Közérdekű bejelentések nyilvántartása
A 1025/2024. (II. 14.) Korm. határozattal elfogadott, 2024-2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtására vonatkozó intézkedési terv 5.1. pont c) alpontjának megfelelően, a nyilvánosság biztosítása érdekében, a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzéteszi a közérdekű bejelentések kivizsgálásának lezárását követően, a bejelentő anonimitásának szükség szerinti biztosításával, a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos főbb információkat, az alábbi adattartalommal.
| Sorszám | Iktatószám | Bejelentés tárgya | A vizsgálat eredménye |
|---|---|---|---|
| 14 | KTF HEO - 00040/2024 | A közérdekű bejelentés szerint a vitatott közbeszerzési eljárások tárgya műszaki-gazdasági funkcionális egységet képeznek, és az egységes beszerzési igény külön eljárásokra bontásával az ajánlatkérő a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásfajta alkalmazását célozta, amit jogszerűtlen módon tett meg, mivel a megjelölt hét közbeszerzési eljárás becsült értéke meghaladta a nettó 300 millió forintos értékhatárt. A közérdekű bejelentés szerint különböző közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő ugyanazt az öt gazdasági szereplőt kérte fel ajánlattételre. Ezzel nem vette figyelembe a Kbt. 115. § (2) bekezdés ötödik mondatában foglaltakat. A közérdekű bejelentés szerint egy, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban az ajánlattételre felkért, bejelentett foglalkoztatottat nélkülöző gazdasági szereplő nem alkalmas a szerződés teljesítésére. A közérdekű bejelentés szerint több közbeszerzési eljárásában az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőt hívott fel ajánlattételre, mely nem minősül kis- és középvállalkozásnak, és ezzel nem vette figyelembe a Kbt. 115. § (2) bekezdés negyedik mondatában foglaltakat. A közérdekű bejelentő előadta, hogy az általa vitatott eljárásban az ajánlattételre felhívott két gazdasági szereplővel kapcsolatos személyi összefonódás alapelvi sérelmet jelent a közbeszerzési eljárásban. Bejelentő szerint, továbbá az egyik gazdasági szereplő nem szerepel az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében. Közérdekű bejelentő előadta, hogy az általa megnevezett Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban az ajánlattételre felhívott öt gazdasági szereplő közül három nem szerepel az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében. A közérdekű bejelentés szerint a közérdekű bejelentésben megjelölt hét közbeszerzési eljárásban sem a műszaki leírás, sem az árazatlan költségvetés nem került közzétételre, ezzel sértve a Kbt. 115. § (7) bekezdését. |
A Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmának megsértése, és erre tekintettel a Kbt. 115. § (1) bekezdésének megsértése okán. Hivatalbóli jogorvoslati eljárás kezdeményezésére került sor továbbá amiatt, hogy az ajánlatkérő ugyanazt az öt gazdasági szereplőt kérte fel ajánlattételre és ezzel megsértette a Kbt. 115. § (2) bekezdését, továbbá a felhívott gazdasági szereplők alkalmatlansága, és a személyi összefonódások, továbbá a közbeszerzési dokumentumok közzétételre vonatkozó kötelezettség megszegése, és erre tekintettel a Kbt. 115. § (1) és (7) bekezdésének, és a Kbt. 43. §-ának megsértése miatt. |
| 13 | SZEF-00131/2024 | A közérdekű bejelentés szerint a tárgyi építési beruházás megvalósítására kötött vállalkozási szerződéssel összefüggésben felmerülhet az, hogy a Nyertes ajánlattevő teljesítése úgy került elfogadásra, hogy az nem volt szerződésszerű és az ebből fakadó jogkövetkezmények alkalmazása elmaradt. | A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződés-ellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van. |
