Közérdekű bejelentések nyilvántartása
A 1025/2024. (II. 14.) Korm. határozattal elfogadott, 2024-2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtására vonatkozó intézkedési terv 5.1. pont c) alpontjának megfelelően, a nyilvánosság biztosítása érdekében, a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzéteszi a közérdekű bejelentések kivizsgálásának lezárását követően, a bejelentő anonimitásának szükség szerinti biztosításával, a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos főbb információkat, az alábbi adattartalommal.
| Sorszám | Iktatószám | Bejelentés tárgya | A vizsgálat eredménye |
|---|---|---|---|
| 23 | KTF HEO-000104/2024 | A közérdekű bejelentés öt közbeszerzési eljárást érintett, melyekben az a közös a bejelentő szerint, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésébe bevonta a szintén ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőt, ezért nem valósult meg teljeskörűen a Kbt. 115. §-ban előírt minden feltétel. Egy eljárás esetében további jogsértés gyanúja merült fel bejelentő szerint, mivel a nyertes ajánlattevő ajánlati ára 99,93%-a volt a becsült értéknek. Bejelentő álláspontja szerint ajánlatkérőnek kötelessége volt ezt a körülményt jelezni a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal felé, így kérte annak vizsgálatát, hogy ajánlatkérő eleget tett-e a Kbt. 36. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének, továbbá kérte annak vizsgálatát is, hogy az ajánlattevő által a szerződés teljesítésébe bevont szakember rendelkezett-e kamarai tagsággal a teljesítés időtartama alatt. | A Hatóság a bejelentésben megjelölt öt közbeszerzési eljárás tekintetében lefolytatta az érdemi vizsgálatot. Ennek során egy esetben megállapítható volt, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő megfelelő módon készítette elő az eljárást, a Kbt. 115. § rendelkezéseinek megfelelően hívta fel ajánlattételre a gazdasági szereplőket, többet is, mint ahány gazdasági szereplőt minimálisan előír a Kbt.. A nyolc ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő között nem szerepelt a Bejelentő által megjelölt gazdasági szereplő, így a Kbt.-be ütköző magatartás nem állapítható meg. További három eljárás esetében jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt az ajánlattevők tekintetében a következők miatt: két esetben az alvállalkozók bejelentésére vonatkozó, a Kbt. 138. § (3) bekezdésének feltételezett megsértése és a kifizetés rendjére vonatkozó, a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés b), c), e) és f) pontjaiban foglalt rendelkezések feltételezett megsértése miatt, valamint egy esetben a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés b), c), e) és f) pontjaiban foglalt rendelkezések megsértése miatt. Ebben a három eljárásban az ajánlatkérők ellen is jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a szerződés teljesítésének ellenőrzésére és dokumentálására vonatkozó, a Kbt. 142. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezések feltételezett megsértése miatt. Egy eljárás esetében pedig a Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a következők miatt kezdeményezett jogorvoslati eljárást: a kifizetés rendjére vonatkozó, a 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjának feltételezett megsértése miatt a nyertes ajánlattevő ellen, és az ajánlatkérő ellen – az ajánlati ár és a becsült érték egyezősége okán - a Kbt. 2. § (1) bekezdésére és 69. § (1) bekezdésére tekintettel a 36. § (2) bekezdésének és a szerződés teljesítésének ellenőrzésére és dokumentálására vonatkozó 142. § (1) bekezdésének feltételezett megsértése miatt. |
