A Közbeszerzési Hatóság Elnöke 2020. november 17-én kezdeményezte a Döntőbizottságnál a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház takarítási feladatok ellátására kiírt közbeszerzési eljárásának vizsgálatát, mert vélelmezhető volt, hogy a kórház az eljárást megindító felhívásával megsértette a Kbt. 65. § (3) bekezdését, vagyis indokolatlanul versenykorlátozó és túlzó módon határozta meg az alkalmasság egyik minimumfeltételét.
A Döntőbizottság a kezdeményezés alapján megindított jogorvoslati eljárásban 2020. december 23-án hozott határozatot, melyben megállapította, hogy a kórház felhívása valóban jogsértő volt – éppen ezért megsemmisítette az ajánlati felhívást és az eljárás során hozott további ajánlatkérői döntéseket, valamint 500 ezer forint bírságot szabott ki.
A Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy a kórház által megkövetelt egyik alkalmassági feltétel a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket meghaladta. A kórház előírta ugyanis, hogy csak olyan ajánlattevő alkalmas a feladat ellátására, aki rendelkezik a korábbi 3 év mindegyikében minimum 150 fő fizikai állománnyal, melyből legalább átlagosan 120 fő takarítási feladatokat lát el. Ez a követelmény nem volt indokolt, közvetlenül nem járult hozzá a szerződés szakszerűbb teljesítéséhez, viszont szűkítette a versenyt. Az ilyen előírás a versenykorlátozó jellege miatt jogsértő.
A határozattal szemben a kórház keresetet nyújtott be. A bíróság ítéletében egyetértett a Döntőbizottsággal, megerősítette a Döntőbizottság érveit, rögzítette, hogy az előírt alkalmassági feltétel túlzó volt, a versenyt ténylegesen szűkítette, egyes kiemelt jelentőségű feladatok ellátásához szükséges személyzet létszámán kívül nem volt jelentősége annak, hogy a szolgáltatáshoz ténylegesen szükséges létszámot a nyertes miként képes biztosítani.
A bíróság ítéletében azt is megállapította, hogy a Közbeszerzési Hatóság hirdetményellenőrzési feladatkörében megküldött – a hirdetmény közzétételét megelőző - kétszeri hiánypótlási felhívásból és a felhívásban megjelölt jogszabályhelyből a kórháznak észlelnie kellett volna azt, hogy a jogsértés bekövetkezésének lehetőségére hívták fel a figyelmét. Mivel két alkalommal is hiánypótlási felhívás került kiadásra, a hiánypótlási felhívás egyértelműségéhez nem férhetett kétség. A kórház, ezért nem érvelhetett azzal, hogy nem volt egyértelmű és jelzés értékű számára a Hatóságtól kapott két hiánypótlási felhívás – ez sem az elkövetett jogsértés indokául, sem annak kimentésére nem szolgálhat.
A hirdetményellenőrzés a közbeszerzési eljárás folyamatába épített több lépcsős ellenőrzési rendszer egyik elemét tölti be. Célja, hogy a hirdetmények a jogszabályok előírásainak megfelelő, továbbá az adott hirdetményen belül koherens tartalommal, az előírt határidők betartása mellett kerüljenek közzétételre. Mivel az ajánlatkérők a Közbeszerzési Hatóság hiánypótlási felhívásában jelzett problémákat rendszerint orvosolják, ez az előzetes kontroll számos jogsértést, illetőleg a közbeszerzési eljárás lefolytatására alkalmatlan hirdetmény közzétételét akadályozza meg.