A Hatóság vizsgálata eredményeként a Hatóság elnöke a Bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás kapcsán kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) jogorvoslati eljárását, mivel ajánlatkérő a Kbt. 114. (11) bekezdésére figyelemmel feltételezhetően megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését és a 71. § (1) bekezdését, tekintettel arra, hogy nem bizonyosodott meg arról teljeskörűen, hogy az ajánlattevők 2022. évi általános forgalmi adó nélkül számított árbevételi adatai megfelelnek-e a Kbt. 114. § (11) bekezdésében foglalt előírásoknak.

A rendelkezésére álló adatok alapján a Hatóság elnöke a nyertes ajánlattevővel szemben is kezdeményezte a Döntőbizottság eljárását, mivel az a jóhiszeműség és tisztesség alapelvi követelményébe ütköző módon járt el ajánlata benyújtásakor, tekintettel arra, hogy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett rendelkeznie kellett a szükséges információkkal, arra vonatkozóan, hogy nem felel meg a Kbt. 114. (11) bekezdése szerinti feltételeknek.

A rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy a vizsgált közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő nem alkalmazott olyan előírásokat, amelyek alapján a bejelentés szerinti vizsgálatokat el kellett volna végeznie. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során nem szerzett tudomást a bejelentésben hivatkozott hamis adatszolgáltatásról, így nem is tudta annak jogkövetkezményeit alkalmazni. Az ajánlattevők ajánlataikban megtették az űrlap szerinti nyilatkozataikat. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő számára a Kbt. nem írja elő további igazolási módok alkalmazását, az ajánlatkérő csak a nyilatkozatok megtételét vizsgálta, további eljárási cselekmény nem tett. Jogszabályi kötelezés hiányában az ajánlatkérő nem vonható felelősségre a tekintetben, hogy az érintett ajánlattevők feltehetően hamis adatot szolgáltattak.

A Hatóság álláspontja szerint az érintett két ajánlattevő feltételezetten jogsértést követett el, mert – a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerint – felmerül a gyanúja, hogy hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tettek, amikor a valósággal ellentétes módon úgy nyilatkoztak, hogy megfelelnek a Kbt. 114. § (11) bekezdésében foglalt feltételeknek. A két érintett gazdasági szereplő a Hatóság álláspontja szerint – tekintettel a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában szereplő hamis adat definícióra – megsértette elsődlegesen a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontját, illetve másodlagosan a Kbt. 2. § (3) bekezdését.

Továbbá a Hatóság álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 43. § (1) bekezdés b) pontját, tekintettel arra, hogy nem gondoskodott a megkötött szerződésnek az EKR-ben való közzétételéről.
A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiek szerint kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A Hatóság többszöri felhívása ellenére a bejelentő bejelentését nem pontosította, a kért adatokat nem adta meg, a kifogásolt eljárásokat nem azonosította, ennek okán a megadott adatok alapján kétséget kizáróan nem voltak megállapíthatók a bejelentés alapjául szolgáló közbeszerzési eljárások. Erre tekintettel a Hatóság csak valószínűsíteni tudott kettő közbeszerzési eljárást, melyekkel kapcsolatban a bejelentésben foglalt információk vizsgálata körében az alábbiakat állapította meg.

Az egyik közbeszerzési eljárás alapján kötött kivitelezési szerződés módosítására négy alkalommal került sor, azonban a szerződés módosítások és az azokról feladott tájékoztató hirdetmények szerint a módosítások a szerződéses értéket nem érintették, így a bejelentésben hivatkozott 2 milliárd többletköltség a közbeszerzési eljárásban nem igazolt.

A másik közbeszerzési eljárással és annak eredményeként kötött vállalkozási szerződéssel kapcsolatban a Hatóság vizsgálta a felhívásban meghatározott feladatokat, azonban ott hídfelújítással kapcsolatos munkálatok nem szerepeltek, továbbá az eljárás nyertes ajánlattevője sem a bejelentő által megjelölt gazdasági szereplő.

A bejelentő bejelentésében és azok kiegészítésében hivatkozott eljárásokkal kapcsolatban nem jelölte meg a Kbt. azon rendelkezéseit, melyek megsértésére álláspontja szerint sor került.

Az Ajánlatkérő tisztségviselőivel, azok végkielégítésével, a büntetőfeljelentésekkel, csődeljárással kapcsolatban a bejelentésben közölt információk a Hatóság hatáskörén kívül esnek. A bejelentő nem ismertetett olyan körülményeket, nem jelölt meg konkrét eljárásokat és azokkal kapcsolatos jogsértést, melyekre tekintettel indokolt lenne szerződés-ellenőrzési eljárást elrendelni az Ajánlatkérő 5 éves önkormányzati ciklusában lefolytatott közbeszerzési eljárásai alapján kötött szerződéseinek teljesítése és módosítása tekintetében.

A Hatóság szerint a bejelentőtől további érdemi információ, mely alapján a közbeszerzési eljárások beazonosítása, a feltételezett közbeszerzési jogsértések megjelölése, azok dokumentumokkal történő alátámasztása nem várható, tekintettel arra, hogy a bejelentő a levelében elzárkózott a további adatok, információk megadásától.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződés-ellenőrzési eljárás megindítását rendelte el.