| 22 | KTF HEO-00073/2024 | A közérdekű bejelentő véleménye szerint a bejelentésében megjelölt, 2018 és 2024 között két ajánlattevő által elnyert, összesen tizennégy – a Kbt. 115. §-a alapján lefolytatott – közbeszerzési eljárás esetében szinte mindig ugyanazokat a cégeket kérték fel ajánlattételre; tíz eljárás esetében csak a nyertes ajánlattevő tett ajánlatot; egy esetben a nyertes ajánlattevő forintra pontosan olyan összegű ajánlatot tett, mint a rendelkezésre álló anyagi fedezet, több esetben pedig elhanyagolható volt az eltérés a nyertes ajánlati ár és a rendelkezésre álló anyagi fedezet között. | A vizsgálat alapján tizenegy eljárás esetében felmerült a Kbt. 2. § (1) bekezdésének és 36. § (2) bekezdésének sérelme, míg ezen eljárások közül öt esetében felmerült az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdésének sérelme, amelyre tekintettel ezen eljárások esetében a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását kezdeményezte. |
| 21 | KTF HEO-00049/2024 | A közérdekű bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárások ajánlatkérője és nyertes ajánlattevője közötti tulajdonosi átfedések összeférhetetlenség fennállására utalnak. | Az összeférhetetlenség megállapításához nem elegendő a puszta tulajdonosi kapcsolat fennállása, a közérdekű bejelentéssel érintett eljárások ajánlatkérőjének tájékoztatása és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján pedig megállapítható, hogy a helyzetet az ajánlatkérő objektív módon kivizsgálta és megtette a szükséges intézkedéseket, mellyel igazolta, hogy döntéshozójának nincs olyan érdekeltsége, amely befolyásolná funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását, így mentesül az összeférhetetlenség alól., így a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem kezdeményezte. |
| 20 | KTF HEO-00100/2024 | A közérdekű bejelentés szerint a tárgyi közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő egyik vezető tisztségviselője az ajánlatkérő közvetlen alkalmazottja, éves mérlegbeszámolókat készít és napi szintű feladatokat lát el a nevezett közbeszerzés tárgyában megfogalmazott feladatok vonatkozásában. Bejelentő álláspontja szerint a Kbt. 25. és 62. §-ába ütköző helyzet állt elő. | Az érdemi vizsgálat során megállapítható volt, hogy korábban azonos tartalmú közérdekű bejelentés érkezett a Közbeszerzési Hatósághoz a tárgyi közbeszerzési eljárás kapcsán. Mivel a korábbival azonos tartalmú közérdekű bejelentés érkezett, és az kivizsgálásra került a fentiek szerint, jelen bejelentés kivizsgálásának mellőzésére került sor. A megelőző vizsgálat eredményeként a rendelkezésre álló információk alapján nem volt tehető megállapítás a tekintetben, hogy ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő egyik vezető tisztségviselője között összeférhetetlenségi helyzet alakult volna ki. A rendelkezésre álló információk alapján pontosan megállapítható, hogy ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe mely személyek kerültek bevonásra, továbbá megállapítható a döntéshozó személye. Ezek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő vezető tisztségviselője nem került bevonásra a közbeszerzési eljárásba és az eljárás eredményét nem volt képes befolyásolni. Önmagában az a körülmény, hogy a nyertes ajánlattevő vezető tisztségviselője korábban az ajánlatkérő munkavállalója volt (a munkaviszony több mint egy évvel a tárgyi közbeszerzési eljárás megindítása előtt megszűnt) nem eredményez összeférhetetlenségi helyzetet. Ugyanakkor megelőző vizsgálat során a tényállás feltárása közben felmerült a Kbt. 25. § (2) bekezdésének, a Kbt. 46. § (1) bekezdésének és a Kbt. 40. § (1) bekezdésére tekintettel a 41. § (1) bekezdésének a megsértése. A közbeszerzési eljárásba bevont egyes személyek teljes mértékben nem teljesítették a Kbt. 25. § (2) bekezdésének megfelelő összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettségüket, a megtett összeférhetetlenségi nyilatkozatok nem kerültek feltöltésre az EKR-be, továbbá ajánlatkérő nem ellenőrizte érdemben az eljárásba bevont vagy döntéshozói jogosultsággal rendelkező személyek érdekeltségét az eljárás lefolytatása során. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Kbt. 25. § (2) bekezdése, a Kbt. 46. § (1) bekezdése és a Kbt. 41. § (1) bekezdése vonatkozásában kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. A jogorvoslati eljárás D.394/2024. számon folyamatban van. |
