1. A közbeszerzések számának és értékének alakulása

A 2017. évben az ajánlatkérők összesen 8 811 db eredményes közbeszerzési eljárást
folytattak le, amely 1,9%-os növekedést jelent a 2016. évben regisztrált 8 650 db eljáráshoz
képest.

Az összérték tekintetében is növekedés tapasztalható, a beszámolási időszakban realizált
3 629,9 Mrd Ft 80,9%-kal haladja meg a korábbi év összértékét (2 007,1 Mrd Ft)

A közbeszerzések alakulását az elmúlt 10 évben az alábbi grafikon szemlélteti:

A közbeszerzések GDP százalékában kifejezett arányainak évenkénti változását az alábbi grafikon szemlélteti:

Megjegyzés: Az értékeket folyó áron vettük figyelembe. A GDP forrása: KSH. A 2017. évi GDP arányos közbeszerzési értéket a 2017. évi GDP adata alapján számoltuk.

a) Az egy eljárásra jutó összeg alakulása

Mivel az eljárások számában bekövetkező növekedés mértékét jelentősen meghaladta az érték növekedése, az egy közbeszerzési eljárásra jutó összeg 77,6%-kal növekedett 2016-ról 2017-re, a 2017. évben eljárásonként átlagosan 412,0 millió Ft felhasználásáról döntöttek az ajánlatkérők.

Az egy közbeszerzési eljárásra jutó érték alakulását 2008 és 2017 között az alábbi diagram szemlélteti:

Eljárásrendenként vizsgálva a közbeszerzések átlagos értékét, a közösségi eljárásrendben 2017-ben 3 061,58 Mrd Ft összértékű beszerzés zárult eredményesen, melynek az 1 965 eljárásra vetített értéke 1 558,1 millió Ft volt, míg a nemzeti rezsimben 568,37 Mrd Ft összérték realizálódott 6 846 eljárás keretében, így utóbbi esetben az egy eljárásra jutó összeg 83,0 millió Ft volt.

b) Az eljárásrendek szerinti megoszlás alakulása

A közbeszerzési eljárások száma 1,86%-kal, a közbeszerzési eljárások értéke pedig 80,86%-kal nőtt 2016-ról 2017-re. Ugyanakkor az egyes eljárásrendek szerinti számuk és értékük ettől eltérően alakult, amely az eljárások számának és értékének rezsimenkénti összetételének megváltozását eredményezte.

Az uniós eljárásrendben növekedett (26,20%-kal), míg a nemzeti rezsimben kis mértékben csökkent (3,48%-kal) az eljárások száma. Mivel az uniós eljárások növekedési üteme meghaladta az összes közbeszerzési eljárás számának emelkedését, így utóbbin belüli részarányuk 2017-re megnőtt (18,00%-ról 22,30%-ra), míg a nemzeti eljárások számának részaránya csökkent (82,00%-ról 77,70%-ra).

A közbeszerzési eljárások értékét tekintve, mindkét rezsimben jelentős növekedés figyelhető meg az előző évhez képest (91,06%-os és 40,46%-os). Mivel az uniós eljárásrendben nagyobb mértékű volt a növekedés, mint országos szinten, ennek köszönhetően a közösségi eljárások értékének részaránya az összes közbeszerzési eljárás értékén belül 2017-re megnőtt (79,84%-ról 83,34%-ra). Ezzel szemben a nemzeti rezsimben az eljárások értékének növekedési üteme alatta maradt az országos szinten bekövetkezett változásnak, mely az összes közbeszerzési eljárás értékén belüli részesedésük csökkenését (20,16%-ról 15,66%-ra) eredményezte az előző évhez viszonyítva.

