Közérdekű bejelentések nyilvántartása

A 1025/2024. (II. 14.) Korm. határozattal elfogadott, 2024-2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtására vonatkozó intézkedési terv 5.1. pont c) alpontjának megfelelően, a nyilvánosság biztosítása érdekében, a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzéteszi a közérdekű bejelentések kivizsgálásának lezárását követően, a bejelentő anonimitásának szükség szerinti biztosításával, a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos főbb információkat, az alábbi adattartalommal.

Sorszám	Iktatószám	Bejelentés tárgya	A vizsgálat eredménye
154	KTF HEO-00106/2025	A közérdekű bejelentő szerint a bejelentéssel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérője annak egyik részében az eljárást megindító felhívás alkalmassági követelményének előírásával megsértette a Kbt. 65. § (3) és (5) bekezdéseit, valamint a Kbt. 65. § (10) bekezdését.	A Bejelentésben foglaltak kapcsán, az alkalmassági követelmények meghatározása vonatkozásában – különösen a kifogásolt referencia követelmény tekintetében – megállapítható, hogy azok megfelelnek a Kbt. 65. §-ában foglalt követelményeknek, és az ajánlatkérő által előírt mennyiségi és értékbeli követelmények nem haladják meg a szerződés értékének illetve mennyiségének 75 %-át sem. A Kbt. 65. § (10) bekezdésének alkalmazása kapcsán ajánlatkérő nyilatkozata szerint a tárgyban szereplő berendezés karbantartása olyan alapvető fontosságú feladat, melyet csak a megfelelő szakértelemmel rendelkező gazdasági szereplő végezhet, tekintettel a berendezés ajánlatkérő látogatótereinek biztonságos működtetésében játszott szerepére.
153	KTF HEO-00097/2025	A Bejelentés szerint közérdekű bejelentő megkereséssel élt egy önkormányzati Beszerző felé, kérve, hogy jelölje meg a szerződés feltöltését jelző EKR számot. A jegyző az adat kiadását megtagadta, és Beszerző tájékoztatta Bejelentőt, hogy az általa keresett szerződések EKR és CoRe nyilvántartásban való fellelhetősége tekintetében nem minősül az Infotv. fogalmi rendszere szerinti adatkezelőnek, tekintettel arra, hogy a szerződésben részes egyik fél sem üzemeltetője az EKR és CoRe informatikai rendszereknek, így azokon az Infotv. szerinti adatkezelési műveleteket nem végez. Beszerző ugyanakkor tájékoztatta Bejelentőt, hogy az általa kért szerződés adatai az Infotv. rendelkezéseinek megfelelően közzétételre kerültek Beszerző hivatalos honlapján, Beszerző rögzítette továbbá, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 43. §-ból fakadó kötelezettségének is eleget tett.	A Bejelentés nyomán a Hatóság megvizsgálta az érintett szerződés körülményeit, és a vizsgálat megállapította, hogy a Beszerző a tárgyi szerződést közbeszerzési eljáráshoz nem kapcsolódó szerződésként tette közzé a CoRe rendszerben. A vizsgálat során ugyanakkor felmerült annak gyanúja, hogy a szerződés megkötésére a közbeszerzési eljárás jogszerűtlen mellőzésével kerülhetett sor, ezért a vizsgálat e körben kiterjesztésre került. A rendelkezésre álló adatok értékelése alapján nem volt azonosítható olyan jogszabályi körülmény, amely a közbeszerzési eljárás mellőzését megalapozta volna, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről döntött. Egyéb esetleges jogsértések kivizsgálása érdekében a Közbeszerzési Hatóság továbbá jelzéssel élt az illetékes Kormányhivatal felé.
