiderüljön. Annak szem előtt tartásával kell eljárnia, hogy a dokumentáció előírása szerint a 2. értékelési részszempont alszempontjai vonatkozásában adott igen válasz esetén az ajánlathoz a technológia vagy a terv rendelkezésre állásáról szóló igazolást kellett csatolni vagy annak leírását, hogy az alszempontokra tett vállalást milyen módon fogja teljesíteni az ajánlattevő.

A megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélet

[14] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság az alperes D.239/31/2018. számú határozatát részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperesi érdekelt a jogorvoslati kérelem 1. eleme tekintetében megsértette a Kbt. 71. § (1) bekezdését, a jogorvoslati kérelem 4. eleme esetében megsértette a Kbt. 63. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 77. § (4) bekezdését; ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[15] Indokolásában kifejtette, hogy a Kúria hatályon kívül helyező ítéletében kifejezetten rögzítette, hogy az alperes által a vizsgálata tárgyává tett, Szeged és Miskolc városok tekintetében kiállított referenciaigazolásokban szereplő „közterület, telephely” kitétel a városok közigazgatási határán belül nem teszi egyértelművé a referenciaigazolások tartalmát. A teljes közigazgatási területen belüli, a közterület, telephely megjelölés ugyanis kételyeket ébreszt abban a tekintetben, hogy ez korlátozást jelent-e és amennyiben igen, akkor a referenciaigazolások alapján az előírásnak való megfelelés megállapítható-e. A Miskolc és Szeged városok tekintetében becsatolt referenciaigazolásokból tehát nem állapítható meg aggálymentesen, hogy az azokban megjelölt három terület (a városok közigazgatási határán belül, telephelyen, közterületen) közül hol végezte a hivatkozott patkányirtó tevékenységét a nyertes ajánlattevő által csatolt referencia szolgáltatója. Mivel a fenti referenciaigazolások tartalma a
patkánymentesítéssel érintett terület tekintetében nem volt egyértelmű, jogszabálysértő döntést hozott az alperes akkor, amikor kizárólag e két város vonatkozásában csatolt referenciaigazolások alapján megállapíthatónak tartotta, hogy - a két város területét figyelembe véve - teljesül a kiírás szerinti 390 km2 területre kiterjedő előírás. Miután pedig a fenti két város tekintetében csatolt referenciaigazolásokkal fennállónak tekintette a területi feltétel teljesítését az alperes, további referenciaigazolásokat nem is vizsgált. Kimondta, hogy a csatolt további referenciaigazolások alapján (Kiskunfélegyháza és Kecskemét) sem állapítható meg azonban aggálymentesen a kiírási feltétel teljesítése, hiszen a Kiskunfélegyházára vonatkozó referenciaigazolások ugyanolyan tartalmúak, mint a szegedi és a miskolci igazolások, míg habár a Kecskemétre vonatkozó referenciaigazolás tartalma egyértelmű, a város teljes közigazgatási területére vonatkozik, Kecskeméti közigazgatási területe azonban csak 321,4 km2, a lakosság
szám pedig 111.145 fő, tehát ezzel az egyetlen referenciaigazolással nem teljesült a kiírás szerinti 390 km2, illetve 300.000 lakosságszám feltétel.

[16] Mindezek alapján azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a csatolt referenciaigazolásokkal a nyertes ajánlattevő nem tudta igazolni a kiírási feltételek teljesítését. Az alperesi érdekelt akkor járt volna el helyesen, ha a Kbt. szerinti hiánypótlási lehetőségével élve, a referenciaigazolásban szereplő adatok pontosítására hívja fel a nyertes ajánlattevőt, ami azonban nem történt meg. A kifejtettek alapján jogszabálysértő döntést hozott az alperes akkor, amikor a fentiek ellenére a jogorvoslati kérelmet az 1. kérelmi elem tekintetében elutasította. A bíróság ezért az alperes határozatát az 1. kérelmi elem tekintetében a Kbt. 172. §-a alapján megváltoztatta, és az ajánlatkérőnek a jogorvoslati kérelem szerinti jogszabálysértését megállapította. Figyelemmel azonban arra, hogy a közbeszerzési eljárás
alapján a szerződés megkötésére már sor került, az ajánlatkérői döntés megsemmisítéséről nem rendelkezhetett.