| 19 | SZEF-00095/2024 | A bejelentésben foglaltak szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során jogsértő módon járt el azáltal, hogy az egyik ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőt a Kbt. 63. § (1) bekezdésének b) pontja alapján nem zárta ki az eljárásból. | A Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok a Kbt.-ben rögzített fakultatív kizáró okok körébe tartozik és alkalmazhatóságának feltétele, hogy az ahhoz szükséges, jogszabályban rögzített konjunktív feltételek teljesüljenek. A Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok alkalmazásához szükséges feltételek fennállásának mérlegelése minden esetben az ajánlatkérő feladata. Ajánlatkérő a kizáró ok adott ajánlattevővel szembeni fennállásának megállapításáról - annak megfelelő okirati alátámasztása és a mérlegelés szempontjainak rögzítése mellett - a rendelkezésére álló információkat szabadon értékelve dönthet. A Közbeszerzési Hatóság vizsgálata alapján rendelkezésre álló információk alapján nem merült fel olyan körülmény, amely alapján feltételezhető lenne, hogy az ajánlatkérő a közérdekű bejelentésben írtak szerint jogsértő módon mellőzte volna az adott ajánlattevő kizárását az eljárásból a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján, melyre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. |
| 18 | SZEF-00053/2024 | A bejelentésben foglaltak szerint az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 142. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségének és a Hatóság részére nem jelentette be a nyertes ajánlattevőként szerződő fél súlyos szerződésszegését. | Ajánlatkérő a Hatóság által lefolytatott vizsgálat szerint a nyertes ajánlattevőként szerződő fél teljesítésével kapcsolatban felmerülő problémákat nem minősítette a szerződés szerinti súlyos szerződésszegéseknek, továbbá nem alkalmazta a szerződésben a súlyos szerződésszegések esetére kikötött jogkövetkezményeket (elállás, felmondás) sem. A Hatóság álláspontja szerint nem volt megállapítható, hogy a szerződéstől eltérő teljesítések esetében, azokat külön-külön is értékelve fennálltak volna azon körülmények, amelyekre tekintettel Ajánlatkérő a Kbt. 142. § (5) bekezdése szerint köteles lett volna a szerződésszegés bejelentési kötelezettsége teljesítésére, így a Hatóság Elnöke nem kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. |
| 17 | SZEF-00142/2024 SZEF-00143/2024 SZEF-00144/2024 | A bejelentésben foglaltak szerint az ajánlatkérő a bejelentéssel érintett három adásvételi keretszerződés egyes mellékleteit hiányosan töltötte fel az EKR publikus felületére. | A Hatóság Kbt. 187. § (3) bekezdése szerinti megkeresésére tekintettel az ajánlatkérő mindhárom adásvételi keretszerződés vonatkozásában a hiányzó szerződéses mellékleteket az EKR publikus felületén közzétette. |
| 16 | KTF HEO-00085/2024 | A közérdekű bejelentés szerint az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő jogellenes módon 2023. június 30. napi hatállyal megszüntette a közöttük fennálló, hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződést. Majd ezt követően az ajánlatkérő a korábbi nyertes ajánlattevővel jogellenesen, közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül bérleti szerződést kötött, amely alapján a korábbi nyertes ajánlattevő bérbe vette az ajánlatkérő tulajdonában álló hulladékgazdálkodási létesítményeket és rendszerelemeket. | A közérdekű bejelentés e-mail útján érkezett, amelyben a bejelentő nem jelölt meg címet, erre tekintettel a Hatóságnak nem volt lehetősége beazonosítani a bejelentőt. A rendelkezésre álló adatok alapján a közérdekű bejelentés alapja körében olyan, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti súlyos jog- vagy érdeksérelem, amely a Panasztv. 