152	KTF HEO-00024/2026	A közérdekű bejelentés szerint egy önkormányzat képviselői nem kapnak adatszolgáltatást az önkormányzattól. A képviselők így nem ismerhetik meg „a szerződéseket, árajánlatokat, pályázati, beszerzési, közbeszerzési eljárásban jelentkezők beadványait”. A bejelentő kiemelte, hogy „a nyertesek kiválasztásában a polgármester dönt egy személyben”. Továbbá a képviselők – többszöri írásbeli kérelmük ellenére – nem kapnak információt az önkormányzati kifizetésekről, számlákról és szerződésekről. A bejelentő továbbá előadta, hogy az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságnál több, a Büntető Törvénykönyv hatálya alá tartozó szabálytalanságot tártak fel. Ugyanakkor a tulajdonos „nem tesz semmit”, hiába kérik a képviselők.	A bejelentésben a bejelentő a konkrét önkormányzat megjelölésén túl csak általános tárgyszavakat adott meg a közbeszerzési jog vonatkozásában. A bejelentés által kifogásolt, az önkormányzati képviselők irányába fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése vagy nem teljesítése nem tartozik a Hatóság hatáskörébe. Továbbá az önkormányzati gazdasági társaság vonatkozásában előadottak (többek között a Büntető Törvénykönyvre való utalás) alapján arra lehet következtetni, hogy a bejelentő bűncselekmények megvalósulását valószínűsíti. A Kbt. 187. §-a alapján a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel bűncselekmények vizsgálatára. A Hatóság a Pkbtv. 3. § (3) bekezdés alapján, az általánosságban megfogalmazott tárgyszavak vonatkozásában megkísérelte a bejelentés kiegészítését, azaz felhívta a bejelentőt konkrét, esetlegesen a Kbt., vagy a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartások vagy mulasztások vonatkozásában releváns adatok megjelölésére. A bejelentő a válaszlevelében nem jelölt meg további, konkrét közbeszerzési jogi szempontból releváns adatot, amely alapján érdemi vizsgálat lenne lefolytatható a Pkbtv. 3. § (1) és (2) bekezdése szerint. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke így nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
151	SZEF00135/2025 SZEF00141/2025	A bejelentés szerint egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárás ajánlatkérője a megkötött közbeszerzési szerződés teljesítésével összefüggésben megtagadta a nyertes ajánlattevő kifizetését, ami bejelentő álláspontja szerint felvetheti az alvállalkozók jogainak sérelmét.	Szerződés-ellenőrzési eljárás elrendelése a bejelentéssel érintett közbeszerzési szerződés teljesítése és módosítása tekintetében.
150	SZEF-00009/2026	A bejelentés egy 6 részből álló közbeszerzési eljárás kettő része tekintetében megkötött vállalkozási szerződésekkel kapcsolatban kifogásolta, hogy a szerződések teljesítése során megrendelt többletmunkák ellenértéke nem került kifizetésre a bejelentő részére.	A Közbeszerzési Hatóság elrendelte a bejelentéssel érintett közbeszerzési szerződés teljesítésének és módosításának szerződés-ellenőrzési eljárás keretében történő ellenőrzését azon rész tekintetében, melyben a bejelentő a szerződés teljesítése során alvállalkozóként vett részt. A másik rész tekintetében kötött vállalkozási szerződés vonatkozásában a bejelentés további vizsgálatot nem igényelt, figyelemmel arra, hogy a bejelentő az eljárás nyertes ajánlattevőjeként ügyfélképességgel rendelkezik, így a bejelentés e körben panasznak minősül, továbbá arra, hogy tárgyi szerződéssel kapcsolatban ugyanazon többletmunkák tekintetében ugyanazon bejelentő már korábban is nyújtott be bejelentést, amelyet a Hatóság megvizsgált, és sem akkor, sem a jelen eljárásban nem tartotta indokoltnak további intézkedés megtételét, valamint arra, hogy a bejelentésben megjelölt igények polgári jogi jellegűek, ezért ezek érvényesítésére bírósági úton van lehetőség.