[17] A 4. kérelmi elem tekintetében ugyancsak azt kellett vizsgálat tárgyává tenni, hogy mit tartalmazott a kiírási feltétel és ennek a nyertes ajánlattevő ajánlata mennyiben tett eleget. Az ajánlati felhívás II.2.14. pontjának 3. alpontja szerint a részletes szempontokat a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák. A közbeszerzési dokumentumok I. kötet 91-92. oldalán írtak szerint a 2. értékelési részszempont a)-e) pontjainál a technológia rendelkezésre állását az ajánlatkérő abban az esetben fogadja el, ha a benyújtott technológiai leírás összhangban áll a közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki leírásban megjelölt hatályos jogszabályi rendelkezésekkel. A 2. értékelési részszempont a)-d) pontjai vonatkoznak a méreganyagok ellenőrzésének időközére, míg az e) pontban írtak a környezetvédelmi és balesetmegelőzési tervre, valamint az elhullott rágcsálók elszállítására vonatkozó tervre. A műszaki leírás 3. oldal második bekezdésében rögzítettek szerint az alkalmazott technológia és tevékenység
kialakításánál figyelembe kell vennie az ajánlattevőnek Módszertani Levélnek a patkányírtás vonatkozásában a nagyvárosokra vonatkozó előírásait és a védekezés szakmai irányelvei tekintetében a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 39. § (1) bekezdésében hivatkozott „Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről” (a továbbiakban: Tájékoztató) című tájékoztató előírásait. A műszaki leírás 5. pontjában foglaltak szerint a biztonsági intézkedések körében figyelemmel kell lenni a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Htv.) írtakra, az emberi egészség védelmével, a környezet megóvásával, továbbá a hulladék kezelésével kapcsolatban ott írt jogszabályi előírásokra, a környezetterhelés csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére. Részletezni kell a gyűjtési módokat, feltételeket, a helyszínről való elszállítás módját, feltételeit,
továbbá az ártalmatlanítás módját, feltételeit. Mindezen tevékenységek során figyelemmel kell lenni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Kormányrendelet rendelkezéseire is. A Módszertani Levél 32. oldala 5. bekezdése szerint a ritmusos (pulzáló) kihelyezés azt jelenti, hogy az etetőhelyeket 3-7 naponként ellenőrizni kell.

[18] A fenti ajánlati kiírási feltételekhez képest a nyertes ajánlattevő az ajánlathoz csatolt technológiai leírásnak a technológia általános jellemzői címszó alatti részében vállalta, hogy rendszeres időközönként ellenőrzi a kihelyezett méreganyagokat; ennek keretében folyamatosan friss csalétekkel tölti fel azokat. Amennyiben 2-3 ellenőrzést követően az irtószer fogyasztása még mindig fennáll, úgy további területekre terjeszti ki az irtást. Az alperesi érdekelt a közbeszerzési eljárás során felhívta a nyertes ajánlattevőt nyilatkozattételre, hogy mit értenek az ajánlatban rendszeres időközönkénti ellenőrzés alatt. A hiánypótlásban a nyertes ajánlattevő akként nyilatkozott, hogy az ellenőrzés kéthetente történik. Ezt követően példaként említette, hogy „a preventív kezelés földalatti objektumokban” esetében is „kéthetente” előírás szerepel. Az ajánlat tartalma alapján tehát megállapítható, hogy valamennyi - mind a preventív, mind a kuratív, mind a föld feletti, mind pedig a föld alatti - irtás esetére
kéthetente történő méregellenőrzést vállalt a nyertes ajánlattevői csoport. A jogorvoslati kérelemben hivatkozott Módszertani Levél már idézett rendelkezése azonban egyértelműen 3-7 naponkénti ellenőrzést ír elő. A közbeszerzési kiírás fenti feltételének - a 3-7 naponkénti ellenőrzésnek - ennek megfelelően a nyertes ajánlattevői ajánlat nem felelt meg. Az alperes a támadott határozatában tévesen érvelt akkor, amikor csupán a preventív föld alatti objektumokban történő irtás esetére fogadta el a kéthetenkénti ellenőrzést, míg a többi esetre a folyamatos ellenőrzést tartotta ajánlatnak. A fent kifejtettek szerint ugyanis folyamatos ellenőrzést a nyertes ajánlattevő nem vállalt, illetve amennyiben igen, ezt kéthetenkénti ellenőrzésnek tekintették. Kimondta az elsőfokú bíróság azt is, hogy
nem érthető, hogy az alperes határozata ezen részében a kéthetenkénti ellenőrzést a preventív föld alatti objektum ellenőrzésnél miért fogadta el a kiírási feltételeket teljesítőként.

