Bár eljuttattuk a szabadeuropa.hu-nak válaszunkat, de emellett a honlapunkon is közzétesszük az egyértelműség kedvéért.

Először is jeleznénk, hogy a Közbeszerzési Hatóságnak nem szokása a sajtón keresztül üzengetni más szervezeteknek. A jelen ügyben is éppen ezért írtuk meg álláspontunkat követlenül a Transparency International Magyarország (TI) számára. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a konstruktív párbeszéd és az általunk felvetett probléma közös megoldása helyett a TI a sajtón keresztül történő reagálást, lejárató cikkek íratását és az ezúton való nyomásgyakorlást választotta. Ez okból sajnálatos módon a Hatóság is kénytelen ezen az úton reagálni, fenntartva a jogot arra, hogy autonóm szervezetként eldönthesse, kivel és milyen feltételek mellett kíván együttműködni.

Az Ön által feltett kérdésekkel kapcsolatban továbbá a Hatóság az alábbi tájékoztatást adja.

A TI számos alkalommal nyilatkozik a sajtóban közbeszerzéseket érintő kérdésekben, ám tapasztalataink szerint ezek sajnálatos módon sok esetben nélkülözik a szakmaiságot. Nyilatkozataik ebből következően könnyen tévútra vihetik a közvéleményt. Emellett a TI állításával ellentétben a Közbeszerzési Hatóság konkrét ügyekben együttműködik velük, minden beadványukat kivizsgálja, ezekről részletesen tájékoztatja a szervezetet.

A cikkben Önök által említett ügyekhez a következőket tennénk hozzá:

• Az autópályakoncesszió kapcsán érkezett beadványt a Hatóság kivizsgálta, és megállapította, hogy az uniós szinten nyilvánosan meghirdetett koncessziós hirdetmény a jogszabályi előírásoknak megfelelő, – többek között – megbizonyosodott arról is, hogy döntéselőkészítő, a Kbt. 133. § (2) bekezdése szerinti számítások az Ajánlatkérő rendelkezésére állnak, amelynek alapulvételével történt meg a szerződéses időtartam meghatározása. Jogorvoslati eljárás kezdeményezése így szakmailag indokolatlan lett volna, így nem került sor jogorvoslatra a Hatóság részéről. Megjegyzendő, hogy emellett az eljárással kapcsolatban a potenciális ajánlattevők közül sem kezdeményezett senki jogorvoslatot. Erről részletes tájékoztatást küldött a Hatóság a TI-nek.
• A szintén uniós szinten nyilvánosan meghirdetett hulladékgazdálkodási koncesszióra vonatkozó beadványt is kivizsgálta a Közbeszerzési Hatóság. A Hatóság ellenőrizte a koncessziós hirdetményt, és megállapította, hogy az a jogszabályi előírásoknak megfelelő. Megbizonyosodott arról, hogy döntéselőkészítő, a Kbt. 133. § (2) bekezdése szerinti számítások az Ajánlatkérő rendelkezésére állnak, amelynek alapulvételével történt meg a szerződéses időtartam meghatározása. Jogorvoslati eljárás kezdeményezése így szakmailag indokolatlan lett volna, így nem került sor jogorvoslatra a Hatóság részéről. Megjegyzendő, hogy emellett az eljárással kapcsolatban a potenciális ajánlattevők közül sem kezdeményezett senki jogorvoslatot. Mindezekről szintén részletes választ kapott a TI.
• Az egykori Postapalota bebútorozásával kapcsolatban is megkereste a TI a Hatóságot, véleményük szerint ugyanis felmerülhetett, hogy az MNB-Ingatlan Kft. (Beszerző) jogsértően, közbeszerzés nélkül valósította meg azt. A Hatóság több körben adatkéréssel fordult a Beszerzőhöz, mely vizsgálat során kiderült, hogy – a Kbt.-ben foglalt kivételi esetkörre tekintettel – a Beszerző részéről jogszerűen került sor a szerződés megkötésére. A Hatóság ezt követően tájékoztatta a TI-t.

Több olyan ügy is volt, amely során a TI bejelentést tett a Hatósághoz, és a Hatóság annak eredményeként jogorvoslati eljárást indított, de erről a tényről, illetve az eljárás eredményéről már nem számoltak be.

• Az egyik ilyen a Budafok-Tétényi útépítés volt, melynek kivizsgálása során a Hatóság – tekintettel arra, hogy nem lehetett egyértelmű megállapítást tenni a beszerzések jogszerűsége tekintetében, a TI kérésének megfelelően – megindította a jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, melynek eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértést megállapította. Az Ajánlatkérő azonban a bírósághoz fordult, ahol neki adtak igazat a TI-vel, a Közbeszerzési Hatósággal, valamint a Döntőbizottsággal szemben. Erről is részletes írásbeli tájékoztatást kapott a TI.
• A Szegedi Tudományegyetem takarítással kapcsolatos közbeszerzése miatt is érkezett bejelentés a TI-től. A Hatóság kivizsgálta a beadványt, és jogorvoslatot kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, amely meg is állapította a jogsértést, és bírságot szabott ki. Ez utóbbiról is részletes, írásbeli tájékoztatást kapott a TI.

A fentiek alapján tehát világosan látszik, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem válogat a hozzá érkezett TI-s beadványok között, hanem minden esetben kivizsgálja az adott ügyet, és arról részletes írásbeli, szakmai tájékoztatást ad. Ezzel szemben a TI több esetben szakmai alátámasztás és bizonyítékok nélkül vet fel általa jogsértőnek tartott ügyeket a Közbeszerzési Hatósághoz küldött beadványaiban, ám az arra kapott, a vizsgálat eredményeit és a KH szakmai álláspontját tartalmazó választ már nem minden esetben osztja meg a szélesebb nyilvánossággal, különösen, ha az számára valamilyen okból kedvezőtlen. A Hatóság megítélése szerint ez aggályos gyakorlat egy a nevében is transzparenciát hirdető szervezet részéről.