149	KTF HEO-00101/2025	A Bejelentésben foglaltak szerint az abban megjelölt közbeszerzési eljárás ajánlatkérője megsérthette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 72. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét, elmulasztva a nyertes ajánlattevő tekintetében az indokoláskérést az aránytalanul alacsony ár tekintetében, míg az egyik ajánlattevő ajánlati ára esetében élt vele, ami az érintett ajánlattevő kizárásához vezetett. A közérdekű bejelentő kérte a Hatóságtól a fentiek kivizsgálását.	A Hatóság a Bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás vizsgálata során megállapította, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nem merült fel a közbeszerzésekről szóló törvénybe vagy a felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás. Az érintett ajánlatkérő részletes magyarázatot adott arra, hogy mely okból nem kért a többi – így a nyertes – ajánlattevőtől is indokolást az aránytalanul alacsony ár tekintetében, mely szerint csak egyetlen ajánlati árat tekintett aránytalanul alacsonynak. A vizsgálat alapján nem merült fel arra utaló körülmény, hogy az ajánlatkérő megsértette volna az egyenlő bánásmód követelményét. Az eljárás összegezése alapján az is megállapítható, hogy az ajánlatkérő eleget tett az érvénytelenné nyilvánított ajánlat vonatkozásában őt terhelő indokolási kötelezettségnek. Fentiekre tekintettel a Hatóság Elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte.
148	SZEF-00080/2024	A bejelentés az ajánlatkérő által, a közvilágítás korszerűsítése tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás tekintetében feltételezett jogsértést.	A vizsgálat eredményére tekintettel a Hatóság elnöke hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) előtt a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 152. § (1) bekezdés a) pontja alapján, azt feltételezve, hogy Ajánlatkérő tévesen, építési beruházásként határozta meg a beszerzés fő tárgyát, melyre tekintettel részéről jogszerűtlen került sor a közbeszerzési eljárás lefolytatására a Kbt. 115. §-a szerinti eljárási szabályok alkalmazásával. A Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy az Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 28. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 115. § (1) bekezdését, mert a közbeszerzés előkészítésekor olyan indikatív ajánlatokat szerzett be, amelyek műszaki tartalma nem volt előzetesen rögzítve, másrészt azért, mert a beszerzés során építési tevékenység nem valósult meg. A jogsértés megállapítása mellett a Döntőbizottság bírság kiszabásáról is rendelkezett ajánlatkérővel szemben.
147	SZEF-00075/2024	A bejelentés az ajánlatkérő által, a közvilágítás korszerűsítése tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás tekintetében feltételezett jogsértést.	A 2024. április 9. napján érkezett bejelentés a közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatban feltételezett jogsértést. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.). 152. § (2) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül kezdeményezheti. A vizsgálat szerint a tárgyi közbeszerzési eljárás megindítására 2020. május 11. napján került sor, a közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatos jogsértés tekintetében a kezdeményezés benyújtására nyitva álló objektív, 3 éves határidő 2023. május 11. napján eltelt. A Hatóság vizsgálta a szerződésmódosítást is, melyel kapcsolatban jogsértést nem tárt fel. Fentiekre tekintettel a Hatóság elnöke nem kezdeményezett hivatalból jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.
146	KTF HEO-00082/2025	A bejelentés szerint egy önkormányzat 100%-os tulajdonában álló cég 220 millió forint értékben kötött „in-house” szerződést az önkormányzattal zöldterület fenntartás érdekében. Az önkormányzati cég a szerződés teljesítéséhez közbeszerzési értékhatár alatti szerződések által vont be gazdasági szereplőket, azonban bejelentő szerint 11 szerződése esetében az önkormányzati cég a részekre bontás tilalmába ütközően a Kbt. 19. §-ára tekintettel megsértette a Kbt. 4. § (1) bekezdését amikor elmulasztotta közbeszerzési eljárás lefolytatását.	A vizsgálata eredményeként a Közbeszerzési Hatóság elnöke a bejelentésben megjelölt és a vizsgálat alá vont egyéb szerződések közül - tekintettel az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló cég Kbt. szerinti ajánlatkérői minőségének megállapítására – 17 szerződés esetében kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását a közbeszerzés jogszerűtlen mellőzése miatt, mivel a rendelkezésére álló adatok alapján az önkormányzati cég a Kbt. 19. §-ára tekintettel megsértette a Kbt. 4. § (1) bekezdését.