[19] Mindezek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy jogsértően járt el az alperes, amikor a jogorvoslati kérelmet a 4. kérelmi elem tekintetében elutasította, ugyanis az alperesi érdekeltnek a bírálat során azt kellett volna megállapítania, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata nem felel meg az ajánlati kiírásban foglaltaknak és azt érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. Mindezekre figyelemmel a bíróság az alperes határozatát a 4. kérelmi elem vonatkozásában a Kbt. 172. § alapján megváltoztatta és megállapította az ajánlatkérői jogszabálysértést a jogorvoslati kérelemben foglaltak szerint azzal, hogy az ajánlatkérői döntés megsemmisítéséről nem rendelkezhetett, mert a közbeszerzési eljárás alapján a szerződés megkötése megtörtént.

A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés

[20] A megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést kérve elsődlegesen az 1. és 4. kérelmi elemek körében történő hatályon kívül helyezést, az elsőfokú bíróság új tárgyalásra utasítását, új határozat hozatalára kötelezését. Másodlagosan az alperes kérte a felperes keresetének az 1. és 4. kérelmi elemek körében történő elutasítását, a felperes perköltségben történő marasztalása mellett.

[21] Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti a Kp. 2. § (1), (2), (3), (4) bekezdését, a Kp. 78. § (2) bekezdését, a Kp. 110. § (3) bekezdését, a Pp. 346. § (3)-(4) bekezdését, a Kbt. 158. § (1) bekezdését, 71. § (1) bekezdését, 63. § (3) bekezdését, 77. § (4) bekezdését, továbbá ellentétes a Kúria Kfv.II.38.329/2019/9. számú, és Kfv.VI.37.730/2018/11. számú ítéleteivel, sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét.

[22] Az 1. kérelmi elem tekintetében kifejtette, hogy a felperes által csatolt referenciaigazolások az adott városok közigazgatási határán belül 236,68 km2 (Miskolc), illetve 280,8 km2 (Szeged) területre vonatkoztak, amely összesített mennyiség megfelelt az összesen 390 km2 előírásnak. A referenciák tartalmaztak telephelyeken, közterületeken utalásokat is, azonban a közigazgatási határán belül kitételek alapján a referenciák a település/terület objektumaira vonatkoztak. Ezen két referencia alapján a hiánypótlást követően a nyertes ajánlattevő ajánlata megfelelt a felhívás III. 1.3) Ml. pontjának. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala során figyelmen kívül hagyta az alperes védekezését, a felperes az alperes határozatának jogszerűségét bizonyítékokkal nem cáfolta, a tényállást teljeskörűen feltárta és rögzítette a határozatában. Az alperes álláspontja szerint az 1. kérelmi elem körében az ajánlatkérő a bírálatot a jogszabályoknak megfelelően végezte el, az megfelelt mind a felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, a referenciaigazolások hiányát az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban közölt - „felszíni és felszín alatti objektumokra” - megjelölés pótlásával a nyertes ajánlattevő kiegészítette. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú ítélettel szemben a „közterület, telephely” kitétel nem szerepelt alkalmassági feltételként, annak alapján a referencia tartalma nem dőlhet meg.

[23] A Kbt. 71. § (1) bekezdése az ajánlatkérő által alkalmazásra került, így újabb hiánypótlás a korábban már előírt körben nem követelhető meg, ezért jogsértő az elsőfokú bíróságnak a Kbt. 71. § (1) bekezdésének megsértésére vonatkozó megállapítása.

[24] Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati körön azáltal, hogy olyan referenciákat vont be a döntési körébe, amelyek a jogorvoslati kérelem, az alperes határozata, és a Kúria döntése alapján nem képezték a vizsgálat tárgyát. Nem értékelte továbbá az alperes azon védekezését sem, hogy az ajánlatkérő a jelen közbeszerzéssel érintett közfeladat vonatkozásában új közbeszerzést írt ki. Ezen új,
„Komplex patkányirtási program a fővárosban” tárgyú közbeszerzési eljárásban szintén a nyertes ajánlattevőkkel kötött az ajánlatkérő szerződést. Ezen tényeknek a bizonyítékok értékelési köréből történő kivonása pedig sérti a - Kp. rendelkezései mellett - az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét, az Alaptörvény 28. cikkét is, hiszen nem hagyható figyelmen kívül, hogy az alperes határozatának meghozatalát követően, mintegy 3 év eltelt, a perrel érintett szolgáltatás teljesítése megtörtént, sőt a közfeladat ellátását ugyanezen vállalkozó új szerződés alapján folytatja.

