2026 első negyedévében 1885 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon az ajánlatkérők, összesen 1126,3 milliárd forint értékben. Ez 4230 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette, amelyek összértéke elérte az 1136,3 milliárd forintot – derül ki a Közbeszerzési Hatóság legfrissebb, első negyedévre vonatkozó gyorsjelentéséből.
A vizsgált időszak adatai alapján megállapítható, hogy mind az eljárások, mind a szerződések száma és értéke emelkedett az előző év azonos időszakához képest: az eljárások száma 6,3 százalékkal, a megkötött szerződések száma 6,9 százalékkal nőtt, míg értékük összességében 6–7 százalékos bővülést mutatott. A növekedés üteme mérsékeltebb, ugyanakkor a korábbi trendek folytatódását jelzi.
A beszerzések darabszáma alapján 2026 első negyedévében az árubeszerzések képviselték a legnagyobb arányt (54 százalék), ezt követték a szolgáltatásmegrendelések (közel 30 százalék), míg az építési beruházások aránya mindössze 16,3 százalék volt. Értékben ugyanakkor a szolgáltatásmegrendelések adták a legnagyobb hányadot: a közbeszerzési kiadások több mint 44 százaléka ebbe a kategóriába tartozott. Az építési beruházások értéke jelentősen, mintegy 64,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban az uniós eljárásrendben megvalósuló építési beruházások értékének emelkedésével magyarázható. Ugyanakkor fontos kiemelni, csak az összérték mintegy negyede irányult erre a beszerzési tárgykörre.
Az uniós eljárásrend dominál
A közbeszerzések megoszlása továbbra is az elmúlt évek trendjét követi: az uniós eljárásrendben lebonyolított közbeszerzésekhez kapcsolódó szerződések számaránya évről évre fokozatosan nő, évente mintegy 4 százalékponttal. 2026 első negyedévében – a tavalyi évhez hasonlóan – a szerződések értékének több mint 90 százaléka uniós rendben bonyolított eljárásokhoz kapcsolódott.
Összességében tehát elmondható, hogy Magyarországon továbbra is az uniós eljárásrend dominál: mind a szerződések számát, mind azok értékét tekintve ezek adják a közbeszerzések döntő részét. A gyorsjelentés továbbá rávilágít arra, hogy az ajánlatkérők a nagyobb értékű közbeszerzéseket magában foglaló uniós eljárásrendben megközelítőleg kétszer olyan gyakran alkalmazzák a részajánlattétel lehetőségét, mint a nemzeti rezsimben.
Következetes ellenőrzési gyakorlat
A Hatóság 2026 első negyedévében 5774 hirdetményt dolgozott fel, és ezekhez kapcsolódóan közel 6000 hiánypótlási felhívást adott ki. „A hiánypótlások száma tehát továbbra is meghaladja a hirdetmények számát, ami a szigorú és következetes ellenőrzési gyakorlat egyik markáns jele. A hatósági kontroll mellett kiemelt figyelmet fordítunk a beérkezett jelzésekre és panaszokra: az első negyedévben 33 közérdekű bejelentést kaptunk, ezek nyomán a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt 17 jogorvoslati eljárás indult” – hívta fel a figyelmet Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
A hosszabb távú trendek alapján megállapítható, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya a szabályozási és ellenőrzési beavatkozások eredményeként az elmúlt években jelentősen visszaszorult. A mutató értéke pedig mára a piac és az ellenőrzési gyakorlat által kijelölt egyensúlyi szint körül stabilizálódott. Az első negyedévben az összes szerződés mindössze 1,7 százalékát tették ki, ami a piac nyitottságát és az ellenőrzési rendszer hatékonyságát jelzi.
Erősödött a kkv-k szerepe
2026 első negyedévében a közbeszerzési piacon minden 100 közbeszerzési szerződésből 75 darabhoz, azaz továbbra is a szerződések mintegy háromnegyedéhez kapcsolódott nyertes kis- és középvállalkozás (kkv), valamint minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból mintegy 60 forintot a kkv-k nyertek.
Összesen 3165 szerződés esetében hirdettek ki kkv-t nyertesként, 676,7 milliárd forint értékben. Miközben a darabszám csak kismértékben nőtt, az érték több mint 60 százalékkal emelkedett, ami a kkv nyertesek körében az egy közbeszerzési szerződésre jutó érték jelentős növekedését jelenti.