A bejelentés a bejelentő azonosításához szükséges adatokat (lakcímét) nem tartalmazta, valamint a bejelentésben foglaltak alapján a feltételezett jogsértéssel érintett közbeszerzési eljárás nem volt azonosítható, ezért a Hatóság a közérdekű bejelenés vizsgálatát a 2023. évi XXV. törvény 4. § (3) pontja alapján mellőzte. Amennyiben a bejelentő a Hatóság rendelkezésére bocsátja a feltételezett jogsértéssel érintett közbeszerzési eljárás azonosításához szükséges adatokat (pl.: szerződő felek megnevezése, EKR azonosítószámok, a kapcsolódó hirdetmények Közbeszerzési Értesítő szerinti iktatószámai) a Hatóság megvizsgálja, hogy indokolt lehet-e vizsgálat lefolytatása vagy szerződés-ellenőrzési eljárás elrendelése.

A bejelentésben kifogásolt eljárásokkal kapcsolatban a Hatóság rendelkezésére álló iratokból megállapítható volt, hogy az önkormányzat 2014. január 14. napjától 2024. december 31. napjáig fennálló közétkeztetési szerződése alapján látta el a közétkeztetési feladatokat, melyet a Hatóság a Kbt. 152. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogorvoslat kezdeményezésre nyitva álló objektív határidő elteltére tekintettel már nem vizsgálhatott. A 2025. és 2026. évekre vonatkozó közétkeztetési szerződések vizsgálatából megállapítható volt, hogy azok becsült érétékére tekintettel az önkormányzat jogszerűen mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását, mivel azok becsült értéke nem érte el az irányadó Kbt. 111. § c) pontja alapján alkalmazandó 3. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra vonatkozó uniós értékhatárt.
Az Önkormányzat által a saját beszerzési szabályok alapján lefolytatott eljárások vizsgálatára a Hatóságnak nincsen hatásköre, a képviselő-testületi határozatok nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti.
A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel jelen ügyben nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A Bejelentés vizsgálata során a Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az abban megjelölt bizonyos jogsértések – a Kbt. 65. §-ának, 61. §-ának és 76. §-ának ajánlatkérő általi megsértése – az előzetes piaci konzultáció relációjában nem vizsgálható. A megjelölt jogszabályhelyek a közbeszerzési eljárás lefolytatása során kötelezik az ajánlatkérőt, nem az előzetes piaci konzultáció vonatkozásában. A Bejelentésben foglaltakkal ellentétben megállapítható, hogy az ajánlatkérő az előzetes piaci konzultáció során tett javaslatok közül egyeseket elfogadott, mások tekintetében pedig részletesen megindokolta, hogy miért nem kívánja azok alapján a feltételeket módosítani. Mindezek alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a nyertes Ajánlattevő a közbeszerzési dokumentumokban foglalt előírásoknak megfelelően tette meg az ajánlatát, az üzleti titokká minősített adatok üzleti titokként történő kezelését a Kbt. 44. §-nak megfelelően alátámasztotta.
A Kbt. 2. § (1)-(2) és (3) bekezdésében foglalt alapelvek, a Kbt. 71. § szerinti hiánypótlás szabályok, valamint a Kbt. 69. § (1)-(4) bekezdéseinek megsértésével kapcsolatban nem állapítható meg jogsértés.
Az EKR adataiból megállapítható, hogy Ajánlatkérő megfelelően járt el a bírálat során, több alkalommal kért aránytalanul alacsony ár „és egyéb aránytalan vállalás esetében indokolást”, melyet az Ajánlattevő határidőben teljesített is. Ajánlatkérő egyéb hiánypótlási felhívást nem bocsátott ki az eljárás során.
Tekintettel arra, hogy a Kbt.-be, illetve a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás nem volt megállapítható, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte a Hatóság.

A Közbeszerzési Hatóság a bejelentéssel érintett közbeszerzési szerződés teljesítésének és módosításának szerződés-ellenőrzési eljárás keretében történő ellenőrzését rendelte el.

Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy a nyertes ajánlatban megajánlott munkagép műszaki jellemzői megegyeznek a műszaki leírásban megkövetelt műszaki jellemzőkkel.

A Hatóság a Kbt. 187. § (3) bekezdése által biztosított jogkörére tekintettel tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől. Az ajánlatkérő a Hatóság rendelkezésére bocsátotta a benyújtott ajánlatot, valamint a leszállított munkagépről készült fényképeket.