Az egyes eljárásrendeken belül bekövetkezett változás mértékét az alábbi táblázat mutatja:

A közbeszerzések eljárásrendek szerinti megoszlását a 2017. évben az alábbi táblázat és diagramok szemléltetik:

c) A magyar közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzet

A beszámolási időszakban 8 811 db eljárás zárult eredményesen, melyekre – a részajánlattételi lehetőségnek köszönhetően – összesen 69 924 db ajánlatot nyújtottak be, így egy közbeszerzési eljárásra átlagosan 7,94 db ajánlat érkezett szemben a 2016. évi 5,98-as átlaggal.

Az egy eljárásra benyújtott ajánlatok átlagos számáról világosabb képet kaphatunk, ha azokat a részekre nem tagolódó eljárások esetében vizsgáljuk, ezért az elemzés a továbbiakban csak az ilyen eljárásokat veszi alapul.

A 2017. évben 6 615 eljárás esetében nem volt lehetőség részajánlattételre, ez a közbeszerzések 75,08%-át jelentette. Ezen eljárásokra összesen 21 199 db ajánlat került benyújtásra az ajánlattevők részéről, ami átlagosan 3,20 db pályázatot jelent az egy évvel korábbi 2,91-es átlaggal szemben, így e tekintetben javulás tapasztalható.

A beszerzés tárgya szerinti bontásban – a tavalyi évhez hasonlóan – az építési beruházások esetében volt legnagyobb a verseny átlagosan 3,70 ajánlattal a részekre nem tagolt eljárások esetében.

Eljárásrendenként vizsgálva a benyújtott ajánlatok számát, az uniós és nemzeti rezsimben lefolytatott eljárások esetében is javulás tapasztalható a korábbi évhez képest. A közösségi eljárásrend esetében átlagosan 2,62 ajánlat érkezett, szemben a tavalyi 2,49-es átlaggal, míg a nemzeti eljárásrendet tekintve 2017-ben átlagosan 3,34 ajánlat érkezett az előző évi 2,98-as átlaggal szemben.

A közbeszerzési piacon megfigyelhető versenyhelyzet egyik fontos jellemzője, hogy az eljárások mekkora hányadában érkezett csak egy ajánlat, amikor lényegében nem beszélhetünk versenyről.

Az egy ajánlatos eljárások arányának alakulását az alábbi diagram szemlélteti 2010 és 2017 között mindkét eljárásrendet figyelembe véve:

Az egy ajánlatos eljárások aránya az uniós eljárásrendben 2017-ben 26,4% volt, ez az arány 2010. év óta a legalacsonyabb.

Az egy ajánlatos eljárások arányának alakulását az uniós eljárásrend esetén 2010 és 2017 között az alábbi diagram szemlélteti:

A nemzeti eljárásrendben az egy ajánlatos eljárások aránya 2017. évben 13,8% volt, ami 2010. év óta – hasonlóan az uniós eljárásrendhez - a legalacsonyabb arány.

Az egy ajánlatos eljárások arányának alakulását a nemzeti eljárásrend esetén 2010 és 2017 között az alábbi diagram szemlélteti:

2. EU-s támogatással megvalósult eljárások

A tájékoztató az eljárás eredményéről megnevezésű hirdetményekben az ajánlatkérőknek a támogatás konkrét összegéről nem kell számot adniuk, mindössze azt kell megjelölniük, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e, így a Közbeszerzési Hatóság az értéket tekintve mindössze arról rendelkezik információval, hogy a megvalósított közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódik uniós forrás.

A tárgyévben összesen 2 430 közbeszerzési eljárás esetében került sor EU-s forrás felhasználásra, ami 73,82%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Az összes eljáráson belüli részesedését tekintve 27,58%-ot tesz ki, ami 11,42%-pontos emelkedést mutat a korábbi évhez képest.

Az értékalapú vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy az uniós forrásból finanszírozott eljárások értéke jelentős mértékben, 144,74%-kal növekedett. A 2016. évben ez az érték 599,30 Mrd Ft volt, míg a 2017. évben elérte a 1 466,75 Mrd Ft-ot, ami a teljes közbeszerzési összérték 40,41%-a, szemben a korábbi évben regisztrált 29,86%-kal.

