A Közbeszerzési Hatóság elnöke elismeri a panasz és a közérdekű bejelentés jelentőségét az átláthatóság érvényesítése érdekében, valamint a korrupció elleni küzdelemben a közbeszerzések területén is. Az értékteremtő „jó gyakorlatok” kialakítása érdekében - biztosítva a közérdekű bejelentők minél szélesebb körű jogérvényesítését – a Hatóság nagy hangsúlyt helyez a közbeszerzési jogalkalmazók folyamatos tájékoztatására. A közérthetőség erősítése, a kiszámítható joggyakorlat, a közbeszerzések átláthatóbbá és eredményesebbé tétele érdekében a Közbeszerzési Hatóság Elnöke az alábbi tájékoztatót bocsátja ki.

I. Közérdekű bejelentés és panasz fogalmának egymástól való elhatárolása

A közérdekű bejelentések benyújtására a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény biztosítja a jogszabályi hátteret.

A 2013. évi CLXV. törvény a közérdekű bejelentés és panasz fogalmát egymástól élesen elválasztja.

Az 1. § (2) bekezdése szerint a panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

Az 1. § (3) bekezdése értelmében a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

II. A Közbeszerzési Hatóság hatáskörébe tartozó, közérdekű bejelentéssel kapcsolatos ügycsoportokról általánosságban

A 2013. évi CLXV. törvény 1. § (4) bekezdése alapján közérdekű bejelentéssel, panasszal bárki fordulhat az eljárásra jogosult szervhez.

E rendelkezésből kiindulva a Közbeszerzési Hatóság hatáskörébe tartozhat minden olyan közérdekű bejelentés, mely a közbeszerzésekre irányadó jogszabályokkal kapcsolatos jogszabálysértésekre kívánja felhívni a figyelmet.

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke számára a Kbt. arra ad felhatalmazást, hogy a Kbt.-be ütköző magatartások és mulasztások feladatköre ellátása során való tudomásra jutása esetén jogorvoslati eljárást kezdeményezzen a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

Így e tekintetben fontos kiemelni, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a panaszként vagy közérdekű bejelentésként benyújtott megkereséseket tartalmában vizsgálja meg, és amennyiben azok tekintetében megállapítható a Kbt. vagy más közbeszerzési vonatkozású jogszabály megsértése, úgy az érdemi vizsgálat lefolytatása iránt a szükséges lépéseket megteszi.

Amennyiben az adott megkeresés egyéni érdeksérelem orvoslására vonatkozna (panasz), tehát a Bejelentő egyébként az adott közbeszerzési eljárás esetében ügyfélképességgel rendelkezne, és valamely mulasztás okán nem kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál vizsgálatot, abban az esetben a közérdekű bejelentés alapján benyújtott kérelmet - a 2013. évi CLXV. törvény 1. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - a Közbeszerzési Hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ugyanis a Közbeszerzési Hatóság Elnöke által kezdeményezett hivatalbóli jogorvoslati eljárás jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére.

Amennyiben a közérdekű bejelentésben vagy panaszban előterjesztett kérelem nem a Közbeszerzési Hatóság hatáskörébe tartozik, úgy a 2013. évi CLXV. törvény 1. § (5) bekezdésében foglalt jogszabályi kötelezettségre figyelemmel azt a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hatáskörrel rendelkező és eljárásra jogosult szervhez átteszi.

A 2013. évi CLXV. törvény 3. § (4) bekezdése a közérdekű bejelentések visszaélésszerű használata érdekében külön rögzíti, hogy ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt és

a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,

b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

III. A közérdekű bejelentés tartalma

A Közbeszerzési Hatóság Elnökéhez benyújtott közérdekű bejelentések tekintetében a következő gyakorlati tudnivalók kiemelése szükséges:

A 2013. évi CLXV. törvény 1. § (4) bekezdése értelmében bárki fordulhat közérdekű bejelentéssel a Közbeszerzési Hatóság Elnökéhez, aki e bejelentéseket a kozerdeku@kt.hu email címre várja.

A 2013. évi CLXV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése kifejezetten deklarálja a közérdekű bejelentő védelme érdekében, hogy a közérdekű bejelentőt nem érheti hátrány a közérdekű bejelentése miatt. Egyebekben a közérdekű bejelentésben ki lehet térni arra, hogy a közérdekű bejelentő adatainak zárt kezelését kéri.

A hatékony jogérvényesítés támogatása érdekében jelen tájékoztató mellékletében a Közbeszerzési Hatóság Elnöke egy Adatlapot tesz közzé, melyben megjelölésre kerültek azok a legfontosabb adatok, információk, melyeket egy közérdekű bejelentésnek az eredményes és gyors ügyintézés érdekében tartalmaznia szükséges. Az Adatlapban megemlített információk birtokában van lehetőség arra, hogy érdemben intézkedést tudjon tenni a Közbeszerzési Hatóság Elnöke, és szükség szerint adatkéréssel tudjon fordulni az érintett ajánlatkérőhöz.

