1. A 2015. év első felében az ajánlatkérők összesen 5 622 eredményes eljárást folytattak le, amely 19%-os csökkenést jelent a 2014. év azonos időszakában regisztráltakhoz képest.
Az értéket tekintve is csökkenés tapasztalható, a 866,1 Mrd Ft-os összérték 25,6%-kal marad el a korábbi évben mért 1 163,6 Mrd Ft-tól.
A visszaeséssel kapcsolatban elsősorban a részben Európai uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzéseket szükséges vizsgálni.
Az uniós társfinanszírozású eljárások szerepe számottevően csökkent a 2014. első hat hónapjával összevetve, amit az alábbi táblázat szemléltet:
2. Az ajánlatkérők a legtöbb eljárást szolgáltatás-megrendelés tárgyában folytatták le, míg az értéket tekintve az építési beruházások domináltak .
Érdemes megjegyezni, hogy az árubeszerzésekre kiírt eljárások értéke - a többi beszerzési tárggyal ellentétben – növekedett a korábbi év azonos időszakával összehasonlítva (6,3%-kal).
3. A korábbi évekhez hasonlóan a regionális/helyi szintű ajánlatkérők folytatták le a vizsgált időszakban a legtöbb eljárást (38,9%), az értéket tekintve ugyanakkor megelőzték őket a közszolgáltatók 35,4%-os részesedéssel.
4. A mikro-, kis és középvállalkozások az eljárások 81,2%-át nyerték el, ami mindössze 2%-kal alacsonyabb a 2014. év első felében mért aránynál. Jelentősen növekedett ugyanakkor az eljárások értékéből való részesedésük (40,7%-ról 49%ra), aminek köszönhetően összesen 424,2 Mrd Ft összegű szerződéshez jutottak.
5. A közösségi értékhatárok felett – az előző évhez hasonlóan – a nyílt volt a leggyakrabban alkalmazott eljárástípus (61,8%), amivel az összérték döntő többségét is realizálták (51,6%).
A nemzeti eljárásrendben a legnépszerűbb típusnak a Kbt. 122/A. § szerinti eljárás bizonyult (58,4%), az összértékből ugyanakkor a nyílt eljárások részesedtek a legnagyobb mértékben (41,6%).
6. Az alábbi táblázat az ún. zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatait mutatja be a nemzeti eljárásrendben lefolytatott eredményes közbeszerzéseket figyelembe véve (a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról - a hirdetményminták sajátosságai miatt - nem állnak rendelkezésre ezen adatok):
A főbb beszerzési tárgyak szerint az építési beruházások esetében tartották leginkább szem előtt az ajánlatkérők a környezetvédelmi szempontokat (az eljárások 13,2%-ban).
7. A Közbeszerzés Döntőbizottság előtt 2015. I. félévében összesen 535 jogorvoslati eljárás kezdeményezésére került sor. Ezt összehasonlítva a 2014. I. félévi statisztikai adatokkal, amikor 327 esetben történt jogorvoslati eljárás kezdeményezés, megállapítható, hogy 63,6 %-al nőtt a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárások száma.
A Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás megindítása a közbeszerzési törvény alapján kérelemre vagy hivatalból történhet.
A 2015. I. félévében kezdeményezett 535 jogorvoslati eljárás a kezdeményezők személye alapján az alábbiak szerint oszlik meg:
- Kérelemre: 217
- Hivatalból: 318
A Döntőbizottság elnökét 2015. I. félévében az ajánlatkérők 516 esetben tájékoztatták hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos közbeszerzési eljárás indításáról. A korábbi azonos időszakban 2014. I. félévében 449 esetben adtak tájékoztatást ajánlatkérők hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás indításáról.
A Döntőbizottság elnöke 2015. I. félévében 26 esetben indított jogorvoslati eljárást.
A 2015. I. félévében kezdeményezett jogorvoslati eljárások értékhatár szerinti megoszlása:
- Uniós értékhatárt elérő: 121
- Nemzeti értékhatárokat elérő: 141
Közbeszerzési eljárás mellőzése miatt 114 esetben indult jogorvoslati eljárás.
A 2015. I. félévében beérkezett jogorvoslati eljárások közül 164 eljárás van folyamatban.
A 2015. I. félévében indult jogorvoslati eljárásokban a Döntőbizottság a következő döntéseket hozta:
Jogsértés megállapítása: 95
Alaptalan kérelem elutasítása, jogsértés hiányának megállapítása: 64
Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, illetve megszüntetés: 212
A Döntőbizottság 14 esetben egybefoglalt határozatot hozott, melyből 8 esetben állapított meg jogsértést, 6 esetben elutasította a kérelmet és emellett érdemi vizsgálat nélküli elemet is tartalmazott a határozat.
A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett összesen 41.905.400,- Ft bírságot szabott ki.
A Döntőbizottság által meghozott döntéseket az ügyfelek 90 esetben támadták keresettel , illetve külön jogorvoslati kérelemmel a Bíróságok előtt.