A közérdekű bejelentés tartalma alapján a közétkeztetés tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól szóló 676/2020. (XII. 28.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdésében előírt arány teljesítése körülményeinek kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződés-ellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg folyamatban van.

Az érdemi vizsgálat során a benyújtott dokumentumok alapján közbeszerzés mellőzésére utaló körülmény nem merült fel.
A Hatóság a közérdekű bejelentés érdemi vizsgálata érdekében adatkéréssel fordult az Ajánlatkérő felé. Ajánlatkérő a Hatóság rendelkezésére bocsátotta a tárgyi időszakból származó valamennyi élelmiszerek, tisztítószerek és egyéb áruk beszerzésére irányuló számláit, bizonylatait.
A számlákon, bizonylatokon szereplő nettó értékek alapján megállapítható, hogy azok összege sem évenkénti bontásban, sem pedig az érintett évek összege tekintetében nem érte el az irányadó 15.000.000 Ft-os közbeszerzési értékhatárt.
A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

A Hatóság által lefolytatott vizsgálat során Ajánlatkérő felhívásra került, hogy küldje meg a Kbt. 43. §-a alapján közzétett szerződés, szerződésmódosítás(ok) és a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok elektronikus elérhetőségét. Ajánlatkérő megadta a szerződés és a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok elektronikus elérhetőségét, továbbá az 1. sz. és 2. sz. szerződésmódosításokról szóló hirdetmények közzétételére is sor került.

A Hatóság vizsgálatát lezárta, a Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezett hivatalból jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

A Hatóság a bejelentésben megjelölt öt közbeszerzési eljárás tekintetében lefolytatta az érdemi vizsgálatot. Ennek során egy esetben megállapítható volt, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő megfelelő módon készítette elő az eljárást, a Kbt. 115. § rendelkezéseinek megfelelően hívta fel ajánlattételre a gazdasági szereplőket, többet is, mint ahány gazdasági szereplőt minimálisan előír a Kbt.. A nyolc ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő között nem szerepelt a Bejelentő által megjelölt gazdasági szereplő, így a Kbt.-be ütköző magatartás nem állapítható meg.

További három eljárás esetében jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt az ajánlattevők tekintetében a következők miatt: két esetben az alvállalkozók bejelentésére vonatkozó, a Kbt. 138. § (3) bekezdésének feltételezett megsértése és a kifizetés rendjére vonatkozó, a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés b), c), e) és f) pontjaiban foglalt rendelkezések feltételezett megsértése miatt, valamint egy esetben a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés b), c), e) és f) pontjaiban foglalt rendelkezések megsértése miatt. Ebben a három eljárásban az ajánlatkérők ellen is jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a szerződés teljesítésének ellenőrzésére és dokumentálására vonatkozó, a Kbt. 142. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezések feltételezett megsértése miatt.

Egy eljárás esetében pedig a Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a következők miatt kezdeményezett jogorvoslati eljárást: a kifizetés rendjére vonatkozó, a 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjának feltételezett megsértése miatt a nyertes ajánlattevő ellen, és az ajánlatkérő ellen – az ajánlati ár és a becsült érték egyezősége okán - a Kbt. 2. § (1) bekezdésére és 69. § (1) bekezdésére tekintettel a 36. § (2) bekezdésének és a szerződés teljesítésének ellenőrzésére és dokumentálására vonatkozó 142. § (1) bekezdésének feltételezett megsértése miatt.

Az összeférhetetlenség megállapításához nem elegendő a puszta tulajdonosi kapcsolat fennállása, a közérdekű bejelentéssel érintett eljárások ajánlatkérőjének tájékoztatása és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján pedig megállapítható, hogy a helyzetet az ajánlatkérő objektív módon kivizsgálta és megtette a szükséges intézkedéseket, mellyel igazolta, hogy döntéshozójának nincs olyan érdekeltsége, amely befolyásolná funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását, így mentesül az összeférhetetlenség alól., így a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem kezdeményezte.

A Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok a Kbt.-ben rögzített fakultatív kizáró okok körébe tartozik és alkalmazhatóságának feltétele, hogy az ahhoz szükséges, jogszabályban rögzített konjunktív feltételek teljesüljenek.

A Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok alkalmazásához szükséges feltételek fennállásának mérlegelése minden esetben az ajánlatkérő feladata. Ajánlatkérő a kizáró ok adott ajánlattevővel szembeni fennállásának megállapításáról - annak megfelelő okirati alátámasztása és a mérlegelés szempontjainak rögzítése mellett - a rendelkezésére álló információkat szabadon értékelve dönthet.

A Közbeszerzési Hatóság vizsgálata alapján rendelkezésre álló információk alapján nem merült fel olyan körülmény, amely alapján feltételezhető lenne, hogy az ajánlatkérő a közérdekű bejelentésben írtak szerint jogsértő módon mellőzte volna az adott ajánlattevő kizárását az eljárásból a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján, melyre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.