Ugrás a tartalomra Ugrás a láblécre

Közbeszerzési Hatóság

Publikus Core Publikus Core
Visszaélés-Bejelentés Anonim Chat Anonim Chat KBEJ/KBA/CORE KBEJ/KBA/CORE Publikus KBA Publikus KBA Fenntarthatóság Fenntarthatóság
Portál Portál belépés

A közbeszerzések alakulása a 2013. évben (II. fejezet)

A 2013-as közbeszerzési folyamatok elemzése mellett, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatokat az alábbiak szerint foglalhatjuk össze.

1. A közbeszerzések számának és értékének alakulása

A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 172. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről.

A statisztikai nyilvántartás adatforrása a Közbeszerzési Értesítőben megjelent, az ajánlatkérők által kitöltött és feladott „tájékoztató az eljárás eredményéről” c. hirdetmények.

A 2013. évben az ajánlatkérők összesen 11 889 db eredményes közbeszerzési eljárás t folytattak le, amely 40,7% -os növekedést jelent a 2012. évben regisztrált 8451 db eljáráshoz képest.

Az összérték tekintetében a beszámolási időszakban realizált 2394,3 Mrd Ft 79,6%-kal haladja meg a korábbi évi összeget (1333,5 Mrd Ft).

A fentiek alapján a 2013. évi közbeszerzések számát és értékét az alábbi diagram szemlélteti:

kép

A közbeszerzések GDP százalékában kifejezett arányának évenkénti változását az alábbi grafikonon mutatjuk be (az értékek folyó áron kerültek figyelembe vételre):

kép

A közbeszerzési kötelezettség hatálya alóli kivételek köre nem változott érdemben a 2013. évben, azaz a beszámolási időszakban elhanyagolható a kivételek változásának hatása a lefolytatott eljárások összértékére és darabszámára.

a) Az egy eljárásra jutó összeg alakulása

Az eljárások értékében bekövetkezett növekedés mértéke jelentősen meghaladta a darabszámét, így a z egy közbeszerzési eljárásra jutó összeg a 2012. évi 157,8 millió Ft-ról 201,4 millió Ft -ra emelkedett.

Az egy közbeszerzési eljárásra jutó érték alakulását mutatja az alábbi grafikon:

kép

A közbeszerzések átlagos értéke a közösségi eljárásrendben 925,1 millió Ft, míg a nemzeti rezsimben 50,1 millió Ft körül alakult.

b) Az eljárásrendek szerinti megoszlás alakulása

Az eljárások számát alapul véve az ajánlatkérők közbeszerzéseik 82,7%-át az EU-s értékhatárok alatt folytatták le, amely 4,3%-os növekedés a 2012. évhez képest.

Az összérték nagyobbik részét – 79,4%-át – viszont az EU értékhatárok felett realizálták . Ez minimális mértékű eltérést jelent a korábbi évi 77%-kal szemben.

c) A magyar közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzet

A 11 889 db eredményes eljárásra – a részajánlattételi lehetőségnek köszönhetően – összesen 71 467 ajánlatot nyújtottak be, így egy eljárásra átlagosan 6 db ajánlat érkezett szemben a 2012. évi 7,2-as átlaggal.

Az egy eljárásra benyújtott ajánlatok átlagos számáról pontosabb képet kaphatunk, ha azokat a részekre nem tagolódó eljárások esetében vizsgáljuk, ezért az elemzés a továbbiakban csak az ilyen eljárásokat veszi alapul.

A 2013. évben az eredményes eljárások 79,8%-ában (9487 db) nem volt lehetőség részajánlattételre. Ezen eljárásokra összesen 24 818 ajánlat érkezett, amely átlagosan 2,6 db pályázatot jelent. Ez lényegében megegyezik a 2012. évi értékkel (2,9 db).

A legtöbb ajánlat az építési beruházásokra érkezett , átlagosan 2,8 db egy eljárásra, míg az árubeszerzések és szolgáltatás-megrendelések esetén 2,5 db volt az átlagérték.

A közbeszerzési piacon megfigyelhető versenyhelyzet egyik fontos jellemzője, hogy az eljárások mekkora hányadában érkezett csak egy ajánlat, amikor lényegében nem beszélhetünk versenyről. Pozitív tendencia , hogy 2010. óta jelentősen csökkent az ilyen eljárások aránya, melyet az alábbi táblázat szemléltet:

kép

2. EU-s támogatással megvalósult eljárások

A tájékoztató az eljárás eredményéről c. hirdetményekben – melyek a Közbeszerzési Hatóság statisztikai nyilvántartásának adatforrását jelentik – az ajánlatkérőknek a támogatás konkrét összegéről nem kell beszámolniuk, mindössze azt kell megjelölniük, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e, így a Hatóság az értéket tekintve mindössze arról rendelkezik információval, hogy a megvalósított magyarországi közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódik uniós forrás .

A 2013. évben az uniós társfinanszírozású közbeszerzési eljárások száma jelentősen megnövekedett : összesen 6038 eljárásban használtak fel uniós támogatásokat, amely több mint 65%-os növekedést jelent a korábbi évhez képest. Az így megvalósult eljárások összértéke (1462,1 Mrd Ft) pedig megduplázódott a 2012. évi értékhez képest.

kép

A közösségi forrásokhoz kapcsolódó eljárások értéke és darabszáma abszolút értékben és arányaiban is a 2013. évben a legmagasabb:

kép

Az EU-s támogatásra vonatkozó információk a hirdetményekben először a 2006. évben jelentek meg, így a korábbi időszakra vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal.

Az uniós forrásokhoz kapcsolódó eljárások átlagos értékének növekedése folytatódott 2013-ban – a korábbi évi 197,9 millió Ft-tal szemben meghaladta a 242 millió Ft-ot.

Az értéket tekintve a közjogi szervezetek esetében volt a legmagasabb az uniós támogatású közbeszerzések aránya.

kép

A vizsgálat nem terjed ki azokra a szervezetekre, melyek csak a támogatással összefüggésben tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá (az ún. támogatott szervezetek), és egyéb beszerzéseik tekintetében nem kötelesek e törvényt alkalmazni.

Az EU társfinanszírozású eljárások darabszámát beszerzési tárgyak szerint csoportosítva a szolgáltatás-megrendelések dominanciája figyelhető meg a 2012. évvel szemben, amikor a legtöbb támogatott eljárás építési beruházás megvalósításra irányult. Az értéket tekintve a részben Uniós finanszírozású közbeszerzések többsége (79,8%-a) volt építési beruházás tárgyú, hasonlóan a korábbi évhez.

Az alábbi táblázatok az EU társfinanszírozású eljárások legfontosabb adatait mutatják beszerzési tárgyak szerint csoportosítva a 2012-2013. években:

kép

kép

3. A közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlása

a) A közösségi eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai

kép

A beszámolási időszakban is a legnagyobb nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító, nyílt eljárástípus dominált. Részesedésük az eljárások számából 40%-kal haladta meg a tárgyalásos eljárásokét, míg az értéket tekintve még nagyobb különbség mutatkozott (47,7%).

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására a közösségi rezsimben 325 esetben került sor összesen 139,4 Mrd Ft értékben. Pozitív tendenciaként értékelhető , hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások értékének aránya 5,9%-kal csökkent a 2012. évhez képest a közösségi eljárásrendben:

kép

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások megindításával egyidejűleg az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Döntőbizottságot tájékoztatni, mely ellenőrzi az eljárás alkalmazhatóságára vonatkozó jogszabályi feltételek fennállását, és a Döntőbizottság elnöke szükség szerint hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezhet az ajánlatkérővel szemben.

