A Közbeszerzési Hatóság nyilatkozattételre hívta fel Ajánlatkérőt arra vonatkozóan, hogyan vizsgálta a benyújtott termékminták megfelelősségét. Ajánlatkérő nyilatkozata és az általa rendelkezésre bocsátott iratok alapján a vitatott termékek megfelelnek a közbeszerzési dokumentumokban foglalt követelményeknek, a Közbeszerzési Hatóság hatáskörén és szakmai kompetenciáján kívül esik e nyilatkozat és a mellékelt dokumentumok tartalmának, további érdemi felülvizsgálata és mintapéldánnyal való összevetése, ezért nem javasolt jogorvoslati eljárást kezdeményezése.

A módosulásról feladott tájékoztató hirdetmény ellenőrzése során nem merült fel aggály a jogalap alkalmazhatóságával kapcsolatban. A Hatóság álláspontja szerint a szerződés módosulására a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően kerülhetett sor. Az egységáremelkedés és a szerződéshosszabbítás pontos feltételeit és tartalmát a szerződéstervezet és a Szerződés, ezen túl a Szerződés meghosszabbításának pontos feltételeit és tartalmát az ajánlati felhívás II.2.14) pontja is egyértelműen, minden ajánlattevő számára nyilvánosan megismerhető módon rögzíti, mellyel a Szerződés általános jellege nem változott. A felek ezen előírásoknak megfelelően jártak el, így a módosulás feltételezhetően megfelel a hirdetményben megjelölt jogalapnak.

A Bejelentő az azonosításához szükséges információt nem bocsátotta a Hatóság rendelkezésére, és lakcímének vagy elérhetőségének ismerete hiányában megkeresésére nincs lehetőség. Ennél fogva a közérdekű bejelentés azonosíthatatlan személytől származik, így annak vizsgálatát a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasz tv.). 4. § (3) bekezdése alapján a Hatóság mellőzte. A Panasz tv. 4. § (4) bekezdésének alkalmazására nincs lehetőség, mivel – a közérdekű bejelentés Bejelentő általi kiegészítésének, pontosításának, illetőleg általa további információk rendelkezésre bocsátásának elmaradására tekintettel – nem állapítható meg, hogy a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgálna. A Bejelentés mellőzésének helye volt továbbá a Panasz tv. 4. § (1) bekezdése alapján is, mivel feltételezhető, hogy a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés került továbbításra a Hatósághoz.

Közbeszerzési Hatóság a vizsgálat során adatkéréssel fordult az önkormányzat felé. Az adatszolgáltatás alapján megállapítást nyert, hogy a kifogásolt beszerzés értéke nem éri el az irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, továbbá a részekre bontás tilalmának alkalmazása nem merül fel. Mivel köszbeszerzési jogsértés gyanúja nem volt azonosítható, így a Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte. A támogatás jogszerű felhasználásának ellenőrzése érdekében a Hatóság a közérdekű bejelentést a Magyar Államkincstár részére áttette.

A vizsgálat megállapította, hogy Ajánlatkérő a Kbt. 19. § (1)-(4) bekezdésének megfelelően járt el. A Bejelentő által kifogásolt két Kbt. 115. § szerinti közbeszerzési eljárás tekintetében nem állapítható meg a műszaki-funkcionális egység fennállta. Az egyik Kbt. 115. § szerinti eljárás egy uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzési eljárással képez egységet, melyről a Kbt. 19. § (4) bekezdése alapján leválasztva került jogszerűen lefolytatásra a Kbt. 115. § szerint. A Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy Ajánlatkérő eljárása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, így jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nem került sor.

A szerződés-ellenőrzési eljárás során a felek a Hatóság részére bocsátották többek között az alvállalkozói szerződéseket, az alvállalkozói bejelentéséket, az alvállalkozók részére kiállított teljesítésigazolásokat, a számlákat, valamint azok Nyertes ajánlattevő általi megfizetését alátámasztó dokumentumokat. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint a szerződés teljesítésébe részt vevő alvállalkozók bevonására a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően történt. Továbbá az alvállalkozók kifizetésére is az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében szabályozott módon került sor. A fentiekre tekintettel a Hatóság nem tárt fel olyan körülményt, mely alapján közbeszerzési jogsértés gyanúja merült felt.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződésellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közérdekű bejelentés tartalma és a Közbeszerzési Hatóság számára rendelkezésre álló információk alapján az ügy teljes körű kivizsgálása indokolt, ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból szerződésellenőrzési eljárás megindítását rendelte el, amely jelenleg is folyamatban van.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 152. § (2) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül kezdeményezheti. A vizsgálat szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatosan a kezdeményezés benyújtására nyitva álló objektív, 3 éves határidő 2022. június 18. napján eltelt.
A Hatóság részéről további feltételezhető jogsértés feltárására nem került sor.
Fentiekre tekintettel a Hatóság elnöke nem kezdeményezett hivatalból jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

A bejelentéssel érintett körülmények vonatkozásában megállapítható, hogy a beszerzés a Kbt. 111. § f) pontja szerinti kivételi körbe tartozó termékekre – friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs – irányult, ennél fogva pedig – figyelemmel a beszerzés összértékére – az érintett ajánlatkérő a szerződés lejártát követően jogszerűen járt el, amikor beszerzési eljárás keretében elégítette ki beszerzési igényét.
A Bejelentésben megjelölt dinamikus beszerzési rendszer vonatkozásában megállapítható, hogy azt egyrészt nem a bejelentésben kifogásolt ajánlatkérő indította, másrészt megállapítható a közérdekű bejelentő ügyfélképessége, és a Hatóság Elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére.
Fentiekre tekintettel a Hatóság Elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását nem kezdeményezte.