Az uniós forrásokhoz kapcsolódó eljárások értéke és darabszáma arányának változását az elmúlt 10 évben az alábbi diagram szemlélteti:

3. A közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlása

A közbeszerzések eljárástípus szerinti alakulását két fő csoportra bontva vizsgáljuk, nyilvános és nem nyilvános eljárások.

Az uniós rezsimben a nyilvános eljárások közé soroljuk a nyílt, meghívásos, tárgyalásos [1] , a gyorsított nyílt, gyorsított meghívásos, gyorsított tárgyalásos, a koncessziós eljárásokat, továbbá a 2016. évet tekintve, a 4. melléklet szerinti jogi szolgáltatást és az egyéb [2] eljárásokat, a nem nyilvános eljárások pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat foglalja magába.

A nemzeti eljárásrendben a nyilvános eljárások közé tartoznak a nyílt, meghívásos, tárgyalásos [3] , a Kbt. 113. § szerinti nyílt, meghívásos és tárgyalásos, a Kbt. 117. § szerinti saját beszerzési szabályok szerinti és a koncessziós eljárások, továbbá a 2016. évet tekintve, a gyorsított meghívásos, gyorsított tárgyalásos és az egyéb [4] eljárások, a nem nyilvános eljárások pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos, a Kbt. 115. § szerinti nyílt, és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat foglalja magába.

a)           Az uniós eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai

Az uniós eljárásrendben a közbeszerzési eljárások száma 26,20%-kal (1 557 db-ról 1 965 db-ra), az összértéke pedig 91,06%-kal (1 602,44 Mrd Ft-ról 3 061,58 Mrd Ft-ra) nőtt 2016-ról 2017-re. Ugyanakkor az egyes eljárástípusok szerinti számuk és értékük ettől eltérően alakult, amely az eljárás típusonkénti összetételük megváltozását eredményezte.

A nyilvános és nem nyilvános eljárástípusokon belül egyaránt növekedett (nyilvános: 28,83%-kal; nem nyilvános: 6,11%-kal) az eljárások száma. Mivel a nyilvános eljárások növekedési üteme meghaladta az uniós rezsim összes közbeszerzési eljárása számának emelkedését, így utóbbin belüli részarányuk 2017-re megnőtt (88,44%-ról 90,28%-ra), ezzel szemben a nem nyilvános eljárások számának növekedési üteme alatta maradt az országos szinten bekövetkezett változásnak, ami részesedésük csökkenését eredményezte (11,56%-ról 9,72%-ra).

A közbeszerzési eljárások értékét tekintve, mindkét eljárástípusban jelentős növekedés figyelhető meg az előző évhez képest (nyilvános: 93,06%-os; nem nyilvános: 58,90%-os). Hasonlóan az eljárások számához, a nyilvános eljárások esetében nagyobb, míg a nem nyilvános eljárások esetében kisebb mértékű volt a növekedés, mint országos szinten. Ennek köszönhetően a nyilvános eljárások értékének részaránya az uniós rezsim összes közbeszerzési eljárása értékén belül 2017-re megnőtt (94,14%-ról 95,13%-ra), míg a nem nyilvános eljárások részesedése csökkent (5,86%-ról 4,87%-ra) az előző évhez viszonyítva.

Az egyes eljárástípusokon belül bekövetkezett változás mértékét az alábbi táblázat mutatja:

Az uniós közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlását a 2017. évben az alábbi táblázat és diagramok szemléltetik:

[1] A 2016. évben az uniós rezsimben a tárgyalásos kategória magába foglalta a tárgyalásos eljárásokat, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokat, illetve az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásokat.

[2] A 2016. évben az uniós eljárásrendben az egyéb kategória magába foglalta a meghívásos tervpályázatot, a nyílt tervpályázatot, az egyszerű tervpályázati eljárást és a szabadon kialakított eljárásokat.

[3] A 2016. évben a nemzeti rezsimben a tárgyalásos kategória magába foglalta a tárgyalásos eljárásokat, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokat, illetve az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásokat.