A meghívásos eljárások részesedése lényegében a 2012. évihez hasonlóan alakult, mind az eljárások számát (3,6%), mind azok értékét figyelembe véve (7,5%).

A főbb eljárástípusok értékbeli részesedésének változását a közösségi eljárásrendben a következő grafikon szemlélteti:

kép

b) A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai

A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások adatait az alábbi táblázat mutatja:

kép

*a 2003. évi CXXIX. törvény (régi Kbt.) szerint megindított eljárások, melyek esetében a tájékoztató hirdetmények a 2013. évben jelentek meg.

A beszámolási időszakban az ajánlatkérők közbeszerzéseik lefolytatására a legtöbb esetben (68,5%) a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást választották.

Alkalmazásának leggyakoribb indoka az, hogy a becsült összeg bizonyos értékhatárait nem éri el a beszerzés [Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pont]. Ez az esetek több mint 90%-át jelentette.

Az értéket tekintve a nyílt eljárások kerültek az első helyre 39,8%-os aránnyal, minimális mértékben megelőzve a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat (39,5%).

4. A közbeszerzések ajánlatkérők szerinti megoszlása

korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban is a r egionális/helyi szintű ajánlatkérők folytatták le a legtöbb közbeszerzést (43,7%). Fontos kiemelni, hogy a Hatóság által vezetett ajánlatkérői nyilvántartásban a legtöbb szervezet (az összes mintegy 40%-a) regionális/helyi szintű ajánlatkérőként van regisztrálva.

Az értéket tekintve a közjogi szervek szerepének növekedése figyelhető meg. A korábbi években listavezető regionális/helyi szintű ajánlatkérőket megelőzve az összes közbeszerzési érték 37,8%-át realizálták.

kép

A közjogi szervek elsősorban az építési beruházásokra költöttek többet: e tárgyú közbeszerzéseik értéke közel háromszorosára növekedett a korábbi évhez képest.

Az elmúlt két év közbeszerzési adatait az ajánlatkérők által a hirdetményekben megadott besorolás szerinti csoportosításban az alábbi táblázat szemlélteti:

kép

A helyi önkormányzatok és intézményeik, a támogatott intézmények, az egyéb beszerzők, illetve a közjogi szervek építési beruházásokat valósítottak meg a legnagyobb értékben, a közszolgáltatók és a központi költségvetési szervek pedig továbbra is árubeszerzéseikre költöttek a legtöbbet.

5. A közbeszerzések tárgya szerinti megoszlása

A közbeszerzések beszerzési tárgyak szerinti alakulását az alábbi táblázat mutatja:

kép

A 2012. évhez hasonlóan a beszámolási időszakban is szolgáltatás-megrendelésre irányult a legtöbb közbeszerzés , míg az értéket tekintve az építési beruházások domináltak . Ez utóbbiak növekedési aránya meghaladta a 85%-ot.

Az alábbi diagram a főbb beszerzési tárgyak értékének alakulását ábrázolja az elmúlt 10 évben. Az építési beruházások értéke 2013. évben kiemelkedő az előző évekhez képest.

kép

A legnagyobb értékű közbeszerzési eljárások a tárgyévben is az építési beruházás megvalósítására irányultak: az e tárgyú közbeszerzések átlagos értéke mintegy 100 millió Ft-tal növekedett.

kép

6. A hazai és külföldi nyertes ajánlattevők

A Hatóság statisztikai adatforrását jelentő tájékoztató hirdetményekben a nyertes ajánlattevő székhelyének feltüntetésére a jogszabály szerint nincs lehetőség, így a nyertes ajánlattevők földrajzi származás szerinti besorolása – szintén a jogszabály alapján - a postai címük szerint történik.

A külföldiként besorolt cégek – a darabszámot figyelembe véve – a közbeszerzések kevesebb, mint 1%-át nyerték el (2012: 1,4%). Az értéket tekintve ugyanakkor növelni tudták teljesítményüket: a korábbi évek 2,4%-os részesedésével szemben. (a tavalyi évben az összérték 5,9%-a volt köthető ezen ajánlattevői körhöz)

kép

A legtöbb eljárást német postai című cégek nyerték el (19), őket követték az osztrákok (16) és az egyesült államokbeliek (12).

A korábbi évekhez hasonlóan a külföldinek minősített cégek a 2013. évben is jellemzően a közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzéseken indultak : az általuk elnyert érték 98,6 %-a az EU-s értékhatárok feletti eljárásokhoz kapcsolódik.

7. A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvétele

A mikro-, kis- és középvállalkozások a 2013. évben a közbeszerzési eljárások 83,7%-át nyerték el , amely 4,5%-os növekedést jelent a korábbi évhez képest. Az elnyert összeg meghaladta a 658 Mrd Ft-ot, amely a teljes közbeszerzési összérték 27,5% -át jelentette (2012: 34,5).

A 2013. évi közbeszerzések adatait a vállalati besorolás szerinti csoportosításban az alábbi táblázat mutatja:

kép

A nem besorolható kategóriába tartoznak azok a közbeszerzések, melyeket olyan konzorciumok vagy közös ajánlattevők nyertek meg, melynek tagjai eltérő vállalati besorolásba tartoznak.

A közösségi eljárásrend tekintetében az eljárások 51,8%-ában érkezett a nyertes ajánlat kkv-tól, szemben az előző évi 42,2%-kal. Az összértékből való részesedésük 15,2% volt, amely 4,8 százalékponttal marad el a 2012-es adatoktól.

Az EU-s értékhatárok alatti közbeszerzések 90,4%-át (2012:89,4%) nyerték el a kkv-k, ami 75,%-os (2012:83%) részesedést jelent az értéket tekintve ebben a rezsimben.

A kkv-k közbeszerzésekben elért teljesítményének változását az alábbi diagramok szemléltetik:

kép

kép

A nemzeti rezsim eljárástípusait tekintve a kkv-k a hirdetmény nélküli tárgyalásos és a 122/A. § szerinti eljárásokban voltak a legsikeresebbek . Fontos hangsúlyozni, hogy a Kbt. mindkét típus esetében rendelkezik, hogy ezen eljárásokban a gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni az ajánlatkérőknek.

A kkv-k által a közösségi rezsimben elnyert eljárások arányát az eljárástípusokon belül az alábbi táblázat tartalmazza:

kép

Az arányokat tekintve a kkv-k az ún. támogatott szervezetek eljárásaiban voltak a legsikeresebbek, az általuk lefolytatott eljárások közel 90%-át nyerték el.

8. Környezetvédelmi és szociális szempontok

Az alábbi táblázat az ún. zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatait mutatja be a nemzeti eljárásrenden belül (a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról–a hirdetményminták sajátosságai miatt – nem állnak rendelkezésre ezen adatok. A 2012. évi adatok esetében csak az új Kbt. alapján lefolytatott eljárások kerültek figyelembe vételre).

kép

A 2012. évi arányokhoz hasonlóan a zöld szempontok az EU-s értékhatárok alatti eljárások mintegy tizedében jelentek meg, ami az érték kb. ötödét jelentette.

