1. A Tanács tagjai
1.1. A Tanács a Kbt.-ben meghatározott számú tagból álló testület. A Tanács feladatait a Kbt. 183. § a)–d) pontja rögzíti.
1.2. A Tanács tagjait a Kbt. alapelveinek és egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek érvényesítése érdekében a Kbt. 182. § (2) bekezdése szerinti szervezetek, illetve személyek delegálják.
1.3. A Tanács tagjaira vonatkozó feltételeket, összeférhetetlenségi és egyéb a megbízatással összefüggő szabályokat a Kbt. 182. § (3)-(11) bekezdése, továbbá a 184. § (4)-(5) bekezdése rendezi.
1.4. A Tanács tagjának – ideértve az elnököt és az alelnököt is – megbízatása megszűnik a Kbt. 181. § (6) bekezdésében, továbbá a 182. § (7)-(8) bekezdéseiben foglalt feltételek bekövetkezése esetén.
2. A Tanács tisztségviselői
2.1. A Tanács elnöke a Hatóság elnöke, akit a Kbt. 180. § (2) bekezdése szerinti esetben és jogkörrel a Tanács alelnöke helyettesít.
2.2. Az elnök és az alelnök személyére a Jelölő Bizottság tesz előterjesztést.
a) A Jelölő Bizottság megválasztása:
aa) a Jelölő Bizottság három tagból áll. A Jelölő Bizottságban az ajánlattevői csoportot, a közérdeket képviselő csoportot, valamint az ajánlatkérők általános érdekeit képviselő csoportot egyaránt egy-egy tag képviseli.
ab) a Jelölő Bizottságot a Főtitkár előterjesztése alapján a Tanács egyszerű szótöbbséggel választja meg a tisztújítás előtti tanácsülésen. A Jelölő Bizottság megbízatása az új tisztségviselő(k) (elnök, alelnök) megválasztásáig tart.
b) A Jelölő Bizottság feladata:
ba) előkészíti a tisztújító választásokat, amelynek keretében a Jelölő Bizottsági tagok konzultációt folytatnak a tanácstagokkal a jelöltek személyét illetően;
bb) összesíti az elhangzó javaslatokat és elkészíti a jelölőlistát; a jelölőlistán a jelölteket ABC sorrendben kell feltüntetni;
bc) a jelölőlistát a tisztújító tanácsülésre előterjeszti a tanácstagok részére.
2.3. A tisztújító tanácsülésen bármely tanácstag újabb jelöltet állíthat.
2.4. A jelölőlistán szereplő, illetve a tisztújító tanácsülésen megnevezett személy csak akkor válik jelöltté, ha a jelölést a tisztújító tanácsülésen személyesen is megerősíti és elfogadja, valamint – a Tanács erre vonatkozó kérésére – ismerteti addigi közbeszerzési gyakorlatát és szakmai ismereteit, illetve a saját tevékenységével és a Tanács jövőbeni működésével kapcsolatos elképzeléseit.
2.5. A Tanács tisztségviselőjének személyéről a Tanács titkos szavazással határoz. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a jelenlévő tagoktól a megválasztáshoz szükséges kétharmados többséget, a Tanács a szavazást annak eredményességéig szükség szerint megismétli.
2.6. Az alelnök
a) az elnököt távolléte esetén a Tanács képviseletében és üléseinek vezetésében teljes jogkörrel helyettesíti;
b) a Tanács tagjai közül kerül megválasztásra;
c) nem áll közszolgálati jogviszonyban a Hatósággal, ezért a hivatali szervezet vonatkozásában sem kötelezettséget nem vállalhat, sem munkáltatói jogokat nem gyakorolhat.
3. A Tanács testületi eljárása
3.1. A Tanács testületi üléseit a Kbt. 184. § (1) bekezdésének megfelelően tartja. Az üléseket a Tanács az éves munkatervében irányozza elő. Az éves munkaterv a Tanácsot nem köti.
3.2. A Tanács ülését a Főtitkár tűzi ki és hívja össze a jelen Szabályzat III. Fejezet 3.5. pontjában foglaltak szerint. A Tanács üléseit az éves munkatervben előirányzott üléseken felül, valamint soron kívül is össze lehet hívni.