[4] A 2016. évben a nemzeti eljárásrendben az egyéb kategória magába foglalta a szabadon kialakított eljárásokat és az egyszerű, hirdetménnyel induló tárgyalás nélküli eljárásokat.

Az uniós közbeszerzések számának és értékének eljárás típusonkénti részletes alakulását a 2016. és a 2017. évben az alábbi táblázat mutatja:

Megjegyzés: A 2016. évben a tárgyalásos kategória magába foglalta a tárgyalásos eljárásokat, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokat, illetve az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásokat. Az egyéb kategória magába foglalta: a meghívásos tervpályázatot, a nyílt tervpályázatot, az egyszerű tervpályázati eljárást és a szabadon kialakított eljárásokat.

Az uniós közbeszerzések eljárástípusok szerinti részletes megoszlását a 2017. évben az alábbi diagramok szemléltetik:

Az alábbi diagram az uniós közbeszerzések főbb eljárástípusokon belüli összértéken alapuló megoszlását szemlélteti 2008 és 2017 között:

b) A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai

A nemzeti eljárásrendben a közbeszerzési eljárások száma 3,48%-kal (7 093 db-ról 6 846 db-ra) csökkent, míg az összértékük 40,46%-kal (404,64 Mrd Ft-ról 568,37 Mrd Ft-ra) nőtt 2016-ról 2017-re. Ezzel szemben, az egyes eljárástípusok szerinti számuk és értékük a fentiektől eltérően alakult, amely az eljárás típusonkénti szerkezetük megváltozását eredményezte.

A nyilvános eljárásokon belül növekedett (46,03%-kal), a nem nyilvános eljárásokon belül pedig csökkent (20,66%-kal) az eljárások száma. Ennek eredményeképpen, a nyilvános eljárások számának részaránya a nemzeti rezsim összes közbeszerzési eljárásán belül 2017-re megnőtt (25,76%-ról 38,97%-ra), míg a nem nyilvános eljárások számának részesedése csökkent (74,24%-ról 61,03%-ra).

A közbeszerzési eljárások értékét tekintve, mindkét eljárástípusban növekedés figyelhető meg az előző évhez képest (nyilvános: 25,04%-os; nem nyilvános: 59,52%-os). Ugyanakkor a nyilvános eljárások esetében kisebb, míg a nem nyilvános eljárások esetében nagyobb mértékű volt a növekedés üteme, mint országos szinten (40,46%), melynek következtében a nyilvános eljárások értékének részaránya a nemzeti rezsim összértékén belül 2017-re csökkent (55,27%-ról 49,20%-ra), a nem nyilvános eljárások részesedése pedig nőtt (44,73%-ról 50,80%-ra) az előző évhez képest.

Az egyes eljárástípusokon belül bekövetkezett változás mértékét az alábbi táblázat mutatja:

A nemzeti közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlását a 2017. évben az alábbi táblázat és grafikonok szemléltetik:

A nemzeti közbeszerzések számának és értékének eljárás típusonkénti részletes alakulását a 2016. és a 2017. évben az alábbi táblázat mutatja:

Megjegyzés: 2016. évben a tárgyalásos kategória magába foglalta a tárgyalásos eljárásokat, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokat, illetve az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos eljárásokat. 2016. és 2017. évben az egyéb kategória magába foglalta: a szabadon kialakított eljárásokat, az egyszerű, hirdetménnyel induló tárgyalás nélküli eljárásokat és a Kbt. 122 §/A szerinti eljárásokat.

