Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy a nyertes ajánlattevő feltételezhetően megsértette elsődlegesen a Kbt. 2. § (3) bekezdésére tekintettel a 321/2015. (X. 30.) Kr. 4. § (1b) bekezdését, másodlagosan magát a Kbt. 2. § (3) bekezdését, azzal, hogy, elmulasztotta az ajánlatkérőt tájékoztatni a tekintetben, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás alatt kizáró ok hatálya alá került.
A Hatóság álláspontja szerint amennyiben egy ajánlattevő nem tájékoztatja az ajánlatkérőt arról, hogy az ajánlat benyújtását követően kizáró ok hatálya alá került, az úgy értékelhető, hogy nem hozta olyan helyzetbe az ajánlatkérőt az ajánlattevő, hogy az a szükséges információk birtokában jogszerű döntést hozhasson a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alapján. Ez a mulasztásból fakadó magatartás sérti a Kbt. 2. § (3) bekezdése szerinti jóhiszeműség és tisztesség követelményét.
A bejelentésben szereplő referenciaigazolások vonatkozásában megállapításra került, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnökének nincs hatásköre az ajánlatkérő belső szervezeti és működési viszonyainak (előterjesztések, belső döntési mechanizmusok) a vizsgálatára.
A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy az önkormányzat közvetlenül kaszálási,
parkgondozási, fagallyazási és fakivágási valamint parképítési/virágosítási feladatok
vonatkozásában kötött szerződést a 2025. évben. A vizsgált szerződések vonatkozásában felmerült a Kbt. 4. § (1) bekezdése megsértésének gyanúja, tekintettel a Kbt. 19. § (2) és (3) bekezdésére.
A tárgyi esetben megállapításra került, hogy a Kbt. 19. § (3) bekezdése vonatkozásában figyelembe veendő elsődleges és kisegítő szempontok alapján az önkormányzat feltételezetten megsértette a Kbt. 4. § (1) bekezdését. A tárgyi szerződések ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányultak, ez a cél a város közigazgatási területének parkgondozási és zöldfelületkezelési feladatainak az ellátása, ezzel biztosítva a Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti önkormányzati helyi közfeladat ellátását.
Továbbá az önkormányzat előadta, hogy a parkfenntartás elsődleges célja a növényzettel borított területek esztétikai, rekreációs és környezetvédelmi értékének megőrzése. Az érintett szerződések a zöldfelületek kaszálására, sövények gondozására, fák metszésére, gallyazására és adott esetben kivágására irányulnak. A szerződések szerinti egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységet képeznek. A nyertes ajánlattevő több esetben megegyezik. A kisegítő szempontok körében megállapítható, hogy minden szerződés vállalkozási keretszerződésnek minősül, a jogalapjaik és a feltételeik hasonlóak. A szerződések megkötésére irányuló beszerzési eljárások vonatkozásában megállapítható az egységes tervezés és döntés fennállta. A döntések az önkormányzat szintjén jelentek meg, egységes beszerzési igény alapján. Ezt támasztja alá a 2025. évi költségvetésben szereplő „2025. évi parkfenntartási feladat” tétel és a releváns Közbeszerzési Bizottsági határozatok. A határozatok alapján levezethető minden érintett beszerzés vonatkozásában az egységes beszerzési igény.

Előbbiek miatt az önkormányzat feltételezhetően részekre bontva, több szerződés útján
valósította/valósítja meg a város 2025. évre vonatkozó park- és zöldfelületgondozására irányuló helyi közfeladatokat, ugyanakkor a Kbt. szerinti becsült érték meghatározásához az összes rész értékét – jogellenesen – nem vette figyelembe.
A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel kezdeményezte a Közbeszerzési
Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A takarítás tárgyú, közbeszerzési értékhatár alatti beszerzési eljárás vonatkozásában megállapításra került, hogy a Hatóság Elnökének nincs hatásköre a megjelöltek vizsgálatára, továbbá megállapításra került, hogy önmagában az a körülmény, hogy egy előzetes piaci konzultációt követően nem kerül sor közbeszerzési eljárás megindítására, nem jogsértő.

A Közbeszerzési Hatóság nyilatkozattételre hívta fel Ajánlatkérőt arra vonatkozóan, hogyan vizsgálta a benyújtott termékminták megfelelősségét. Ajánlatkérő nyilatkozata és az általa rendelkezésre bocsátott iratok alapján a vitatott termékek megfelelnek a közbeszerzési dokumentumokban foglalt követelményeknek, a Közbeszerzési Hatóság hatáskörén és szakmai kompetenciáján kívül esik e nyilatkozat és a mellékelt dokumentumok tartalmának, további érdemi felülvizsgálata és mintapéldánnyal való összevetése, ezért nem javasolt jogorvoslati eljárást kezdeményezése.