3.3. A Tanács ülésen kívül is hozhat testületi határozatot – kivéve személyi ügyet érintő esetben, ide nem értve a közbeszerzési biztosok felmentését –, ha az elnök kezdeményezésére a főtitkár – halasztást nem tűrő ügy eldöntése érdekében – ülések közötti időszakban rövid úton (legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumot tartalmazó e-mailben vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott e-mailben) kezdeményez szavazást. Ülésen kívüli határozathozatal esetén az ülésre vonatkozó szabályok nem alkalmazandóak. A főtitkár legalább két munkanappal az ülésen kívüli határozathozatalt megelőzően kezdeményezi rövid úton a szavazást, ennek keretében megküldi az előterjesztéseket és tájékoztatókat a Tanács tagjainak, egyúttal tájékoztat a szavazatok leadásának határidejéről, módjáról. Ülésen kívüli határozathozatal esetén a Tanács határozatképességéhez az szükséges, hogy a tagok legalább kétharmada a szavazásra nyitva álló határidő lejártáig legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott szavazatot tartalmazó e-mailben vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott e-mailben szavazzon, vagy a papíralapú szavazatot eredetiben, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratként [Pp. 325. § (1) bekezdés] visszajuttassa a Közbeszerzési Hatósághoz.
3.4. A Tanács ülését megelőzően a Tanács ülésének napirendjére, illetve szakértő vagy más személy meghívására az ülés tervezett időpontja előtti hatodik – személyi ügyet érintő esetben tizedik –munkanapig, soron kívüli ülés összehívása esetén az ülés napirendjének elfogadásáig javaslatot tehet a Tanács bármely tagja, a főtitkár és a Döntőbizottság elnöke; a javasolt témát a Tanács napirendjére fel kell venni. A javaslatot indokolni kell, a napirendi javaslathoz mellékelni kell annak írásbeli előterjesztését a határozati javaslattal. A javaslattevő az előterjesztés elkészítéséhez igényelheti az Elnöki Kabinet közreműködését. A javasolt napirendet és a meghívottak személyét az elnök állítja össze.
3.5. A Tanács ülésére szóló meghívót és a napirenden szereplő előterjesztéseket, tájékoztatókat a főtitkár küldi ki az Elnöki Kabinet útján úgy, hogy azokat a Tanács tagjai az ülést megelőző legkésőbb négy, soron kívüli ülés esetén két munkanappal megkapják. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és idejét, a javasolt napirendet és az egyes napirendi pontok előadóit, továbbá a tagok felkészülését szolgáló esetleges további tájékoztatást. A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő előterjesztéseket és tájékoztatókat.
3.6. A Tanács tagja a kitűzött ülés megnyitásáig – előre látható távolmaradása esetén – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott szavazatot tartalmazó e-mailben vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumot tartalmazó e-mailben szavazhat a tervezett határozati javaslatokról. Az előzőek mellett a Tanács tagja a papíralapú szavazata eredetiben, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratként [Pp. 325. § (1) bekezdés] a Közbeszerzési Hatósághoz történő eljuttatásával is szavazhat. A Tanács tagjának szavazata az e pontban írt esetekben akkor vehető figyelembe a határozathozatalkor, ha egyébként a megtartott ülés a 3.11. alpont szerint határozatképes, és az ilyen módon leadott szavazat alapjául szolgáló napirendi pont tárgyát képező javaslat tartalma érdemben nem változott. Ez a jog személyi ügyet érintő napirendi pont esetén – ide nem értve a közbeszerzési biztosok felmentését – nem gyakorolható.
3.7. A Tanács ülését az elnök vezeti. Az ülés megnyitása után az elnök megvizsgálja a határozatképességet (III. Fejezet 3.11. pont), amelynek fennállta esetén szavazásra bocsátja az ülés javasolt napirendjét, amelynek elfogadásáról a Tanács dönt a jelenlevő tagok egyszerű szótöbbségével.
3.8. Az ülésen a főtitkár és a Döntőbizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt, továbbá az ülésen jegyzőkönyvvezető van jelen. Adott napirendi ponthoz kapcsolódóan, egyedi esetben – a Tanács tagjai, a főtitkár és a Döntőbizottság elnökének javaslatára – az elnök az Elnöki Kabinet vezetőjét, a Hatóság szakmai főosztályainak vezetőit és esetlegesen szakértőt hívhat meg.
3.9. Bármely tag kezdeményezésére a Tanács zárt ülés tartásáról határozhat. Zárt ülést el lehet rendelni valamennyi napirendi pont, illetve meghatározott napirendi pontok tekintetében. Zárt ülésen kizárólag a Tanács tagjai, a főtitkár és a jegyzőkönyvvezető vehet részt. A zárt ülés elrendeléséhez a határozatképes Tanács jelenlévő tagjainak egyszerű szótöbbsége szükséges.
3.10. Amennyiben az elnöknek olyan tény, adat vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján valamely közbeszerzési biztos, a Döntőbizottság elnökének, vagy a Döntőbizottság elnökhelyettesének felmentése válik indokolttá, köteles intézkedni a közszolgálati jogviszony megszüntetése iránti intézkedés megtételét megelőzően a Tanács a III. Fejezet 3.2. pontja szerinti összehívása iránt, annak érdekében, hogy a Tanács a Kbt. 183. § b) pontja szerinti jogával élve, határozatát meghozhassa. Az elnök a munkáltatói jogkört a Tanács határozatának meghozatalát követően, annak megfelelően jogosult és köteles gyakorolni a vonatkozó törvény szerint szükséges munkáltatói intézkedések megtételével.
3.11. Ülés tartása esetén a Tanács akkor határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van.
3.12. Ülés tartása esetén a Tanács a határozatait a jelenlévő, illetve a III. Fejezet 3.6. pontja szerint szavazó tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az elnök és az alelnök, a Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese megválasztását, valamint annak megállapítását, hogy a Tanács tagja a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná vált, továbbá az összeférhetetlenség megállapítását, amelyekhez – a Kbt. 181. § (1), (5), (7) bekezdéseire, valamint 192. § (4) bekezdésére figyelemmel – a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges.
3.13. A Tanács a tanácsülésen bármely tagjának kezdeményezése alapján napirendjére újabb témát is felvehet. Amennyiben a téma megtárgyalásához előkészítő anyag összeállítása szükséges, a témát a Tanács a következő ülés napirendjére tűzi. Személyi kérdés tárgyalására szabályos, a jogviszonyt érintő jogszabályok betartásával, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító előterjesztés alapján, e fejezet rendelkezéseinek figyelembevételével van lehetőség.
3.14. A Tanács üléséről – hangfelvétel útján – jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a főtitkár gondoskodik az Elnöki Kabinet útján. A jegyzőkönyv tartalmazza
a) az ülés helyét, és idejét,
b) a megjelentek felsorolását,
c) a napirendet és annak előadóit,
d) a tanácskozás lényegét,
e) a leadásra került szavazatokkal kapcsolatos lényeges tényeket, továbbá
f) a határozatokat.
3.15. A hitelesítésre kijelölt tanácstagok által jóváhagyott jegyzőkönyvet az elnök és a főtitkár írja alá, a Tanács két tagja hitelesíti. A hitelesített jegyzőkönyvet a főtitkár küldi meg – az Elnöki Kabinet útján – a Tanács tagjainak az ülést követő 15. napig. A Tanács ülésen kívül meghozott testületi határozatáról a főtitkár – az Elnöki Kabinet útján – emlékeztetőt készít, amelyben fel kell tüntetni, hogy ki javasolta a Tanács döntését, mi volt az ülésen kívüli eljárás indoka, kik és milyen úton kapták meg a javaslatot, milyen módon történt és mi volt a szavazás eredménye. Az emlékeztetőt az elnök és a főtitkár írja alá és a főtitkár küldi meg – az Elnöki Kabinet útján – a Tanács tagjai részére a határozat meghozatalát követő 15. napig.
3.16. Az üléseken és az üléseken kívül készült iratok, határozatok megőrzéséről a főtitkár gondoskodik az Elnöki Kabinet útján. A Tanács üléséről készült hangfelvétel a hitelesített jegyzőkönyv elnök és főtitkár általi aláírását követően haladéktalanul megsemmisítésre kerül. A megsemmisítésről a főtitkár gondoskodik az Elnöki Kabinet útján.
3.17. A Tanács ülésein a Döntőbizottság elnökéhez és a Döntőbizottság elnökhelyetteséhez folyamatban lévő, konkrét jogorvoslati ügy kapcsán kérdés nem intézhető. A Tanács, illetve a Hatóság a Döntőbizottság adott ügyben született határozatával összefüggésben nem foglalhat állást.
4. A Tanács munkabizottságai
4.1. A Tanács eseti vagy állandó munkabizottságokat hozhat létre, amelyek eljárásrendjüket ügyrend formájában állapítják meg.
4.2. A munkabizottságok létrehozásának és működésének célja a tanácsülések hatékonyságának növelése, azaz a Tanács elé döntésre előterjesztett napirendi pontok előzetes megvitatása, szakmai álláspont és döntési javaslat kialakítása.
4.3. Az egyes munkabizottságokban a tanácstagok részvétele önkéntes.
4.4. A munkabizottság üléseiről az ügyrendjében meghatározottak szerint tartalmi összefoglaló készül, amelyet az ülést követő 15. napig kell megküldeni a tanácstagok és az ülésen résztvevők részére. Amennyiben a munkabizottsági ülésen hangfelvétel készül, a hangfelvétel a tartalmi összefoglaló elkészítését követően haladéktalanul megsemmisítésre kerül, a megsemmisítésről az Elnöki Kabinet gondoskodik.