A Hatóság elrendelte a bejelentéssel érintett szerződés teljesítésének szerződés-ellenőrzési eljárás keretében történő ellenőrzését.

Az érintett közbeszerzési eljárás megindításakor hatályos Kbt. 72. § (1) bekezdése rögzíti, ha az ajánlattevő ajánlata az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik, az ajánlatkérő köteles az ár vagy költségek tartalmát megalapozó adatokat és indokolást írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni. A rendelkezésre álló dokumentumok, illetőleg a Döntőbizottság gyakorlata alapján nem volt megállapítható, hogy nyertes ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsonynak látszott volna, amely alapján megállapítható lenne Ajánlatkérő mulasztása a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti árindokolás kérés tekintetében. A rendelkezésre álló dokumentumok és Ajánlatkérő válasza alapján megállapítható továbbá, hogy a bírálat során mindemellett sor került ugyan árindokolás kérés kiküldésére, viszont Ajánlatkérő a Kbt. hivatkozott szakasza alapján, a döntőbizottsági gyakorlatot is figyelembe véve, a későbbi nyertes ajánlattevő által benyújtott előzetes vitarendezési kérelmét követően megállapíthatta, hogy nem látszik aránytalanul alacsonynak a későbbi nyertes ajánlattevő ajánlata, így ezen hibás bírálati cselekményét korrigálhatta annak visszavonásával, amelyről az érintetteket egyéb kommunikációs eljárási cselekményével és az előzetes vitarendezési kérelem megválaszolásával tájékoztatta. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel nem kezdeményezte a Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A Bejelentés vizsgálata során a Hatóság megállapította, hogy a közérdekű bejelentő a Bejelentés tárgyát képező közbeszerzési eljárás tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt ügyfélképességgel rendelkezik, a Közbeszerzési Hatóság Elnöke által kezdeményezett hivatalbóli jogorvoslati eljárás jogintézménye azonban nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére. Mindezek alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A Hatóság felhívta a bejelentőt, hogy bejelentését a 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a kötelező elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok szerint nyújtsa be, amelynek a bejelentő nem tett eleget.

A Hatósághoz ugyanezen szerződés teljesítésével kapcsolatban az alvállalkozói kifizetés rendjét érintően benyújtott további közérdekű bejelentés alapján a Hatóság elrendelte a bejelentéssel érintett közbeszerzési szerződés teljesítésének szerződés-ellenőrzési eljárás keretében történő ellenőrzését (Iktatószám: SZEF-00112/2026).

A Közbeszerzési Hatóság a bejelentésben foglaltak vizsgálata érdekében elrendelte a bejelentéssel érintett közbeszerzési szerződés teljesítésének szerződés-ellenőrzési eljárás keretében történő ellenőrzését.

A Bejelentés vizsgálata során a Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az abban megjelölt bizonyos jogsértések – a Kbt. 36. § (2) bekezdésének ajánlatkérő általi megsértése – nem állnak fenn. A megjelölt jogszabályhely az ajánlattevők által elkövetett Tpvt. szerinti visszaélések ajánlatkérő általi jelentésének kötelezettségére vonatkozik, nem pedig az ajánlatkérő által alkalmazott értékelési szempont és annak súlyszáma jogszerűségére, a Tpvt. megsértése tehát nem merült fel.
A Hatóság megvizsgálta a „Környezetterhelési érték” értékelési szempont és a hozzá rendelt súlyszám előírásának jogszerűségét a Kbt. 2. §-ának, a Kbt. 76. §-ának, valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés b) pontjának és (3) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel. A Bejelentésben foglaltakkal ellentétben megállapítható, hogy az ajánlatkérő nem követett el jogsértést a környezetterhelési érték, mint értékelési szempont meghatározásakor, sőt, jogszabályi kötelezettségének tett eleget a környezetvédelmi értékelési szempont alkalmazásával.
Az építési beruházás esetén a környezetvédelmi szempont (mint minőségi értékelési szempont) 10-es súlyszámmal (10 %-os súllyal) történő objektíve mérhető értékelése tekintetében sem merült fel közbeszerzési jogsértés gyanúja. Az ajánlatkérő által 3. számú értékelési szempontként előírt „Környezetterhelési érték” értékelése a közbeszerzési dokumentumok részét képező útmutatóban objektíven került meghatározásra, az értékelési módszer az ajánlatkérő által részletesen ismertetésre került, az értékelési szempont mérhető. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban arról is részletesen rendelkezett, hogy a teljesítés során miként történik a „Környezetterhelési érték” minőségi értékelési szempontra tett vállalás objektív ellenőrzése és a vállalás nem teljesítése esetén annak szankcionálása.