[25] A 4. kérelmi elem kapcsán az alperes fellebbezésében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott Kbt. 63. § (3) bekezdésének - amely a kizáró okok körében tartalmaz rendelkezést - megsértése nem merülhet fel, mint ahogy a 77. § (4) bekezdésére történő hivatkozás sem helytálló, így az ítélet rendelkező része és az indokolás nincs összhangban. Kiemelte, hogy a nyertes ajánlattevő a jogorvoslati eljárásban egyértelműen nyilatkozott, hogy „kizárólag a preventív - azaz a megelőzési célú, tényleges patkányjelenlétet nem mutató - kezeléseknél tervez kétheti ellenőrzést”. Ellenben az ajánlatában az szerepel, hogy minden esetben a hatályos jogszabályok alapján járnak el, továbbá a Módszertani Levélben és az engedélyezési lapban előírt használati utasításokban foglaltak szerint végzik el a tevékenységet. A Kbt. 77. § (4) bekezdésének sérelme kizárólag akkor merülhetne fel, ha az érintett részszempont pontszámának figyelmen kívül hagyásával az értékelési sorrend változna meg, ellenben a
közbeszerzési szerződés közérdekű okból már megkötésre került.

[26] A felperes csatlakozó fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének akkénti megváltoztatását, hogy az alperesi érdekelt az 1. jogorvoslati kérelmi elem tekintetében a Kbt. 71 .§ (1) bekezdésére, valamint a Kbt. 69.§ (1) és (2) bekezdésére tekintettel megsértette a Kbt. 77.§ (4) bekezdését; a 4. jogorvoslati kérelmi elem tekintetében a Kbt. 73.§ (1) bekezdés e) pontjára és a Kbt. 69.§ (3) bekezdésére tekintettel megsértette a Kbt. 77.§ (4) bekezdését. Kérte továbbá az alperesi érdekelttel szemben a Kbt. 165.§ (3) bekezdés d.) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását, valamint az igazgatási szolgáltatási díj részleges visszautalásáról történő rendelkezést. Ellenkérelmében perköltségigényt támasztott. Kifejtette, hogy fogalmilag kizárt az alperesnek a Kbt. 158.§ (1) és a Kbt. 110.§ (3) bekezdésére alapított hivatkozása, továbbá irreleváns más közbeszerzési eljárásokra hivatkozása is. így minden alapot nélkülöz az Európai Unió Alapjogi Chartájára, a Kp-re és az Alaptörvényre történő utalása.
Utalt arra, hogy a 4. kérelmi elem vonatkozásában az elsőfokú ítélet tévesen a Kbt. 63.§ (3) bekezdését jelöli meg, szemben a 69.§ (3) bekezdésével.

[27] A bíróság által alkalmazott jogkövetkezmény tekintetében rámutatott, hogy a jogsértő alperesi döntés számára súlyos gazdasági és anyagi hátrányt okozott, melynek reparációjára nem került sor, holott a határozat megváltoztatása lehetőséget teremt a bíróság számára a Kbt-ben felsorolt jogkövetkezmények alkalmazására. A felperes álláspontja szerint a megváltoztatott határozatnak ki kell térnie az igazgatási szolgáltatási díj részleges viselésére és az előterjesztett költségigényekre is.

A Kúria döntése és jogi indokai

[28] A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés - az alábbiak szerint - nem alapos.

[29] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108.§ (1) bekezdése alapján - a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül - csak a fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés keretei között vizsgálhatta felül a Kp. 107.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül.

[30] A Kúria Kfv.IL38.329/2019/9. számú ítélete folytán megismételt eljárásól volt szó, a Kp. 110.§ (3) bekezdése alapján, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező ítéletében az új eljárás lefolytatására vonatkozóan iránymutatást ad, amely az elsőfokú bíróságot köti.