Amennyiben a közérdekű bejelentés nem tartalmazza az Adatlap szerinti információkat, úgy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke mindenekelőtt a közérdekű bejelentőt hívja fel a bejelentésének kiegészítésére.

E körben fontos kiemelni, hogy amennyiben a közérdekű bejelentést tevő személy bejelentését aláírás nélkül terjeszti elő, tehát nem azonosítja magát kellőképpen, a Közbeszerzési Hatóság elnöke megkereséssel él a bejelentő felé, mivel a Hatóság minden esetben kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ne azonosíthatatlan bejelentőktől származó információk alapján folytasson vizsgálatot. Természetesen a Közbeszerzési Hatóság a jogszabályoknak megfelelően zártan kezeli a közérdekű bejelentők személyes adatait.

Amennyiben a Közbeszerzési Hatóság Elnökének megkeresésére nem érkezik érdemi válasz a közérdekű bejelentőtől, úgy a bejelentőnek számolnia kell azzal, hogy a 2013. évi CLXV. törvény 2/A. §-ának (3) bekezdése értelmében bejelentése vizsgálatát a Közbeszerzési Hatóság mellőzi.

Külön kiemelendő, hogy a közérdekű bejelentéseket az alapvető jogok biztosa üzemeltetése alatt álló, az úgynevezett közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerén keresztül is elő lehet terjeszteni. A 2013. évi CLXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint ebben az esetben a közérdekű bejelentő külön kérheti, hogy a személyes adatai csak az alapvető jogok biztosa és a hivatala számára legyen hozzáférhető, ebben az esetben az alapvető jogok biztosa egy kivonatot készít a közérdekű bejelentésről, mely kivonat megfelelve a 2013. évi CLXV. törvény 6. § (2) bekezdésének, nem tartalmazza a közérdekű bejelentő azonosítására vonatkozó adatokat. A közbeszerzési jogsértés elkövetésére utaló közérdekű bejelentések a 2013. évi CLXV. törvény 7. §-a alapján a Közbeszerzési Hatóság részére, mint eljárás lefolytatására jogosult szerv részére továbbításra kerülnek, a későbbiekben pedig a közérdekű bejelentő ezen az elektronikus rendszeren keresztül fog értesülni a megtett intézkedésekről, illetve az ügy végkimeneteléről.

Az eredményes bejelentés érdekében kiemelten fontos, hogy a közérdekű bejelentő már a bejelentésében rendelkezésre bocsásson minden olyan tényt, adatot, információt (amennyiben módja van rá dokumentumokkal is alátámasztva), mely alapján az érdemi vizsgálat lefolytatása érdekében a közérdekű bejelentés beérkezését követően az érintett ajánlatkérőhöz lehet fordulni.

IV. Az ügyintézés módja, valamint a leggyakrabban feltárt jogsértések

Amennyiben a közérdekű bejelentés nem tartalmaz elegendő adatot, információt a jogsértés megállapíthatósága tekintetében, a Kbt.-ben irányadó szabályok szerint a Közbeszerzési Hatóság Elnöke adatkéréssel fordul a közérdekű bejelentésben megnevezett ajánlatkérőhöz.

Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget téve az ajánlatkérő a Kbt. 187. § (3) bekezdése alapján 10 napon belül köteles tájékoztatást adni.  A közérdekű bejelentés megalapozottsága esetén a Közbeszerzési Hatóság Elnöke hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményez, illetve a bejelentés megalapozatlansága esetén – a bejelentő tájékoztatásával egyidejűleg – lezárja a vizsgálatot.

Hatóságunkhoz egyre több közérdekű bejelentés érkezik. A közérdekű bejelentések többségében olyan közbeszerzési jogi jogsértésekre hívják fel a bejelentők a figyelmet, ahol az adott közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő nem vette figyelembe a részekre bontás tilalmát, vagy esetlegesen jogszerűtlenül, tehát nem a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően módosította a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződést, ugyanakkor előfordulnak olyan esetek is, ahol a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítése tekintetében kezdeményezik a bejelentők a vizsgálat lefolytatását.

A Közbeszerzési Hatósághoz számos olyan bejelentés érkezik, ahol az ajánlatkérőnek minősülő gazdasági szereplő közbeszerzési eljárás mellőzése mellett köti meg szerződéseit, további gyakori az az eset is, amikor azért kezdeményez a Közbeszerzési Hatóság Elnöke közérdekű bejelentés alapján hivatalbóli jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, mert ajánlatkérő nem megfelelő eljárási rendben folytatta le a közbeszerzési eljárását, vagy a választott eljárástípus alkalmazását nem teszi lehetővé az irányadó jogi szabályozás.

A közérdekű bejelentések adatlapja a jobb oldali hasábból tölthető le.