145	KTF HEO-00089/2025	A közérdekű bejelentő szerint a Bejelentésben megjelölt beszerző a részekre bontás tilalmának megszegésével kötött építési beruházás tárgyú szerződéseket, jogszerűtlenül mellőzve közbeszerzési eljárás lefolytatása iránti kötelezettségét.	A vizsgálat eredményeként a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a bejelentésben megjelölt szerződések tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását a beszerzővel szemben, mivel a rendelkezésére álló adatok alapján a Kbt. 19. §-ára tekintettel megsértette a Kbt. 4. § (1) bekezdését.
144	SZEF-00176/2025	A bejelentő egy kórházakkal kapcsolatos szolgáltatási szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan az alvállalkozói és szubalvállalkozói kifizetések kapcsán feltételezett jogsértéseket.	A bejelentéssel érintett szolgáltatásmegrendelés tárgyú közbeszerzési szerződések tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel a feltételezett jogsértések kivizsgálására.
143	KTF HEO-00076/2025	A Bejelentés szerint Ajánlatkérő közvilágítás korszerűsítése és karbantartása tárgyában indított Kbt. 115. § szerinti közbeszerzési eljárást. Bejelentő előadta, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság több eljárásban vizsgálta az önkormányzatok, mint ajánlatkérők közvilágítás korszerűsítési közbeszerzéseinek építési beruházás jellegét. Az érintett ügyekben a vizsgálat során a Döntőbizottság megállapította, hogy az önkormányzatok jogosulatlanul írták ki az adott közbeszerzéseket a 115. § szerinti eljárásfajtában, mivel a közvilágítási berendezések korszerűsítése nem minősül építési beruházásnak a Kbt. alapján. Bejelentő megjelölte továbbá az alábbi releváns Döntőbizottsági határozatokat: D.509/2024., D.640/2024., D.622/2024.	Tekintettel arra, hogy Ajánlatkérő a feltételezett jogsértéssel érintett közbeszerzési eljárást visszavonta, és ezzel saját intézkedésével megszüntette a jogsértőnek vélt helyzetet, a Közbeszerzési Hatóság elnöke jogorvoslati eljárás megindítását nem kezdeményezte.
142	KTF HEO-00077/2025	A közérdekű bejelentő szerint a Bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás ajánlatkérője elmulasztotta megvizsgálni Bejelentésben megjelölt ajánlattevő megbízhatóságát, figyelemmel a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontjára, és ennek eredményeként elmulasztotta az eljárásból kizárni, továbbá a megjelölt ajánlattevő esetében a megajánlott aránytalanul alacsony ár ellenére mellőzte a vonatkozó indokolás-kérést (Kbt. 72. § (1) és (3) bekezdésének megsértése). A Bejelentő az ajánlatkérő magatartása tekintetében a Kbt. 2. § (2) és (3) bekezdése szerinti alapelvek megsértésére is hivatkozott. A közérdekű bejelentő szerint a Bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás 1-2. részének nyertes ajánlattevője az eljárás során hamis adatot szolgáltatott, kizárására azonban a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak ellenére nem került sor.	A bejelentéssel érintett közbeszerzési eljárás kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a bejelentésben megjelölt egyes jogsértésekre – így a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjára, valamint a 63. § (1) bekezdés b) pontjára – nézve a közérdekű bejelentés megtételekor jogorvoslati eljárás volt folyamatban, majd azokra nézve a Döntőbizottság érdemi döntést hozott. A hivatkozott alapelvek (Kbt. 2. § (2) és (3) bekezdés) megsértésére nézve megállapítható, hogy nem merült fel olyan többlettényállási elem, ami alapján ezen alapelvi rendelkezések sérelme felmerült volna, mivel önmagában a tételes jogi rendelkezések a Döntőbizottság határozatai alapján nem sérültek és ezen felül olyan körülmény sem merült fel, ami az alapelvi jogsértés megállapítására alkalmas lehetne. A Kbt. 72. § (1) és (3) bekezdésének megsértésére nézve szintén nem merült fel olyan körülmény, mely azt alátámasztaná vagy akár valószínűsítené. Mindezekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
141	KTF HEO-00080/2025	A közérdekű bejelentés szerint a beszerző önkormányzat a közbeszerzési törvényt megkerülve négy részre bontva kíván közműegyeztetett fahelyek terveztetésére irányuló szolgáltatást megrendelni ugyanattól a külső cégtől.	A vizsgálat során rendelkezésre bocsátott dokumentumokból és nyilatkozatokból megállapítható, hogy a beszerző önkormányzat 2024-ben egy szerződést kötött új fahelyek tervezésére és közműegyeztetésére jelentősen az irányadó közbeszerzési értékhatár alatt. A vizsgálat során megállapítást nyert továbbá, hogy a beszerző 2025. évben további két szerződés megkötését tervezi, (az egyiket új, a másikat a már meglévő fahelyek tervezésére és közműegyeztetésére). A beszerzések az ajánlatkérés szakaszában vannak, szerződés a Hatóság általi vizsgálat lefolytatásának idején még nem került aláírásra. A 2025. évben tervezett beszerzések - beszerző 2024-ben megkötött szerződésének értékét alapul véve – megállapított együttes becsült értéke nem éri el az irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, így a beszerző önkormányzat a rendelkezésre álló adatok alapján jogszerűen mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását.
140	KTF HEO-00066/2025	Az áttétel útján a Közbeszerzési Hatóság elé kerülő közérdekű bejelentésben a bejelentő két ajánlatkérő szervezet vonatkozásában előadta, hogy azok külön-külön versenyt korlátozó magatartást tanúsítanak meghatározott szerszámbeszerzéseik vonatkozásában. Egyrészt a bejelentő a bejelentésében kiemelte, hogy álláspontja szerint az egyik ajánlatkérő – a beszerzési igénye vonatkozásában – indokolatlanul nagy mennyiségben és nem megfelelő minőségben rendeli meg a tárgyi szerszámokat. Bejelentő álláspontja szerint ajánlatkérő olyan szerszámokat szerepeltet a műszaki leírásban, amelyekre ténylegesen nincs szüksége. Másrészt a bejelentő előadta, hogy a másik ajánlatkérő és egy szerszámáruház között versenyt korlátozó megállapodás jött létre. Bejelentő kiemelte, hogy a hivatkozott megállapodást a felek még nem foglalták írásba, de „a hír szerint erre készülnek”.	A rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel a bejelentésben kifogásolt versenyt korlátozó magatartás vizsgálatára, figyelemmel arra is, hogy annak feltételezett tanúsítására nem közbeszerzési eljárással összefüggésben került. A versenykorlátozó magatartás részletes leírása körében a bejelentő kifogásolta a megrendelt eszközök darabszámának és minőségi kritériumának a meghatározását. A Kbt. alapján a Közbeszerzési Hatóságnak nincs hatásköre a beszerzési igény indokoltáságnak és minőségi kritériumainak a felülvizsgálatára. Továbbá a hivatkozott, írásba nem foglalt – feltehetően – versenykorlátozó megállapodás vonatkozásában szintén megállapítható, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára. A fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli jogorvoslati eljárását.
139	KTF HEO-00090/2025	A közérdekű bejelentés szerint egy helyi önkormányzat mint ajánlatkérő erdőrészletek termelésből történő kivonásának teljeskörű ügyintézése és csereerdősítési kötelezettség átvállalása, valamint egy koncepcióterv elkészítése, vízjogi létesítési eljárás lefolytatása tárgyú két szerződése vonatkozásában jogellenesen mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Mindkét megjelölt szerződés értéke meghaladta az irányadó 20 000 000 Ft-os közbeszerzési értékhatárt.	Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy ajánlatkérő mind az ügyintézési és csereerdősítési szerződés, mind pedig a tervkészítési szerződés vonatkozásában feltételezhetően jogellenesen mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A helyi önkormányzat a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja alapján klasszikus ajánlatkérőnek minősül. Továbbá a szerződésekbe foglalt feladatok a Kbt. 8. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatás-megrendeléseknek minősülnek. A Kbt. 15. § (1) bekezdésére tekintettel megállapítható, hogy mind a két megjelölt szerződés ellenszolgáltatásának nettó értéke meghaladja az irányadó 20 000 000 Ft-os nemzeti közbeszerzési értékhatárt. Ajánlatkérő álláspontja szerint a szerződések megszüntetése és az a tény, hogy azok alapján tényleges teljesítés nem történt, reparálja a jogsértést. A Hatóság álláspontja szerint ugyanakkor a tárgyi jogsértések vonatkozásában a szerződések megszüntetése nem reparálja a Kbt. 4. § (1) bekezdésének a sérelmét. A szerződés felbontása adott esetben a bírság kiszabása körében értékelhető körülménynek számít. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
138	KTF HEO-00069/2025	A közérdekű bejelentés szerint egy közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő a közbeszerzési eljárás bírálati szakasza alatt kizáró ok hatálya alá került (a kizárt ajánlattevők között szerepelt), ennek ellenére az ajánlatkérő (egy önkormányzat) közbeszerzési szerződést kötött a nyertes ajánlattevővel. Bejelentő a bejelentésében részletesen bemutatta az ajánlatkérő kapcsolódó belső döntési folyamatait, intézkedéseit és a vonatkozó formális előterjesztéseket, döntéseket. A kizáró ok hatálya alatt álló nyertes ajánlattevő a közbeszerzési eljárás bírálati szakasza alatt a Közbeszerzési Hatósághoz öntisztázási kérelmet nyújtott be, ugyanakkor a Hatóság elutasította azt. A bejelentő azt kifogásolta, hogy az elutasító döntés – és valamennyi egyéb releváns információ – az Ajánlatkérő rendelkezésére állt, de mégsem került egy szó sem említésre a kapcsolódó előterjesztésben ezekről az igen súlyos tényekről és jogi megállapításokról.	Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy a nyertes ajánlattevő feltételezhetően megsértette elsődlegesen a Kbt. 2. § (3) bekezdésére tekintettel a 321/2015. (X. 30.) Kr. 4. § (1b) bekezdését, másodlagosan magát a Kbt. 2. § (3) bekezdését, azzal, hogy, elmulasztotta az ajánlatkérőt tájékoztatni a tekintetben, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás alatt kizáró ok hatálya alá került. A Hatóság álláspontja szerint amennyiben egy ajánlattevő nem tájékoztatja az ajánlatkérőt arról, hogy az ajánlat benyújtását követően kizáró ok hatálya alá került, az úgy értékelhető, hogy nem hozta olyan helyzetbe az ajánlatkérőt az ajánlattevő, hogy az a szükséges információk birtokában jogszerű döntést hozhasson a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alapján. Ez a mulasztásból fakadó magatartás sérti a Kbt. 2. § (3) bekezdése szerinti jóhiszeműség és tisztesség követelményét. A bejelentésben szereplő referenciaigazolások vonatkozásában megállapításra került, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnökének nincs hatásköre az ajánlatkérő belső szervezeti és működési viszonyainak (előterjesztések, belső döntési mechanizmusok) a vizsgálatára. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
137	KTF HEO-00112/2025	A közérdekű bejelentés szerint a vitatott közbeszerzési eljárás szerződéstervezetének 4.5. pontja sértette a Kbt. 2. § (1); (3) és (4) bekezdését, továbbá a Kbt. 141. § (4) bekezdését, tekintettel arra, hogy a vitatott 4.5. pont csak látszólagos versenyt biztosított, valamint a vitatott rendelkezés – az ajánlatkérő szándékával ellentéteben – nem minősül indexálási lehetőségnek.	A tényállás feltárása során megállapítást nyert, hogy a bejelentő – az összegezés közzétételét követően, a bírálattal kapcsolatban – többször élt az iratbetekintési jogával, három darab előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, valamint – a vitarendezési kérelmek elutasítását követően – a Döntőbizottság jogorvoslati eljárását kérelmezte. A Döntőbizottság részben megállapította a bejelentő által kifogásolt jogsértést. A tárgyi döntőbizottsági határozattal szemben peres eljárás volt folyamatban a közérdekű bejelentés elintézésének ideje alatt. A Hatóság honlapján nyilvánosan fellelhető a közérdekű bejelentések gyakorlati tapasztalatairól szóló Elnöki Tájékoztató (a továbbiakban: Elnöki tájékoztató), amely alapján amennyiben az adott megkeresés egyéni érdeksérelem orvoslására vonatkozna (panasz), tehát a közérdekű bejelentő egyébként az adott közbeszerzési eljárás esetében ügyfélképességgel rendelkezne, a közérdekű bejelentés alapján benyújtott kérelmet – a Pkbtv. 1. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a Hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ugyanis a Hatóság Elnöke által kezdeményezett hivatalbóli jogorvoslati eljárás jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére. Az előzőekre tekintettel egyrészt megállapítható, hogy a Bejelentő az összegezés megküldését követően élt a jogorvoslati jogával, másrészt pedig – a Kbt. 148. § (2) és (5) bekezdésére tekintettel – megállapítható, hogy a jelenlegi bejelentésben kifejezetten megjelölt - a szerződéstervezethez, azaz a közbeszerzési dokumentumokhoz kapcsolódó - jogsértés vonatkozásában a Bejelentőnek volt lehetősége jogorvoslati eljárás indítását kérelmezni, de elmulasztotta azt. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke által kezdeményezett hivatalbóli jogorvoslati eljárás jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére, erre tekintettel a Hatóság Elnöke érdemi vizsgálat nélkül elutasította a közérdekű bejelentést.
136	KTF HEO-00057/2025	Bejelentő bejelentésében előadta, hogy álláspontja szerint az érintett önkormányzat a feladatellátása során a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályait megsértve bonyolítja beszerzéseit. Bejelentő kiemelte, hogy az önkormányzatnak a 2025. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelete alapján a 2025. évi parkfenntartási feladatokra egy meghatározott, a közbeszerzési értékhatárt meghaladó összegű kiadás került betervezésre. Bejelentő szerint a közbeszerzési eljárás lefolytatása helyett azonban, annak megkerülése céljából, a parkfenntartási feladatok mesterséges szétbontása következik be. Bejelentő előadta, hogy az önkormányzat a parkfenntartási feladatok egyrészét közvetlenül az általa megkötött szerződések útján valósítja meg, míg másik részét – tulajdonosi utasítás útján – közvetetten a 100%-os tulajdonában lévő önkormányzati gazdasági társaságokon keresztül. Sem az önkormányzat sem a gazdasági társaságok nem folytattak le közbeszerzési eljárást a parkfenntartási feladatok ellátása körében. A bejelentő továbbá kifogásolta, hogy egy takarítás tárgyú, közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésieljárás során 6-6 gazdasági szereplő került meghívásra, de ezek közül csak két helyi székhelyűvállalkozás számára adtak esélyt ajánlat benyújtására. Továbbá a Bejelentő kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő véleménye szerint nem volt alkalmas a szerződés teljesítésére, valamint a nyertes ajánlattevő közeli hozzátartozója volt egy önkormányzati képviselőnek. Bejelentő szerint a „helyi önkormányzati választások során nyújtott támogatása ily módon lesz kifizetve”. Továbbá Bejelentő kifogásolta, hogy az önkormányzat egy lezárt előzetes piaci konzultáció alapján nem indította meg a vonatkozó közbeszerzési eljárást.	