[31] Az elsőfokú bíróságnak a Kúria végzésében foglalt utasításnak megfelelően kellett az eljárást megismételnie, attól nem térhetett el, ezért az elsőfokú ítélet jogszerűségét a kúriai végzés iránymutatásának tükrében kellett vizsgálni.

[32] Az alperes fellebbezésében két kérelmi elem (1. és 4.) vonatkozásában vitatta az elsőfokú bíróság ítéleti megállapításait.

[33] A per érdemében, a jogorvoslati kérelem 1. kérelmi eleme tekintetében az alperes fellebbezési kérelme alapján a Kúria az alábbiakat állapította meg.

[34] A Kbt. 50. § (2) bekezdés n) pontja értelmében a Kúria hatályon kívül helyező végzésének megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatása alapján kizárólag az alapeljárásban csatolt referenciaigazolások voltak vizsgálandók, mert az ajánlatkérő az ajánlati felhívás III. 1.3) Ml pontja szerinti referenciakövetelmény tekintetében az alkalmasság igazolását a Kormányrendelet 22. § (l)-(2) bekezdése alapján referenciaigazolással követelte meg.

[35] Amennyiben az ajánlatkérő vizsgálata során úgy ítéli meg, hogy a referenciaigazolás nem egyértelmű vagy hiányos, a Kbt. 71-72.§-a szerinti bírálati cselekmények körében a 71. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást kérhet, vagy hiánypótlást adhat ki, a Kbt. 69. § (13) bekezdése alapján pedig az igazolások tartalmának ellenőrzése érdekében más állami vagy önkormányzati szervtől, hatóságtól vagy gazdasági szereplőtől információt kérhet. Az alperes a jogsértés megállapítására irányuló jogorvoslati kérelem folytán azt köteles vizsgálni, hogy az ajánlatkérő az igazolásokat megfelelően bírálta-e el, azokkal kapcsolatban hiány, hiányosság, egyértelműségi kétség felmerült-e, azt az ajánlatkérő feltárta-e, és intézkedett-e hiánypótlás, vagy felvilágosítás/információ kérése iránt.

[36] Ahogy arra a Kúria Kfv.II.38.329/2019/9. számú ítélete is rámutatott, sem az alperes, sem a közigazgatási perben eljáró bíróság nem veheti át az ajánlatkérő szerepét, hatáskörét, csak azt vizsgálhatta, hogy az ajánlatkérő élt-e a Kbt. szerinti bírálat során alkalmazható jogaival, majd pedig a rendelkezésére álló iratok, információk alapján megfelelő, jogszerű döntést hozott-e. Vizsgálata további korlátját jelenti a jogorvoslati kérelem tartalma, mely jelen esetben Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. referenciáinak megfelelőségre vonatkozott. Kiskunfélegyháza referenciájának a bírálat során történő figyelmen kívül hagyása folytán a vizsgálat kizárólag a miskolci és a szegedi igazolásokat érintette.

[37] így a megismételt eljárásban az alperes eljárásában beszerzett további bizonyítékok, a megelőző eljárásban a bíróság által beszerzett szerződések tartalmának vizsgálatába bocsátkozás nélkül, kizárólag a referenciaigazolások kiegészített tartalmát és az ajánlatkérőnek a döntése meghozatalakor rendelkezésére állt dokumentumokat kellett vizsgálnia az alkalmassági követelménynek való megfelelés megítélése tekintetében.

[38] Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás III.1.3) pontjában meghatározta referenciakövetelményét, az alkalmasság igazolását a 321/2015. (X.30.) Korm.rendelet 21.§ (3) bekezdés a.) pontja és 22.§. (l)-(2) bekezdése alapján követelte meg. A nyertes ajánlattevő 2018. május 14-én -utólagos igazolásra felhívást követően - csatolta referenciaigazolásait.

[39] Nem vitatottan volt lehetőség olyan referencia benyújtására, mely alapját képező szerződés tárgya bővebb, mint a közbeszerzés tárgya, azonban ebben az esetben a részösszeget/mennyiségi adatot/műszaki tartalmat is meg kellett adni. A nyertes ajánlattevő pedig 2018. május 29-én a hiánypótlási felhívást követően nyilatkozta, hogy a munkavégzés kiterjedt a terület valamennyi felszíni és felszín alatti objektumára, ezzel pedig az alperes álláspontja szerint teljesült a felhívás III. 1.3.Ml pontjának kritériuma.

[40] Az ajánlatkérői hiánypótlási eljárás során pontosított és a jogorvoslati kérelem folytán vizsgált referenciaigazolások alapján a Kúria álláspontja szerint - az alperes fellebbezési kérelmében hivatkozottakkal szemben - helytálló következtetésre jutott az elsőfokú bíróság akkor, amikor megállapította, hogy Miskolc és Szeged városok tekintetében a csatolt referenciaigazolásokból nem állapítható meg egyértelműen és aggálymentesen, hogy az azokban megjelölt három terület - a városok közigazgatási határán belül, telephelyen, közterületen - közül pontosan hol végezte a hivatkozott patkányirtó tevékenységét a referencia szolgáltatója. Éppen ellenkezőleg, a referenciaigazolásokon megjelölt „telephely, közterület” a település közigazgatási határán belüli, szűkebb területet jelöl ki, így az nem alkalmas annak alátámasztására, hogy a város teljes területét érintette volna. A referenciaigazolások tartalma a patkánymentesítéssel érintett terület tekintetében nem volt egyértelműen meghatározható, ezt pedig a
hiánypótlásra adott azon válasz sem pótolta, hogy a területnek mind a felszíni, mind a felszín alatti objektumokra kiterjedt a munkavégzés, rögzítve a mentesített terület nagyságát, hiszen pontosan a terület behatárolása nem történt meg egyértelműen, ezért jogszabálysértő döntést hozott az alperes akkor, amikor e két város vonatkozásában csatolt referenciaigazolások alapján megállapíthatónak tartotta, hogy - a két város területét figyelembe véve - teljesül a kiírás szerinti 390 km2 területre kiterjedő előírás, pontosan a telephelyek és közterületek nevesítése folytán. Az ajánlati felhívás ugyanis a 300.000 fős lakosságszám esetén is a város teljes területe kritériumot tartalmazza, amelyet a vizsgált két referencia nem igazol egyértelműen. Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés akkor lett volna megállapítható, ha az igazolás a patkánymentes állapot fenntartását a vizsgált városok közigazgatási határán belüli megjelöléssel, egyéb területi korlátozás nélkül tartalmazza valamennyi felszíni és felszín
alatti objektumra kiterjedően.

[41] Ugyanakkor osztotta a Kúria az alperes álláspontját abban, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett vizsgálati körén akkor, amikor a további csatolt - azonban az alperes által nem értékelt - referenciaigazolások vizsgálatába bocsátkozott (Kiskunfélegyháza és Kecskemét). Mivel azonban ezek vizsgálat folytán azt nem állapította meg, hogy ezen két városra vonatkozó referenciaigazolás megfelel a pályázati kiírásnak, így annak kihatása a döntés jogszerűségére nincs.

[42] Az elsőfokú bíróság értékelte döntése meghozatala során, hogy a közbeszerzési eljárás alapján a szerződés megkötésére már sor került, éppen ezért az ajánlatkérői döntés megsemmisítéséről nem rendelkezett, az pedig, hogy az azóta eltelt időben azonos ajánlattevővel kötött szerződést, nem befolyásolja a döntés és a megelőző közbeszerzési eljárás jogszerűségét. Éppen ezért nem sérült a Kp. általános rendelkezései mellett az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke, az Alaptörvény 28. cikke.

[43] A 4. kérelmi elem vonatkozásában a közbeszerzési dokumentumok alapján a 2. értékelési részszempontok a)-e) pontjainál a technológia rendelkezésre állását az ajánlatkérő abban az esetben fogadhatja el, ha a benyújtott technológiai leírás összhangban áll a műszaki leírásban jelölt jogszabályi rendelkezésekkel, így többek között a Módszertani Levél rendelkezéseivel. A 2. értékelési részszempont a)-d) pontjai vonatkoznak a méreganyagok ellenőrzésének időközére. A Módszertani Levél 32. oldal 5. bekezdése az alkalmazási technológia körében rögzíti, hogy a folyamatos telítéses kihelyezésnél 7 naponta, a ritmusos kihelyezésnél az etetőhelyeket 3-7 naponta kell ellenőrizni.