A 2012. évvel való összevetés legfontosabb adatait a következő táblázat tartalmazza:

kép

A 2012. évvel ellentétben, amikor a közszolgáltatók vették figyelembe a legtöbbször a környezetvédelmi szempontokat közbeszerzéseiken belül, a 2013. évben a regionális/helyi szervek voltak e téren a legaktívabbak : eljárásaik 12%-ában érvényesítették az ún. zöld szempontokat. Őket követték a támogatott szervezetek 9,9%-os aránnyal.

A főbb beszerzési tárgyak szerint az építési beruházások esetében tartották leginkább szem előtt az ajánlatkérők a környezetvédelmi szempontokat (az eljárások 13,1%-ában), hasonlóan a korábbi évhez (15,3%)

Leggyakrabban szerződéses feltételként (672 alkalommal) ill. a műszaki leírás részeként (312 alkalommal) kerültek meghatározásra zöld szempontok (egy eljárásban több szempont is alkalmazható).

A szociális szempontokat a nemzeti eljárások 1,5%-ában vették figyelembe.

9. Központosított közbeszerzés

A Beszámoló jelen pontjában foglaltak kizárólag a központosított közbeszerzésre feljogosított szervezet, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által a Közbeszerzési Hatóság rendelkezésére bocsátott információk ismertetésére szorítkoznak, az abban foglalt javaslatok, vélemények nem tekinthetőek a Hatóság álláspontjának.

a) 2013. évi forgalmi adatok

A központosított közbeszerzések alapján lebonyolított 2013. évi nettó összforgalom 84.639 millió forint volt, amely az előző évihez képest mintegy 19,56%-os forgalomnövekedést jelent.

A központosított közbeszerzés előző öt évi (2009-2013.) forgalmi adatai (nettó millió Ft-ban)

kép

kép

kép

Az országosan kiemelt termékekre vonatkozó 2013. évi forgalmi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások termékkör forgalmában növekedés történt az előző évhez képest (56%-kal). Az informatika termékcsoporton belül nőtt a számítógéprendszerek (76%-kal), a szoftverek (47%-kal) forgalma, valamint hálózati aktív eszközök esetén kétszeres forgalomnövekedés realizálódott, azonban a nyomtatórendszerek tekintetében felére csökkent a forgalom.

Az irodatechnikai berendezések és szolgáltatások termékkör (többségében fénymásoló berendezések és kapcsolódó szolgáltatásaik) forgalma 2013-ban ez előző évihez képest 5,7%-kos csökkenést mutat. A csökkenés oka, hogy mind a nyomtató rendszerek, mind pedig a fénymásoló rendszerek vonatkozásában 2013. március közepétől nem volt biztosított az intézmények folyamatos ellátása. A beszerzések saját hatáskörben kerültek megvalósításra.

A kommunikációs eszközök és szolgáltatások termékkör forgalma 2013-ban az előző évhez képest 65%-kal növekedett, az elektronikus árlejtés kiemelt terméknél 100%-os forgalom növekedés realizálódott.

Az irodabútorok termékkörben 2012. november 25-én lejártak a keretmegállapodások. Tekintettel arra, hogy a kiemelt termékkör beszerzésére vonatkozóan nem indult központosított közbeszerzési eljárás, így a tárgyban új keretmegállapodás sem került megkötésre, ezért a 2013-as évben nem volt erre a termékkörre forgalom.

A papíripari termékek és irodaszerek termékkör forgalma 2013-ban az előző évhez képest jelentősen csökkent, mivel a papíripari termékek és irodaszerek beszerzésére vonatkozó keretmegállapodás 2013. január 7-én lejárt, és a kiemelt termékkörre 2013. évben nem került sor központosított szerződés megkötésére. A termékkörre vonatkozóan a számítógép-kiírópapírok termék-kategóriára van hatályos keretmegállapodás, így a termékkör több, mint 600 millió Ft-os forgalmát lényegében ez a szerződés adta.

A gépjárművek termékkörben az előző évek forgalmához képest több, mint felével csökkent a forgalom 2013. évben. A csökkenés oka egyrészt az, hogy az előző években még hatályos szerződések közül több kimerült, másrészt az, hogy a még hatályos három szerződés közül kettő egyterű gépjárművekre vonatkozik, amely járműkategóriára a korábbi években sem volt jelentős igény az ellátott intézmények részéről.

A gépjármű-üzemanyagok kiemelt termékkör forgalmában 7%-os forgalom növekedés tapasztalható, amelynek az oka egyrészről az, hogy a szerződéshez több olyan a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti ún. önként csatlakozó intézmény is csatlakozott, akik korábban nem a központosított szerződésből vásárolták az üzemanyagot. A forgalom növekedésében fontos szerepet játszott továbbá, hogy a központosított szerződésből korábban is vásárló intézmények által beszerzett üzemanyag mennyisége évről-évre növekszik.

Az egészségügyi termékeknél a forgalom az előző évhez képest csökkenést mutat, amelynek oka, hogy a 168/2004 (V.25.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében szereplő egészségügyi kiemelt termékekre vonatkozóan a 46/2012. (III. 28.) Korm. rendelet alapján a központi beszerző szervezet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) lett. A Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése szerint a Korm. rendelet hatályba lépését megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárások során megkötött keretmegállapodásokat a KEF kezeli azok hatályának lejártáig. 2013. évben több egészségügyi termékkörre vonatkozó szerződésünk is lejárt, emiatt tapasztalható az előző évek forgalmához képest visszaesés.

Az utazásszervezések termékkörben a forgalom az előző évekhez viszonyítva tovább növekedett, az előző évhez képest 2013. évben ez összességében 6,5%-os forgalomnövekedést jelentett, amely alapvetően arra vezethető vissza, hogy a keretmegállapodás keretében megrendelt szolgáltatások mennyisége a kötelezett intézmények vonatkozásában a korábbi évek tendenciájához hasonlóan tovább növekedett.

b) 2013. évben kötött keretmegállapodások száma

2013. évben 13 keretmegállapodás megkötésére került sor a központosított közbeszerzésben.

Az Üzemeltetés-technológiai Központosított Közbeszerzési Főosztály 2 keretmegállapodást (tankautós üzemanyag szállítása; nemzetközi utazásszervezések) kötött 2 részteljesítésben.

Az Információ-technológiai Központosított Közbeszerzési Főosztály 11 keretmegállapodást kötött 27 részteljesítésben (szoftverlicencek beszerzése; nyomat előállító rendszerek, számítógépek; hálózati aktív és passzív eszközök; KGR IKM modul; mobil telefon készülékek és mobil távközlési szolgáltatások beszerzése).

Az Információ-technológiai Központosított Közbeszerzési Főosztály által 2013-ban lefolytatott központosított közbeszerzési eljárások eredményeképpen új szoftverek - a térinformatikai szoftverek, valamint a SAS szofterlicensz - váltak elérhetővé a központosított közbeszerzési rendszeren belül.

c) A központosított közbeszerzés elmúlt évi tapasztalatai, várható fejlődési irányok

A központosított közbeszerzés a kormányzati célkitűzéseket adaptáló, teljesen átlátható és ellenőrizhető centralizált beszerzési forma, mely a kedvező ár, magas minőség és szolgáltatástartalom mellett könnyebbé teszi az intézményi beszerzéseket. A központosított közbeszerzés alkalmazása meggyorsítja az uniós források felhasználását, időt- és költségmegtakarítást eredményez a szerződéseket használó mintegy ezer költségvetési intézmény részére.