| 12 | KTFHEO-00091/2024 | Bejelentő szerint az önkormányzat Község Képviselő-testülete nem szabályosan járt el az egykori kastély épületének Polgármesteri Hivatalként történő kialakításával kapcsolatban a tervező által készített terv elfogadása során, tekintettel arra, hogy az elkészült terv elfogadásáról kifejezetten nem határozott a Képviselő-testület. Képviselő-testületi határozat csak a tervező kiválasztásáról és az épület átalakítására irányuló közbeszerzési eljárás megindításáról született. | A vizsgálat során megállapításra került, hogy Ajánlatkérő a községben található kastély épületét kívánja felújítani, majd ezt követően Polgármesteri Hivatalként hasznosítani. A Képviselő-testület beszerzési eljárást követő határozatával – kiválasztotta a kastély tervezőjét. A Képviselő-testület a 2023. szeptember 28-i ülésen határozattal úgy döntött, hogy az elkészült kiviteli tervek alapján a kastély épületének, Polgármesteri Hivatalként történő kialakításának tárgyában a közbeszerzési eljárás lebonyolításához hozzájárul. A közbeszerzési eljárás megindításra került, melynek eredményeképpen az EKR publikusan elérhető információi szerint 2024. május 17. napján megkötésre került a vállalkozási szerződés a nyertes ajánlattevővel. Valamely Önkormányzat képviselő testületének működése, belső szabályrendszere és az erre vonatkozó jogszabályok betartásának vizsgálata nem képezi a Hatóság feladatkörét. A közérdekű bejelentésben foglaltak tekintetében a Kbt.-be, illetve a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás nem állapítható meg. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 11 | KTF HEO–00068/2024 | A közérdekű bejelentés szerint a Bejelentőt telefonon két személy korrumpálni próbálta, valamint egy Európai Uniós forrásból megvalósuló közbeszerzés előkészítéséhez kapcsolódó beszerzési eljáráshoz kartellezésre hívta fel. Bejelentő úgy nyilatkozott, hogy egy bizonyos közbeszerzéshez kérték a segítségét, ugyanakkor vele konkrétumokat nem közöltek. Továbbá Bejelentő előadta, hogy az első telefonos beszélgetést követő második napon ismételten megkeresték telefonon, amely beszélgetés során a Bejelentővel közölték, hogy egy települési önkormányzat által elnyert, uniós forrásból megvalósítandó építési beruházás lefolytatásához keresnek ÁKSZ jogosultsággal rendelkező személyt, továbbá a beszélgetésben elhangzott, hogy az eljárásban három érvényes ajánlatnak kell érkeznie, amelyből az egyiket a Bejelentőnek kellene megtennie. A Bejelentés szerint a Bejelentő által megteendő ajánlatnak a többi ajánlattól magasabb összegű ajánlati árat kellene tartalmaznia, annak érdekében, hogy az ajánlat semmiképpen sem legyen a nyertes ajánlat. | A bejelentés kiegészítése volt indokolt, tekintettel arra, hogy a bejelentés alapján nem azonosítható be a Kbt. 4. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárás. Ugyanakkor a Bejelentő nem válaszolt a Hatóság megkeresésére. A bejelentés alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a bejelentéssel érintett, feltételezett közbeszerzési eljárás még nem indult meg. A bejelentés alapján nem tehető megállapítás a feltételezett közbeszerzési eljárás tárgyára, továbbá a nyilvánosan elérhető adatok alapján sem lehetséges kétséget kizáróan beazonosítani vitatott közbeszerzési eljárást. A rendelkezésre álló információk alapján nem állapítható meg a Közbeszerzési Hatóság Elnökének feladat és hatásköre, amelyre tekintettel jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nem került sor. |
| 10 | SZEF-00011/2024 | A közérdekű bejelentés szerint a Nyertes ajánlattevő ajánlatában - az M/2. alkalmassági követelmény és a 2. értékelési részszempont tekintetében - bemutatott szakember a szerződéskötés időpontjában már nem állt Nyertes ajánlattevővel munkaviszonyban. A bejelentő álláspontja szerint Nyertes ajánlattevő ennek tényéről feltételezhetően nem tájékoztatta Ajánlatkérőt, mellyel annak látszatát keltette, hogy továbbra is az általa megajánlott szakember vesz részt a Szerződés teljesítésében. | A bejelentésre tekintettel a Hatóság a Kbt. 187. § (3) bekezdése alapján tájékoztatáskéréssel fordult az Ajánlatkérő és a Nyertes ajánlattevő felé. A bejelentésben foglaltak, az ajánlatkérői, valamint a nyertes ajánlattevői nyilatkozatok és a Hatóság részére benyújtott iratok alapján, a Nyertes ajánlattevő ajánlatában bemutatott szakember cseréje megtörtént, illetve azt Nyertes ajánlattevő szóbeli tájékoztatás útján bejelentette Ajánlatkérő