Továbbá a rendelkezésre álló adatokból valószínűsíthető, hogy a bejelentő személy tulajdonos-ügyvezetője az egyik ajánlattevő gazdasági szereplőnek. Az ajánlattevő a Bejelentés időpontjában ezért feltehetőleg ügyfélképesnek minősült az általa kifogásolt közbeszerzési előírások tekintetében, ugyanakkor jogorvoslati kérelem benyújtására tárgyi közbeszerzési eljárás tekintetében – a Közbeszerzési Döntőbizottság honlapján található nyilvános adatok szerint - nem került sor. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke által kezdeményezett hivatalbóli jogorvoslati eljárás jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére. Az előzőekre tekintettel megállapítható, hogy Bejelentő nem élt a Kbt. 148. § (5) bekezdése szerinti jogorvoslati jogával. Mindezek alapján a Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

Tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgya a Kbt. 111. § c) pontja szerinti tárgyi kivételi körbe tartozik és a beszerzés értéke nem érte el az uniós értékhatárt, a közbeszerzési eljárás lefolytatása nem kötelező. A Kbt. 2. §-ában foglalt alapelveknek a közbeszerzési eljárás során kell érvényesülniük. A bejelentés által kifogásolt értékhatár alatti beszerzési eljárás, a döntés-előkészítés folyamatának a közigazgatási, szakmai, pénzügyi és gazdasági szempontú vizsgálata, valamint az önkormányzat Beszerzési Szabályzatának és működésének a vizsgálata nem tartozik a Hatóság hatáskörébe.

A Bejelentés vizsgálata során a Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az abban megjelölt bizonyos jogsértések – a Kbt. 2. §-ának ajánlatkérő általi megsértése – az előzetes piaci konzultáció relációjában nem vizsgálhatók. A megjelölt jogszabályhelyek a közbeszerzési eljárás lefolytatása során kötelezik az ajánlatkérőt, nem az előzetes piaci konzultáció vonatkozásában. A Bejelentésben foglaltakkal ellentétben megállapítható, hogy az ajánlatkérő az előzetes piaci konzultáció során tett javaslatok közül egyeseket elfogadott, mások tekintetében pedig részletesen megindokolta, hogy miért nem kívánja azok alapján a feltételeket módosítani. Mindezek alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A bejelentésben a bejelentő nem jelölt meg konkrét közbeszerzési eljárást, csak általános tárgyszavakat adott meg, sőt azt írta, hogy lehet, hogy jogsértés sem történt. Főként azt kifogásolta, hogy a kiírt műszaki és alkalmassági feltételek rendkívül speciálisak, ami alapján felmerül annak a gyanúja, hogy a dokumentáció egy meghatározott gazdasági szereplőre lehetett kialakítva.
A Hatóság az általánosságban megfogalmazott tárgyszavak vonatkozásában megkísérelte a bejelentés kiegészítését, azaz felhívta a bejelentőt konkrét, esetlegesen a Kbt., vagy a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartások vagy mulasztások vonatkozásában releváns adatok megjelölésére.
A bejelentő a Hatóság felhívása ellenére sem jelölt meg egyedi eljárást és közbeszerzési jogsértést, nem azonosította magát, a megkeresésre egyáltalán nem reagált, így a bejelentés vonatkozásában nem áll rendelkezésre olyan információ, amely alapján érdemi vizsgálat lenne lefolytatható.
A Közbeszerzési Hatóság Elnöke erre tekintettel nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A közérdekű bejelentés - tartalma alapján - olyan jogsértéseket tartalmaz, melyeket a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgált és a jogorvoslati eljárás lefolytatásának következtében jogsértéseket állapított meg az alábbiak szerint: ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (1), 25. § (1), 28. § (1)-(2), 36. § (2), 69. § (1)-(2), valamint 141. § (6) bekezdését és a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 28. §- át. A nyertes ajánlattevő és egy másik gazdasági társaság, mint ajánlattevő megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését, valamint a nyertes ajánlattevő megsértette a Kbt. 141. § (6) bekezdését és a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 28. §-át.

Tekintettel arra, hogy a bejelentés a Döntőbizottság által feltárt és értékelt körülményeken túlmenően nem tartalmaz olyan új, konkrét tényt, körülményt vagy információt, amely a Döntőbizottság határozatában foglaltakon túlmutatna, a Hatóság újabb vizsgálatot nem folytat le.