[44] Megvizsgálva a közbeszerzési eljárás dokumentumait megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata általános technológiai leírásában rögzíti, hogy „a patkánymentesség fenntartása a patkányok leggyakoribb előfordulási helyein történő rendszeres írtószer kihelyezéssel valósítható meg.” „Az etetőhelyeken elhelyezett mérgezett csalétkek fogyasztását, rendszeresen ellenőrizni kell.” Majd ezt követően elkülöníti a kuratív és preventív kezelést és a preventív, földalatti objektumok esetében leírja, hogy a gyorsabb elhasználódás miatt az ellenőrző tevékenységet kéthetente végzik, míg a felszíni objektumoknál a rendszeres ellenőrzés körében kiemeli, hogy a kockázatos területeken méregmezőket alakítanak ki, melyeket 3-4 hetente ellenőriznek.

[45] Mindezek alapján megállapítható, hogy a pályázati előíráshoz képest a nyertes ajánlattevő -habár a technológia általános leírása részben rendszeres időközönként történő ellenőrzést vállalt az ajánlatkérő nyilatkozattételre felhívása után kéthetente történő ellenőrzést rögzített, hangsúlyozva a preventív, föld alatti kezelés kéthetenkénti ellenőrzését.

[46] A Kúria szerint helytálló volt az elsőfokú bíróság jogi érvelése abban a kérdésben, hogy a nyertes ajánlattevő a közbeszerzési kiírás 3-7 naponkénti ellenőrzési feltételének nem felelt meg, azt sem a pályázati anyaga, sem a hiánypótlásra adott nyilatkozata nem támasztja alá. Pont ellenkezőleg, az általános technológiai leírásban szereplő folyamatos ellenőrzés kapcsán az ajánlatkérő felhívására nyilatkozott a nyertes ajánlattevő a rendszeresség pontosításáról akként, hogy az preventív esetben kéthetenkénti ellenőrzést takar.

[47] Maga a Módszertani Levél nem tesz különbséget a kuratív és preventív célú ellenőrzés között, és az ellenőrzés körében konkrét időpontokat határoz meg. A nyertes ajánlattevő nyilatkozatai e körben nem, hogy a 3-7 napos, hanem a még ritkábban történő ellenőrzésre utalnak, hiszen akként fogalmaz a preventív földalatti objektumok esetében, hogy ott a „gyorsabb elhasználódás miatt az ellenőrző tevékenységet kéthetente végzi”, továbbá a kockázatos területeken kialakított méregmezők esetében pedig 3-4 hetente történő ellenőrzést rögzít. Ezt az ellentmondást, illetve a Módszertani Levélben foglalt előírásoknak megfelelést az ajánlattevő nem tisztázta az eljárás során.

[48] Rámutat arra is a Kúria, hogy habár az ajánlatkérői dokumentáció a 2. részszempontok szerinti „igen” válasz esetén a technológiák, tervek igazolását írja elő szerződéskötési feltételként és vagylagosan szerepel a vállalás leírása, azonban figyelemmel arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata az „Irtási technológia leírását” is tartalmazta, a vizsgálatnak ki kellett terjednie annak tartalmi vizsgálatára is. A dokumentáció alapján ugyanis a technológia rendelkezésre állását az ajánlatkérő abban az esetben fogadhatja el, ha a benyújtott technológiai leírás összhangban áll a műszaki leírásban jelölt jogszabályi rendelkezésekkel, így többek között a Módszertani Levél rendelkezéseivel. Márpedig a nyertes ajánlattevő becsatolta technológiai leírását, mely azonban az ellenőrzés körében ellentétes a Módszertani Levélben írtakkal.