részére. Azonban Nyertes ajánlattevő a Hatóság részére nem tudta dokumentumokkal alátámasztottan igazolni, hogy az Ajánlatkérő felé a szakembercserét előzetesen, még az új szakember teljesítésbe történő bevonását megelőzően jelezte volna, valamint hogy a szakembercseréhez Ajánlatkérő előzetesen hozzájárult volna. Emellett tekintettel arra, hogy Ajánlatkérő a szakembercseréhez szintén szóban járult hozzá, Ajánlatkérő nem tudta dokumentumokkal alátámasztva igazolni, hogy Nyertes ajánlattevőt felhívta volna a Kbt. 41. § (1)-(2) bekezdése szerinti írásbeliség követelményének betartására, illetve Ajánlatkérő azt sem tudta igazolni, hogy az új szakember tekintetében - az eredetileg bemutatott szakemberrel való - egyenértékűség vizsgálatára, valamint a szakembercsere Ajánlatkérő által történő hozzájárulására még azelőtt került volna sor, hogy az új szakember bevonásra került volna a Szerződés teljesítésébe. Fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontja alapján kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását mind Ajánlatkérővel, mind Nyertes ajánlattevővel szemben. |
| 9 | KTF HEO – 00077/2024 | A közérdekű bejelentés az alábbi információkat adta meg: „nem létező tevékenységre felvett támogatás”, „nem folyik repülős tevékenység”, illetve „Épült egy hangár/magtár/valami, siklórepülő nincs”, „semmiféle tevékenység nem folyik itt kivéve állattartást”. | Az érdemi vizsgálat során a közérdekű bejelentés kiegészítése érdekében a Közbeszerzési Hatóság a bejelentés kiegészítésére hívta fel a bejelentőt, azonban a Közbeszerzési Hatóság levelének letöltését (átvételét) követően arra nem érkezett válasz. Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását abban az esetben kezdeményezheti, ha a feladatköre ellátása során a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomására. A rendelkezésre álló információk alapján nem tehető megállapítás az ajánlatkérő személyére, közbeszerzési eljárásra, vagy közbeszerzési jogsértésre; a Közbeszerzési Hatóság hatásköre nem áll fenn. |
| 8 | KTF HEO – 00072/2024 | A közérdekű bejelentés szerint az ajánlatkérő által indított közbeszerzési eljárást megelőzően a későbbi nyertes közös ajánlattevők vezető tisztségviselői találkoztak az ajánlatkérő vezető tisztségviselőivel annak érdekében, hogy az eljárás eredményét a közös ajánlattevők javára befolyásolják. | A rendelkezésre álló információkból nem lehetett a közbeszerzési jogszabályok megsértésére következtetni. Az eljárást előkészítő dokumentumok, valamint az eljárást megindító felhívás és a műszaki leírás rendelkezései nem utalnak az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevők összejátszására, és az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti összejátszás az összeférhetetlenségi nyilatkozatok alapján szintén nem állapítható meg. A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható, hogy - a becsült érték, illetőleg a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege és a nyertes (egyúttal egyetlen) ajánlat ajánlati ára nem egyezik, - az ajánlattevő nem vett részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében, - a műszaki leírás meghatározása nem versenyszűkítő, - az ajánlatkérő nevében eljáró, bevont személyek tekintetében nincs egyezőség/átfedés az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között. A tárgyi eljárás hirdetményeinek ellenőrzése során egy alkalommal került sor hiánypótlási felhívásra. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a beszerzés tárgyának meghatározása, azaz a beszerzési igény kérdésében jogsértés nem észlelhető, a hirdetményellenőrzés tárgya a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályoknak való megfelelőség volt. A hirdetményellenőrzés során kibocsátott hiánypótlási felhívás kiterjedt az alkalmassági követelményekre is, jogsértést az ellenőrzés nem tárt fel. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 7 | KTF HEO-00054/2024 | A közérdekű bejelentés szerint a tárgyi közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő egyik vezető tisztségviselője az ajánlatkérő közvetlen alkalmazottja, éves mérlegbeszámolókat készít és napi szintű feladatokat lát el a nevezett közbeszerzés tárgyában megfogalmazott feladatok vonatkozásában. Bejelentő álláspontja szerint a Kbt. 25. és 62. §-ába ütköző helyzet állt elő. | Az érdemi vizsgálat eredményeként a rendelkezésre álló információk alapján nem tehető megállapítás a tekintetben, hogy ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő egyik vezető tisztségviselője között összeférhetetlenségi helyzet alakult volna ki. A rendelkezésre álló információk alapján pontosan megállapítható, hogy ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe mely személyek kerültek bevonásra, továbbá megállapítható a döntéshozó személye. Ezek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő vezető tisztségviselője nem került bevonásra a közbeszerzési eljárásba és az eljárás eredményét nem volt képes befolyásolni. Önmagában az a körülmény, hogy a nyertes ajánlattevő vezető tisztségviselője korábban az ajánlatkérő munkavállalója volt (a munkaviszony több mint egy évvel a tárgyi közbeszerzési eljárás megindítása előtt megszűnt) nem eredményez összeférhetetlenségi helyzetet. Ugyanakkor a tényállás feltárása közben felmerült a Kbt. 25. § (2) bekezdésének, a Kbt. 46. § (1) bekezdésének és a Kbt. 40. § (1) bekezdésére tekintettel a 41. § (1) bekezdésének a megsértése. A közbeszerzési eljárásba bevont egyes személyek teljes mértékben nem teljesítették a Kbt. 25. § (2) bekezdésének megfelelő összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettségüket, a megtett összeférhetetlenségi nyilatkozatok nem kerültek feltöltésre az EKR-be, továbbá ajánlatkérő nem ellenőrizte érdemben az eljárásba bevont vagy döntéshozói jogosultsággal rendelkező személyek érdekeltségét az eljárás lefolytatása során. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a Kbt. 25. § (2) bekezdése, a Kbt. 46. § (1) bekezdése és a Kbt. 41. § (1) bekezdése vonatkozásában kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 6 | SZEF-00058/2024 | A közérdekű bejelentés szerint az érintett közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés egyetlen melléklete sem került feltöltésre az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe, noha a bejelentő szerint - az általa hivatkozott közbeszerzési döntőbizottsági határozat alapján - a közzétételi kötelezettség a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések mellékleteire is vonatkozik. A bejelentő szerint a bíróság két adatperben is kimondta, hogy a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak a közérdekből nyilvános adatokat. A bejelentő rögzítette továbbá, hogy a közbeszerzési eljárás során üzleti titokká minősített adatok nyilvánosságra hozatalának megtiltása a közbeszerzésben részt vevő további ajánlatkérők iratbetekintési jogát hivatott korlátozni, az információszabadsághoz fűződő alapjog korlátozását önmagában a közbeszerzési eljárásban hozott döntés nem alapozhatja meg . | A Kbt. 44. § (1) bekezdés első mondata szerint „A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. […]” A Kbt. 44. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.”. A vizsgálat során feltárásra került, hogy a szerződés az eredményről szóló tájékoztató közzétételének napján, a szerződés fizikailag csatolt és üzleti titkot nem képező mellékletei pedig a vizsgálat során közzétételre kerültek az EKR és a CoRe rendszer publikus felületén. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 5 | KTF HEO-00041/09/2024 | A közérdekű bejelentés szerint az ajánlatkérő PCR tesztek megsemmisítését rendelte meg. A bejelentő álláspontja szerint ajánlatkérő nem tudja bizonyítani a tárgyi PCR tesztek korábbi beszerzésének feltétlen szükségességét, tekintettel arra, hogy amennyiben a beszerzett PCR teszt mennyiség később megsemmisítésre került, akkor egyértelmű, hogy nem volt feltétlenül szükséges a korábbi megvásárlásuk. Bejelentő a bejelentésében a D.550/9/2023. számú, egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz kapcsolódó döntőbizottsági határozatra hivatkozott. | Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy a tárgyi PCR tesztekhez kapcsolódó beszerzési eljárás nem tartozik a Kbt. hatálya alá, tekintettel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.). szóló 48/2020 (III.19) korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti, a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagjának egyedi mentesítésére. Ennek következtében egyrészről a Kbt.