4. § (3) bekezdésének alkalmazását, azaz a közérdekű bejelentés további vizsgálatát indokolta volna – az alábbi megállapításokra tekintettel – nem merült fel. A Pest Vármegyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya honlapján nyilvánosan is elérhető „Koncesszori Alvállalkozói nyilvántartás” alapján megállapítható, hogy a bejelentéssel érintett gazdasági szereplő a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 53/A. § (2) bekezdése szerint koncesszori alvállalkozóként bevonásra került a Ht. 53/A. § (1) bekezdése szerinti koncessziós szerződés alapján gyakorolható hulladékgazdálkodási résztevékenység ellátásába. A bejelentésben hivatkozott közbeszerzési szerződés megszüntetése a Ht. 92/B. § (6) bekezdésére tekintettel történt, amely szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók és az ingatlanhasználók között az ingatlanhasználók települési hulladékának gyűjtése, szállítása és kezelése tárgyában létrejött szerződések és a Ht. erejénél fogva létrejött más jogviszonyok a Ht. erejénél fogva 2023. június 30. napján megszűnnek. Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezések alapján a Bejelentő által kifogásolt jogügyletek vonatkozásában nem valószínűsíthető súlyos jogsérelem megvalósulása. |
| 15 | KTF HEO - 00064/2024 | Bejelentő szerint a város forgalomtechnikával kapcsolatos beszerzései során megvalósult a részekre bontás tilalmának megsértése, valamint az Önkormányzat Beszerzési Szabályzatának a megsértése. Ezen kívül pedig az Önkormányzat dokumentumainak informatikai megfelelőségét vitatta a Bejelentő. |
A vizsgálat során - a Képviselő-testületi határozatok és megkötött szerződések alapján - megállapításra került, hogy Beszerző a városban végrehajtandó közúti fejlesztésekhez szükséges műszeres felmerését és kiviteli tervek elkészítése szolgáltatásokat szerezte be a négy szerződéssel 2022-ben és 2023-ban, mely szerződések összértéke nem érte el az irányadó közbeszerzési értékhatárt, így az Önkormányzat jogszerűen nem folytatott le közbeszerzési eljárást a szolgáltatások beszerzése során. |
| 14 | KTF HEO - 00040/2024 | A közérdekű bejelentés szerint a vitatott közbeszerzési eljárások tárgya műszaki-gazdasági funkcionális egységet képeznek, és az egységes beszerzési igény külön eljárásokra bontásával az ajánlatkérő a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásfajta alkalmazását célozta, amit jogszerűtlen módon tett meg, mivel a megjelölt hét közbeszerzési eljárás becsült értéke meghaladta a nettó 300 millió forintos értékhatárt. A közérdekű bejelentés szerint különböző közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő ugyanazt az öt gazdasági szereplőt kérte fel ajánlattételre. Ezzel nem vette figyelembe a Kbt. 115. § (2) bekezdés ötödik mondatában foglaltakat. A közérdekű bejelentés szerint egy, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban az ajánlattételre felkért, bejelentett foglalkoztatottat nélkülöző gazdasági szereplő nem alkalmas a szerződés teljesítésére. A közérdekű bejelentés szerint több közbeszerzési eljárásában az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőt hívott fel ajánlattételre, mely nem minősül kis- és középvállalkozásnak, és ezzel nem vette figyelembe a Kbt. 115. § (2) bekezdés negyedik mondatában foglaltakat. A közérdekű bejelentő előadta, hogy az általa vitatott eljárásban az ajánlattételre felhívott két gazdasági szereplővel kapcsolatos személyi összefonódás alapelvi sérelmet jelent a közbeszerzési eljárásban. Bejelentő szerint, továbbá az egyik gazdasági szereplő nem szerepel az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében. Közérdekű bejelentő előadta, hogy az általa megnevezett Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban az ajánlattételre felhívott öt gazdasági szereplő közül három nem szerepel az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében. A közérdekű bejelentés szerint a közérdekű bejelentésben megjelölt hét közbeszerzési eljárásban sem a műszaki leírás, sem az árazatlan költségvetés nem került közzétételre, ezzel sértve a Kbt. 115. § (7) bekezdését. |
A Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmának megsértése, és erre tekintettel a Kbt. 115. § (1) bekezdésének megsértése okán. Hivatalbóli jogorvoslati eljárás kezdeményezésére került sor továbbá amiatt, hogy az ajánlatkérő ugyanazt az öt gazdasági szereplőt kérte fel ajánlattételre és ezzel megsértette a Kbt. 115. § (2) bekezdését, továbbá a felhívott gazdasági szereplők alkalmatlansága, és a személyi összefonódások, továbbá a közbeszerzési dokumentumok közzétételre vonatkozó kötelezettség megszegése, és erre tekintettel a Kbt. 115. § (1) és (7) bekezdésének, és a Kbt. 43. §-ának megsértése miatt. |
| 13 | SZEF-00131/2024 | A közérdekű bejelentés szerint a tárgyi építési beruházás megvalósítására kötött vállalkozási szerződéssel összefüggésben felmerülhet az, hogy a Nyertes ajánlattevő teljesítése úgy került elfogadásra, hogy az nem volt szerződésszerű és az ebből fakadó jogkövetkezmények alkalmazása elmaradt. | A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződés-ellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van. |
| 12 | KTFHEO-00091/2024 | Bejelentő szerint az önkormányzat Község Képviselő-testülete nem szabályosan járt el az egykori kastély épületének Polgármesteri Hivatalként történő kialakításával kapcsolatban a tervező által készített terv elfogadása során, tekintettel arra, hogy az elkészült terv elfogadásáról kifejezetten nem határozott a Képviselő-testület. Képviselő-testületi határozat csak a tervező kiválasztásáról és az épület átalakítására irányuló közbeszerzési eljárás megindításáról született. | A vizsgálat során megállapításra került, hogy Ajánlatkérő a községben található kastély épületét kívánja felújítani, majd ezt követően Polgármesteri Hivatalként hasznosítani. A Képviselő-testület beszerzési eljárást követő határozatával – kiválasztotta a kastély tervezőjét. A Képviselő-testület a 2023. szeptember 28-i ülésen határozattal úgy döntött, hogy az elkészült kiviteli tervek alapján a kastély épületének, Polgármesteri Hivatalként történő kialakításának tárgyában a közbeszerzési eljárás lebonyolításához hozzájárul. A közbeszerzési eljárás megindításra került, melynek eredményeképpen az EKR publikusan elérhető információi szerint 2024. május 17. napján megkötésre került a vállalkozási szerződés a nyertes ajánlattevővel. Valamely Önkormányzat képviselő testületének működése, belső szabályrendszere és az erre vonatkozó jogszabályok betartásának vizsgálata nem képezi a Hatóság feladatkörét. A közérdekű bejelentésben foglaltak tekintetében a Kbt.-be, illetve a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás nem állapítható meg. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 11 | KTF HEO–00068/2024 | A közérdekű bejelentés szerint a Bejelentőt telefonon két személy korrumpálni próbálta, valamint egy Európai Uniós forrásból megvalósuló közbeszerzés előkészítéséhez kapcsolódó beszerzési eljáráshoz kartellezésre hívta fel. Bejelentő úgy nyilatkozott, hogy egy bizonyos közbeszerzéshez kérték a segítségét, ugyanakkor vele konkrétumokat nem közöltek. Továbbá Bejelentő előadta, hogy az első telefonos beszélgetést követő második napon ismételten megkeresték telefonon, amely beszélgetés során a Bejelentővel közölték, hogy egy települési önkormányzat által elnyert, uniós forrásból megvalósítandó építési beruházás lefolytatásához keresnek ÁKSZ jogosultsággal rendelkező személyt, továbbá a beszélgetésben elhangzott, hogy az eljárásban három érvényes ajánlatnak kell érkeznie, amelyből az egyiket a Bejelentőnek kellene megtennie. A Bejelentés szerint a Bejelentő által megteendő ajánlatnak a többi ajánlattól magasabb összegű ajánlati árat kellene tartalmaznia, annak érdekében, hogy az ajánlat semmiképpen sem legyen a nyertes ajánlat. | A bejelentés kiegészítése volt indokolt, tekintettel arra, hogy a bejelentés alapján nem azonosítható be a Kbt. 4. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárás. Ugyanakkor a Bejelentő nem válaszolt a Hatóság megkeresésére. A bejelentés alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a bejelentéssel érintett, feltételezett közbeszerzési eljárás még nem indult meg. A bejelentés alapján nem tehető megállapítás a feltételezett közbeszerzési eljárás tárgyára, továbbá a nyilvánosan elérhető adatok alapján sem lehetséges kétséget kizáróan beazonosítani vitatott közbeszerzési eljárást. A rendelkezésre álló információk alapján nem állapítható meg a Közbeszerzési Hatóság Elnökének feladat és hatásköre, amelyre tekintettel jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nem került sor. |
| 10 | SZEF-00011/2024 | A közérdekű bejelentés szerint a Nyertes ajánlattevő ajánlatában - az M/2. alkalmassági követelmény és a 2. értékelési részszempont tekintetében - bemutatott szakember a szerződéskötés időpontjában már nem állt Nyertes ajánlattevővel munkaviszonyban. A bejelentő álláspontja szerint Nyertes ajánlattevő ennek tényéről feltételezhetően nem tájékoztatta Ajánlatkérőt, mellyel annak látszatát keltette, hogy továbbra is az általa megajánlott szakember vesz részt a Szerződés teljesítésében. | A bejelentésre tekintettel a Hatóság a Kbt. 187. § (3) bekezdése alapján tájékoztatáskéréssel fordult az Ajánlatkérő és a Nyertes ajánlattevő felé. A bejelentésben foglaltak, az ajánlatkérői, valamint a nyertes ajánlattevői nyilatkozatok és a Hatóság részére benyújtott iratok alapján, a Nyertes ajánlattevő ajánlatában bemutatott szakember cseréje megtörtént, illetve azt Nyertes ajánlattevő szóbeli tájékoztatás útján bejelentette Ajánlatkérő részére. Azonban Nyertes ajánlattevő a Hatóság részére nem tudta dokumentumokkal alátámasztottan igazolni, hogy az Ajánlatkérő felé a szakembercserét előzetesen, még az új szakember teljesítésbe történő bevonását megelőzően jelezte volna, valamint hogy a szakembercseréhez Ajánlatkérő előzetesen hozzájárult volna. Emellett tekintettel arra, hogy Ajánlatkérő a szakembercseréhez szintén szóban járult hozzá, Ajánlatkérő nem tudta dokumentumokkal alátámasztva igazolni, hogy Nyertes ajánlattevőt felhívta volna a Kbt. 41. § (1)-(2) bekezdése szerinti írásbeliség követelményének betartására, illetve Ajánlatkérő azt sem tudta igazolni, hogy az új szakember tekintetében - az eredetileg bemutatott szakemberrel való - egyenértékűség vizsgálatára, valamint a szakembercsere Ajánlatkérő által történő hozzájárulására még azelőtt került volna sor, hogy az új szakember bevonásra került volna a Szerződés teljesítésébe. Fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontja alapján kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását mind Ajánlatkérővel, mind Nyertes ajánlattevővel szemben. |
| 9 | KTF HEO – 00077/2024 | A közérdekű bejelentés az alábbi információkat adta meg: „nem létező tevékenységre felvett támogatás”, „nem folyik repülős tevékenység”, illetve „Épült egy hangár/magtár/valami, siklórepülő nincs”, „semmiféle tevékenység nem folyik itt kivéve állattartást”. | Az érdemi vizsgálat során a közérdekű bejelentés kiegészítése érdekében a Közbeszerzési Hatóság a bejelentés kiegészítésére hívta fel a bejelentőt, azonban a Közbeszerzési Hatóság levelének letöltését (átvételét) követően arra nem érkezett válasz. Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását abban az esetben kezdeményezheti, ha a feladatköre ellátása során a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomására. A rendelkezésre álló információk alapján nem tehető megállapítás az ajánlatkérő személyére, közbeszerzési eljárásra, vagy közbeszerzési jogsértésre; a Közbeszerzési Hatóság hatásköre nem áll fenn. |
