A hiánypótlás arra irányul, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak, azaz formai hibák, hiányosságok miatt ne minősüljön érvénytelennek az ajánlat. A Kbt. részletesen szabályozza a hiánypótlás menetét annak érdekében, hogy adminisztratív eszközökkel ne lehessen versenyhátrányba hozni egy ajánlattevőt sem.

A hiánypótlás és a felvilágosításkérés nem azonos fogalmak. A hiánypótlás a kiírási feltételek teljesítése érdekében a hiányok pótlását, kiegészítést, módosítást jelent, a felvilágosításkérés alatt ugyanakkor inkább egyfajta tartalomtisztázást értünk.

Lásd még: A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a hiánypótlás szabályainak alkalmazásáról és az ajánlat érvénytelenségéről

Közbeszerzési Szemle 2016/5. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 1-3. kérdések
Közbeszerzési Szemle 2016/9. - Közbeszerzési tanulmányok, szakcikkek - Gondolatok a Kbt. 69. §-a kapcsán, avagy új kihívások az ajánlatok bírálata során
Közbeszerzési Szemle 2016/12. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 1. és 3. kérdések
Közbeszerzési Szemle 2017/11. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 10. kérdés
Közbeszerzési Szemle 2017/11. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 4. és 7. kérdések
Közbeszerzési Szemle 2017/12. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 10. kérdés
Közbeszerzési Szemle 2016/6. - Közbeszerzési tanulmányok, szakcikkek - A hiánypótlással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések, különös tekintettel a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatára
Közbeszerzési Szemle 2016/12. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 1. kérdés