A nemzeti közbeszerzések eljárástípusok szerinti részletes megoszlását a 2017. évben az alábbi grafikonok szemléltetik:

4. A közbeszerzések ajánlatkérők szerinti megoszlása

A 2016. és 2017. évek közbeszerzési adatait az ajánlatkérők által a hirdetményekben megadott besorolás szerinti csoportosításban az alábbi táblázat tartalmazza:

A közbeszerzések ajánlatkérői oldalról való vizsgálata alapján megállapítható, hogy az eljárások számát tekintve az előző évhez hasonlóan a regionális/helyi szintű intézmények voltak a legnagyobb közbeszerzők annak ellenére, hogy az általuk lefolytatott eljárások száma a tárgyévre csökkent (2,41%-kal), melynek következtében az összes eljárásszámon belüli részarányuk is csökkent (39,27%-ról 37,62%-ra). Az ajánlatkérői csoportok közül a támogatott és egyéb szervezetek által kiírt eljárások száma növekedett (támogatott szervezetek: 89,78%-kal; egyéb szervezet: 37,41%-kal) és miután ez a növekedési ütem meghaladta az országos átlagot, így az összes eljáráson belüli részesedésük is megnőtt (támogatott szervezetek: 4,18%-ról 7,80%-ra; egyéb szervezet: 13,60%-ról 18,34%-ra). Hasonlóan a regionális/helyi szintű intézményekhez, a központi szintű, közjogi és közszolgáltató szervezetek által lefolytatott eljárások száma 2017-re szintén csökkent, amely a központi szintű intézmények esetében volt a legnagyobb arányú (32,94%-kos).

A közbeszerzések értékét tekintve a 2016. évhez hasonlóan a közjogi szervezetek által lefolytatott eljárások értéke volt a legmagasabb, de valamennyi ajánlatkérői csoporton belül nőtt az összérték a tárgyévre. Különösen nagy mértékű és az országos szinten tapasztalható növekedési ütemet szignifikánsan meghaladó növekedés figyelhető meg az egyéb (311,85%-os) a támogatott (262,90%-os) és a közjogi szervezetek (103,04%-os) esetében, mely részarányuk teljes összértéken belüli emelkedését is eredményezte. Az eljárások értékének növekedése ellenére, a regionális/helyi szintű intézmények, a központi szintű szervezetek és a közszolgáltatók összértékből való részesedése csökkent a tárgyévre.

Az egyes ajánlatkérői csoportokon belül bekövetkezett változás mértékét az alábbi táblázat mutatja:

A közbeszerzési eljárások számának és értékének ajánlatkérők szerinti megoszlását a 2017. évben az alábbi diagramok szemléltetik:

5. A közbeszerzés tárgya szerinti megoszlás

A tárgyévre az eljárások száma az építési beruházásokat tekintve növekedett (35,58%-kal), és miután a növekedés üteme meghaladta az összes közbeszerzési eljárás számának emelkedését, így az építési beruházások részesedése az összes eljáráson belül 2017-re megnőtt (32,66%-ról 43,47%-ra). A másik két főbb csoportban csökkenés figyelhető meg, amely az árubeszerzések körében mérsékeltebb (5,86%-os), a szolgáltatások estében nagyobb mértékű (22,67%-os) visszaesését jelent, mindez részarányuk összes közbeszerzési eljáráson belüli csökkenését eredményezte (32,58%-ról 30,11%-ra és 34,68%-ról 26,33%-ra).

A közbeszerzési eljárások értékét tekintve, mindhárom csoportban növekedés figyelhető meg az előző évhez képest, amely az építési beruházások esetében igen jelentős volt (160,33%-os). Mivel az építési beruházások esetében nagyobb mértékű volt a növekedés, mint országos szinten, ennek köszönhetően részarányuk az összes közbeszerzési eljárás értékén belül 2017-re megnőtt (44,19%-ról 63,61%-ra). Ezzel szemben a másik két főbb csoportban az eljárások értékének növekedési üteme alatta maradt az országos szinten bekövetkezett változásnak, mely az összes közbeszerzési eljárás értékén belüli részesedésük csökkenését (árubeszerzés: 29,85%-ról 20,29%-ra; szolgáltatások: 25,20%-ról 15,88%-ra) eredményezte az előző évhez viszonyítva.