A kiegészítő tájékoztatáskérést tartalmazó iratnak, a műszaki leírásnak, a szakmai ajánlatnak és az ajánlattal együtt benyújtott termékleírásnak a vizsgálata alapján megállapítható, hogy azok a releváns ténybeli körülmények vonatkozásában nem tartalmaznak ellentmondást.

Az előző iratoknak és – a bejelentő által is hivatkozott – a gyártó honlapján nyilvánosan elérhető termékleírásnak (prospektusnak) az összevetése alapján megállapítható, hogy a releváns műszaki jellemzők vonatkozásában részben eltérés van. A nyilvánosan elérhető általános gyártói dokumentációk, ismertetők nem tekinthetők minden részletre kiterjedő, teljes körű felszereltségi listának, azok jellemzően csak a főbb, standard elemeket tartalmazzák. E körben megállapítható, hogy a gyártói anyagok egyes felszereltségi elemeket nem részleteznek, ugyanakkor azok nem tartalmaznak a nyertes ajánlattevő megajánlásával ellentétes kifejezett információt, így önmagukban nem alkalmasak a szakmai ajánlatban tett nyilatkozat cáfolatára.

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli jogorvoslati eljárását.

A rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy az eljárás tárgyával megegyező szolgáltatásokat uniós eljárási rendben lefolytatott nyílt eljárás keretében 3 alkalommal szerzett be ajánlatkérő. Ezekben az előzmény eljárásokban egyedüli érdeklődőként és ajánlattevőként a tárgyi eljárásban nyertes ajánlattevő gazdasági szereplő vett részt. A rendelkezésre álló információk alapján a tárgyi eljárást megelőzően ajánlatkérő előzetes piaci konzultációt folytatott le, amelynek egyedüli résztvevője a tárgyi eljárás nyertes ajánlattevője volt. Az előzetes piaci konzultáció 18 napos időtartama alatt az ajánlattétel szempontjából releváns információk megismerhetőek voltak, az ajánlatkérő a Kbt. által gyorsított nyílt eljárás esetén előírt legalább 15 napos ajánlattételi határidőnél hosszabb, összesen 19 napos ajánlattételi határidőt biztosított az érdekelt gazdasági szereplőknek az ajánlatuk benyújtására. Azonban az előzmény eljárásokban és a tárgyi eljárásban is kizárólag a nyertes ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, más gazdasági szereplő nem mutatott az eljárásban (ahogy az előzmény eljárásokban és az előzetes piaci konzultációban sem) érdeklődést. Mindezekre figyelemmel nem volt megállapítható a közérdekű bejelentéssel érintett eljárás során más gazdasági szereplő érdekeinek sérelme.

A fentiekre és a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlatára (különös figyelemmel a D.530/11/2012. iktatószámú határozat megállapításaira) tekintettel a Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

Ajánlatkérő előadta, hogy az általa elvégzett piackutatás, valamint a lebonyolított előzetes piaci konzultáció alapján rögzítette a műszaki leírásban a paramétereket. Az adatszolgáltatásában ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy a műszaki leírásban szereplő, energiaosztály kategóriákra vonatkozó paramétereket a megajánlott termékek gyártóinak internetes oldala alapján ellenőrizte.

Az EPREL termékadatbázis vonatkozásában megállapítható, hogy sem a Kbt., sem a Kr. nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint Ajánlatkérőnek kötelező lenne az EPREL termékadatbázist figyelembe vennie a műszaki leírás összeállítása során. A Hatóságnak nincs hatásköre az EPREL termékadatbázisban szereplés körülményeinek a vizsgálatára. Megállapítható továbbá, hogy az eljárásban résztvevő gazdasági szereplők nem éltek jogorvoslati jogukkal, a vizsgált közbeszerzési eljárás vonatkozásában nem indult jogorvoslati eljárás a Döntőbizottság előtt – ez a körülmény azt a megállapítást erősíti, hogy a műszaki leírásban szereplő paraméterek nem voltak eredendően teljesíthetetlenek. Egy termék tényleges létezése vonatkozásában alapvetően az érintett gazdasági szereplők rendelkeznek valós és naprakész információkkal, így az érintett gazdasági szereplők rendelkezhetnek a szükséges tényszerű adatokkal. Továbbá ebben a körben is kiemelendő, hogy az Ajánlatkérő által előírt paraméterek vonatkozásában az előzetes piaci konzultáció során – a rendelkezésre álló adatok alapján – nem merült fel a műszaki leírásban szereplő termékek paramétereinek olyan szintű hibája vagy hiányossága, amelyet a Bejelentő a bejelentésében állít.