| 8 | KTF HEO – 00072/2024 | A közérdekű bejelentés szerint az ajánlatkérő által indított közbeszerzési eljárást megelőzően a későbbi nyertes közös ajánlattevők vezető tisztségviselői találkoztak az ajánlatkérő vezető tisztségviselőivel annak érdekében, hogy az eljárás eredményét a közös ajánlattevők javára befolyásolják. | A rendelkezésre álló információkból nem lehetett a közbeszerzési jogszabályok megsértésére következtetni. Az eljárást előkészítő dokumentumok, valamint az eljárást megindító felhívás és a műszaki leírás rendelkezései nem utalnak az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevők összejátszására, és az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti összejátszás az összeférhetetlenségi nyilatkozatok alapján szintén nem állapítható meg. A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható, hogy - a becsült érték, illetőleg a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege és a nyertes (egyúttal egyetlen) ajánlat ajánlati ára nem egyezik, - az ajánlattevő nem vett részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében, - a műszaki leírás meghatározása nem versenyszűkítő, - az ajánlatkérő nevében eljáró, bevont személyek tekintetében nincs egyezőség/átfedés az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között. A tárgyi eljárás hirdetményeinek ellenőrzése során egy alkalommal került sor hiánypótlási felhívásra. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a beszerzés tárgyának meghatározása, azaz a beszerzési igény kérdésében jogsértés nem észlelhető, a hirdetményellenőrzés tárgya a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályoknak való megfelelőség volt. A hirdetményellenőrzés során kibocsátott hiánypótlási felhívás kiterjedt az alkalmassági követelményekre is, jogsértést az ellenőrzés nem tárt fel. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 7 | KTF HEO-00054/2024 | A közérdekű bejelentés szerint a tárgyi közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő egyik vezető tisztségviselője az ajánlatkérő közvetlen alkalmazottja, éves mérlegbeszámolókat készít és napi szintű feladatokat lát el a nevezett közbeszerzés tárgyában megfogalmazott feladatok vonatkozásában. Bejelentő álláspontja szerint a Kbt. 25. és 62. §-ába ütköző helyzet állt elő. | Az érdemi vizsgálat eredményeként a rendelkezésre álló információk alapján nem tehető megállapítás a tekintetben, hogy ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő egyik vezető tisztségviselője között összeférhetetlenségi helyzet alakult volna ki. A rendelkezésre álló információk alapján pontosan megállapítható, hogy ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe mely személyek kerültek bevonásra, továbbá megállapítható a döntéshozó személye. Ezek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő vezető tisztségviselője nem került bevonásra a közbeszerzési eljárásba és az eljárás eredményét nem volt képes befolyásolni. Önmagában az a körülmény, hogy a nyertes ajánlattevő vezető tisztségviselője korábban az ajánlatkérő munkavállalója volt (a munkaviszony több mint egy évvel a tárgyi közbeszerzési eljárás megindítása előtt megszűnt) nem eredményez összeférhetetlenségi helyzetet. Ugyanakkor a tényállás feltárása közben felmerült a Kbt. 25. § (2) bekezdésének, a Kbt. 46. § (1) bekezdésének és a Kbt. 40. § (1) bekezdésére tekintettel a 41. § (1) bekezdésének a megsértése. A közbeszerzési eljárásba bevont egyes személyek teljes mértékben nem teljesítették a Kbt. 25. § (2) bekezdésének megfelelő összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettségüket, a megtett összeférhetetlenségi nyilatkozatok nem kerültek feltöltésre az EKR-be, továbbá ajánlatkérő nem ellenőrizte érdemben az eljárásba bevont vagy döntéshozói jogosultsággal rendelkező személyek érdekeltségét az eljárás lefolytatása során. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Kbt. 25. § (2) bekezdése, a Kbt. 46. § (1) bekezdése és a Kbt. 41. § (1) bekezdése vonatkozásában kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 6 | SZEF-00058/2024 | A közérdekű bejelentés szerint az érintett közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés egyetlen melléklete sem került feltöltésre az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe, noha a bejelentő szerint - az általa hivatkozott közbeszerzési döntőbizottsági határozat alapján - a közzétételi kötelezettség a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések mellékleteire is vonatkozik. A bejelentő szerint a bíróság két adatperben is kimondta, hogy a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak a közérdekből nyilvános adatokat. A bejelentő rögzítette továbbá, hogy a közbeszerzési eljárás során üzleti titokká minősített adatok nyilvánosságra hozatalának megtiltása a közbeszerzésben részt vevő további ajánlatkérők iratbetekintési jogát hivatott korlátozni, az információszabadsághoz fűződő alapjog korlátozását önmagában a közbeszerzési eljárásban hozott döntés nem alapozhatja meg . | A Kbt. 44. § (1) bekezdés első mondata szerint „A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. […]” A Kbt. 44. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.”. A vizsgálat során feltárásra került, hogy a szerződés az eredményről szóló tájékoztató közzétételének napján, a szerződés fizikailag csatolt és üzleti titkot nem képező mellékletei pedig a vizsgálat során közzétételre kerültek az EKR és a CoRe rendszer publikus felületén. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 5 | KTF HEO-00041/09/2024 | A közérdekű bejelentés szerint az ajánlatkérő PCR tesztek megsemmisítését rendelte meg. A bejelentő álláspontja szerint ajánlatkérő nem tudja bizonyítani a tárgyi PCR tesztek korábbi beszerzésének feltétlen szükségességét, tekintettel arra, hogy amennyiben a beszerzett PCR teszt mennyiség később megsemmisítésre került, akkor egyértelmű, hogy nem volt feltétlenül szükséges a korábbi megvásárlásuk. Bejelentő a bejelentésében a D.550/9/2023. számú, egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz kapcsolódó döntőbizottsági határozatra hivatkozott. | Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy a tárgyi PCR tesztekhez kapcsolódó beszerzési eljárás nem tartozik a Kbt. hatálya alá, tekintettel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.). szóló 48/2020 (III.19) korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti, a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagjának egyedi mentesítésére. Ennek következtében egyrészről a Kbt.-ben meghatározott feltétel nem alkalmazandó, másrészről a Kbt. 152. §-a alapján a Hatóság elnökének nincs jogköre a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított jogorvoslati eljárásának a kezdeményezésére. 5 A Bejelentő bejelentésében a D.550/2023. iktatószámú, hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó döntőbizottsági ügyből indult ki az általa hivatkozott feltétlen szükségesség vizsgálata indokoltásága körében. Ugyanakkor – a fentiek szerint – megállapítható, hogy a jelenlegi esetben a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagjának egyedi mentesítése alapján, a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól eltérő módon került sor a beszerzés lebonyolítására. Így Ajánlatkérőnek a beszerzési eljárása során nem volt indokolt a Bejelentő által hivatkozott feltétlen szükségesség fennállásának a vizsgálata. Továbbá a vizsgálat eredményeként, a tárgyi PCR tesztek megsemmisítése vonatkozásában megállapítható, hogy arra nem terjed ki a Kbt. hatálya, tekintettel arra, hogy a beszerzés becsült értéke nem érte el az irányadó közbeszerzési értékhatárt. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 4 | SZEF-00047/2024 | Közérdekű bejelentés érkezett egy felújítás tárgyú építési beruházással kapcsolatban. A bejelentésben foglaltak szerint a közbeszerzési eljárás során három gazdasági szereplő nyújtott be ajánlatot. A nyertes ajánlattevő kihirdetésére akként került sor, hogy a három ajánlattevő közül az egyik gazdasági szereplő érvénytelen ajánlatot tett, a másik pedig visszavonta ajánlatát. A bejelentésben előadottak szerint a nyertes ajánlattevő és az egyik ajánlattevő között személyi összefonódás merült fel. | A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződés-ellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van. |