A módosulásról feladott tájékoztató hirdetmény ellenőrzése során nem merült fel aggály a jogalap alkalmazhatóságával kapcsolatban. A Hatóság álláspontja szerint a szerződés módosulására a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően kerülhetett sor. Az egységáremelkedés és a szerződéshosszabbítás pontos feltételeit és tartalmát a szerződéstervezet és a Szerződés, ezen túl a Szerződés meghosszabbításának pontos feltételeit és tartalmát az ajánlati felhívás II.2.14) pontja is egyértelműen, minden ajánlattevő számára nyilvánosan megismerhető módon rögzíti, mellyel a Szerződés általános jellege nem változott. A felek ezen előírásoknak megfelelően jártak el, így a módosulás feltételezhetően megfelel a hirdetményben megjelölt jogalapnak.

A Bejelentő az azonosításához szükséges információt nem bocsátotta a Hatóság rendelkezésére, és lakcímének vagy elérhetőségének ismerete hiányában megkeresésére nincs lehetőség. Ennél fogva a közérdekű bejelentés azonosíthatatlan személytől származik, így annak vizsgálatát a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasz tv.). 4. § (3) bekezdése alapján a Hatóság mellőzte. A Panasz tv. 4. § (4) bekezdésének alkalmazására nincs lehetőség, mivel – a közérdekű bejelentés Bejelentő általi kiegészítésének, pontosításának, illetőleg általa további információk rendelkezésre bocsátásának elmaradására tekintettel – nem állapítható meg, hogy a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgálna. A Bejelentés mellőzésének helye volt továbbá a Panasz tv. 4. § (1) bekezdése alapján is, mivel feltételezhető, hogy a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés került továbbításra a Hatósághoz.

Közbeszerzési Hatóság a vizsgálat során adatkéréssel fordult az önkormányzat felé. Az adatszolgáltatás alapján megállapítást nyert, hogy a kifogásolt beszerzés értéke nem éri el az irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, továbbá a részekre bontás tilalmának alkalmazása nem merül fel. Mivel köszbeszerzési jogsértés gyanúja nem volt azonosítható, így a Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte. A támogatás jogszerű felhasználásának ellenőrzése érdekében a Hatóság a közérdekű bejelentést a Magyar Államkincstár részére áttette.

A vizsgálat megállapította, hogy Ajánlatkérő a Kbt. 19. § (1)-(4) bekezdésének megfelelően járt el. A Bejelentő által kifogásolt két Kbt. 115. § szerinti közbeszerzési eljárás tekintetében nem állapítható meg a műszaki-funkcionális egység fennállta. Az egyik Kbt. 115. § szerinti eljárás egy uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzési eljárással képez egységet, melyről a Kbt. 19. § (4) bekezdése alapján leválasztva került jogszerűen lefolytatásra a Kbt. 115. § szerint. A Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy Ajánlatkérő eljárása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, így jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nem került sor.

A szerződés-ellenőrzési eljárás során a felek a Hatóság részére bocsátották többek között az alvállalkozói szerződéseket, az alvállalkozói bejelentéséket, az alvállalkozók részére kiállított teljesítésigazolásokat, a számlákat, valamint azok Nyertes ajánlattevő általi megfizetését alátámasztó dokumentumokat. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint a szerződés teljesítésébe részt vevő alvállalkozók bevonására a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően történt. Továbbá az alvállalkozók kifizetésére is az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében szabályozott módon került sor. A fentiekre tekintettel a Hatóság nem tárt fel olyan körülményt, mely alapján közbeszerzési jogsértés gyanúja merült felt.

A Hatóság a bejelentésben foglaltak vizsgálata érdekében elrendelte a bejelentéssel érintett közbeszerzési szerződés teljesítésének szerződés-ellenőrzési eljárás keretében történő ellenőrzését. A szerződés-ellenőrzési eljárás során csatolt dokumentumokra tekintettel a Hatóság Elnöke a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezett az Ajánlatkérővel szemben az ellenőrzési és intézkedési kötelezettség, és az alvállalkozói kifizetés rendjének feltételezett megsértése tekintetében, továbbá a Nyertes ajánlattevővel szemben, mivel az alkalmassági minimumkövetelmény igazolása érdekében és a értékelési részszempontok igazolása vonatkozásában bemutatott szakemberek bevonása feltételezhetően nem a Kbt. előírásainak megfelelően történt, valamint a Nyertes ajánlattevő is feltételezhetően nem alkalmazta az alvállalkozókra vonatkozó kétlépcsős kifizetési rendet.

A szerződés-ellenőrzési eljárás során csatolt dokumentumok alapján rögzíthető, hogy a szerződés teljesítése késedelmesen valósult meg, azonban a késedelmes teljesítés vonatkozásában nem került sor hivatalbóli jogorvoslati kezdeményezés megindítására a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, tekintettel arra, hogy az Ajánlatkérő megfelelően alkalmazta a Kbt.-ben rögzített szerződésszegésből eredő igények érvényesítését.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződésellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van.