-ben meghatározott feltétel nem alkalmazandó, másrészről a Kbt. 152. §-a alapján a Hatóság elnökének nincs jogköre a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított jogorvoslati eljárásának a kezdeményezésére. 5 A Bejelentő bejelentésében a D.550/2023. iktatószámú, hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó döntőbizottsági ügyből indult ki az általa hivatkozott feltétlen szükségesség vizsgálata indokoltásága körében. Ugyanakkor – a fentiek szerint – megállapítható, hogy a jelenlegi esetben a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagjának egyedi mentesítése alapján, a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól eltérő módon került sor a beszerzés lebonyolítására. Így Ajánlatkérőnek a beszerzési eljárása során nem volt indokolt a Bejelentő által hivatkozott feltétlen szükségesség fennállásának a vizsgálata. Továbbá a vizsgálat eredményeként, a tárgyi PCR tesztek megsemmisítése vonatkozásában megállapítható, hogy arra nem terjed ki a Kbt. hatálya, tekintettel arra, hogy a beszerzés becsült értéke nem érte el az irányadó közbeszerzési értékhatárt. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 4 | SZEF-00047/2024 | Közérdekű bejelentés érkezett egy felújítás tárgyú építési beruházással kapcsolatban. A bejelentésben foglaltak szerint a közbeszerzési eljárás során három gazdasági szereplő nyújtott be ajánlatot. A nyertes ajánlattevő kihirdetésére akként került sor, hogy a három ajánlattevő közül az egyik gazdasági szereplő érvénytelen ajánlatot tett, a másik pedig visszavonta ajánlatát. A bejelentésben előadottak szerint a nyertes ajánlattevő és az egyik ajánlattevő között személyi összefonódás merült fel. | A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződés-ellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van. |
| 3 | KTF HEO – 00047/2024 | A közérdekű bejelentés szerint egy önkormányzat egy hitelfelvételről közbeszerzési eljárás lefolytatás nélkül hozott döntést és kötött szerződést. Bejelentő megjegyezte továbbá, hogy az ajánlatkérő számos esetben úgy folytatta le közbeszerzési eljárásait, hogy azok előkészítése során nem került a képviselő-testület elé a meghívandó cégek köre, így a képviselő-testületnek nincs ráhatása a verseny tisztaságára, esélyegyenlőség biztosítására, elvárható referenciákra, stb. Bejelentő előadta továbbá, hogy eseti szerződésekkel, 3 árajánlat bekérésével szinte valamennyi esetben ugyanaz a cég nyeri el a közbeszerzési eljárások lefolyatását, nem tudja, hogy ki és milyen szempontok alapján választja ki a Polgármesteri Hivatalban a meghívandó cégek körét. Bejelentő előadta, hogy nem tudja, hogy megvalósulnak-e azon előírások, mely szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig – írásban köteles dokumentálni. |
A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a vitatott megállapodás hitelszerződésnek minősül, erre tekintettel, annak tartalma alapján kivételi körbe tartozik, vagyis a közbeszerzés jogtalan mellőzésére nem tehető megállapítás. A Közbeszerzési Hatóság megvizsgálta továbbá az érintett önkormányzat vonatkozó közbeszerzéseit, mely vizsgálat alapján nem volt megállapítható, hogy „szinte valamennyi esetben ugyanaz a cég nyeri el a közbeszerzési eljárások lefolyatását”. Nem tehető megállapítás atekintetben sem, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők köre ne lenne megismerhető, miután az ajánlatkérő közzétette a felhívott gazdasági szereplők listáját. Megállapítható továbbá, hogy írásban történő dokumentálásnak minősül az elektronikus úton (az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben) történő rögzítés, tárolás, illetve közzététel is. Bejelentő nem jelölt meg a vitatott hitelszerződésen túl olyan azonosítható közbeszerzést, mely kapcsán felmerülne a gyanúja, hogy az ajánlatkérő önkormányzat nem tett eleget a dokumentálási kötelezettségének. Bejelentő azon kifogása, miszerint a közbeszerzési eljárások előkészítése során egyetlen alkalommal sem kerül képviselő-testület elé a meghívandó cégek köre, valamint azon kifogása, hogy nem tudja, hogy ki és milyen szempontok alapján választja ki a Polgármesteri Hivatalban a meghívandó cégek körét, az ajánlatkérő önkormányzat belső döntéshozatali folyamatai körébe tartozó kérdés, amely nem tartozik a Hatóság hatáskörébe. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |
| 2 | KTF HEO – 00042/2024 | A közérdekű bejelentés egy önkormányzat közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásának azon körülményére kívánja felhívni a figyelmet, miszerint egy olyan gazdasági szereplő „került ajánlattételre felhívásra”, mely felszámolási eljárás hatálya alatt állt. Közérdekű bejelentő szerint felveti a bűncselekmény gyanúját az a körülmény, hogy milyen módon nyújtotta be ajánlatát a felszámolási eljárás hatálya alatt álló gazdasági szereplő, mivel a felszámolóbiztosnak tudnia kellett, hogy az teljesítésre nem képes, így kérdéses, hogy az eljárásban a gazdasági szereplő részéről a szükséges dokumentumokat és nyilatkozatokat az arra jogosult személy jegyezte-e. | A vizsgálat során megállapításra került, hogy a közérdekű bejelentő azon állítása, miszerint a hivatkozott gazdasági szereplő már az ajánlattétel időpontjában is felszámolás alatt állt, tényszerűen cáfolható, mivel az ajánlattételi határidő - az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer felülete, valamint az eljárást megindító felhívás szerint - korábbi időpontra esett, mint a felszámolási eljárás – cégnyilvántartásban közzétett – hatályos elrendelése. |
| 1 | KTF HEO – 00025/2024 | A közérdekű bejelentés szerint egy két részből álló közbeszerzési eljárás súlyosan versenytorzító. A bejelentés szerint valóban minden gyártó részt tud venni az érintett eljáráson, de többségében a specifikáció által elvártnál nagyobb kategóriájú eszközökkel, ami jelentősen növeli ezen gyártmányok ajánlati árát. A bejelentés szerint a piaci szereplők az előzetes indikatív ajánlatokban erre felhívták ajánlatkérő figyelmét, aki ettől függetlenül továbbra is az általa preferált két gyártónak kedvez, megosztva köztük a két részteljesítést. Bejelentő szerint az ajánlatkérő „ragaszkodik az általa preferált két gyártóhoz […], akik között nem fog verseny kialakulni”. Bejelentő előadta, hogy a jelentős gazdasági hátrány ellenére nem engedték a piaci versenyt, ami a kiegészítő tájékoztatások alapján várható lett volna, inkább tovább szigorították a kiírást. |
A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy az eljárás mindkét része tekintetében 6 érvényes ajánlat is érkezett, továbbá az eljárásban meghatározott, a bejelentő által vitatott műszaki feltételeknek 8 különböző gyártó terméke is meg tudott felelni. A leírtakra tekintettel a bejelentésben foglalt azon kijelentésre, mely szerint Ajánlatkérő „ragaszkodik az általa preferált két gyártóhoz […] akik között nem fog verseny kialakulni”, nem tehető megállapítás. Bejelentő maga is elismeri, hogy valóban minden gyártó részt tudott venni az érintett eljáráson, így a fentiek alapján a versenyszűkítő feltételek fennállására nem tehető megalapozott megállapítás. Önmagában az a tény, hogy Ajánlatkérő műszaki előírása növelheti a termékek ajánlati árát, nem jelent versenyszűkítő eljárást, vagyis a leírtak alapján súlyos jogsértésre nem tehető megállapítás, a beszerzési igény meghatározása az ajánlatkérő jogosultsága. A bejelentés körülményei továbbá arra utalnak, hogy a bejelentő érdekelt gazdasági szereplő lehet az eljárásban, és elsősorban az egyik gazdasági szereplő ajánlata érvénytelenítésének körülményeit vitatja. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a bejelentő azonosíthatatlan személy, és a fentiek szerint súlyos jogsértés nem azonosítható, másrészt a bejelentés tartalma alapján felmerülhet, hogy bejelentő kérelme egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. |