1. A dinamikus beszerzési rendszer, mint sajátos beszerzési módszer

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 106-107. §-a szerinti dinamikus beszerzési rendszer (a továbbiakban: DBR) a Kbt. XVI. fejezete szerinti sajátos beszerzési módszer, a keretmegállapodással, az elektronikus árlejtéssel és az elektronikus katalógussal együtt. Egyik sajátossága ezen belül az, hogy a keretmegállapodással, az elektronikus árlejtéssel és az elektronikus katalógussal ellentétben az ajánlatkérő nem valamely eljárásfajta alkalmazása útján használja a sajátos beszerzési módszert (pl. keretmegállapodás esetén nyílt eljárásban kiválasztja a keretmegállapodásban résztvevőket, vagy az elektronikus árlejtésre egy kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában kerül sor), hanem a Kbt. 107. § (1) bekezdése szerint a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a dinamikus beszerzési rendszerben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait kell megfelelően alkalmaznia. Ez tehát azt jelenti, hogy az ajánlatkérő nem meghívásos eljárást, vagy különösen nem valamelyik másik eljárásfajta szerinti eljárást folytat le a DBR felállítása, majd a beszerzése megvalósítása érdekében, hanem egy speciális eljárást, amelyre alapvetően a meghívásos eljárás szabályai az irányadók, azzal, hogy a részvételi szakasz a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartama alatt folyamatosan nyitva áll, azaz a részvételi jelentkezések ezen időszak alatt folyamatosan benyújthatók. Megjegyzendő, hogy a DBR keretében történő ajánlattétel eredményeként a Kbt. 105. § (1) bekezdése, vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti keretmegállapodás létrehozása is lehetséges, lásd jelen útmutató 8. pontját.

Az eljárástípus pontos meghatározásának akkor lehet gyakorlati jelentősége, ha az ajánlatkérő eredménytelenség esetén a Kbt. 85. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tárgyalásos vagy a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kívánna lefolytatni, amely abban az esetben, ha az előzmény eljárás DBR-re irányult, nem lehetséges, mivel a DBR nem nyílt és nem meghívásos eljáráson alapul.

2. Mikor érdemes alkalmazni a dinamikus beszerzési rendszert, melyek a dinamikus beszerzési rendszer előnyei?

A DBR alkalmazása az ajánlatkérő olyan beszerzési igényei esetén célszerű, amelyek folyamatosan fennállnak és rendszeresen ismétlődnek, és amelyek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek az adott piacon általában jellemző termékeket, szolgáltatásokat, építési beruházásokat általánosan jellemzik. A DBR lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérők a DBR időtartama alatt akár folyamatosan bővülő, megújuló gazdasági szereplői körből választhassák ki az ajánlatokat, így biztosítva a versenyt és a közpénzek optimális felhasználását.

További előnye a DBR-nek, hogy a piac saját fejlődését is követni tudják az ajánlatkérői igények, melyek nem csupán az árváltozásból, hanem a piacon elérhető termékek, szolgáltatások műszaki-technikai változásából, innovációjából is állnak, így az újabb, fejlettebb termékek és szolgáltatások is hamar megjelenhetnek az ajánlatkérői igények között. Ezt támasztja alá az a tényező is, hogy a már felállt DBR-ben az egyes konkrét beszerzések megvalósításának időigénye jelentősen rövidebb, mint más közbeszerzési eljárásoknak. Ez a DBR-be jelentkezett és már felvett gazdasági szereplőkre tekintettel nagyon hatékony beszerzéseket tehet lehetővé. A gyakorlatilag korlátlan és folyamatos jelentkezési lehetőség csökkenti az eredménytelen eljárások kockázatát is.

A DBR-ben a hasonló piaci funkciót betöltő keretmegállapodásokhoz képest is rugalmasabban és gyorsabban érvényesülhetnek az ajánlatkérő számára kedvező piaci árváltozások, és a kkv-k részvételi esélyeit is növeli. A keretmegállapodásokkal ellentétben nem zárja le a piacot akár évekre is, hanem folyamatosan csatlakozhatnak újabb gazdasági szereplők, amelyek – tekintettel arra, hogy a későbbi ajánlattétel feltételei nem rögzülnek az eljárás megindításakor, az ajánlatkérő és a DBR-be felvett gazdasági szereplők nem kötnek a keretmegállapodáshoz hasonló megállapodást egymással – az ajánlatkérő minden egyes megnyíló beszerzési igényére történő ajánlattételkor szabadon alakíthatják ki a mindenkori piaci környezetnek megfelelően az ajánlatukat.

A DBR-ben nincs megfelelője a keretmegállapodás legjellemzőbb vonásának, a keretmegállapodásnak magának, azaz az ajánlatkérő és az ajánlattevők megállapodásának a később lefolytatandó egyedi megrendelésekről, írásbeli konzultációkról, vagy adott esetben a verseny újranyitásáról, illetve ezek alapvető feltételeiről. A keretmegállapodással ellentétben a DBR felállításakor, illetve a DBR-hez később történő csatlakozásakor a részvételre jelentkezők nem tesznek ajánlatot, így ahhoz nem maradnak kötve, hanem minden egyes ajánlattételkor jogosultak teljesen új, az ajánlatkérő aktuális beszerzési igényének és az adott piaci helyzetnek megfelelő ajánlatot tenni. A keretmegállapodással ellentétben az ajánlatkérő sem köteles a szerződéses feltételeket, a közbeszerzés tárgyát részletesen meghatározni, hanem az ajánlatkérő is rugalmasabban tudja kezelni a saját beszerzési igényeit. További előnye a keretmegállapodással szemben, hogy míg a keretmegállapodáshoz való csatlakozás lehetősége a keretmegállapodásra irányuló közbeszerzési eljárás ajánlattételi vagy – két szakaszból álló eljárás esetén részvételi – határidejével lejár, a DBR-hez való csatlakozás lehetősége a DBR egész fennállása alatt adott.

A keretmegállapodáshoz képest a DBR-nek egyik sajátossága, hogy a rendszerbe felvételt nyert gazdasági szereplők – mivel a DBR-ben nincsen erre irányuló (keret)megállapodás – nem kötelesek automatikusan ajánlatot tenni, másrészről az ajánlatkérőnek sem állhat fenn a dinamikus beszerzési rendszer felállítása miatt megrendelési kötelezettsége.