Az érdemi vizsgálat során megállapításra került, hogy az önkormányzat közvetlenül kaszálási, parkgondozási, fagallyazási és fakivágási valamint parképítési/virágosítási feladatok vonatkozásában kötött szerződést a 2025. évben. A vizsgált szerződések vonatkozásában felmerült a Kbt. 4. § (1) bekezdése megsértésének gyanúja, tekintettel a Kbt. 19. § (2) és (3) bekezdésére. A tárgyi esetben megállapításra került, hogy a Kbt. 19. § (3) bekezdése vonatkozásában figyelembe veendő elsődleges és kisegítő szempontok alapján az önkormányzat feltételezetten megsértette a Kbt. 4. § (1) bekezdését. A tárgyi szerződések ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányultak, ez a cél a város közigazgatási területének parkgondozási és zöldfelületkezelési feladatainak az ellátása, ezzel biztosítva a Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti önkormányzati helyi közfeladat ellátását. Továbbá az önkormányzat előadta, hogy a parkfenntartás elsődleges célja a növényzettel borított területek esztétikai, rekreációs és környezetvédelmi értékének megőrzése. Az érintett szerződések a zöldfelületek kaszálására, sövények gondozására, fák metszésére, gallyazására és adott esetben kivágására irányulnak. A szerződések szerinti egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységet képeznek. A nyertes ajánlattevő több esetben megegyezik. A kisegítő szempontok körében megállapítható, hogy minden szerződés vállalkozási keretszerződésnek minősül, a jogalapjaik és a feltételeik hasonlóak. A szerződések megkötésére irányuló beszerzési eljárások vonatkozásában megállapítható az egységes tervezés és döntés fennállta. A döntések az önkormányzat szintjén jelentek meg, egységes beszerzési igény alapján. Ezt támasztja alá a 2025. évi költségvetésben szereplő „2025. évi parkfenntartási feladat” tétel és a releváns Közbeszerzési Bizottsági határozatok. A határozatok alapján levezethető minden érintett beszerzés vonatkozásában az egységes beszerzési igény. Előbbiek miatt az önkormányzat feltételezhetően részekre bontva, több szerződés útján valósította/valósítja meg a város 2025. évre vonatkozó park- és zöldfelületgondozására irányuló helyi közfeladatokat, ugyanakkor a Kbt. szerinti becsült érték meghatározásához az összes rész értékét – jogellenesen – nem vette figyelembe. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a fentiekre tekintettel kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását. A takarítás tárgyú, közbeszerzési értékhatár alatti beszerzési eljárás vonatkozásában megállapításra került, hogy a Hatóság Elnökének nincs hatásköre a megjelöltek vizsgálatára, továbbá megállapításra került, hogy önmagában az a körülmény, hogy egy előzetes piaci konzultációt követően nem kerül sor közbeszerzési eljárás megindítására, nem jogsértő.
135	KTF HEO-00111/2025	A közérdekű bejelentések beküldésére szolgáló elektronikus űrlapon keresztül beküldött beadvány szerint a Bejelentő mint alvállalkozó és a Fővállalkozó között létrejött több alvállalkozási szerződés az elmúlt években. A Bejelentő előadta, hogy a Fővállalkozó által nem vitatott módon elvégezte a szerződés szerinti feladatokat. A Fővállalkozó ugyanakkor a dokumentáltan teljesített munkákra vonatkozó referenciaigazolásokat jogszabályellenesen nem állította ki. A beadvány szerint a Bejelentő a beadvány megküldése előtt már kétszer megkereste (felszólította) a Fővállalkozót a teljesítésre és kilátásba helyezte a közigazgatási, döntőbizottsági és a peres jogorvoslati lehetőségeinek igénybevételét.	Megállapításra került, hogy a beadvány a Panasztv. 1. § (3) bekezdése szerint nem minősül közérdekű bejelentésnek. A Panasztv. 1. § (3) bekezdése szerint a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a tárgyi beadványban a Bejelentő nem adott elő olyan körülményt, amely alapján a megjelölt jogsértés orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálná. Továbbá a vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a Bejelentő mint alvállalkozó a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt ügyfélképességgel rendelkezik az általa vitatott jogviszonyok vonatkozásában. A következetes bírói gyakorlat szerint a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozó akkor lehet ügyfél, ha törvényben meghatározott feladatát teljesíti, azaz az alvállalkozót önálló jogorvoslat lehetősége csak akkor illetheti meg, ha a Kbt. közvetlenül az alvállalkozóra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. (Legfelsőbb Bíróság Kf.III.38.393/2000/5.) A jelenlegi esetben megállapítható, hogy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a Kbt. felhatalmazása alapján született jogszabály és annak a megjelölt 22. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 23. §-a közvetlenül az alvállalkozókra vonatkozik. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nem kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.

előző
1
2
3
4
5
6
7
8
9
következő