A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutató újabb módosítását fogadta el szeptember 29-én a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács. Az útmutató, annak legutóbbi módosítását követően érkezett észrevételekkel egészült ki.
Az útmutató tartalmazza, nincs akadálya annak, hogy az ajánlatkérő késedelmes teljesítést is elfogadjon, amennyiben az továbbra is érdekében áll. Ugyanakkor a szerződésszegés nemcsak annak polgári jogi szempontú vizsgálatát teszi szükségessé, hanem a helyzet közbeszerzési jogi értékelését is, különös tekintettel a Kbt. 142. § (2) bekezdésében foglaltakra. Amennyiben a szerződést kötő nyertes ajánlattevő a késedelmét kimenti, amit az ajánlatkérő elfogad, ez a tény nem minősül a szerződés módosításának. Ugyanakkor természetesen ettől független kérdés, hogy amennyiben valamely szerződésmódosítási jogalap minden feltétele fennáll és a szerződésmódosítás nem ütközik a Kbt. 142. § (3) bekezdésébe, a feleknek jogszerű lehetőségük van a szerződést módosítani, függetlenül attól, hogy a Ptk. szabályai alapján a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés teljesítése során akadályközléssel élhet, illetve a késedelmét meghatározott feltételek mellett kimentheti, tekintettel arra, hogy a szerződés eredeti tartalmától eltérő teljesítés polgári jogi kezelésének lehetősége nyertes ajánlattevőként szerződő fél általi akadályközlés, illetve a késedelem kimentésének lehetősége] önmagában nem zárja ki a szerződésmódosítás lehetőségét, amennyiben annak Kbt.-ben rögzített feltételei fennállnak.
Az útmutató felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 141. § (2) bekezdésén alapuló szerződésmódosításnak minden esetben valós és okszerű indokon kell alapulnia és a szerződésmódosítás folyamatát, illetőleg az indokolást megalapozó tényeket az ajánlatkérő mindig köteles dokumentálni.
Az indexálással összefüggésben lényeges szempont, hogy annak olyan időpontban kell történnie, amikor az indexálásra kerülő költség felmerül egy elvárhatóan észszerűen tervezett teljesítés folyamán. Ehhez kapcsolódóan kiemelésre került az útmutatóban, hogy az ellenérték nyertes ajánlattevőnél való felmerülésének időpontja nem lehet korábbi, mint a szerződéskötés időpontja, az esetleges visszaélések elkerülése érdekében. Továbbá az építőipari alapanyagok árának indexálásával kapcsolatos képlet kiegészítésre került az import beszerzésű alapanyagok/termékek árváltozásaira vonatkozó elemmel.
Az útmutató külön alfejezetben, példákon keresztül részletezi a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja gyakorlati alkalmazásának eseteit. Az útmutató kiemeli, hogy miután a Kbt. az új alvállalkozó bevonására és a szakember cseréjére vonatkozóan konkrét szabályozást tartalmaz (Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdés), és ezen szabályok minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzítik a szakember személye későbbi változásának pontos feltételeit, ezért az adott személy változásakor a szerződés a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján módosítható az ajánlattevő egyoldalú jognyilatkozatával, illetve az ajánlatkérő beleegyezését is igénylő módon.
Az útmutató-módosítást itt érheti el.