A központosított közbeszerzési rendszer fejlesztése során elsődleges feladat, hogy az intézmények a központosított közbeszerzési rendszerben folyamatos ellátást kapjanak a rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékkörökre. Ennek a célnak a szem előtt tartásával felül kell vizsgálni a termékkörökre irányadó előírásokat, és a központosított közbeszerzési rendszerben alkalmazott beszerzési és szerződéses technikákat, hogy ez a cél minden körülmények között, nagy biztonsággal megvalósulhasson. A központi beszerző szervezet szerepvállalása ezáltal erősíthető meg, ez szolgáltat alapot a folyamatos, kiszámítható ellátási környezet felépítéséhez és az azt támogató megoldások következetes, az intézmények számára világos fejlesztéséhez.

d) A központosított közbeszerzés révén elért megtakarítások mértéke

A forintosított költségvetési megtakarítások hatásának mértéke a központosított közbeszerzés vonatkozásában csak becsülhető, mivel a megtakarítás mértékét az ajánlatadáskor a listaárhoz képest lehet vizsgálni, valamint a keretmegállapodásos eljárásoknál a kedvezmény mértéke a szerződés időszak alatt (keretmegállapodásos eljárások második részében) kedvező irányban még tovább változhat.


[1] Megjegyzés: A csillaggal jelölt termékköröknél a több száz, esetenként több ezer termék és szolgáltatás vonatkozásában igen eltérő kedvezmények realizálhatók, amelynek következtében, az átlagos kedvezmény meghatározása nem értelmezhető, ill. félrevezető lehet. (egyes termékeknél, szolgáltatásoknál egyáltalán nincs kedvezmény /például szabad szoftverek esetében a termék ára 0, csak a hordozó árával kell kalkulálni, amiből számottevő kedvezmény nem nyújtható/, azonban vannak olyan termékek is, amelyeknél akár 70%-os kedvezmény is elérhető), ezért ezeknél a termékeknél nem került feltüntetésre adat.

e) A központosított közbeszerzési eljárásokban alkalmazott elektronikus árlejtések száma, és alkalmazási tapasztalatai

2013. évben az Információ-technológiai Központosított Közbeszerzési Főosztályon, és az Üzemeltetés-technológiai Központosított Közbeszerzési Főosztályon sem került sor elektronikus árlejtés alkalmazására.

f) A központosított közbeszerzés során érvényesített zöld szempontok, az ezekkel érintett közbeszerzések száma és értéke

A 2013. évben indított zöld eljárások száma 4 , értéke pedig nettó 74.350 millió Ft volt. A KEF által bonyolított központosított közbeszerzési eljárásokban a jelenlegi technológiai színvonal mellett minden beszerzett termék megfelel a hatályos környezetvédelmi előírásoknak.

Az Információ-technológiai Központosított Közbeszerzési Főosztályon a nyomat előállító-rendszerek (értéke nettó 9.000 millió Ft) , a számítógép-rendszerek (értéke nettó 50.000 millió Ft), a mobiltelefon készülékek (értéke nettó 350 millió Ft) beszerzése, továbbá a hálózati aktív és passzív eszközök szállítása (értéke nettó 15.000 millió Ft) tárgyú eljárásokban kerültek környezetvédelmi szempontok alkalmazásra. Az alkalmazott zöld szempontok az ajánlati dokumentációk műszaki leírásában kerültek megfogalmazásra: az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól 2002/96/EK irányelv, az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 443/2012 (XII.29.) Kormányrendelet előírásai, egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 2002/95/EK irányelv feltételeinek teljesítése, alacsony ózon- és porkibocsátás (Blue Angel embléma <0,04mg/m3 ózonkibocsátás) előírása. A számítógép-rendszerek tárgyú eljárásban továbbá az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelő értékeléséről szóló 79/1997 (XII.31.) IKIM rendelet előírásai.

Az Üzemeltetés-technológiai Központosított Közbeszerzési Főosztály által lefolytatott 2 központosított közbeszerzési eljárásban nem került környezetvédelmi szempont meghatározásra.

g) A központosított közbeszerzések rendszerét szabályozó jogszabályi környezet változása

Az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 14/2012 (VI.8) NFM utasítás a 2013-as évben több alkalommal, 2013. április 12-én az Irodabútorok, 2013. augusztus 17-én a Gépjárművek, valamint 2013. szeptember 28-án a Papíripari termékek és irodaszerek kiemelt termékkörre vonatkozóan módosításra került.

A 2013-as év folyamán többször módosult a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet. A módosítások eredményeképpen az intézményrendszer szempontjából a legfőbb változás, hogy a Korm. rendelet alanyi hatálya kibővült, a központi beszerző szervezet nem köteles, hanem jogosult elutasítani az ún. önként csatlakozó intézmények igényeit, amennyiben a központosított szerződés 80%-a teljesült, továbbá megváltozott a közbeszerzési díj fizetésének rendszere, valamint a keretmegállapodásos eljárások második részében megszüntetésre került a közvetlen megrendelés és a verseny újranyitás párhuzamos alkalmazhatósága.

10. A közbeszerzések átláthatósága és a közbeszerzési korrupció

A Hatóság alapvető feladatai közé tartozik a közbeszerzési folyamatok figyelemmel kísérése és a jogszerű közbeszerzési magatartások támogatása, így évek óta kiemelt feladatának tekinti a közbeszerzések átláthatóságának, illetve a közbeszerzési korrupció helyzetének feltérképezését, a szükséges intézkedések azonosítását, és e téren a magyarországi helyzet javítását. A korrupció elleni küzdelemre az Európai Unió és az OECD is nagy hangsúlyt fektet, így a Hatóság különös figyelmet fordít e körben a nemzetközi szinten folytatott munkára is, annak érdekében, hogy a hasznosítható eredményeket – amennyiben módjában áll – közzétegye, illetve lehetőség szerint a hazai gyakorlatban is meghonosítsa, és ezáltal is hozzájárulhasson a magyar közbeszerzési piac tisztaságának előmozdításához. Vitathatatlan, hogy a korrupció olyan, az egész társadalmat érintő nemkívánatos jelenség, mely a közbeszerzések területét különösen veszélyezteti. A nemzetközi tapasztalatok egyöntetűen alátámasztják, hogy a közbeszerzési piac, volumenéből adódóan, olyan területnek számít világszerte, amely ki van téve a korrupciós kockázatoknak, így e kockázati tényezők megfelelő kezelésére, megelőzésére és minimalizálására kiemelt figyelmet szükséges fordítani.

A korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat nyomán a közszférában 2013-ban is különös figyelmet kapott a korrupció elleni küzdelem. A Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programja keretében az állami szervek szoros szakmai együttműködésének megvalósítása érdekében 2012-ben alakult meg a Korrupció-megelőzési Szakértői Munkacsoport . A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2013 nyarán kereste meg a Hatóságot azzal, hogy a 2012. április 6. és 2013. május 31. napja közötti időszakra vonatkozóan adjon tájékoztatást korrupcióellenes intézkedései vonatkozásában. E körben a 2013. március 1-jén hatályba lépett Közbeszerzési Etikai Kódexről részletes tájékoztatást adott a Hatóság. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére megküldött összefoglalóban a közbeszerzési oktatás területén végzett  munkája kapcsán a Hatóság kiemelte, hogy a vizsgált időszakban  több  ingyenes konferenciát is szervezett. Az alapul vett időszakban kilenc, a közbeszerzési törvény gyakorlati alkalmazásához segítséget nyújtó útmutatót, négy, szakmai jellegű elnöki tájékoztatót bocsátott ki, valamint közel 500 állásfoglalást nyújtott a jogalkalmazók számára a Hatóság. A Hatóság Titkársága által ingyenesen nyújtott, és a közbeszerzési eljárásban érdekelt valamennyi személy, illetve szervezet számára hozzáférhető telefonos ügyfélszolgálaton keresztül pedig körülbelül napi 40-50 megkeresést válaszoltak meg a Hatóság munkatársai.