3. A dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárás becsült értéke

A Kbt. DBR-re vonatkozó szabályai alapján megállapítható, hogy a DBR által meghatározott beszerzési folyamat – ajánlatkérői oldalról szemlélve – következőképpen osztható fel: a DBR felállítása, ezt követően pedig a DBR fenntartása, és az egyedi ajánlattételi eljárások lefolytatása a beszerzési igényeknek megfelelően.

Ugyan a Kbt. nem tartalmaz speciális szabályokat a DBR felállítására irányuló közbeszerzési eljárás megindításáról, azonban a DBR rendelkezik olyan sajátosságokkal, amelyeket figyelembe kell venni már az annak felállítására irányuló közbeszerzési eljárás megkezdésekor is. A Kbt. 18. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzés becsült értéke a DBR alapján az annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. A konkrét műszaki tartalmat, szerződéses feltételeket, így az adott ajánlattételi felhívás megküldésével megvalósítandó beszerzés pontos mennyiségét az adott ajánlattételi felhívásban kell rögzíteni, azaz az ajánlatkérő a konkrét beszerzési igényt a DBR-ben az ajánlattételi felhívás megküldésekor határozza meg. A Kbt. 107. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban meg kell adnia a megvalósítani kívánt beszerzések – többek között – becsült mennyiségét oly módon, hogy a gazdasági szereplők el tudják dönteni, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe. Ez a mennyiség a tervezett beszerzések ajánlatkérő által előzetesen megbecsülhető mennyisége, de fontos, hogy megfelelően orientálni tudja a gazdasági szereplőket az említett döntésük meghozatalakor. A becsült mennyiség alapján pedig az ajánlatkérőnek a becsült értéket is képesnek kell lennie meghatároznia. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a DBR fenntartása során olyan helyzetbe kerül, hogy a beszerzendő mennyiség az előzetes becsléshez képest megnövekszik, az ajánlatkérőnek jogában áll a beszerzési igényét a megnövekedett mennyiségben kielégíteni. Ennek a határa az ellenszolgáltatás növekedésétől függ, tehát attól, hogy az eredeti eljárásra irányadó értékhatárokat az ajánlatkérő ne lépje át. Például, amennyiben nemzeti eljárásrendben folytatta le a DBR felállítását, akkor az ajánlattételre irányadó összesített ellenszolgáltatás még a mennyiségi növekedés esetén sem érheti el az uniós értékhatárt. Ebben az esetben ugyanis az uniós eljárásrendre vonatkozó szigorúbb igazolási követelmények például nem érvényesülhetnének. Elméletileg azonban ilyen módon uniós értékhatár esetén nem lehetne korlátja a mennyiség növekedésének. Az ajánlatkérőnek azonban minden esetben figyelembe kell vennie azt is, hogy a DBR-ben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ajánlatkérőnek előre kell rögzítenie az értékelési szempontokat és a műszaki tartalmat.

Az árbevételre és a referenciára vonatkozó alkalmassági követelmények meghatározása során az ajánlatkérőnek az egyes ajánlattételek várható maximális nagyságrendjét kell alapul venni. A Kbt. 65. § (3) bekezdésébe ütközne az, ha alkalmassági követelmény mértéke a teljes DBR becsült értékével lenne arányos. Ennek megfelelően a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 19. § (9) bekezdésének utolsó mondata szerint DBR esetén a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, az éves árbevételre vonatkozó maximális követelményt az említett rendszer keretében odaítélendő egyes szerződések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani; a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdésének utolsó mondata alapján pedig DBR esetén a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, referenciákra vonatkozó maximális követelményt az említett rendszer keretében odaítélendő egyes szerződések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani.

4. A dinamikus beszerzési rendszer tagolása: kategóriák és részek

A DBR keretében lehetőség van annak felosztására, úgynevezett kategóriák szerint. A Kbt. 106. § (4) bekezdésének első és második mondata alapján az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszert kategóriákra oszthatja, az adott kategóriában megvalósítandó közbeszerzések objektív jellemzői (különösen az adott részben megkötendő szerződések legnagyobb értéke vagy a teljesítés helye) alapján. Ebben az esetben az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban fel kell tüntetnie az egyes kategóriákat és ezek jellemzőit. Ebben az esetben az ajánlatkérő akár több párhuzamos ajánlattételi szakaszt is indíthat egyszerre több kategória tekintetében, akár úgy, hogy biztosítja a közbeszerzési részenként történő ajánlattételt, akár részek meghatározása nélkül. Az ajánlatkérőnek minden kategória, illetve rész tekintetében külön kell meghatároznia az alkalmassági feltételeket. A 2014/24/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 34. cikk (1) bekezdésének harmadik és negyedik mondata szerint a rendszert fel lehet osztani termék-, építési beruházás vagy szolgáltatáskategóriákra, amelyeket az adott kategóriában végrehajtandó közbeszerzés jellemzői alapján, objektív módon kell meghatározni. Ilyen jellemző lehet a későbbi konkrét szerződések legnagyobb megengedett volumene vagy azon konkrét földrajzi terület, amelyen belül a később kötendő konkrét szerződések teljesítésére sor fog kerülni. Az Irányelv preambulumának (66) bekezdése továbbá az alábbiakat tartalmazza:

„Annak érdekében, hogy a kkv-k több lehetőséget kapjanak a nagy méretű – például valamely központi beszerző szerv által működtetett – dinamikus beszerzési rendszerekben való részvételre, az érintett ajánlatkérő szerv számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a rendszert a termékek, építési beruházások vagy szolgáltatások objektív módon meghatározott kategóriáira tagolja. Ezeket a kategóriákat objektív tényezők alapján kell meghatározni, amelyek közé tartozhat például az adott kategóriában odaítélhető egyedi szerződések megengedhető legnagyobb mérete vagy egy adott földrajzi terület, amelyen az egyedi szerződéseket majd teljesíteni kell. Egy dinamikus beszerzési rendszer kategóriákra tagolása esetén az ajánlatkérő szervnek az érintett kategória tulajdonságaival arányban álló kiválasztási szempontokat kell alkalmaznia.”

Látható, hogy a DBR kategóriákra történő felosztása alapvetően praktikus megfontolásokon alapul, például ha több településen kell teljesíteni a beszerzést, akkor településenként lehet kategóriákat meghatározni.

