A vizsgált időszakban az eredményes közbeszerzési eljárások és a megkötött szerződések száma egyaránt emelkedett az előző év azonos időszakához képest: az eljárások száma 8,5 százalékkal, a szerződéseké pedig 7,2 százalékkal nőtt. Az eljárások és szerződések összértéke ugyanakkor megközelítőleg harmadával elmaradt az egy évvel korábbitól, ugyanakkor még így is 14–15 százalékkal meghaladta a 2024 első félévében mért értékeket.
2026 első félévében a megkötött közbeszerzési szerződések több mint fele (51,4 százalék) árubeszerzésre irányult. Szolgáltatásmegrendelések a szerződések 30,5 százalékát tették ki, míg az építési beruházások aránya 18,1 százalék volt, tehát a közbeszerzések kevesebb mint egyötödét jelentették. A szolgáltatásmegrendelésekhez kapcsolódó kiadások értéke volt a legmagasabb, az összértéknek közel fele, 46,6 százaléka ilyen tárgyú közbeszerzésekhez kapcsolódott. Az árubeszerzések az összérték 27,1 százalékát adták, míg az építési beruházások részesedése 26,3 százalék volt.
6182 szerződést vittek el kkv-k
2026 első félévében a közbeszerzési szerződések csaknem háromnegyedéhez, valamint az összérték közel 60 százalékához kapcsolódott nyertes kis- és középvállalkozás (kkv). 8288 közbeszerzési szerződésből összesen 6182 esetében hirdettek ki kkv-t nyertesként, közel 1110 milliárd forint összértékben. A vizsgált időszakban 6,8 százalékkal nőtt azoknak a közbeszerzési szerződéseknek a száma, amelyeket kis- és középvállalkozások nyertek el az előző év azonos időszakához képest. „Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hazai kkv-k továbbra is fontos szereplői a közbeszerzési piacnak. Minden 100 közbeszerzési szerződésből 75 darab, és minden elköltött 100 forintból 59 forint ehhez a nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos szektorhoz került” – hívta fel a figyelmet dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
Továbbra is dominál az uniós eljárásrend
A közbeszerzési piac szerkezete az elmúlt évek tendenciáját tükrözi: az uniós eljárásrendben lebonyolított közbeszerzések dominanciája továbbra is jellemző. 2026 első félévében a közbeszerzési szerződések közel egyharmadát a nemzeti, míg mintegy kétharmadát az uniós eljárásrendben kötötték meg. A szerződések értékének megoszlása szerint a megkötött szerződések döntő többségét, több mint 90 százalékát, uniós eljárásrendben bonyolították le.
A gyorsjelentés adatai alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérők a nagyobb értékű közbeszerzéseket magában foglaló uniós eljárásrendben megközelítőleg kétszer olyan gyakran biztosították a részajánlattétel lehetőségét, mint a nemzeti rezsimben. Ez a gyakorlat elősegíti a verseny élénkítését.
Uniós eljárásrendben az ajánlattevők részvételi hajlandósága változatlan maradt: átlagosan 2,7 ajánlat érkezett egy-egy szerződésre, míg a nemzeti eljárásrendben ugyanez a mutató mérséklődött 4,3-ról 3,8-ra. Az eljárásrendeket együttvéve ez az arány 2026 első félévében 3,1 volt, azaz az ajánlatkérők egy-egy eljárás során átlagosan több mint három ajánlat közül választhatják ki a számukra legkedvezőbbet.