Fentiek alapján a Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli jogorvoslati eljárását.

Az érintett energiadíj egységeinek megjelölése, a „»zöld energia« 75 %-os vállalás” teljesülése, az energiatárolók becsült értékének meghatározása, valamint a napelemek és az energiatároló konténerek építéséhez és elhelyezéséhez kapcsolódó feladatok vonatkozásában nem merült fel olyan konkrét jogi vagy egyéb az eljárás tárgya szerinti szakmai körülmény, amely – a Kbt. vagy a felhatalmazása alapján hozott rendelet rendelkezése, vagy a releváns joggyakorlat alapján – közbeszerzési jogsértés megtörténtét valószínűsítené.

A bejelentésben szereplő ellentmondások és kifogásolt körülmények nem a közbeszerzési dokumentáció részét képező iratok tartalmára irányultak, hanem a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó helyi önkormányzati feladatok ellátásához, valamint a kapcsolódó projekt részét képező iratokra.

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását, ugyanakkor a közérdekű bejelentést a Pkbtv. 3. § (4) bekezdésére tekintettel áttette a feladat és hatáskörrel rendelkező kormányhivatal részére annak érdekében, hogy a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörével élhessen.

Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy a közérdekű bejelentésben foglaltakkal azonos tartalommal jogorvoslati kérelem került benyújtásra a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, továbbá a közbeszerzési eljárás során több, a közérdekű bejelentéssel azonos tartalmú előzetes vitarendezési kérelem (a továbbiakban: EVK) is benyújtásra került.

A műszaki leírás egyes jellemzőihez kapcsolódó kifogások vonatkozásában megállapítható, hogy azokat az ajánlatkérő az EVK-k hatására módosította, továbbá a kifogásolt elemek szerepeltek a jogorvoslati eljárás kérelmi elemei között is. A követelmény módosítására tekintettel a vélelmezett jogsértés nem állapítható meg. Az előzőekre tekintettel a módosítás előtti, módosított jellemző vonatkozásában jogorvoslati eljárás kezdeményezése okafogyottá vált.

A HNT-eljárás mellőzése vonatkozásában a Kbt. 49. § (2) bekezdésére, valamint a 98. § (2) bekezdés c) pontjára tekintettel megállapítható, hogy nem áll fenn az Ajánlatkérőnek kötelezettsége HNT-eljárás alkalmazására. Sőt, az Európai Unió Bírósága is több ítéletében megerősítette, hogy a HNT-eljárás a nyílt és a meghívásos eljáráshoz képest kivételes jellegű (lásd ebben az értelemben: 2009. április 23 i Bizottság kontra Belgium ítélet, C 292/07, EU:C:2009:246, 106. pont; 2014. szeptember 11 i Fastweb ítélet, C 19/13, EU:C:2014:2194, 49. pont.). Az előzőekre tekintettel nem indokolt jogorvoslati eljárás kezdeményezése azon körülmény okán, hogy Ajánlatkérő HNT-eljárás helyett dinamikus beszerzési rendszert alkalmazott. Továbbá a bejelentő által kifogásolt versenyszűkítő jellemzőt ajánlatkérő módosította a műszaki leírásban.

A közbeszerzési dokumentációban szereplő, a bejelentés által kifogásolt nem egyértelmű szókapcsolatot ajánlatkérő törölte a műszaki leírásból.

Az alkalmazott értékelési módszer vonatkozásában megállapítható, hogy az ajánlattevők azt több EVK-ban kifogásolták és a kapcsolódó jogorvoslati eljárásban is külön kérelmi elemként szerepelt.
A közérdekű bejelentő és az érintett jogorvoslati eljárás kérelmezője közötti kapcsolat vonatkozásában nem állapítható meg, hogy közöttük közvetlen, egyértelmű kapcsolat lenne. Ugyanakkor a közérdekű bejelentés megegyező tartalma és a bejelentési elemek tagolása alapján megalapozottan levonható az a következtetés, hogy a jogorvoslati eljárás kérelmezője és a közérdekű bejelentést benyújtó személye feltehetően megegyezik vagy ugyanabba az érdekeltségi körbe tartozik.

A fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. A műszaki leírás egyes követelményeinek módosítását és a módosítás Kbt. 55. § (6) bekezdésének történő megfelelését a Hatóság egy további, a KTF HEO-00050/2026. számú közérdekű bejelentés keretében vizsgálja.