A Kbt. 106. § (4) bekezdésének harmadik mondata szerint a részekre történő ajánlattétel szabályai [Kbt. 61. § (4)-(6) bekezdése] nem alkalmazandók abban az esetben, ha az ajánlatkérő a DBR-t kategóriákra osztja fel. Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy a hivatkozott jogszabályhely nem arról rendelkezik, miszerint a DBR-ben, amennyiben az ajánlatkérő azt kategóriákra osztja fel, nincsen helye a részekre történő ajánlattételnek. Ez a jogszabályhely pusztán arról szól, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban – azaz jelen esetben a DBR felállítására vonatkozó részvételi felhívásban – nem rendelkezhet a részekre történő ajánlattételről, ha a DBR-t kategóriákra osztja fel. A DBR felállítására irányuló részvételi felhívásban – a Kbt. 82-84. §-a szerinti meghívásos eljárással ellentétben – még nem szerepel az ajánlatkérő konkrét beszerzési igénye, így még nincs, amit részajánlattétellel fel lehetne osztani. Ami ekkor az ajánlatkérő beszerzési igényeiből előre látható, nem részajánlattételi körökre, hanem kategóriákra osztható fel. Később, a már – kategóriák szerint – felállt DBR keretében megindított ajánlattételi eljárások keretében van lehetősége az ajánlatkérőnek a részekre történő ajánlattételt lehetővé tenni.

Ezzel együtt is a DBR kategóriákra történő felosztásának hasonló a szerepe, mint a részekre történő ajánlattétel biztosításának. Az Irányelv fent idézett (66) preambulumbekezdése szerint a kategóriákra történő felosztásnak elsősorban a mikro-, kis és középvállalkozások részvételének az elősegítését kell szolgálnia, és nem ütközhet a Kbt. 2. §-ában meghatározott alapelvekbe. Értelemszerűen az alkalmassági feltételeknek is igazodniuk kell a kategóriákhoz, illetve az azok keretében megvalósítandó egyedi beszerzések várható mértékéhez. Az ajánlatkérő akkor tesz eleget a Kbt. 65. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének, tehát akkor ír elő olyan alkalmassági feltételt, amely a gazdasági szereplő szerződés teljesítésére való képességének megítélésére alkalmas, ha egyrészt figyelembe veszi, hogy milyen kategóriákra osztotta fel a DBR-t, és azt, hogy ezeken a kategóriákon belül az egyes szerződések előreláthatóan milyen volumenűek lesznek. Az első leginkább a vizsgálat tárgyára, a második pedig a mennyiségére, mértékére van hatással.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az ajánlatkérő a DBR-t nem osztja kategóriákra, a DBR felállítására irányuló eljárásban a részajánlattétel biztosítása nehézségekbe ütközhet, tekintettel arra, hogy ebben a szakaszban még nem ismert az ajánlattételi felhívások műszaki tartalma.

5. A dinamikus beszerzési rendszer megindítása, a rendszer felállítása

A DBR felállítását az erre irányuló részvételi felhívással, vagy a Kbt. 82. § (3) bekezdése alapján előzetes tájékoztató közzétételével kezdi meg az ajánlatkérő. Már ekkor, tehát az eljárás megkezdésekor ismertetnie kell a gazdasági szereplőkkel, hogy DBR-t kíván felállítani. Ugyan a pontos műszaki leírást, mennyiséget, szerződéses feltételeket majd csak az ajánlattételi felhívással egyidejűleg kell a közbeszerzési dokumentumok részévé tenni, de bizonyos alapvető információknak már a rendszer felállításakor a részvételre jelentkezők számára elérhetőnek kell lennie: annak, hogy az ajánlatkérő kategóriákra osztja-e fel a DBR-t, és ha igen, várhatóan milyenekre, és ezek milyen jellemzőkkel bírnak, melyek a lényeges szerződéses feltételek, melyek a főbb műszaki és mennyiségi paraméterek. Ezeket az ajánlatkérőnek úgy kell összeállítania, hogy a részvételre jelentkezők már ekkor el tudják dönteni, hogy kívánnak-e csatlakozni a DBR-hez, az abban való részvételre előre láthatóan képesek lesznek-e.

A DBR felállítását megindító vagy meghirdető felhívásban továbbá az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie a DBR fennállásának időtartamát is.

A DBR felállításakor – hasonlóan bármely kétszakaszos közbeszerzési eljárás részvételi szakaszához – a gazdasági szereplők részvételi jelentkezéseket nyújtanak be, ugyanakkor a DBR fennállása idején – eltérően bármely kétszakaszos közbeszerzési eljárás részvételi szakaszától – továbbra is lehet részvételi jelentkezéseket benyújtani. A részvételi jelentkezéseket az ajánlatkérőnek a benyújtásuktól számított 10 munkanapon belül kell elbírálni és a jelentkezőket a DBR-be történő felvételről értesíteni. Speciális helyzet áll fenn a DBR felállítására irányuló részvételi felhívás feladását vagy megküldését követően: ekkor a legalább 30 napos részvételi határidő leteltéig kell benyújtani a részvételi jelentkezéseket, amelyeket az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) a jelentkezési határidő lejártakor felbont, ettől függetlenül a DBR felállítását követően folyamatosan lehet részvételre jelentkezni. Az ezen legalább 30 napos időszakban az ajánlatkérőhöz eljuttatott jelentkezések benyújtásának az időpontja a részvételi határidő lejárta lesz, tehát ilyen esetben innentől számít a bírálati határidő.

A részvételi jelentkezési határidő lejártát követően, de a DBR felállítását megelőzően benyújtott részvételi jelentkezések tekintetében a Kbt. 107. § (6) bekezdése szerinti 10 munkanapos határidő a DBR felállításától kezdve számítandó.

A Kbt. 107. § (5) bekezdésének első mondata alapján a gyorsított eljárás szabályai a DBR felállítására irányuló eljárásban nem alkalmazhatóak.

Az ezt követően benyújtott részvételi jelentkezések esetén a beérkezés időpontja egyúttal a benyújtás időpontja is, és innentől kell számítani a Kbt. 107. § (6) bekezdése szerinti, elbírálásra szolgáló 10 munkanapos időtartamot is, mely egyetlen alkalommal indokolt esetben, például hiánypótlás vagy felvilágosítás kérés esetén 15 munkanapra meghosszabbítható.