A közbeszerzési korrupció visszaszorítása és megelőzése érdekében a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2012. év végén elfogadta a Közbeszerzési Etikai Kódexet, mely 2013. március 1-jétől hatályos, a Hatóság honlapjáról letölthető.  A Közbeszerzési Etikai Kódex célja iránymutatást adni a közbeszerzési eljárások résztvevőinek – ajánlatkérőknek és gazdasági szereplőknek egyaránt – arról, hogy miként tanúsíthatnak a közbeszerzési eljárások során etikus magatartást, ezzel is hozzájárulva a közpénzek hatékony felhasználásához, a közvagyon védelméhez, a közbeszerzési eljárások tisztaságához.

A Közbeszerzési Etikai Kódex ajánlás jellegű, az érintettek önként alávethetik magukat az abban foglaltaknak, illetve az alapján kidolgozhatják saját közbeszerzési etikai kódexüket. A Közbeszerzési Hatóság listát vezet a kódexet elfogadókról, mely listát honlapján közzéteszi és folyamatosan frissíti. A kódexet elfogadók listájáról és a csatlakozás feltételeiről a Közbeszerzési Hatóság honlapján bővebb tájékoztatást tesz közzé. A kódex rendelkezései kizárólag azon gazdasági szereplőkre, ajánlatkérő szervezetekre terjednek ki, akik azt magukra nézve elfogadják, vagyis a csatlakozás önkéntes. Előnye a csatlakozásnak az, hogy e tényt a Közbeszerzési Hatóság a honlapján közzéteszi, valamint lehetőséget ad a csatlakozók számára, hogy aktív részesei lehessenek a kódex rendelkezései későbbi alakításának.

A Közbeszerzési Etikai Kódex az Általános rendelkezéseket követően (a kódex célja, hatálya, alapelvek) általános szabályok körében rendelkezik az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti együttműködés, valamint az ajándékozás szabályairól, illetve a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnése utáni tevékenység kérdéseiről. Az ajánlatkérőkre vonatkozó külön szabályok keretében a közbeszerzési eljárás előkészítése, a közbeszerzési eljárás lefolytatása, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítésének szakaszaihoz kapcsolódó rendelkezések kerültek lefektetésre. A gazdasági szereplőkre vonatkozó külön szabályok a közbeszerzési eljárás előkészítése, a közbeszerzési eljárásban történő részvétel, a közbeszerzési szerződés teljesítése, illetve a jogorvoslati jogosultság rendeltetésszerű gyakorlása tekintetében nyújtanak iránymutatást. A kódex szankciók alkalmazását is lehetővé teszi a hatálya alá tartozók számára, így a kódex rendelkezéseinek megsértése etikai, vagy fegyelmi vétségnek, esetenként szerződésszegésnek minősülhet. A 2013. évben a Közbeszerzési Hatóság mellett 22 szereplő csatlakozott az etikai kódexet elfogadók listájához.

Az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) a Pricewaterhouse Coopers (PwC) tanácsadó céggel együttműködésben 2013-ban felmérést készített az Európai Unió tagállamaiban tapasztalt közbeszerzési korrupcióról, valamint az Európai Uniós támogatásokban részesült szektorokban fennálló korrupcióról, az Ecorys tanácsadó cég, valamint az Utrechti Egyetem bevonásával. A PwC ehhez kapcsolódóan 2013 januárjában végzett adatgyűjtést, a kérdőívet a Közbeszerzési Hatóság is kitöltötte.

A tanulmány célja a közbeszerzések területén működő, a korrupciós költségeket növelő rossz gyakorlatok felkutatása, illetve a korrupció megelőzés terén alkalmazott és az eljárások költségeit csökkentő jó megoldások megismerése volt. Ezek kapcsolódhattak az eljárások átláthatóságának mértékéhez (a közzététel ideje, módja, ajánlati árak, a bontás, alvállalkozókra vonatkozó információk, végső költségek), az eljárástípusokhoz, a kiválasztási követelményekhez, de vonatkozhattak az ajánlatban foglaltaknak a megvalósítás fázisában történő kikényszerítésére is.  A tanulmány célja továbbá az egyes tagállamokban alkalmazott szabályozás és gyakorlatok vizsgálata, majd a szükséges fejlődést elősegítő javaslatok megtétele volt. Köszönhetően az új innovatív kutatási módszernek a tanulmány nem pusztán kérdőíves megkérdezéseken alapult, a TED adatbázisa kulcsfontosságú adatokkal szolgált a kutatás során, melyek segítségével először nyílt rá mód, hogy a megadott adatokra és tényekre alapítva számszerűsíthetővé váljanak a közbeszerzések során felmerülő, közvetlen korrupciós költségek. Nyolc európai tagállamban (Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Románia és Spanyolország) és öt különböző gazdasági ágazatban (közút és vasút, vízellátás és hulladékgazdálkodás, városfejlesztés és közszolgáltatók építési beruházásai, képzés, kutatásfejlesztés) végeztek vizsgálatokat. E vizsgálat során 96 bizonyítottan korrupciós esetet vetettek össze 96 korrupcióval nem érintett esettel, ezek eredményeként 14 olyan indikátort sikerült azonosítani, melyekkel hitelesen mérhetővé válik a korrupciós kockázat mértéke. Ezeknek köszönhetően meghatározott tárgyban lefolytatott, véletlenszerűen kiválasztott közbeszerzési eljárások során lehetségessé válhat a korrupcióra utaló egyes jelek azonosítása és az azokhoz kapcsolódóan várható pénzügyi hatások felmérése.

A vizsgálat alapján készített tanulmány szerint 2010-ben az érintett nyolc országban és öt gazdasági ágazatban a versenyeztetési eljárásokkal összefüggő korrupció eredményeként bekövetkezett veszteség körülbelül 1,4 és 2,7 milliárd euró összeg közé tehető (ez a közbeszerzésre fordított összeg 2,9-4,4%-a). Az elemzés eredményeként továbbá láthatóvá vált, hogy az egyes projektek során bekövetkezett veszteségek arányos mértéke a kisebb volumenű projektek esetében magasabb. A felmérés vizsgálta a közbeszerzési eljárás tárgya szerinti korrupciós kockázatokat is (ez a képzési és tréningprojektek esetében volt a legmagasabb: (23-28%). A kutatás eredményeként a következő korrupció típusok váltak beazonosíthatóvá: az ajánlattételben való összejátszás; visszaélések (hivatali); összeférhetetlenség; egyéb problémák/ hibák az eljárás lefolytatása során. A tanulmány leszögezi, hogy természetesen még számos olyan területe van a közbeszerzésnek, mely kevésbé átlátható, így a kutatás további kiterjesztése válhat szükségessé. Azonban a jelenlegi eredmények is nagyban hozzájárulnak a közbeszerzési korrupció megelőzéséhez, felderítéséhez, melyhez – a tanulmány megállapításai szerint – az alábbi intézkedések nyújthatnak segítséget: független felülvizsgálatok és uniós szabványoknak megfelelő értékelések; a teljes eljárás során maximális átláthatóság; a közbeszerzési szerződésekre, ajánlattevőkre, projektekre és ajánlatkérőkre vonatkozó adatok gyűjtése és tárolása az ellenőrzés, nyomozás/ felderítés és elemzés elősegítése érdekében; az ajánlatkérők és a kedvezményezettek hatékony ellenőrzése; technológia kihasználása és fejlesztése a korrupcióra utaló jelek beazonosítása érdekében; korrupciós kockázatkezelő eljárások alkalmazása a szerződést teljesítő felek tekintetében; szakképzett hivatali személyzet és tudásmegosztás más tagállambeli kollégák között.