A fentiek mellett kiemelendő, hogy az elmúlt időszakban több olyan ügy is a Hatóság látómezejébe került, ahol elvárható lett volna, hogy a TI – a korrupció elleni küzdelem jegyében – kifogást emeljen, ám ez nem történt meg.

• A szabadeurópa.hu által is említett fővárosi közlekedési cégek közbeszerzéseivel kapcsolatos szabálytalanságok a cikkben állítottakkal ellentétben szigorúan szakmai alapúak. A BKV Zrt. a közbeszerzési törvény szerint az ajánlatok bírálatára rendelkezésre álló 30 + 60 napos határidőt rendre túllépte, egyik ügyben 540 nap után hozta meg az eljárást lezáró döntést. A legsúlyosabban akkor sértette meg a közbeszerzési törvény érintett előírását, amikor a bírálatot a törvényben előírtnál 777 nappal (!) később zárta le, de volt 508 napos csúszása is. További három esetben – 384 nap, 361 nap, 310 nap – is jelentősen túllépte a 30 + 60 napos bírálati határidőt. Ezekben az ügyekben a bíróság a Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontját megerősítő döntéseket hozott. Efelett szemet hunyt a TI.
• Akkor is hallgattak, amikor a Lánchíd felújítása kapcsán egy súlyosan versenykorlátozó hirdetményt akart közzétenni a BKK, annak ellenére, hogy az eljárás dokumentumainak ellenőrzésére a TI-nek megbízása volt, és a szabálytalanság a jogszabályi előírásokból egyértelműen kiolvasható.
• A 2021 nyarán megjelent közleményekből, cikkekből pedig az derült ki, hogy a BKV Zrt. előzetesen egyeztetéseket folytatott azokra a villamosokra vonatkozóan, melyekre aztán később közbeszerzési eljárást írt ki. Ebben azt a céget hozta előnybe, akivel korábban vélhetően már megegyezett. Az ügyben a Hatóság jogorvoslati eljárást indított és rendőrségi feljelentést tett, a TI figyelme azonban ezen eset felett is elsiklott.

A Közbeszerzési Hatóság működését szigorú törvényi előírások mentén végzi, a közbeszerzési törvény 187. §-a világosan kijelöli a feladat- és hatásköreit. Ebbe a keretrendszerbe nem fér bele egy olyan partner, amely bizonyos ügyekben eljár, bizonyos ügyek esetén pedig mélyen hallgat.

A korrupció elleni harc a jogkövető magatartással kezdődik, ezért is hozta létre Hatóság 2020-ban a Közbeszerzési Anonim Chat nevű információs csatornát. Ez a felület lehetőséget biztosít arra, hogy a munkatársakkal bárki név nélkül osszon meg információkat vélt vagy valós közbeszerzési jogsértésekről.

A Közbeszerzési Hatóság elnöke tavaly, minden korábbi évet meghaladva, 123 esetben kezdeményezett jogorvoslati eljárást 132 szervezet – ajánlatkérők és ajánlattevők – ellen. A Közbeszerzési Döntőbizottság ezzel összefüggésben pedig rekord összegű, több mint
913.670.000 Ft bírságot szabott ki, amely visszatartó hatása miatt a jövőre nézve is nagymértékben hozzájárul a közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatásához és végső soron a hatékony közpénzfelhasználás biztosításához.

Ami az ELIOS-ügyet illeti: a Közbeszerzési Hatósághoz nem érkezett semmilyen jelzés, sem a potenciális ajánlattevőktől, sem más szervezetektől, a feltételezett szabálytalanságokról a Hatóság az OLAF-jelentésből értesült. Ezzel összefüggésben azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unió Bíróságának gyakorlata szerint ilyen esetekben, kizárólag az OLAF-jelentésre hivatkozva nem lehetséges jogorvoslatot kezdeményezni. Mint korábban kiderült, az Európai Unió Bírósága a C‑496/18. és C‑497/18. sz. egyesített ügyekben (amelynek az alapja épp a Hatóság által kezdeményezett ügy volt), kimondta, hogy a jogbiztonság elvével ellentétes, ha módosított nemzeti szabályozás alapján indul meg jogorvoslati eljárás olyan ügyben, ahol a jogorvoslatra nyitva álló jogvesztő határidő a szabályozás módosításakor már lejárt, vagyis egy korábban lejárt jogvesztő határidőt nem nyithat újra egy későbbi tudomásszerzés.

Ellentétben a cikkben írtakkal, a Közbeszerzési Hatóság nem zárkózik el a Transparency International Magyarországgal való együttműködéstől: a fentiekből világosan kitűnik, hogy konkrét ügyek kapcsán ez mindig meg is történik. A Hatóság elvárása azonban továbbra is az az együttműködő partnerei felé, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogkérdéseket szakmai alapon, objektíven, függetlenül és befolyásmentesen ítéljék meg. Ebben az esetben a Hatóság bármely szervezettel készséggel együttműködik. Ezen túlmenően a Hatóság, ahogyan eddig is, úgy ezután is, személyeskedés helyett az előtte álló ügyekre, a munkára fókuszál. A cikkben szereplő egyéb valótlanságokkal, személyeskedésekkel pedig a Hatóság nem kíván foglalkozni.