Speciális szabály a DBR felállításakor, hogy a bírálat időtartama ennél tovább, a Kbt.-ben meg nem határozott mértékben meghosszabbítható, és ameddig a DBR felállításakor a bírálat tart, az első ajánlattételi felhívás nem küldhető meg az ajánlattevőknek. A bírálat meghosszabbításának időtartamára a Kbt. nem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket, de ez nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérőnek módjában áll tetszése szerint bármeddig meghosszabbítani a bírálati határidőt. Az ajánlatkérőnek ilyen esetben is figyelemmel kell lennie a Kbt. 2. §-ában foglalt alapelvekre, ennélfogva az ajánlatkérő csak annyi ideig hosszabbíthatja meg a bírálatot, amennyi az elvégzésére valóban szükséges, és az nem ütközik a Kbt. 2. §-a szerinti alapelvekbe. A DBR felállításakor kell csak a részvételi jelentkezések elbírálásáról összegezést kibocsátani, a továbbiakban pedig elegendő értesíteni a résztvevőket az újabb jelentkezés érvényességéről vagy érvénytelenségéről.

A DBR felállításakor, majd később a csatlakozni kívánó gazdasági szereplők részvételi jelentkezésének vizsgálatakor azt vizsgálja az ajánlatkérő, hogy a részvételre jelentkező megfelel-e az alkalmassági követelményeknek vagy sem, illetve a kizáró okok hatálya alatt áll-e. Az alkalmasságot e körben az ajánlatkérő a részvételre jelentkező által benyújtott Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumon (a továbbiakban: EEKD) vagy – nemzeti rezsimbe tartozó közbeszerzési eljárás esetén – a Kbt. 114. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozaton keresztül vizsgálja, és adott esetben ezek javítása érdekében köteles hiánypótlást kérni. Az EEKD-ban vagy a Kbt. 114. § (2) bekezdésében foglalt igazolások bekérése, azok vizsgálata az ajánlatkérő döntése szerinti időpontban történik, így történhet az ajánlattételre irányuló eljárás végén, a nyertes ajánlattevő kiválasztásakor, de akár korábban is, például a részvételi szakaszban a Kbt. 69. § (7) bekezdése szerint. Az alkalmassági követelmények meghatározása során az ajánlatkérőnek értelemszerűen figyelemmel kell lennie arra, hogy a részvételi jelentkezést milyen kategóriák tekintetében kívánja lehetővé tenni, és azok mértékét ehhez kell igazítania, és később is képesnek kell a DBR üzemeltetése során lennie arra, hogy nyomon kövesse, hogy mely gazdasági szereplő mely kategória tekintetében bizonyult alkalmasnak, szem előtt tartva továbbá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletnek 19. § (9) bekezdésének utolsó mondatát, mely szerint DBR esetén a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, az éves árbevételre vonatkozó maximális követelményt az említett rendszer keretében odaítélendő egyes szerződések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani, és a 21. § (4) bekezdésének utolsó mondatát, mely szerint DBR esetén a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, referenciákra vonatkozó maximális követelményt az említett rendszer keretében odaítélendő egyes szerződések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani.

Fontos megjegyezni, hogy azon részvételi jelentkező, akinek a részvételi jelentkezése érvénytelen volt, a DBR fennállása alatt bármikor benyújthat újabb részvételi jelentkezést. Az Irányelv 34. cikk (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy az Irányelv 34. cikk (2) bekezdésben említett feltételek mellett részvételre jelentkezzen a rendszerbe. A gazdasági szereplők számára a részvételi jelentkezések benyújtására folyamatosan nyitva álló lehetőség a DBR fennállásának teljes idejére vonatkoztatható – mivel e tekintetben megszorító rendelkezést nem tartalmaz sem az Irányelv, sem a Kbt. –bármely gazdasági szereplő akár újonnan, akár – korábbi sikertelenség esetén – ismételten benyújthatja részvételi jelentkezését. Eszerint a DBR felállításakor valamilyen érvénytelenségi ok fennállása miatt kieső részvételre jelentkező a DBR felállítását követően ismételten élhet a DBR-hez való csatlakozás lehetőségével, melynek során lehetőségében áll felülvizsgálni és orvosolni a korábban fennálló érvénytelenségi okokat, és aszerint újból benyújtani a részvételre jelentkezését. Ez a lehetőség akkor is nyitva áll a gazdasági szereplő számára, ha a részvételi jelentkezése érvényes volt, a rendszerbe felvételt nyert, de az érvénytelenségi ok később, a DBR fennállása alatt következett be.

Az ajánlatkérőnek abban az esetben is lehetősége van a DBR felállítására, ha a DBR felállítására irányuló részvételi szakaszban a Kbt. 75. § szerinti valamely olyan esetkör felmerül, amely azzal függ össze, hogy nem nyújtottak be vagy nem érvényes részvételi jelentkezést nyújtottak be, tekintettel a DBR sajátos jellegére, vagyis arra, hogy az gyakorlatilag egy olyan elektronikus folyamatként működik, ahol a részvételi szakasz nem zárul le, folyamatosan zajlik, és amelyhez annak fennállása során bármikor lehet csatlakozni. Az ajánlatkérő tehát nem köteles az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, a DBR létrejön és azt az ajánlatkérő igényei szerinti ideig fenntarthatja.

6. A dinamikus beszerzési rendszer felállítását követő egyes ajánlattételi felhívások

Az ajánlatkérő a DBR felállítását követően a DBR-be felvett minden gazdasági szereplőt felhív arra, hogy nyújtson be ajánlatot. Ennek pontosan meghatározott határideje nincsen, akkor kerül rá sor, amikor az ajánlatkérőnek a konkrét, DBR körébe tartozó beszerzési igénye felmerül. Ha a DBR-t részekre osztották, az ajánlatkérőnek az adott részbe felvett minden gazdasági szereplőt fel kell hívnia ajánlat benyújtására, ha pedig az ajánlatkérő kategóriákra osztotta a DBR-t, akkor az adott kategória szerinti alkalmassági feltételnek megfelelt és a DBR-be ez alapján felvett gazdasági szereplőt fel kell hívnia az ajánlata benyújtására. Ez másképpen fogalmazva azt jelenti, hogy a meghívásos eljárással ellentétben az ajánlatkérő keretszámot nem alkalmazhat az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők számának szűkítésére. A Kbt. 106. § (3) bekezdése alapján ugyanis a DBR-hez – amíg fennáll – bármelyik gazdasági szereplő csatlakozhat, amely megfelel az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek. Mivel tehát az ajánlatkérőnek valamennyi alkalmas részvételre jelentkezőt fel kell vennie a DBR-be, és minden DBR-be felvett gazdasági szereplőt fel kell hívnia ajánlattételre, ezért a keretszám alkalmazása kizárt.