Az egyes főbb beszerzési tárgyakon belül bekövetkezett változás mértékét az alábbi táblázat mutatja:

A közbeszerzések főbb beszerzési tárgyak szerinti megoszlását a 2017. évben az alábbi diagramok szemléltetik:

6. A mikro-, kis- és középvállalkozások részvétele a közbeszerzésekben

A mikro-, kis- és középvállalkozások 7 276 esetben, az összes eljárás 82,6%-ában nyújtottak be nyertes ajánlatot, szemben az előző évi 81,8%-kal.

A közbeszerzési eljárások értékét tekintve, a mikro-, kis- és középvállalkozások a tárgyévben 1 458,97 Mrd Ft értékű közbeszerzést nyertek el, mely az előző évhez viszonyítva 76,6%-os növekedést jelent. Mivel a kkv-k esetében az eljárások értékének növekedési üteme ugyanakkor alatta maradt az országos szinten bekövetkezett változásnak (80,9%), az összes közbeszerzési eljárás értékén belüli részesedésük minimális csökkenését (41,2%-ról 40,2%-ra) eredményezte.

A kkv-k közbeszerzésekben elért részesedésének 2008 és 2017 közötti változását az eljárások száma tekintetében az alábbi diagram szemlélteti:

A kkv-k közbeszerzésekben elért részesedésének 2008 és 2017 közötti változását az eljárások értéke tekintetében az alábbi diagram szemlélteti:

A kkv-k közbeszerzéseinek alakulását 2010 és 2017 között az alábbi diagram szemlélteti:

7. Környezetvédelmi és szociális szempontok

A jogszabályi környezet a 2012. évtől kezdődően teszi lehetővé a zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatainak gyűjtését, amelyre csak a nemzeti eljárásrendben van lehetőség, miután a hirdetményminták sajátosságai miatt az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról nem állnak rendelkezésre az ilyen jellegű adatok.

Az alábbi táblázat a 2016. és 2017. évek zöld és szociális szempontokat is tartalmazó eljárásainak adatait mutatja be a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzéseket figyelembe véve:

A beszámolási időszakra, mind az eljárások számát, mind értékét tekintve növekedés figyelhető meg a környezetvédelmi és szociális szempontokat is tartalmazó közbeszerzések esetében. Mivel az említett emelkedés meghaladta a nemzeti eljárásrenden belüli országos növekedési ütemet, részesedésük teljes nemzeti eljárásszámon és értéken belüli növekedését eredményezte. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy szemben a szociális aspektust is tartalmazó közbeszerzésekkel, a környezetvédelmi szempontokat magában foglaló közbeszerzések nagyobb arányt képviselnek, így röviden kitérünk ezen jellegű eljárások szerepére az ajánlatkérői oldal és a főbb beszerzési tárgyak vonatkozásában.

Az ajánlatkérői csoportok esetében mind az eljárások számát, mind pedig értékét tekintve a regionális/helyi szintű intézmények vették figyelembe a legtöbbször a környezetvédelmi szempontokat közbeszerzéseiken belül. A lefolytatott nemzeti eljárásaik 16,01%-a tekinthető zöld eljárásnak, ami az értéket nézve 19,15%-os arányt jelent.

A zöld közbeszerzések számának (db) és összértékének (Mrd Ft) ajánlatkérők szerinti megoszlását a 2017. évben az alábbi grafikonok szemléltetik:

A főbb beszerzési tárgyak szerinti csoportosítás alapján, az építési beruházások esetében tartották leginkább szem előtt az ajánlatkérők a környezetvédelmi szempontokat, melyek összes nemzeti eljárásukon belül számukat tekintve 17,41%-os, értékét nézve pedig 21,47%-os arányt jelent.

A zöld közbeszerzések számának (db) és összértékének (Mrd Ft) főbb beszerzési tárgyak szerinti megoszlását a 2017. évben az alábbi grafikonok szemléltetik:

A környezetvédelmi és szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések alakulását 2012 és 2017 között az alábbi grafikonok szemléltetik: