Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) az lenti táblázatban felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése. (Kbt. 8. § (3) bek.)

Az építési beruházás fogalommeghatározása a fenti három fordulatot foglalja magában. A három fordulat közül bármelyik megvalósulása esetén építési beruházásnak minősül a beszerzés.

Építmény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott fogalom. (Kbt. 3. § 8. pont). Építmény tehát az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma) (1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pont).

A Kbt. külön jogszabályra utalja annak meghatározását, hogy mely tervezések esetében lehetséges a kivitelezéssel együtt értelmezni az építési beruházást. A külön jogszabály ez esetben az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet.

Az első, a) pont szerinti fordulat tekintetében kiemelendő, hogy az 1. sz. mellékletben foglalt tevékenységek nem csak új építmény építését foglalják magukba, hanem például a már létező építmény felújítását, karbantartását is.

Építőipar