Ha az ajánlatkérő kategóriákat alkalmaz, figyelemmel kell lennie arra, hogy a gazdasági szereplők DBR-ben ajánlattevőként csak azon kategória tekintetében jelenhetnek meg, tehát az ajánlattételi felhívás csak azon kategória tekintetében küldhető meg számukra, amely tekintetében érvényes részvételi jelentkezést nyújtottak be és az alkalmasságuk legalább előzetesen, az EEKD alapján megállapítást nyert, tehát amely kategória tekintetében a DBR-be felvételt nyertek.

Amennyiben a gazdasági szereplők közösen nyújtottak be részvételi jelentkezést, akkor az ajánlattételkor is kizárólag közös ajánlattevőként jelenhetnek meg. A DBR-ben is érvényesül a Kbt. 35. § (7) bekezdése, miszerint a közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével.

Ehhez hasonlóan, ha a részvételi jelentkezésben a részvételre jelentkezőnek egy gazdasági szereplő alkalmasságot igazolt, azaz kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként jelent meg, akkor ez a gazdasági szereplő az ajánlattételkor is kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként kell, hogy szerepeljen, és adott esetben – lásd a Kbt. 138. § (2) bekezdését – a szerződés teljesítésében is részt kell vennie.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy az együttes megjelenés tilalma [Kbt. 36. § (1) bekezdés] ajánlattételi eljárásonként, részekre történő ajánlattétel lehetősége esetén részenként vizsgálandó.

Az ajánlattételi határidő minimális időtartama 10 nap. A (nem központi) ajánlatkérő és az ajánlattevők köthetnek a Kbt. 84. § (6) bekezdése szerinti megállapodást az ajánlattételi határidő hosszáról [Kbt. 107. § (7) bekezdés utolsó mondata]. Ezt leszámítva a DBR-re irányadó határidők kógensek, és a Kbt. 106-107. §-ában a DBR-re irányadó részvételi és ajánlattételi határidők tekintetében is van törvényi rendelkezés.

Főszabály szerint a DBR felállításakor nem, de az ajánlattételre irányuló eljárás végén sor kerül az előreláthatóan legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására az igazolásainak benyújtására. A DBR felállításakor az EEKD-t vagy – nemzeti rezsimbe tartozó közbeszerzési eljárás és DBR esetén – a Kbt. 114. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell benyújtani. Ez a DBR keretében tett ajánlat esetén kiegészül azzal, hogy egyrészt a gazdasági szereplőket az ajánlatkérő a DBR fennállása alatt bármikor [Kbt. 69. § (7) bekezdés] felhívhatja az EEKD-ba foglalt nyilatkozatuk igazolására, másrészt a DBR keretében korábban benyújtott igazolások az ajánlattevőktől ismételten nem kérhetők. Ez alól a főszabály alól két helyzet képez kivételt:

- az ajánlatkérő a DBR fennállása alatt 5 munkanapos határidővel bármikor felhívhatja a részt vevő gazdasági szereplőket, hogy nyújtsák be az aktualizált EEKD-t. A Kbt. nem nyújt útmutatást a tekintetben, hogy mi tartozik bele az aktualizálás fogalmába, hogy az csak az EEKD szűken vett aktualizálására, vagy a mögöttes igazolások aktualizálására is vonatkozik-e. Azonban az ajánlattevő magatartása egyik esetben sem vezethet oda, hogy bár az eredetileg benyújtott EEKD-ban arra vonatkozóan nyilatkozott, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek, azonban ez csak később, az aktualizált EEKD benyújtására valósul meg, mert ebben az esetben felmerül a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pont szerinti hamis adatszolgáltatás. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács azonban felhívja a figyelmet a Kbt. 107. § (8b) bekezdésére, miszerint az időponthoz vagy időszakhoz kötött igazolások megfelelőségének ellenőrzésekor – kivéve a DBR felállításakor felvett gazdasági szereplők esetén – referencia időpontnak a részvételi jelentkezés benyújtásának időpontja minősül.

- a DBR-be felvett gazdasági szereplő maga is köteles haladéktalanul jelezni, ha a kizáró okok vagy az alkalmassági feltételek terén saját maga vagy kapacitást biztosító szervezete vagy alvállalkozója tekintetében az eredetileg benyújtott igazolásokhoz képest változás állt be, és az ajánlatkérő ez esetben is köteles ismételten felhívni a gazdasági szereplőt az alkalmasságának az igazolására [Kbt. 107. § (8a) bekezdés és (8) bekezdés b) pont].

A Kbt. 107. § (8) bekezdés b) pontja vagy (8a) bekezdése szerinti változás beállhat például jogszabályváltozás esetén is. Fontos megjegyezni azt is, hogy a Kbt. 71. § (9) bekezdés szerinti korlátozások DBR esetén is érvényesülnek, tehát a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak akkor változhat, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a Kbt. 62. § (1) bekezdés a)-f), h) és k)-n) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta – a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, vagy az az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges. A Kbt. 71. § (9) bekezdése szerinti esetben továbbá csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Érvényesülnek továbbá mindazok a korlátozások, amelyek egy meghívásos eljárásban a részvételi szakaszban benyújtott, alkalmassági feltételekkel kapcsolatos igazolások kapcsán fennállnak.