[49] Az alperes fellebbezésében helytállóan hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság ítélete Kbt. 63.§ (3) bekezdésében megjelölt kizáró ok nem merült fel. A jogszabályhely utolsó mondata szerint a kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzését az ajánlatkérő a Kbt-ben és a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles elvégezni. A kizáró okok meghatározásának alapját a 2014/24/EU irányelv 57. cikke képezi, mely a kizáró okok kategóriáját két részre bontja, egyrészt meghatároz olyan kizáró okokat, amelyek esetében a gazdasági szereplőt mindenképpen ki kell zárni a közbeszerzési eljárásból, valamint meghatároz ún. fakultatív kizáró okokat, amelyek fennállása esetén az ajánlatkérő kizárhatja az adott ajánlattevőt, amennyiben az eljárást megindító felhívásban ezek alkalmazását előírta. A Kbt. 63. § az eljárásokban opcionálisan alkalmazandó kizáró okokat tartalmazza. Ezek alapján akkor zárható ki egy gazdasági szereplő egy eljárásból, ha ezeket az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírta. A (3)
bekezdés - a közbeszerzési irányelvet követve -kimondja, hogy egy gazdasági szereplő bármikor kizárható az eljárásból, amennyiben kiderül, hogy egy kizáró ok fennáll. Ez a szabály azokra az esetekre kínál megoldást, amikor a kizáró okok ellenőrzését követően jut az ajánlatkérő tudomására olyan körülmény, amely alapján a gazdasági szereplő nem vehet részt az adott eljárásban. Jelen esetben azonban ilyen kizáró ok valóban nem merült fel, ezért ezen jogszabály alkalmazása valóban szükségtelen volt az elsőfokú bíróság részéről. Ugyanakkor - ahogyan arra a felperes is utalt csatlakozó fellebbezésében - ezen hivatkozás vélhetően elírás, az helyesen a Kbt. 69.§ (3) bekezdése,
ezért a Kúria az elsőfokú ítélet rendelkező részét kizárólag ebben módosította a Kp. 84.§ (2) bekezdése alapján alkalmazott Pp. 353.§ (3) bekezdése alapján.

[50] A felperesi csatlakozó fellebbezésben foglaltak kapcsán rámutat a Kúria, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező része akként fogalmaz, hogy költségeiket a felek és az érdekelt maguk viselik. Ennek indokaként rögzíti, hogy a felperes keresete két kérelmi elem tekintetében volt eredményes, fele részben pedig eredménytelen. Mindezt, továbbá a peres felek és az érdekelt által előlegezett költségeket (az őket képviselő jogi képviselők munkadíját) figyelembe véve a bíróság a peres feleket egyenlő arányban tekintette pervesztesnek, illetve pernyertesnek. Ezért úgy rendelkezett, hogy a Kp. 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 83. § (2) bekezdése alapján a peres felek, valamint az érdekelt a perrel felmerült költségeiket maguk viselik. A Kbt. 151 .§ (8) bekezdése alapján, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet visszautasítja vagy a jogorvoslati eljárást megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek
visszajár. Erről azonban nem a bíróságnak, hanem az alperesnek kell rendelkeznie. Megjegyzi továbbá azt is a Kúria, hogy ez a keresetlevélben és a fellebbezésben nem volt vitatott, csakúgy, mint a Kbt. 165.§ (3) bekezdés d.) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása, Tekintettel arra, hogy a felperes keresetlevelében kizárólag a Kbt. 165.§ (2) bekezdés d) pontja szerinti jogsértés megállapítását és a határozat megsemmisítését kérte, az ezen túlmutató csatlakozó fellebbezési kérelem előterjesztésének nem volt helye.

[51] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. § (1) bekezdése alapján - a fenti módosítással - helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[52] Sem a Közbeszerzési Döntőbizottság, sem a közigazgatási perben eljáró bíróság nem veheti át az ajánlatkérő szerepét, hatáskörét, csak azt vizsgálhatja, hogy az ajánlatkérő élt-e a Kbt. szerinti bírálat során alkalmazható jogaival, majd pedig a rendelkezésére álló iratok, információk alapján megfelelő, jogszerű döntést hozott-e. Vizsgálata további korlátját jelenti a jogorvoslati kérelem tartalma is, így a bíróság sem bocsátkozhat az alperes által nem értékelt referenciaigazolások vizsgálatába.

Záró rész

[53] A Kúria a fellebbezést a Kp. 107. § (1) bekezdése alapján - tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában - tárgyaláson kívül bírálta el.

[54] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján az alperest megillető illetékmentességre tekintettel megállapította, hogy a fellebbezési eljárás illetéke az állam terhén marad, egyben a csatlakozó fellebbezési illeték megfizetésére - a csatlakozó fellebbezés sikertelensége okán - a felperest kötelezte a Pp. 101. § (1) bekezdése, valamint 102. § (1) bekezdése alapján.

[55] Egyidejűleg megállapította, hogy peres felek költségeiket maguk viselik, mivel sem az alperes fellebbezése, sem a csatlakozó fellebbezés nem volt alapos.

[56] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. § d) pontja alapján nincs helye.

Budapest, 2021. szeptember 14.

Dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke
Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró
Dr. Remes Gábor s.k.bíró