A korrupció elleni küzdelemben kiemelt jelentőséggel bír a megfelelő szaktudás kialakítása, a társadalmi tudat formálása, képzések szervezése. Amint arra az oktatási tevékenység körében is utalunk, a Hatóság 2013 júniusában (június 11.) és novemberében (november 26.) ingyenes konferenciákat szervezett, majd 2013. október 10-11-én a Hatóság szervezésében nemzetközi konferencia került megrendezésre, mely rendezvénynek egyik kiemelt témája: „A korrupció megelőzése, közbeszerzési etika” volt. E körben említendő még, hogy az OECD Integrity munkacsoportja 2013. novemberi ülésén a Hatóság képviselője szervezetünk közbeszerzési oktatás témakörében kifejtett tevékenységéről tartott előadást.

11. Elektronikus közbeszerzés

A közbeszerzések szabályrendszere [beleértve a 2003-as és az új Kbt.-t, valamint a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendeletet] évek óta keret jelleggel biztosít egyfajta jogi hátteret a közbeszerzési eljárások elektronikus úton történő lefolytatásához. A Hatóság számára nem ismertek olyan szabályozási problémák, amelyek akadályát jelentenék az elektronikus közbeszerzés alkalmazásának. A rendelkezésünkre álló információk alapján ugyanakkor megállapítható, hogy az e-közbeszerzés (illetve az elektronikus technikák) alkalmazása terén nincs érdemi előrelépés. Továbbra is igen ritka, hogy az ajánlatkérő szervezetek elektronikus úton folytatnak le közbeszerzést, értve ez alatt különösen az ajánlat benyújtásának és az eljárás menetében történő kommunikációnak, dokumentumküldésnek az elektronikus úton történő biztosítását. (Az eljárás eredményéről közzétett tájékoztatók adatai alapján hozzávetőlegesen 1 %-ban fordul elő az eljárásokban az, hogy az ajánlatot elektronikus úton nyújtja be legalább 1 ajánlattevő, de ezen esetek nagy részé mögött valószínűleg mindössze az ajánlat elektronikus adathordozón történő bekérése húzódik meg. Valamivel gyakoribb, de a 2 %-ot nem éri el az elektronikus árlejtés alkalmazása.)

A tárgyévben került sor az új közbeszerzési irányelvek megalkotására, azzal, hogy elfogadásuk áthúzódott 2014-re. Az új irányelvek oly módon igyekeznek közösségi szinten előmozdítani az elektronikus közbeszerzést, hogy az eljárás során igénybe vehető kommunikációs formák közül főszabály szerint az elektronikus utat írják elő. (A tagállamok feladata az irányelvi rendelkezések végrehajtása, nemzeti jogba történő átültetése. Az elektronikus út tekintetében 36 hónapot biztosítanak a rendelkezések arra, hogy a központi beszerző szervezetek esetében megtörténjen az áttérés, míg az egyéb ajánlatkérők vonatkozásában 54 hónap áll rendelkezésre.) A korábbi irányelvekben is szabályozott elektronikus aukció mellett új elem az elektronikus katalógus szabályozása, valamint az ún. Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum, mely a kizáró okok és az alkalmasság igazolására benyújtandó igazolásokat helyettesítő elektronikus dokumentum. Az előzőekre is figyelemmel – a korábbi évek beszámolóiban rendre hiányolt – nemzeti akcióprogram megalkotását látjuk szükségesnek az irányelvi rendelkezések átültetéséhez.

A Közbeszerzési Hatóság a törvényben előírt feladatainak ellátásával összefüggésben évről évre végrehajt informatikai fejlesztéseket, amelyek megítélésünk szerint az informatikai megoldások minél szélesebb körű alkalmazását mozdítják elő. A Közbeszerzési Értesítő 2008. július 1-jétől hitelesen kizárólag elektronikus formában jelenik meg, 2010. január 1-jétől csak elektronikus formában fogadjuk a hirdetményeket, illetve továbbítjuk a közösségi hirdetményeket az EU Hivatalos Lapkiadója részére. 2012. júniusban állt éles üzembe a Központi Bejelentkezési rendszer, majd szeptemberben indítottuk el a Közbeszerzési Adatbázist, amely az eljárások új nyilvántartása, illetve 2012 októberében indult el a Hatóság új honlapja is. 2013-ban is hajtottunk végre továbbfejlesztéseket. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatók közzétételével összefüggésben bevezettük az automatikus űrlapellenőrzést, amely meggátolja a hibás, hiányos hirdetményi kitöltést. 2013. november 1-jétől lehetőség van a Közbeszerzési Adatbázisban a dokumentáció elektronikus közzétételére. (Itt jegyezzük meg, hogy 2013. július 1-től kezdődően a Kbt.-ben előírt dokumentumokat az ajánlatkérőknek kötelező feltölteniük az Adatbázisba, amely révén nő az eljárások átláthatósága. Az Adatbázisban ugyanis a közbeszerzésekkel kapcsolatos információk közbeszerzési eljáráshoz rendelve jelennek meg.) Mindezek mellett természetesen számos kisebb továbbfejlesztés, korszerűsítés is megvalósult mind az ügyfelek által elérhető rendszereink, mind a háttérrendszerek tekintetében.

A Hatóság honlapján változatlanul – ingyenesen, bárki számára hozzáférhetően és kereshető módon – elérhetők a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetmények, az útmutatók, az elnöki tájékoztatók, az Európai Bírósági ítéletek, a különböző jegyzékek, névjegyzékek, valamint a jogorvoslati kérelmek és határozatok. (Emellett számos egyéb dokumentum, hír, cikk, stb. jelenik meg rendszeresen, amely tájékoztatást ad különböző aktuális kérdésekről, illetve segíti a közbeszerzésben érintettek mindennapi munkáját.) A honlapunkkal kapcsolatosan még kiemeljük, hogy lehetőség van a fentebb említett adatbázisokban történő változások nyomon követéséhez keresési feltételek elmentésére, illetve a felhasználó által beállított keresési feltételeknek megfelelő új adatok/dokumentumok megjelenésekor e-mailüzenet kérésére. Ennek révén például a közbeszerzési kiírások iránt érdeklődők értesítést kaphatnak az őket érintő pályázati lehetőségekről.

12. A fenntartható közbeszerzések helyzete

Az elmúlt évek során a közpénzek hatékony és átlátható felhasználásának, a verseny tisztaságának biztosítása mellett más társadalmilag-gazdaságilag hasznos szempontok (pl. környezetvédelmi, szociális szempontok) érvényesíthetősége is fokozatosan előtérbe került a közbeszerzési politikában. Az Európai Unió szintjén mára általánossá vált az a felfogás, hogy a közbeszerzési politika egyes felmerülő társadalmi problémák hatékony kezeléséhez is eszközként szolgálhat és a különböző szakpolitikák támogatója lehet. A fenntarthatósági szempontok közbeszerzések terén történő érvényesíthetősége három fő irányvonalat követ: zöld közbeszerzések, szociális szempontok alkalmazása a közbeszerzési eljárásokban és innovatív közbeszerzések.