Az alkalmasság igazolásával összefüggésben fontos megjegyezni azt is, hogy a gazdasági szereplők az alkalmasságuk fennállását azon időpont tekintetében kötelesek igazolni, amikor a részvételi jelentkezésüket benyújtották, kivéve az „eredeti” részvételi felhívás keretében jelentkezőket. Ilyenkor a meghívásos eljárásokra vonatkozó szabály érvényesül, tehát azon alkalmassági feltételek (és kizáró okok) tekintetében, amelyek időponthoz vagy időszakhoz kötik a megfelelőséget a részvételi határidőre kell az alkalmasságot és a kizáró okok fenn nem állását igazolni [Kbt. 107. § (8b) bekezdés]. Az alkalmasság, illetve a kizáró okok Kbt. 69. § szerinti igazolására – tekintettel arra, hogy a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni – az ajánlattételi eljárásban kerül sor, de az igazolásnak tartalmában a részvételi határidőre, vagy a részvételi jelentkezés benyújtásának idejére kell szólnia. Tehát például, ha az ajánlatkérő előírta, hogy a részvételre jelentkező rendelkezzen 12 hónapos referenciával, a gazdasági szereplő benyújtja a részvételi jelentkezését 2020. október 30-án, majd sikeresen csatlakozik a DBR-hez, és ezt követően 2021. december 10-én, egy akkor zajló ajánlattételi eljárásban az ajánlatkérő felhívja ezt az ajánlattevőt az igazolásai benyújtására a Kbt. 69. § alapján, és ez az ajánlattevő eddig a DBR során nem tette meg, akkor neki 2021. december 10-én is olyan referenciát kell benyújtania, amelyik 2020. október 30-án már megvolt, és nem az azóta eltelt időszakban keletkezett.

Ahol nincs időponthoz, vagy időszakhoz kötve a megfelelés, ott természetesen a Kbt. 107. § (8a) bekezdés és a (8) bekezdés a) pontja ezen korlátozás nélkül érvényesülhet.

7. A dinamikus beszerzési rendszer keretében megkötött szerződések, a dinamikus beszerzési rendszer fennállásnak meghosszabbítása, rövidítése, megszüntetése

A DBR felállítása során – a keretmegállapodástól eltérően – az ajánlatkérő és a DBR-be felvett gazdasági szereplők között semmiféle szerződés, megállapodás nem jön létre. DBR alkalmazása esetén a konkrét közbeszerzések megvalósítására irányuló ajánlattételi eljárási szakasz eredményeként kerül sor a közbeszerzési szerződések megkötésére, melyek tartalmától való eltérés esetén szerződésmódosítás szükséges a Kbt. 141. §-ának szabályai szerint. Ezen szerződésekre egyébiránt a Kbt. szerződésekre irányadó rendelkezései, továbbá – mögöttes jogszabályként – a Ptk. rendelkezései alkalmazandók.

Amennyiben a tervezett mennyiségtől pozitív irányban történő eltérés már jelentősnek minősíthető, és a DBR még hatályos, - tekintettel arra, hogy a DBR az előzetesen tervezett, az eljárás megindításakor meghatározott mennyiség „kimerítésével” nem szűnik meg, és az ajánlatkérő elvileg a DBR fennállása alatt a tervezett mennyiségnek akár a többszörösét is lehívhatja – dönthet az ajánlatkérő úgy, hogy a verseny tisztasága és az egyenlő bánásmód elvének betartása érdekében újabb dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárást bonyolít le ugyanazon beszerzési tárgykörben.

Az ajánlatkérő csak akkor tekinthet el a tervezett mennyiség teljes kimerítésétől és valósíthatja meg azt az újonnan felállított rendszerben, ha az újonnan felállított, azonos tárgyú dinamikus beszerzési rendszer alkalmassági feltételeinek, értékelési szempontjainak, szerződéses feltételeinek meghatározását ez a körülmény nem befolyásolja oly módon, hogy a korábbi rendszer ajánlattevőinek indokolatlan „kizárásához” vezet az újonnan felállított dinamikus beszerzési rendszerből. Egyébként a DBR keretében kifizetett összesített ellenszolgáltatás, vagy legalábbis az előre látható összesített ellenszolgáltatásnak a DBR becsült értékéhez képest megvalósult növekedése nem igényli az eredeti részvételi felhívás módosítását.

A Kbt. 107. § (9) bekezdés második mondata szerint a DBR fennállása időtartamának megváltozásáról a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt kell közzétenni^[1].

Az Irányelv 34. cikk (8) bekezdés a) pontja alapján a DBR időtartamának meghosszabbítása esetén az ajánlatkérőnek új részvételi felhívást kell közzétennie, olyan formában és tartalommal, mintha az első, eljárást megindító felhívást tenné közzé (természetesen csak a DBR időtartamának változása eszközölhető az új, eljárást megindító felhívásban, egyéb feltétel módosítására a meghívásos eljárás, illetve az annak alapjául szolgáló általános szabályok alapján van lehetőség korrigendum formájában, tehát azt kizárólag a DBR felállítása előtt, az eljárást megindító eredeti részvételi felhívás módosítása keretében történhet). Ezzel együtt javasolt az új részvételi felhívásban hivatkozni a korábbi részvételi felhívásra és az az alapján létrehozott DBR-re, valamint arra, hogy az új részvételi felhívás csupán a dinamikus beszerzési rendszer fennállása időtartamának megváltoztatására irányul.^[2] Mivel az Irányelv 34. cikk (8) bekezdés a) pontja a DBR fennállása időtartamának módosulásáról szól, ezért ebbe az időtartam lerövidítése is beleértendő, melyre értelemszerűen ugyanazok a közzétételi szabályok vonatkoznak, mint a meghosszabbításra. Az azonban az ajánlatkérő mérlegelési körébe tartozik, hogy a releváns körülményekre és az alapelvi rendelkezésekre tekintettel az időtartam milyen mértékű csökkentését valósítja meg.

A DBR megszűnése esetén [Irányelv 34. cikk (8) bekezdés b) pont] klasszikus ajánlatkérő vonatkozásában a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 26. § (3) bekezdése és 34. § (4) bekezdése szerinti eredménytájékoztató hirdetményminták alkalmazandók uniós, illetve nemzeti eljárásrendben, mely hirdetményminták kitöltésével adható információ a DBR lezárásáról.

A DBR időtartamának csökkentésével vagy növelésével ellentétben a DBR előirányzott mennyiségének, műszaki tartalmának változtatására erre vonatkozó hirdetmény feladásával a DBR létrehozására irányuló részvételi határidő lejártát követően az ajánlatkérőnek nincs lehetősége (ezt megelőzően erről szóló korrigendummal a részvételi felhívás módosítható). A felállított DBR-ben azonban – a keretmegállapodáshoz hasonló – szerződés vagy megállapodás nem jön létre, így adott esetben szerződésmódosítás keretében sem kezelhető a mennyiség csökkentésének kérdése. A DBR jellegére tekintettel, a DBR-re jellemző tárgyi dinamizmus alapján azonban kezelhető lehet a kérdés a tekintetben, hogy az ajánlatkérő a felmerülő beszerzési igénye során – a megváltozott mértékű beszerzési igényét figyelembe véve – küld ajánlattételi felhívást a részvételre jelentkező gazdasági szereplőknek, abban határozva meg a pontos mennyiséget, műszaki leírást és szerződéses feltételeket. Az ajánlatkérőnek az egyes beszerzések megvalósítása, tartalmuk – így akár mennyiségük – megváltoztatása során is figyelemmel kell lennie a Kbt. alapelveire (különösen a verseny átláthatósága, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának érvényesítésére).

A DBR fennállása alatt az adott közbeszerzés megvalósításának oly módon kell teljesülnie, hogy a szerződés megkötésére a DBR fennállása alatt sor kerüljön. A szerződés teljesítésének határidejét (a szerződés időbeli hatályát) az adott ajánlattételi felhívás megküldésekor kell pontosan meghatározni. Az ajánlattevői teljesítés és az ajánlatkérő ellenszolgáltatás teljesítésének határideje a DBR fennállásának időtartamán túlnyúlhat.

A DBR felállítására irányuló felhívásban megjelölt tervezett mennyiségtől a DBR hatálya alatt, szintén a DBR-t jellemző tárgyi dinamizmus eredményeként pozitív irányba is eltérhet az ajánlatkérő. Az egyes ajánlattételi felhívásokban azonban már konkrét mennyiséget kell megadnia. Figyelemmel kell lennie az ajánlatkérőnek arra is, hogy – a verseny tisztaságának és az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód alapelvének megtartása érdekében – a mennyiségi változás mértéke ne zárjon ki indokolatlanul gazdasági szereplőket a rendszerből, illetve ne tegye őket „alkalmatlanná” az egyes szerződések teljesítésére figyelemmel az alkalmassági követelményekre, értékelési szempontokra és a szerződéses feltételekre is (különös tekintettel arra, hogy ajánlatkérőnek a rendszerbe felvett minden gazdasági szereplőt fel kell hívnia ajánlattételre).

Az ajánlattevők tájékoztatása a szerződés odaítéléséről közvetlen módon történik az ajánlattételt követő bírálat lezárulása után. Az ajánlattételi eljárásban részt nem vevő gazdasági szereplők a Kbt. 37. § (4) bekezdése alapján szerezhetnek tudomást a szerződés odaítéléséről, mely szerint az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a DBR keretében kötött szerződésekről együttesen is közzé teheti, a naptári negyedév utolsó napját követő három munkanapon belüli közzétételre történő megküldéssel, és az így közzétett adatokból értesülhetnek azon ajánlattételi eljárások eredményéről, amelyben nem vettek részt.

A Kbt. 131. § (8) bekezdése értelmében a főszabályként megjelölt tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés az alábbi feltételek fennállása esetén:

- a DBR alapján történő szerződéskötés érdekében csak egy ajánlatot nyújtottak be, és - amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra, és

- a kizárásra vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte.

Mivel a DBR-ben már megtörtént a részvételi jelentkezések értékelése, így valójában a konkrét közbeszerzések megvalósítása során – azaz az egyes beszerzési igények kielégítésére meghirdetett ajánlattétel esetén az ajánlattételi határidő és a nyertes ajánlattevő kiválasztására irányuló eljárás ideje alatt – benyújtott részvételi jelentkezések, illetve ezek bírálati folyamata már nem lehetnek hatással egy adott versenyre, hiszen az éppen minősítés alatt állók eleve nem is tudnának ajánlatot tenni. Emiatt egyetlen ajánlat benyújtása esetén a DBR-ben gyakran nem szükséges a moratóriumot fenntartani, a szerződés ekkor azonnal megköthető.

8. A dinamikus beszerzési rendszer kombinálása más beszerzési módszerekkel, eljárásfajtákkal

Mindenekelőtt – abból következően, hogy a DBR-be történő felvételre a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályai irányadók, – annak kiemelése szükséges, hogy a DBR-t más eljárás szabályai szerint nem lehet felállítani és másképpen nem lehet ajánlatot tenni, így például az ajánlattételkor nem lehet tárgyalni.

Kérdés, hogy a DBR-t lehet-e kombinálni más beszerzési módszerekkel?

Az Európai Unióban kialakulóban lévő joggyakorlat azt mutatja, hogy adott esetben a DBR kombinálható a keretmegállapodással [Kbt. 104-105. §]. A DBR keretében az ajánlattételkor elméletileg köthető keretmegállapodás, a keretmegállapodás keretében a DBR felállítása kizárt. Keretmegállapodás tehát elképzelhető DBR keretében olyan esetben, amikor a keretmegállapodás tárgya valamely, felhasználásra azonnal kész áruk beszerzése, vagy valamely azonnal elvégezhető szolgáltatás megrendelése. A közbeszerzési jogszabályok sem tiltják kifejezetten DBR keretében keretmegállapodás létrehozását, sőt a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése kifejezetten rendelkezik erről a lehetőségről. Ez természetesen minden esetben csak úgy történhet, hogy a DBR valamelyik ajánlattételi eljárása végén az adott tárgyban az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő(k) keretmegállapodást kötnek egymással. Ebben az esetben még egy további egyedi megrendeléssel, írásbeli konzultációval vagy verseny újranyitással bővül az ajánlatkérő beszerzése, mivel az ajánlattételi eljárás végén az ajánlatkérő és az ajánlattevő(k) keretmegállapodást kötnek. Ez alapján kerül majd sor – akár verseny újranyitásával is – a tényleges ajánlatkérői igények kielégítésére, az egyedi megrendelésekre.

Érdekes helyzetet teremthet a keretmegállapodások azon jellemzője, miszerint változhat a keretmegállapodáshoz képest az értékelési szempontrendszer [Kbt. 105. § (4) bekezdés]. A Kbt. DBR-re vonatkozó szabályai alapvetően a Kbt. 82-84. §-ai szerinti meghívásos eljárásra vonatkozó szabályain nyugszanak, a Kbt. 106-107. §-ában nem szabályozott kérdésekben a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni. A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a Kbt.-ben foglalt eltérések mellett a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a dinamikus beszerzési rendszerben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait alkalmazza. A DBR-re vonatkozó szabályozás nem tartalmaz az értékelési szempontok tekintetében speciális szabályokat, így a keretmegállapodások esetében az értékelési szempontok körében is úgy kell eljárni, mint bármely, meghívásos eljárás alapján kötött keretmegállapodásnál. Ebből következően a Kbt. 105. § (4) bekezdésének előírásai a DBR keretében megkötött keretmegállapodásokra is vonatkoznak. A keretmegállapodásnak csak azok a gazdasági szereplők lehetnek a részesei, akik a DBR erre irányuló ajánlattételi eljárásában érvényes ajánlatot tettek, tehát „keretmegállapodás” a DBR egyéb résztvevőivel, olyanokkal, akik a részvételi jelentkezést nyújtottak be, ott az alkalmasságuk az EEKD vagy a Kbt. 114. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatuk alapján megállapítást nyert, a DBR-be felvételt nyertek, de a keretmegállapodásra irányuló ajánlattételi eljárásban nem vettek részt, ott nem lettek kiválasztva a keretmegállapodást megkötő ajánlattevők közé, nem köthető. Igaz ugyan tehát, hogy formailag nem tilos keretmegállapodást kötni a DBR keretében, de az ilyen ajánlatkérői magatartás fokozott körültekintést igényel, arra is tekintettel, hogy mennyi időre kívánja az ajánlatkérő az ilyen keretmegállapodást megkötni. A DBR egyik célja ugyanis éppen az, hogy úgy biztosítsa az ajánlatkérő igényeinek folyamatos és gyors kielégítését, hogy – a keretmegállapodással ellentétben – mindeközben a piacot sem zárja le az újabb gazdasági szereplők előtt. Amennyiben az ajánlatkérő a DBR keretében mégis keretmegállapodást köt, akkor ezt a célt veszélyeztetheti.

A sajátos beszerzési módszerek közül az elektronikus árlejtés ellenben könnyen kombinálható a DBR-rel, tekintettel arra is, hogy az elektronikus árlejtés leginkább az ajánlattétel módját meghatározó beszerzési módszer, és a versenyt dinamizáló eszköz, így a DBR-rel történő társításának, a DBR során történő alkalmazásának akadálya nincsen.

Végezetül a DBR és a Kbt. 109. §-a szerinti elektronikus katalógusok (a továbbiakban: eKatalógusok) is társíthatók, mely az Európai Unió bizonyos tagállamaiban a központi beszerző szervek alkalmazásában elterjedt gyakorlat. A Kbt. maga is kifejezetten rendelkezik erről a lehetőségről a 109. § (10) bekezdésében. Az eKatalógusok a Kbt. indokolása szerint kifejezetten a DBR támogatására kerültek kidolgozásra, amellett, hogy más – akár a Kbt. XVI. fejezete szerinti sajátos, akár „általános” – beszerzési módszereknél egyaránt alkalmazhatók.

9. A dinamikus beszerzési rendszer, mint elektronikus közbeszerzés

A DBR a jelenlegi Kbt. hatályba lépésekor különlegesnek számított abban, hogy már ekkor is kizárólag elektronikus úton lehetett csak lebonyolítani. Ez a különlegessége a közbeszerzések általánosan kötelező módon elektronikussá tételével megszűnt. Azonban e korábbi „különleges” helyzetére tekintettel a DBR-nek a mai napig vannak bizonyos sajátosságai az elektronikus eljárási szabályok alkalmazásával összefüggésben. Először is a DBR-t a Kbt. 106. § (2) bekezdésére figyelemmel kizárólag elektronikus folyamatként lehet működtetni, itt semmilyen körülmények között nem lehetséges az elektronikustól különböző kommunikáció, nyilatkozattétel, üzemeltetés. Ennek megfelelően továbbá a Kbt. 41. § (4) bekezdése értelmében a DBR-ben az ajánlattételi eljárás lefolytatása, valamint az elektronikus katalógus 109. § (5) és (11)-(14) bekezdés szerinti alkalmazása során a Kbt. 40. § (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kommunikáció az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet. Nem kötelező továbbá az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus kapcsolattartás során az EKR alkalmazása a központi beszerző szerv által működtetett DBR-ben az ajánlattételi eljárás lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, vagy a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás alapján – a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül – történő beszerzés megvalósításakor. A központi beszerző szerv vagy a beszerzést megvalósító ajánlatkérő azonban ez esetben is köteles az EKR útján nyilvánosan közzétenni vagy az EKR-ben rögzíteni mindazon hirdetményeket és adatokat, amelyek közzétételére vagy a szerződés tekintetében a rendszerben történő rögzítésére e törvény vagy végrehajtási rendelete alapján köteles [Kbt. 31. § (5) bekezdés]. Megjegyzendő, hogy a központi beszerző szervek által felállított DBR-ek egyébként is speciális jogi helyzetben vannak. A Kbt. 32. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a rendszert igénybe vevő ajánlatkérő felelős a közbeszerzés általa lefolytatott részeinek megvalósításáért, így különösen a központi beszerző szerv által működtetett DBR keretében történő beszerzésért, vagy a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás alapján – a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül – történő beszerzésért. Ha egy adott központi beszerző szerv által működtetett DBR-t más ajánlatkérő szervek is igénybe vehetnek, ezt a DBR létrehozására irányuló eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni.

A közbeszerzési dokumentumokhoz való ingyenes, közvetlen elektronikus hozzáférést a DBR fennállásának teljes időtartama alatt biztosítani kell [Kbt. 107. § (3) bekezdés].

^[1] Az eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmények mintáiról a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet [a továbbiakban: 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet] 30. § (4)-(5) bekezdésében, valamint nemzeti rezsimbe tartozó eljárások esetén a 34. § (14) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket.

^[2] Előzetes vagy időszakos előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén a DBR időtartamának változása kapcsán új, eljárás meghirdetésére irányuló előzetes vagy időszakos előzetes tájékoztató közzététele szükséges.