A Hatóság a fenntarthatósági szempontok közbeszerzésekkel való kapcsolatát folyamatosan nyomon követi, mind a nemzetközi trendek, mind a hazai szabályok alakulása vonatkozásában. A Hatóság célja, hogy a zöld és szociális szempontok figyelembevételének fontosságát, valamint az innovatív közbeszerzések alkalmazási lehetőségeit és az ezekre vonatkozó szabályozást megismertesse az érdeklődőkkel. A Hatóság kiemelt figyelmet szentel annak, hogy a fenntarthatósági megfontolások minél szélesebb körben teret nyerhessenek a közbeszerzésekben is. Erre tekintettel a Hatóság 2013-ben is aktív szerepet vállalt a fenntarthatósági szempontok alkalmazásának elterjesztésében.

a) Zöld közbeszerzések

öld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az ajánlatkérők olyan árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat szereznek be, amelyek életciklusuk teljes időtartama alatt kevésbé ártalmasak a környezetre, mint az egyéb módon beszerzett, azonos fő funkciót betöltő áruk, szolgáltatások és építési beruházások. Ennek segítségével ösztönözi tudják a környezetbarát technológiák elterjedését és a környezetbarát termékek előállítását. A jelenleg hatályos irányelvek lehetővé teszik az ajánlatkérők számára környezetvédelmi szempontok figyelembevételét, előírását az egyes közbeszerzési eljárások során, melyre az Európai Bizottság is kiemelt hangsúlyt fektet. A hatályos közbeszerzési törvényünk az irányelvi szabályozásnak megfelelően biztosítja az ajánlatkérők számára a környezetvédelmi szempontok figyelembevételének lehetőségét közbeszerzési eljárásaik során [szerződéses feltételként, bírálati részszempontként, a műszaki leírás részeként, az alkalmassági feltételek körében környezetvédelmi vezetési intézkedések alkalmazásának előírásával   (építési beruházás és szolgáltatás megrendelés esetén), az alkalmassági feltételek körében környezetvédelmi vezetési rendszereknek való megfelelés igazolásával].

A Hatóság a honlapján a már több éve működő zöld közbeszerzés menüpontban folyamatosan közzéteszi az újonnan megjelenő zöld közbeszerzéssel, zöld beszerzésekkel kapcsolatos tanulmányokat, publikációkat.

Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának szerkesztésében havi rendszerességgel megjelenő internetes hírlevél (GPP News-Alert) a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos legfrissebb híreket, az Európai Unió tagállamainak legújabb gyakorlati tapasztalatait tartalmazza. A hírlevél megjelenéséről és annak tartalmáról a Hatóság minden hónapban tájékoztatja az érdeklődőket, a hírlevél valemennyi megjelent száma a honlapunkon elérhető.

A Hatóság 2012-ben bekapcsolódott a BuySmart+ program támogatásába . Az Intelligent Energy Europe Program által támogatott BuySmart+ projekt célja a környezettudatos, energia-hatékony beszerzés népszerűsítése, a zöld beszerzések arányának növelése, ingyenes tanácsadás és információs csomagok, tréningek segítségével. A BuySmart+ program magyar partnere az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, melynek célja a tudományos igényű, a legfrissebb nemzetközi tapasztalatokat is felhasználó háttéranyagok, elemzések és szakpolitikai anyagok előállítása és gyűjtése. Az Energiaklub még 2012-ben a BuySmart+ programban történő együttműködés érdekében megkereste a Hatóságot is, az együttműködés keretei kijelölésre kerültek. A Hatóság a BuySmart+ program népszerűsítésében a honlapján hír formájában történő közzététellel, az Energiaklub e program keretében szervezett előadásanyagainak közbeszerzési szempontú véleményezésével és jó zöld közbeszerzési gyakorlati példák gyűjtésének kezdeményezésével vett részt 2013-ban is.

Amint azt a fentiekben említettük, az Európai Bizottság kiemelt hangsúlyt fektet a közbeszerzési eljárások során alkalmazott zöld szempontokra, ennek keretében hírlevelében rendszeresen közzéteszi az egyes tagállamok által rendelkezésre bocsátott jó gyakorlati példákat. A BuySmart+ projekt szintén célul tűzte ki a zöld jó gyakorlatok összegyűjtését. Ezzel összhangban fordult az Energiaklub a Hatósághoz, azzal a kéréssel, hogy nyújtson segítséget a hazai zöld közbeszerzési jó gyakorlati példák feltérképezésében és összegyűjtésében. A Hatóság a Magyarországon lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárásokban alkalmazott zöld szempontok, illetve az azok kapcsán kialakult és kialakulóban lévő jó gyakorlatok tekintetében információgyűjtésbe kezdett 2012 novemberében, majd a 2013. év folyamán folytatta e tárgyú tevékenységét. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a Hatóság először olyan ajánlatkérőket keresett meg, melyek vagy nagy értékű közbeszerzési eljárásban, vagy több eljárásban is alkalmaztak környezetvédelmi szempontot. A megkeresés kiterjedt a zöld közbeszerzési eljárás leírására, az alkalmazott zöld szempont(ok)ra, az elért eredmények, illetve a következmények és tanulságok elemzésére. A beérkezett válaszokról az Energiaklubot tájékoztattuk, a megküldött jó példákat továbbítottuk részükre. A feldolgozott anyagok alapján megállapítható, hogy a zöld közbeszerzési eljárásokban jellemző az alkalmassági feltételek rögzítése körében a környezetvédelmi vezetési (környezetközpontú irányítási) rendszernek való megfelelés előírása (ISO 14001, vagy azzal egyenértékű környezetirányítási rendszer megkövetelése), illetve egyes zöld szempontok (pl. mérgező és veszélyes anyagokra vonatkozó tilalom, zajterhelésre vonatkozó előírások rögzítése) műszaki előírásként vagy szerződéses feltételként történő rögzítése.

Amint arra a Hatóság nemzetközi kapcsolattartásának elemzésekor utalunk, az OECD 2013 tavaszán szintén megkereste a Hatóságot zöld közbeszerzési tárgyú jó gyakorlatok gyűjtése céljából. A jó gyakorlati példát a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatósággal együttműködésben készítettük el, majd küldtük meg a nemzetközi szervezet részére 2013 áprilisában. A megküldött példákat az OECD 2013. november 6-i ülésén vitatták meg a résztvevők. Az ülésen a Hatóság képviselője zöld közbeszerzés témában tartott előadása során prezentálta a résztvevők számára a magyar példát.

A Hatóság 2013-ban zöld közbeszerzési témájú előadások megtartása útján is szerepet vállalt a témakörrel kapcsolatos ismeretek terjesztésében, így a Hatóság képviselői részt vettek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezésében 2013. november 21-22. napján megrendezésre került „ Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgálatában” című interdiszciplináris konferencián, továbbá a BuySmart+ projekt keretében szervezett rendezvényeken.

A Hatóság 2013. november 26-án megrendezett ingyenes konferenciáján is hangsúlyos szerepet szánt a zöld közbeszerzések témakörének. A rendezvényen a zöld közbeszerzések lehetőségei mellett a BuySmart+ projekt tapasztalatait ismertette az Energiaklub delegáltja.

Előzőeken túl a Hatóság munkatársai figyelemmel kísérték a hazai zöld közbeszerzések témakörben szervezett fórumokat, azokon rendszeresen részt vettek.

b) Szociális szempontok a közbeszerzésekben

A közbeszerzési eljárásokban lehetőség nyílik a szociális szempontok figyelembevételére is. Az Európai Unió a szociális felelősségvállalás vonatkozásában az alábbi célkitűzéseket emeli ki: jobb foglalkoztatási lehetőségek, emberhez méltó munka, a szociális és munkajogi szabályok betartása, szociális egyenlőség, korlátoktól mentes és tiszta, igazságos verseny. Az uniós és a hazai közbeszerzési jog is nyitott az ajánlattevővel, illetve a közbeszerzés tárgyával összefüggő szociális felelősség irányában.

A Hatóság 2012. január 1-jétől gyűjti a közbeszerzési eljárásokban alkalmazott szociális szempontokra vonatkozó statisztikai adatokat is. Az ajánlatkérő a nemzeti eljárásrendben lebonyolított eljárások eredményéről szóló tájékoztatóban köteles megadni, hogy az eljárásban alkalmazott-e szociális szempontot. A statisztikai adatgyűjtésen túl a Hatóság kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az érintetteket megfelelően tájékoztathassa a szociális szempontok közbeszerzési eljárásokban való érvényesítésének lehetőségeiről. Ennek keretében 2013-ban is nyomon követte az e tárgykörben készülő uniós kiadványokat és nemzetközi szakirodalmat, és az azokkal kapcsolatos információkat honlapján, külön menüpontban is közzétette.

c) Innovatív közbeszerzések

Az innovatív közbeszerzés az innovatív termékek és szolgáltatások közbeszerzési piacnyerését szolgálja. Az innovatív megoldások térhódítása érdekében az Európai Unió az innovatív közbeszerzések elősegítésére is fokozott figyelmet fordít.

A hatályos szabályozás alapján az innovatív megoldások kialakítását segítheti az, ha az ajánlatkérők új megoldásokat igénylő beszerzési igényeiket versenypárbeszéd lefolytatásával valósítják meg. Ezen eljárás tágabb teret enged a tárgyalások folytatásának, az igények specifikus meghatározásának. A szerződések értékét tekintve megállapítható, hogy az utóbbi években uniós szinten jelentősen megnövekedett a versenypárbeszéd alkalmazása, azonban a hazai tapasztalatok e téren még nem számottevőek.

Szintén az innovatív megoldások beszerzését támogatja a pre-commercial procurement – kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (PCP), mely a közbeszerzési eljárást megelőző olyan versenyeztetési folyamat, mely a közbeszerzési törvény hatálya alóli kivételi körre épül (Kbt. 9. § (5) f) pontja). A PCP eljárások nagy előnye, hogy az ajánlatkérők nem kötelesek a közbeszerzésekre vonatkozó szigorúbb szabályozást alkalmazni, így a PCP eljárások jóval rugalmasabbak a közbeszerzésekhez képest.

Az innovatív közbeszerzések támogatását és minél szélesebb körben történő terjesztését a Hatóság is kiemelt feladatként kezeli, ennek érdekében az Európai Uniónak a témával kapcsolatos gyakorlati eszközeit, hasznos linkjeit, előremutató példáit honlapján – szintén külön menüpontban – közzéteszi.

A Hatóság munkatársai 2013-ban is több, fenntarthatóság jegyében szervezett hazai és nemzetközi fórumon vettek részt, illetve szervezetünk több alkalommal előadó delegálásával is aktívan közreműködött e témakör rendezvényein. Így a Hatóság a Nemzeti Innovációs Hivatal felkérésére 2013. május 8-án Győrben, 2013. május 30-án Szegeden vett részt szakmai műhelybeszélgetésen az innovatív beszerzésekben rejlő lehetőségekről. A Hatóság előadója 2013. június 11-én a Nemzeti Innovációs Hivatal által szervezett InnoTrends Hungary szakkonferencián számolt be a PcP és az innovatív közbeszerzések aktualitásairól. A Hatóság szervezésében 2013. október 10-11-én nemzetközi konferencia került megrendezésre, ahol   az egyik kiemelt téma az „Innováció elősegítése”volt.

A Hatóság képviselői részt vettek továbbá az Európai Bizottság szervezésében 2013. november 14-15. napján Krakkóban megrendezésre került PCP&PPI konferencián . A konferencia kifejezetten az innováció előmozdítását célzó közbeszerzések és a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések (pre-commercial procurements – PCP) témakörére koncentrált, különös figyelemmel a közép-európai térség fejleményeire és az innovatív termékek beszerzésére létrejött vásárlói csoportok tapasztalataira. A konferencia előadói közt szerepeltek az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának (DG ENTR), Hírközlési Hálózatok, Tartalmak és Technológiák Főigazgatósága (DG CONNECT), illetve Kutatási Főigazgatóságának (DG RTD) több munkatársa, valamint számos tagállam felelős minisztériumának, hivatalának képviselői is. Az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának elnöke beszámolt az új közbeszerzési irányelvek várható újdonságairól, melyek az innováció előmozdítását hivatottak szolgálni. Kiemelte, hogy a PCP eljárások lefolytatására a jövőben is nyílik majd lehetőség, ugyanakkor az ajánlatkérők élhetnek egy új, kifejezetten az innovatív áruk, szolgáltatások, építési beruházások beszerzésére megalkotott eljárásfajta, az innovációs partnerség lefolytatásának lehetőségével is, mely szintén megfelelően igazodik a kutatásfejlesztés fázisaihoz. Az e-közbeszerzés térhódítása szintén olyan eszköznek tekinthető, mely a közbeszerzések eredményességét fokozhatja a jövőben. Az előadó kiemelte, hogy a jogszabályi háttér reformja komoly anyagi forráslehetőségekkel is kiegészül, annak érdekében, hogy az Európai Unió valóban megvalósíthassa az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit és elmozdulhasson egy innovatívabb gazdaság felé.

A konferencia során szó esett az egyes tagállami innovatív közbeszerzési tapasztalatokról is. A DG CONNECT munkatársa előadásában felvázolta az elmúlt években az innovatív közbeszerzések előmozdítása érdekében uniós szinten végzett munkát. A Bizottság már 2007-ben kiadott egy iránymutatást arról, hogy miként támogatható az innováció a közbeszerzési eszközökkel, és ezzel egyidejűleg az uniós társfinanszírozási lehetőségek is biztosítottak voltak az innovatív megoldások térnyerése érdekében. 2008-ban már számos ország megfogalmazott politikai célkitűzéseket is e körben, így például Portugália 1%-os, Olaszország 3%-os, Ausztria 2,5%-os, Németország 10%-os, az északi tagállamok 2,5-5%-os célszámokat rögzítettek, azaz közbeszerzéseik legalább ekkora hányadát kívánták innovatív megoldások beszerzésére fordítani. Az Európai Bizottság jelezte, hogy számos ország esetében e célkitűzések lényegében lefedték azt a mértéket, amennyire közbeszerzéseik már a korábbi években is innovatív eredményre vezettek. Problémát jelent azonban az innovatív közbeszerzések arányának felbecslése, erre vonatkozó pontos statisztikai adatokkal nem rendelkeznek a tagállamok.